Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2024.04.24.
Kultúra a híveknek - újraindul a Győzike Show - Gáspár Győző a taxiban❗
2024. április 24., szerda
KULTÚRA A HÍVEKNEK - ÚJRAINDUL A GYŐZIKE SHOW - GÁSPÁR GYŐZŐ A TAXIBAN❗| SOMOGYI ANDRÁS
SOMOGYI ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2024.04.24.
Kultúra a híveknek - újraindul a Győzike Show - Gáspár Győző a taxiban❗
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2024.04.24.
Kultúra a híveknek - újraindul a Győzike Show - Gáspár Győző a taxiban❗
DTK: ELVISZLEK MAGAMMAL – PINTÉR BÉLA
WMN MAGAZIN
Szerző: D. TÓTH KRISZTA
2024.04.24.
Pintér Béla 1970. szeptember 21-én született Budapesten. Társulatvezető, színész, zenész, drámaíró és rendező. A magyar alternatív színházi élet meghatározó szereplője, pedig sosem járt a Színművészetire, a bőrdíszművesnek tanult, és egy barátja hívására ment el az akkori Tanulmány Színház, későbbi Arvisura eseményére, majd csatlakozott és munka közben tanult a szakmát, valamint autodidakta módon képezte magát. Később rendezni kezdett, majd 1998-ban megalapította a saját társulatát, amely Pintér Béla Társulata néven ma is sikeresen működik. Elsősorban a nézőkből tartják fenn magukat, az elmúlt években nem kaptak támogatást. A darabokat Pintér írja és rendezi, eddig harminc darabját mutatta be a társulat. Sokban szerepel is, bár az utóbbi években a színészi munkából visszavett – erről is mesél útközben. Pintér Béla szabadidejében sportol, elsősorban országúti kerékpározik. Az autóban őszintén beszélt arról, hogy min szorong, hogy mennyire tartja igaznak a rá aggatott „bátor” jelzőt, hogy milyen vezető és, hogy a társulatát a lányának, szeretné majd átadni, akinek a visszajelzések alapján van tehetsége az íráshoz.
Szerző: D. TÓTH KRISZTA
2024.04.24.
Pintér Béla 1970. szeptember 21-én született Budapesten. Társulatvezető, színész, zenész, drámaíró és rendező. A magyar alternatív színházi élet meghatározó szereplője, pedig sosem járt a Színművészetire, a bőrdíszművesnek tanult, és egy barátja hívására ment el az akkori Tanulmány Színház, későbbi Arvisura eseményére, majd csatlakozott és munka közben tanult a szakmát, valamint autodidakta módon képezte magát. Később rendezni kezdett, majd 1998-ban megalapította a saját társulatát, amely Pintér Béla Társulata néven ma is sikeresen működik. Elsősorban a nézőkből tartják fenn magukat, az elmúlt években nem kaptak támogatást. A darabokat Pintér írja és rendezi, eddig harminc darabját mutatta be a társulat. Sokban szerepel is, bár az utóbbi években a színészi munkából visszavett – erről is mesél útközben. Pintér Béla szabadidejében sportol, elsősorban országúti kerékpározik. Az autóban őszintén beszélt arról, hogy min szorong, hogy mennyire tartja igaznak a rá aggatott „bátor” jelzőt, hogy milyen vezető és, hogy a társulatát a lányának, szeretné majd átadni, akinek a visszajelzések alapján van tehetsége az íráshoz.
A MAGYAR SZÍNHÁZI VILÁGBAN PARAZITA LÉNYEK TENYÉSZNEK – BALÁZS ZOLTÁN A KULTÚRTÁJBAN
KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2024.04.24.
Vannak bizonyos parazita lények a magyar színházi életben, akiknek az a céljuk, hogy minél betegebb, torzabb, kaotikusabb légkörben tenyésszenek, mert ez táplálja az életüket, emberileg és művészileg egyaránt. Én megengedhetem magamnak, hogy elkerüljem ezeket az embereket – mondta a Kultúrtáj című műsorunkban Balázs Zoltán Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Maladype Színház alapító-vezetője, aki lassan két és fél évtizede járja a világot, és alkot Kínától az Egyesült Államokig, Szarajevótól a Szaharáig.
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2024.04.24.
Vannak bizonyos parazita lények a magyar színházi életben, akiknek az a céljuk, hogy minél betegebb, torzabb, kaotikusabb légkörben tenyésszenek, mert ez táplálja az életüket, emberileg és művészileg egyaránt. Én megengedhetem magamnak, hogy elkerüljem ezeket az embereket – mondta a Kultúrtáj című műsorunkban Balázs Zoltán Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Maladype Színház alapító-vezetője, aki lassan két és fél évtizede járja a világot, és alkot Kínától az Egyesült Államokig, Szarajevótól a Szaharáig.
- Miért nem lett az Operaház főrendezője, és mit tanult az esetből?
- Hogyan lehet életben tartani egy független színházat állami támogatás nélkül?
- Mikor néznek igazán csúnyán az emberre Kínában?
- Gúzsba köti-e az alkotót a politikai korrektség?
- Hogyan épül be a háború a színházművészetbe?
GUY VERHOFSTADT A 444-NEK: MAGYARORSZÁG ORBÁN ALATT AZ ELMÚLT ÉVEKBEN EGYFAJTA KLEPTOKRÁCIÁVÁ VÁLT
444.HU
Szerző: MOLNÁR KRISTÓF
2024.04.24.
Guy Verhofstadt az Orbán-kormány egyik legnagyobb európai kritikusa volt az elmúlt években. A leköszönő EP-képviselőt, volt belga miniszterelnököt Orbánék félbeszakított brüsszeli konferenciájáról, a fideszes EP-képviselők munkájáról és a befagyasztott uniós forrásokról kérdeztük Strasbourgban.
A brüsszeli konferenciával kapcsolatban Verhofstadt elmondta, hogy szerinte a kerületi polgármester hibázott, amikor kiküldte a rendőröket a helyszínre. Ugyanakkor ha ez Magyarországon történt volna, akkor a rendezvényt végleg berekesztették volna. Belgium viszont szabad jogállam, így a bíró elrendelte a folytatását. Szerinte pontosan ez a jogállami működés hiányzik azokból az országokból, amik az eset miatt panaszkodtak.
Megkérdeztük Verhofstadttól, hogy változott-e a fideszes EP-képviselők befolyása azóta, hogy elhagyták a Néppártot. Azt mondta, nem nagyon hallja őket, mert már egy másik csoporthoz tartoznak.
Szerinte az a Fidesz problémája, hogy már nem olyan, mint alapításakor, a 80-as években volt. Liberális, fiatal demokrata pártból névváltoztatás nélkül szélsőjobboldali szervezetté vált.
Megkérdeztük Verhofstadttól, mit gondol arról, hogy az EP beperelte az Európai Bizottságot, amiért a szervezet tavaly decemberben 10,2 milliárd euró befagyasztott uniós forrást oldott fel Magyarország számára.
Verhofstadt azt mondta, semmit sem tud a perről. Viszont szerinte a Bizottságnak sokkal keményebbnek kellene lennie ebben a kérdésben, mert a magyarországi korrupció megszüntetéséről és a magyarországi szólásszabadságról szól.
Verhostadt ezt nem azért mondja, mert a liberális pártcsalád tagja, hanem azért, mert Magyarországon élő emberektől hallja ezt.
Viszont szerinte van remény, ezt bizonyítják az elmúlt hetek tüntetései Magyarországon. Úgy gondolja, órási többség akarja ma Magyarországon az igazi változást. Szerinte jó dolog, hogy egyre többen mennek az utcára, mert a rendszert csak maguk az emberek tudják megváltoztatni. Nem az európai intézmények...
Szerző: MOLNÁR KRISTÓF
2024.04.24.
A brüsszeli konferenciával kapcsolatban Verhofstadt elmondta, hogy szerinte a kerületi polgármester hibázott, amikor kiküldte a rendőröket a helyszínre. Ugyanakkor ha ez Magyarországon történt volna, akkor a rendezvényt végleg berekesztették volna. Belgium viszont szabad jogállam, így a bíró elrendelte a folytatását. Szerinte pontosan ez a jogállami működés hiányzik azokból az országokból, amik az eset miatt panaszkodtak.
Megkérdeztük Verhofstadttól, hogy változott-e a fideszes EP-képviselők befolyása azóta, hogy elhagyták a Néppártot. Azt mondta, nem nagyon hallja őket, mert már egy másik csoporthoz tartoznak.
Szerinte az a Fidesz problémája, hogy már nem olyan, mint alapításakor, a 80-as években volt. Liberális, fiatal demokrata pártból névváltoztatás nélkül szélsőjobboldali szervezetté vált.
„Kicsit furcsa, hogy ezzel a névvel a 80-as években még a Szovjetunió és a kommunizmus ellen harcoltak, ma pedig támogatják Oroszország agresszióját.”.
Megkérdeztük Verhofstadttól, mit gondol arról, hogy az EP beperelte az Európai Bizottságot, amiért a szervezet tavaly decemberben 10,2 milliárd euró befagyasztott uniós forrást oldott fel Magyarország számára.
Verhofstadt azt mondta, semmit sem tud a perről. Viszont szerinte a Bizottságnak sokkal keményebbnek kellene lennie ebben a kérdésben, mert a magyarországi korrupció megszüntetéséről és a magyarországi szólásszabadságról szól.
