MAGYAR PÉTER LEMÁSOLTA A FIDESZT, MÉGIS HISZEK BENNE

MOBIL NÉPSZAVA
Szerző: mobil népszava
2024.05.06.

Az utóbbi húsz év legnagyobb debreceni tüntetését hozta össze Magyar Péter. A Fidesz fellegvárában, az időnként eleredő esőben arról kérdeztük a résztvevőket, mi az, amiért bíznak Magyar Péterben, pontosan milyen változást remélnek tőle, illetve, látnak-e veszélyt a Tisza Párt gyors növekedésében.

ITT NÉZHETŐ MEG

MAGYAR PÉTER A NO NADRÁGSZÍJ ZÓNÁBAN JÁRT... RÉGI NEVÉN DEBRECENBEN

DAVE VILÁGA
Szerző: DAVE
2024.05.06.

Magyar Péter Debrecenben rendezett anyáknapi tüntetést, a fideszesek pedig áthúzott nadrágszíjas plakátokkal várták.

ITT OLVASHATÓ

AMERIKAI NÉPSZAVA: KI AKARJA ELÖLRŐL KEZDENI AZ 1998-AS ORBÁNNAL?

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.05.06.

Önleleplező és botrányos interjút adott Magyar Péter a lengyel Rzeczpospolita című lapnak, amelynek minden magyar demokratát rémülettel kell, hogy eltöltsön. Nincs kétségünk afelől, hogy a Magyarban messiást diagnosztizáló ellenzékieket ez sem zavarja, de amit Magyar az interjúban előadott, az maga a rémálom. Mi ezt látjuk benne kezdettől fogva.

Magyar kijelentette, hogy „az 1998-as Orbánhoz szeretne visszatérni, azokhoz az időkhöz, amikor semmi sem fenyegette a demokráciát”. Ennél riasztóbb jövő nem is várhatna az országra. Ez azt jelenti, amit hetek óta írunk, hogy Magyar elölről kezdi azt, aminek a vége felé közeledik nélküle is az ország. Az 1998-as Orbán is egy szörnyeteg volt, és már benne voltak a 2010-es és a 2024-es Orbán csírái. Ki akarja az Orbán korszakot elölről kezdeni?

Az a tény, hogy Magyar azt gondolja, az 1998-as Orbán nem fenyegette a demokráciát, a bizonyítéka annak, hogy Magyar ugyanoda eljutna, ahol most tartunk, csak gyorsabban, mert Orbán már kitaposta az utat, másrészt rendszerének „vívmányait” megtartaná és át is venné. Magyar súlyos téveszméihez tartozik, hogy Orbán veresége esetén azért adná át a hatalmat, mert „maradt benne valami a négy választást megnyerő demokratából”.

Miből? Demokratából? Orbán demokrataként nyerte meg az elmúlt négy választást? Ha ezt gondolja ez az ember, akkor kit és miért akar leváltani, mire akarja cserélni a NER-t, vagy csak a szerinte „demokrata Orbán” helyére akar beülni? Ehhez képest „a Gyurcsány” maga a „messiás”, biztosíték és a garancia, hogy Orbán fasiszta rendszerének egyszer vége lesz. Ha Magyar demokráciának látja az Orbán-rendszert, akkor nem akarja eltörölni.

Sokatmondó, és minden magyar ellenzékit kétségbeejtő az, hogy Magyar szerint Orbán nem követett el bűncselekményeket, és nem szándékozik felelősségre vonni. A kérdésre, hogy börtönbe kell-e kerülnie Orbánnak, azt mondta, hogy nem akarja börtönbe csukni, és a „független igazságszolgáltatás” döntsön Orbánról. Ezt a dumát már ismerjük, nála jobban senki nem tudja: ez nyílt utasítás az igazságszolgáltatásnak, hogy Orbánt futni hagyja.

Annál is inkább, hogy ő már a „független igazságszolgáltatás” előtt eldöntötte, hogy „Orbán okos. Nem hiszem, hogy elkövetett volna bármi törvénytelenséget. Könnyedén meg tud változtatni bármilyen törvényt, egy nap alatt”. Magyar ezzel elfogadja a „lepapírozást”. Szétlopták az országot, megdöntötték az alkotmányos rendet, és nem felelnek semmiért. Magyar puha átmenetet ígér a Fidesznek, és az orbáni fasiszta örökség folytatását.

Az orosz-ukrán háborúról hajmeresztő dolgokat állít. Ugyanazt mondja, amit Orbán, ő is a békéért és a halálos áldozatokért aggódik, ezért önmegadásra kényszerítené Ukrajnát. De a legiszonyúbb szövege az, hogy azért nem küldene fegyvereket az életüket, a hazájukat és Európát védő ukránoknak, mert 1956-ban a magyaroknak sem segítettek, miért segítsen most Magyarország Ukrajnának? Ennél undorítóbb mondatot elképzelni sem lehet.

Ugyanakkor nem nehéz felismerni az orbáni propaganda szó szerinti elemeit. Magyar szó szerint azt mondja, mint a rogáni propagandagépezet, hogy a magyarok mindig magukat szabadították meg, soha senki nem segített rajtuk. Kétszer belekeveredtek a háborúkba, most pedig a „függetlenségüket” védik azzal, hogy nem állnak a Nyugat mellé az oroszok ellen. Ez egy orbánista, oroszpárti cinikus hazugság. Tényleg ezt akarjuk?

...

ITT OLVASHATÓ

MIT HOZ MAGYARORSZÁGNAK A KÍNAI CSÚCSDIPLOMÁCIA? SALÁT GERGELY, INFORÁDIÓ, ARÉNA

INFORÁDIÓ / ARÉNA
Műsorvezető: EXTERDE TIBOR
2024.05.06.

Mit hoz Magyarországnak és Európának a kínai csúcsdiplomácia? Miben más egy kínai elnöki-főtitkári vizit, mint egy miniszterelnöki, vagy külügyminiszteri látogatás? Mennyire személyfüggő a kínai diplomácia? Mi a jelentősége a személyes kapcsolatoknak a kínai diplomáciában? Milyen világpolitikai stratégiához építi külkapcsolatait Kína? Mi a kínai érdek az Európai Unióban, Magyarországon és Szerbiában? Hogyan képviseli a kínai gazdasági diplomácia az állam, az állampárt és a kínai magánszektor érdekeit? Hogyan képzeli el Kína a konnektivitás stratégiáját? Mi a jelentősége annak, hogy Vlagyimir Putyin első útja a választás után Kínába vezet? Milyen a kínai-japán és a kínai-dél koreai viszony?

Salát Gergely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában 2024.05.06-án. Podcast. (A kedves nézők tájékoztatására: A vendég egy szemműtét miatt visel napszemüveget.)

ITT NÉZHETŐ MEG

HAJRÁ, MAGYAR?

ÉLET ÉS IRODALOM / VISSZHANG
Szerző: SZŰCS R.GÁBOR
2024.05.03.

Talán van, akinek új: Kohn bácsi utazik a New York-i metrón. Vele szemben ül egy afroamerikai fiatalember, és jiddis nyelvű újságot olvas. Kohn bácsi nézi, nézi, aztán nem tudja megállni, megkérdi:
– Mondja, fiam, maga tényleg néger?

1. Igen, mert sokan nem hiszik el, hogy az elit mélyén, a nyilvánosság által alig ismert zárt körben, mondjuk Don Vito Corleone hosszú asztala mellől egyszer csak feláll valaki, és elkezdi világgá kürtölni, mi folyik ott. Az illető nem úszná meg egy levágott lófejjel. Valószínűbb, hogy saját fejét találná az ágyban. És mégis megtörtént...

...4. Magyar Pétert a „Fidesz-fáradtság” termelte ki. Már a kegyelmi ügy előtt is nyilvánvaló volt, hogy az állam­párt­nak nincs új mondanivalója. Or­bán évértékelője általában olyan szo­kott lenni, mint az MSZMP-kong­resszu­sokat lezáró „Kádár-show”, azaz valamilyen szempontból érdekes. Most csak a kopott közhelyeket hallottuk. Még kiábrándítóbb volt a március 15-ei beszéde, ahol szégyenszemre egész mondatokat idézett saját, korábbi önmagától. Nem újdonság, de érdemes megemlíteni, hogy ma már bárki írástudó megadott normaidő alatt meg tudná írni Orbán új beszédét, legyen az bárhol és bármilyen alkalomból. Egy házgyári elemben több fantázia van, mint ezekben a beszédekben. Akárhogy is: a Fidesz elfáradt. Fáradtságának jele olyan, hihetetlenül szerény képességű élkáderek szerepeltetése, mint Deutsch Tamás, Szentkirályi Alexandra vagy Menczer Tamás közhelyszórók (sic!). Olyan ez, mint mikor az ember kutat a tárcájában, de akárhogy keres, csak filléres aprópénzt talál benne. Kínos.

