2024. május 23., csütörtök

MAGYAR PÉTER MENJ VITÁZNI, HADD SZÍVJON A DAJCSTOMI! – ISTEN TARTSA MEG ORBÁN VIKTORT!

DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2024.05.23.



Magyar Péter menj vitázni a Várkert Bazárba, hadd szívjon a Deutsch Tompika! Vitya, te pedig vigyázz, le ne ess a székről a mélybe!

MAGYAR PÉTER ÚJABB KAMPÁNYÁLLOMÁSAI

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER
2024.05.23.





SZIJJÁRTÓ ÉS A KAMPÁNYHAZUGSÁG; POLITIKAI MERÉNYLET SZLOVÁKIÁBAN; A SAS LESZÁLLT: KIKAPOTT A FRADI

POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2024.05.22.



Szijjártó és a kampányhazugság; Politikai merénylet Szlovákiában; A sas leszállt: kikapott a Fradi...

PÁLINKÁS JÓZSEF: HÚSZ ÉVE IS VOLTAK AGGASZTÓ JELEK ORBÁN VIKTOR KÖRÜL – KULTÚRTÁJ

KULTÚRTÁJ
Szerző: MAGYAR HANG
2024.05.22.



Visszatekintve, húsz éve is voltak már aggasztó jelek a kormányfő körül, de akkor még nem látszott veszélyesnek a dolog – erről is beszélt Kultúrtáj című műsorunkban Pálinkás József, aki évekig dolgozott Orbán Viktor mellett. Az első Orbán-kormány oktatási minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke arról beszélt, hogy a miniszterelnök 1998 és 2002 között még nem szólt bele a szakmai kérdésekbe, ma már viszont a miniszterei sem dönthetnek szerinte nélküle. Ennek hatása pedig a közoktatástól a művészeteken át a tudományos életig mindenre hatással van. 

- Miért veszélyes az akkumulátorgyárakra építeni a gazdaságot? 
- Miért van szüksége az országnak atomerőműre, és mi a baj Paks 2-vel? 
- Hogyan zsarolja a kormány az átalakításnak ellenálló egyetemeket? 
- Miért vált gyanússá a magyar tudomány külföldön? 
- Hogyan rombolja a tanárok tekintélyét a kormány?

DANCSÓ PÉTER MEGAFONOS LETT? VAGY CSAK ANDREW TATE-ES?

L1
Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2024.05.23.



Ő nem megy partyzni az amerikai nagykövettel, és Pamkutyáékkal, hiába nem hívják. Fideszes lett, mindig is az volt, vagy csak összezavarodott? Ő az egyetlen nem szektás influenszer (szerinte). Extrák: WhisperTon, Azahriah, Csenge.

ENNYI HAZUGSÁG UTÁN SZIJJÁRTÓ NEM MARADHAT

HÍRKLIKK
Szerző: NAGY MARIANN
2024.05.23.


Nagyon súlyos biztonsági incidensnek tartja a Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai rendszerének orosz megtámadását Szent-Iványi István külpolitikai szakértő. A legnagyobb probléma azonban szerinte az, hogy két évvel az ügy kirobbanása után még mindig több a homály, és alig tudunk valamit arról, valójában mi történt. Nem csak az a baj, hogy az érintett tárca vezetői – élükön Szijjártó Péter külügyminiszterrel – nyíltan hazudtak, sőt, „kampányhazugságnak” nevezték a történteket, de arról sem tudható semmi, az érintettek hogyan reagáltak az esetre, például tájékoztatták-e a szövetségeseinket.


Az ilyen incidens nem egyedülálló a világban, hasonló orosz kibertámadások érték az elmúlt években Ausztriát, Csehországot, Szlovákiát vagy éppen Lengyelországot is, ahol egy egész hacker-csoportot fogtak el. Ezekről az esetekről onnan tudunk – mondta a külpolitikai szakértő –, hogy az adott (uniós) országok azonnal tájékoztatták a közvéleményt, megtették a szükséges lépéseket a gyors elhárítás érdekében, ezzel kapcsolatban is információkat osztottak meg a nyilvánossággal és a végén tiltakoztak Oroszországnál. Németország májusban kérette be a berlini orosz nagykövetet, és saját moszkvai nagykövetét is hazarendelte, mert szerintük az orosz katonai hírszerzés kibertámadást követett el tavaly a Német Szociáldemokrata Párt ellen.