„Legyünk őszinték, Magyarország Orbán alatt az elmúlt években egyfajta kleptokráciává vált.”
Verhostadt ezt nem azért mondja, mert a liberális pártcsalád tagja, hanem azért, mert Magyarországon élő emberektől hallja ezt.
Viszont szerinte van remény, ezt bizonyítják az elmúlt hetek tüntetései Magyarországon. Úgy gondolja, órási többség akarja ma Magyarországon az igazi változást. Szerinte jó dolog, hogy egyre többen mennek az utcára, mert a rendszert csak maguk az emberek tudják megváltoztatni. Nem az európai intézmények...
ANNYIRA GÁZ EZ AZ EGÉSZ. MINDENESTŐL
FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.04.24.
Megnéztem én is a gyermekvédelmi törvénytervezetet…
Nem tudom, hogy ezek a büntető pontok mit változtatnak majd a helyzeten, biztosan sokat (kivéve, ha élvezi a döntéshozói bizalmat valaki – ezt sajnos a történtek után nem bírom elengedni, mert bennem a bizalom a törvények betartása iránt igencsak megingott).
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.04.24.
Nem tudom, hogy ezek a büntető pontok mit változtatnak majd a helyzeten, biztosan sokat (kivéve, ha élvezi a döntéshozói bizalmat valaki – ezt sajnos a történtek után nem bírom elengedni, mert bennem a bizalom a törvények betartása iránt igencsak megingott).
Nem tudom, hogy a büntetések szigorításától lesz-e jobb a világ, nem pedig a rendszerek átalakításától, a megfelelő finanszírozástól, és szakmaiságtól. Én inkább ezekben hinnék továbbra is.
De mostanában sokat gondolkodom azon, mi az a társadalmi norma, amihez igazodni kellene, ha az ember egy konfliktusmentesebb életet kívánna. Minden területen. Ki képviseli ezt ma, és hogyan?
A törvénytervezet hosszasan taglalja a „kifogástalan életvitel” teljesülésének fontosságát. A családtagok vonatkozásában is, és akár környezettanulmányt is készíthet a „kifogástalan életvitel ellenőrzését végző szerv”.
Nos, e miatt kezdtem el azon töprengeni, vajon miféle világ lesz ez? Ez lesz a szakmaiság meghatározója? Kik lesznek ebben az ellenőrző szervben? Ők vajon kifogástalan életvitelt élnek? (Láttunk már párat, akik így voltak beállítva, példaként mások, az ország elé… aztán kiderült, annyira nem kifogástalanok. Sőt.)
Annyira gáz ez az egész. Mindenestől.
MAGYAR PÉTERNEK VAN A LEGNAGYOBB ESÉLYE ARRA, HOGY FÁJDALMAT OKOZZON A FIDESZNEK?
TELEX VIDEÓ
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2024.04.24.
A Fidesz politikai atombombát dobott Magyar Péterre, akivel szemben egyelőre úgy tűnik, az összegyurcsányozás is hatástalan. Van-e félnivalója a Fidesznek a június 9-i választásoktól? Milyen eredményt érhet el Magyar és a Tisza Párt? Milyen állapotban van a parlamenti ellenzék, és mi jöhet a választások után? A kampány eddigi legfontosabb témáit elemezte a Telex újságírója, Sarkadi Zsolt és Fábián Tamás.
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2024.04.24.
A Fidesz politikai atombombát dobott Magyar Péterre, akivel szemben egyelőre úgy tűnik, az összegyurcsányozás is hatástalan. Van-e félnivalója a Fidesznek a június 9-i választásoktól? Milyen eredményt érhet el Magyar és a Tisza Párt? Milyen állapotban van a parlamenti ellenzék, és mi jöhet a választások után? A kampány eddigi legfontosabb témáit elemezte a Telex újságírója, Sarkadi Zsolt és Fábián Tamás.
SZINTET LÉPETT ORBÁN POPULISTA VILÁGHÁLÓJA, DE HOZ-E EP-MANDÁTUMOKAT?
PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2024.04.24.
Párhuzamosan próbálkozik a NER a külföldi befolyásszerzéssel a politika és a gazdaság frontján. Orbán személyesen, illetve az erre felkent politikai elit tagjai direkt üzenetekkel, közvetlen kapcsolatteremtéssel. Létezik továbbá, és egyre terebélyesebb a kormánybefolyású álcivil agytrösztök szofisztikált nyomulása: az MCC, az Alapjogokért Központ, a Danube Institute és társai mintha turbófokozatra kapcsoltak volna, szövetségi rendszerük a partner-országok hasonló thinktankjeivel mára valóságos hálózatnak tűnik a szélsőjobbos populista üzenetek terítésében. Látszólag ettől független a NER-oligarchák gazdasági terjeszkedése a szomszédos országoktól a mediterrán Dél-Európán át egészen az afrikai kontinensig. De valóban nincsen összefüggés a kétféle befolyásgyakorlás között? Akkor sem, amikor az oligarchák a médiába fektetnek, és ott szintén a szívüknek kedves ideológiát terítik? Szintlépés-e az Euronews felvásárlása vagy a spanyol vonatgyárra, a Talgo-ra tett NER-es ajánlat? Feledy Botonddal, a Partizán külpolitikai szakértőjével, Garamvölgyi Flórával, a Guardian és a Szabad Európa tudósítójával, Hunyadi Bulcsúval, a Political Capital programigazgatójával, Magyari Péterrel, a Válasz Online újságírójával és Sebők Miklós közgazdász-politológussal keressük a válaszokat.
Szerző: Partizán
2024.04.24.
Párhuzamosan próbálkozik a NER a külföldi befolyásszerzéssel a politika és a gazdaság frontján. Orbán személyesen, illetve az erre felkent politikai elit tagjai direkt üzenetekkel, közvetlen kapcsolatteremtéssel. Létezik továbbá, és egyre terebélyesebb a kormánybefolyású álcivil agytrösztök szofisztikált nyomulása: az MCC, az Alapjogokért Központ, a Danube Institute és társai mintha turbófokozatra kapcsoltak volna, szövetségi rendszerük a partner-országok hasonló thinktankjeivel mára valóságos hálózatnak tűnik a szélsőjobbos populista üzenetek terítésében. Látszólag ettől független a NER-oligarchák gazdasági terjeszkedése a szomszédos országoktól a mediterrán Dél-Európán át egészen az afrikai kontinensig. De valóban nincsen összefüggés a kétféle befolyásgyakorlás között? Akkor sem, amikor az oligarchák a médiába fektetnek, és ott szintén a szívüknek kedves ideológiát terítik? Szintlépés-e az Euronews felvásárlása vagy a spanyol vonatgyárra, a Talgo-ra tett NER-es ajánlat? Feledy Botonddal, a Partizán külpolitikai szakértőjével, Garamvölgyi Flórával, a Guardian és a Szabad Európa tudósítójával, Hunyadi Bulcsúval, a Political Capital programigazgatójával, Magyari Péterrel, a Válasz Online újságírójával és Sebők Miklós közgazdász-politológussal keressük a válaszokat.
LATTMANN TAMÁS: SOK AZ ÉHES SZÁJ A FIDESZBEN, ÉS AZOKAT BETÖMVE KELL TARTANI
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.04.24.
Nem túl nagy hír, hogy az Európai Unió Bírósága befogadta a hat magyar alapítványi egyetem keresetét az Európai Tanács 2022. decemberében hozott határozata miatt, amiben megtiltotta, hogy az unió szerződést kössön az alapítványi formában működő magyarországi intézményekkel – véli Lattmann Tamás. A nemzetközi jogász szerint csak azért nem „kukázták ki” azonnal, mivel formai és egyéb szempontból a beadvány rendben van. De az eljárás vége úgyis az lesz, hogy elutasítják majd a keresetet. A kormány ez ügyben pedig azért nem enged, mert ha az illetékes elvtársak nem kapják meg a millióikat a semmiért, az fáj a Fidesznek, viszont az, ha a kutató nem tud nemzetközi kutatási projektben részt venni, nem fáj. Sok az éhes száj a Fideszben, és azokat betömve kell tartani – fogalmazott.
A tény, hogy hat magyar alapítványi egyetem még tavaly májusban beperelte az uniót az Európai Tanács 2022. decemberében hozott határozata miatt, amiben megtiltotta, hogy az unió szerződést kössön az alapítványi formában működő magyarországi intézményekkel. Ez lényegében az Erasmus+ oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési programból való ideiglenes kirekesztésüket jelenti. Ami újdonság ez ügyben – mint azt a Népszava megírta –, hogy az Európai Unió Bírósága most befogadta ezt a pert.
