Szerző: MAGYAR PÉTER
2024.05.20.
Magyar Péter országjárásának mai programja:
Lásd még:
Elindult a TISZA Párt honlapja
2024. május 20., hétfő
SZAVAZAT ÉHEZŐK VIADALA
L1
Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2024.05.20.
Összefoglaló, Kritika: EP-listavezetők vitája a Kongresszusi Központból. Vityáék nélküli vita azok között, akikre a legkevesebben szavaznak. Sorrendem a végén, szigorúan szubjektív.
Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2024.05.20.
Összefoglaló, Kritika: EP-listavezetők vitája a Kongresszusi Központból. Vityáék nélküli vita azok között, akikre a legkevesebben szavaznak. Sorrendem a végén, szigorúan szubjektív.
Deutsch Tamás (Fidesz): Ember! Most nem megyek a vitára! Magyar Péter (Tisza Párt): bocsikah én ink megyek az emberek közé.
Extrák: Toroczkai László, Dobrev Klára, Donáth Anna, Le Marietta, Bullshitometer of Mi Hazánk, Demokratikus Koalíció, Momentum, Magyar Kétfarkú Kutya Párt.
GURULÓ RUBELEK; VALÓTLAN TARTALMÚ MÉSZÁROS-FÉLE JEGYZŐKÖNYVEK; ELAKADT TÁRGYALÁS AZ EU-PÉNZEKRŐL - A HÉT LEGFONTOSABB CIKKEI
SZABAD EURÓPA, BUDAPEST
Szerző: SZABAD EURÓPA
2024.05.19.
Buda Péter: Az elmúlt évek során rengeteg rubel gurult itt szét. El nem készült munkákat vehetett át az állam valótlan tartalmú jegyzőkönyvek alapján Mészáros Lőrinc cégétől. Ha meg is kapja az Orbán-kormány az EU-s forrásokat, nehéz lesz teljesen elkölteni. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Buda Péter: Az elmúlt években rengeteg rubel gurult itt szét
A nemzetbiztonsági elemző és volt nemzetbiztonsági főtiszt szerint félreértés azt gondolni a magyar kormány oroszbarát külpolitikájáról, hogy pusztán piti zsaroláson és üzleti juttatásokon alapul: ennél nagyságrendekkel komolyabb stratégiai együttműködésről van szó.
Ha meg is kapja az Orbán-kormány az EU-s forrásokat, nehéz lesz teljesen elkölteni
A befagyasztott európai uniós pénzek felszabadításához szükséges munka dandárját már elvégezte a kormány, még sincs előrelépés, holott szorít a határidő és a felhasználás adminisztratív követelményei. Ha már eljutottak az út kétharmadáig, most miért toporog Budapest és Brüsszel? – erről szól podcastsorozatunk legfrissebb része.
Állandó brüsszeli tudósítónk ezt a témát boncolgatta e heti cikkében is, miszerint a kormánynak ősszel nagyot kellene hajráznia ahhoz, hogy ne bukja el a felfüggesztett források egy részét, és megőrizze az esélyt a helyreállítási támogatások és kölcsönök lehívására.
Úgy kedvezett Brüsszelnek a kormány, hogy magáról sem feledkezett meg
A közérdekűadat-perek gyorsítását ígérte meg a kormány egy évvel ezelőtt az európai uniós pénzekért cserébe. Úgy könnyített a procedúrán, hogy új szabályokat is hozott. Ennek értelmében az adatgazda állami szerv mellett tőkeerős magáncégek, azaz az „üzleti titok” érintettjei is beavatkozhatnak a perbe. Eközben a gyorsítás sem minden esetben jött össze, ugyanis ha akarja, az állam évekig halogathatja a közérdekű adatok kiadását.
A választások után ítélkezhet az Európai Bíróság a magyar pénzbírságról
A Szabad Európa információi szerint június 13-ra tűzte ki az ítélethozatalt az Európai Bíróság a magyar menekültügyi rendszert elmarasztaló korábbi luxembourgi ítélet végrehajtásának elmulasztása miatt kiszabandó átalány- és napi pénzbírságról.
Alkotmányjogász a nemdemokráciákról: „A gyógyulás csak nagy fájdalmak és veszteségek árán lesz lehetséges”
„A modern autokraták igyekeznek demokratának és jogtisztelőnek látszani” – jelentette ki Tóth Gábor Attila a frissen megjelent, Nemdemokrácia – Az alkotmányjogi patológia és terápia alapjai című könyve kapcsán készült interjúnkban. Az illiberális rezsim szerinte nem demokrácia, csak színleli, miközben hagyományos önkényuralmi jellemzői vannak. Szó esik továbbá a progresszió és a konzervativizmus, valamint a liberalizmus és a demokrácia arányairól, a gonosz jogról és a demokrácia haldoklásának stációiról.
Egymást mentették meg: „kutyavilág” a stroke után
Kocsis Gábor kutyás coach az altatás elől mentette meg Lordot. A németjuhász azóta is tanítja neki, hogy milyen egyszerűen és világosan működik a világ. A négylábúaktól inkább a konfliktus kerülését leshetnénk el, ahelyett hogy beszennyezzük a szeretetet – írja könyvében a stroke-ból felépült tréner.
Iskolás gyerekekről osztott meg fotókat a DK és a Momentum politikusa
Kampányidőszak van, a politikusok be is vették az iskolákat. Áprilisban egy fideszes képviselőről írtuk meg, hogy óvodában kampányolt, most pedig ellenzéki politikusok fotózkodtak iskolás gyerekekkel. A politológus szerint mindebben benne van a paternalista politikai kultúra, a leereszkedés is, nemcsak a gyermekek, hanem képletesen a választópolgárok fejét is megsimogató, atyáskodó magatartás.
Balatoni Zöld Minimum: így tudnak fellépni az önkormányzatok a partot beépítő nagyvállalkozókkal szemben
Ne hagyják magukat, lépjenek fel a jogellenes, környezetkárosító építkezések ellen – üzeni a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös kezdeményezése. A civil szervezetek bevonásával indult kampány célja, hogy tájékoztassa a települések vezetőségét és lakosságát a meglévő jogszabályi lehetőségekről, hogy korlátozni tudják a Balaton védett területeit károsító, szabályellenes beruházásokat.
Szerző: SZABAD EURÓPA
2024.05.19.
Buda Péter: Az elmúlt években rengeteg rubel gurult itt szét
A nemzetbiztonsági elemző és volt nemzetbiztonsági főtiszt szerint félreértés azt gondolni a magyar kormány oroszbarát külpolitikájáról, hogy pusztán piti zsaroláson és üzleti juttatásokon alapul: ennél nagyságrendekkel komolyabb stratégiai együttműködésről van szó.
El nem készült munkákat vehetett át az állam valótlan tartalmú jegyzőkönyvek alapján Mészáros Lőrinc cégétől
Valótlan tartalmú, de legalábbis a kivitelezői szerződésnek nem megfelelő úgynevezett készre jelentési dokumentumok alapján vehette át az állam 2021 végén Mészáros Lőrinc cégétől a GSM-R vasúti fejlesztés optikai hálózatát több szakaszon is – legalábbis erre utalnak a Szabad Európa birtokába jutott dokumentumok és részben nyilvánosan is elérhető információk.
Valótlan tartalmú, de legalábbis a kivitelezői szerződésnek nem megfelelő úgynevezett készre jelentési dokumentumok alapján vehette át az állam 2021 végén Mészáros Lőrinc cégétől a GSM-R vasúti fejlesztés optikai hálózatát több szakaszon is – legalábbis erre utalnak a Szabad Európa birtokába jutott dokumentumok és részben nyilvánosan is elérhető információk.
Ha meg is kapja az Orbán-kormány az EU-s forrásokat, nehéz lesz teljesen elkölteni
A befagyasztott európai uniós pénzek felszabadításához szükséges munka dandárját már elvégezte a kormány, még sincs előrelépés, holott szorít a határidő és a felhasználás adminisztratív követelményei. Ha már eljutottak az út kétharmadáig, most miért toporog Budapest és Brüsszel? – erről szól podcastsorozatunk legfrissebb része.
Állandó brüsszeli tudósítónk ezt a témát boncolgatta e heti cikkében is, miszerint a kormánynak ősszel nagyot kellene hajráznia ahhoz, hogy ne bukja el a felfüggesztett források egy részét, és megőrizze az esélyt a helyreállítási támogatások és kölcsönök lehívására.
A magyar EU-elnökség egyik első teendője a deficiteljárás megindítása lehet saját maga ellen
A dolgok jelenlegi állása szerint a Magyarország által elnökölt első pénzügyminiszteri EU-tanácsülésen hoznak majd döntést a kormányok a deficiteljárás megindításáról hazánkkal és mintegy tucatnyi másik tagországgal szemben. A korrekciós intézkedésekről szóló ajánlásokra ugyanakkor valószínűleg év végéig várni kell.
Egy másik írásunkban az Európai Bizottság friss makrogazdasági előrejelzését is ismertettük, amelyben javuló növekedési kilátás mellett a referenciaértéket továbbra is jelentősen meghaladó államháztartási hiányt, illetve 2024-ben az államadóssági ráta növekedést prognosztizálták hazánkban.
A dolgok jelenlegi állása szerint a Magyarország által elnökölt első pénzügyminiszteri EU-tanácsülésen hoznak majd döntést a kormányok a deficiteljárás megindításáról hazánkkal és mintegy tucatnyi másik tagországgal szemben. A korrekciós intézkedésekről szóló ajánlásokra ugyanakkor valószínűleg év végéig várni kell.
Egy másik írásunkban az Európai Bizottság friss makrogazdasági előrejelzését is ismertettük, amelyben javuló növekedési kilátás mellett a referenciaértéket továbbra is jelentősen meghaladó államháztartási hiányt, illetve 2024-ben az államadóssági ráta növekedést prognosztizálták hazánkban.
Orbánnal az EU és a liberalizmus ellen: kisebbségi magyarok az EP-választáson
A Fidesz patronázsrendszerébe hibátlanul betagozódott kisebbségi magyar politikai elit követi patrónusát európai kalandozásában, amelynek sikertelensége a határon túlra menő kormányzati támogatások csökkenését is eredményezte. Az Orbán-hívő erdélyi magyarság közben az EU leginkább EU-szkeptikus társadalmává vált; csak 16 százalékuk gondolja úgy, hogy Putyin felelős a háború kirobbantásáért.
A Fidesz patronázsrendszerébe hibátlanul betagozódott kisebbségi magyar politikai elit követi patrónusát európai kalandozásában, amelynek sikertelensége a határon túlra menő kormányzati támogatások csökkenését is eredményezte. Az Orbán-hívő erdélyi magyarság közben az EU leginkább EU-szkeptikus társadalmává vált; csak 16 százalékuk gondolja úgy, hogy Putyin felelős a háború kirobbantásáért.
Úgy kedvezett Brüsszelnek a kormány, hogy magáról sem feledkezett meg
A közérdekűadat-perek gyorsítását ígérte meg a kormány egy évvel ezelőtt az európai uniós pénzekért cserébe. Úgy könnyített a procedúrán, hogy új szabályokat is hozott. Ennek értelmében az adatgazda állami szerv mellett tőkeerős magáncégek, azaz az „üzleti titok” érintettjei is beavatkozhatnak a perbe. Eközben a gyorsítás sem minden esetben jött össze, ugyanis ha akarja, az állam évekig halogathatja a közérdekű adatok kiadását.
A választások után ítélkezhet az Európai Bíróság a magyar pénzbírságról
A Szabad Európa információi szerint június 13-ra tűzte ki az ítélethozatalt az Európai Bíróság a magyar menekültügyi rendszert elmarasztaló korábbi luxembourgi ítélet végrehajtásának elmulasztása miatt kiszabandó átalány- és napi pénzbírságról.
Alkotmányjogász a nemdemokráciákról: „A gyógyulás csak nagy fájdalmak és veszteségek árán lesz lehetséges”
„A modern autokraták igyekeznek demokratának és jogtisztelőnek látszani” – jelentette ki Tóth Gábor Attila a frissen megjelent, Nemdemokrácia – Az alkotmányjogi patológia és terápia alapjai című könyve kapcsán készült interjúnkban. Az illiberális rezsim szerinte nem demokrácia, csak színleli, miközben hagyományos önkényuralmi jellemzői vannak. Szó esik továbbá a progresszió és a konzervativizmus, valamint a liberalizmus és a demokrácia arányairól, a gonosz jogról és a demokrácia haldoklásának stációiról.
Egymást mentették meg: „kutyavilág” a stroke után
Kocsis Gábor kutyás coach az altatás elől mentette meg Lordot. A németjuhász azóta is tanítja neki, hogy milyen egyszerűen és világosan működik a világ. A négylábúaktól inkább a konfliktus kerülését leshetnénk el, ahelyett hogy beszennyezzük a szeretetet – írja könyvében a stroke-ból felépült tréner.
Iskolás gyerekekről osztott meg fotókat a DK és a Momentum politikusa
Kampányidőszak van, a politikusok be is vették az iskolákat. Áprilisban egy fideszes képviselőről írtuk meg, hogy óvodában kampányolt, most pedig ellenzéki politikusok fotózkodtak iskolás gyerekekkel. A politológus szerint mindebben benne van a paternalista politikai kultúra, a leereszkedés is, nemcsak a gyermekek, hanem képletesen a választópolgárok fejét is megsimogató, atyáskodó magatartás.
Balatoni Zöld Minimum: így tudnak fellépni az önkormányzatok a partot beépítő nagyvállalkozókkal szemben
Ne hagyják magukat, lépjenek fel a jogellenes, környezetkárosító építkezések ellen – üzeni a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös kezdeményezése. A civil szervezetek bevonásával indult kampány célja, hogy tájékoztassa a települések vezetőségét és lakosságát a meglévő jogszabályi lehetőségekről, hogy korlátozni tudják a Balaton védett területeit károsító, szabályellenes beruházásokat.
A georgiai parlament a tömeges tiltakozások dacára elfogadta a vitatott „külföldiügynök-törvényt”
Georgia parlamentje kedden megszavazta a vitatott „külföldiügynök-törvényt”. A tervezet ellen hetekig tüntettek azok, akik szerint az elfogadott jogszabály egy elnyomó oroszországi törvény tükörképeként az ország euroatlanti integrációját fenyegeti.
Georgia parlamentje kedden megszavazta a vitatott „külföldiügynök-törvényt”. A tervezet ellen hetekig tüntettek azok, akik szerint az elfogadott jogszabály egy elnyomó oroszországi törvény tükörképeként az ország euroatlanti integrációját fenyegeti.
MI A BAJA EURÓPÁNAK A MAGYAR ALAPÍTVÁNYI EGYETEMEKKEL, AMI ELVÁGJA A DIÁKOK ÉS KUTATÓK KÜLFÖLDI ÚTJÁT?
G7.HU
Szerző: MÁTÉ ANDRÁS
2024.05.20.
(A szerző nyugalmazott egyetemi docens, az Oktatói Hálózat aktivistája. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora a Hírklikken május másodikán megjelent interjújában – amelyet az Európai Egyetemek Uniója (EUA) új elnökének magyarországi látogatása kapcsán adott – sok olyan állítás szerepel, amely rendre előkerül azokban a hazai megszólalásokban, amelyek a magyar alapítványi fenntartású egyetemekkel szembeni uniós korlátozásokat kifogásolják. Érdemes ezért ezeket részletesen is megvizsgálni.
Rektor úr összekapcsolta az EUA-nak a magyarországi egyetemek autonómiájáról 2023-ban adott értékelését és az Európai Unió Tanácsának (ET) 2022. december 15-én kelt határozatát, amelynek alábbi mondata nagyon súlyosan érinti a magyar egyetemi életet:
Ebből következik az, hogy az érintett egyetemekkel nem lehet sem új Horizont-, sem Erasmus-pályázat alapján szerződést kötni. Így amíg az intézkedés hatályban van*, az egyetemek kirekesztődnek mind az Erasmus oktatói és hallgatói mobilitási programból, mind a Horizont kutatási együttműködési programból. Rektor úr az új EUA-elnöktől remélte, hogy az EUA módosítja az értékelésben rögzített álláspontját, továbbá közbenjár az Európai Bizottságnál, hogy a fenti rendelkezést változtassa meg.
Érdemes szembesíteni az interjúban megfogalmazott állításokat néhány ténnyel. Először is, a két téma nem tartozik közvetlenül össze. Az EUA értékelése az autonómiára vonatkozik, az ET döntésének terjedelmes indoklásában viszont ez a kifejezés elő sem fordul, a tiltást másféle okok alapozzák meg. Az EUA 2023. évi (azóta frissített) autonómiaértékelő lapja azért hagyja ki Magyarországot az adott, rögzített szempontok alapján értékelendők közül, mert a kekva-rendszer olyan új modellt hozott létre, amely módszertanilag nem hozható közös nevezőre a többi EU-állam egyetemeivel. Ez önmagában egyáltalán nem jelentene elmarasztalást.
