Szerző: PARTIZÁN
2024.05.14.
Már nem kell sokat aludni, de alighanem mindenképpen meg kell várnunk a június 9. késő estét, hogy biztosan megtudjuk: amit ...
Az egyházak gazdálkodása az egyik legnehezebben átlátható terület Magyarországon, pedig túlnyomórészt adófizetői forrásokból működtetik intézményeiket.
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke 2022-ben a hazai egyházak támogatása kapcsán így nyilatkozott Indexnek:
az egyházfinanszírozás ma Magyarországon igen ellentmondásos, mivel a törvényesen szabályozott kifizetéseken túl egy-egy egyházi projekt vagy intézmény nem transzparens módon kap állami támogatást, nincs benne az állami költségvetésben, így sem az egyházak, sem az állam részére nem teszi lehetővé a távlatos tervezést. Alkalmi egyeztetések és lobbizások eredménye az, hogy ki és milyen egyházi célokra költhet adóforintokat.
Ezt igazolja a statisztikai adatok, központi költségvetési beszámolók alapján készült elemzésünk is. A KSH által gyűjtött adatok szerint a nyilvántartásba vett egyházak 2022-ben 915 milliárd forint bevételt és 867 milliárd forint kiadást könyvelhettek el. Ez igen jelentős összeg: a 2022-es év GDP-jének 1,4 százalékát érte el a bevétel, míg a teljes kormányzati kiadáshoz viszonyítva 7,5 százalék adódik. Szintén csak az összehasonlítás kedvéért, az egyházak bevételei az állami oktatási kiadások felét, az egészségügyi kiadások harmadát érik el...
ami az Ukrajna ellen indított háború harmadik évében az eddigi katonai stratégia esetleges hibáinak beismerését is jelentené.
amely nem arról szól, hogy mennyit kell fizetni, hanem sajátos módon arról, hogy mennyit nem kell befizetni.
Úgy számolnak, mintha 500 forint lenne a gáz köbméterének ára az európai piacon, miközben az idén nem nagyon ment 120 forint fölé, sőt inkább alatta volt.
amire Koncz Zsófia államtitkár azt válaszolta, hogy a kormány megvédi a családokat, és ezt a magyar emberek pontosan tudják,
csaknem minden negyedik (23 százalék) mondta, hogy biztosan, további 17 százalék valószínűleg rá szavaz, vagyis tízből négy ellenzéki tudná támogatni Magyar Péteréket.
21 százaléka szerint inkább jobboldali, 23 százalék úgy gondolja, inkább baloldali, 32 százalék szerint pedig középen áll, 15 százalék viszont úgy vélekedik, nem lehet besorolni egyik oldalra sem (további 9 százalék nem válaszolt erre a kérdésre).
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón az RTL kérdésére beszélt a felsőoktatási dolgozók bérhelyeztéről. A csatorna arról kérdezte Gulyást, hogy nyújtanak-e egyszeri támogatást a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) számára, miután annak rektora levélben fordult a fenntartó Kulturális Innovációs Minisztériumhoz, amiben arról számol be, hogy forráshiány miatt a BME alapvető működése is veszélybe került. Gulyás Gergelyt arról is kérdezték, hogy az egyetem vezetője szerint a még állami fenntartásban maradt felsőoktatási intézmények azért kaphatnak kevesebb forrást, mert a kormány így próbálja őket a fenntartóváltás (az alapítványi modell) irányába tolni. A miniszter válaszában úgy fogalmazott:
„Tárgyalni fogja a kormány a felsőoktatási intézmények bér- és támogatási helyzetét a következő vagy azt követő ülésén, tehát ez közigazgatási államtitkári értekezleten már járt. Nyilván azon vagyunk, hogy a felsőoktatási intézményeknek segítsünk, azt azért szeretném hozzátenni a méltányosság kedvéért, hogy Magyarország az elmúlt két-három évben a felsőoktatásra fordított forrásait példátlan mértékben növelte, messze a legnagyobb mértékben az egész Európai Unióban.”
Gulyás hozzátette, az állami egyetemeknél is volt béremelés az elmúlt években, mióta a modellváltás a többi intézménynél megtörtént. Azt a miniszter is elismerte, hogy ennek mértéke elmaradt a modellváltó egyetemektől, de ők „átálltak egy bértömeg-gazdálkodásra, vállaltak a támogatási szerződésben minőségi kritériumokat, és ennek megfelelően kapnak finanszírozást”.
„Ez a lehetőség mindenkinek nyitva áll, de aki nem élt ezzel a lehetőséggel, szerényebb mértékben az is kapott béremelést”
– fogalmazott Gulyás.
A 444 a hét elején számolt be arról, hogy olyan nagy a finanszírozási probléma a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, hogy a rektor és nyolc kar dékánja áprilisban egyszeri költségvetési támogatást kért 2024-re a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól, hogy biztosítani tudják az alapvető működésüket. A lap birtokába jutott az egyetem április 19-én tartott szenátusi ülésének hangfelvétele, amin Czigány Tibor rektor felolvasta a Csák Jánosnak címzett levelet:
„A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetőiként felelősséget érzünk a felsőoktatás színvonalának emeléséért, a versenyképes tudás átadásához szükséges feltételrendszer fenntartásáért és fejlesztéséért a magyar gazdaság megfelelő humánerőforrással való ellátásáért. Ezért kötelességünknek érezzük jelezni miniszter úrnak, hogy a BME 2024. évi feladatellátási finanszírozása veszélyben van.”...