Szerző: MAGYAR PÉTER
2024.05.21.
2024. május 21., kedd
MAGYAR–VITÉZY-JELENSÉG: A NER KITERMELTE A SAJÁT ELLENZÉKÉT
VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.05.21.
Magyar és Vitézy az idei választás két legizgalmasabb új arca, mindketten a Fidesz környékén csináltak karriert, de most kihívói a kormánypártnak. Több polgármester-választás is a fideszes belharcok miatt lett izgalmas. Túl régi, túl nagy a kormánypárt, hogy minden sértettséget és különvéleményt el tudjon simítani. Kampányháttér.
Februárban arról írtunk, hogy alacsonyra tette a lécet az idei választáson az ellenzék, mert nem épített fel erős új jelölteket: sok településen sokáig tartott a vita arról, hogy ki lehet közös jelölt, így eleve mód sem lett volna arra, hogy új arcok erős kampányt vigyenek. Jól látszott: az alapvető cél a 2019-es pozíciókat megtartása volt, nem pedig az, hogy újabb településeket szerezzenek meg a Fidesztől. A 2022-es parlamenti választáson összefogó pártok közül a DK és a Momentum voltak 2024 januárjában magabiztosan 5 százalék fölé mértek, így akkor még az volt a fő kérdés, hogy nekik sikerül-e közös jelölteket állítaniuk olyan nagyvárosokban, ahol fideszes most a polgármester. Végül ez Debrecenben, Nyíregyházán, Szolnokon, Kaposváron, Szekszárdon, Zalaegerszegen és Nagykanizsán jött össze: a 14 fideszes vezetésű megyei jogú város felében csak. Óriási ellenzéki áttörésre tehát februárban nem lehetett számítani, ráadásul ezek a jelöltek is alig kaptak pénzt vagy stratégiát a kampányra.
Eközben a fővárosban a Fidesz olyan plakáttal kampányol elvben Szentkirályi Alexandra mellett, amelyen Karácsony Gergely egy Gyurcsány Ferencet ábrázoló álarc mögül néz ki, s van olyan ellenzéki plakát, amelyen Karácsony és Dobrev Klára egymás mellől néz ránk. Karácsonynak tehát az ellenfelei és szövetségesei is azzal kampányolnak, hogy a budapesti főpolgármester összefogott a DK-val. A helyzet jól mutatja, hogy egyik oldal sem akar túllépni azon a 2006-os megközelítésen, miszerint Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor párharca a magyar belpolitika egyetlen érvényes története. A DK eredetileg éppen arra számított, hogy ezt a narratívát felerősítheti majd azzal, hogy az EP-választáson nagyon megveri az összes többi ellenzéki pártot. Valószínűleg a Fidesz is ebben reménykedett, bízva abban, hogy a DK elnöke elég megosztó személyiség, s választást már soha nem nyerhet Magyarországon.
Ezt a politikai dichotómiát többen is megpróbálták megtörni korábban, de a művelet mindig kudarcot vallott. A Gyurcsány nélküli ellenzék sosem lett elég erős, hogy igazi kihívója legyen a Fidesznek, s minthogy Gyurcsánnyal összefogva önkormányzati sikereket lehetett elérni, ez vele való szövetségre késztette a többieket, ám a végén úgy tűnt, hogy a DK lesz a domináns erő az összefogásban. Ezt kommunikálta a Fidesz is, erről is szólnak a kormánypárt kampányai évek óta...
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.05.21.