A negatív ítéletet a fenti linken olvasható külön elemzés tartalmazza, amely szerint a magyar felsőoktatásnak hallgatói létszámban 64 százalékát kitevő
Azokat az egyetemek életét alapvetően meghatározó döntéseket, amelyeket vagy az egyetem választott testületeinek kellene meghoznia, vagy legalábbis abba lényegi beleszólásuk kellene, hogy legyen, egy politikai kinevezettekből álló, leválthatatlan és elszámoltathatatlan grémium (a kuratórium) hozza meg. Ez persze csak sommás összefoglaló; a fenti értékelés kilenc oldalon sorolja az ezt alátámasztó tényeket, adatokat.
Az ET határozatában – Kovács rektor állításával ellentétben – nem szerepel külön-külön indoklás az Erasmus- és a Horizont-programokban való részvétel felfüggesztésére. Sőt – ugyanúgy, mint az autonómiával kapcsolatos, alighanem jogos, de az ET hatáskörébe nem tartozó aggályok – nem fordul elő benne a két program neve sem; a fenti tiltó rendelkezés viszont sajnos mindkettőre vonatkozik. Az indoklás az intézmények egész működésével kapcsolatos közpénzügyi aggályokon alapul, a rendelkezés ezért nemcsak a két programra vonatkozik, hanem az EU pénzügyi forrásai és a kekva-egyetemek közötti bármiféle kapcsolatra – bár a gyakorlatban elsősorban erre a két programra van kihatással.
A határozat elég terjedelmes, 65 pontból áll, mintegy húsz sűrűn gépelt oldalt tesz ki, és teljes terjedelmükben áttekinti a közpénzekkel kapcsolatos magyarországi korrupciós kockázatokat. Ennek csak egy kis szelete, hogy az EU pénze miért nincs biztonságban a kekvás egyetemeknél, de a részletekbe való belebonyolódás helyett emeljünk két alapelvet, amely minden közpénzből, így EU-közpénzből finanszírozott szervezet esetében követelmény: az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot.
Az elszámoltathatóságot már említettük, sőt az erről szóló vita a nyilvánosságig is eljutott, amikor még Navracsics miniszter hetente ígérgette, hogy a két program ügyében a vita „hamarosan” megoldódik. Az, hogy a pénzek felhasználásáról végső soron döntő kuratóriumok tagjai arra kaptak jogot, hogy saját magukat élethossziglan nevezzék ki, kizárja, hogy a döntéseikért bárki előtt felelniük kellene, hacsak nem követnek el bűncselekményt, vagy nem viszik csődbe az egyetemet. Egy darabig arról szólt az álvita, hogy az élethossziglani helyett öt vagy hat évre szóljon-e a kinevezésük – míg teljesen le nem került a napirendről, hogy a dologban bármi változás is történne.
Arra számos okot lehetne felsorolni, hogy a kekva-egyetemek és a kuratóriumok miért nem tekinthetők átlátható szervezeteknek, de elégedjünk meg kettővel. Az egyik a kuratóriumok tagjainak kinevezési módja; semmiféle nyilvános szabály vagy elv nincsen arra, hogy milyen alapon választják ki őket. A miniszterelnök egyetlen alkalommal nyilatkozott a kérdésről, mégpedig azt, hogy a kormány nemzeti szemléletű embereket kíván a kuratóriumokban látni – ez minden, amit tudni lehet.
A másik és talán legfontosabb kérdés a finanszírozás. A kekva-egyetemeket továbbra is javarészt az állam finanszírozza, sőt, az államtól eredő források aránya még nőtt is a költségvetésükben, de ez nem nyilvános finanszírozási szerződéseken keresztül történik. A hosszú távú finanszírozási szerződések léte és az ezekhez kapcsolt indikátorrendszer önmagában pozitív fejlemény, de okkal kelt gyanakvást, hogy ezzel az állam felsőoktatási kiadásainak lényegi része kikerült a nyilvánosság ellenérzése alól. Az állami költségvetés felsőoktatási része tájékoztat arról, hogy az állam mire és mennyit ad – ez a részletes információ a kekva-egyetemek vonatkozásában arra az egyetlen sorra egyszerűsödött, hogy „nem állami felsőoktatási intézmények állami támogatása”, és a nyilvánosság nem tudhatja, hogy ez részleteiben mit takar.
Sokszor elhangzik, hogy a konfliktus lényegében az alapítványi forma körül zajlik. Ez igaz is, meg nem is – az biztosan nem igaz, amit a kormánypropaganda kürtöl, hogy az EU az alapítványi forma feladására akarja kényszeríteni a magyar kormányt, holott, mint mondják, másutt, az EU-n belül is, kiválóan működnek egyetemek alapítványi formában anélkül, hogy ezt bárki kifogásolná. Kettős mérce, ugyebár.
Csakhogy a fenti három probléma a világ többi részén egyetlenegy alapítványi egyetem esetében sem merül fel.
Sem a sokat emlegetett Harvardon, sem a magyar átalakításokhoz sok tekintetben példaként szolgáló, államiból alapítványi fenntartásúvá alakított finnországi Aalto egyetemen nem így működnek a dolgok. És talán nem lepi meg az olvasót, hogy a kuratóriumi tagság kritériumai között sehol sem szerepel az, hogy a jelölt feleljen meg az uralkodó párt ideológiájának.
Az ET kifogásai tehát nem tehát nem arról szólnak, hogy ezek az egyetemek alapítványi formában működnek, hanem arról, hogy olyan alapítványi formában, olyan jogszabályi környezetben, amit pártunk és kormányunk kialakított. Teljesen mindegy, hogy nekem vagy az Oktatói Hálózatnak mi a véleménye az alapítványosításról általában; ezeket a problémákat a kormányzat szívének kedves gyermek, az alapítványi forma megtartásával is orvosolni lehetne.
A tiltás valóban igen súlyosan érinti a magyar egyetemek életét; de szó sincs arról, hogy ezzel az EU „büntetné” az érintett egyetemeket, és így ártatlanul bevonná őket az EU és a magyar kormány közötti politikai konfliktusba. Éppen fordítva: az ET a közpénzekkel kapcsolatos általános elveinek szerez érvényt, és ezt a magyar kormány teszi politikai propaganda és konfliktus tárgyává, segítő útitársakat találva a megszállt egyetemek vezetésében. Ha az illető egyetemi vezetők valóban azt szeretnék, hogy a diákjaik szabadon utazhassanak Erasmus-ösztöndíjjal, a kutatóik részt vehessenek Horizont-projektekben, akkor helyesebb volna a kormánynál lobbizniuk, hogy orvosolja a jogos kifogásokat, ahelyett, hogy kilátástalan pereket indítanak és a kormánypropaganda szólamait visszhangozzák...
Szerző: MÁTÉ ANDRÁS
2024.05.20.
Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora a Hírklikken május másodikán megjelent interjújában – amelyet az Európai Egyetemek Uniója (EUA) új elnökének magyarországi látogatása kapcsán adott – sok olyan állítás szerepel, amely rendre előkerül azokban a hazai megszólalásokban, amelyek a magyar alapítványi fenntartású egyetemekkel szembeni uniós korlátozásokat kifogásolják. Érdemes ezért ezeket részletesen is megvizsgálni.
Rektor úr összekapcsolta az EUA-nak a magyarországi egyetemek autonómiájáról 2023-ban adott értékelését és az Európai Unió Tanácsának (ET) 2022. december 15-én kelt határozatát, amelynek alábbi mondata nagyon súlyosan érinti a magyar egyetemi életet:
"Nem tehető jogi kötelezettségvállalás semmilyen, a 2021. évi IX. magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, illetve semmilyen, az ilyen közérdekű vagyonkezelő alapítvány [kekva] által fenntartott jogi személlyel."
Ebből következik az, hogy az érintett egyetemekkel nem lehet sem új Horizont-, sem Erasmus-pályázat alapján szerződést kötni. Így amíg az intézkedés hatályban van*, az egyetemek kirekesztődnek mind az Erasmus oktatói és hallgatói mobilitási programból, mind a Horizont kutatási együttműködési programból. Rektor úr az új EUA-elnöktől remélte, hogy az EUA módosítja az értékelésben rögzített álláspontját, továbbá közbenjár az Európai Bizottságnál, hogy a fenti rendelkezést változtassa meg.
Érdemes szembesíteni az interjúban megfogalmazott állításokat néhány ténnyel. Először is, a két téma nem tartozik közvetlenül össze. Az EUA értékelése az autonómiára vonatkozik, az ET döntésének terjedelmes indoklásában viszont ez a kifejezés elő sem fordul, a tiltást másféle okok alapozzák meg. Az EUA 2023. évi (azóta frissített) autonómiaértékelő lapja azért hagyja ki Magyarországot az adott, rögzített szempontok alapján értékelendők közül, mert a kekva-rendszer olyan új modellt hozott létre, amely módszertanilag nem hozható közös nevezőre a többi EU-állam egyetemeivel. Ez önmagában egyáltalán nem jelentene elmarasztalást.
A negatív ítéletet a fenti linken olvasható külön elemzés tartalmazza, amely szerint a magyar felsőoktatásnak hallgatói létszámban 64 százalékát kitevő
kekva-egyetemeken az egyetemi autonómia megszűnt.
Azokat az egyetemek életét alapvetően meghatározó döntéseket, amelyeket vagy az egyetem választott testületeinek kellene meghoznia, vagy legalábbis abba lényegi beleszólásuk kellene, hogy legyen, egy politikai kinevezettekből álló, leválthatatlan és elszámoltathatatlan grémium (a kuratórium) hozza meg. Ez persze csak sommás összefoglaló; a fenti értékelés kilenc oldalon sorolja az ezt alátámasztó tényeket, adatokat.
Az ET határozatában – Kovács rektor állításával ellentétben – nem szerepel külön-külön indoklás az Erasmus- és a Horizont-programokban való részvétel felfüggesztésére. Sőt – ugyanúgy, mint az autonómiával kapcsolatos, alighanem jogos, de az ET hatáskörébe nem tartozó aggályok – nem fordul elő benne a két program neve sem; a fenti tiltó rendelkezés viszont sajnos mindkettőre vonatkozik. Az indoklás az intézmények egész működésével kapcsolatos közpénzügyi aggályokon alapul, a rendelkezés ezért nemcsak a két programra vonatkozik, hanem az EU pénzügyi forrásai és a kekva-egyetemek közötti bármiféle kapcsolatra – bár a gyakorlatban elsősorban erre a két programra van kihatással.
A határozat elég terjedelmes, 65 pontból áll, mintegy húsz sűrűn gépelt oldalt tesz ki, és teljes terjedelmükben áttekinti a közpénzekkel kapcsolatos magyarországi korrupciós kockázatokat. Ennek csak egy kis szelete, hogy az EU pénze miért nincs biztonságban a kekvás egyetemeknél, de a részletekbe való belebonyolódás helyett emeljünk két alapelvet, amely minden közpénzből, így EU-közpénzből finanszírozott szervezet esetében követelmény: az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot.
Az elszámoltathatóságot már említettük, sőt az erről szóló vita a nyilvánosságig is eljutott, amikor még Navracsics miniszter hetente ígérgette, hogy a két program ügyében a vita „hamarosan” megoldódik. Az, hogy a pénzek felhasználásáról végső soron döntő kuratóriumok tagjai arra kaptak jogot, hogy saját magukat élethossziglan nevezzék ki, kizárja, hogy a döntéseikért bárki előtt felelniük kellene, hacsak nem követnek el bűncselekményt, vagy nem viszik csődbe az egyetemet. Egy darabig arról szólt az álvita, hogy az élethossziglani helyett öt vagy hat évre szóljon-e a kinevezésük – míg teljesen le nem került a napirendről, hogy a dologban bármi változás is történne.
Arra számos okot lehetne felsorolni, hogy a kekva-egyetemek és a kuratóriumok miért nem tekinthetők átlátható szervezeteknek, de elégedjünk meg kettővel. Az egyik a kuratóriumok tagjainak kinevezési módja; semmiféle nyilvános szabály vagy elv nincsen arra, hogy milyen alapon választják ki őket. A miniszterelnök egyetlen alkalommal nyilatkozott a kérdésről, mégpedig azt, hogy a kormány nemzeti szemléletű embereket kíván a kuratóriumokban látni – ez minden, amit tudni lehet.
A másik és talán legfontosabb kérdés a finanszírozás. A kekva-egyetemeket továbbra is javarészt az állam finanszírozza, sőt, az államtól eredő források aránya még nőtt is a költségvetésükben, de ez nem nyilvános finanszírozási szerződéseken keresztül történik. A hosszú távú finanszírozási szerződések léte és az ezekhez kapcsolt indikátorrendszer önmagában pozitív fejlemény, de okkal kelt gyanakvást, hogy ezzel az állam felsőoktatási kiadásainak lényegi része kikerült a nyilvánosság ellenérzése alól. Az állami költségvetés felsőoktatási része tájékoztat arról, hogy az állam mire és mennyit ad – ez a részletes információ a kekva-egyetemek vonatkozásában arra az egyetlen sorra egyszerűsödött, hogy „nem állami felsőoktatási intézmények állami támogatása”, és a nyilvánosság nem tudhatja, hogy ez részleteiben mit takar.
Sokszor elhangzik, hogy a konfliktus lényegében az alapítványi forma körül zajlik. Ez igaz is, meg nem is – az biztosan nem igaz, amit a kormánypropaganda kürtöl, hogy az EU az alapítványi forma feladására akarja kényszeríteni a magyar kormányt, holott, mint mondják, másutt, az EU-n belül is, kiválóan működnek egyetemek alapítványi formában anélkül, hogy ezt bárki kifogásolná. Kettős mérce, ugyebár.
Csakhogy a fenti három probléma a világ többi részén egyetlenegy alapítványi egyetem esetében sem merül fel.
- Sem arra nincs példa, hogy a kuratóriumi tagok a megbízatásukat a saját belátásuk szerint, akár élethosszig kiterjeszthetik;
- sem arra, hogy az új kuratóriumi tagok kiválasztásának ne legyenek nyilvános és világos kritériumai (ellenkezőleg, ezt a világon mindenütt hosszú, differenciált és nagyon szigorúan szabályozott egyeztetési folyamat előzi meg, amelyben az egyetem vezető testületeinek lényegi beleszólási joga van);
- sem arra, hogy közpénzek ellenőrizhetetlen módon folyjanak be az egyetemet fenntartó alapítványba és aztán folyjanak ki belőle.
Sem a sokat emlegetett Harvardon, sem a magyar átalakításokhoz sok tekintetben példaként szolgáló, államiból alapítványi fenntartásúvá alakított finnországi Aalto egyetemen nem így működnek a dolgok. És talán nem lepi meg az olvasót, hogy a kuratóriumi tagság kritériumai között sehol sem szerepel az, hogy a jelölt feleljen meg az uralkodó párt ideológiájának.
A tiltás valóban igen súlyosan érinti a magyar egyetemek életét; de szó sincs arról, hogy ezzel az EU „büntetné” az érintett egyetemeket, és így ártatlanul bevonná őket az EU és a magyar kormány közötti politikai konfliktusba. Éppen fordítva: az ET a közpénzekkel kapcsolatos általános elveinek szerez érvényt, és ezt a magyar kormány teszi politikai propaganda és konfliktus tárgyává, segítő útitársakat találva a megszállt egyetemek vezetésében. Ha az illető egyetemi vezetők valóban azt szeretnék, hogy a diákjaik szabadon utazhassanak Erasmus-ösztöndíjjal, a kutatóik részt vehessenek Horizont-projektekben, akkor helyesebb volna a kormánynál lobbizniuk, hogy orvosolja a jogos kifogásokat, ahelyett, hogy kilátástalan pereket indítanak és a kormánypropaganda szólamait visszhangozzák...
„AZ EMBERI MINŐSÉG SZÁMÍT: LEHET VALAKI GONOSZ BÉKEIDŐBEN ÉS EMBERSÉGES A HÁBORÚBAN”
NÉPSZAVA
Szerző: BÁLINT ORSOLYA
2024.05.20.
Nihad Kreševljaković bosnyák történész, producer és a szarajevói MESS színházi fesztivál művészeti igazgatója nemrég Budapesten, az Örkény Színház stúdiójában mutatta be Ne sírj értem, Szarajevó! – Susan Sontag Szarajevóban című dokumentumfilmjét, és a Hana Bajrović színháztörténésszel közösen kiadott, Színház ostrom alatt című könyvét. (Képünkön a többéves ostrom egy megrendítő pillanata.) A vetítés után a történész és a színháztudós Csepeli György szociológussal arról beszélgetett, hogyan tud a kultúra háborús helyzetben az emberiség mentőövévé válni. Azonban ne legyenek olyan illúzióink, hogy egy fotó, film vagy egy előadás megállíthatja a népirtást, ami most is a folyik a világban.