Lattmann Tamás nemzetközi jogásztól azt kérdeztük, ez politikai kommunikáció, vagy annál több. Szerinte a hat alapítványi egyetemről szóló, hónapok óta nyilvános hír csak egy újabb lendületet kapott attól, hogy az unió bíróságán nem „kukázták ki” azonnal, mivel formai és egyéb szempontból a beadvány rendben van. Vagyis igazából nem egy nagy hír, de ettől függetlenül ennek kapcsán el lehet mondani, hogy „valami történik”. Persze, nyilván van benne egy adag politikai kommunikáció is. Annak, amit látunk, sajnos volt már egy „viccesebb” változata, amikor a NER által maga alá gyűrt egyetemek NER által kinevezett rektorai együttesen tüntetőleg fölvonultak Brüsszelben, és egy fideszes EP-képviselő által szervezett eseményen az Európai Parlamentben elmondták, hogy milyen rossz nekik. Vagyis van az ilyen eseményeknek egy politikai kommunikációs aspektusa is, ahol az a mondás, hogy itt az egyetemeket politikai okokból éri mindenféle hátrány. Ráadásul azt is lehet mondani, hogy ehhez a kormánynak semmi köze, ami egyébként nyilván nem igaz. A történet ugyanis ott hibádzik, hogy a kormány által átalakított alapítványi rendszer az, ami miatt most áll a bál. Az pedig nyilvánvalóan politikai kommunikációs elem, hogy itt az egyetemeket lökik politikai értelemben is áldozati szerepbe. Velük akarják elvitetni a balhét...
Szerző: MILLEI ILONA
2024.04.24.
A tény, hogy hat magyar alapítványi egyetem még tavaly májusban beperelte az uniót az Európai Tanács 2022. decemberében hozott határozata miatt, amiben megtiltotta, hogy az unió szerződést kössön az alapítványi formában működő magyarországi intézményekkel. Ez lényegében az Erasmus+ oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési programból való ideiglenes kirekesztésüket jelenti. Ami újdonság ez ügyben – mint azt a Népszava megírta –, hogy az Európai Unió Bírósága most befogadta ezt a pert.
Lattmann Tamás nemzetközi jogásztól azt kérdeztük, ez politikai kommunikáció, vagy annál több. Szerinte a hat alapítványi egyetemről szóló, hónapok óta nyilvános hír csak egy újabb lendületet kapott attól, hogy az unió bíróságán nem „kukázták ki” azonnal, mivel formai és egyéb szempontból a beadvány rendben van. Vagyis igazából nem egy nagy hír, de ettől függetlenül ennek kapcsán el lehet mondani, hogy „valami történik”. Persze, nyilván van benne egy adag politikai kommunikáció is. Annak, amit látunk, sajnos volt már egy „viccesebb” változata, amikor a NER által maga alá gyűrt egyetemek NER által kinevezett rektorai együttesen tüntetőleg fölvonultak Brüsszelben, és egy fideszes EP-képviselő által szervezett eseményen az Európai Parlamentben elmondták, hogy milyen rossz nekik. Vagyis van az ilyen eseményeknek egy politikai kommunikációs aspektusa is, ahol az a mondás, hogy itt az egyetemeket politikai okokból éri mindenféle hátrány. Ráadásul azt is lehet mondani, hogy ehhez a kormánynak semmi köze, ami egyébként nyilván nem igaz. A történet ugyanis ott hibádzik, hogy a kormány által átalakított alapítványi rendszer az, ami miatt most áll a bál. Az pedig nyilvánvalóan politikai kommunikációs elem, hogy itt az egyetemeket lökik politikai értelemben is áldozati szerepbe. Velük akarják elvitetni a balhét...
SZERINTÜK TOVÁBBRA IS SZÜKSÉG VAN ÉS EGYRE NAGYOBB EGYHÁZI IGÉNY MUTATKOZIK KÖZVETÍTŐRE HÍVŐ EMBER ÉS A HATALOM ISTENSÉGGÉ (LEGINKÁBB A LOPÁS ISTENSÉGÉVÉ) DERMEDT KORMÁNYFŐJE KÖZÖTT
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.04.24.
A Református Egyház Zsinata bölcs és felettébb hagyománytisztelő döntést hozott. Az ostoba és rosszindulatú kívülállók hiába emlegetik fel a protestantizmus egyik alappillérét, amely Péter első levelére hivatkozva (2,9) az egyetemes papság elvét vallja, vagyis azt, hogy nincs szükség külön kiemelt papságra, klerikális szervezetre, amely közvetítene az egyes hívő ember és Isten között, ugyanis ezek az okoskodó kívülállók elfeledkeznek arról, hogy bár a hívő ember és Isten között valóban nincs szükség közvetítőre, miután a Krisztusban hívők mind papok, viszont továbbra is szükség van és egyre nagyobb egyházi igény mutatkozik közvetítőre hívő ember és a hatalom istenséggé (leginkább a lopás istenségévé) dermedt kormányfője között. Így tehát a Magyarországi Református Egyház teljes joggal hangsúlyozta, hogy „Balog Zoltán püspök urat arra kérjük, maradjon meg református egyházunk munkájának végzésében, és Istentől kapott tehetségét, tudását, tapasztalatát továbbra is fordítsa egyházunk javára. Erre a jövőben is nagy szükségünk lesz. Isten gazdag áldását kérjük életére és szolgálataira!”
És ezek a rosszindulatú kívülállók arról se feledkezzenek meg, hogy a Magyarországi Református Egyház ezzel a döntésével teljes mértékben hűséges maradt saját progresszív hagyományaihoz, így például a néhai Péter János református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke, majd kommunista külügyminiszter (1961-1973), az MSZMP (1961-től) és a Központi Bizottság tagja (1966-1988) szellemi hagyatékához, aki lelkes közvetítőként vitézkedett a Református Egyház és a pártállam legfőbb vezetése között. És ugyanebbe a progresszív hagyományba illeszkedett néhai Bartha Tibor református püspök is, aki ugyancsak az akkori pártállami vezetés és a saját egyháza közötti közvetítőként munkálkodott, egyfelől a Magyarországi Református Egyház Országos Zsinatának lelkészi elnökeként, másfelől a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának tagjaként (1958-1964), országgyűlési képviselőként (1958-1988), az Elnöki Tanács tagjaként (1963-1988), továbbá az Országos Béketanács és a Béke Világtanács elnökségi tagjaként (1968-tól).
Talán senki sem nehezményezi, ha épp pészach idején a gyermek széderesti hagyományos kérdését (Má nistáná) tesszük fel: „Miben különbözik ez az este a többi estétől?”
A Magyarországi Református Egyház vezetésének szemszögéből tekintve semmiben sem.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.04.24.
És ezek a rosszindulatú kívülállók arról se feledkezzenek meg, hogy a Magyarországi Református Egyház ezzel a döntésével teljes mértékben hűséges maradt saját progresszív hagyományaihoz, így például a néhai Péter János református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke, majd kommunista külügyminiszter (1961-1973), az MSZMP (1961-től) és a Központi Bizottság tagja (1966-1988) szellemi hagyatékához, aki lelkes közvetítőként vitézkedett a Református Egyház és a pártállam legfőbb vezetése között. És ugyanebbe a progresszív hagyományba illeszkedett néhai Bartha Tibor református püspök is, aki ugyancsak az akkori pártállami vezetés és a saját egyháza közötti közvetítőként munkálkodott, egyfelől a Magyarországi Református Egyház Országos Zsinatának lelkészi elnökeként, másfelől a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának tagjaként (1958-1964), országgyűlési képviselőként (1958-1988), az Elnöki Tanács tagjaként (1963-1988), továbbá az Országos Béketanács és a Béke Világtanács elnökségi tagjaként (1968-tól).
Talán senki sem nehezményezi, ha épp pészach idején a gyermek széderesti hagyományos kérdését (Má nistáná) tesszük fel: „Miben különbözik ez az este a többi estétől?”
A Magyarországi Református Egyház vezetésének szemszögéből tekintve semmiben sem.
REJTETT VILÁG: A VADVIZEK TÖRTÉNETE - MAGYAR TERMÉSZETFILM
VAD VÍZ STÚDIÓ
Szerző: VAD VÍZ STÚDIÓ
2024.04.22.
Vannak világok, melyeket alig lát emberi szem. Életek, amikről alig veszünk tudomást. Történetek, melyek a feledés homályába vesznek.
Magyarország egykor a vizek országa volt. Tele különleges élőlényekkel. Hegyi erdeinktől a földalatti mélységekig. Világok, melyeket a víz alkotott, s tett egyedülállóvá. Most azonban pont ez a kincs, a víz az, ami kifolyik a kezeink közül. Ahogy terjeszkedünk, úgy szorulnak vissza hazánk utolsó vadvizei.
Ahol a természet még a régmúlt ritmusa szerint játszik... Ahol az élővilág ádáz harcokat folytat a zsákmányszerzésért, a párzás jogáért, és a következő generáció felneveléséért... Ott tárul elénk ez a rejtett világ.
A Vad víz: Aqua Hungarica és a Múlt és jelen: Vizeink az ember kezében rendezőjének legújabb filmje, mely egyben a Vad víz trilógia utolsó fejezete is. A Rejtett világ: A vadvizek története című magyar természetfilm ritkán látott élőlényeket és vízi életközösségeket vonultat fel, melyek gyakorta az ember közvetlen közelében élnek, mégis szinte alig veszünk róluk tudomást.
Szerző: VAD VÍZ STÚDIÓ
2024.04.22.
Vannak világok, melyeket alig lát emberi szem. Életek, amikről alig veszünk tudomást. Történetek, melyek a feledés homályába vesznek.
Magyarország egykor a vizek országa volt. Tele különleges élőlényekkel. Hegyi erdeinktől a földalatti mélységekig. Világok, melyeket a víz alkotott, s tett egyedülállóvá. Most azonban pont ez a kincs, a víz az, ami kifolyik a kezeink közül. Ahogy terjeszkedünk, úgy szorulnak vissza hazánk utolsó vadvizei.