Februárban arról írtunk, hogy alacsonyra tette a lécet az idei választáson az ellenzék, mert nem épített fel erős új jelölteket: sok településen sokáig tartott a vita arról, hogy ki lehet közös jelölt, így eleve mód sem lett volna arra, hogy új arcok erős kampányt vigyenek. Jól látszott: az alapvető cél a 2019-es pozíciókat megtartása volt, nem pedig az, hogy újabb településeket szerezzenek meg a Fidesztől. A 2022-es parlamenti választáson összefogó pártok közül a DK és a Momentum voltak 2024 januárjában magabiztosan 5 százalék fölé mértek, így akkor még az volt a fő kérdés, hogy nekik sikerül-e közös jelölteket állítaniuk olyan nagyvárosokban, ahol fideszes most a polgármester. Végül ez Debrecenben, Nyíregyházán, Szolnokon, Kaposváron, Szekszárdon, Zalaegerszegen és Nagykanizsán jött össze: a 14 fideszes vezetésű megyei jogú város felében csak. Óriási ellenzéki áttörésre tehát februárban nem lehetett számítani, ráadásul ezek a jelöltek is alig kaptak pénzt vagy stratégiát a kampányra.
Eközben a fővárosban a Fidesz olyan plakáttal kampányol elvben Szentkirályi Alexandra mellett, amelyen Karácsony Gergely egy Gyurcsány Ferencet ábrázoló álarc mögül néz ki, s van olyan ellenzéki plakát, amelyen Karácsony és Dobrev Klára egymás mellől néz ránk. Karácsonynak tehát az ellenfelei és szövetségesei is azzal kampányolnak, hogy a budapesti főpolgármester összefogott a DK-val. A helyzet jól mutatja, hogy egyik oldal sem akar túllépni azon a 2006-os megközelítésen, miszerint Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor párharca a magyar belpolitika egyetlen érvényes története. A DK eredetileg éppen arra számított, hogy ezt a narratívát felerősítheti majd azzal, hogy az EP-választáson nagyon megveri az összes többi ellenzéki pártot. Valószínűleg a Fidesz is ebben reménykedett, bízva abban, hogy a DK elnöke elég megosztó személyiség, s választást már soha nem nyerhet Magyarországon.
Ezt a politikai dichotómiát többen is megpróbálták megtörni korábban, de a művelet mindig kudarcot vallott. A Gyurcsány nélküli ellenzék sosem lett elég erős, hogy igazi kihívója legyen a Fidesznek, s minthogy Gyurcsánnyal összefogva önkormányzati sikereket lehetett elérni, ez vele való szövetségre késztette a többieket, ám a végén úgy tűnt, hogy a DK lesz a domináns erő az összefogásban. Ezt kommunikálta a Fidesz is, erről is szólnak a kormánypárt kampányai évek óta...
BARTUS LÁSZLÓ: DE HOL VOLTAK 14 ÉVIG MAGYAR TÁMOGATÓI?
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2024.05.20.
...Magyar akkor lenne „messiás”, ha ezt mondaná el az embereknek, és rámutatna, hogy a messiás bennük van, nekik kell kiállni, ellenszegülni, nemet mondani, s nem a választást előre elcsaló Orbán leváltásában reménykedni, hanem az egyenlő jogaikat követelni.
Mivel Magyar azzal hitegeti őket, hogy ő majd Orbán feltételei között választáson buktatja meg Orbánt, Magyar egy csaló. Nála jobban senki nem tudhatja, hogy Orbán úgy alakítja a feltételeket, ahogy akarja a mindenkori kétharmados győzelméhez. Neki csak a pénz kell.
A magyarista honfitársak két fontos kérdést nem tesznek fel maguknak: ha Magyar nem tudja rákényszeríteni az összes ellenzéki pártot, hogy adja fel, semmisítse meg önmagát, akkor hogyan fogja az összes nem fideszes szavazatot begyűjteni, maga mögé állítani?
Bármekkora fideszes gyurcsányozást indít el, bármekkora gyűlöletkampányt kezd el azzal, hogy ő leváltaná Orbánt, de ennek akadálya Gyurcsány és az összes ellenzéki párt, amely nem áll mellé, plusz az összes párton kívüli ellenzéki, aki nem szavaz rá, az nem segít.