Szarajevó ostroma (1992–96) kezdetén Nihad Kreševljaković 18 éves volt, akárcsak ikertestvére, Sead, aki ma szintén filmes, producer. Családjuk generációk óta a bosnyák muszlim értelmiség felvilágosult részéhez tartozott, édesapjuk, Muhamed volt ekkoriban a város polgármestere.
A modern kori történelem leghosszabb, 1425 napig tartó és összesen 13 952 ember életét követelő ostroma idején a blokád alá vont fővárost a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság hadserege tüzérséggel, tankokkal lőtte, a romos házakból mesterlövészek vették célba a lakosságot. Ez a Színház ostrom alatt című kötet nyitóképe is: „Pazi sniper!” veszélyre intő felirat áll ma is a Szarajevói Háborús Színház (SARTR) golyó lyuggatta házfalán.
A közönség sem érezhette magát biztonságban, mégis folyamatos telt házzal mentek a kora délutánra, sötétedés elé hozott előadások, melyek olykor nem csak képletesen bizonyultak életmentőnek: egy asszony mesélte a producer-történésznek, hogy a lányával sokáig tanakodott, felkerekedjenek-e az egyórányi gyalogútra lévő színházba, és jól tették, hogy elmentek, mert hazatérve már csak a lebombázott házuk romjait találták. Az est jelen nem lévő sztárvendége azonban az amerikai író-rendező és emberi jogi aktivista, Susan Sontag volt, aki 1993-ban érkezett a fővárosba, hogy színre vigye a Godot-ra várva című Beckett-darabot. Időhiány miatt annak is csupán az első felvonását, de három párhuzamos szereposztásban (Vladimirt és Estragont egy nő-nő, egy férfi-férfi és egy férfi-nő páros játszotta), ami miatt végül a szerzői jogokat kezelő Beckett Nemzetközi Alapítvány megtiltotta „a darabhoz nem hű” további játszást – a háborús helyzetet ismerve, eme abszurd gesztusra az abszurd drámák királya is elismerően csettintene...
Szerző: BÁLINT ORSOLYA
2024.05.20.
Szarajevó ostroma (1992–96) kezdetén Nihad Kreševljaković 18 éves volt, akárcsak ikertestvére, Sead, aki ma szintén filmes, producer. Családjuk generációk óta a bosnyák muszlim értelmiség felvilágosult részéhez tartozott, édesapjuk, Muhamed volt ekkoriban a város polgármestere.
A modern kori történelem leghosszabb, 1425 napig tartó és összesen 13 952 ember életét követelő ostroma idején a blokád alá vont fővárost a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság hadserege tüzérséggel, tankokkal lőtte, a romos házakból mesterlövészek vették célba a lakosságot. Ez a Színház ostrom alatt című kötet nyitóképe is: „Pazi sniper!” veszélyre intő felirat áll ma is a Szarajevói Háborús Színház (SARTR) golyó lyuggatta házfalán.
Az ostrom ideje alatt összesen 57 előadást állítottak itt színpadra, középkori körülmények között, hiszen nem volt világítás, se fűtés, még jelmezek és kellékek is alig, és előfordult, hogy egy színész azért nem ért be próbára, mert golyótalálat érte.
A közönség sem érezhette magát biztonságban, mégis folyamatos telt házzal mentek a kora délutánra, sötétedés elé hozott előadások, melyek olykor nem csak képletesen bizonyultak életmentőnek: egy asszony mesélte a producer-történésznek, hogy a lányával sokáig tanakodott, felkerekedjenek-e az egyórányi gyalogútra lévő színházba, és jól tették, hogy elmentek, mert hazatérve már csak a lebombázott házuk romjait találták. Az est jelen nem lévő sztárvendége azonban az amerikai író-rendező és emberi jogi aktivista, Susan Sontag volt, aki 1993-ban érkezett a fővárosba, hogy színre vigye a Godot-ra várva című Beckett-darabot. Időhiány miatt annak is csupán az első felvonását, de három párhuzamos szereposztásban (Vladimirt és Estragont egy nő-nő, egy férfi-férfi és egy férfi-nő páros játszotta), ami miatt végül a szerzői jogokat kezelő Beckett Nemzetközi Alapítvány megtiltotta „a darabhoz nem hű” további játszást – a háborús helyzetet ismerve, eme abszurd gesztusra az abszurd drámák királya is elismerően csettintene...
MAGYAR PÉTER KILENC PONTBA SZEDTE, HOGY SZERINTE MIRŐL DÖNT MAGYARORSZÁG JÚNIUS 9-ÉN
NÉPSZAVA
Szerző: NEPSZAVA.HU
2024.05.19.
A Tisza Párt alelnöke szerint világos választási helyzet állt elő csaknem két évtized alatt. Állítását az Orbán Viktor pontosan azzá vált, ami ellen küzdött című videóval támasztotta alá.
Magyar Péter pünkösdvasárnap este tette közzé Facebook-oldalán azt a kilenc pontot, amelyben a híveit, támogatóit és leendő szavazóit kéri, hogy osszák meg, miről is döntünk június 9-én elsődlegesen az EP-választáson és az azzal egy időben tartott önkormányzati választáson. A poszt alapján a döntés minden pontban világos:
Magyar Péter, aki országjárásán is gyakran Kölcsey Ferenc epigrammájából vett idézettel zárja a programját, most is leírta: „A haza minden előtt”. A Tisza Párt alelnöke a posztja mellé egy videót is mellékelt Orbán Viktor pontosan azzá vált, ami ellen küzdött címmel, amelyben a jelenlegi miniszterelnök évekkel, évtizedekkel ezelőtti nyilatkozatait, az Orbán-kormány propagandamédiája által készített lejárató anyagokat, valamint Magyar Péter Debrecenben elmondott anyák napi beszédének részleteit vágták össze.
Szerző: NEPSZAVA.HU
2024.05.19.
A Tisza Párt alelnöke szerint világos választási helyzet állt elő csaknem két évtized alatt. Állítását az Orbán Viktor pontosan azzá vált, ami ellen küzdött című videóval támasztotta alá.
Magyar Péter pünkösdvasárnap este tette közzé Facebook-oldalán azt a kilenc pontot, amelyben a híveit, támogatóit és leendő szavazóit kéri, hogy osszák meg, miről is döntünk június 9-én elsődlegesen az EP-választáson és az azzal egy időben tartott önkormányzati választáson. A poszt alapján a döntés minden pontban világos:
1.) Propaganda vagy valóság.
2.) Korrupció vagy tiszta közélet.
3.) További leszakadás vagy fejlődés.
4.) Türk Tanács vagy Európai Unió.
5.) Árokásás vagy összefogás.
6.) Kelet vagy nyugat.
7.) Háborús uszítás vagy béke.
8.) Deutsch Tamás vagy Magyar Péter.
9.) Fidesz vagy Tisza.
Magyar Péter, aki országjárásán is gyakran Kölcsey Ferenc epigrammájából vett idézettel zárja a programját, most is leírta: „A haza minden előtt”. A Tisza Párt alelnöke a posztja mellé egy videót is mellékelt Orbán Viktor pontosan azzá vált, ami ellen küzdött címmel, amelyben a jelenlegi miniszterelnök évekkel, évtizedekkel ezelőtti nyilatkozatait, az Orbán-kormány propagandamédiája által készített lejárató anyagokat, valamint Magyar Péter Debrecenben elmondott anyák napi beszédének részleteit vágták össze.
HEGEDŰS DÁNIEL: MAGYARORSZÁG AZ OROSZ HIBRID HADVISELÉS ÖNKÉNTES HADOSZLOPÁVÁ VÁLT
SZABAD EURÓPA / VIDEÓPODCAST
Műsorvezető: LAMPÉ Ágnes
2024.05.20.
A German Marshall Fund külpolitikai elemzője szerint a Külügyminisztériumot ért orosz hekkertámadás nem hiba volt, hanem a „működés része”, a NATO-EU információk ezzel leplezett megosztására. Nem tudja megbecsülni, a Fico elleni merénylet után meddig tart a politikusok önmérséklete.
Műsorvezető: LAMPÉ Ágnes
2024.05.20.
A German Marshall Fund külpolitikai elemzője szerint a Külügyminisztériumot ért orosz hekkertámadás nem hiba volt, hanem a „működés része”, a NATO-EU információk ezzel leplezett megosztására. Nem tudja megbecsülni, a Fico elleni merénylet után meddig tart a politikusok önmérséklete.
A HÍRSZERZŐKNEK PARADICSOMI ÁLLAPOT, HA AZ ADOTT ORSZÁG SEMLEGES, DE AZ IS, HA AZ ADOTT ORSZÁG EGYSZERRE TÖBB VASAT TART A TŰZBEN
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.05.19.
Egy roppant érdekfeszítő könyvben (Pierre Th. Braunschweig: Geheimer Draht nach Berlin: Die Nachrichtenlinie Masson-Schellenberg in der Schweiz. Nachrichtendienst im Zweiten Weltkrieg) olvasni arról, hogy az Egyesült Államok miként építette fel az Office of Strategic Servicesnek (OSS), az USA II. világháborús hírszerző ügynökségének a hírszerzési hálózatát a svájci Bernben. Az OSS vezetője, William Donovan egy Rooseveltnek írt feljegyzésében a svájci jelenlét fontosságát azzal indokolta, hogy „mint a legutóbbi háborúban, Svájc most is az egyik legelőnyösebb hely az európai tengelyhatalmakról szóló információk megszerzésére. Svájc – mint érvel Donovan – különösen jó hely, hiszen a tengelyhatalmak és a szövetségesek tevékenysége is remekül átlátható, aminek legfőbb oka, hogy az ország a maga semlegességével a felderítők Mekkája. A hírszerzőknek paradicsomi állapot, ha az adott ország semleges, de az is, ha az adott ország egyszerre több vasat tart a tűzben.
Na mármost, Lázár János vagy teljesen meghülyült, vagy teljesen hülyének néz mindenkit. Ugyanis erényt próbálva farigcsálni abból, hogy az orosz hírszerzés sikeresen megtámadta a külügy informatikai hálózatát, elégedetten ragyogott és gagyogott, hangsúlyozva, hogy „Magyarország olyan helyen van a háború kitörésének okán, olyan politikai küzdelmek kereszttüzében van és olyan politikai vitáknak a részese, amely a világ komoly titkosszolgálatainak felkelti az érdeklődését a nyugati és a keleti oldalon is. Magyarország iránt tehát nagy az érdeklődés a világban, nemcsak politikai, hanem titkosszolgálati értelemben is.”
Valaki mondja meg Lázár Jánosnak, hogy ez nem Magyarország érdeme, hanem mindez a hazaáruló miniszterelnöknek és külügyminiszterének köszönhető. De mindenekelőtt jó lenne tisztában lenni azzal, hogy vajon tényleg váratlan orosz támadásról volt-e szó, avagy arról, hogy Szijjártóék orosz kérésre vagy inkább utasításra a saját jószántukból szolgáltattak ki temérdek adatot a nagy és hálás barátnak, ám csúnyán lebukva, a történteket utólagosan orosz hekkerek támadásának hazudják, így próbálván fedezni önmagukat. Másfelől a titkosszolgálatoknak ez a felfokozott érdeklődése, amelynél súlyosabb nemzetbiztonsági kockázatot és kiszolgáltatottságot aligha lehet elképzelni, nem a szépfekvésű Budapestnek, a múzeumok gazdag kínálatának vagy a világhírű magyar zenei életnek szól, nem is a magyar konyhának és a zamatos boroknak, s nem a gyógyvizeinknek, hanem annak, hogy a NATO-tag Magyarországot miniszterelnöke és kormánya odavetette a putyini Oroszországnak és a legfélelmetesebb orosz politikai, katonai és rubelérdekeknek, miközben döbbenetes módon növekszik az ország kínai kitettsége (legfőképp gazdasági, pénzügyi és elektronikai tekintetben), s feketeöves iráni antiszemiták és holokauszttagadók érkeznek az országba, államfőknek kijáró fogadtatásban részesülve, s akkor még szó sem esett arról, hogy Magyarország az utóbbi időben bukott, köztörvényes miniszterelnököknek vált a bújtatójává, máskor pedig Magyarország brazíliai követsége kínált hajlékot, kosztot és kvártélyt úgyszintén bukott államfőnek.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.05.19.
Na mármost, Lázár János vagy teljesen meghülyült, vagy teljesen hülyének néz mindenkit. Ugyanis erényt próbálva farigcsálni abból, hogy az orosz hírszerzés sikeresen megtámadta a külügy informatikai hálózatát, elégedetten ragyogott és gagyogott, hangsúlyozva, hogy „Magyarország olyan helyen van a háború kitörésének okán, olyan politikai küzdelmek kereszttüzében van és olyan politikai vitáknak a részese, amely a világ komoly titkosszolgálatainak felkelti az érdeklődését a nyugati és a keleti oldalon is. Magyarország iránt tehát nagy az érdeklődés a világban, nemcsak politikai, hanem titkosszolgálati értelemben is.”
Valaki mondja meg Lázár Jánosnak, hogy ez nem Magyarország érdeme, hanem mindez a hazaáruló miniszterelnöknek és külügyminiszterének köszönhető. De mindenekelőtt jó lenne tisztában lenni azzal, hogy vajon tényleg váratlan orosz támadásról volt-e szó, avagy arról, hogy Szijjártóék orosz kérésre vagy inkább utasításra a saját jószántukból szolgáltattak ki temérdek adatot a nagy és hálás barátnak, ám csúnyán lebukva, a történteket utólagosan orosz hekkerek támadásának hazudják, így próbálván fedezni önmagukat. Másfelől a titkosszolgálatoknak ez a felfokozott érdeklődése, amelynél súlyosabb nemzetbiztonsági kockázatot és kiszolgáltatottságot aligha lehet elképzelni, nem a szépfekvésű Budapestnek, a múzeumok gazdag kínálatának vagy a világhírű magyar zenei életnek szól, nem is a magyar konyhának és a zamatos boroknak, s nem a gyógyvizeinknek, hanem annak, hogy a NATO-tag Magyarországot miniszterelnöke és kormánya odavetette a putyini Oroszországnak és a legfélelmetesebb orosz politikai, katonai és rubelérdekeknek, miközben döbbenetes módon növekszik az ország kínai kitettsége (legfőképp gazdasági, pénzügyi és elektronikai tekintetben), s feketeöves iráni antiszemiták és holokauszttagadók érkeznek az országba, államfőknek kijáró fogadtatásban részesülve, s akkor még szó sem esett arról, hogy Magyarország az utóbbi időben bukott, köztörvényes miniszterelnököknek vált a bújtatójává, máskor pedig Magyarország brazíliai követsége kínált hajlékot, kosztot és kvártélyt úgyszintén bukott államfőnek.
Csak tudnám, hogy a remek Lánczi Tamás mindeközben vajon mivel tölti értékes munkaidejét?
LABORC: AZ OROSZOK NEM CSAK A SPÁJZBAN VANNAK, AZT IS TUDJÁK, MIBŐL FŐZZÜK A PAPRIKÁS KRUMPLIT
KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2024.05.17.
Az orosz hekkertámadás ügyében kéne megvizsgálni, milyen károk érték a magyar szuverenitást – mondta a Klubrádiónak Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatója.
Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, olyan új dokumentumok kerültek nyilvánosságra, amelyek bizonyítják, hogy Oroszország katonai és polgári titkosszolgálatai széles körű hackertámadást hajtottak végre a magyar külügy rendszerei ellen, s ezek révén nemzetbiztonsági szempontból felbecsülhetetlen értékű adatokat lophattak a külügy gépeiről.
"Beszéltünk már ezzel kapcsolatosan, és akkor csak a félelmeimet fogalmaztam meg, ami úgy tűnik, hogy teljes egészében bebizonyosodott" – mondta a Megbeszéljük pénteki adásában Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatója. Hozzátette, meggyőződése, hogy az adatlopásnak kell, hogy legyen valamilyen nyoma.
Kifejtette, azt hogy 4000 munkaállomáshoz és 930-nál több szerverhez hozzáférhettek – ideértve külügyminisztériumban és más közigazgatási intézményekben lévő végpontokat is – egyértelműnek és tragikusnak tartja. Az pedig, hogy a nemzeti infokommunikációs szervezetet is bevonták, szerinte azt jelenti, hogy aki a KKM bármelyik fertőzött számítógépével kapcsolatban volt, fertőzött lehet.
A nemzetbiztonsági szakszolgálat vezetőjének ebben a helyzetben törvényi kötelessége a külügyminisztert tájékoztatni, valamint ellenintézkedéseket bevezetni. Így elképzelhetetlen, hogy Szijjártó ne tudott volna az ügyről. Ez alapján többfajta bűncselekményt súrolhat az ügy.