Ahol a természet még a régmúlt ritmusa szerint játszik... Ahol az élővilág ádáz harcokat folytat a zsákmányszerzésért, a párzás jogáért, és a következő generáció felneveléséért... Ott tárul elénk ez a rejtett világ.
A Vad víz: Aqua Hungarica és a Múlt és jelen: Vizeink az ember kezében rendezőjének legújabb filmje, mely egyben a Vad víz trilógia utolsó fejezete is. A Rejtett világ: A vadvizek története című magyar természetfilm ritkán látott élőlényeket és vízi életközösségeket vonultat fel, melyek gyakorta az ember közvetlen közelében élnek, mégis szinte alig veszünk róluk tudomást.
Továbbá bemutatásra kerül a 2020-as évekre oly jellemző aszályok és szélsőségek hatása vadvizeinkre. Ez az utolsó vadvizek története.
JELENETVÁLASZTÁS
0:00 - Prológus: Budapesti vadon
JELENETVÁLASZTÁS
0:00 - Prológus: Budapesti vadon
4:12 - Telelő harcsák
6:30 - Éltető Kis-Balaton
10:37 - Havazás a Dunán
11:46 - A Kiskunság nádasai
16:17 - Láperdő
19:01 - A Tápió-vidék sárkányai
23:40 - Kanalasgémek
26:06 - Varangynász
29:14 - Ingolák
32:28 - Partimadarak
39:11 - A korhadó erdő
43:16 - Az ébredő erdő
46:10 - Szülőnek lenni nehéz
53:32 - Nádi akrobata
57:27 - A vihar
59:40 - Hód
1:01:20 - Lápi halak
1:08:21 - Sötét világok
1:21:30 - In memoriam Velencei-tó
1:23:12 - Epilógus: Az utolsó vadvizek
1:28:22 - Stáblista
LANTOS CSABA: DINAMIKUS ÁRPLAFON JÖHET A BENZINNÉL
DELLA PODCAST 24.HU
Szerző: BAKA F. ZOLTÁN
2024.04.24.
Az európai parlamenti választásnak is van köze ahhoz, hogy a kormány szakít a szokásával, és tavasz helyett csak az év végén nyújtja be a 2025-ös költségvetést az Országgyűlésnek – ismerte el a Dellában Lantos Csaba energiaügyi miniszter, akivel a „picike felárral” vett orosz gázról is beszélgettünk, valamint a benzinárakról, melyekről épp ma dönt a kormány.
Az energiaügyi miniszter a büdzsé ügyében a nagyobb súlyt inkább a novemberben esedékes amerikai elnökválasztásra helyezi – mint mondta, Donald Trump győzelme esetén közelebb kerülhetünk a békéhez, aminek a magyar költségvetési tartalékok megállapításakor lenne jelentősége. A feltételes mód indokolt, mert minderről Lantos Csaba szerint a kormánynak nincs biztos tudása, csak reménye. Abban is bíznak, hogy elnökváltás esetén új alapokra kerülhet az USA gazdasága, ami más olaj- és földgázpolitikát hozhat, ez pedig egy intenzívebb energiakereskedelemben nyilvánulhat meg, és a nemzetközi árak csökkenéséhez vezethet. Közvetlen haszna azonban nem származna Magyarországnak az energiakereskedelemből Trump győzelme esetén, ugyanis nincs Trump-Orbán deal egy kedvezményes árazású energiaimportról – jelentette ki műsorunkban.
A kormány szerdán dönt a benzinárakról. A miniszter szerint arról kell dönteniük, indokolt-e egyáltalán a beavatkozás a piaci folyamatokba, amikor a régiós átlagárhoz képest 10–20 forinttal drágább az üzemanyag a magyar kutakon.
tehát nem egy hosszú időszakra rögzített áron adhatnák az üzemanyagot a kutak – mint amikor egységesen 480 forint volt benzin literje –, hanem a régiós átlag mozgását követő ármeghatározás jöhet szóba...
Szerző: BAKA F. ZOLTÁN
2024.04.24.
Az energiaügyi miniszter a büdzsé ügyében a nagyobb súlyt inkább a novemberben esedékes amerikai elnökválasztásra helyezi – mint mondta, Donald Trump győzelme esetén közelebb kerülhetünk a békéhez, aminek a magyar költségvetési tartalékok megállapításakor lenne jelentősége. A feltételes mód indokolt, mert minderről Lantos Csaba szerint a kormánynak nincs biztos tudása, csak reménye. Abban is bíznak, hogy elnökváltás esetén új alapokra kerülhet az USA gazdasága, ami más olaj- és földgázpolitikát hozhat, ez pedig egy intenzívebb energiakereskedelemben nyilvánulhat meg, és a nemzetközi árak csökkenéséhez vezethet. Közvetlen haszna azonban nem származna Magyarországnak az energiakereskedelemből Trump győzelme esetén, ugyanis nincs Trump-Orbán deal egy kedvezményes árazású energiaimportról – jelentette ki műsorunkban.
A kormány szerdán dönt a benzinárakról. A miniszter szerint arról kell dönteniük, indokolt-e egyáltalán a beavatkozás a piaci folyamatokba, amikor a régiós átlagárhoz képest 10–20 forinttal drágább az üzemanyag a magyar kutakon.
Ha szükség is lesz árplafonra, az dinamikus lesz,
tehát nem egy hosszú időszakra rögzített áron adhatnák az üzemanyagot a kutak – mint amikor egységesen 480 forint volt benzin literje –, hanem a régiós átlag mozgását követő ármeghatározás jöhet szóba...
EGYMILLIÓ EURÓ A LUXUSAUTÓ CSOMAGTARTÓJÁBAN: SZÁMLAGYÁRAK ÉS PARKFENNTARTÓ CÉGEK KAPCSOLATAI
SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYO GYÖRGY
2024.04.24.
Két nyomozás zajlik zöldterület-kezeléssel foglalkozó cégekkel, illetve azok egy háttéremberével kapcsolatban. Utóbbi összefügg az MSZP pártigazgatójával és Fuzik Zsolttal, egy számlagyáros-bűnszövetkezet központi szereplőjével is.
Előzetes letartóztatásba került Z. Zsolt, az önkormányzatok zöldterületeinek gondozását évente milliárdokért végző kertészeti cégháló fontos szereplője márciusban. A folyamatosan bővülő cégháló már két évtizede nyeri el szinte kizárólagosan a fővárosi kerületek és egy ideje már vidéki városok zöldfelületeinek karbantartására kiírt milliárdos tendereket.
A letartóztatás abban az ügyben történt, amelyről tavaly novemberben adott hírt a NAV: egy ritka Ferrarit és egy Lamborghini Urust foglaltak le egy adócsalásra használt számlagyár felgöngyölítése során, az egyik autó csomagtartójában 1,1 millió euró is volt. A NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának pénzügyi nyomozói tizenhét ingatlant és nyolc gépkocsit foglaltak le, és zárolták a cégek számláit. A NAV posztja szerint az elkövetők 2021 nyarától összesen 472 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a központi költségvetésnek.
A letartóztatásról először beszámoló 24.hu-nak dr. Kutas Tamás, a Baranya Vármegyei Főügyészség vezetőhelyettes ügyésze megerősítette, hogy tizenhat személlyel, köztük Z. Zsolttal szemben folyik eljárás. Az ügyész a nyomozás érdekeire tekintettel nekünk sem kívánt többet elmondani, így azt sem, hogy mely cégekről van szó.
A legnagyobb önkormányzati megrendelő a térségben Pécs városa. Az önkormányzat cége, a Biokom Kft. a kertészeti cégháló egyik központi szereplőjével, a ZÖFE Kft.-vel áll évek óta szerződésben (ezek itt tekinthetők meg). 2022-ben például összesen 365 millió forintért szerződtek két évre.
Próbáltuk telefonon és e-mailben elérni a cégháló különböző cégeit, hogy megtudjuk, érinti-e őket a nyomozás. Legtöbben nem válaszoltak, három cég igen: a DeerGarden Kft., a Parkfenntartó Kft. és a Harmat Kert Kft. ügyvezetői szerint őket nem...
Szerző: KERÉNYO GYÖRGY
2024.04.24.
Előzetes letartóztatásba került Z. Zsolt, az önkormányzatok zöldterületeinek gondozását évente milliárdokért végző kertészeti cégháló fontos szereplője márciusban. A folyamatosan bővülő cégháló már két évtizede nyeri el szinte kizárólagosan a fővárosi kerületek és egy ideje már vidéki városok zöldfelületeinek karbantartására kiírt milliárdos tendereket.
A letartóztatás abban az ügyben történt, amelyről tavaly novemberben adott hírt a NAV: egy ritka Ferrarit és egy Lamborghini Urust foglaltak le egy adócsalásra használt számlagyár felgöngyölítése során, az egyik autó csomagtartójában 1,1 millió euró is volt. A NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának pénzügyi nyomozói tizenhét ingatlant és nyolc gépkocsit foglaltak le, és zárolták a cégek számláit. A NAV posztja szerint az elkövetők 2021 nyarától összesen 472 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a központi költségvetésnek.
A letartóztatásról először beszámoló 24.hu-nak dr. Kutas Tamás, a Baranya Vármegyei Főügyészség vezetőhelyettes ügyésze megerősítette, hogy tizenhat személlyel, köztük Z. Zsolttal szemben folyik eljárás. Az ügyész a nyomozás érdekeire tekintettel nekünk sem kívánt többet elmondani, így azt sem, hogy mely cégekről van szó.