Ettől még nem tudja kényszeríteni azt a jelenlegi egymillió embert, aki nem szavaz rá. A dolog antidemokratikus jellegéről nem beszélve, mert a demokratikus jelző kibékíthetetlen ellentétben áll Magyarral, ezért nost nem Gyurcsány, hanem az ő személye az akadály.
Magyar Péter nem várhatja el, hogy mindenki rá szavazzon, ha nem érdemli ki, s ha nem szerzi meg ehhez a bizalmat. Igazi államférfi nem mások elpusztításától várná az esélyeit a szavazatok megszerzésére, hanem a megnyerésüktől. Aki nem azt teszi, az pusztító csaló.
Ezért azt is ideje kimondani, hogy baloldali, liberális emberek Gyurcsánytól és az ellenzéki pártok bármelyikétől függetlenül nem fognak olyan embert támogatni, aki nem rendszert akar váltani, hanem diktátort, saját magára. Csináljon bármekkora hisztériát maga körül.
Emiatt Magyarnak akkor sem lenne esélye leváltani Orbánt, ha egyébként le lehetne váltani Orbánt, de mint tudjuk, nem lehet. A másik kérdés, amit nem tesznek fel Magyarnak a hívei, hogy ha nem pusztít el, nem kényszerít mindenkit rá szavazni, hogyan lesz többség?
Azt a matematikai műveletet kellene elvégezni, hogy egész osztva kettővel, az két fél. Ez történik, ha az ellenzék jellenlegi két és félmilliós szavaztáborát megosztja, kettévágja, és nem fog össze velük. Miben reménykednek? Mitől menne át mindenki Magyarhoz? Nem fog.
Ez pedig azt jelenti, hogy Magyar támogatói belesétálnak a mindennél nagyobb vereségbe 2026-ban, mert Orbán a két részre szakított ellenzék mellett nem kétharmadra, hanem a négyötödre is esélyes talán (nem számoltam utána). Akkor ki lesz a felelős? Gyurcsány?
Ezen pedig nem segít az a hazugság (valóban goebbelsi színvonalú propaganda), amely egyenlőségjelet húz Orbán és Gyurcsány közé. Fanatikusok hihetik ezt, de gondolkodó emberek tisztában vannak azzal, hogy az Orbán-rendszer oka Orbán és nem Gyurcsány.
Nincs Orbán-Gyurcsány korszak sem. Gyurcsány nem döntötte meg az alkotmányos rendet és nem vezetett be diktatúrát. Gyurcsány demokratikus kormányzása és Orbán diktatúrája nem egy korszak. Orbánt pedig nem Gyurcsány tartja hatalomban, hanem a magyar nép.
S engedtessék meg annyi megjegyzés tőlem, aki a DK legkeményebb kritikusa vagyok tíz éve, hogy én Gyurcsány Ferencet és a pártját elvi okokból, a rendszerrel való kollaboráció miatt kritizáltam mindig, a tények alapján. Azért, mert tudtam, hogy ez ide vezet.
Ezzel nem azonos a fideszes Magyar Péter gyűlöletpropagandája, amely a baloldal és a liberálisok elementáris gyűlöletéből fakad, a célja pedig a baloldal megsemmisítése, hogy Orbán után korlátlan hatalma lehessen neki.
Ez fasizmus, ettől demokratákat meg kell védeni...
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2024.05.20.
Mivel Magyar azzal hitegeti őket, hogy ő majd Orbán feltételei között választáson buktatja meg Orbánt, Magyar egy csaló. Nála jobban senki nem tudhatja, hogy Orbán úgy alakítja a feltételeket, ahogy akarja a mindenkori kétharmados győzelméhez. Neki csak a pénz kell.
A magyarista honfitársak két fontos kérdést nem tesznek fel maguknak: ha Magyar nem tudja rákényszeríteni az összes ellenzéki pártot, hogy adja fel, semmisítse meg önmagát, akkor hogyan fogja az összes nem fideszes szavazatot begyűjteni, maga mögé állítani?