Ez azt is jelenti, hogy ha egy magyar diplomata bármilyen ügyben tárgyal az Európai Unióban valamely szövetségessel, és arról bármilyen digitális tartalom felkerül a fertőzött eszközre, eljuthat az oroszokhoz. "Ez nemcsak a hazánkat érintő tragédia, hanem az Európai Unióra és a NATO-ra nézve is súlyos kockázatot jelentet" – mondta Laborc.
Orbán kijelentésével kapcsolatban, mely szerint a magyar szolgálatok a legjobbak, Laborc azt mondta a fenti problémát látva, a miniszterelnök vagy nem ismeri más országok szolgálatainak hatékonyságát. Hozzátette, ebben az ügyben kéne megvizsgálni, "milyen károk érték a magyar szuverenitást". Ezt pedig nehéz lesz lesöpörni az asztelról, mert – ahogy arra Laborc felhívta a figyelmet – ebben az esetben a szövetségeseinkkel kapcsolatos NATO-titkokról is szó van.
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2024.05.17.
Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, olyan új dokumentumok kerültek nyilvánosságra, amelyek bizonyítják, hogy Oroszország katonai és polgári titkosszolgálatai széles körű hackertámadást hajtottak végre a magyar külügy rendszerei ellen, s ezek révén nemzetbiztonsági szempontból felbecsülhetetlen értékű adatokat lophattak a külügy gépeiről.
"Beszéltünk már ezzel kapcsolatosan, és akkor csak a félelmeimet fogalmaztam meg, ami úgy tűnik, hogy teljes egészében bebizonyosodott" – mondta a Megbeszéljük pénteki adásában Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatója. Hozzátette, meggyőződése, hogy az adatlopásnak kell, hogy legyen valamilyen nyoma.
Kifejtette, azt hogy 4000 munkaállomáshoz és 930-nál több szerverhez hozzáférhettek – ideértve külügyminisztériumban és más közigazgatási intézményekben lévő végpontokat is – egyértelműnek és tragikusnak tartja. Az pedig, hogy a nemzeti infokommunikációs szervezetet is bevonták, szerinte azt jelenti, hogy aki a KKM bármelyik fertőzött számítógépével kapcsolatban volt, fertőzött lehet.
A nemzetbiztonsági szakszolgálat vezetőjének ebben a helyzetben törvényi kötelessége a külügyminisztert tájékoztatni, valamint ellenintézkedéseket bevezetni. Így elképzelhetetlen, hogy Szijjártó ne tudott volna az ügyről. Ez alapján többfajta bűncselekményt súrolhat az ügy.
Ez azt is jelenti, hogy ha egy magyar diplomata bármilyen ügyben tárgyal az Európai Unióban valamely szövetségessel, és arról bármilyen digitális tartalom felkerül a fertőzött eszközre, eljuthat az oroszokhoz. "Ez nemcsak a hazánkat érintő tragédia, hanem az Európai Unióra és a NATO-ra nézve is súlyos kockázatot jelentet" – mondta Laborc.
Orbán kijelentésével kapcsolatban, mely szerint a magyar szolgálatok a legjobbak, Laborc azt mondta a fenti problémát látva, a miniszterelnök vagy nem ismeri más országok szolgálatainak hatékonyságát. Hozzátette, ebben az ügyben kéne megvizsgálni, "milyen károk érték a magyar szuverenitást". Ezt pedig nehéz lesz lesöpörni az asztelról, mert – ahogy arra Laborc felhívta a figyelmet – ebben az esetben a szövetségeseinkkel kapcsolatos NATO-titkokról is szó van.
SÍKLAKI ISTVÁN: ORBÁNNAK MINDENFÉLE KATASZTRÓFA ARRA JÓ, HOGY VISSZAÉLJEN VELE
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.05.19.
Orbán propagandájának alapstratégiája, hogy a saját gazemberségével vádolja az ellenfelét – mondta Síklaki István szociálpszichológus, amikor arról kérdeztük, hatásosan vádolhatja-e a gyűlölet szításával és uszítással az ellenzéket és Magyar Pétert a kormánypropaganda. A szakember szerint a gyűlöletkeltés és az uszítás akár polgárháborúig fokozódhat. Mert egy gazdasági összeomlás és egy gyűlölettel teli, feszült társadalmi légkör az alapja lehet egy szikrának, ami még durvább dolgokat vált ki.
A kormánypárti média, a kormánypárti megmondóemberek és a kormánypárt tagjai is előszeretettel vádolják a baloldalt és Magyar Pétert is gyűlölethullám szításával és uszítással. De hatásosan tehetik-e ezt?
Ez egy jó kérdés. Már többször beszéltünk róla: ennek a fajta propagandának – és teljesen mindegy, bolsevik, vagy náci propagandának nevezzük – az alapstratégiája az, hogy a saját gazemberségével vádolja az ellenfelét. Valamelyik megmondóember csütörtökön azzal jött, hogy az ellenzéki sajtó, a 444 meg hasonlók milyen uszító hangvételűek. Miközben nyilvánvaló, hogy annál mocskolódóbb és gyűlöletkeltőbb kommunikáció nincs, mint amit a kormánysajtó a Megafontól kezdve az Origóig csinál. Mégis, szemrebbenés nélkül az ellenfelet vádolják ezzel. Ennek a lényege az, hogy a Fidesz-hívek mindent elhisznek, mert az az érdekük, hogy elhiggyék. Teljesen mindegy, hogy mekkora ordas hazugságot mond Orbán, vagy a médiája, ők elhiszik. És ezek az üzenetek nekik szólnak...
Szerző: MILLEI ILONA
2024.05.19.
A kormánypárti média, a kormánypárti megmondóemberek és a kormánypárt tagjai is előszeretettel vádolják a baloldalt és Magyar Pétert is gyűlölethullám szításával és uszítással. De hatásosan tehetik-e ezt?
Ez egy jó kérdés. Már többször beszéltünk róla: ennek a fajta propagandának – és teljesen mindegy, bolsevik, vagy náci propagandának nevezzük – az alapstratégiája az, hogy a saját gazemberségével vádolja az ellenfelét. Valamelyik megmondóember csütörtökön azzal jött, hogy az ellenzéki sajtó, a 444 meg hasonlók milyen uszító hangvételűek. Miközben nyilvánvaló, hogy annál mocskolódóbb és gyűlöletkeltőbb kommunikáció nincs, mint amit a kormánysajtó a Megafontól kezdve az Origóig csinál. Mégis, szemrebbenés nélkül az ellenfelet vádolják ezzel. Ennek a lényege az, hogy a Fidesz-hívek mindent elhisznek, mert az az érdekük, hogy elhiggyék. Teljesen mindegy, hogy mekkora ordas hazugságot mond Orbán, vagy a médiája, ők elhiszik. És ezek az üzenetek nekik szólnak...
A MEGYE, AMI VÉGIGNÉZTE A SZOCIALIZMUS BUKÁSÁT, A JOBBIK FELEMELKEDÉSÉT ÉS A FIDESZ ERŐSÖDÉSÉT
VÁLASZTÁSI FÖLDRAJZ / TELEX
Szerző: BÓDI MÁTYÁS
2024.05.19.
Miskolcon nőttem fel, és az ezredforduló környékén gyakran olvastam újságokban, hogy ezen a vidéken azért ennyire népszerű foci, mert a borsodi embereknek egyszerűen nem maradt más. Megkíván egy bizonyos lelkialkatot hétre hétre kimenni a düledező stadionba, és a folyamatosan a kiesés elől menekülő DVTK-nak szurkolni. Emellett persze gyűlölni minden fővárosi klubot, szembeszállni az elittel, a gazdagokkal, sikeresekkel. Ezek voltak a Stockholm-szindrómás miskolci identitás hozzávalói ebben az időszakban, ami hatalmas tömegeket volt képes mobilizálni az acélvárosban.
1999 januárjában a klub helyzete miatt aztán annyi ember ment ki tüntetni a Városház térre, mint korábban soha. Teljesen megtelt a város sétálóutcájából nyíló központi tér, ahol végül felbukkant a diósgyőri labdarúgás megváltójaként tisztelt Tornyi Barnabás is. A történetnek azonban nem lett boldog vége. A pénz elfogyott, a korábbi sikeredző távozott, a következő szezonban egy botrányos meccsen ki is esett a Diósgyőr az élvonalból.
25 évvel később a szomszédos teret újra sikerült megtöltenie egy másik, sokak által most megváltóként várt szereplőnek. Magyar Péter itteni fellépése, a debreceni tüntetéshez hasonlóan, szintén nagyon szimbolikus térben történt, hasonló méretű tömeg előtt. Magyar persze nem habozott rögtön a tüntetés elején második otthonaként nevezni a várost, mondván, mióta 2005-ben „megismerkedett egy miskolci lánnyal”, hazajárt Miskolcra. A szónok nagyon jó helyzetfelismeréssel ment rá azokra a témákra, amik egy ennyire elitellenes közhangulatú és döntően munkásgyökerű városban fontosak. Számos régi gyermekkori ismerőssel beszéltem a rendezvény után. Érdekes módon, mindannyiuknak azonnal a 99-es szurkolói tüntetés emlékképe ugrott be ott és akkor a téren, a tömeg mérete és annak hangulata láttán.
Érdeklődést és társadalmi felhajtóerőt tehát bőségesen talált Magyar az egykori baloldali fellegvárban is, politikai szövetségeseket azonban aligha. És ha létezik ma jelentős méretű város, ahol a magyarizmus teljesen becsatornázhatatlan a helyi politikai küzdelmekbe, akkor az Miskolc. A város, ahol az egyik legnagyobb győzelmét ünnepelte az összefogott ellenzék 2019-ben, és ahol a jelenlegi városvezetés az utolsó utáni pillanatban jutott arra az elhatározásra, hogy külön polgármesterjelöltekkel és egyéni választókerületi indulókkal vág neki június 9-nek.
Szerző: BÓDI MÁTYÁS
2024.05.19.
1999 januárjában a klub helyzete miatt aztán annyi ember ment ki tüntetni a Városház térre, mint korábban soha. Teljesen megtelt a város sétálóutcájából nyíló központi tér, ahol végül felbukkant a diósgyőri labdarúgás megváltójaként tisztelt Tornyi Barnabás is. A történetnek azonban nem lett boldog vége. A pénz elfogyott, a korábbi sikeredző távozott, a következő szezonban egy botrányos meccsen ki is esett a Diósgyőr az élvonalból.
25 évvel később a szomszédos teret újra sikerült megtöltenie egy másik, sokak által most megváltóként várt szereplőnek. Magyar Péter itteni fellépése, a debreceni tüntetéshez hasonlóan, szintén nagyon szimbolikus térben történt, hasonló méretű tömeg előtt. Magyar persze nem habozott rögtön a tüntetés elején második otthonaként nevezni a várost, mondván, mióta 2005-ben „megismerkedett egy miskolci lánnyal”, hazajárt Miskolcra. A szónok nagyon jó helyzetfelismeréssel ment rá azokra a témákra, amik egy ennyire elitellenes közhangulatú és döntően munkásgyökerű városban fontosak. Számos régi gyermekkori ismerőssel beszéltem a rendezvény után. Érdekes módon, mindannyiuknak azonnal a 99-es szurkolói tüntetés emlékképe ugrott be ott és akkor a téren, a tömeg mérete és annak hangulata láttán.
Érdeklődést és társadalmi felhajtóerőt tehát bőségesen talált Magyar az egykori baloldali fellegvárban is, politikai szövetségeseket azonban aligha. És ha létezik ma jelentős méretű város, ahol a magyarizmus teljesen becsatornázhatatlan a helyi politikai küzdelmekbe, akkor az Miskolc. A város, ahol az egyik legnagyobb győzelmét ünnepelte az összefogott ellenzék 2019-ben, és ahol a jelenlegi városvezetés az utolsó utáni pillanatban jutott arra az elhatározásra, hogy külön polgármesterjelöltekkel és egyéni választókerületi indulókkal vág neki június 9-nek.
Ennek eredményeképpen a mostani választáson Miskolc lehet az egyik olyan város, ahol lábon lőheti magát az ellenzék...
A MÁSOK HIBÁI AZ Ő ERÉNYÜK
HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2024.05.19.
A Fidesz egész politikai karrierje arról szólt, hogy képes volt tanulni – mondja Hangácsi István, a Méltányosság központ elemzője. Megtanulta az MSZP-től, hogyan kell országosan építkezni, nagy párttá válni. Megtanulta a brit konzervatívoktól, hogyan kell háttérintézményeket építeni, Helmut Kohltól a hosszútávú kormányzást. És megtanulta Rákositól is, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van. Arról beszélgettünk, hogy minderre alapozva építették fel jelenlegi propagandájukat.
Sokan vannak ebben az országban olyanok, akik az elmúlt negyven-ötven évet tisztességben, becsületben élték. Baloldaliként is ezt az országot szolgálták. Most kirekesztik őket?
A kérdés – azt gondolom – arra irányul, hogy szitokszó-e valakit baloldalinak nevezni? Mert a hazai közbeszédben éles választóvonallá tették ez a minősítést, pusztán azért, hogy a Fidesz kommunikációjából mindenki megérthesse, egységes a párt. A választóvonallal meghúzták a határokat: ez a mi táborunk oldala, az pedig az ellenfeleké. De használhatnám akár az erősebb elválasztó fogalmat is: aki a másik oldalon áll, az az ellenségünk.
Elég ehhez akár enyhe bíráló megjegyzés is?
Aki bizonyos szempontból kritizál, valamiért mást gondol, mint a politikai irányvonal, és azt nyilvánosan is szóvá teszi, az nem a „mi emberünk”.
A jobboldalról érkező kritika is elég ahhoz, hogy a Fidesz-propagandagépezete átlökjön valakit a másik oldalra? A Magyar Péter jelenségre gondolok.
Igen. Nyilván az a célja a kormánypártnak, hogy egyfajta „pozíciót” adjon mindenki másnak. Az, hogy a baloldaliságot sikerült szitokszóvá tenni, hosszú évek munkájának „eredménye”. Mást se hallani, mint azt, hogy képtelenek voltak nyolc éven keresztül az országot irányítani, hogy gazdasági válságba taszították a nemzetet, de hadd ne folytassam. Az utóbbi évek is adtak ehhez „némi” friss muníciót. Mást sem hallani a politikusaiktól, mint azt, hogy a baloldal a folyamatosan veszekedő, acsarkodó kis pártok világa, ahonnan képtelenek kormányzásra képes kihívót felépíteni.
Első „felindultságukban” Magyar Pétert is megpróbálták átlökni a baloldalra…
Így van. Pedig ő a párt belső, erősen jobboldali köreiből jött. Ráadásul minden megszólalásában valahol ott van a vallomás: nagyon sok mindenben egyetért a Fidesszel. Amikor Debrecenben kiállt több tízezer ember elé, azt mondta, kell egy környezetvédelmi minisztérium, egy olyan erőskezű hatóság, amelyik képes a különböző akkumulátorgyártással és feldolgozással kapcsolatos beruházásokat hatékonyan ellenőrizni. Egy szóval sem említette, hogy nem kellenek ide ezek az üzemek. De, kellenek. Csak megfelelő ellenőrzéssel és szankciókkal, ha megszegik a szabályokat és szennyezik a város környezetét.
A beszélgetésünk elején azt mondta, a Fidesz minden politikai sikerét a tanulásnak köszönheti. Elveszítette volna ezt a képességét?
Tanul-e azokból a kihívásokból, amiket Magyar Péter olyan sikeresen tud előadni? Valaki kemény szavakkal lép fel a mostani fennálló rendszer, a kormánypárt bizonyos emberei és egy feltételezett háttérbirodalom ellen, és ezt ünnepli a közönsége? Úgy gondolom, nem vagyok egyedül azzal a feltételezéssel, hogy a következő parlamenti választásokig van elég ideje az Orbán csapatnak az alkalmazkodáshoz, tanulni a hibáikból és erényt csinálni belőlük. Majd kiderül, megmaradt-e a régi képesség. Sokan elfeledkeznek arról is, hogy az első Fidesz választási program arról szólt, hogy az Európai Unióban a magyar érdekeket kell képviselni. Meg arról beszélt Orbán 2003-ban, hogy nekünk nem célunk „a gyarmatosítók útját járni, meg kell találnunk a saját utunkat”...
Szerző: SOMFAI PÉTER
2024.05.19.
Sokan vannak ebben az országban olyanok, akik az elmúlt negyven-ötven évet tisztességben, becsületben élték. Baloldaliként is ezt az országot szolgálták. Most kirekesztik őket?