A legnagyobb önkormányzati megrendelő a térségben Pécs városa. Az önkormányzat cége, a Biokom Kft. a kertészeti cégháló egyik központi szereplőjével, a ZÖFE Kft.-vel áll évek óta szerződésben (ezek itt tekinthetők meg). 2022-ben például összesen 365 millió forintért szerződtek két évre.
Próbáltuk telefonon és e-mailben elérni a cégháló különböző cégeit, hogy megtudjuk, érinti-e őket a nyomozás. Legtöbben nem válaszoltak, három cég igen: a DeerGarden Kft., a Parkfenntartó Kft. és a Harmat Kert Kft. ügyvezetői szerint őket nem...
EGYRE TÖBB EURÓPAI SZÉLSŐSÉGES MÖGÜL KANDIKÁL KI AZ OROSZ VAGY ÉPP KÍNAI BEFOLYÁS - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.04.24.
Több hónapos bizonytalanság zárult le Amerikában, úgy tűnik még mindig kétpárti konszenzus van Ukrajna támogatásában. Az AfD egyik EP-képviselőjének asszisztensét kínai titkosszolgálati kapcsolatokkal gyanúsították meg, korábban pedig kitudódott, hogy Oroszország dezinformációs kampánnyal próbálkozik Csehországban. A Magyar Péter lejáratására irányuló törekvés kontraproduktívvá válhat – idézi a Financial Times László Róbertet. Nemzetközi lapszemle.
Véget ért a több hónapos bizonytalanság, hogy Washington továbbra is támogatja-e Ukrajna harcát az orosz agresszió ellen, és lezárult az a rendkívüli politikai saga, amely fölvetette azt a kérdést, hogy fenntartja-e az Egyesült Államok saját vezető szerepét a nemzetközi életben, globálisan törekszik-e értékeinek érvényesítésére – ezek a New York Times első kommentáló megállapításai annak nyomán, hogy a múlt szombati képviselőházi jóváhagyást követően most a szenátusban is megszavazták, mégpedig túlnyomó többséggel az Ukrajnának szánt, közel 61 milliárd dolláros támogatást.
Idézi a lap Chuck Schumer demokrata párti szenátort, aki szerint az Egyesült Államok szövetségesei az elmúlt hat hónap során a Kongresszust figyelték, és egyetlen dolgot akartak tudni: azt, hogy amikor az valóban nagyon fontos, képes-e Amerika erőt venni magán, és túllépni a pártos megosztottságon. Erre – tette hozzá a szenátor – igenlő válasz született.
Kínának, Oroszországnak, vagy éppen Iránnak érdeke, hogy megvásároljon szélsőségeseket a júniusi európai parlamenti választások közeledtével – írja kommentárjában a svájci Tages-Anzeiger, annak kapcsán, hogy a német szélsőjobboldali Alternatíva-párt, az AfD egyik EP-képviselőjének az asszisztensét kínai titkosszolgálati kapcsolatokkal gyanúsították meg, nem sokkal korábban pedig kitudódott, hogy Oroszország dezinformációs kampánnyal próbálja aláásni az Ukrajna katonai megsegítése melletti európai egyetértést, egyebek közt Csehországban.
A cikk szerint a jelek arra utalnak, hogy a kontinens önjelölt patriótái különösen hajlamosak ellenséges hatalmak szolgálatába állni, saját hazájuk ellen fordulni. A nemzetbiztonsági hatóságoktól egyre több figyelmeztetés érkezik. Nem csupán a már említett AfD politikusát vádoljak azzal, hogy pénz kapott Moszkvától, hanem például Belgiumban is felfigyeltek a Flamand Érdek elnevezésű szélsőséges párt egyik politikusára, aki állítólag éveken át hajtott végre feladatokat egy kínai titkosszolgálati ember megbízásából.
A TagesAnzeiger szerint egyre világosabb, hogy aki szélsőséges pártokra szavaz, az a több orosz és kínai befolyásra szavaz.
A londoni Financial Timesban megjelent Magyar Péter-nyilatkozat nyomán tegnap ismét kirobbant némi értelmezési vita arról, hogy a TISZA-párt vezetője mire is lenne hajlandó a Fidesszel. Akkor hát nézzük pontosan és a maga teljességében a vitatott részt:
„Célom az, hogy megfosszam a Fideszt a többségtől a következő választáson, és a legkevesebb, hogy koalícióra kényszerítsem. Együtt tudok működni cimborasági alapon történő pozícióosztogatás és Orbán nélküli Fidesszel, már ha létezik ilyesmi.”
Hozzáteszem, az interjú aligha készült az elmúlt napokban, mert a cikkben még az újonnan feltört párt 10 százalékos támogatottságáról esik szó, a Fidesz esetében pedig 40 százalékról. És megjegyzem, időközben már elhangzott Magyar Pétertől olyan kijelentés is, hogy Orbán nélkül nem lehet elképzelni a Fideszt.
A Financial Times beszámolója szerint egyébként „konzervatívnak” nevezi magát, aki azonban „nyitott mindenki más felé”. Mint a tekintélyes brit lap írja, a kormányzat a teljes fegyvertárát beveti ellene, hogy hiteltelenné tegye. Így a múlt héten az újonnan létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatot indított ellene, állítólagos külföldi támogatás miatt. Ő azonban a Facebookon azzal vágott vissza, kérdezzék meg a Fideszt, hány milliárdot költöttek amerikai kampánygurukra, a gyűlöletpropaganda mestereire.
A FinTimes idézi László Róbertet, a Political Capital elemzőjét, aki szerint a Fidesz válságüzemmódba váltott. Ismerteti azonban meg nem nevezett megfigyelők olyan vélekedését is, hogy a Magyar ellen indított kampány csak növeli a rá irányuló figyelmet, és így a Fidesz magatartása kontraproduktívvá válhat.
Magyar ugyanakkor – olvasható a londoni újságban – Orbánhoz hasonlóan elutasítóan beszél az EU úgymond „kettős mércéjéről”, és ha nyomást gyakorolnak Magyarországra, az szerinte visszaüt, és Orbán részben azért nyeri meg sorra a választásokat, mert fenntartja a Brüsszellel vívott harc látszatát. Az orosz kapcsolatról Magyar Péter azt mondja, hogy azt lehet jó dolognak tekinteni, de a nyugati gazdasághoz kötődünk, klubtagok vagyunk.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.04.24.
Véget ért a több hónapos bizonytalanság, hogy Washington továbbra is támogatja-e Ukrajna harcát az orosz agresszió ellen, és lezárult az a rendkívüli politikai saga, amely fölvetette azt a kérdést, hogy fenntartja-e az Egyesült Államok saját vezető szerepét a nemzetközi életben, globálisan törekszik-e értékeinek érvényesítésére – ezek a New York Times első kommentáló megállapításai annak nyomán, hogy a múlt szombati képviselőházi jóváhagyást követően most a szenátusban is megszavazták, mégpedig túlnyomó többséggel az Ukrajnának szánt, közel 61 milliárd dolláros támogatást.
Idézi a lap Chuck Schumer demokrata párti szenátort, aki szerint az Egyesült Államok szövetségesei az elmúlt hat hónap során a Kongresszust figyelték, és egyetlen dolgot akartak tudni: azt, hogy amikor az valóban nagyon fontos, képes-e Amerika erőt venni magán, és túllépni a pártos megosztottságon. Erre – tette hozzá a szenátor – igenlő válasz született.
Kínának, Oroszországnak, vagy éppen Iránnak érdeke, hogy megvásároljon szélsőségeseket a júniusi európai parlamenti választások közeledtével – írja kommentárjában a svájci Tages-Anzeiger, annak kapcsán, hogy a német szélsőjobboldali Alternatíva-párt, az AfD egyik EP-képviselőjének az asszisztensét kínai titkosszolgálati kapcsolatokkal gyanúsították meg, nem sokkal korábban pedig kitudódott, hogy Oroszország dezinformációs kampánnyal próbálja aláásni az Ukrajna katonai megsegítése melletti európai egyetértést, egyebek közt Csehországban.
A cikk szerint a jelek arra utalnak, hogy a kontinens önjelölt patriótái különösen hajlamosak ellenséges hatalmak szolgálatába állni, saját hazájuk ellen fordulni. A nemzetbiztonsági hatóságoktól egyre több figyelmeztetés érkezik. Nem csupán a már említett AfD politikusát vádoljak azzal, hogy pénz kapott Moszkvától, hanem például Belgiumban is felfigyeltek a Flamand Érdek elnevezésű szélsőséges párt egyik politikusára, aki állítólag éveken át hajtott végre feladatokat egy kínai titkosszolgálati ember megbízásából.
A TagesAnzeiger szerint egyre világosabb, hogy aki szélsőséges pártokra szavaz, az a több orosz és kínai befolyásra szavaz.
A londoni Financial Timesban megjelent Magyar Péter-nyilatkozat nyomán tegnap ismét kirobbant némi értelmezési vita arról, hogy a TISZA-párt vezetője mire is lenne hajlandó a Fidesszel. Akkor hát nézzük pontosan és a maga teljességében a vitatott részt:
„Célom az, hogy megfosszam a Fideszt a többségtől a következő választáson, és a legkevesebb, hogy koalícióra kényszerítsem. Együtt tudok működni cimborasági alapon történő pozícióosztogatás és Orbán nélküli Fidesszel, már ha létezik ilyesmi.”