Bármekkora fideszes gyurcsányozást indít el, bármekkora gyűlöletkampányt kezd el azzal, hogy ő leváltaná Orbánt, de ennek akadálya Gyurcsány és az összes ellenzéki párt, amely nem áll mellé, plusz az összes párton kívüli ellenzéki, aki nem szavaz rá, az nem segít.
Ettől még nem tudja kényszeríteni azt a jelenlegi egymillió embert, aki nem szavaz rá. A dolog antidemokratikus jellegéről nem beszélve, mert a demokratikus jelző kibékíthetetlen ellentétben áll Magyarral, ezért nost nem Gyurcsány, hanem az ő személye az akadály.
Magyar Péter nem várhatja el, hogy mindenki rá szavazzon, ha nem érdemli ki, s ha nem szerzi meg ehhez a bizalmat. Igazi államférfi nem mások elpusztításától várná az esélyeit a szavazatok megszerzésére, hanem a megnyerésüktől. Aki nem azt teszi, az pusztító csaló.
Ezért azt is ideje kimondani, hogy baloldali, liberális emberek Gyurcsánytól és az ellenzéki pártok bármelyikétől függetlenül nem fognak olyan embert támogatni, aki nem rendszert akar váltani, hanem diktátort, saját magára. Csináljon bármekkora hisztériát maga körül.
Emiatt Magyarnak akkor sem lenne esélye leváltani Orbánt, ha egyébként le lehetne váltani Orbánt, de mint tudjuk, nem lehet. A másik kérdés, amit nem tesznek fel Magyarnak a hívei, hogy ha nem pusztít el, nem kényszerít mindenkit rá szavazni, hogyan lesz többség?
Azt a matematikai műveletet kellene elvégezni, hogy egész osztva kettővel, az két fél. Ez történik, ha az ellenzék jellenlegi két és félmilliós szavaztáborát megosztja, kettévágja, és nem fog össze velük. Miben reménykednek? Mitől menne át mindenki Magyarhoz? Nem fog.
Ez pedig azt jelenti, hogy Magyar támogatói belesétálnak a mindennél nagyobb vereségbe 2026-ban, mert Orbán a két részre szakított ellenzék mellett nem kétharmadra, hanem a négyötödre is esélyes talán (nem számoltam utána). Akkor ki lesz a felelős? Gyurcsány?
Ezen pedig nem segít az a hazugság (valóban goebbelsi színvonalú propaganda), amely egyenlőségjelet húz Orbán és Gyurcsány közé. Fanatikusok hihetik ezt, de gondolkodó emberek tisztában vannak azzal, hogy az Orbán-rendszer oka Orbán és nem Gyurcsány.
Nincs Orbán-Gyurcsány korszak sem. Gyurcsány nem döntötte meg az alkotmányos rendet és nem vezetett be diktatúrát. Gyurcsány demokratikus kormányzása és Orbán diktatúrája nem egy korszak. Orbánt pedig nem Gyurcsány tartja hatalomban, hanem a magyar nép.
S engedtessék meg annyi megjegyzés tőlem, aki a DK legkeményebb kritikusa vagyok tíz éve, hogy én Gyurcsány Ferencet és a pártját elvi okokból, a rendszerrel való kollaboráció miatt kritizáltam mindig, a tények alapján. Azért, mert tudtam, hogy ez ide vezet.
Ezzel nem azonos a fideszes Magyar Péter gyűlöletpropagandája, amely a baloldal és a liberálisok elementáris gyűlöletéből fakad, a célja pedig a baloldal megsemmisítése, hogy Orbán után korlátlan hatalma lehessen neki.
Ez fasizmus, ettől demokratákat meg kell védeni...
KLIKK TV
Szerző: KLIKKTV
2024.05.21.