A kérdés – azt gondolom – arra irányul, hogy szitokszó-e valakit baloldalinak nevezni? Mert a hazai közbeszédben éles választóvonallá tették ez a minősítést, pusztán azért, hogy a Fidesz kommunikációjából mindenki megérthesse, egységes a párt. A választóvonallal meghúzták a határokat: ez a mi táborunk oldala, az pedig az ellenfeleké. De használhatnám akár az erősebb elválasztó fogalmat is: aki a másik oldalon áll, az az ellenségünk.
Elég ehhez akár enyhe bíráló megjegyzés is?
Aki bizonyos szempontból kritizál, valamiért mást gondol, mint a politikai irányvonal, és azt nyilvánosan is szóvá teszi, az nem a „mi emberünk”.
A jobboldalról érkező kritika is elég ahhoz, hogy a Fidesz-propagandagépezete átlökjön valakit a másik oldalra? A Magyar Péter jelenségre gondolok.
Igen. Nyilván az a célja a kormánypártnak, hogy egyfajta „pozíciót” adjon mindenki másnak. Az, hogy a baloldaliságot sikerült szitokszóvá tenni, hosszú évek munkájának „eredménye”. Mást se hallani, mint azt, hogy képtelenek voltak nyolc éven keresztül az országot irányítani, hogy gazdasági válságba taszították a nemzetet, de hadd ne folytassam. Az utóbbi évek is adtak ehhez „némi” friss muníciót. Mást sem hallani a politikusaiktól, mint azt, hogy a baloldal a folyamatosan veszekedő, acsarkodó kis pártok világa, ahonnan képtelenek kormányzásra képes kihívót felépíteni.
Első „felindultságukban” Magyar Pétert is megpróbálták átlökni a baloldalra…
Így van. Pedig ő a párt belső, erősen jobboldali köreiből jött. Ráadásul minden megszólalásában valahol ott van a vallomás: nagyon sok mindenben egyetért a Fidesszel. Amikor Debrecenben kiállt több tízezer ember elé, azt mondta, kell egy környezetvédelmi minisztérium, egy olyan erőskezű hatóság, amelyik képes a különböző akkumulátorgyártással és feldolgozással kapcsolatos beruházásokat hatékonyan ellenőrizni. Egy szóval sem említette, hogy nem kellenek ide ezek az üzemek. De, kellenek. Csak megfelelő ellenőrzéssel és szankciókkal, ha megszegik a szabályokat és szennyezik a város környezetét.
A beszélgetésünk elején azt mondta, a Fidesz minden politikai sikerét a tanulásnak köszönheti. Elveszítette volna ezt a képességét?
Tanul-e azokból a kihívásokból, amiket Magyar Péter olyan sikeresen tud előadni? Valaki kemény szavakkal lép fel a mostani fennálló rendszer, a kormánypárt bizonyos emberei és egy feltételezett háttérbirodalom ellen, és ezt ünnepli a közönsége? Úgy gondolom, nem vagyok egyedül azzal a feltételezéssel, hogy a következő parlamenti választásokig van elég ideje az Orbán csapatnak az alkalmazkodáshoz, tanulni a hibáikból és erényt csinálni belőlük. Majd kiderül, megmaradt-e a régi képesség. Sokan elfeledkeznek arról is, hogy az első Fidesz választási program arról szólt, hogy az Európai Unióban a magyar érdekeket kell képviselni. Meg arról beszélt Orbán 2003-ban, hogy nekünk nem célunk „a gyarmatosítók útját járni, meg kell találnunk a saját utunkat”...
AHHOZ, HOGY BUDAPEST VALÓBAN A KULTÚRA VÁROSA LEGYEN, SOKKAL HATÁROZOTTABB LÉPÉSEKRE ÉS TÖBB PÉNZRE LENNE SZÜKSÉG
QUBIT
Szerző: NAGY GERGELY
2024.05.18.
A város kultúrája – a kultúra városa címmel tartottak konferenciát május 10-én Budapesten. Az eseményt a főváros rendezte, a címben utalt város is maga Budapest, természetesen, a kultúra kérdései pedig – ez már kevésbé természetes – az önkormányzati választások apropóján kerültek elő. Karácsony Gergely húszperces bevezetője alapján vesszük most szemügyre a budapesti kulturális színteret. Összevetjük más főpolgármester-jelöltek ajánlatával, és kitekintünk Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes megszólalására is, ahol a pénzen volt a fő hangsúly.
A bevezető leginkább arról szólt, amit a fővárosi önkormányzat az elmúlt öt évben tett, és amit a reményei szerinti folytatásban tenni szeretne a város kultúrájáért – szorosabban véve annak intézményi és anyagi feltételeiért. A Főváros az elmúlt években nehéz körülmények között végezte feladatát, a covid, majd az energiaár-robbanás miatti bezárások alatt, a folyamatos és valóban arrogáns kormányzati elvonások közepette. De egyrészt a kultúra munkásai is ilyen körülmények között dolgoztak, másrészt ez a dolga, ha már Budapestet a kultúra városaként aposztrofáljuk.
Ezt a jelzős szerkezetet egyébként használták már Pécsen is, az EKF, vagyis az európai kulturális fővárosi projekt apropóján és azt meghosszabbítva Balatonfüred is elkezdte magát ugyanígy aposztrofálni (üdítő, hogy Veszprém az EKF ellenére sem), illetve Szentendre városmarketingjének is része „a művészetek fővárosa” szlogen. A környéken Kassa és Graz is nevezte már magát a kultúra városának. Ez utóbbi azért lehetne tanulságos példa több hazai város vezetésének is, mert a némileg periférikus helyzetű, viszont kulturálisan izgalmas csomópontban (Szlovénia, Magyarország, Olaszország, Horvátország közelségében) fekvő Graz a kilencvenes évektől kezdve nagyon tudatosan építette ezt az imázst, ami nem pusztán imázs: van mögötte stratégia, kiszámítható pénz, tudatos intézményépítés, például az 1968 óta létező Steirischer Herbst európai szintű kortárs művészeti sorozattá fejlesztése. A 2003-as EKF-év már csak újabb lökést adott a grazi folyamatoknak, és ma az európai művészeti térképen is jelentős helyszín lett az osztrák város.
Idehaza is több város tűzi zászlajára a kultúra fogalmát, miközben igen komoly problémákkal küzd a teljes hazai kulturális infrastruktúra, főként, ha az önkormányzati területet nézzük, különösképp az ellenzéki vezetésű városokat. Budapesten még mindig élénk a kulturális kínálat, de messze nem olyan izgalmas és releváns, mint amilyen lehetne. Nincs meg a helyszínek, kezdeményezések, entitások egymáshoz lazán kapcsolódó, egymásra reflektáló rendszere, hálózata, az az inspiráló atmoszféra, amit közönségesen színtérnek is hívhatunk, ami a városban valóban elterjesztené a kultúra levegőjét, itt tudná tartani a hazai szakembereket és egyben hozzá is kapcsolná Budapestet az európai folyamatokhoz...
Szerző: NAGY GERGELY
2024.05.18.
A bevezető leginkább arról szólt, amit a fővárosi önkormányzat az elmúlt öt évben tett, és amit a reményei szerinti folytatásban tenni szeretne a város kultúrájáért – szorosabban véve annak intézményi és anyagi feltételeiért. A Főváros az elmúlt években nehéz körülmények között végezte feladatát, a covid, majd az energiaár-robbanás miatti bezárások alatt, a folyamatos és valóban arrogáns kormányzati elvonások közepette. De egyrészt a kultúra munkásai is ilyen körülmények között dolgoztak, másrészt ez a dolga, ha már Budapestet a kultúra városaként aposztrofáljuk.
Ezt a jelzős szerkezetet egyébként használták már Pécsen is, az EKF, vagyis az európai kulturális fővárosi projekt apropóján és azt meghosszabbítva Balatonfüred is elkezdte magát ugyanígy aposztrofálni (üdítő, hogy Veszprém az EKF ellenére sem), illetve Szentendre városmarketingjének is része „a művészetek fővárosa” szlogen. A környéken Kassa és Graz is nevezte már magát a kultúra városának. Ez utóbbi azért lehetne tanulságos példa több hazai város vezetésének is, mert a némileg periférikus helyzetű, viszont kulturálisan izgalmas csomópontban (Szlovénia, Magyarország, Olaszország, Horvátország közelségében) fekvő Graz a kilencvenes évektől kezdve nagyon tudatosan építette ezt az imázst, ami nem pusztán imázs: van mögötte stratégia, kiszámítható pénz, tudatos intézményépítés, például az 1968 óta létező Steirischer Herbst európai szintű kortárs művészeti sorozattá fejlesztése. A 2003-as EKF-év már csak újabb lökést adott a grazi folyamatoknak, és ma az európai művészeti térképen is jelentős helyszín lett az osztrák város.
Idehaza is több város tűzi zászlajára a kultúra fogalmát, miközben igen komoly problémákkal küzd a teljes hazai kulturális infrastruktúra, főként, ha az önkormányzati területet nézzük, különösképp az ellenzéki vezetésű városokat. Budapesten még mindig élénk a kulturális kínálat, de messze nem olyan izgalmas és releváns, mint amilyen lehetne. Nincs meg a helyszínek, kezdeményezések, entitások egymáshoz lazán kapcsolódó, egymásra reflektáló rendszere, hálózata, az az inspiráló atmoszféra, amit közönségesen színtérnek is hívhatunk, ami a városban valóban elterjesztené a kultúra levegőjét, itt tudná tartani a hazai szakembereket és egyben hozzá is kapcsolná Budapestet az európai folyamatokhoz...
ZAJLIK A KULTÚRA FIDESZESÍTÉSE, A HATALOM MÁR NEM IS TITKOLJA, MI AZ, AMIT TILT, TŰR VAGY TÁMOGAT
NÉPSZAVA
Szerző: SIFTER JÓZSEF
2024.05.19.
Az elmúlt hetekben is egymás után kerültek napvilágra az egyes intézmények vezetői és alkalmazottaik között zajló – nem mindig tisztességesnek mondható – játszmák.
„Fenntarthatatlan és túlburjánzó kulturális intézményrendszerünk van, amit mindenképpen racionalizálni kell. (…) Meg kell nézni mire érdemes közpénzt áldozni” – a többi között ezt válaszolta egy a kultúra helyzetével kapcsolatos kérdésre Demeter Szilárd még 2022-ben, a köztévében. Olvasva az erről szóló tudósítást, sokan gondolhattuk, hogy a PIM főigazgatója megint csak magára akarja irányítani a főhivatású politikacsinálók figyelmét. Tévedtünk! Nem kellett sokáig várni, hogy elkészüljön a kulturális szakemberek körében nagy felháborodást keltő törvénytervezet a kulturális feladatellátásról. Arról a tervezetről van szó, amely törvényerőre emelkedésének pillanatától gyökeresen átrendezi a kultúra hazai intézményrendszerét, és a kulturális szolgáltatások elérésének módját. Betetőzése lesz mindazon változásnak, amelyet figyelemmel követhettünk az ötödik Orbán-kormány felállása óta.
Az eddig (2024 első negyedévéig) lezajlott változások célját nem ismerjük – ahogy több cikluson keresztül nem ismerhettük meg a Fidesz-KDNP kormányzásra vonatkozó programját sem. Hivatalosnak mondható kommunikáció a választási kampányokban nem hangzott el erről. Legtöbb, amit mondtak, hogy „folytatjuk”. Utalások ugyan történtek a mindenkori miniszterjelöltek bizottsági meghallgatásán, így jobb híján a történéseket követve következtethetünk a célokra.
A kultúra területére tekintve talán nem állunk messze az igazságtól, ha azt állítjuk, hogy nem történt és történik más napjainkban sem, mint a kulturális intézmények többségének Fidesz-ernyő alá való terelése. Ezt szolgálták az intézményvezetői castingok, a nem mindig botránymentes vezetői kinevezések, leváltások. Ezt szolgálta a kormánypárthoz közelálló alkotók nem mindig teljesítmény alapján figyelembe vett kitüntetése. Az általam feltételezett célok megvalósítását szolgálta/szolgálja a kulturális szolgáltatások létrejöttét segítő állami támogatások megkülönböztetett odaítélése, ahogy a pályázati pénzek kormányközeli alkotókhoz vándoroltatása is.
Változás figyelhető meg a kulturális intézmények belső békéjében. Az elmúlt hetekben is egymás után kerültek napvilágra az egyes intézmények vezetői és alkalmazottaik között zajló – nem mindig tisztességesnek mondható – játszmák. Sokunkat meghökkenhettek azok az alkalmazotti nyilatkozatok, amelyek az operaházi sztrájkkal, vagy az Operettszínházból távozók indokaival voltak összefüggésben. Élénk érdeklődéssel figyeljük a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE) zajló eseményeket, mert a híradások szerint megismétlődni látszik a Gothár-ügy, és egyre többen nem érzik otthonosan magukat az intézményben. Hasonló érdeklődéssel olvassuk azokat a híreket, amelyek a Nemzeti Színházból távozó színészekről szólnak. Megdöbbentő, amit Udvaros Dorottya nyilatkozott távozásával összefüggésben...
Szerző: SIFTER JÓZSEF
2024.05.19.
„Fenntarthatatlan és túlburjánzó kulturális intézményrendszerünk van, amit mindenképpen racionalizálni kell. (…) Meg kell nézni mire érdemes közpénzt áldozni” – a többi között ezt válaszolta egy a kultúra helyzetével kapcsolatos kérdésre Demeter Szilárd még 2022-ben, a köztévében. Olvasva az erről szóló tudósítást, sokan gondolhattuk, hogy a PIM főigazgatója megint csak magára akarja irányítani a főhivatású politikacsinálók figyelmét. Tévedtünk! Nem kellett sokáig várni, hogy elkészüljön a kulturális szakemberek körében nagy felháborodást keltő törvénytervezet a kulturális feladatellátásról. Arról a tervezetről van szó, amely törvényerőre emelkedésének pillanatától gyökeresen átrendezi a kultúra hazai intézményrendszerét, és a kulturális szolgáltatások elérésének módját. Betetőzése lesz mindazon változásnak, amelyet figyelemmel követhettünk az ötödik Orbán-kormány felállása óta.
Az eddig (2024 első negyedévéig) lezajlott változások célját nem ismerjük – ahogy több cikluson keresztül nem ismerhettük meg a Fidesz-KDNP kormányzásra vonatkozó programját sem. Hivatalosnak mondható kommunikáció a választási kampányokban nem hangzott el erről. Legtöbb, amit mondtak, hogy „folytatjuk”. Utalások ugyan történtek a mindenkori miniszterjelöltek bizottsági meghallgatásán, így jobb híján a történéseket követve következtethetünk a célokra.
A kultúra területére tekintve talán nem állunk messze az igazságtól, ha azt állítjuk, hogy nem történt és történik más napjainkban sem, mint a kulturális intézmények többségének Fidesz-ernyő alá való terelése. Ezt szolgálták az intézményvezetői castingok, a nem mindig botránymentes vezetői kinevezések, leváltások. Ezt szolgálta a kormánypárthoz közelálló alkotók nem mindig teljesítmény alapján figyelembe vett kitüntetése. Az általam feltételezett célok megvalósítását szolgálta/szolgálja a kulturális szolgáltatások létrejöttét segítő állami támogatások megkülönböztetett odaítélése, ahogy a pályázati pénzek kormányközeli alkotókhoz vándoroltatása is.
Változás figyelhető meg a kulturális intézmények belső békéjében. Az elmúlt hetekben is egymás után kerültek napvilágra az egyes intézmények vezetői és alkalmazottaik között zajló – nem mindig tisztességesnek mondható – játszmák. Sokunkat meghökkenhettek azok az alkalmazotti nyilatkozatok, amelyek az operaházi sztrájkkal, vagy az Operettszínházból távozók indokaival voltak összefüggésben. Élénk érdeklődéssel figyeljük a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE) zajló eseményeket, mert a híradások szerint megismétlődni látszik a Gothár-ügy, és egyre többen nem érzik otthonosan magukat az intézményben. Hasonló érdeklődéssel olvassuk azokat a híreket, amelyek a Nemzeti Színházból távozó színészekről szólnak. Megdöbbentő, amit Udvaros Dorottya nyilatkozott távozásával összefüggésben...
VISSZAFIZETTE TÖBB MILLIÁRDOS HITELÉT PÉCS; SZÉKRE ÁLLT ORBÁN VIKTOR KECSKEMÉTEN - AZ ÁTLÁTSZÓ VIDÉKI LAPSZEMLÉJE
ÁTLÁTSZÓ / VIDÉKI LAPSZEMLE
Szerző: KATUS ESZTER
2024.05.19.