Hozzáteszem, az interjú aligha készült az elmúlt napokban, mert a cikkben még az újonnan feltört párt 10 százalékos támogatottságáról esik szó, a Fidesz esetében pedig 40 százalékról. És megjegyzem, időközben már elhangzott Magyar Pétertől olyan kijelentés is, hogy Orbán nélkül nem lehet elképzelni a Fideszt.
A Financial Times beszámolója szerint egyébként „konzervatívnak” nevezi magát, aki azonban „nyitott mindenki más felé”. Mint a tekintélyes brit lap írja, a kormányzat a teljes fegyvertárát beveti ellene, hogy hiteltelenné tegye. Így a múlt héten az újonnan létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatot indított ellene, állítólagos külföldi támogatás miatt. Ő azonban a Facebookon azzal vágott vissza, kérdezzék meg a Fideszt, hány milliárdot költöttek amerikai kampánygurukra, a gyűlöletpropaganda mestereire.
A FinTimes idézi László Róbertet, a Political Capital elemzőjét, aki szerint a Fidesz válságüzemmódba váltott. Ismerteti azonban meg nem nevezett megfigyelők olyan vélekedését is, hogy a Magyar ellen indított kampány csak növeli a rá irányuló figyelmet, és így a Fidesz magatartása kontraproduktívvá válhat.
Magyar ugyanakkor – olvasható a londoni újságban – Orbánhoz hasonlóan elutasítóan beszél az EU úgymond „kettős mércéjéről”, és ha nyomást gyakorolnak Magyarországra, az szerinte visszaüt, és Orbán részben azért nyeri meg sorra a választásokat, mert fenntartja a Brüsszellel vívott harc látszatát. Az orosz kapcsolatról Magyar Péter azt mondja, hogy azt lehet jó dolognak tekinteni, de a nyugati gazdasághoz kötődünk, klubtagok vagyunk.
MEGMUTATJUK, HOL LŐHETI LÁBON MAGÁT A FIDESZ ÉS AZ ELLENZÉK AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSON
TELEX
Szerzők: CSEKE BALÁZS, MIZSUR ANDRÁS
2024.04.24.
Április 20-án hivatalosan is elkezdődött a kampányidőszak, a június 9-i önkormányzati választáson induló jelöltek és pártok kirajzottak a közterekre pultozni és ajánlásokat gyűjteni. Sok helyen azzal szembesülhettek a választók, hogy a legutóbbi választáson még szövetséges ellenzéki pártok jelöltjei most egymás ellen indulnak, de arra is van példa az országban, ahol a fideszes belháborúk miatt több kormánypárti jelölt is lesz a szavazólapon.
A recept világos volt az ellenzéki pártok előtt: a 2019-es önkormányzati választáson hosszú idő után azzal tudtak sikert elérni Orbán Viktor rendszerében, hogy közös jelöltekkel indultak a Fidesz ellen Budapesten és a legtöbb megyei jogú városban. Hónapokig tárgyaltak, hogy a 2024-es önkormányzati választásnak is ebben a felállásban tudjanak nekivágni.
Mostanra kiderült: nem sikerült megugrani ezt az akadályt. Mára jó pár fővárosi kerületben és vidéki városban felbomlott az ellenzéki egység, és egymás ellen indulnak az egykori szövetségesek. Három fővárosi kerületben rendeztek előválasztást, a többi vitás helyen ez még nem jött össze. A következő hetekben eldőlhet, hogy az utolsó pillanatban valaki félrerántja-e a kormányt, vagy nevető harmadikként visszahódítja az öt éve elbukott önkormányzatokat a Fidesz...
Szerzők: CSEKE BALÁZS, MIZSUR ANDRÁS
2024.04.24.
A recept világos volt az ellenzéki pártok előtt: a 2019-es önkormányzati választáson hosszú idő után azzal tudtak sikert elérni Orbán Viktor rendszerében, hogy közös jelöltekkel indultak a Fidesz ellen Budapesten és a legtöbb megyei jogú városban. Hónapokig tárgyaltak, hogy a 2024-es önkormányzati választásnak is ebben a felállásban tudjanak nekivágni.
Mostanra kiderült: nem sikerült megugrani ezt az akadályt. Mára jó pár fővárosi kerületben és vidéki városban felbomlott az ellenzéki egység, és egymás ellen indulnak az egykori szövetségesek. Három fővárosi kerületben rendeztek előválasztást, a többi vitás helyen ez még nem jött össze. A következő hetekben eldőlhet, hogy az utolsó pillanatban valaki félrerántja-e a kormányt, vagy nevető harmadikként visszahódítja az öt éve elbukott önkormányzatokat a Fidesz...
MAGYAR PÉTER BEROBBANÁSA: VÁLASZRA KÉSZÜL ORBÁN VIKTOR ÉS A FIDESZ? - KÉRI LÁSZLÓ
ULTRAVOKS
Műsorvezető: KIRÁLY TAMÁS
2024.04.23.
Az Ultrahang Plusz mai adásában Kéri László politológus volt a vendégünk, akivel politikai változásokról, Magyar Péter jelenségről, a Fidesz problémáiról, a lehetséges válaszokról és a tágabb történelmi kontextusokról beszélgettünk.
ITT NÉZHETŐ MEG
Műsorvezető: KIRÁLY TAMÁS
2024.04.23.
Az Ultrahang Plusz mai adásában Kéri László politológus volt a vendégünk, akivel politikai változásokról, Magyar Péter jelenségről, a Fidesz problémáiról, a lehetséges válaszokról és a tágabb történelmi kontextusokról beszélgettünk.
ITT NÉZHETŐ MEG
BÉKEHAZUGSÁGOK; MAGYAR PÉTER VS. DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ; FIDESZ RENDEZVÉNY BETILTÁSA
POTTYONDY EDINA PODCAST
Szerző: POTTYONDY EDINA
2024.04.24.
Békehazugságok; Magyar Péter vs. Demokratikus Koalíció; Fidesz rendezvény betiltása...
Szerző: POTTYONDY EDINA
2024.04.24.
Békehazugságok; Magyar Péter vs. Demokratikus Koalíció; Fidesz rendezvény betiltása...
AMERIKAI NÉPSZAVA: MESSIÁS ANNAK KELL, AKI NEM AKAR CSINÁLNI SEMMIT
AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.04.23.
A „messiás” magyarul megváltót jelent, aki olyan kiválasztott, aki megváltója a népnek. A megváltás helyettesítő áldozat, amikor más valaki váltja ki, szabadítja meg az embereket, amikor más valaki fizeti meg ennek az árát. Nekik pedig nem kell tenni érte semmit.
A keresztény Messiás önmagát áldozza fel a bűnösök helyett (és a bűnösökért), akik nem tudják megváltani magukat. Ezért messiásra van szükségük. Magyarországon az ellenzéki messiásvárás is arra épül, hogy valaki más szabadítsa meg őket.
De őket azért, mert nem akarják megváltani magukat. A messiásvárás ezt fejezi ki: jöjjön valaki, legyen az bárki, aki megszabadítja őket Orbántól. Méghozzá anélkül, hogy nekik bármit is tenniük kellene. A hisztéria azért ilyen nagy, hogy ez utóbbi ki ne derüljön.
Ezért fogékonyak Magyar Péter hamis ígéretére, hogy ő Orbán szabályai közt is megnyeri a választást, mert középen egyesít mindenkit, és nem kell csinálni semmit. Elég elmenni szavazni, a többit a „messiás” intézi.
A messiásvárók eddig sem tettek szinte semmit, csak annyit, amivel nem kockáztatnak, és ezen nem akarnak változtatni. Ezért hiszik el a hazugságot, hogy választáson is legyőzhető Orbán. Miközben ő azért változtatja állandóan a feltételeket, hogy ne lehessen megtenni.
Ez az oka annak, hogy az ellenzéki pártok nem tudják leváltani Orbánt, nem a bénaságuk. Ezt senki nem is tudná. A messiásvárók azonban úgy tekintenek rájuk, mintha csupán saját impotenciájuk és alkalmatlanságuk miatt nem képesek leváltani az ördögöt.
Mivel erre már semmi esélyt nem látnak (a leválthatatlanság tényével pedig nem mernek szembenézni, mert az tőlük is valamiféle kiállást, aktivitást és áldozatot követelne), keresik és várják az új messiást, aki a valóság helyett tovább hazudik nekik.
Annak érdekében, hogy semmit ne kelljen csinálniuk, először kitalálták, hogy a demokrácia és a demokratikus elvek nem elég vonzóak, hogy elég szavazó legyen hozzá. A balliberális oldal ezért nem elég, szükség van hozzá jobboldali fideszes szavazókra is.
Ehhez azonban át kellett lépniük azon a tényen, hogy aki fideszes létére hajlandó Orbán ellen szavazni, az már a demokrácia híve, ezért áll szemben Orbánnal, és nem a fideszes ideológiával kell/lehet megnyerni, mert abból szeretne kilépni. Ha van hova.
Azért, hogy ne kelljen csinálni semmit, képesek semmibe venni ezt a logikai bukfencet, s képesek feladni magukat, az identitásukat, akár jobboldali(bb)á is válni, csak jöjjön valaki, akivel le lehet váltani Orbánt. Ez a motiváció kergeti hamis messiások karjaiba őket...