A magyar egészségügy állapota nagyjából stagnál. Egyes területeken jelentős javulás, másutt viszont látványos romlás tapasztalható. Erről beszélt Mihályi Péter közgazdász, egyetemi tanár a KlikkTV Tíz című műsorában Bolgár Györgynek.
A professzor elmondta, hogy a világ legtöbb országában, így a fejlett államokban is elégedetlen a lakosság az állami egészségüggyel. E gondok egyik tényezője, hogy kitolódik az átlagéletkor, egyre több az idős, következésképp betegségekkel küzdő ember. A szükséges anyagi források azért hiányoznak, mert azok az ország gazdasági fejlettségétől függenek.
Mihályi korszakos lépésnek minősítette a hálapénz betiltását. Egyúttal jelezte: az orvosok bérének jelentős megemelése azt is magával hozta, hogy a doktorok nem szívesen vállalnak túlmunkát.
A közgazdász bírálta a kormány politikáját, amely mindent alárendel a gazdasági növekedésnek, de közben tovább növeli az államadósságot. Az erőfeszítések ellenére a nemzeti jövedelem tavaly semmivel nem nőtt, ezért sem lehet többet fordítani egy elfogadhatóbb egészségügyre.
Szerző: KLIKKTV
2024.05.21.
A professzor elmondta, hogy a világ legtöbb országában, így a fejlett államokban is elégedetlen a lakosság az állami egészségüggyel. E gondok egyik tényezője, hogy kitolódik az átlagéletkor, egyre több az idős, következésképp betegségekkel küzdő ember. A szükséges anyagi források azért hiányoznak, mert azok az ország gazdasági fejlettségétől függenek.
Mihályi korszakos lépésnek minősítette a hálapénz betiltását. Egyúttal jelezte: az orvosok bérének jelentős megemelése azt is magával hozta, hogy a doktorok nem szívesen vállalnak túlmunkát.
A közgazdász bírálta a kormány politikáját, amely mindent alárendel a gazdasági növekedésnek, de közben tovább növeli az államadósságot. Az erőfeszítések ellenére a nemzeti jövedelem tavaly semmivel nem nőtt, ezért sem lehet többet fordítani egy elfogadhatóbb egészségügyre.
ZELENSZKIJ EREDETI MANDÁTUMA LEJÁRT, DE ETTŐL MÉG TOVÁBBRA IS Ő MARAD UKRAJNA LEGITIM ELNÖKE
FACEBOOK
Szerző: RÁCZ ANDRÁS
2024.05.21.
2024. május 20-án lejárt Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a 2019-es megválasztásával szerzett ötéves mandátuma. Azonban a háborús helyzet, és konkrétan a hadiállapot miatt továbbra is ő marad Ukrajna legitim elnöke mindaddig, amíg nem lehet új elnökválasztást tartani (vagy nem mond le, vagy nem válik képtelenné a feladata ellátására.)
.
Azért fontos erről beszélni egy kicsit, mert az orosz propaganda-apparátus - és nyomában természetesen a magyar állami média is - az időpont kapcsán elkezdte gőzerővel megkérdőjelezni Zelenszkij legitimitását.
.
Nézzük sorrendben először a jogi, aztán a gyakorlati érveket.
.
I. Ami a jogi hátteret illeti: az ukrán jogrendszer az elmúlt 33 év örökségeként nagyon messze van attól, hogy teljesen koherens legyen. Rengeteg olyan kérdés van, ami nincs részletekben menően szabályozva, más esetekben egymásnak ellentmondó szabályok vannak, sokszor hiányoznak a végrehajtási rendeletek, stb. (A magyar kisebbség jogai kapcsán is számos kisebb-nagyobb anomáliára is fény derült az évek során, erről pl. Fedinec Csillát és Csernicskó Istvánt érdemes olvasni.)
.
Az alkotmány az elnök jogkörei kapcsán egyrészt kimondja, hogy a mandátum öt évre szól. Másrészt viszont azt is kimondja, hogy az elnök mindaddig ellátja a funkcióit, ameddig az újonnan megválasztott elnök hivatalba nem lép (108. cikkely a) pont).