2022 óta nem tudjuk, hogy a kormány bármilyen lépést tett volna. Nem tudunk arról, hogy az orosz nagykövetet berendelték volna, holott Szijjártó imád nagyköveteket berendelni – már ha nem a baráti orosz diplomatáról van szó – és nem történtek kiutasítások. Az ország szuverenitására szavakban oly kényes magyar kormányzat azonban nemhogy nem ismerte el az orosz támadás tényét, hanem hazugságnak is nevezte azt. Szijjártó Péter a mai napig kitart amellett, hogy a kibertámadásról szóló hír „kampányhazugság”, a baloldali és ellenzéki média merényletéről van szó.

Sőt, ezt még most is mondják, amikor dokumentálható, feketén, fehéren bebizonyosodott, mégpedig Szabó Hedvig altábornagy, a Nemzeti Biztonsági Szolgálat vezetőjének leveléből, hogy 4 ezer munkaállomás, 930 szerver kompromittálódott. A szervereken keresztül óriási mennyiségű adatot szívtak le és továbbítottak Oroszországba. A Nemzetbiztonsági Szolgálat azt is megállapította, hogy a behatolást az orosz katonai és polgári titkosszolgálat, a GRU és az FSZB hajtotta végre...

„AHHOZ, HOGY AZ EU-S FORRÁSOK ELJUSSANAK MAGYARORSZÁGRA, A KORMÁNYNAK ABBA KELL HAGYNIA A LOPÁST, ILYEN EGYSZERŰ”

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2024.05.22.


Perintfalvi Rita katolikus teológus által életre hívott Szabadság körei bázisközösségi mozgalom szervezett politikai fórumot.

Ismét úgy rendeztek politikai fórumot Budapesten, hogy azon a meghívott Magyar Péter nem vett részt: programja szerint ugyanabban az időpontban, szerda este egy kecskeméti demonstráción szólalt fel.

Jelen volt viszont Cseh Katalin, a Momentum EP-listájának második helyezettje, Dobrev Klára, a DK-MSZP-Párbeszéd közös EP-listájának vezetője és – az eredetileg jelzett Kovács Gergely társelnök helyett – Le Marietta, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt EP-listavezetője. Az eseményt a Perintfalvi Rita katolikus teológus által életre hívott Szabadság körei bázisközösségi mozgalom szervezte a vegyipari dolgozók szakszervezetének (VDSZ) Benczúr utcai székházában.

– Hazugság, hogy a XXI. században lenne erős nemzetállam erős Európa nélkül

– kezdte Dobrev Klára az Európai Egyesült Államok híveként. Le Marietta arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutyapárt már évek óta „komoly témákkal”, például korrupciós és szociális ügyekkel is foglalkozik. Az EP-ben részvételi szakértőként a közvetlen demokráciát, a közvetlen beleszólást szeretné erősíteni. Cseh Katalin szerint jelenleg az Európai Unió az a tér, ahol ellenzéki politikusként érdemben lehet harcolni az Orbán-kormánnyal szemben. Az EU az a lehetőség, amelynek révén el tudjuk érni, hogy mi, magyarok is annyit érjünk és úgy tudjunk boldogulni, mint bármelyik másik szomszédunk.

„Magyarország helye az európai tárgyalóasztalok mellett van, egy olyan Magyarországban hiszek, akit nem küldenek ki kávézni”

– jelentette ki...

EGY LEGENDA VÉGE: ELBUKOTT ORBÁN TÉVEDHETETLENNEK HITT SZEMÉLYZETI POLITIKÁJA

444.HU
Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
20224.05.23.


- A kegyelmi ügy és az azt övező botrányok miatt megrendült az elkötelezett fideszesek tábora, házon belül ezért felelősre, sőt bűnbakra van szükség.