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.04.23.
A keresztény Messiás önmagát áldozza fel a bűnösök helyett (és a bűnösökért), akik nem tudják megváltani magukat. Ezért messiásra van szükségük. Magyarországon az ellenzéki messiásvárás is arra épül, hogy valaki más szabadítsa meg őket.
De őket azért, mert nem akarják megváltani magukat. A messiásvárás ezt fejezi ki: jöjjön valaki, legyen az bárki, aki megszabadítja őket Orbántól. Méghozzá anélkül, hogy nekik bármit is tenniük kellene. A hisztéria azért ilyen nagy, hogy ez utóbbi ki ne derüljön.
Ezért fogékonyak Magyar Péter hamis ígéretére, hogy ő Orbán szabályai közt is megnyeri a választást, mert középen egyesít mindenkit, és nem kell csinálni semmit. Elég elmenni szavazni, a többit a „messiás” intézi.
A messiásvárók eddig sem tettek szinte semmit, csak annyit, amivel nem kockáztatnak, és ezen nem akarnak változtatni. Ezért hiszik el a hazugságot, hogy választáson is legyőzhető Orbán. Miközben ő azért változtatja állandóan a feltételeket, hogy ne lehessen megtenni.
Ez az oka annak, hogy az ellenzéki pártok nem tudják leváltani Orbánt, nem a bénaságuk. Ezt senki nem is tudná. A messiásvárók azonban úgy tekintenek rájuk, mintha csupán saját impotenciájuk és alkalmatlanságuk miatt nem képesek leváltani az ördögöt.
Mivel erre már semmi esélyt nem látnak (a leválthatatlanság tényével pedig nem mernek szembenézni, mert az tőlük is valamiféle kiállást, aktivitást és áldozatot követelne), keresik és várják az új messiást, aki a valóság helyett tovább hazudik nekik.
Annak érdekében, hogy semmit ne kelljen csinálniuk, először kitalálták, hogy a demokrácia és a demokratikus elvek nem elég vonzóak, hogy elég szavazó legyen hozzá. A balliberális oldal ezért nem elég, szükség van hozzá jobboldali fideszes szavazókra is.
Ehhez azonban át kellett lépniük azon a tényen, hogy aki fideszes létére hajlandó Orbán ellen szavazni, az már a demokrácia híve, ezért áll szemben Orbánnal, és nem a fideszes ideológiával kell/lehet megnyerni, mert abból szeretne kilépni. Ha van hova.
Azért, hogy ne kelljen csinálni semmit, képesek semmibe venni ezt a logikai bukfencet, s képesek feladni magukat, az identitásukat, akár jobboldali(bb)á is válni, csak jöjjön valaki, akivel le lehet váltani Orbánt. Ez a motiváció kergeti hamis messiások karjaiba őket...
UNIÓS PÉNZ IS LENNE A GYERMEKVÉDELEMRE, A 27 EU-TAGORSZÁGBAN MINDEN ÖTÖDIK GYEREK PEDOFIL ÁLDOZAT
NÉPSZAVA
Szerző: HALMAI KATALIN (STRASBOURG)
2024.04.24.
Az Európai Bizottság friss ajánlásokat fogalmazott meg az integrált gyermekvédelmi rendszerek megerősítésére.
A gyermekek bántalmazása és szexuális kizsákmányolása olyan bűncselekmény, amely egyre gyakoribb az EU országaiban. – Becslések szerint az Európában élő gyermekek 20 százaléka áldozata a szexuális erőszak valamely formájának. Az Egészségügyi Világszervezet adatai azt mutatják, hogy világszerte a kiskorúak felével szemben követnek el erőszakot. A kormányok intézkedései és mulasztásai egyetlen társadalmi csoportra sincsenek olyan nagy hatással, mint a gyermekekre. Megvédeni őket jogi és erkölcsi kötelességünk – mondta Dubravka Šuica illetékes biztos kedden Strasbourgban, bemutatva az Európai Bizottság (EB) friss ajánlásait az integrált gyermekvédelmi rendszerek megerősítésére a tagállamokban.
Az uniós testület közleményében felkéri az uniós kormányokat, hogy dolgozzanak ki nemzeti terveket a gyermekek elleni erőszak megszüntetésére, a gyermekvédelemre vonatkozó uniós és hazai jogszabályok hatékony végrehajtására, az adatgyűjtés javítására és az érintett intézmények személyi, pénzügyi erőforrásainak a bővítésére...
Szerző: HALMAI KATALIN (STRASBOURG)
2024.04.24.
A gyermekek bántalmazása és szexuális kizsákmányolása olyan bűncselekmény, amely egyre gyakoribb az EU országaiban. – Becslések szerint az Európában élő gyermekek 20 százaléka áldozata a szexuális erőszak valamely formájának. Az Egészségügyi Világszervezet adatai azt mutatják, hogy világszerte a kiskorúak felével szemben követnek el erőszakot. A kormányok intézkedései és mulasztásai egyetlen társadalmi csoportra sincsenek olyan nagy hatással, mint a gyermekekre. Megvédeni őket jogi és erkölcsi kötelességünk – mondta Dubravka Šuica illetékes biztos kedden Strasbourgban, bemutatva az Európai Bizottság (EB) friss ajánlásait az integrált gyermekvédelmi rendszerek megerősítésére a tagállamokban.
Az uniós testület közleményében felkéri az uniós kormányokat, hogy dolgozzanak ki nemzeti terveket a gyermekek elleni erőszak megszüntetésére, a gyermekvédelemre vonatkozó uniós és hazai jogszabályok hatékony végrehajtására, az adatgyűjtés javítására és az érintett intézmények személyi, pénzügyi erőforrásainak a bővítésére...
HALÁLOS HÉTFŐK – MIÉRT A HÉT ELEJÉN HALNAK MEG LEGTÖBBEN A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN?
VÁLASZ ONLINE
Áll a bál Angliában, ahol politikai botrányt generált, hogy hetente több száz ember vesztét okozza a „halálos hétfő” jelenség, vagyis az a tény, hogy hét elején sokkal többet kell várni, és ezért többen halnak meg a sürgősségi rendszerben, mint más napokon. Megnéztük a magyar adatot, és kiderült: Magyarországon is hétfőn halnak meg a legtöbben. Az okok hasonlóak: bedugul a rendszer. De miért, ha a magyar kórházakban az ágyak közel 40 százaléka üresen áll?
Angliában éles visszhangot váltott ki, hogy a The Independent című lap szerint a szigetországban a hét napjai közül legtöbben hétfőn halnak meg. Az természetesnek tűnik, hogy az évszakok között van ingadozás, de a napok között is? A normális az volna, ha a meghaltak száma egyenletesen oszlana el a hét napjai között, mert a halál – leszámítva talán a közlekedési balesetek miatti tragédiákat – nem tesz különbséget hétfő és szerda között. Ha mégis eltérnek a számok egymástól, akkor az fontos jelzés az egészségügy irányítói számára arról, hogy hiba van a rendszerben. A briteknél biztosan. Ki is derült, mi az: bedugulnak a kórházaik. A vasárnapi betegeket még nem tudják hazabocsátani, és már tömegével jönnek a hétfőiek. A sürgősségi osztályokon megnő a várakozási idő, és ez okoz többlethalálozást.
Mielőtt azonban rácsodálkoznánk a brit egészségügy elképesztően részletes és magyar szemmel bátor statisztikáira, nézzünk körül a saját házunk táján! Korábban elterjedt nézet volt, hogy nálunk legrosszabb eséllyel a hétvégén súlyosan megbetegedők indulnak, mert szombaton és vasárnap ügyeleti rend szerint működnek a kórházak, ilyenkor kevesebb orvos és nővér van szolgálatban.
Nyilvános magyar adatot nem találtunk arról, melyik napon hányan halnak meg a sürgősségi osztályokon, vagy akár a magyar kórházakban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Demográfiai évkönyve azonban közli, hogy melyik napon hány haláleset történik összesen Magyarországon. Mivel hazánkban legtöbben kórházban hunynak el, ez az adat a magyar egészségügyről is sokat elmond. A legfrissebb, 2022-es statisztikát tartalmazó Demográfiai évkönyv napi halálozási adatait megfeleltettük tehát a hét napjainak, majd hétről hétre megvizsgáltuk, melyik nap végzett az első helyen. Mivel egy évben 52 hét van, egy hétnek pedig 7 napja, egyenlő szórásnál átlagosan egy-egy naptári napra hét elsőségnek kellett volna jutnia. 2022-ben ezzel szemben azt találtuk, hogy a hétfő 15 alkalommal volt a leghalálosabb nap. A legkevesebbszer pedig a vasárnap végzett az első helyen. Mindössze kétszer...
Szerző: ÉLŐ ANITA
2024.04.24.
Angliában éles visszhangot váltott ki, hogy a The Independent című lap szerint a szigetországban a hét napjai közül legtöbben hétfőn halnak meg. Az természetesnek tűnik, hogy az évszakok között van ingadozás, de a napok között is? A normális az volna, ha a meghaltak száma egyenletesen oszlana el a hét napjai között, mert a halál – leszámítva talán a közlekedési balesetek miatti tragédiákat – nem tesz különbséget hétfő és szerda között. Ha mégis eltérnek a számok egymástól, akkor az fontos jelzés az egészségügy irányítói számára arról, hogy hiba van a rendszerben. A briteknél biztosan. Ki is derült, mi az: bedugulnak a kórházaik. A vasárnapi betegeket még nem tudják hazabocsátani, és már tömegével jönnek a hétfőiek. A sürgősségi osztályokon megnő a várakozási idő, és ez okoz többlethalálozást.