.
Arról az alkotmány nem rendelkezik, hogy mi van akkor, ha nem lehet elnökválasztást tartani. Azt kimondja a szöveg, hogy hadiállapot idején nem lehet országgyűlési választást tartani (83. cikkely), de az elnökválasztásról konkrétan nem szól a szöveg.
.
Alsóbbrendű jogszabályokból levezethető, hogy elnökválasztást sem lehet tartani mindaddig, amíg a hadiállapot tart, de konkrétan az alkotmányban tényleg nincs benne. Éppen ezért van, hogy a Zelenszkij legitimitását megkérdőjelező orosz propaganda elsősorban az alkotmánynak erre a kétségtelen hiányosságára hivatkozik, és szándékosan nem fog belemenni olyan részletekbe, hogy mi van a releváns, alsóbbrendű jogszabályokban.
.
Az alkotmányos korlátok pedig mindaddig fenn is fognak állni, ameddig a hadiállapot tart, ugyanis a szöveg 157. cikkelye kimondja, hogy az alkotmányt nem lehet megváltoztatni hadiállapot idején.
.
Összességében az alkotmány fentebb említett, 108. a) pontja a fő érv amellett, hogy miért legitim Zelenszkij hatalma továbbra is.
.
II. Mindezeken túl pedig van egy sor gyakorlati érv is, hogy a mostani, háborús helyzetben, hadiállapot idején miért nem lehet normális, demokratikus elnökválasztást tartani. (Tartalmilag gyanazon okok miatt, amiért parlamenti választást sem.)
.
Az ország területének kb 18%-a ellenséges megszállás alatt van. Az itt élő ukrán állampolgárok értelemszerűen nem tudnának szavazni. Önmagában az, hogy megszállt területek vannak, még nem tenné lehetetlenné az elnökválasztást - 2019-ben is lehetett elnökválasztást tartani, bár akkor jóval kisebb területek voltak megszállva - , viszont a mostani helyzet nagyban különbözik a 2019-estől.
.
A legfontosabb tartalmi különbség, hogy most nagy intenzitású háború zajlik. Az orosz hadsereg Ukrajna egész területén képes precíziós csapásokat mérni, ez pedig rettenetesen kockázatossá tenné a választások megtartását. Gondoljunk bele: minden szavazóhelység potenciális célponttá válna, ahol rosszabb esetben százak is meghalhatnának egy-egy támadásban.
.
Ukrajna jelenleg körülbelül egymillió embert tart fegyverben. Közülük (durva becsléssel) körülbelül félmillióan teljesítenek frontszolgálatot. Könnyen belátható, hogy a frontkatonák esetében a szavazást még nehezebb és még kockázatosabb volna megszervezni.
.
Jelenleg valahol nyolc és tízmillió közötti ukrán lehet, aki a háború miatt a lakóhelye elhagyására kényszerült. ENSZ adatok szerint 6,4 millió ukrán van globálisan regisztrálva menekültként - de messze nem minden ukrán kért menekült-státust, aki a hazája elhagyására kényszerült. Pontos számot nehéz mondani, főleg azért, mert az Oroszországba került ukránok száma erősen bizonytalan.... de nincs az a külügyi szolgálat, ami képes volna megszervezni, hogy 8-10 millió ember (a háború előtti lakosság közel egynegyede!) megbízhatóan képes legyen külföldön szavazni egy esetleges elnökválasztáson. Ha pedig a külföldön élő állampolgárok nem lehetnek biztosak benne, hogy tudnak szavazni, akkor vajon mennyire volna legitim egy elnökválasztás....?
.
További probléma, hogy a hadiállapot miatt jelenleg erősen korlátozva van a nyilvánosság Ukrajnában. Bizonyos média-csatornák be vannak tiltva (és további korlátozásokra is van esély), bizonyos politikai pártok és szervezetek működése korlátozva van, stb.