- Ez a felelős a lemondatott köztársasági elnök lett, aki miatt a Fideszben kegyelmi helyett már inkább „Novák-ügyet” emlegetnek.

- Orbán kezdettől nehezen tudta feltartóztatni a nagy ambíciókkal építkező Novákot, aki előtt Balog Zoltán törte az utat.

- Nem is bízott benne igazán: a készenlétisek helyett az Orbánhoz kötődő TEK védte és követte a köztársasági elnököt mindenhová.

- Novák nem mindenben működött együtt a rogáni kommunikációval, ami háborús helyzetben bizalmatlanságot szült a Karmelitában.

- Lázár Jánost egy medence terve borította ki, amit a tihanyi Honthy-villa kertjébe szánt volna a hivatal.

- Orbán szemében Novák fő bűne az volt, hogy elhitte: független lehet a legfőbb hatalomtól.

„EZ EGY TUDATOS DÖNTÉS VOLT. NEM JÓ, HA A FELELŐSSÉG MINDENFÉLE MÁS IRÁNYOKBA TERJED. AMI TÖRTÉNT, NOVÁK KATALIN FELELŐSSÉGE.”

Egy kommunikációs kérdésekben illetékes kormányzati forrás fogalmazott így egy május eleji háttérbeszélgetésen, amikor arról kérdeztük, miért kezdte április óta ismét emlegetni Novák Katalint a kormányzati kommunikáció. Az ugyanis elég feltűnővé vált.

„Azzal, hogy a köztársasági elnök asszony lemondott, a Novák-ügy lezárult” - mondta Orbán Viktor a parlamentben április második hétfőjén.

Menczer Tamás kommunikációs igazgató a 444-nek szabályosan kijavította magát, amikor véletlenül kegyelmi ügyet mondott Novák-ügy helyett. Azóta is fegyelmezetten tartja magát ehhez.

„Ez az óriási hiba belerondított a politikánkba, de mi ettől még ugyanazt az utat járjuk” - nyilatkozta megrendülten Kocsis Máté frakcióvezető.

Rákay Kálmán egyenesen a Telexig ment, hogy elmondhassa: a köztársasági kegyelem nem arról szól, hogy okosabbak vagyunk egy bírósági döntésnél, és jóistenként eldöntjük, ki bűnös és ki nem. Lázár János nem sokra rá a 444-nek jelentette ki, hogy Novák Katalin nem való se föléjük, se közéjük.

A változás látványos volt ahhoz képest, hogy kirobbanása után a Fidesz igyekezett mielőbb maga mögött hagyni a minden szempontból fájdalmas ügyet. Orbán az első hetekben kiejteni sem volt hajlandó Novák nevét. Akinek kérdése van a kegyelemről, ismételte el a parlament folyosóján, forduljon az elnök asszonyhoz. Minden gesztus azt üzente, felejtsük gyorsan el ami történt.

Csakhogy a helyzet rosszabbodott. A választópolgárok jelentős része máig nem hiszi, hogy Orbán ne tudott volna a kegyelemről. A miniszterelnök tizennégy éve arra kondicionálja híveit, hogy mindent ural, irányít, ha úgy van, emel, most épp elfoglalja Brüsszelt. A minden részletre figyelmes vezető képével nehezen fér össze az, hogy ne tudott volna a Felcsúttal szomszédos gyermekotthon vezetőjét érintő kegyelmi döntésről. A teljes népességben legalább 38 százalék tartja Orbánt elsőszámú felelősnek a kegyelmi ügyben, jóval többen mint Novákot, és a bizonytalanok között is többségben vannak, akik ugyanezt gondolják.

SZÜLŐISKOLA

KLUBRÁDIÓ / ÖTÖS
Műsorvezetők: SZALAI KRISZTA, EPRES ATTILA
2024.05.20.