SzabadPécs.hu: Pulpituson jelentette be Pécs polgármestere, hogy eljött a szabadság éve, mert visszafizetik a Fidesztől megörökölt 8,5 milliárdos hitelt
Színpadias jelenet közepette jelentette be Péterffy Attila, Pécs ellenzéki polgármestere, hogy elérkeztek oda, hogy visszafizethetik a Fidesztől megörökölt 9,5 milliárdos gigahitel utolsó részletét, amiből 8,5 maradt rájuk. Ezután a városvezető koalíció tagjaival „együtt” elutalta az utolsó részletet. Péterffy elmondta, a fideszes városvezetés az állami adósságátvállalás után néhány évvel már 9,5 milliárd forintos rendkívüli állami kölcsönhöz kellett, hogy folyamodjon, máskülönben Pécsnek csődöt kellett volna jelentenie – olvasható a Szabadpécs cikkében.
Debreciner.hu: Akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzem épülhet Hajdúsámsonban, a helyiek nem kapnak választ a kérdéseikre
Több mint százan voltak jelen egy esetleg akkumulátorgyártáshoz is köthető üzemről szóló kerekasztal-beszélgetésen Hajdúsámsonban. A lap emlékeztetett: a képviselő-testület tavaly szavazta meg, hogy egy új ipari terület meghaladhatja a tíz hektárt, illetve módosították az építési szabályzatot, ami lehetővé teszi a Gip-2 és Gip-1* minősítésű beruházásokat is. Az ilyenfajta beruházások azt jelentik, hogy nagyobb környezeti terhelés vagy veszélyes üzem is lehet a területen. Azt nem tudni, mi épül a területen, de a Gip-1* közben kikerült a helyi építési szabályzatból, a 68 hektáros ipari terület továbbra is Gip-2 besorolású maradt.
Nyugat.hu: Márciusban árverezték el a volt velemi gyermektábort, de még nem tudni, ki a vevő
A volt velemi gyermektábor területének nagyobb részét március elején hirdette meg árverésen az MNV. A Nyugat.hu információi szerint nyolc érdeklődő licitált az árverésen, köztük egy szombathelyi magánszemély, és egy régebben Velembe költözött vállalkozó is. A kikiáltási ár 32 millió 551 ezer forint volt, az árverés március 21-én reggel 8-kor indult. Az utolsó ajánlat 54 millió 151 ezer forintos vételárról szólt, ami 21 millió 600 ezer forinttal haladta meg a kikiáltási árat. Addig viszont, amíg alá nem írták az adásvételi szerződést, nem fedhetik fel az új tulajdonos kilétét, közölte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
Szegeder.hu: Építhetik az SZTE hatemeletes, hétszáz férőhelyes kollégiumát
2021-ben a Szegedi Tudományegyetem Öthalmi Campusa megkapta az engedélyeket, most viszont kiírták az építési tendert is, úgy tűnik, végre lett pénz a beruházásra. Ezzel új diáklakások és kutatói apartmanok épülhetnek Szeged új egyetemi városrészében, a Science Parkban, a lézerközponthoz vezető Wolfgang Sandner út mentén, nem messze a BYD-tól és a Budapesti úttól – írja a Szegeder.
Kecsup.hu: Székre állt Orbán Viktor Kecskeméten – érdekességek a zártkörű kormányfői látogatásról
Aznap tudta meg a Kecsup.hu, hogy Orbán Viktor Kecskemétre látogat, de sikerült bejutniuk az eseményre. A lap szerint nagyjából 200-250 fő lehetett a Hunyadivárosi Közösségi Ház udvarán, ahol egy székre állt fel előbb Szemereyné Pataki Klaudia polgármester, majd Orbán Viktor miniszterelnök, hogy kilátszódjanak a tömegből. Az újságírói kérdéseket a miniszterelnök „már mindent elmondtam” válasszal hárította el.
Szerző: KATUS ESZTER
2024.05.19.
Színpadias jelenet közepette jelentette be Péterffy Attila, Pécs ellenzéki polgármestere, hogy elérkeztek oda, hogy visszafizethetik a Fidesztől megörökölt 9,5 milliárdos gigahitel utolsó részletét, amiből 8,5 maradt rájuk. Ezután a városvezető koalíció tagjaival „együtt” elutalta az utolsó részletet. Péterffy elmondta, a fideszes városvezetés az állami adósságátvállalás után néhány évvel már 9,5 milliárd forintos rendkívüli állami kölcsönhöz kellett, hogy folyamodjon, máskülönben Pécsnek csődöt kellett volna jelentenie – olvasható a Szabadpécs cikkében.
Debreciner.hu: Akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzem épülhet Hajdúsámsonban, a helyiek nem kapnak választ a kérdéseikre
Több mint százan voltak jelen egy esetleg akkumulátorgyártáshoz is köthető üzemről szóló kerekasztal-beszélgetésen Hajdúsámsonban. A lap emlékeztetett: a képviselő-testület tavaly szavazta meg, hogy egy új ipari terület meghaladhatja a tíz hektárt, illetve módosították az építési szabályzatot, ami lehetővé teszi a Gip-2 és Gip-1* minősítésű beruházásokat is. Az ilyenfajta beruházások azt jelentik, hogy nagyobb környezeti terhelés vagy veszélyes üzem is lehet a területen. Azt nem tudni, mi épül a területen, de a Gip-1* közben kikerült a helyi építési szabályzatból, a 68 hektáros ipari terület továbbra is Gip-2 besorolású maradt.
Nyugat.hu: Márciusban árverezték el a volt velemi gyermektábort, de még nem tudni, ki a vevő
A volt velemi gyermektábor területének nagyobb részét március elején hirdette meg árverésen az MNV. A Nyugat.hu információi szerint nyolc érdeklődő licitált az árverésen, köztük egy szombathelyi magánszemély, és egy régebben Velembe költözött vállalkozó is. A kikiáltási ár 32 millió 551 ezer forint volt, az árverés március 21-én reggel 8-kor indult. Az utolsó ajánlat 54 millió 151 ezer forintos vételárról szólt, ami 21 millió 600 ezer forinttal haladta meg a kikiáltási árat. Addig viszont, amíg alá nem írták az adásvételi szerződést, nem fedhetik fel az új tulajdonos kilétét, közölte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
Szegeder.hu: Építhetik az SZTE hatemeletes, hétszáz férőhelyes kollégiumát
2021-ben a Szegedi Tudományegyetem Öthalmi Campusa megkapta az engedélyeket, most viszont kiírták az építési tendert is, úgy tűnik, végre lett pénz a beruházásra. Ezzel új diáklakások és kutatói apartmanok épülhetnek Szeged új egyetemi városrészében, a Science Parkban, a lézerközponthoz vezető Wolfgang Sandner út mentén, nem messze a BYD-tól és a Budapesti úttól – írja a Szegeder.
Kecsup.hu: Székre állt Orbán Viktor Kecskeméten – érdekességek a zártkörű kormányfői látogatásról
Aznap tudta meg a Kecsup.hu, hogy Orbán Viktor Kecskemétre látogat, de sikerült bejutniuk az eseményre. A lap szerint nagyjából 200-250 fő lehetett a Hunyadivárosi Közösségi Ház udvarán, ahol egy székre állt fel előbb Szemereyné Pataki Klaudia polgármester, majd Orbán Viktor miniszterelnök, hogy kilátszódjanak a tömegből. Az újságírói kérdéseket a miniszterelnök „már mindent elmondtam” válasszal hárította el.
DR. REISINGER JÁNOS - PÜNKÖSD AKKOR ÉS PÜNKÖSD MOST
BIBLIAI SZABADEGYETEM
Szerző, előadó: DR. REISINGER JÁNOS
2024.05.18.
A Bibliai Szabadegyetem előadása...
Szerző, előadó: DR. REISINGER JÁNOS
2024.05.18.
A Bibliai Szabadegyetem előadása...
AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2024/20. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉLET ÉS IRODALOM
2024.05.17.
PUBLICISZTIKA
Széky János
Ki az őrült?
Május 8-án Szijjártó Péter nemes egyszerűséggel őrültnek nevezte a NATO tervét, hogy ötéves hatállyal százmilliárd eurós alapot létesít Ukrajna katonai megsegítésére, és átvenné a segítség koordinálását a Ramstein-csoport nevű, amerikai vezetésű koalíciótól.
Mondhatnám, hogy így nem szokás beszélni a nemzetközi politikában; még a legócskább latorállamok is gondoskodnak arról, hogy legalább a külügyminiszterük legyen képes úgy tenni, mintha kultúrember volna. És megkérdezhetném, hogy kerül a ganyés gumicsizma a diplomácia asztalára. De nem szeretném megsérteni a hagyományos módon gazdálkodókat, inkább egy másik diplomáciatörténeti jelentőségű lábbelit hoznék fel párhuzamnak: a cúgos cipőt, amivel a krónikák szerint Hruscsov szovjet diktátor verte az asztalt 1960-ban, az ENSZ-ben.Tovább
A szerző további cikkei
FEUILLETON
Váncsa István
Holnap majd megiszom
IRODALOM
Zsille Gábor
Légtánc
Zsille Gábor
Lenin Krakkóban
Zsille Gábor
Képlet
A szerző további cikkei
VISSZHANG
Tóth Zoltán
Mire szavazok?
A szerző további cikkei
KRITIKA
Wagner István
Matta, a látnok festő
Már születésétől valóságos világpolgár volt, mert Roberto Matta (1911–2002) spanyol és francia szülők fiaként Santiago de Chilében látta meg a napvilágot. Chile után Mexikóban meg az USA-ban is élt és dolgozott, később Anglia, Spanyolország, Franciaország és Itália lett, olykor váltakozva, máskor ingázásokkal, párhuzamosan választott hazája. Rangos baráti köre is ilyen nemzetközi volt: Le Corbusier, Federico García Lorca, Salvador Dalí, André Breton, Marcel Duchamp, Pablo Picasso, Arshile Gorky, Robert Motherwell, Jackson Pollock, Diego Rivera, és később még folytatjuk ezt a világhírű névsort. Széles ismeretségét barátságos természete mellett az is segítette, hogy gyerekkorától több nyelvet beszélt. Nem volt „magányos farkas” a társasági életben, de művészetében végig saját egyéni útját járta.Tovább
A szerző további cikkei
Kardos Ernő
Autópályák árendába
Ligeti Miklóssal beszélgetett Kardos Ernő
PÁRATLAN
-átkai
Dugó, karó
A szerző i cikkei
Szerző: ÉLET ÉS IRODALOM
2024.05.17.
Széky János
Ki az őrült?
Május 8-án Szijjártó Péter nemes egyszerűséggel őrültnek nevezte a NATO tervét, hogy ötéves hatállyal százmilliárd eurós alapot létesít Ukrajna katonai megsegítésére, és átvenné a segítség koordinálását a Ramstein-csoport nevű, amerikai vezetésű koalíciótól.
Mondhatnám, hogy így nem szokás beszélni a nemzetközi politikában; még a legócskább latorállamok is gondoskodnak arról, hogy legalább a külügyminiszterük legyen képes úgy tenni, mintha kultúrember volna. És megkérdezhetném, hogy kerül a ganyés gumicsizma a diplomácia asztalára. De nem szeretném megsérteni a hagyományos módon gazdálkodókat, inkább egy másik diplomáciatörténeti jelentőségű lábbelit hoznék fel párhuzamnak: a cúgos cipőt, amivel a krónikák szerint Hruscsov szovjet diktátor verte az asztalt 1960-ban, az ENSZ-ben.Tovább
A szerző további cikkei
Deák Dániel
Megszüntetve megőrzés
Az alkotmányos helyreállítás kérdése az utóbbi évek időszakonként visszatérő témája Magyarországon. Vita akörül van, hogy vajon miként állítható helyre a jogállam a mai állapottal szemben, amely nem demokrácia és nem jogállam. Legutóbb április 25–26-án volt a tárgyban konferencia, ahol mások mellett Kis János filozófus is előadott (Jogállami átmenet – akkor és most, április 26.).
Ő is a többséghez tartozik abban a tekintetben, hogy a legalitást kivételes körülmények között áttörhetőnek véli, mivel a NER által létrehozott jogrendet nem találta alkalmasnak a továbbélésre. Kiemelhető tézise az, hogy egy jogszabály kritikus helyzetben csak valamilyen nem jogi cél végrehajtásának eszközeként (instrumentumaként) lehet érvényes (feltéve, hogy az adott cél is pozitívan értékelhető). A jog ilyen instrumentalista felfogásához képest lehetséges természetesen másféle megközelítés is.Tovább
A szerző további cikkei
Megszüntetve megőrzés
Az alkotmányos helyreállítás kérdése az utóbbi évek időszakonként visszatérő témája Magyarországon. Vita akörül van, hogy vajon miként állítható helyre a jogállam a mai állapottal szemben, amely nem demokrácia és nem jogállam. Legutóbb április 25–26-án volt a tárgyban konferencia, ahol mások mellett Kis János filozófus is előadott (Jogállami átmenet – akkor és most, április 26.).
Ő is a többséghez tartozik abban a tekintetben, hogy a legalitást kivételes körülmények között áttörhetőnek véli, mivel a NER által létrehozott jogrendet nem találta alkalmasnak a továbbélésre. Kiemelhető tézise az, hogy egy jogszabály kritikus helyzetben csak valamilyen nem jogi cél végrehajtásának eszközeként (instrumentumaként) lehet érvényes (feltéve, hogy az adott cél is pozitívan értékelhető). A jog ilyen instrumentalista felfogásához képest lehetséges természetesen másféle megközelítés is.Tovább
A szerző további cikkei
Csepi Lajos
Közelről figyeli
A szerző további cikkei
Közelről figyeli
A szerző további cikkei
Kovács Zoltán
A tét
A szerző további cikkei
A tét
A szerző további cikkei
Bokor Pál
Trump
– esélyek és veszélyek
A szerző további cikkei
Trump
– esélyek és veszélyek
A szerző további cikkei
Dobozi István
Radioaktív Orbán
A szerző további cikkei
Radioaktív Orbán
A szerző további cikkei
Tömpe István
Úton a privatizáció felé
Ebben a privatizáció kezdeteiről szóló írásomban az olvasó emlékezetét igyekszem felfrissíteni. Milyen szerepet játszott a kor politikai elitje, a vállalati vezetők, a gazdaságirányítók, tanácsadók? A vállalati tanács és a társasági törvény házassága hogyan vezetett el a reformkurzus csúcsára, s hogyan omlott össze? Magyar tulajdon, magyar tulajdonos és/vagy külföldi, pénzt ad a tőkés vagy piacot vesz: a kor népszerű kérdései.Tovább
A szerző további cikkei
Ebben a privatizáció kezdeteiről szóló írásomban az olvasó emlékezetét igyekszem felfrissíteni. Milyen szerepet játszott a kor politikai elitje, a vállalati vezetők, a gazdaságirányítók, tanácsadók? A vállalati tanács és a társasági törvény házassága hogyan vezetett el a reformkurzus csúcsára, s hogyan omlott össze? Magyar tulajdon, magyar tulajdonos és/vagy külföldi, pénzt ad a tőkés vagy piacot vesz: a kor népszerű kérdései.Tovább
A szerző további cikkei
Jan Farfał
Öt félreértés
A szerző további cikkei
Öt félreértés
A szerző további cikkei
Molnár Erzsébet
Napvihar
A szerző további cikkei
Napvihar
A szerző további cikkei
Szántó István
„Oh, my God”
Töprengés az orvosi kommunikációról
A szerző további cikkei
„Oh, my God”
Töprengés az orvosi kommunikációról
A szerző további cikkei
Kardos András
Tisztelt Mindenki!
A szerző további cikkei
Tisztelt Mindenki!
A szerző további cikkei
Nyerges András
Színrebontás
Stratégiák, kultúrszimulációk
A szerző további cikkei
Színrebontás
Stratégiák, kultúrszimulációk
A szerző további cikkei
Lakatos Lajos
Találkozások egészségügyünkkel
Magyar specialitás: a halál beállta előtti kínzás
Találkozások egészségügyünkkel
Magyar specialitás: a halál beállta előtti kínzás
FEUILLETON
Váncsa István
Holnap majd megiszom
Zsille Gábor
Légtánc
Zsille Gábor
Lenin Krakkóban
Zsille Gábor
Képlet
A szerző további cikkei
Krusovszky Dénes
Etrusco
Krusovszky Dénes
Etrusco
Krusovszky Dénes
Tiszavasvári lányok
Krusovszky Dénes
Szépen lemosták
A szerző további cikkei
Krusovszky Dénes
Szépen lemosták
A szerző további cikkei
Visky András
Ötödik beszéd. Isten hidege
Már felnőttnek tartotta magát, saját döntéséből, polgárjogi értelemben még évek állták útját, amikor egy január végi napon Iași városából hazafelé utazott, az éjszakai gyorsvonaton. Akkor csókolózott életében először valóságosan, valóságos nővel, a feneketlen undorig.
A nevezetes utazás napjáig pusztán önmagával és fondorlatos képzelgéseivel.