Ilyen körülmények között nehéz elképzelni, hogy hogyan tudnának tiszta és fair elnökválasztási kampányt folytatni a különböző jelöltek.
A jelöltállítás és kampányolás nehézsége akkor is fennállna, ha csak rövid időre függesztenék fel a hadiállapotot, hiszen az elnök ellenzékének lényegében nulláról kellene kezdenie a kampányolást, miközben a Nép Szolgája párt óriási előnyt élvezne, ami megintcsak nem lenne demokratikus.
.
Ez nyilván nem az összes gyakorlati érv, de személy szerint ezeket érzem a legfontosabbnak.
.
.
Úgyhogy összefoglalva az a helyzet, hogy Volodimir Zelenszkij mindaddig Ukrajna legitim elnöke marad, amíg nem lehet újra elnökválasztást tartani, le nem mond, vagy nem válik más okból képtelenné a feladata ellátására.
.
.
Fun fact: Annalena Baerbock német külügyminiszter ma előre be nem jelentett látogatásra érkezett Kijevbe. A gesztus szép, látványos demonstrálása annak, hogy Németország továbbra is Volodimir Zelenszkijt tekinti Ukrajna legitim vezetőjének. (Ilyen az, amikor egy országnak működő diplomáciája van...)
Szerző: RÁCZ ANDRÁS
2024.05.21.
.
Azért fontos erről beszélni egy kicsit, mert az orosz propaganda-apparátus - és nyomában természetesen a magyar állami média is - az időpont kapcsán elkezdte gőzerővel megkérdőjelezni Zelenszkij legitimitását.
.
Nézzük sorrendben először a jogi, aztán a gyakorlati érveket.
.
I. Ami a jogi hátteret illeti: az ukrán jogrendszer az elmúlt 33 év örökségeként nagyon messze van attól, hogy teljesen koherens legyen. Rengeteg olyan kérdés van, ami nincs részletekben menően szabályozva, más esetekben egymásnak ellentmondó szabályok vannak, sokszor hiányoznak a végrehajtási rendeletek, stb. (A magyar kisebbség jogai kapcsán is számos kisebb-nagyobb anomáliára is fény derült az évek során, erről pl. Fedinec Csillát és Csernicskó Istvánt érdemes olvasni.)
.
Az alkotmány az elnök jogkörei kapcsán egyrészt kimondja, hogy a mandátum öt évre szól. Másrészt viszont azt is kimondja, hogy az elnök mindaddig ellátja a funkcióit, ameddig az újonnan megválasztott elnök hivatalba nem lép (108. cikkely a) pont).
.
Arról az alkotmány nem rendelkezik, hogy mi van akkor, ha nem lehet elnökválasztást tartani. Azt kimondja a szöveg, hogy hadiállapot idején nem lehet országgyűlési választást tartani (83. cikkely), de az elnökválasztásról konkrétan nem szól a szöveg.
.
Alsóbbrendű jogszabályokból levezethető, hogy elnökválasztást sem lehet tartani mindaddig, amíg a hadiállapot tart, de konkrétan az alkotmányban tényleg nincs benne. Éppen ezért van, hogy a Zelenszkij legitimitását megkérdőjelező orosz propaganda elsősorban az alkotmánynak erre a kétségtelen hiányosságára hivatkozik, és szándékosan nem fog belemenni olyan részletekbe, hogy mi van a releváns, alsóbbrendű jogszabályokban.
.
Az alkotmányos korlátok pedig mindaddig fenn is fognak állni, ameddig a hadiállapot tart, ugyanis a szöveg 157. cikkelye kimondja, hogy az alkotmányt nem lehet megváltoztatni hadiállapot idején.
.
Összességében az alkotmány fentebb említett, 108. a) pontja a fő érv amellett, hogy miért legitim Zelenszkij hatalma továbbra is.