Pozitív fegyelmezés, szeretetteljes, megengedő, kötődő nevelés. Az elmúlt évtizedekben hatalmasat fordult a világ a gyerekneveléssel kapcsolatban. Hogy nevelték a gyerekeiket a mostani nagyszülők, és mit csinálnak a most kisgyerekes szülők másként? Mit fogadjunk meg, mit csináljunk másképp, hogyan tudunk tanulni egymástól? Erről szólt a szerdai Ötös.


"Honnan vettük azt a bolondos ötletet, hogy ha azt akarjuk, hogy gyermekeink jobban viselkedjenek, ahhoz az szükséges, hogy először rosszul érezzék magukat” - írja Dr. Jane Nelsen a Pozitív Fegyelmezés alapító tagja. Logikusnak tűnik a gondolat. Ha felnőttként főként azzal kapcsolatban kapunk visszajelzést a munkahelyünkön, hogy mit nem csináltunk jól, mit kellett volna másképp, és minden hibánkat retorzió követ, az valószínűleg nem segít abban, hogy jobban teljesítsünk. Elbizonytalanodunk, rosszkedvünk lesz, esetleg az újabb kritikától tartva szorongani kezdünk. Nincs ez másképp a gyerekeknél sem.

Persze a pozitív nevelés nem azt jelenti, hogy csak dicsérni kell és mindent meg kell engedni a gyereknek, ez egy óriási tévhit. Sem a túlzott szigor, sem a túlzott engedékenység nem alkalmas arra, hogy a gyerek önfegyelme és felelősségérzete kialakuljon. A hangsúly a megoldásközpontú fegyelmezésen van, ami a kölcsönös tiszteletre és a felek közötti együttműködésre épít. A tekintélyelvű hozzáállás helyett a gyerekekkel közösen határozzuk meg a szabályokat, bevonjuk, és ha gondjaink vannak, a lehetséges megoldásokat és következményeket is együtt beszéljük meg.

Rudolf Dreikurs, osztrák pszichiáter és oktató a gyermekek elítélendő viselkedéséről, a büntetés és jutalom nélküli együttműködő magatartásról írt sorai jó alapot jelentenek, ha szeretnénk megérteni a pozitív fegyelmezés lényegét.

„Semmi olyat ne tegyél meg a gyerek helyett, amit maga is képes megtenni, mert ha túl sokat teszünk meg helyettük, akkor megfosztjuk a gyereket a tanulás/gyakorlás lehetőségétől, melynek révén kialakulhatna bennük a bizonyosság, hogy ők maguk is képesek megtenni, elvégezni dolgokat. A társadalmi felelősségvállalás tanításának első lépcsője, ha önállóságra tanítjuk a gyermekeket. Az önálló gyermekből önálló felnőtt válik, aki készen áll arra, hogy másoknak segítsen, és amikor megteszi, rendkívül ügyesnek és rátermettnek érzi majd magát benne.”

Szalai Kriszta és Epres Attila Kepes-Végh Júliával a pozitív fegyelmezésről, Balogh Fruzsinával pedig a kapcsolódó, kötődő nevelésről beszélgetett. Arról, hogy ezek az új nevelési elvek milyen hatással vannak a gyerekekre és a szülőkre, Szmolka Orsolya, gyerekpszichológus beszélt, Gitidiszné Gyetván Krisztina, a Magyar Védőnők Egyesületének elnökével a csecsemő- és kisgyermek gondozásról, Papadimitriu Athina színésznővel pedig szülőségéről és nagyszülőségéről beszélgettünk...

HOVÁ KERÜLT A TIZENKÉT ÉVES BŐNYI KÉSELŐ, ÉS MIT JAVÍT A JAVÍTÓINTÉZET?

SZABAD EURÓPA
Szerző: BIHARI ÁDÁM
2024.05.23.


Április 29-én reggel, nem sokkal az első óra után, a szünetben szúrta hátba egyik osztálytársát egy tizenkét éves lány a bőnyi Szent István Király Általános Iskolában. Az áldozat életveszélyesen megsérült, mentőhelikopterrel kellett kórházba szállítani. Már másnap kiderült, hogy a támadónak a fővárosban, egy javítóintézetben kell eltöltenie a harmincnapos előzetes letartóztatást. Mivel az országban egyetlen ilyen intézmény létezik csak lányok számára, ezért a Rákospalotai Javítóintézetbe vitték. De mi történik egy ilyen javítóintézetben? Mit javít a javító, és hogyan élnek benne a gyerekek?