Ezt az ürességet töltötte meg aztán a Fidesz számára már propagandával sem kezelhető kegyelmi botrány, amely felért egy tökön rúgással, hiszen a legérzékenyebb pontján találta el az állampártot. A rátapadt Völlner–Schadl-ügy néhány izgalmasan új vonása pedig azt a kérdést is fölvetette: melyik hal bűzlik a fejétől, az ügyészség, a párt vagy a kormány, esetleg az összes. Ráadásul az általa kreált új köztársasági elnökről is kiderült, hogy apja múltját illetően hazudott, ami nem csupán a szavahihetőségét vonja kétségbe, de akarva-akaratlanul a nácizmus árnyékát is rávetíti a Sándor-palota lakójára. Nagy kérdés, hogy amennyiben demokratikus országba látogat, ezt a terhet hogyan vonszolja maga után.

Összefoglalva, az állampárt, amint Párizs címerében szerepel, „fluctuat, nec mergitur”, azaz hánykolódik, de nem süllyed el. Még...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2024/18. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

BELVÁROSI SZABADEGYETEM - A JÚNIUSI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK

BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Moderátor: KARDOS PÉTER
2024.05.05.

A júniusi önkormányzati választások tétje, különös tekintettel a főpolgármester-választásra A rendezvény témája az elmúlt négy és fél év fővárosi teljesítménye, eredményei, problémái. Választ kerestünk arra is, hogy mely kérdések érdeklik leginkább a főváros lakosságát, mik a preferenciáik. Meghallgattuk a főpolgármester-jelöltek programjának legfontosabb vállalásait és remélt hatásait.

Előadóink: Karácsony Gergely főpolgármester és Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója.

ITT NÉZHETŐ MEG

A SZLOVÁK ÉS A CSEH TANÁROK IS JOBBAN KERESNEK, MINT A MAGYAROK SZLOVÁKIÁBAN BRUTTÓ 1750 EURÓT (ÁTSZÁMÍTVA 680 EZER FORINTOT) KERESNEK ÁTLAGOSAN A PEDAGÓGUSOK, AZ EGYETEMI OKTATÓK PEDIG 2 EZER EURÓ FÖLÖTT.

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2024.05.06.

A visegrádi országok oktatási szakszervezetei tartottak konferenciát hétfőn Budapesten a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kezdeményezésére, ahol átbeszélték a V4-ek országainak oktatási kihívásait, különös tekintettel az iskolai dolgozók és az érdekképviseletek helyzetére. A rendezvényen egyebek mellett kiderült: Szlovákiában bruttó 1750 eurót (átszámítva 680 ezer forintot) keresnek átlagosan a pedagógusok, az egyetemi oktatók pedig 2 ezer euró fölött. Hasonló mértékűek a tanárbérek Csehországban is, ahol a pedagógusok fizetése a cseh átlagbér 130 százalékát teszi ki. Ezzel szemben a magyarországi pedagógusok átlagbérezése bruttó 1400-1500 euró (540-580 ezer forint) közé tehető.

Kiderült az is, hogy a V4-es országok több hasonló oktatásügyi problémával is küzdenek, ilyen a pedagógusok elöregedése, a munkaerőhiány, a PISA-eredmények romlása, a tananyag és a módszertani megújulás kihívásai. Szlovákiában és Csehországban iskolai sztrájkra is sor került az elmúlt években, de a szakszervezetek képviselői együttműködőnek nevezték oktatási kormányzataikat. Lengyelországban pedig egy oktatási reformot hajtanak végre, aminek az egyik “motorja” a Lengyel Pedagógusok Szakszervezete. Beszédes az is, hogy Magyarországon kívül valamennyi visegrádi országban van önálló oktatási minisztérium.

A Cseh és Morva Oktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Frantisek Dobsík a Népszava kérdésére elmondta, a cseh oktatási dolgozók sztrájkjogát az alkotmány és a kollektív szerződés garantálja, semmilyen politikai erőnek nincs lehetősége arra, hogy a sztrájkot akadályozza vagy betiltsa.

Míg Magyarországon az iskoláknak sztrájk idején is nyitva kell tartaniuk, a tanároknak pedig meg kell tartaniuk a tanórák 50 százalékát, addig Csehországban, ha sztrájk van, az iskolák bezárnak, a diákok otthon maradnak, ha szükséges, az iskolák saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy napközit tartanak.

Hasonló a helyzet Szlovákiában is: a Szlovákiai Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Pavel Ondek lapunknak azt válaszolta, a sztrájk alkotmányos jog, amibe a politika nem avatkozhat bele. Tavaly egy-, illetve háromnapos sztrájkot tartottak a szlovák iskolában, amikor az intézmények 90 százaléka zárva maradt. A munkabeszüntetés eredményes volt, a dolgozók béremelést kaptak...

ITT OLVASHATÓ

A MŰEGYETEMNEK OLYAN KEVÉS PÉNZE VAN, HOGY MÁR AZ ALAPVETŐ MŰKÖDÉSE IS VESZÉLYBE KERÜLT A VEZETŐI SZERINT

TELEX
Szerző: FEHÉR JÁNOS
2024.05.06.

A Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) akkora a forráshiány, hogy a rektor és a nyolc kar dékánja egyszeri költségvetési támogatást kért 2024-re a Kulturális Innovációs Minisztériumtól, hogy legalább az alapvető működésüket biztosítani tudják, írta a 444.

Az egyetemen április 29-én tartottak szenátusi ülést, amelyen kiderült, hogy Czigány Tibor rektor nem pályázik újra. Ezen az ülésen esett szó a finanszírozási gondokról is, majd Czigány felolvasta az a levelet, amelyben a minisztériumhoz fordultak támogatásért.

„Az egyetem számára a 2024. évi működés finanszírozására előirányzott összeg reálértéken mintegy 40 százaléka annak, amit a fenntartó 20 évvel ezelőtt biztosított” – írják. A levél szerint az előirányzott forrásból az egyetemi oktatás megszervezése és alapvető működése nem biztosítható. Az előirányzott összeg nem teszi lehetővé az oktatás fizikai infrastruktúrájának 2024. évi működtetését a törvényben és egyetemi szabályzatokban rögzített módon a jelenlegi rendkívül alacsony bérek mellett sem. A levél szerint akkora a hiány, hogy ha nem kapnak pénzt, akkor csoportos létszámleépítést kell végrehajtani...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

DEBRECENBEN KÉNE NYERNI

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: szeka.hu
2024.05.05.

Amikor a Fidesz úgy döntött, hogy az uniós és az önkormányzati választásokat ugyanarra a napra írja ki, abban reménykedett, hogy a két voksolás egymást fogja erősíteni, vagyis magas lesz a részvételi arány, ami kedvez majd a kormánypártnak. Ma már nem biztos, hogy így döntene Orbán Viktor és csapata, ugyanis a támogatottsági arányok megváltoztak, így a várhatóan magas részvétel nem biztos, hogy a Fidesz malmára hajtja majd a vizet. Ez főként annak köszönhető, hogy megjelent a színen Magyar Péter és újdonsült pártja, amely amellett, hogy szavazókat szipkázott el mind a kormánypárttól, mind az ellenzéktől, aktivizálta a közéletből korábban teljesen kiábrándult szavazókat is.

Vasárnap délután olyan dolog történt Debrecenben, amire három hónapja még senki sem gondolhatott. Magyarország második legnépesebb városában ugyanis egy olyan ellenzéki erődemonstráció zajlott, amire Budapesten is ritkán volt példa az utóbbi években. Mindezt egy, szinte a semmiből kinövő párt vezére vitte végbe. Magyar Péter most a magyar politikai élet szupersztárja, így szinte mindegy, hogy hol lép színpadra, szinte mindenki kíváncsi rá. Ennek ellenére hatalmas teljesítmény volt tőle, hogy a Fidesz talán legfontosabb vidéki fellegvárában tudta demonstrálni, hogy még itt sem lefutott az önkormányzati választás.