.
II. Mindezeken túl pedig van egy sor gyakorlati érv is, hogy a mostani, háborús helyzetben, hadiállapot idején miért nem lehet normális, demokratikus elnökválasztást tartani. (Tartalmilag gyanazon okok miatt, amiért parlamenti választást sem.)
.
Az ország területének kb 18%-a ellenséges megszállás alatt van. Az itt élő ukrán állampolgárok értelemszerűen nem tudnának szavazni. Önmagában az, hogy megszállt területek vannak, még nem tenné lehetetlenné az elnökválasztást - 2019-ben is lehetett elnökválasztást tartani, bár akkor jóval kisebb területek voltak megszállva - , viszont a mostani helyzet nagyban különbözik a 2019-estől.
.
A legfontosabb tartalmi különbség, hogy most nagy intenzitású háború zajlik. Az orosz hadsereg Ukrajna egész területén képes precíziós csapásokat mérni, ez pedig rettenetesen kockázatossá tenné a választások megtartását. Gondoljunk bele: minden szavazóhelység potenciális célponttá válna, ahol rosszabb esetben százak is meghalhatnának egy-egy támadásban.
.
Ukrajna jelenleg körülbelül egymillió embert tart fegyverben. Közülük (durva becsléssel) körülbelül félmillióan teljesítenek frontszolgálatot. Könnyen belátható, hogy a frontkatonák esetében a szavazást még nehezebb és még kockázatosabb volna megszervezni.
.
Jelenleg valahol nyolc és tízmillió közötti ukrán lehet, aki a háború miatt a lakóhelye elhagyására kényszerült. ENSZ adatok szerint 6,4 millió ukrán van globálisan regisztrálva menekültként - de messze nem minden ukrán kért menekült-státust, aki a hazája elhagyására kényszerült. Pontos számot nehéz mondani, főleg azért, mert az Oroszországba került ukránok száma erősen bizonytalan.... de nincs az a külügyi szolgálat, ami képes volna megszervezni, hogy 8-10 millió ember (a háború előtti lakosság közel egynegyede!) megbízhatóan képes legyen külföldön szavazni egy esetleges elnökválasztáson. Ha pedig a külföldön élő állampolgárok nem lehetnek biztosak benne, hogy tudnak szavazni, akkor vajon mennyire volna legitim egy elnökválasztás....?
.
További probléma, hogy a hadiállapot miatt jelenleg erősen korlátozva van a nyilvánosság Ukrajnában. Bizonyos média-csatornák be vannak tiltva (és további korlátozásokra is van esély), bizonyos politikai pártok és szervezetek működése korlátozva van, stb.
Ilyen körülmények között nehéz elképzelni, hogy hogyan tudnának tiszta és fair elnökválasztási kampányt folytatni a különböző jelöltek.
A jelöltállítás és kampányolás nehézsége akkor is fennállna, ha csak rövid időre függesztenék fel a hadiállapotot, hiszen az elnök ellenzékének lényegében nulláról kellene kezdenie a kampányolást, miközben a Nép Szolgája párt óriási előnyt élvezne, ami megintcsak nem lenne demokratikus.
.
Ez nyilván nem az összes gyakorlati érv, de személy szerint ezeket érzem a legfontosabbnak.
.
.
Úgyhogy összefoglalva az a helyzet, hogy Volodimir Zelenszkij mindaddig Ukrajna legitim elnöke marad, amíg nem lehet újra elnökválasztást tartani, le nem mond, vagy nem válik más okból képtelenné a feladata ellátására.
.
.
Fun fact: Annalena Baerbock német külügyminiszter ma előre be nem jelentett látogatásra érkezett Kijevbe. A gesztus szép, látványos demonstrálása annak, hogy Németország továbbra is Volodimir Zelenszkijt tekinti Ukrajna legitim vezetőjének. (Ilyen az, amikor egy országnak működő diplomáciája van...)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)