„Mondtam, hogy én ezt nem bírom ki. Számoltuk a többiekkel a napokat, úgy voltunk, hogy valamit kell csinálni, ez így nem mehet, hogy bezártak minket.”

„Volt már olyan, hogy megjelent az anyuka, hogy édes lányom, itt neked van mindened, ennivalód, szép nagy park. Akkor én inkább megyek a bátyádat látogatni a börtönbe.”

„Nem, én sem szeretném, ha az a kislány, aki az osztálytársát megkéselte, másnaptól a gyerekemmel egy osztályba járna. A kérdés az, hogy akkor hová.”

Cikkünkben egykori bentlakók és a napi munkára rálátó szakemberek segítségével mutatjuk be, mi várhat azokra a lányokra, akik idekerülnek, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak (SZGYF) küldött megkeresésünkre adott válaszokból pedig kirajzolódik az is, milyen arányban vannak fiúk-lányok a javítókban, és mennyi időt töltenek bent átlagosan...

TÖLTÖTT LE PEDOFILVIDEÓKAT? - ÖTSZÁZ KÉRDÉSBŐL ÁLLÓ TESZT ÉS A NEMI ÉLETET IS FIRTATÓ BESZÉLGETÉS VÁR A GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYVEZETŐKRE

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2024.05.23.


Erről számolt be a nemrég elrendelt, sokak által bírált vizsgálat egyik érintettje.


Szexuális beállítottságukról, párkapcsolataikról, félelmeikről, de esetleges pedofília iránti érdeklődésükről is vallaniuk kell a gyermekvédelmi intézményvezetőknek az alkalmassági vizsgálat második fordulóján – erről számolt be a Népszavának egy érintett.

A gyermekvédelmi intézményvezetők pszichológiai alkalmassági vizsgálatát – mint arról többször írtunk – nem sokkal a bicskei pedofilügy, a kegyelmi botrány nyomán rendelte el kapkodva a kormányzat, hogy enyhítse a politikai károkat, a döntést, eljárást erős fenntartásokkal fogadta a szakma. Lapunk írta meg elsőként egy érintett vezető beszámolója alapján, hogy a tavasszal indult vizsgálatok első fordulójában főként vezetői kompetenciákkal kapcsolatos teszteket írtak az érintettek. A második forduló már másról szólt.

A lapunknak nyilatkozó intézményvezető elmondta, hogy a második forduló a Belügyminisztériumban volt, ahol először egy 500 kérdéses kérdőívet töltöttek ki. Többek között arra kellett igaz-hamis választ adni,

hogy fél-e a sötétben, lenne- e könyvtáros, vagy vadász, előfordul-e, hogy nyom a halántéka vagy szúr a feje, illetve egyedülálló, vagy párkapcsolatban él.

Az elmondottak alapján az alapvetően pszichiátriai betegségek, tünetek beazonosítására szolgáló, például a fegyveres-rendvédelmi területen használt úgynevezett MMPI (Minnesota Multiphasic Personality Inventory) tesztet tölthették ki. A lapunknak nyilatkozó intézményvezető megjegyezte: sok tájékoztatást ugyan nem kaptak, de annyit elmondtak nekik a vizsgálat előtt, hogy a tesztből azt szűrik le a pszichológusok, mennyire eltérő az átlagtól a személyiségük. Az MMPI feladatsorból lapunk által kiválasztott kérdésekre ráismert, például arra,

hogy „néha oly rossz gondolataim vannak, hogy jobb nem is beszélni róluk”, „ritkán van székrekedésem”, „nemi életem kielégítő”, „néha megszáll a gonoszlélek”, „előfordul, hogy furcsa, idegenszerű élményeim vannak”, „sohasem voltak kellemetlenségeim nemi magatartásom miatt”.