A lány arcára nem emlékszik, csak a behavazott, jégvirágos szerelvényre. És arra, hogy moldvai román. A kocsi folyosóján süvített a cúg, térdig érő hófúvások tornyosultak a sarkokban. Cafatokban lógó, méregzöld műbőr, emberi verejték szagát árasztó szivacs, szennyes tömítések. A fűtéscsövek rég elfagytak vagy ellopták őket. Fény sehol. A mindent uralma alá kényszerítő sötétség már nem tűnt fel senkinek az országban, a hétköznapok természetes közegévé vált, mint az élelemszerzésért vívott véres csaták. Naponta akár többször is hőssé kellett válni, a szerzett sebek felmutatása mindenkit büszkeséggel töltött el.Tovább
A szerző további cikkei
Ötödik beszéd. Isten hidege
Már felnőttnek tartotta magát, saját döntéséből, polgárjogi értelemben még évek állták útját, amikor egy január végi napon Iași városából hazafelé utazott, az éjszakai gyorsvonaton. Akkor csókolózott életében először valóságosan, valóságos nővel, a feneketlen undorig.
A nevezetes utazás napjáig pusztán önmagával és fondorlatos képzelgéseivel.
A lány arcára nem emlékszik, csak a behavazott, jégvirágos szerelvényre. És arra, hogy moldvai román. A kocsi folyosóján süvített a cúg, térdig érő hófúvások tornyosultak a sarkokban. Cafatokban lógó, méregzöld műbőr, emberi verejték szagát árasztó szivacs, szennyes tömítések. A fűtéscsövek rég elfagytak vagy ellopták őket. Fény sehol. A mindent uralma alá kényszerítő sötétség már nem tűnt fel senkinek az országban, a hétköznapok természetes közegévé vált, mint az élelemszerzésért vívott véres csaták. Naponta akár többször is hőssé kellett válni, a szerzett sebek felmutatása mindenkit büszkeséggel töltött el.Tovább
A szerző további cikkei
Kukorelly Endre
Ház, háború
halott avagy nem arra való a szeme annak, akit Hermész vezet, hogy fura vidékeket lásson.
„Nyuszi Zánkán nyaral. Ez nyaralás, nincs apelláta, nyáron nyaral. Az anyjával meg Julcsival, aki nem nyaral, hanem cseléd. Elvileg a Loncival is, aki a nővére, viszont négy évvel öregebb, és végképp nincs kedve itt nyaralni.
Vagy mi ez.
Nyaralnak, rendben van, az elején még, ezer évvel ezelőtt, ahogy vissza tud emlékezni, izgalmas volt nyár elején a kánikula elől elmenekülni Budáról a semmibe, ahogy az anyja mondta, nyaralni. Nyuszinak fogalma sincs róla, hogy vajon nyaral-e az anyja, vagy mit csinál, és hogy végtére is jó-e neki ez a nyaralás, vagy egyszerűen csak tudomásul veszi.
A férje kitette őket Budapestről ide a világvégére, hogy nyugton legyen.
Nyugodtan intézhesse a nőügyeit.
Nyuszi nem tudja, hogy az anyja voltaképp minek fogja fel ezt a minden nyáron ismétlődő processzust. Az apja az iskolaév végén egy szolgálati autóval lehurcolja a négy nőt a zánkai villájukba, a legjobb helyeken összevásárolja a legjobb ennivalókat, telepakolják Julcsával a jégszekrényt, aztán a sofőr hazaviszi.Mert dolgozik. Fővárosi Vízművek, főmérnök, franc se tudja, mi, Nyuszi legalábbis nem tudja. Ilyesmi. Munka. Sok pénzt keres.”Tovább
A szerző további cikkei
Ház, háború
halott avagy nem arra való a szeme annak, akit Hermész vezet, hogy fura vidékeket lásson.
„Nyuszi Zánkán nyaral. Ez nyaralás, nincs apelláta, nyáron nyaral. Az anyjával meg Julcsival, aki nem nyaral, hanem cseléd. Elvileg a Loncival is, aki a nővére, viszont négy évvel öregebb, és végképp nincs kedve itt nyaralni.
Vagy mi ez.
Nyaralnak, rendben van, az elején még, ezer évvel ezelőtt, ahogy vissza tud emlékezni, izgalmas volt nyár elején a kánikula elől elmenekülni Budáról a semmibe, ahogy az anyja mondta, nyaralni. Nyuszinak fogalma sincs róla, hogy vajon nyaral-e az anyja, vagy mit csinál, és hogy végtére is jó-e neki ez a nyaralás, vagy egyszerűen csak tudomásul veszi.
A férje kitette őket Budapestről ide a világvégére, hogy nyugton legyen.
Nyugodtan intézhesse a nőügyeit.
Nyuszi nem tudja, hogy az anyja voltaképp minek fogja fel ezt a minden nyáron ismétlődő processzust. Az apja az iskolaév végén egy szolgálati autóval lehurcolja a négy nőt a zánkai villájukba, a legjobb helyeken összevásárolja a legjobb ennivalókat, telepakolják Julcsával a jégszekrényt, aztán a sofőr hazaviszi.Mert dolgozik. Fővárosi Vízművek, főmérnök, franc se tudja, mi, Nyuszi legalábbis nem tudja. Ilyesmi. Munka. Sok pénzt keres.”Tovább
A szerző további cikkei
Ecsedi Orsolya
Batthyány tér M
„Eddi tudta, hogyan kell hízelegni. Én viszont azt tudtam, hogy ha belekezdek az időkezelési problémájának a taglalásába, és abba, mit lehetne tenni ellene, mindent be fog vetni, hogy eltereljen a témától. Azt pedig megint csak ő tudta, ösztönös hozzáértéssel, hogy mivel lehet a leghatékonyabban elterelni. Tehát belekezdtem. Aztán hagytam, hogy ledöntsön a padlóra, és időkezelésről nem beszéltünk többet aznap este.
Pár nap múlva az eset megismétlődött, azzal az eltéréssel, hogy ezúttal a nem a padlóra, hanem a konyhapultra, de ez a részlet a téma szempontjából totál érdektelen, csak a fürdés volt a fontos, és a Batthyány tér.
– Úton – írtam neki, amikor elindultam.
– Hol jársz? – érdeklődött Eddi.
– Még a buszra várok.”Tovább
Batthyány tér M
„Eddi tudta, hogyan kell hízelegni. Én viszont azt tudtam, hogy ha belekezdek az időkezelési problémájának a taglalásába, és abba, mit lehetne tenni ellene, mindent be fog vetni, hogy eltereljen a témától. Azt pedig megint csak ő tudta, ösztönös hozzáértéssel, hogy mivel lehet a leghatékonyabban elterelni. Tehát belekezdtem. Aztán hagytam, hogy ledöntsön a padlóra, és időkezelésről nem beszéltünk többet aznap este.
Pár nap múlva az eset megismétlődött, azzal az eltéréssel, hogy ezúttal a nem a padlóra, hanem a konyhapultra, de ez a részlet a téma szempontjából totál érdektelen, csak a fürdés volt a fontos, és a Batthyány tér.
– Úton – írtam neki, amikor elindultam.
– Hol jársz? – érdeklődött Eddi.
– Még a buszra várok.”Tovább
Tóth Zoltán
Mire szavazok?
A szerző további cikkei
Wagner István
Matta, a látnok festő
Már születésétől valóságos világpolgár volt, mert Roberto Matta (1911–2002) spanyol és francia szülők fiaként Santiago de Chilében látta meg a napvilágot. Chile után Mexikóban meg az USA-ban is élt és dolgozott, később Anglia, Spanyolország, Franciaország és Itália lett, olykor váltakozva, máskor ingázásokkal, párhuzamosan választott hazája. Rangos baráti köre is ilyen nemzetközi volt: Le Corbusier, Federico García Lorca, Salvador Dalí, André Breton, Marcel Duchamp, Pablo Picasso, Arshile Gorky, Robert Motherwell, Jackson Pollock, Diego Rivera, és később még folytatjuk ezt a világhírű névsort. Széles ismeretségét barátságos természete mellett az is segítette, hogy gyerekkorától több nyelvet beszélt. Nem volt „magányos farkas” a társasági életben, de művészetében végig saját egyéni útját járta.Tovább
A szerző további cikkei
Fekete Szilvia
A lélek tükre
Említettem már korábbi írásaimban, hogy számtalanszor deklarálták a festészet halálát az egyetemes művészettörténet során. A dadaisták, a pop-art és a performance-művészet, hogy csak néhányat említsünk, különböző okokból, hol a társadalmi rend vagy az elitizmus kritikájaként, a kapitalizmus vagy az emberi birtoklásvágy torlaszaként sokszor kimondta lesújtó ítéletét a szépművészetek három legrégebbi pillérének egyikeként emlegetett festészet felett (az ókori görögök az építészet-szobrászat-festészet hármasságban határozták meg a szépművészetet). E mozgalmaknak és műfajoknak mind van létjogosultságuk, örökségük és jelenlétük fontos tényező a kortárs képzőművészetben, de a festészet azóta is él és virul, köszöni szépen, jól érzi magátTovább
A szerző további cikkei
A lélek tükre
Említettem már korábbi írásaimban, hogy számtalanszor deklarálták a festészet halálát az egyetemes művészettörténet során. A dadaisták, a pop-art és a performance-művészet, hogy csak néhányat említsünk, különböző okokból, hol a társadalmi rend vagy az elitizmus kritikájaként, a kapitalizmus vagy az emberi birtoklásvágy torlaszaként sokszor kimondta lesújtó ítéletét a szépművészetek három legrégebbi pillérének egyikeként emlegetett festészet felett (az ókori görögök az építészet-szobrászat-festészet hármasságban határozták meg a szépművészetet). E mozgalmaknak és műfajoknak mind van létjogosultságuk, örökségük és jelenlétük fontos tényező a kortárs képzőművészetben, de a festészet azóta is él és virul, köszöni szépen, jól érzi magátTovább
A szerző további cikkei
Rákai Zsuzsanna
Ahogy tetszik?
Az este ünnepelt szólistája, Christian Tetzlaff fantasztikus lendülettel játszott, sátánian fölényes virtuozitással, de már-már túl látványosnak tűnő gesztusokkal, reccsenő hangsúlyokat, a szenvedélyes lendülettől összetorlódó, mintegy az érzésektől túlcsorduló futamokat és a dúsan alkalmazott vibratótól szinte olcsónak ható dallamíveket formálva. Energikus, markáns és patetikus versenymű kerekedett ki ebből, az tagadhatatlan, de az a művészi küzdelem, amelyet a forma tükröz, végső soron nem zajlott le az emocionális vívódás számtalan jele dacára sem.Tovább
A szerző további cikkei
Ahogy tetszik?
Az este ünnepelt szólistája, Christian Tetzlaff fantasztikus lendülettel játszott, sátánian fölényes virtuozitással, de már-már túl látványosnak tűnő gesztusokkal, reccsenő hangsúlyokat, a szenvedélyes lendülettől összetorlódó, mintegy az érzésektől túlcsorduló futamokat és a dúsan alkalmazott vibratótól szinte olcsónak ható dallamíveket formálva. Energikus, markáns és patetikus versenymű kerekedett ki ebből, az tagadhatatlan, de az a művészi küzdelem, amelyet a forma tükröz, végső soron nem zajlott le az emocionális vívódás számtalan jele dacára sem.Tovább
A szerző további cikkei
Báron György
Gázkazán
Mi mással ünnepelték volna a születésnapot, mint filmekkel. Három új premierjüket vetítették párhuzamosan a három teremben. Premierjüket, mondom, mert a Cirko nem csupán mozi, forgalmazó is. Más cégek igényes darabjait is játsszák, ám a saját forgalmazás biztosította szabadság teszi lehetővé az önálló, csak rájuk jellemző műsorpolitikát. Születésnapi filmjeik közül az egyik ínyenc csemege, gáláns ajándék. Chantal Akerman belga rendezőnő Jeanne Dielman, 1080 Brüsszel, Kereskedő utca 23. című három és fél órás remekműve, amit a Sight and Sound legutóbbi szakmai szavazásán minden idők legjobb filmjének választottak.Tovább
A szerző további cikkei
Gázkazán
Mi mással ünnepelték volna a születésnapot, mint filmekkel. Három új premierjüket vetítették párhuzamosan a három teremben. Premierjüket, mondom, mert a Cirko nem csupán mozi, forgalmazó is. Más cégek igényes darabjait is játsszák, ám a saját forgalmazás biztosította szabadság teszi lehetővé az önálló, csak rájuk jellemző műsorpolitikát. Születésnapi filmjeik közül az egyik ínyenc csemege, gáláns ajándék. Chantal Akerman belga rendezőnő Jeanne Dielman, 1080 Brüsszel, Kereskedő utca 23. című három és fél órás remekműve, amit a Sight and Sound legutóbbi szakmai szavazásán minden idők legjobb filmjének választottak.Tovább
A szerző további cikkei
Csengery Kristóf
Pártfogó, pártfogolt
Pártfogó, pártfogolt
Kezdjük is rendhagyó módon ezzel: a vonós muzsikus vezénylésével a második részben. Capuçon vezénylési technikáját a tökéletes rátermettség fogalmával jellemezhetnénk. Abszolút szakmai közelítés, semmi felesleg, semmi „hadonászás”, minden mozdulatnak praktikus haszna és információtartalma van, az általuk közvetített konkrét utasításokról, valamint érzelmekről és indulatokról nem is beszélve. Dvořák 8. szimfóniája hemzseg a nagyszerű interpretációs lehetőségektől.Tovább
A szerző további cikkei
A szerző további cikkei
Prikazovics Júlia
Tőlünk nekünk
Tartalmilag és formailag egyaránt sűrű előadás a K – mint kontroll, kísérletezés a műfajokkal, helyenként színház és költészet szép ötvözete. Ám a Petri-idézet és pár rímbe szedett sor, bár hoz némi változatosságot a szövegbe, nem támogatja szorosan a mondanivalót. Az azonban végig érezhető, hogy az alkotók számára fontos a produkció, s az ő perspektívájukból, belülről valóban terápiás jelentőséggel bír. Kívülről üdvözlendő a tabudöntögetés, s az ember megkönnyebbül, hogy nekik sem egyszerűbb, sőt. De vajon megéri egy előadást készíteni maguknak magukról?Tovább
A szerző további cikkei
Tőlünk nekünk
Tartalmilag és formailag egyaránt sűrű előadás a K – mint kontroll, kísérletezés a műfajokkal, helyenként színház és költészet szép ötvözete. Ám a Petri-idézet és pár rímbe szedett sor, bár hoz némi változatosságot a szövegbe, nem támogatja szorosan a mondanivalót. Az azonban végig érezhető, hogy az alkotók számára fontos a produkció, s az ő perspektívájukból, belülről valóban terápiás jelentőséggel bír. Kívülről üdvözlendő a tabudöntögetés, s az ember megkönnyebbül, hogy nekik sem egyszerűbb, sőt. De vajon megéri egy előadást készíteni maguknak magukról?Tovább
A szerző további cikkei
Fáy Miklós
Túl sok hónalj
Nem szívesen alakítom Savanyú Jóskát vagy Sznob Ferkót, de valahogy az opera közelsége hiányzik. Az az érzés, hogy az operett mégis komoly dolog. Hogy itt ez a Diana Damrau, láthattuk őt mindenféle komoly dologban, Metropolitan-világközvetítésben, és most mégis úgy van jelen, mint valami szőke operettgombóc, kipenderül, bependerül, elénekel, kiénekel, slágereket, és (legalábbis errefelé) ritkán hallható operettdalokat. A nagy repertoár részeit és elfeledett műveket, és közben ezerszer átöltözik, bár megítélésem szerint így is túl sokszor engedi látni a hónalját. Táncra perdül, forog a tengelye körül, és korrekten énekel, de mégsem látok mást, mint a kis Dianát, aki hatévesen az összegyűlt rokonok kedvéért mórikálja magát a konyhában. Ebből még énekes lesz, meglátjátok, mondják a lelkes nagybácsik, és lám, igazuk lett.Tovább
A szerző további cikkei
Túl sok hónalj
Nem szívesen alakítom Savanyú Jóskát vagy Sznob Ferkót, de valahogy az opera közelsége hiányzik. Az az érzés, hogy az operett mégis komoly dolog. Hogy itt ez a Diana Damrau, láthattuk őt mindenféle komoly dologban, Metropolitan-világközvetítésben, és most mégis úgy van jelen, mint valami szőke operettgombóc, kipenderül, bependerül, elénekel, kiénekel, slágereket, és (legalábbis errefelé) ritkán hallható operettdalokat. A nagy repertoár részeit és elfeledett műveket, és közben ezerszer átöltözik, bár megítélésem szerint így is túl sokszor engedi látni a hónalját. Táncra perdül, forog a tengelye körül, és korrekten énekel, de mégsem látok mást, mint a kis Dianát, aki hatévesen az összegyűlt rokonok kedvéért mórikálja magát a konyhában. Ebből még énekes lesz, meglátjátok, mondják a lelkes nagybácsik, és lám, igazuk lett.Tovább