Nehéz eldönteni, hogy a június 9-én megtartandó két választás közül melyik van nagyobb jelentősége Magyarország jövője szempontjából. Az uniós választás üzenet Európa felé, hogy a magyarok többsége milyen irányba szeretné terelni az EU-t. Ha a Fidesz képviselőket veszít az öt évvel ezelőtti voksoláshoz képest, akkor nem csak azt kell megmagyaráznia a sajátjainak, hogy mi ennek az oka, hanem a lehetséges szövetségesekkel folytatott tárgyalásokon is hátrányba kerülhet a magyar kormánypárt, hiszen egy negatív tendenciát mutató politikai erő rosszabb pozícióból alkudozhat, mint a megerősödő versenytárs.

A helyhatósági választások végeredménye viszont más kérdéseket vet fel. Öt évvel ezelőtt nagyon élesen kirajzolódott az a tendencia, hogy míg a kistelepüléseken erősödött a Fidesz, addig több nagyvárost, köztük Budapestet is elbukta a kormánypárt. A mostani voksolás tehát jó alkalom lenne Orbán Viktor számára, hogy visszavágjon akár a fővárosban, akár Miskolcon, Pécset vagy Hódmezővásárhelyen. A jelenlegi tendenciák azonban nem abba az irányba mutatnak, hogy ez megtörténik, sőt, akár további hídfőállásokat veszíthet a Fidesz. Ha ez megtörténik, akkor bizony törheti Rogán Antal a kobakját, milyen magyarázattal szolgáljon a főnökének és a saját szavazótáborának...

ITT OLVASHATÓ

LENGYEL LÁSZLÓ: HAJNAL VAGY ALKONYAT?

NÉPSZAVA
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2024.05.05.

Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy a világjárvánnyal, a klímakatasztrófával, a háborúkkal és az energiaválsággal elkezdődött a világ ötödik felosztása, átrendeződése.

Az elmúlt száz évben a geopolitikai átrendeződésre először 1918-21-ben került sor, a versailles-i-trianoni békerendszerrel. Ezt a rendszert rúgta fel, és szabta át a világot az 1938-42 közötti osztozkodás a diktatúrák között, amelynek Európában a kitüntetett eseménye az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktum. A harmadik felosztás a második világháborút lezáró jaltai békerendszer. Majd 1989-91-ben került sor a kelet-európai rendszerváltások és a Szovjetunió összeomlása után, a hidegháború végével a negyedik átrendeződésre.

2020 óta az újabb történelmi fordulat – Scholz kancellár elnevezése szerint a „Zeitenwende”, Biden által „inflection point”-nak hívott – korszakát éljük: a világidőt. Az ötödik átrendeződésben, felosztásban vagyunk, amely mindenképpen végbe fog menni, csak azt nem tudjuk, hogy milyen eredménnyel. Az újraelosztás/újrafelosztás, átrendeződés: a háború vagy a hatalmi egyensúly eltolódása révén megszerzett területek, javak elosztása az új centrum(ok) által – szövetségesek vásárlása, jutalmazása, ellenfelek megbüntetése, potenciális versenytársak megbékítése és/vagy megfékezése, új hierarchia, centrum-periféria viszonyrendszer kiépítése. Az újraelosztás centruma(i) megteremti(k) a saját univerzális és regionális intézményei(ke)t és szabályai(ka)t.

Legegyszerűbben két forgatókönyv képzelhető el, amelyek kiindulópontja, hogy mit gondolunk a világ nagy folyamatairól. Az egyik felfogás szerint a világ a széthullás, a dezintegráció, a nemzetközi intézmények és szabályok felbomlása, az ellenőrizhetetlen világjárványok, a hosszú háborúk, végső soron a harmadik világháború felé halad. A liberális demokrácia kora lejárt: gyenge és elitista, döntésképtelen és kormányozhatatlan. A társadalmak egy kézből irányított, illiberális demokráciákra, hatékonyan vezetett tekintélyuralmakra vágynak. A jelen s a jövő meghatározói az erős és szuverén nagyhatalmak, erős és szuverén, korlátok nélküli vezetőkkel, és azok a szuverén nemzetállamok, amelyek sikeres szövetségeket tudnak kötni a nagyhatalmakkal és vezetőikkel. A végső szót a katonai – és az azt megalapozó politikai és gazdasági – erőszak mondja ki, s a győztes – ha lesz még világ és abban győztes – fogja diktálni a feltételeket.

A másik felfogás nemcsak továbbra is uralkodónak tartja a liberális demokrácia intézmény- és szabályrendszerét, hanem a jövőt az egyre jobban integrálódó Nyugatban, és a háborúkat lezáró közös fellépésben látja. Ennek megfelelően a jelen s a jövő fő szereplői nem az erős nemzetállamok, nem a „naggyá tett Amerika”, nem is az „Oroszország-erőd”, nem az elzárkózó Európa vagy Kína, hanem az a centrum, amelyik előállítja az univerzális javakat – a nemzetközi biztonsági rendszert, a nemzetközi kölcsönös gazdasági függési rendszer intézményeit és szabályait, a világpénzt és a nemzetközi pénzügyi rendszert –, vezérli a kutatás-fejlesztést és a klímavédelmet, továbbá vonzó életmódot, szellemi és tárgyi civilizációt kínál.

A két forgatókönyv szerint az egyik igazi kockázat nem Európa és Oroszország, nem is Ukrajna, hanem Amerika: úgy hívják, hogy Donald Trump és a mögötte álló amerikai választók. Ha az amerikai szavazók újra megválasztják Trumpot, akkor nagy valószínűség szerint az első forgatókönyv valósul meg, egy olyan zsákutcás időszak fog következni, amiből bármi lehet. Akkor kiszámíthatatlan és bizonytalan jövő áll előttünk...

ITT OLVASHATÓ

ÖN MEG TUDNÁ OLDANI A KEDDI MATEKÉRETTSÉGIT? – TESZTELJE LE!

TELEX
Szerző: FLACHNER BALÁZS
2024.05.06.

A hétfői magyarérettségi után kedden a matematikának veselkednek majd neki a diákok. A megváltozott vizsgakövetelmények természetesen itt is okozhatnak némi bizonytalanságot az érettségiző diákokban, főleg a valószínűségszámításnál és statisztikánál, ahol több új elvárás is bekerült közép- és emelt szinten is. A legfontosabb újdonságot itt a kvartilisek fogalmának és a sodrófa (máshogy mondva box-plot vagy doboz-) diagram ismeretének követelménye jelenti.

A többi témakörnél ugyanakkor csak a geometriánál történtek érdemi változtatások, és ennek is inkább örülhetnek a vizsgázók, mert itt a magasság- és befogótétel ismeretétől a skaláris szorzat fogalmáig egy rakás dolog már nem lesz benne az érettségiben. Csapodi Csaba, az ELTE Természettudományi Karának oktatója az Érintő című matematikai lapban gyűjtötte össze a változtatásokat egy ötrészes sorozatban, ahol várható feladatokat is felsorolt.

Ha minden változtatásra és potenciális feladatra kíváncsiak, itt tudják végigböngészni a sorozat részeit (1., 2., 3., 4., 5.). Mi is ebből állítottunk össze kérdéssort, amelyben feleletválasztós, vagy az egyszerűség kedvéért a hivatalos feladatsortól eltérően ebben a formában prezentált, esetenként egyszerűsített feladatokat kell megoldani. A feleletválasztós kérdéseknél a válaszra kattintva azonnal láthatja, hogy jól emlékszik-e a tanultakra: helyes válasznál zöld, rossz megoldásnál piros keretet fog látni.

Kedd délután már azt is tudni fogjuk, hogy milyen feladatokat kaptak az idei érettségizők. Az érdekesebbeket Csapodi Csabával fogjuk majd végigvenni a Telex élő adásában...

ITT OLVASHATÓ

LETÖLTENDŐT KAPOTT 3 VÁDLOTT A MINI HUNGARY-ÜGYBEN; ELFOGYTAK A BÉKÁK SIKONDÁN - VIDÉKI LAPSZEMLE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2024.05.05.

SzabadPécs.hu: Döbbenetes korrupciós ügy lehetett valójában a hollandiai Volvo-buszok beszerzése a Pécsi Ítélőtábla indokolását hallgatva

Száztizenöt darab használt Volvo-buszt vásárolt Hollandiából a pécsi önkormányzat közösségi közlekedési cége, a Tüke Busz Zrt. 2015-ben gyanús körülmények között. Tavaly az elsőfokú, kaposvári bírósági döntés értelmében a vádlottakat felmentették, azonban a Pécsi Ítélőtáblán az ítéletet most hatályon kívül helyezték, mivel szerintük a tényállás teljes egészében felderítetlen maradt. Az ügyben új eljárást kell lefolytatni, amire Szekszárdon kerül majd sor – írja a Szabad Pécs.