A teszt kitöltése után egy klinikai szakpszichológus előtt jelentek meg, aki a kiértékelt kérdőívvel várta őket. Beszéltek az intézményvezető magánéletéről és szakmai életútjáról is. A pszichológus rákérdezett arra, hogy töltött-e le pedofil tartalmú videókat, esetleg nézegetett-e ilyen témájú képeket. A pszichológus azt is hozzátette: bátran és őszintén válaszolhat ezekre a kérdésekre, mert ami ott elhangzik, az köztük marad.

Ez utóbbi meglepő, hiszen a teszt célja épp az, hogy kiszűrjék és eltávolítsák a pedofil hajlamú dolgozókat.

Szóba került párkapcsolata is, illetve arra is kíváncsi volt a vizsgálatot végző szakember, hogy homo-vagy heteroszexuális. Megkérdezte, találkozott-e a gyermekvédelemben szexuális abúzussal, dolgozó és nevelt között kialakult szerelmi viszonnyal, illetve ha igen, miként kezelték ezeket az eseteket...


Lásd még:

24.hu: 500 kérdéses kérdőívet töltettek ki a gyermekvédelmi intézményvezetőkkel, nemi életükről is faggatták őket

ANNYIRA NEM KÖLT A MAGYAR ÁLLAM AZ OKTATÁSRA, HOGY A KELETI ORSZÁGOK KÖZT IS A LESZAKADÓ CSOPORTBA TARTOZUNK

TELEX
Szerző: ELŐD FRUZSINA
2024.05.23.


Nincs elég pénz a magyar oktatásban – ez kivételesen olyan közhely, amit ezredjére sem árt megemlíteni, különösen, ha alkalom kínálkozik arra, hogy részletes adatokkal is alátámasszuk. A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK KTI) tavaszi, oktatással foglalkozó kiadványa rengeteg mutató használatával rajzolja fel a magyar iskolák helyzetét, így például azt, nemzetközi összehasonlításban mennyire keveset költünk erre a célra.


A nagy állami rendszerek köztudomásúlag szinte bármennyi pénzt képesek felszívni, hiszen egy kórházban lehet a vacsora vizes zsömle egy pohár kefírrel, de akár három fogásos, fine dining-közeli élmény is – utóbbi nyilván sokba kerül, miközben pár napos ott tartózkodás esetén érdemben nem befolyásolja, hogy felépül-e valaki. Ha Svájcnak belefér az éttermi szintű kórházi kaja, az a svájciaknak szuper, de reális nézőpontból nincs értelme az ő lehetőségeiket összehasonlítani mondjuk a magyar vagy a román kórházi menükkel és az ellátás színvonalával: a svájciak nominálisan a sokszorosát költik el egy-egy ápoltra az egészségügyben vagy egy-egy gyerekre az oktatásban, hiszen van miből.

Amit viszont érdemesebb megnézni, az az, hogy a saját lehetőségeihez képest, arányosan mennyit költ egy állam egyes nagy rendszereire. A KRTK KTI kutatói ehhez az egy diákra jutó kiadásokat az egy főre jutó GDP százalékára számolták át, ami sokkal reálisabb összevetést tesz lehetővé, mint az azonos pénznemre – akár vásárlóerő-paritáson – átszámított kiadások, „mivel az utóbbi esetben a gazdagabb országok kiadásai mindig kiugróan magasak” – áll a kiadványban. Ez a fajta összevetés tehát lehetővé teszi, hogy a gazdag országok költési struktúrája okozta torzításokat elkerüljük, sőt, nagyjából a magasabb tanárbérek jelentette plusz költséget is kiszűri a kapott mutató.

A végeredmény így pusztán annyit tükröz, melyik ország mennyire helyezi magas polcra az adott rendszert a saját mozgásterén belül maradva.

Az indikátor hátránya ugyanakkor, hogy a GDP ingadozásai, pl. a gazdasági válságok nagyon hatnak rá, ami miatt egyes évek kiugró adatait óvatosan lehet csak értelmezni...