A szerző további cikkei
Károlyi Csaba
Irodalomóra
Így kellene a rádióban irodalomról beszélgetni, ahogyan itt csinálják. Egyébként ugyanolyan izgalmas terület ez, ha jól van megmutatva, mint a közélet vagy bármi más népszerűbb kulturális jelenség. Biztos vagyok benne, hogy akiket érdekel az irodalom, szívesen hallgatják ezeket az félórákat. Persze kell hozzá egy szakértő, aki nem unalmas, lényegre tör, tudja, hogyan lehet fölkelteni az érdeklődést.Tovább
A szerző további cikkei
Irodalomóra
Így kellene a rádióban irodalomról beszélgetni, ahogyan itt csinálják. Egyébként ugyanolyan izgalmas terület ez, ha jól van megmutatva, mint a közélet vagy bármi más népszerűbb kulturális jelenség. Biztos vagyok benne, hogy akiket érdekel az irodalom, szívesen hallgatják ezeket az félórákat. Persze kell hozzá egy szakértő, aki nem unalmas, lényegre tör, tudja, hogyan lehet fölkelteni az érdeklődést.Tovább
A szerző további cikkei
Grecsó Krisztián
Kis faház, kis faház
A Quantum Tech HD nevű spanyol csatorna például kabinok, konténerházak, lakóautók, helymegtakarító, okosbútorok építését mutatja be. Videóit tízmilliók nézik, sokkal többen, mint mondjuk a Rolling Stones klipjeit. A 2015 óta létező médium kreatívjait eddig 3 042 582 014 alkalommal nézték meg, ami elvileg európai közösségi élmény, ez akkora szám, hogy minden második magyarnak is folyamatosan néznie kéne. Hogy ez így van-e, nem számít, de ezek a felvételek egyértelműen a klímaszorongás levezetésére szolgálnak, olyan túlélőhelyek elkészítését mutatják be, amelyeket nézve lehet arról álmodozni, hogy ha összeomlik a világ, a kétkezi munka megmenti az embert, és vissza lehet találni a természethez.Tovább
A szerző további cikkei
Kis faház, kis faház
A Quantum Tech HD nevű spanyol csatorna például kabinok, konténerházak, lakóautók, helymegtakarító, okosbútorok építését mutatja be. Videóit tízmilliók nézik, sokkal többen, mint mondjuk a Rolling Stones klipjeit. A 2015 óta létező médium kreatívjait eddig 3 042 582 014 alkalommal nézték meg, ami elvileg európai közösségi élmény, ez akkora szám, hogy minden második magyarnak is folyamatosan néznie kéne. Hogy ez így van-e, nem számít, de ezek a felvételek egyértelműen a klímaszorongás levezetésére szolgálnak, olyan túlélőhelyek elkészítését mutatják be, amelyeket nézve lehet arról álmodozni, hogy ha összeomlik a világ, a kétkezi munka megmenti az embert, és vissza lehet találni a természethez.Tovább
A szerző további cikkei
Visy Beatrix
Női kvóta
► Rékai Anett: Menetiránynak háttal. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2024, 66 oldal, 3499 Ft
Tartalmilag kétségkívül a harmadik ciklus Rékai kötetének legjelentősebb része: a művek lényegében metatextusok, a kortárs irodalmi közegeket leíró és „leleplező” szövegek, amit már a József Attilát idéző Én nem ilyennek képzeltem a költészetet cím is előlegez. E versekben erősödik fel igazán a szerző feminista hangja, nem csodálkoznék, ha a női alkotók helyzetét elég szemléletesen körüljáró a Ha női író vagy című vers egy egész nemzedék kiáltványává válna. A versek merészen vállalják a kínos helyzetek, még kínosabb lerészegedések megjelenítését, megírják a fiatal lányok naivitását kihasználó férfiakat, az irodalmi közegek belterjességét, csordaszellemét, az önkéntelenül trendekhez, kimondatlan szabályokhoz alkalmazkodó fiatalok sodródását és megfelelési vágyát.Tovább
A hét könyvei
A könyvújdonságokat az Írók Boltja (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalonTovább
A szerző további cikkei
Női kvóta
► Rékai Anett: Menetiránynak háttal. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2024, 66 oldal, 3499 Ft
Tartalmilag kétségkívül a harmadik ciklus Rékai kötetének legjelentősebb része: a művek lényegében metatextusok, a kortárs irodalmi közegeket leíró és „leleplező” szövegek, amit már a József Attilát idéző Én nem ilyennek képzeltem a költészetet cím is előlegez. E versekben erősödik fel igazán a szerző feminista hangja, nem csodálkoznék, ha a női alkotók helyzetét elég szemléletesen körüljáró a Ha női író vagy című vers egy egész nemzedék kiáltványává válna. A versek merészen vállalják a kínos helyzetek, még kínosabb lerészegedések megjelenítését, megírják a fiatal lányok naivitását kihasználó férfiakat, az irodalmi közegek belterjességét, csordaszellemét, az önkéntelenül trendekhez, kimondatlan szabályokhoz alkalmazkodó fiatalok sodródását és megfelelési vágyát.Tovább
A hét könyvei
A könyvújdonságokat az Írók Boltja (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalonTovább
A szerző további cikkei
Szijj Márton
Ex libris
René Guénon: A szent tudomány szimbólumai
Frazer-Imregh Monika: Életmód, asztrológia és mágia a reneszánszban
Marsilio Ficino: Három könyv az életről
Picatrix – A bölcs célja
A szerző további cikkei
Ex libris
René Guénon: A szent tudomány szimbólumai
Frazer-Imregh Monika: Életmód, asztrológia és mágia a reneszánszban
Marsilio Ficino: Három könyv az életről
Picatrix – A bölcs célja
A szerző további cikkei
Huszár Ágnes
Téglába vésett jelek
► Nádas Pál: Magyar és magyar zsidó történelem – Lajta Béla és Lovag Wechselmann Ignác szecessziós épületében. Múlt és Jövő Könyvkiadó, Budapest, 2024, 521 oldal, 9080 Ft
A zsidótörvények következményei az iskolát is sújtották. Az elszegényedett zsidó családok gyerekeiket már a szünetekben sem tudták hazavinni, így ellátásukról a kollégium gondoskodott. A tanárok egy részét behívták munkaszolgálatra, őket óraadókkal igyekeztek pótolni. A német bevonulás után a helyzet infernálissá vált. 1944 december 3-án valóságos vérfürdő helyszíne lett a Mexikói út 60., felbőszült nyilasok beteg gyerekeket gyilkoltak itt meg.
A szerző aprólékos kutatómunkával tárta fel az események menetét, szereplőit és helyszíneit. Szerencsére akadtak túlélők, akik be tudtak számolni sorsukról és csodával határos megmenekülésükről. Ezek a személyes történetek a magyar zsidóság történetének legsötétebb fejezetéről szóló tudásunkat bővítik.Tovább
A szerző további cikkei
Téglába vésett jelek
► Nádas Pál: Magyar és magyar zsidó történelem – Lajta Béla és Lovag Wechselmann Ignác szecessziós épületében. Múlt és Jövő Könyvkiadó, Budapest, 2024, 521 oldal, 9080 Ft
A zsidótörvények következményei az iskolát is sújtották. Az elszegényedett zsidó családok gyerekeiket már a szünetekben sem tudták hazavinni, így ellátásukról a kollégium gondoskodott. A tanárok egy részét behívták munkaszolgálatra, őket óraadókkal igyekeztek pótolni. A német bevonulás után a helyzet infernálissá vált. 1944 december 3-án valóságos vérfürdő helyszíne lett a Mexikói út 60., felbőszült nyilasok beteg gyerekeket gyilkoltak itt meg.
A szerző aprólékos kutatómunkával tárta fel az események menetét, szereplőit és helyszíneit. Szerencsére akadtak túlélők, akik be tudtak számolni sorsukról és csodával határos megmenekülésükről. Ezek a személyes történetek a magyar zsidóság történetének legsötétebb fejezetéről szóló tudásunkat bővítik.Tovább
A szerző további cikkei
Erdős László
Környezetvédelem és demokrácia
► Michael E. Mann: Az új klímaháború. Harc a bolygó visszaszerzéséért. Fordította Csender Anikó. MCC Press, Budapest, 2024, 405 oldal, 5950 Ft
Mann az egyik legismertebb klímatudós, aki évtizedek óta a környezetvédelmi törekvések frontvonalában van, és saját bőrén tapasztalta meg az ellenérdekelt fél gátlástalanságát. A fosszilis tüzelőanyagok égetése óriási nyereséget termel egy szűk rétegnek, akik szinte bármire hajlandók, hogy a környezetvédelmi intézkedéseket megakadályozzák. Az éghajlatváltozás ténye ma már túl nyilvánvaló ahhoz, hogy komolyan kétségbe lehessen vonni, ezért a fosszilis ipar és az általa irányított politikusok más taktikát választanak. Az elsöprő erejű tudományos bizonyítékokat kétségbe vonva azt állítják, hogy az éghajlatváltozásért nem az emberiség a felelős, vagy azt híresztelik, hogy a melegedő klímának jótékony hatása lesz az emberekre.Tovább
A szerző további cikkei
Környezetvédelem és demokrácia
► Michael E. Mann: Az új klímaháború. Harc a bolygó visszaszerzéséért. Fordította Csender Anikó. MCC Press, Budapest, 2024, 405 oldal, 5950 Ft
Mann az egyik legismertebb klímatudós, aki évtizedek óta a környezetvédelmi törekvések frontvonalában van, és saját bőrén tapasztalta meg az ellenérdekelt fél gátlástalanságát. A fosszilis tüzelőanyagok égetése óriási nyereséget termel egy szűk rétegnek, akik szinte bármire hajlandók, hogy a környezetvédelmi intézkedéseket megakadályozzák. Az éghajlatváltozás ténye ma már túl nyilvánvaló ahhoz, hogy komolyan kétségbe lehessen vonni, ezért a fosszilis ipar és az általa irányított politikusok más taktikát választanak. Az elsöprő erejű tudományos bizonyítékokat kétségbe vonva azt állítják, hogy az éghajlatváltozásért nem az emberiség a felelős, vagy azt híresztelik, hogy a melegedő klímának jótékony hatása lesz az emberekre.Tovább
A szerző további cikkei
Lengyel Réka
„Hazánk szentje, szabadság vezére”
► Tüskés Gábor – Knapp Éva: A textualizált Rákóczi. Balassi Kiadó, Budapest, 2023, 488 oldal, 5000 Ft
A XIX. században megkezdett irodalomtörténeti kutatások révén világossá vált, hogy II. Rákóczi Ferenc kora egyik kiemelkedő írói életművét alkotta meg. Az 1711 előtti magyar és idegen nyelvű irodalmi munkássága (levelei, beszédei, értekezései, versei, imádságai) mellett a később keletkezett, latin és francia nyelvű alkotásoknak van nagyobb súlya. A nagyrészt kéziratban maradt szövegek kritikai kiadása 1978-tól több kötetben jelent meg, a mélyreható vizsgálatokra épülő, monografikus jellegű irodalomtörténeti értékelés azonban váratott magára. Ezt a hiányt pótolja Tüskés Gábor és Knapp Éva kötete, melyben a témához kapcsolódó, korábban magyar vagy idegen nyelven megjelent tanulmányaik átdolgozott változatait rendezték egységes szerkezetbe.Tovább
A szerző további cikkei
„Hazánk szentje, szabadság vezére”
► Tüskés Gábor – Knapp Éva: A textualizált Rákóczi. Balassi Kiadó, Budapest, 2023, 488 oldal, 5000 Ft
A XIX. században megkezdett irodalomtörténeti kutatások révén világossá vált, hogy II. Rákóczi Ferenc kora egyik kiemelkedő írói életművét alkotta meg. Az 1711 előtti magyar és idegen nyelvű irodalmi munkássága (levelei, beszédei, értekezései, versei, imádságai) mellett a később keletkezett, latin és francia nyelvű alkotásoknak van nagyobb súlya. A nagyrészt kéziratban maradt szövegek kritikai kiadása 1978-tól több kötetben jelent meg, a mélyreható vizsgálatokra épülő, monografikus jellegű irodalomtörténeti értékelés azonban váratott magára. Ezt a hiányt pótolja Tüskés Gábor és Knapp Éva kötete, melyben a témához kapcsolódó, korábban magyar vagy idegen nyelven megjelent tanulmányaik átdolgozott változatait rendezték egységes szerkezetbe.Tovább
A szerző további cikkei
Bényei Tamás
27 másodperc szörnyű intimitás
► Salman Rushdie: Kés – Elmélkedések egy gyilkossági kísérlet után. Fordította Greskovits Endre. Helikon Kiadó, Budapest, 2024, 246 oldal, 4499 Ft
Ezt a könyvet nemcsak azért írta meg Rushdie, hogy megértse a felfoghatatlan eseményt (205.), hogy „birtokba vegye a történteket, uralmat szerezzen fölöttük” (156.; 105.), hanem azért is, hogy ne a kés határozza meg őt magát, életművét és hátralévő életét. Ehhez képest már a könyv címe is Kés: mintha úgy akarná ellensúlyozni a támadás felfoghatatlanságát, hogy számtalan módon vonja jelentésbe a gyilkos eszközt, figuratív láncok sorába illesztve be azt (ami éppenséggel nem idegen a Rushdie-próza retorikájától sem). A traumatikus esemény kulcsa eleve a kés, amennyiben a késes támadás – ellentétben mondjuk a lövöldözéssel – „közvetlenséget teremt”(24.), 27 másodpercig tartó, felfoghatatlan intimitást, „idegenek bensőséges kapcsolatát” (24–5.) hozza létre. A könyvben a kés olykor allegorikus vonásokat ölt magára, például a 9/11 kapcsán (a merénylet „arra tanított bennünket, hogy egy repülőgép kés is lehet” [239.]), vagy a kard és a toll ősrégi szembeállításának újrafogalmazásában („A nyelv az én késem” [105.]). A könyv és annak nyelve azonban egyúttal „ellenkés” is, hiszen ez az az eszköz, amelynek révén Rushdie megpróbálja újból összerakni a saját széthasított életvilágát (105.).Tovább
27 másodperc szörnyű intimitás
► Salman Rushdie: Kés – Elmélkedések egy gyilkossági kísérlet után. Fordította Greskovits Endre. Helikon Kiadó, Budapest, 2024, 246 oldal, 4499 Ft
Ezt a könyvet nemcsak azért írta meg Rushdie, hogy megértse a felfoghatatlan eseményt (205.), hogy „birtokba vegye a történteket, uralmat szerezzen fölöttük” (156.; 105.), hanem azért is, hogy ne a kés határozza meg őt magát, életművét és hátralévő életét. Ehhez képest már a könyv címe is Kés: mintha úgy akarná ellensúlyozni a támadás felfoghatatlanságát, hogy számtalan módon vonja jelentésbe a gyilkos eszközt, figuratív láncok sorába illesztve be azt (ami éppenséggel nem idegen a Rushdie-próza retorikájától sem). A traumatikus esemény kulcsa eleve a kés, amennyiben a késes támadás – ellentétben mondjuk a lövöldözéssel – „közvetlenséget teremt”(24.), 27 másodpercig tartó, felfoghatatlan intimitást, „idegenek bensőséges kapcsolatát” (24–5.) hozza létre. A könyvben a kés olykor allegorikus vonásokat ölt magára, például a 9/11 kapcsán (a merénylet „arra tanított bennünket, hogy egy repülőgép kés is lehet” [239.]), vagy a kard és a toll ősrégi szembeállításának újrafogalmazásában („A nyelv az én késem” [105.]). A könyv és annak nyelve azonban egyúttal „ellenkés” is, hiszen ez az az eszköz, amelynek révén Rushdie megpróbálja újból összerakni a saját széthasított életvilágát (105.).Tovább
Autópályák árendába
Ligeti Miklóssal beszélgetett Kardos Ernő
-átkai
Dugó, karó
A szerző i cikkei
Haskó László
Kakisztokrácia
A szerző i cikkei
Kakisztokrácia
A szerző i cikkei
Huszár Ágnes
Tudóssá válva
Tudóssá válva
-i-gy
Rejtélyes okok?
A szerző i cikkeiI
Rejtélyes okok?
A szerző i cikkeiI
Ladányi András
Mi jöhet még
A szerző i cikkei
Mi jöhet még
A szerző i cikkei
Lázár György
Ujgurok
A szerző i cikkei
Ujgurok
A szerző i cikkei
(celebrálja Nyerges András)
Heti textus
A szerző i cikkei
Heti textus
A szerző i cikkei
Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ
BRIGÁDNAPLÓ