Nyugat.hu: Az osztrákok ezerrel kaparják ki az iszapot a Fertő-tóból

Az ORF-re hivatkozva számolt be arról a Nyugat.hu, hogy az elmúlt hónapokban mintegy 60 ezer köbméter iszapot távolítottak el a tóból az osztrákok. A tó 14 települése közül 11-ben a kikötők medrét és az oda vezető útvonalakat kotorták ki, és a munkát folytatják, a terv 100 ezer köbméter eltávolítása. Azt tervezik, hogy minden településen ülepítő medencét hoznak létre, az iszapot ezekben tárolhatnák addig, amíg a mezőgazdaságban fel nem használják.

7300.hu: Elfogytak a sikondai békák, jövőre már mentésre sem készülnek

Szinte teljesen felmorzsolódott a sikondai békapopuláció, jövőre valószínűleg már mentésre sem lesz szükség. A 7300.hu a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adataira hivatkozva írta meg, hogy tónál a kétéltűek száma évről-évre csökkent, 2021 óta már terelőhálót sem alkalmaztak a mentések során. Míg tavaly 553 békát sikerült megmenteniük a szakembereknek, addig idén mindössze 34 darab került elő.

Szegeder.hu: Letöltendőt kapott a mórahalmi Mini Hungary-ügy három vádlottja Szegeden

Letöltendő szabadságvesztésre ítélték a Mini Hungary Park-ügy három vádlottját, közölte a Szegeder.hu-val a Szegedi Ítélőtábla. A mórahalmi makettpark ügyében hozott ítélet jogerős, fellebbezésnek nincs helye. Így a Szeviép egykori vezérigazgatójának, Baranyi Sándornak és a Délmagyarország volt főszerkesztőjének, a Hír TV, valamint a Borfesztivál egyik alapítójának, Dlusztus Imrének is börtönbe kell vonulnia.

Debreciner.hu: Környezetszennyezés történt Hajdúnánás–Tedejen egy önkormányzat által megrendelt állapotfelmérés szerint

Környezetszennyezést állapított meg Hajdúnánás Tedej városrészében egy szakértői állapotfelmérés, amelyet az önkormányzat rendelt meg. Szólláth Tibor (Fidesz), a város polgármestere közölte, olyan mértékű kibocsátást mértek a vizsgálat során, amely miatt az emberi szervezetre, legfőképpen a gyerekek és a várandós nők számára káros lehet, ha ott termelt friss zöldséget fogyasztanak. A katasztrófavédelem azt a tájékoztatást adta a Debrecinernek, hogy jelenleg vizsgálják a Tedejen „feltételezett” talaj- és talajvízszennyezést.

ITT OLVASHATÓ

ÖT ÉVVEL A PALKOVICS-TERV UTÁN: AZ EGYETLEN POZITÍVUM, HOGY A TUDOMÁNYOS DOLGOZÓK EGYMÁSRA TALÁLTAK A BAJBAN

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2024.05.06.

Megtört bérközösség, tárgyalni sincs már kivel. A TDDSZ és az ADF képviselőivel vontuk meg az átalakítás mérlegét.

Öt éve már, hogy a független Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteinek új, önálló szervezeti keretet adott a negyedik Orbán-kormány. A hatékonyság és az innováció jelszavával végrehajtott átalakítás a kutatóintézeti hálózat autonómiáját jelentősen szűkítette, és nem teljesítette be az azóta lemondott Palkovics László miniszter ígéretét sem, miszerint sosem látott többletforrások állnak a magyar tudomány házához.

A 2019-ben létrehozott Magyar Kutatási Hálózat elégedetlen dolgozói az elmúlt napokban az utcán követelték megalázóan alacsony béreik emelését, ami csak újabb kételyeket vet fel a 2019-ben az Akadémia jóváhagyása nélkül, erővel végigvitt reformok eredményességét illetően. Kutnyánszky Anikó, az április 25-ei demonstrációt szervező Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSZ) elnökségi tagja és Péter László, a 2019-es akadémiai dolgozói ellenállás alatt létrejött szerveződés, az Akadémiai Dolgozók Fóruma Egyesület (ADF) jelenlegi elnöke segítségével dolgozói szemszögből igyekeztünk megvonni a Palkovics-terv néven elhíresült reform mérlegét.

„Rossz, az történt velünk, köszönjük szépen!”

A kutatóhálózatban dolgozók elégedetlensége ma elsősorban az anyagiakra koncentrálódik, ami nem csoda, elég visszaolvasni a Mérce áprilisi beszámolóját, benne az egzisztenciális válságaikról mesélő érintettek személyes történeteivel és a megalázó összeget tartalmazó bérpapírjaikkal. Tavaly nyáron a G7 végzett számszerű összesítést, amelynek konklúziója szerint az ötezer, állami kutatóintézetnél foglalkoztatott dolgozó bérének európai szintre emelése nem történt meg, emellett pedig az utóbbi években a régiós országok közül a magyar kutatók vándoroltak külföldre a legnagyobb arányban. Azon kívül, hogy átnevezték a kutatóhálózatot, forrás nemigen lett több, és a kutatók helyzetében nem történt érdemi, pozitív változás. Negatív előjellel azonban bőséggel regisztrált ilyeneket Péter László.

„Rossz, az történt velünk, köszönjük szépen!” – mondta az ADF Egyesület elnöke, mielőtt kérdésünkre lajstromba szedték Kutnyánszky Anikóval, hogy miben romlott tovább a kutatók és az ő munkájukat segítő alkalmazottak helyzete az elmúlt években.

Az egyik legfontosabb ilyen változás, hogy

amikor az MTA-ról leválasztott kutatóintézetekből álló szervezet, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (2019-től 2023-ig Eötvös Loránd Kutatási Hálózat) létrejött, megtört a korábban az akadémiai dolgozók közt meglévő bérszolidaritás.

Azaz, ma mindegyik kutatóközponttal vagy önálló intézettel egyenként tárgyal a fenntartó, és azok a kapcsolatok, amelyek egységes szektorként való fellépést tettek lehetővé, megszűntek. „Tehát a közszféra más területeihez hasonlóan az >>oszd meg, és uralkodj << érvényesülésének eklatáns példáját látjuk: hogy hogyan tagolódnak szét olyan szektorok, amelyek szerves egységbe tartoznak” – magyarázza Péter László.

Az autonómia csorbulása jól tetten érhető a kutatóintézetek felügyeleti rendszerének változásában. Korábban az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa felügyelte a kutatóhálózatot, amely többszörös ellenőrzést és átláthatóságot biztosított, ráadásul ugyanez a testület egyfajta egységet is képviselt az akadémiai intézetek szabályozásában. Ez a felügyeleti rendszer Péter László szerint a Palkovics-reform után „homokórává” alakult, amelynek az alján ott van egy-egy kutatóintézet, a homokóra szűkületében az egy szem főigazgató. Ezt a főigazgatót a működési szabályzat egyedüliként jogosítja fel arra, hogy a felügyeleti szervvel, a HUN-REN-nel kapcsolatot tartson. Az SZMSZ ráadásul főigazgatói engedély híján kifejezetten megtiltja a dolgozóknak azt, hogy bármilyen, a főigazgatótól kitérő irányú kapcsolatot létesítsenek a fenntartóval. „És az, hogy a vezető kit képvisel, a dolgozókat felfelé vagy a fenntartót lefelé, az már helyenként megállapíthatatlan” – teszi hozzá Péter László.

A bérek általános lemaradását és az utóbbi évek kumulált inflációját pedig idén az is tetézte, hogy a 2024. évi állami hozzájárulás számos kutatóintézet költségvetéséhez a megelőző évhez viszonyítva nominálisan 7-12 százalékkal csökkent. Ráadásul ez olyan intézetekben is megtörtént, mint a Wigner Fizikai Kutatóközpont vagy a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet. Tehát „az innovációra jól reagáló, vagy a technológiához közel futó, vagy a nemzetközi pályázatokban eredményes kutatóintézetek ugyanúgy megkapták a maguk 12 százalékos büdzsévágását, mint némely humántudományi kutatóközpont” – mondja Péter László.

Az ADF elnökét Kutnyánszky Anikó azzal egészíti ki, hogy a kutatóintézetek mindegyike kissé más helyzetben van: az átlagjövedelmek szórása egymáshoz viszonyítva nagy. A szakszervezet elnökségi tagja szerint az is látható, hogy a természettudományos területeket „kicsit jobban szeretik”, itt inkább jutalmazza a fenntartó a sikeres kutatói létet, mint a nem természettudományos vagy nem reál területeken...

ITT OLVASHATÓ

NEM A GAZPROMMAL LESZ A POLITIKAI HASZONSZERZÉS ESZKÖZE A FRADI ÉS A MAGYAR LABDARÚGÁS

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2024.05.06.

„Olyan környezetet teremtünk a magyar labdarúgásban, hogy a multinacionális cégek ellenállhatatlan vágyat érezzenek a csapatok támogatására” – ezt ígérte Orbán Viktor azon a felcsúti találkozón, amelyre a hazai élvonalbeli labdarúgóklubok tulajdonosait hívta össze, még 2010 elején, nem sokkal a parlamenti választások előtt. Az ígéretről a találkozó egyik résztvevője beszélt a Figyelőnek pár évvel később, amikor már látni lehetett, hogy a futballt nem a multik fogják finanszírozni.

Nemrég azonban kiderült, hogy ha kicsit többet is kellett várni a nagy nemzetközi szponzorok megjelenésére a futballban, mint amit a 2010-es ígéret sejtetett, 14 év késéssel végül csak megérkezik a nemzetközi tőke a hazai labdarúgásba. Igaz, nem nyugatról, ahogy azt 2010-ben sokan gondolták, hanem Oroszországból. És bár rengeteg dolog történt 2010 óta a magyar labdarúgásban, amire korábban nem sokan számítottak, a Fradi és a Gazprom összeborulása valószínűleg így is a legmegdöbbentőbb fejlemények egyike.

Nem szponzoráció, hanem háborús PR

A Blikk írta meg először, hogy a Gazprom orosz gázipari óriás több milliárd forintos szponzori megállapodást írhat alá a Ferencváros labdarúgócsapatával. A hír nem véletlenül keltett komoly felzúdulást, egy ilyen támogatást ugyanis elég nehéz a szponzoráció hagyományos céljai mentén értelmezni.

A tavaly 20 év után először veszteségessé vált Gazprom egészen biztosan nem új ügyfelekre pályázik a megállapodással, sőt még csak nem is közvetlen értékesítésnövelésre, ami sokszor az ilyen együttműködések egyik legfontosabb motivációja. A gázórásnál ugyanis ennek nincs értelme: a Gazprom nem egyéni fogyasztóknak értékesít, más energiacégekkel, kereskedőkkel, kormánytagokkal tárgyal, ebben a körben pedig nem fog több potenciális partnert elérni a Fradin keresztül.

A Gazprom célja így egyértelműen egyfajta legitimáció.

Persze értelmezhetjük ezt brandépítésként, ami szintén egy hagyományos cél a szponzori megállapodásoknál. Csak normál esetben nem éppen így. A Gazprom ugyanis a sporttal elérhető pozitív képzettársítással a háború miatt erősen megtépázott hírnevét akarja javítani, vagy inkább tisztá(bb)ra mosni, és erre használná fel a Ferencvárost.

Ehhez nem véletlenül nem adja más a nevét. A Gazpromot a háború kirobbanása után lényegében teljes Európából kiebrudalták. Szakított a gázipari céggel a német Schalke, amit 16 évig szponzoráltak az oroszok, de még a pénz forrására általában nem éppen finnyás UEFA is ajtót mutatott nekik.

A Gazprom egyetlen európai partnere a szerb Crvena zvezda maradt. A Vörös Csillag* névtől azonban kevésbé idegen a Kremllel összenőtt, Ukrajnában harcoló orosz alakulatokat is támogató nagyvállalat pénze, mint a Fradi „Erkölcs Erő Egyetértés” jelmondatától...

ITT OLVASHATÓ 

Lásd még:

Most látszik, mennyire megütötte az oroszokat, hogy nem veszik a gázukat Európában

HATALMAS PIACBA NYÚL BELE A KORMÁNY – FÁJNI FOG EZ A BETEGEKNEK?

PORTFOLIO
Szerző: CSIKI GERGELY
2024.05.06.

Pár hónapon belül újabb kiszervezés valósulhat meg a magyar közfinanszírozott egészségügyben. A kórházakban működő és számtalan alapvető funkciót ellátó intézeti patikák kerülhetnek egy kézbe és a hamarosan létrejövő projekttársaság valódi magánmonopóliumként működhet egy 350 milliárd forintos piacon. Szakértőkkel folytatott beszélgetéseink alapján bemutatjuk az átalakítás buktatóit.

Derült égből villámcsapásként érte a gyógyszertári szakmát és a kórházakat a tavaly nyáron beterjesztett, 2024-es költségvetést megalapozó törvényjavaslat, melybe a kormány egy, a gyógyszerkereskedelem fontos részpiacát nagyban befolyásoló szabályozást rejtett el. Hangzatos címmel meghirdette ugyanis (majd egy idén februárban kiadott rendelettel a részletszabályait is megalkotta) a kórházakban működő gyógyszertárak egységes szolgáltatását, amit egy közbeszerzési eljárás során egyetlen szereplő, egy később megalakuló projekttársaság nyel le szőröstül-bőröstül. Egyelőre nem ismertek az egységes és teljeskörű kórházi, klinikai gyógyszerészi szolgáltatást eredményező elképzelések és ennek garanciális elemei sem.

Ezek az állami kórházakban működő intézeti gyógyszertárak nagyon leegyszerűsítve két feladatot látnak el: a kórházak osztályai számára biztosítják a megfelelő gyógyszereket a betegek gyógyulása érdekében, másrészt közel hetven kórháznak van még közvetlen betegellátó részlege is, ahol az érintettek a közforgalmú gyógyszertárakhoz hasonlóan meg tudják vásárolni gyógyszereiket, például ki tudják váltani a receptjeiket.

A rendelet indoklása szerint „az egységes intézeti gyógyszertári tevékenység keretében végzett működtetés célja nagy értékű, többek között az egyéni gyógyszeradagolást lehetővé tevő beruházások megvalósításával az intézeti gyógyszertárak szolgáltatásainak jelentős javulása”. Részletes hatástanulmány nem látott napvilágot a döntéssel kapcsolatban, sőt a szakmai egyeztetéseket is mellőzték. Közben nekünk a fülünkben cseng a minden hirdetés után elhangzó: „a kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét” szöveg, ezért mi megkerestünk két hiteles, a folyamatokat jól ismerő szakértőt, hogy mutassák be, egy ilyen változtatás milyen következményekkel járhat a betegekre, a kórházakra, az államra, kormányra valamint a gyógyszerészekre nézve. Megkerestük kérdéseinkkel a Belügyminisztériumot is, mint az egészségügyért felelős tárcát. Megkeresésünkre a Kormányzati Tájékoztatási Központ válaszolt tömören, kérdéseinkre nem kaptunk eddig kimerítő válaszokat.

A KTK azt írta válaszában, hogy "az egészségügy irányításában semmilyen osztott jogkör nem jön létre". "Az egészségügy irányítása a Belügyminisztérium kizárólagos joga és kötelezettsége. A kormány a kórházi gyógyszerbeszerzések egységesítése érdekében koncesszió mellett döntött. A koncessziós eljárás lefolytatása a Miniszterelnöki Kabinetiroda feladata, amit a Belügyminisztérium az egészségügy szakmai szempontjainak figyelembevételével végez. A koncesszió győztesével természetesen már a Belügyminisztérium és az OKFŐ dolgozik együtt, a koncessziós eljárás lezárulása után a Miniszterelnöki Kabinetiroda ezzel kapcsolatos feladatai megszűnnek" - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Részletes választ arra vonatkozóan, hogy milyen tényezők indokolják az átalakítást, megkezdődött-e már a kiválasztás folyamata, figyelembe vették-e a szakmai szervezetek javaslatát, egyelőre nem kaptunk.

Jól működő rendszerbe és nagy piacba nyúlnak bele...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VISSZAÁLLÍTOTTA A TRÓN ÉS AZ OLTÁR EGYSÉGÉT, S EZ AZ „OLTÁR” BŐKEZŰ TÁMOGATÁSÁBAN IS LÁTSZIK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.05.06.

Összességében évi mintegy kétezer milliárd forintot költ a kormány az egyházakra, a vallási tevékenység támogatására, de pontosan nem lehet kibogarászni az összegeket, köszönhetően a költségvetés átláthatatlanságának és annak, hogy sok támogatást eldugnak – állapította meg Katona Tamás. Társadalmilag ez persze igazságtalan, merthogy a legutóbbi népszámláláskor, 2022-ben a lakosságnak nem egészen 45 százaléka sorolta be magát valamilyen egyházhoz, felekezethez, de a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke egy örök igazsággal reagálta ezt le: „Az államháztartáson belül nem mondunk olyat, hogy igazságos vagy nem, s ha már egyházról van szó, ők az mondják, hogy az igazság az égben van”. Egyébként „a költségvetés értékválasztás kérdése”, Orbán pedig visszaállította a trón és az oltár egységét.

A 2001-es népszámlálás óta, 2022-re, a népességen belül több mint a felére nőtt a magukat nem vallásosnak jelző, illetve a vallási hovatartozás kérdésére nem válaszoló magyarok aránya az összlakosságon belül. A magukat valamilyen egyházhoz, felekezethez besoroló embereknek pedig csak nem egészen 45 százaléka vallja magát vallásosnak...

ITT OLVASHATÓ

ANYÁINK NAPJA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.05.06.

Dügöjj meg. Ez volt talán a legtömörebb hozzászólás Orbán Facebook-oldalán ahhoz a képhez, amelyen bárgyú képpel nézi az unokáját az édesanyja mellett. Ez volt az ő anyák napi előadása, és a képről az is látszik, ahogyan a gyerek, úgy az anya-nagyanya-dédanya is csak kampányelem. De mit is várhatnánk mást. Így nem is a kép érdekes igazán, hanem az alatta sorjázó hozzászólások, amelyek az áldja meg az isten miniszterelnök urat, hozzánk való jóságáért (lásd: alavju) típustól a kurvaanyázásig terjednek.

Végül is abban is van anya, de nem akarunk ízetlenkedni. Ugyanakkor a kommentelők egy nem figyelmen kívül hagyható része vádiratot rittyentett a szocreál kép alá, hosszan sorolva, a Fidesz (és Orbán) mit nem tett meg az édesanyákért a hülyeség mantrázásán kívül. Bőséges a lista, és nem vennénk végig darabonként, egypár opusz a szegénységről szól, mások a családi pótlékról, aztán a gyerekvédelemről, pedofíliáról és egyebekről. Ezerkétszáz hozzászólás lelhető fel ott, és abból ilyen Balzac-féle társadalomábrázoló katedrális tűnik elő.

Talán jó volt, talán nem, hogy Magyar Péter épp erre a napra szervezett tüntetést Debrecenbe, végül is, ezzel is lehetett aktualizálni a dolgokat. Átadni például a napszemüvegből befolyt hárommilliót, illetve megígérni az egybegyűlteknek, hogy hatalomra kerülve megduplázzuk és inflációkövetővé tesszük a családi pótlékot, mert ez is kampány, viszont másfajta, mint az Orbáné. Mert ez legalább kézzel fogható. De nem is ez, hanem Kósa Lajos, mint Debrecen nagy fia, aki előre bearanyozta a napunkat éles elméjével és pönge agyával.

Emlékszünk még a szent szánkókra? Ez a fogalom akkor született meg, amikor a rabszolgatörvény ellen tiltakoztak volna a megalázottak és megnyomorítottak, a Fidesz viszont adventre hivatkozva hirdetett szilenciumot azt mondván, hogy ekkor nincsen ideje a tereken való tiltakozásnak csak azért, hogy kizárólag az ő műpátosztól csöpögő hangjuk hallhassék. Ott fordult elő, hogy a tiltakozók odébb raktak volna valami szánkókat, amiből majdnem keresztényüldözési sivítás kerekedett, mert mifelénk ez így megy.

Nos, Kósa erre a nótára fölfűzve háborodott fel azon, hogy Magyar ezen a napon tüntet, de ez ünnephazugság volt – mert miért ne lehetne délelőtt anyát köszönteni délután meg rendszert váltani -, ám nem is ez az érdekes igazán. Hanem az, hogy kupakos kolléga azon is böstörgött, hogy ez a Magyar miért nem köszönti virággal a gyerekei elvált anyját, amiből az szüremlik ki, hogy a Lalinak fingja sincs az anyák napja mibenvalóságáról. Hogy ki ad virágot, kinek és miért, de így sikerült neki, és igazából többet nem is várhattunk tőle.

A szándék az volt, hogy hallgatni kellene a Fidesz bűneiről, mert éppen ünnep van. És ezen a ponton jutott eszembe drága jó anyai nagyanyám (ha már), akinek szintén ilyen elhallgatós filozófiája volt, és a családi veszekedéseket a jeles napokon azzal próbálta elűzni, hogy mindig kiadta a jelszót: nem beszilünk, ünnepülünk, ami már majdnem annyira tömör, mint az Orbánnak küldött, az írás elején idézett üzenet, miszerint dügöjj meg. A nép egyszerű ajka így működik, ha nem alavju üzemmódban van, csudálatos nyelvünk tömörsége.

És ebben rejlő kifejező ereje is. Nem mehetünk el azonban szó nélkül azon megvilágosodás mellett – bár ez már nagyon régi keletű -, hogy az az uralkodói szándék, senkinek a hangja ne is hallatszék soha, csakis az ő propagandájuké, így ezért volt az is – tisztesség ne essék szólván -, hogy tegnap az összes szájából az édesanyák folytak, de úgy, mintha az ellenük létezőknek nem is volna anyja, így még ünnepelni se volna joguk. Mintha nem is léteznénk ezen a világon, következésképp anyáink és azok anyái sem (lásd: Brian élete)...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN LASSAN MÁR SEMMIÉRT SEM AKAR FELELŐSSÉGET VÁLLALNI

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.05.05.

Semmi másról nem szól az alaptörvény újabb – sorrendben 13. – módosítása, mint arról, hogy Orbán Viktor, valamint a kormánya és az emberei kibújjanak a felelősség alól. Így látja Herényi Károly a héten benyújtott tervezetet, amely azzal egészíti ki a vonatkozó sarkalatos törvényt, hogy ezentúl kizárólag a köztársasági elnök felelősségi körébe tartoznak a kegyelmi ügyek, miután nem lesz már szükség hozzá az igazságügyi miniszter ellenjegyzésére. A korábbi MDF-es politikus szerint Orbánék általában is eljutottak addig a pontig, hogy  lassan már semmiért sem vállalnak felelősséget.

A KDNP-s Vejkey Imrére testálva nyújttatta be a mindenben döntő Orbán a „gránitszilárdságú” alaptörvény-módosítójaként azt a nyúlfarknyi szöveget, amellyel az eddigi gyakorlatot megváltoztatva, kizárólag a köztársasági elnök felelősségévé teszik a mindenkori kegyelmi döntéseket. A T/7105/4. sorszámmal futó tervezet egyetlen pontból, egy kiegészítésből áll, amelynek az indoklása sem sokkal hosszabb: „A javaslat szerint mivel a kegyelem a köztársasági elnök kizárólagos joga, ezért a továbbiakban a döntésének érvényességéhez ellenjegyzés nem szükséges. Az alkotmányos szabályozást így a valós helyzethez igazítjuk, ugyanis az elmúlt több, mint három évtizedben mindössze egy alkalommal történt meg, hogy az igazságügyért felelős miniszter megtagadta az ellenjegyzést a köztársasági elnök egyéni kegyelmezési döntésétől.”

Azt értjük, hogy Orbán Viktornak és a kormányának több mint fájó pontja az elnöki kegyelem kérdése, hiszen ezzel indult el az a lavina, amely ma már akár azzal is fenyegethet, hogy elsodorja őket a hatalomból. Ugyanis nem indult volna el ez a lavina, ha nem lett volna kegyelmi ügy, pontosabban, ha a „vidéki prókátornak” köszönhetően nem derül ki, hogy Novák Katalin – Orbán Viktor akkori „(zseb)államfője” – Balog páternek, azaz Orbán Viktor „(zseb)lelkészének” a nyomására, és Varga Judit, Orbán polihisztor (zseb)politikusának az ellenjegyzésével kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatóját az ügy eltussolásában segítő K. Endre igazgatóhelyettesnek. De elindult, és ma már ott tartunk, Orbán jogosan félhet attól, hogy egyre csak hízik a hógörgeteg, egyre gyorsabban gurul lefelé és a végén maga alá temetheti őt és a rezsimjét...

ITT OLVASHATÓ

ELSZÁMOLTAK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2024.05.03.

"A Fidesz-MPP a pénzeivel mindig elszámolt, tehát a pártból pénz soha nem tűnt el” – jelentette ki 1999. október 11-én Orbán Viktor miniszterelnök a Fiúk a bányában című Ószabó–Vajda-riport (ÉS, 1999/33., aug. 6.) kapcsán született elsőfokú bírósági ítéletre reagálva. Ez az állítás azonban ebben a formájában nem igaz. A párt vezetői valójában még saját tagságuk előtt sem számoltak el azzal, hogy mire fordították azt a pénzt, amelyet a Fidesz egy titkos politikai paktum részeként 1992 őszén kapott. A hatóságok pedig csak azt vizsgálták, hogy az állami vagyonból törvényesen jutott-e ingyen több nagy értékű belvárosi ingatlanhoz a Fidesz és az MDF. Így idestova huszonöt éve senki nem tudja, mi lett az ingatlanok eladásából származó pénz sorsa.

Megszólalt Áder János is. „Legyetek erősek, a választási kampánynak ez még csak a gyenge előjátéka” – ezekkel a szavakkal fordult a Fidesz Országos Tanácsához 1993. június elsején írott körlevelében a párt Országos Választmányának elnöke, amikor a közélet már hetek óta a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és a Fidesz közös ingatlanügyletétől volt hangos. Áder levele a mind bizonytalanabbá váló tagságot igyekezett megnyugtatni, hogy nincs politikai háttér-megállapodás az MDF-fel: „az aránytalanságok jórészt az előző kormány döntésének köszönhetőek. Lehet, hogy a Németh-kormány az MDF-et és a Fideszt azért juttatta kisebb alapterületű székházhoz, hogy két évvel később politikai vádakat kovácsolhasson az MSZP ebből a helyzetből? Ez nem valószínű. Az viszont tény, hogy az akkori döntés esetlegessége miatt ma bármelyik párttal lehetnénk egy csónakban.” Ez a magyarázat azonban a kétkedőket nem győzte meg, és – bár a sorokat kifelé zárták – a párton belül sokan vélték úgy, hogy az akkori, MDF-kormánnyal radikálisan szemben álló, és emiatt a népszerűségi listát toronymagasan vezető Fidesz könnyen elcsúszhat ezen a „banánhéjon”. Magát a tranzakciót párton belül többen „hiperpragmatikus” lépésként értékelték, mivel Áder János szerint „a fő cél az volt, hogy se külső, se belső források ne jelentsenek számunkra olyan függő helyzetet, amikor a pártnak csak korlátozott mértékben van módja arra, hogy saját politikát folytathasson. Így tudtuk elkerülni, hogy bármilyen gazdasági vagy más érdekcsoport zsebébe kerüljünk.” Egy év múlva a parlamenti választásokon azonban bizonyossá vált, hogy az így megszerzett pénzt nem lehetett politikai szavazatokra váltani, sőt: az eset máig éktelenkedő folt a „tiszta kezek politikáját” hirdető Fidesz arculatán.

De 1999-ben a vagyoni jellegű vagy sajtóközleményekkel kapcsolatos viták eldöntésének színhelye a bíróság volt. És a bíróság ítéleteibe a felek többnyire belenyugodtak. Sőt, 2005-ben bizonyos ügyekben még parlamenti bizottsági vizsgálatok is folytak, más kérdés, hogy ezek nemigen rémisztették meg a beidézetteket: még megjelenési kötelezettségük sem volt. Azóta a vizsgálóbizottságok jelentősége tovább romlott, ahogy az egész magyar parlamentarizmus állapota is. Ahogy a magyar demokratizmus állapota, és ahogy az ország állapota is. De milyen is lenne, amikor rettenetes ütemű vagyoni koncentráció folyik: Magyarországon az Átlátszó.hu felmérése szerint a leggazdagabb 1, azaz egy százaléké az összes vagyon harmada. Ez bőven az uniós átlag felett van, Európán belül pedig csak Törökország előz minket.

Ez az igazságtalanság pedig azért képes uralni mindent, mert a jogalkotás nemcsak lehetővé teszi, de utat nyit a már amúgy is kivételes helyzetben lévőknek. A pályázatokon jóformán csakis azok vehetnek részt sikerrel, akik már ko­rábban, többnyire korábbi pályázatokkal olyan cégeket épí­tettek föl, amelyekkel szemben nincs ellenerő. Ha meg­néz­zük a legtehetősebb tulajdonosi kört, ott tényleg rokonokat találunk, a rokonok rokonait, apóst, anyóst, ve­je­ket, komákat...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2024/18. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

„PÉTER MEGSZÓLÍTOTTA A VIDÉKIEKET IS” – MEGTELT DEBRECEN FŐTERE MAGYAR PÉTER TÜNTETÉSÉN

TELEX
Szerzők: SIMOR DÁNIEL, CSORBA FÁBIÁN, GOMBOS NOÉMI
2024.05.06.

A katasztrófa felé rohan az ország az akkumulátorgyárak átgondolatlan építésével és Magyarországon senki sem háborúpárti – ezekről is beszélt Magyar Péter Debrecenben az anyák napjára időzített tüntetésén. Magyar a Telexnek azt mondta, hogy hatszor annyian voltak most Debrencenben, mint a Fidesz legutóbbi vidéki rendezvényén, a magyar zászlókkal és a „Ria-Ria-Hungária” rigmussal pedig szerinte a Fidesz saját fegyvereivel harcolnak a Fidesz ellen.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

„A TANÁROK KÖRÉBEN ÉRZŐDIK A PÁNIK ÉS A GYEREKEK IS FÉLNEK” - ÍGY VÁGNAK NEKI AZ ÚJ TÍPUSÚ MAGYARÉRETTSÉGINEK

444.HU
Szerző:
2024.05.06.

- Bemutatjuk, miben tér el a mostani érettségi a korábbiaktól.

- Vakon repülnek a tanárok is.

- A középszintű érettségi „szörnyűbb lett”, az emeltnél van javulás is.

- Hogyan próbálták felkészíteni a diákokat?

- Miért baj, ha műveltségi tesztre magolnak?

- Hogyan vettek el heteket a felkészülésből?

„Ilyen érettségi még soha nem volt” - mondta a 444-nek Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola tanára. A sokat bírált 2020-as Nemzeti alaptanterv és kerettantervek után megváltoztak az érettségi követelmények és a feladatok is, amivel idén találkoznak először a diákok. És persze a tanárok is.

A középszintű magyar érettségin lesz a legnagyobb változás, ahol új elemként műveltségi tesztet kell kitölteni a diákoknak - a 100-ból 20 pontért -, és visszahozzák a témakifejtő esszét is, amire 18 éve nem volt példa.

„A tanárok körében érződik a pánik, a kapkodás, de a gyerekek is félnek” - mondta pár nappal a vizsga előtt Arató. Ez már korábban is érzékelhető volt, ezért is szerveztek év elején több továbbképzést az érettségivel kapcsolatban. Az aggódás - és pánik - mértéke iskolánként eltér, de a közérzet rosszabb, mint tavaly volt. Különösen a műveltségi teszt kelt riadalmat.

A korábbi évekkel ellentétben a diákoknak sokkal kevesebb idejük is volt a készülésre: míg régen a tárgyi tudást alapvetően a június közepi szóbelin kérték számon, idén ezt is az írásbelire kell tudni. “Ez végtelenül nagy kiszúrás a gyerekekkel. Az érettségi erősebben teszt- és tényismeret centrikussá vált, és előrehozták a megmérettetést anélkül, hogy időt kaptak volna a felkészülésre. A tanterv annyira zsúfolt, hogy a tanár folyton rohan, összefoglalásra, ismétlésre, gyakorlásra nincs idő, a diákok korábban az írásbeli utáni bő egy hónapban nézték át a 4 éves tananyagot” - mondja Arató. Ezen felül a hosszabb téli és tavaszi szünet is elvett időt az érettségizőktől - hívta fel figyelmünket egy másik tanár.

De nézzük részletesen, mi változik idén a magyarérettségin...

ITT OLVASHATÓ

AZ IDŐSEK MUNKAVÁLLALÁSA NEM A KORMÁNY SIKERE, HANEM FŐLEG MEGÉLHETÉSI KÉNYSZER

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.05.05.

Az a ritka eset állt elő, hogy most speciel egyetértek Nagy Mártonnal – mondta Katona Tamás arról, hogy a kormány saját sikerének állítja be a tényt: Magyarországon ma már a nyugdíjasok 10 százaléka dolgozik, 2010 óta több mint 80 ezerrel nőtt a számuk. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának közgazdász szakértője szerint is a kormánynak köszönhető ez, csakhogy dicsekedni nem nagyon lehet vele. Hiszen a visegrádi országok közül a magyarok vállalnak munkát a legnagyobb arányban a korhatár elérése után is, de ezt zömmel kényszerből teszik.

Magyarországon a 64–75 éves korosztályban száz nyugdíjasból tíz dolgozik, ami a kormány szerint a „munkavállalást támogató politikájának” köszönhető – szúrta ki a HVG a 2028-ig előre tekintő, az EU-nak a minap beadott kormányzati konvergenciaprogramból. Az is kiderül belőle, hogy 2010 és 2023 között a visegrádi országok között Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben ennek a korcsoportnak a foglalkoztatottsága, majdnem 280 százalékkal. Számszerűen ez 88,5 ezer fővel több foglalkoztatottat jelent a korcsoportban. A korcsoport foglalkoztatottságának növekedése nyomán a foglalkoztatási ráta is messze Magyarországon a legmagasabb, csaknem 10 százalékos. Lengyelországban csak 6, Szlovákiában 4, Csehországban pedig 2 százalékos.

A konvergenciaprogram szerint ez egyértelműen a kormány érdeme. Szerintük a „munkavállalást ösztönző politikának” köszönhető, a nyugdíjas személyek alkalmazása esetében fennálló járulékmentességnek, illetve az egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet folytató nyugdíjasok járulék- és szochomentességének – emeli ki a portál...

ITT OLVASHATÓ 

Lásd még:

HVG: A kormány nagyon büszke rá, hogy itt dolgozik a legtöbb nyugdíjas a V4-országok közül

AUSCHWITZTÓL DEBRECENIG, LÁNCZI TAMÁSTÓL MAGYAR PÉTERIG - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.05.06.

Holokauszt, lakhatás, szuverenitás, Balatonaliga elfoglalása, az eddigi legnagyobb vidéki tüntetés és Borízű Live a 444 reggeli hírlevelében.

Jó reggelt az új hét első napján! A reggeli hírlevelünk ezúttal a hétvége főbb anyagait gyűjti össze (de vannak egyéb hírleveleink is).

MAGYAR PÉTER

Kikerült az Országos Mentőszolgálat jegyzőkönyve arról az esetről, amikor Varga Judit mentőt hívott Magyar Péterhez: egy kormánypárti bulvárlap hozta le a dokumentumot, az OMSZ vizsgálatot indít az ügyben, de az egészségügyi szakértő szerint bűncselekmény történt, az OMSZ vezetését meneszteni kellene.

Magyar Péter vonattal ment Debrecenbe, és testőrök védték a kocsiját. Magyar a debreceni tüntetésen – ami előtt egy nappal leállt a helyi webkamera, és amire nadrágszíjas plakátokkal várta Magyart a Fidesz – abból csinált fegyvert, amivel őt támadják. Riporttal és videóval is jelentkeztünk a tüntetésről.

- Menczer Tamás megtalálta a különbséget a felesége és Magyar Péter között.

- Kapacitáshiányra hivatkozva mégsem számolt be Magyar rendezvényéről a Veszprém TV.

- „Magyar Péter megette a saját anyját, és nagyon ízlett neki” – Bödőcs Tibor megcsinálta az új Híradót, amiben Putyin végre örökbe fogadja Dzsudzsák Balázst.

BELFÖLD

Nem tudni, hány milliót keres Varga Judit tudományos oktatóként az általa tervezett intézetben: a Kúria és a Médiatanács elnöke is azon az akadémián dolgozik, ami a Schmidt Mária és Ungár Péter érdekeltségében lévő BIF-től bérli az irodáit.

Nemcsak Udvaros Dorottya távozik a Nemzetiből, hanem többek között a tavaly balesetet szenvedett két színész is: fél tucat színész távozásáról szólnak a hírek, volt, aki ezt meg is erősítette. Vidnyánszky Attila a sajtóban üzente meg Udvarosnak, hogy nem szereti a sajtóban üzengetést.

Nyílt levélben szólítottam fel Lánczi Tamást, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, hogy védje meg hazánk szuverenitását a dollárjobboldali, CIA-s, sőt SZDSZ-es influenszörök nyomulásától.

A távoli halálgyár falai mögé zárt, emberi ésszel befogadhatatlan ipari gyilkolás elhomályosította Auschwitz előzményeit, a kivégzőgödröket és a túlélhetetlen megsemmisítő központokat, és fátylat borított a holokausztban részt vevők egyéni felelősségére.

- 2197 külföldi embercsempészt már biztosan kiengedett a magyar kormány a börtönökből.

- Hivatalos: szabályt sértett a köztévé, amikor a Fidesz politikai reklámját adta le híradós riportnak álcázva.

- Jakab Péter pártja elbukta az EP-indulást, 100 ajánlás hiányzott.

- Az ellenzék nem nagyon fér be az MTI-be.

LAKHATÁS

Hétéves mélypontra zuhantak az év elején a lakásépítések, idén eddig az ezret sem érte el a havonta átadott új lakások száma. A használt lakásokra már vannak vevők, az újakra még csak elvétve, annyi nincs, hogy a kereslet miatt tömegesen induljanak el beruházások. (A Deutsche Welle megriportozta a fővárosi bérlakásprogramtervet.)

GAZDASÁG

Lázár János építési és közlekedési miniszter már a 143 méter magas MOL-torony építését is ellenezte, de a kedden megszavazott mini-Dubaj-projekttel a hírek szerint mégis Európa legmagasabb épületét húznák fel. Budapest főépítésze szerint fontos a Rákosrendező fejlesztése, de a felhőkarcoló nem a lakosok érdekeit szolgálja.

Nemcsak földön, a vízen is egyre kevesebb maradhat Balatonaligából a balatonaligaiaknak: egy beruházó több hektárnyi vízfelületen építene vízisport-élménypályát a Balatonra, a helyiek aggódnak a környezetre gyakorolt hatása miatt, és hiányolják az átlátható tájékoztatást az önkormányzat és a befektető részéről.

- Az Ipsos szerint rossz véleménye van a magyaroknak az ország gazdaságáról, legnagyobb problémának pedig a korrupciót látják.

- Hadházy Ákos megtekintette a 200 milliós keszthelyi óvodatorzót.

- Már május 13-tól rákészül a Balaton-szezonra a MÁV.

- 2026. december 31-ig marad az új lakások 5 százalékos áfakulcsa.

EGÉSZSÉGÜGY

A május újabb leállásokat hoz az egészségügyben: az egyik kecskeméti kórházban egyszerre négy szakrendelést is leállítanak, és orvoshiány miatt bezárhat a szekszárdi szülészet.

- A komáromi ügyelet elhajtotta, szlovákiai kórházban mentették meg az életét – állítja egy 76 éves férfi.

KÜLFÖLD

Már 49 amerikai egyetemen tartóztattak le palesztinpárti tüntetőket: erőszakos rendőri fellépésről és drónos megfigyelésekről számolnak be a hallgatók, Trump helyesli a keménykedést, de Joe Bidennek nagyon rosszul jön az egyetemi eszkaláció.

Egy héttel azután, hogy Orbánhoz jön, a kínai elnök már Putyinnal találkozik: Hszi öt év után először jön Európába, de rögtön utána az orosz elnököt fogadja, ez lesz Putyin első útja az új elnöki ciklusában.

Az USA 50 milliárd dolláros ukrán csomagot akar elfogadtatni a G7-tel, a költségeket nagyrészt az EU fizetné: az amerikaiak előfinanszíroznák, Európa a befagyasztott orosz vagyonok nyereségéből törlesztene, és már júniusban leütnék a megállapodást, de Európa orosz ellenlépésektől tart.

- Putyin kivágta egy szarvas szívét, majd odaadta ajándékba Berlusconinak, aki az ajándék láttán egy fa mögé szaladt hányni.

- A háborús agresszor Oroszország szerint a NATO háborúra készül.

- Több európai országot is célba vettek az orosz hírszerzéshez köthető hackerek.

- Csillagászati összegeket fizet a Google az Apple-nek, hogy a Safari keresőmotorja lehessen, a megállapodás 2005 óta köti össze a két céget.

- Tízezrek követelték a tűzszünetet és a túszok elengedését Tel-Avivban.

- Harmadszor is London polgármesterévé választották Sadiq Khant, a pakisztáni buszsofőr fiát.

SPORT

A magyar jégkorong-válogatott csoportelsőként, sporttörténelmi győzelemmel jutott vissza a világbajnoki elitligába.

És megvolt az első Borízű Live, közönség előtt parádézott a három tenor.

ITT OLVASHATÓ