Mielőtt azonban rácsodálkoznánk a brit egészségügy elképesztően részletes és magyar szemmel bátor statisztikáira, nézzünk körül a saját házunk táján! Korábban elterjedt nézet volt, hogy nálunk legrosszabb eséllyel a hétvégén súlyosan megbetegedők indulnak, mert szombaton és vasárnap ügyeleti rend szerint működnek a kórházak, ilyenkor kevesebb orvos és nővér van szolgálatban.
Nyilvános magyar adatot nem találtunk arról, melyik napon hányan halnak meg a sürgősségi osztályokon, vagy akár a magyar kórházakban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Demográfiai évkönyve azonban közli, hogy melyik napon hány haláleset történik összesen Magyarországon. Mivel hazánkban legtöbben kórházban hunynak el, ez az adat a magyar egészségügyről is sokat elmond. A legfrissebb, 2022-es statisztikát tartalmazó Demográfiai évkönyv napi halálozási adatait megfeleltettük tehát a hét napjainak, majd hétről hétre megvizsgáltuk, melyik nap végzett az első helyen. Mivel egy évben 52 hét van, egy hétnek pedig 7 napja, egyenlő szórásnál átlagosan egy-egy naptári napra hét elsőségnek kellett volna jutnia. 2022-ben ezzel szemben azt találtuk, hogy a hétfő 15 alkalommal volt a leghalálosabb nap. A legkevesebbszer pedig a vasárnap végzett az első helyen. Mindössze kétszer...
GÁZ VAN
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.04.24.
Szijjártó futsalos, ez a mi külügyesünk az EU külügyminisztereinek luxemburgi tanácskozásán hőbörgött, és jelentette be, Magyarország (illetve ebben az olvasatban kizárólag a Fidesz) immár kétmilliárd eurót blokkol abból a közös uniós forrásból, amely az Ukrajnának juttatott fegyverszállítások refinanszírozására szolgál. Még csak nem is a békére hivatkozva tette s teszi ezt, hogy ne tudjanak az ukránok (mint a mi kedves vezetőnk) lőni mindenre, ami mozog, hanem pár szem gyógyszer miatt (szimbolikusan természetesen).
Ukrajna valamilyen ok miatt a Richter gyógyszergyár tizennégy készítményének akarja visszavonni az ottani forgalmazási engedélyét, amihez józan megfontolással joguk van, a többit pedig engedik. Illetve attól, hogy tizennégy gyógyszert nem vihet Ukrajnába a magyar gyártó, semmilyen különösebb hátrány nem éri. Szijjártó olvasatában azonban ez a magyar vállalattal szembeni boszorkányüldözés, aminek az a büntetése, hogy Putyin az ilyen országot törölje el a föld színéről. Olybá tűnik, hogy az ukránokon már megint nem volt sapka.
Nem is olyan rég, amikor a világ normálisabb fele megállapította, hogy Orbán, Szijjártó, így a Fidesz és sajnálatosan akkor már kies hazánk is Putyin valagából kandikál kifelé, akkor olyan lármát csaptak a fiúk, ami a Holdról is hallatszott, de képtelenek úgy viselkedni mégis, mintha ez nem lenne igaz. Szőrmentén említsük meg a Lavrovval való kvaterkázást, a kitüntetést, amit Szijjártó oly boldogan vett át, de ezek csak a felszín, ugyanakkor bizonyíték mégis, hogy a fiúk képtelenek úgy viselkedni, mint az a klub várná, amelynek a tagjai.
Hogy Bayer ezt a klubot a Sátánnal teszi egylényegűvé, az is egy jelzés, és szégyenfolt országunkon, mert immár tizennégy éve választjuk meg őket folyamatosan, ha ezeknek a választásoknak a módja nem is felel meg a klub szabályainak. Ennek ellenére vagy éppen ezért tette fel a kérdést Bayer, hogy akarunk-e a nyugathoz tartozni egyáltalán, és olybá tűnik, nem igazán. A fiúk gyártják erre a folyamatos bizonyítékokat, egyszerűen ezen a téren képtelenek hibázni, ahogyan az oroszokat engedik be már nem is a spájzba, hanem a hálószobába.
A magyar futball kivételezett helyzetében szinte állam az államban (közpénztenger, adókedvezmények, stadionok meg a többi), de még itt is kivételezett helyzetben van a Ferencváros, amelynek Kubatov az elnöke, és a klubnak juttatott közpénzadományokért cserébe rendelkezésre állnak az ottani kopaszok, akiket néhányszor már be is vetettek. A futballra az isten pénze sem elég, a Ferencvárosnak meg pláne, amely alakulatnak azt a sorsot szánja a rezsim, hogy kerüljön legalábbis Európa élvonalába. (Édes álom.)
Ehhez még a mostaninál is több pénz kell, de sajnálatosan maga a csapat még nincsen azon a szinten, hogy bármely tőkeerős nyugati cég érdeklődését felkeltené, meg különben is, ők a Sátán birodalmából érkeznének, megteszi hát helyettük egy olyan orosz cég, amelyik amúgy bevételeivel nagyban hozzájárul Putyin háborújához, és ez a Gazprom. Az a hír járja, hogy ők lesznek a Ferencváros új mecénásai, ami elég erős morális aggályokat vet fel, ugyanakkor azt a szégyenfoltot, ami rajtunk ég ezek miatt, egyenesen lángolóvá teszi...
Szerző: Rezeda
2024.04.24.
Ukrajna valamilyen ok miatt a Richter gyógyszergyár tizennégy készítményének akarja visszavonni az ottani forgalmazási engedélyét, amihez józan megfontolással joguk van, a többit pedig engedik. Illetve attól, hogy tizennégy gyógyszert nem vihet Ukrajnába a magyar gyártó, semmilyen különösebb hátrány nem éri. Szijjártó olvasatában azonban ez a magyar vállalattal szembeni boszorkányüldözés, aminek az a büntetése, hogy Putyin az ilyen országot törölje el a föld színéről. Olybá tűnik, hogy az ukránokon már megint nem volt sapka.
Nem is olyan rég, amikor a világ normálisabb fele megállapította, hogy Orbán, Szijjártó, így a Fidesz és sajnálatosan akkor már kies hazánk is Putyin valagából kandikál kifelé, akkor olyan lármát csaptak a fiúk, ami a Holdról is hallatszott, de képtelenek úgy viselkedni mégis, mintha ez nem lenne igaz. Szőrmentén említsük meg a Lavrovval való kvaterkázást, a kitüntetést, amit Szijjártó oly boldogan vett át, de ezek csak a felszín, ugyanakkor bizonyíték mégis, hogy a fiúk képtelenek úgy viselkedni, mint az a klub várná, amelynek a tagjai.
Hogy Bayer ezt a klubot a Sátánnal teszi egylényegűvé, az is egy jelzés, és szégyenfolt országunkon, mert immár tizennégy éve választjuk meg őket folyamatosan, ha ezeknek a választásoknak a módja nem is felel meg a klub szabályainak. Ennek ellenére vagy éppen ezért tette fel a kérdést Bayer, hogy akarunk-e a nyugathoz tartozni egyáltalán, és olybá tűnik, nem igazán. A fiúk gyártják erre a folyamatos bizonyítékokat, egyszerűen ezen a téren képtelenek hibázni, ahogyan az oroszokat engedik be már nem is a spájzba, hanem a hálószobába.
A magyar futball kivételezett helyzetében szinte állam az államban (közpénztenger, adókedvezmények, stadionok meg a többi), de még itt is kivételezett helyzetben van a Ferencváros, amelynek Kubatov az elnöke, és a klubnak juttatott közpénzadományokért cserébe rendelkezésre állnak az ottani kopaszok, akiket néhányszor már be is vetettek. A futballra az isten pénze sem elég, a Ferencvárosnak meg pláne, amely alakulatnak azt a sorsot szánja a rezsim, hogy kerüljön legalábbis Európa élvonalába. (Édes álom.)
Ehhez még a mostaninál is több pénz kell, de sajnálatosan maga a csapat még nincsen azon a szinten, hogy bármely tőkeerős nyugati cég érdeklődését felkeltené, meg különben is, ők a Sátán birodalmából érkeznének, megteszi hát helyettük egy olyan orosz cég, amelyik amúgy bevételeivel nagyban hozzájárul Putyin háborújához, és ez a Gazprom. Az a hír járja, hogy ők lesznek a Ferencváros új mecénásai, ami elég erős morális aggályokat vet fel, ugyanakkor azt a szégyenfoltot, ami rajtunk ég ezek miatt, egyenesen lángolóvá teszi...
KÓSA LAJOS STAND-UPJA AZ ATOMHÁBORÚ ELŐTT
444.HU
Szerző: 444.HU
2024.04.24.
Üdvözlet! Ez itt újra a 444 napindító hírlevele, benne az elmúlt nap főbb anyagaival. (A hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.)
Szerző: 444.HU
2024.04.24.
Kezdésnek itt van 4 kiemelt cikk a címlapról: