BLOGÁSZAT, napi blogjava: 04/21/24

Pedig eredetileg nem erre találták ki a magántőkealapokat, de a NER milliárdosainak túl kecsegtető volt, hogy ezek befektetői rejtve maradhattak a nyilvánosság elől. Eddig. Egy tervezett uniós szabályozás ugyanis véget vethet a magántőkealapok aranykorának.

ITT NÉZHETŐ MEG

Lásd még:

- Orbánék és a titkos pénzeszsákok: miért bújnak a szupergazdagok magántőkealapok mögé?

- Ők irányítják a háttérből a Mészáros-birodalmat: a kamupártos, az intézők és Sakálferi

- Bodoky: az offshore cégek arra szolgálnak, hogy elrejtsék a tulajdonosokat

ÚTSZÉLEN: MŰSOR MINDENKINEK AZOKRÓL, AKIKET MAGUKRA HAGYTAK

KLUBRÁDIÓ / ÚTSZÉLEN
Műsorvezető: JÓZSA MÁRTA
2024.04.18.

Most végez az a generáció, amely már kizárólag a Nemzeti Alaptantervnek nevezett kurzusideológia szerint érettségizik. A 112 731 felnőttkorba lépő fiatal egyike sem választhatta már a társadalomismeret, vagy művészettörténet tárgyakat. És sokan vannak, akiknek idáig eljutni is csak álom. Van ahol már az óvodákban sem alhatnak bent a roma gyerekek, iskolák, ahol külön bejáraton kell közlekedniük, vagy ahol külön ballagnak. Bogdánné Tímea, az Együttnevelés Szövetség egyik tagja Nógrádból érkezett, szociális munkás, szabadidejében pedig zumbázni tanítja a helyi asszonyokat.

ITT HALLGATHATÓ MEG

Karosszék – Józsa Márta jegyzete

AZ ÚTSZÉLEN KORÁBBI ADÁSAI

NYOMOZ A NAV A CÖF CÉGE UTÁN, MÉSZÁROS LŐRINC MEGVETTE A BRENDON BABABOLTOT - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2024.04.19.

24.hu: A NAV költségvetési csalás miatt nyomoz a plakátokat kiadó CÖF-cég ügyében

Miután tavaly a lap megírta, mennyit költött listaáron a CÖF–CÖKA cége, a Kövess minket 2022 Kft. az ellenzéki politikusokat lejárató plakátkampányra, Vadai Ágnes (DK) kérdést nyújtott be a legfőbb ügyésznek arról, honnan volt 1 milliárd forintja a veszteséges cégnek. Polt Péter akkor a kérdést feljelentésként értékelte, megküldte kivizsgálásra a Nemzeti- Adó és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságának. Polt most Vadai újabb kérdésére azt közölte, hogy a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztálya költségvetési csalás bűntette miatt nyomozást rendelt az ügyben tavaly ősszel.

RTL: Lázár Jánosék másodfokon is elvesztették a 252 milliós kártérítési pert, és 16 milliót még fizetnie is kell a teniszszövetségnek

A Szegedi Ítélőtábla mindenben helybenhagyta az elsőfokú részítéletet, így a Magyar Tenisz Szövetség másodfokon is elveszítette a volt főtitkár ellen indított 252 millió forintos kártérítési pert – értesült az rtl.hu. A döntés értelmében a szövetség tartozik Richter Attilának 16 havi bérrel, így még fizetnie is kell nagyjából 16 millió forintot. A bíróság szerint hiába állították a volt főtitkárról, hogy kárt okozott, amikor aláírt egy torna rendezéséről szóló szerződést, valójában nem járt el gondatlanul.

444: Mészáros Lőrincé lett a babacuccokat áruló Brendon

„Sikeres megállapodást követően adásvételi szerződést írt alá a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Zrt., amelynek értelmében a zárási feltételek sikeres teljesülése esetén 100%-os tulajdonosa lesz Magyarország piacvezető kiskereskedelmi baba áruházláncának, a Brendon Holding Kft.-nek”– jelentette be közleményében a Mészáros Csoport. Az 1993-ban alapított Brendon 18 üzlethelyiséget üzemeltet Magyarországon, a baba-mama termékek kereskedelmére specializálódott áruházak között piacvezető helyet foglal el. Konszolidált árbevétele 2022-ben meghaladta a 15 milliárd forintot, alkalmazottainak száma több mint 300 fő.

Hvg.hu: Menczer Tamás nem marad külügyminisztériumi fizetés nélkül

Menczer Tamás múlt péntekig a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára volt, de onnan távozott, mert ő lett a Fidesz kommunikációs igazgatója. A csütörtök esti Hivatalos Értesítőben azonban megjelent, hogy volt főnöke, Szijjártó Péter a magyar–német társadalmi kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá nevezte ki. A biztosi munkáért ha nem is államtitkári fizetést kap, mint eddig, de a jogszabály szerint helyettes államtitkárit igen, ami a miniszterelnök döntése alapján akár havi bruttó két millió forint is lehet.

Népszava: Megszólalt az ORFK, korrupció miatt több tankerületi vezető ellen is nyomoznak

Vesztegetés elfogadása és sikkasztás bűntettének megalapozott gyanúja miatt továbbra is tart a nyomozás két tankerületi igazgatót érintően a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányságon és a Dunakeszi Rendőrkapitányságon. Egy harmadik esetben, amelyben ugyancsak egy tankerületi vezető volt érintett hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt, megszüntették a nyomozást idén január 18-án, mert a nyomozóhatóság szerint mégsem történt bűncselekmény – tudta meg a lap az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK).

ITT OLVASHATÓ

AZ ÁTLÁTSZÓ KORÁBBI HETI LAPSZEMLÉI

TÖBBET KÖLT A MEGAFON A FACEBOOKON, MINT SZLOVÁKIA ÖSSZES POLITIKAI HIRDETŐJE EGYÜTTVÉVE

LAKMUSZ
Szerző: TECZÁR SZILÁRD
2024.04.19.

Három hónap alatt közel 300 millió forintot reklámoztak el. Európai összehasonlításban is kimagaslóan sok pénzt költünk politikai hirdetésekre, de míg nálunk a Megafon és a CÖF, máshol inkább pártok, cégek vagy független NGO-k a legnagyobb hirdetők.

A Megafon és a CÖF online hirdetési költései európai viszonylatban is jelentős tételnek számítanak. Egy korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a CÖF Magyar Pétert „dollárbaloldali politikusnak” címkéző videós reklámja év elejétől számítva a legdrágább Google-hirdetés volt az egész Európai Unióban.

Ebben a cikkben a Meta platformjain (a Facebookon és az Instagramon) feladott politikai hirdetéseket vizsgáljuk az EU tagállamaiban egy idén január és április közé eső 90 napos időszakban.

Legfontosabb megállapításaink:

- Az EU 27 tagállamából Magyarországon kötötték el a hirdetők a hatodik legmagasabb összeget úgynevezett „társadalmi kérdésekről, politikáról vagy választásokról” szóló hirdetésekre.

- A lakosságszám arányában csak két országban költöttek többet ilyen hirdetésekre, mint Magyarországon.

- A kormánypárti Megafon központ egymaga több pénzt költött, mint számos európai ország összes politikai hirdetője.

- Míg nálunk a Megafon és a CÖF uralja a politikai hirdetések piacát, más országokban inkább pártok, független civil szervezetek vagy üzleti vállalkozások tartoznak a top hirdetők közé.

Uniós élmezőny

Összesítésünk szerint Magyarországon január 15. és április 13. között több mint 2,1 millió eurót,

közel 827 millió forintot költöttek politikai hirdetésekre, ami a hatodik legmagasabb összeg az EU-ban Németország, Olaszország, Belgium, Lengyelország és Svédország után.

A Magyarországon elköltött összegek meghaladják olyan, nálunk jóval nagyobb lakosságszámmal rendelkező országok költéseit is, mint Franciaország vagy Spanyolország.

Kiszámoltuk a lakosságarányos, 100 ezer lakosra vetített költéseket is az Eurostat 2023-as népességadatai alapján.

Magyarországon 100 ezer lakosra több mint 22 ezer eurós hirdetési költség jön ki, ami a harmadik legmagasabb lakosságarányos érték Dánia és Svédország után...

ITT OLVASHATÓ

NEMÉNY ANDRÁS: SZOMBATHELYEN TUDJÁK AZ EMBEREK, HOGY KIRE FOGNAK SZAVAZNI

MÉLYVÍZ / KLIKK TV
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2024.04.21.

Ha valaki ellenzékben vezet egy várost, akkor sokkal többet próbálkozhat és kísérletezhet, mint ha egy kormánypárti áll az élen, akinek a Fidesz pártközpontjában kell megfelelni például annak, hogy ha akarja, ha nem, akkumulátorgyár épül a városában – mondta a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Szombathely polgármestere, a Baloldali Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Nemény András, aki egyben az MSZP elnökségi tagja, arról is beszélt, hogy a folyamatosan zajló két kampányban kifejezetten az önkormányzatira koncentrál, mert szerinte az uniós választást azzal lehet segíteni, ha megmutatják, hogy kormányzóképesek. „Ha a város sikeres, akkor az erőt mutat, ha beleállok a kampányban valaki mellett, akkor sértem a saját csapatom többi tagját.”

Nemény András elmondta, még egy ciklust tervez polgármesterként, mert így hosszabb távú folyamatokat is el tud indítani, amelyek fontosak egy város életében. Szerinte nyitottnak kell lenni egy város élén, mindenkivel kell tudni egyeztetni. „Igyekeztem olyan stílust vinni a város élén, amely nem kizáró, hanem befogadó, és ha kell integráló.”

A szombathelyi polgármester szerint Magyar Péter megjelenésével talán aktivizálódnak olyan szavazók is, akik amúgy nem mentek volna el voksolni, de nem hiszi, hogy megzavarja az embereket a két választás. „Ahol egyértelmű a helyzet, mint itt, hiszen öt éve vezetjük a várost és 98 százalékos ismertségem van, emellett az Éljen Szombathely Egyesületet is ismerik, ott tudják kire fognak szavazni, ott nincs mit megzavarni.”

ITT NÉZHETŐ MEG

„NAGYON-NAGYON FÁJT NEKIK, HOGY ELVESZTETTÉK EZT A KERÜLETET” – A VÁLASZTÁS EGYIK LEGÉLESEBB HARCA FORMÁLÓDIK BUDÁN

TELEX
Szerző: NAGY BÁLINT
2024.04.21.

A Fidelitas korábbi elnöke, a volt országgyűlési képviselő Böröcz László, és az elmúlt másfél évben testületi többség híján részben ellehetetlenült polgármester, V. Naszályi Márta között zajlik a harc az I. kerületi polgármesterségért. A fideszes többség ott akadályozza V. Naszályit, ahol tudja, több dologgal is vádolják, miközben szerintük a kerületben mindent ellepett a szemét. V. Naszályi viszont büszke az eredményeikre, szerinte a Fidesznek az fáj, hogy elzárták az I. kerületi pénzcsapjaikat. Budaváron indul a Kutyapárt is: Nánásiné Abonyi Gyöngyi épp a két fél acsarkodása helyett kínálna alternatívát.

Bár Budapest I. kerülete méretét tekintve a legkisebbek között van, mégis a legnagyobb politikai vita alakult ki az önkormányzati választásra. A 19 évig jobboldali vezetésű kerületben 2019-ben valamivel több mint száz szavazat döntött az ellenzéki összefogás színeiben induló V. Naszályi Márta javára. A Fidesz vélhetően ezért, illetve a kerület szimbolikus jelentősége miatt koncentrál ekkora energiát ide: itt található a Karmelita, a Sándor-palota és a Budavári Palota is. Az ellenzéki támogatással megválasztott és újrainduló V. Naszályi Mártát a fideszes Böröcz és kampánya hétről hétre újabb vádakkal veszi célba, miközben a polgármester állítja: a Rogán-művek akciójáról van szó.

A helyzet megértéséhez vissza kell ugrani néhány évet: a korábban kifejezetten jobboldalinak számító budapesti I. kerületben 2019-ben – a rendszerváltás óta először – nem jobboldali győzelem született. A párbeszédes V. Naszályi Márta az 1998 óta regnáló fideszes polgármestert, Nagy Gábor Tamást váltotta. Az eredmény viszont messze nem volt elsöprő: Nagy mindössze 121 szavazattal kapott ki, egy harmadik független jelölt pedig 542 szavazatot vitt el. A számokból látszik, hogy várhatóan most sem sok szavazat dönt majd egyik vagy másik jelölt javára. Sok múlhat egy másik változáson is: 2019-hez képest kevesebb lett a választókerületek száma, 10 helyett most csak nyolc.

A 2019-es választás az ellenzék szempontjából kedvezően alakult: V. Naszályiék 10-5 arányban többséget szereztek a kerületben, de az ellenzéki előny fokozatosan elkopott, Budavár csatatérré vált. Először a két jobbikos képviselő kezdett el együtt szavazni a Fidesszel – egyikük Varga Dániel már Böröcz oldalán indul –, de a hab a tortán az volt, amikor egy időközin az egyik ellenzéki helyre a fideszes Fazekas Csillát választották. Ezzel végképp megszűnt V. Naszályi többsége. Az utóbbi másfél évben a testületi ülések emiatt leginkább egymás vádolásával, oda vissza mutogatással teltek.

A Fidesz állítja: a polgármester sok esetben nem hajtotta végre azt amit megszavaztak, miközben a kormánypárti többség nem volt hajlandó a V. Naszályi által előterjesztett dolgokat megszavazni, vagy napirendre venni. A kormánypártok a Sára Botond (épp szabadságon van polgármesteri kampánya miatt) által vezetett kormányhivatal az önkormányzatot elmarasztaló döntéseire mutogatnak. V. Naszályi a kormányhivatal hozzáállása miatt bírósághoz is fordult: állítása szerint hiába keresik meg Sáráékat bizonyos ügyekben, reakciót szinte semmire nem kapnak, miközben más kérdésekben törvénysértő döntéseket hoznak.

V. Naszályi Márta 2010 óta önkormányzati képviselő a kerületben, kezdetekben az LMP, majd a Párbeszéd színeiben politizált. Képviselői helyét 2019-ben a teljes ellenzék támogatásával cserélte polgármesterire, azt pedig már tavaly bejelentette, hogy mindenképp újraindul. Idén tavaszra össze is állt a kerületi választási szövetség, amiben az MSZP, a DK, a Momentum és a Párbeszéd vesz részt, az LMP és a Jobbik ezúttal kimaradt...

ITT OLVASHATÓ

MÁRTON LÁSZLÓ: KIS HAZÁNK EURÓPAI TÁVLATBÓL

NÉPSZAVA
Szerző: MÁRTON LÁSZLÓ
2024.04.21.

Hadd kezdjem azzal, hogy ezt az előadást magyar barátommal, Nacsády Andrással közösen készítettük. Először röviden ismertetem a minden populista rendszerre jellemző vonásokat, majd összehasonlítom ezeket a jelenlegi magyar rendszerrel. Végül pedig felvázolom annak a személynek a portréját, aki ezt a rezsimet létrehozta és 14 éve kizárólagosan gyakorolja a hatalmat.

Bibó István a kollektív hisztériát a vereségre, a függetlenség elvesztésére és az állandó stresszre adott reakcióként határozza meg. A hisztériában szenvedő társadalom képtelen megkülönböztetni a valóságost, a lehetségestől és a kívánatostól. Képzeletbeli múltba menekül, és várja a „sors kiválasztottjának”, az igazságtalanságok helyrehozójának, a veszélyben lévő ország megmentőjének érkezését. Tegyük hozzá, ha a terep nem kedvező ilyen helyzet megteremtéséhez, az elhivatott mindig kész azt előidézni. Az új vezérnek feltétlenül meg kell nevezni azt az ellenfelet vagy csoportot – megszemélyesítve a veszélyt –, amelyre az összes frusztráció és trauma kivetül. Nem nehéz azonosítani a dráma főszereplőit: egyrészt a Duce, a Führer, a Caudillo – másrészt az antihős Emmanuel Goldstein, George Orwell híres, 1984 című regényében.

Az ilyen típusú uralkodót a jobbágyi mentalitású tömeg juttatja hatalomra. Ne feledjük, a jobbágyságot Angliában a XIV. században, Franciaországban 1791-ben, Magyarországon 1848-ban, Oroszországban pedig csak 1861-ben szüntették meg. A nyugat-európai és az ún. kelet-európai országok közötti különbség nagymértékben magyarázza gazdaságaik és társadalmaik eltérő fejlődését. Vajda Mihály filozófus szerint Magyarországon még mindig a jobbágymentalitás dominál, mert a magyarok nem értik a liberális demokráciát és tartanak tőle. Illyés Gyula költő, aki maga is a szegényparasztságból származik, ezt a jobbágymentalitást a következőképpen jellemezte: célja a túlélés, eszköze a hatalomnak való teljes alávetettség; az elnyomottak álnok természete; sorstársaik megvetése; kakaskodás a gyengébbekkel. A késői iparosodás és a középosztály hiánya vagy gyengesége miatt a paraszti tömegek folyamatosan szemben álltak a gyakran külföldi származású földbirtokos arisztokráciával. Ez az a termékeny talaj, amelyből mindenféle demagógok felemelkednek, hogy megragadják és soha többé ne adják ki a kezükből a hatalmat...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÖTÖDIK RÉSZBEN BEALKONYULNI LÁTSZIK ORBÁN VIKTORNAK, MAGYAR PÉTER OLYAN TÜSKE A KÖRME ALATT, AMELYET A LAKKOZÁS NEM GYÓGYÍT

NÉPSZAVA
Szerző: BALASSA TAMÁS
2024.04.21.

Orbán Viktor kiesett az érdeklődés homlokteréből, legalábbis Magyar Péterhez képest. Legörbült a miniszterelnök görbéje. Lekonyult már-már. Az ötödik részben bealkonyulni látszik a múltból visszajött Tematizátornak. Ez nemcsak benne van a levegőben (mint Orbán gravitáló népszerűsége), de a Google-keresések számai is ezt mutatják. Ez ugyan inkább játék a számokkal, mint kormányváltási ígéret 2026-ra, de azért van olyan tanulságos, mint a Fidesz költése számokban a Tisza Párt alelnökének lejáratására, ami az állampárti zabszemmutató mértékegysége. Orbán és társai visszahőköltek. Félnek, mert nem ismerik az ellenfelüket, nem ismerik a választóik holnapi véleményét róla, és a karmelitai ketrecharcmodor sem tűnik eredményesnek a „teflonkihívóval” szemben. Magyar-tüske Orbán körme alatt. Ez a köröm fáj. És már a lakkozás sem segít rajta.

Magyar Péter érdekesebb Orbán Viktornál, mondjuk bátran „dollárfirkászként” (pedig, fájdalom, sosem láttunk dollárt közelről). Orbán Viktor sem érdektelen, de esetében annyi érdekes csak, hogy a 2019-es EP-fiaskó után sikerül-e egy kórusba terelnie a szélsőjobboldali kánont június 9-re, vagy hogy elkérhető-e tőle békés úton a kormányrúd. Mindkettőnek nagy a tétje. Ha a szélsőjobboldal hatalomra jut Európában (vö. elfoglalja Brüsszelt), abból ugyanis csak valamiféle anarchia lehet. A nemzetállami jogosítványok erősödése (elemi feladvány Fidesz-konzervatívoknak) értelemszerűen nem segíti a közös ügyek intézését (vö. a szlovák szélsőjobb szerint a magyarok zigóták, a magyar szélsőjobb szerint Szlovákia nem is létezik).

Putyin gáznyalókájának szopogatása is töréspont a „nemzeti oldalon”: az európai radikálisok egy része (ID-frakció Salvinivel) odavan az orosz diktátorért, míg a francia szélsőjobboldali Le Pen szakított az orosz elnökkel, és még Meloni olasz miniszterelnök (ECR) sem szíveli: ebbe a pártcsaládba törekszik a mérsékelt jobbon kitelt becsületű Fidesz, ám a svéd populisták például búcsút intenek, ha felveszik Orbán alakulatát...

ITT OLVASHATÓ

KIVÉTELES SZERENCSÉVEL LÉPHETTEK BE A 90-ES ÉVEK KÖZEPE UTÁN SZÜLETETT FIATALOK A MUNKAERŐPIACRA

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2024.04.21.

Nem törik magukat annyira a munka területén, mégis jobban boldogulnak a Z-generációs fiatalok, mint a náluk eggyel idősebb generációba tartozók a pályakezdésük idején. A kilencvenes évek közepe és 2010 között született csoport tagjai alapvetően egyfajta lehetőségként tekintenek a munkára, míg az Y-generációsok számára kiváltság volt az állásszerzés, derül ki az Economist cikkéből. A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy a mérsékeltebb lelkesedésük ellenére jobban keresnek a mostani pályakezdők a munkaerőpiacra nagyjából 10 évvel korábban belépőkhöz képest.

Az ellentmondásosnak tűnő helyzet hátterében alapvetően a gazdasági körülmények megváltozása áll: míg a nyolcvanas évek végén, illetve a kilencvenes évek elején születettek épp a 2008-as gazdasági válság időszakában kezdték a karrierjüket, a következő generáció pályakezdésekor már a fellendülés volt jellemző. A válság idején a munkaerőpiacra kikerülő fiatalok ráadásul gyakran alacsonyabb termelékenységű cégeknél helyezkednek el, mint azok, akik gazdasági konjunktúra alatt kezdenek dolgozni, ami akár évtizedes időtávon is meghatározza a fizetésbeli különbségeket.

Az alapvetően a fejlett világra vonatkozó tendenciák Magyarországon is megmutatkoznak, a 20-24 évesekre, illetve a többi fiatal korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási arányok tükrében például jól látszik az Y-generáció hátránya és a Z-generáció előnye a pályakezdéskor...

ITT OLVASHATÓ

DRÁVICZKI SÁNDOR: MINIMÁLIS BÉREMELÉS VOLT AZ ÁLLAMI FENNTARTÁSÚ EGYETEMEKNÉL

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.04.21.

A négy megmaradt állami egyetem, az ELTE, a BME, a Zeneakadémia és a Magyar Képzőművészeti Egyetem dolgozói megelégelték, hogy a kormány továbbra sem nyújt elegendő pénzt a magas színvonalú egyetemi oktatáshoz és kutatáshoz, a tisztességes bérezéshez és hallgatói juttatásokhoz. Demonstrációval összekötött tárgyalásokat kezdtek Hankó Balázzsal, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkárával. A tárgyalások eddig nem sok eredménnyel jártak, azokat két hét múlva folytatják. Ezek után kerestük meg Dráviczki Sándort, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnökét, akit a hogyan továbbról kérdeztünk.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) támogatja az állami egyetemek dolgozóinak béremelési követeléseit?

Természetesen, hiszen az ELTE-n, a BME-n illetve a képzőművészeti egyetemen maguk a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete intézményi szervezetei szervezik az akciókat.

Miért tartja az FDSZ elfogadhatatlannak, hogy a közoktatási szektorban zajló bérrendezéssel egy időben a kormány továbbra sem nyújt elegendő pénzt a magas színvonalú egyetemi oktatáshoz és kutatáshoz, a tisztességes bérezéshez és hallgatói juttatásokhoz?

Mindenekelőtt le kell szögeznünk: az örvendetes, és nagyon örülünk annak, hogy a köznevelésben a kormányzat rendezni próbálja a béreket, de természetesen szerencsés lett volna, ha azt a felsőoktatással egyszerre valósítják meg. Akkor ugyanis nem következhettek volna be olyan anomáliák, hogy néhol egy tanársegéd, vagy egy adjunktus kevesebbet keres, mint egy pályakezdő pedagógus.

Azt is kifogásolják, hogy az egyetemi oktatók alapbére meg sem közelíti a diplomás mérnöki átlagkeresetet. Mikor szakadtak le így a bérek?

Ez fokozatosan következett be. A minisztérium érdekes statisztikákat szokott mutatni, vagy olykor a tévében is érdekes összegeket hallunk arról, hogy mennyit keres egy egyetemi tanár. Én nem tudom, honnan szedik ezeket az információkat. Az FDSZ legutóbbi elnökségi ülésén azt néztük meg, milyen bérfejlesztések történtek 2024. január 1-jétől az egyes egyetemeken. A Pécsi Tudományegyetemen az oktatók 15 százalékot kaptak, egy adjunktus olyan 500 ezer forintot kap, és 2025-re 25 százalékos béremelést ígértek. Az Óbudai Egyetemen szintén 15 százalékos, a Szegedi Tudományegyetemen 10 százalékos (amiből 7,5 százalék kötelező, a 2,5 százalékot pedig bértömegként próbálják elszámolni), a Debreceni Egyetemen januártól 10, szeptembertől további 5 százalékos béremelés valósul meg, és 13. havi bért is kaptak, az állami fenntartású ELTE-n pedig 5 százalékos volt a béremelés.

Miért pont az állami fenntartású egyetemek kapnak olyan keveset?

Az állami fenntartású egyetemeken eleve kevesebb volt a béremelés, mert a fenntartóváltáskor a 21 fenntartóváltó egyetemen bizonyos kis béremelésre mindenhol jutott pénz. Azoknál, amelyek megmaradtak állami fenntartásban – az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a Zeneakadémia a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a bajai főiskola – azért problémás a helyzet, mert ott minimális volt a béremelés. Én a Nyíregyházi Egyetemen dolgozom, itt se tavaly, se az idén nem volt egy fillér béremelés sem. S bár mi sohasem szoktunk az inflációra hivatkozni, azért az érdekes, hogy miközben az elmúlt években hatalmas volt az infláció, nem történt béremelés.

A tárgyalások eddig nem sok eredménnyel, de folynak a béremelésről Hankó Balázzsal, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkárával. Hogyan tovább?

Megmondom őszintén, mi egy sakktáblán játszunk, nekünk vannak figuráink, az ellenfélnek is, és lehet, hogy erősebbek, de rafináltnak kell lenni. Én annyit tudok, hogy Hankó Balázs, illetve Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár május 9-én a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének székházába jön, ahol előadást tartanak majd, és válaszolni fognak a kérdéseinkre. Akkor meg tudjuk fogalmazni a számunkra fontos kérdéseket. Persze, a nehézségeinket még próbálják növelni azzal, hogy a tagdíjlevonást is megtiltották az állami egyetemeken január 1-jétől. Nehéz szakszervezetet úgy működtetni, hogy még arra sem vagyunk jók, hogy a munkáltató egy gombnyomással levonja a tagdíjat. Persze, ez is arra irányul, hogy megnehezítsék a szakszervezeti munkát. Pedig mi a dolgozókért vagyunk, és nem a kormány ellen.

Attól nem tartanak, hogy ugyanúgy, mint a közoktatásban, évekig elhúzódnak majd ezek a tárgyalások, amik ígérgetéssel jártak, időhúzással, és egészen addig nem valósult meg a béremelés, amíg végül az uniótól nem érkezett rá pénz…

A felsőoktatásban nem volt összefüggésben a béremelés az uniós pénzekkel. Nálunk közfinanszírozási szerződéskötés van, abban bizonyos százalékot kapnak a fenntartó-váltó egyetemek. A közfinanszírozás vonatkozásában ez az összeg a Nyíregyházi Egyetemen ebben az évben 3 százalékos volt. Ebből kellene kigazdálkodni mindent.

Ha a felsőoktatásban dolgozók bérét továbbra sem rendezik bizonyos határidőn belül, az milyen következményekkel járhat?

Mi mindenféleképpen megpróbálunk a tárgyalások mentén haladni, már csak azért is, mert ha kérésekkel fordulunk a minisztériumhoz, azok bizonyos százaléka mindig teljesül. Az évek alatt sikerült olyan viszonyt kialakítani, hogy tényleg megoldásokat találtunk a kialakult problémákra. Úgy látom, a minisztérium hajlandó ezekkel foglalkozni, csak gondolom, az ő kezük is meg van kötve. Természetesen mi próbálkozunk, és azért néha sikereket is tudunk elérni...

ITT OLVASHATÓ

HETES STÚDIÓ: CSODA- ÉS HAZAVÁRÁS

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2024.04.20.

A Hetes Stúdió e heti vendégei Ágh Attila, Goldmann Márta, Révész Sándor, Batka Zoltán voltak.

Három helyet hozhat Magyar Péter pártjának az uniós választás, s a most elindult országjárás helyzetbe hozhatja az önkormányzati választásokon is. Ágh Attila politológust kérdeztük.

A század közepére félmillióval kevesebben leszünk, viszont duplájára nő a 80 év feletti és eltartottak száma. Az Egyensúly Intézet javaslatcsomagot készített a munkaerőhiány megoldására. Interjúk a témában a szerkesztőtől.

Ma egy olyan nemzedék nő fel, amelyik talán már a nagyszüleitől sem hallhatja, mi történt a holokauszt idején. Foglalkozik ezzel a magyar oktatás? Goldmann Mártát, a Holokauszt emlékközpont munkatársát kérdeztük a 80. évforduló kapcsán.

A Francia Intézet Budapesten egy egész hetet szentelt a Fake News témának, mert fontosnak tartja ellene harcolni. A CÖF lejárató hirdetései sem kerülték el a figyelmüket. Kárpáti János összefoglalóót készített az eseményről.

A műsor második órájában Megbeszéltük a hét legfontosabb eseményeit Révész Sándorral, a hvg publicistájával, Batka Zoltánnal, a Népszava újságírójával és Bolgár Györggyel. Műsorunkat visszanézhetik a Klubrádió YouTube csatornáján.

ITT HALLGATHATÓ MEG

A HETES STÚDIÓ KORÁBBI ADÁSAI

TÖREDÉKEK A SZÉGYENRŐL

NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ
Szerző: LISZKA JÓZSEF
2024.04.21.

A magyarok 1998-ban is tudták, hol a helyük: a szlovák demokratikus erők velük együtt (!) döntötték meg Vladimír Mečiar sötét hatalmát. A magyarok Andrej Kiska, majd öt esztendeje Zuzana Čaputová megválasztásából is kivették a részüket. Most a szlovák ellenzéki sajtóban azonnal megjelentek a magyar kisebbség totális csődje („Maďarská menšina totálne zlyhala”) típusú elemzések.

Egyetemista koromban (a hetvenes évek második felében) szombatonként a budapesti Rákóczi úti és Lenin körúti üzleteket egyebek között szlovák és cseh bevásárlóturisták lepték el. Mindenütt ott voltak, az összes utcasarkon ők jöttek szembe velem, hangosak, hőbörgők, s igen, ízlésemhez mérten szemtelenek voltak. Meg még szemetelők is. Én meg, csehszlovák útlevelem birtokában (másutt már kifejtett okoknál fogva: Töredékek a hazáról. Népszava, Szép Szó, 2022. 10. 01.) érthető módon és jogosan, közösséget éreztem velük. S ennek megfelelően, a szerintem nem helyénvaló viselkedésük okán, folyamatosan szégyenkeztem – helyettük is. Hiszen szlovákok, hiszen csehek. Hiszen én is csehszlovákiai magyar vagyok.

Aztán a nyolcvanas években hazakerülve, szombatonként a szlovákiai határ-menti kisvárosokat (Komáromot, Párkányt, Rozsnyót) ellepő magyar bevásárlóturisták miatt – akik szintén hangosak, s igen, szemtelenek voltak, ráadásul a nap végére a városi parkok bokrai alatt szétgyúrt cipők tömkelegét hagyták maguk mögött, mivel a „cseszkóban” vásárolt olcsóbb és jó minőségű lábbelikben tértek haza –; no, szóval miattuk is folyamatos és mélységes szégyenérzet töltött el. Hiszen magyarok. Hiszen én is magyar (még ha csak csehszlovákiai magyar is) vagyok. Jó ideig tartott ez a kettős pironkodás, amiről jóval később tanultam meg (korábban, noha a jelenség nyilván létezett, de maga a kifejezés alighanem még meg sem született), hogy szekunder szégyenérzetnek mondják, de aztán egyszer meguntam, megráztam magamat: mások tettei miatt nem fogok szégyenkezni. Persze könnyű ezt mondani, a lélek mélyén viszont mégsem olyan egyszerű betartani.

Viszont ha mások tettei miatt nem vagyok hajlandó szégyenkezni (hiszen nem tehetek róla általában, hogy ki hogyan viselkedik, mit tesz, mond), felvethető a kérdés: mások eredményeivel, amihez semmilyen tevőleges közöm nincs, lehet-e büszkélkedni? Bartókkal csak azért, mert ő is magyar? Máraival csak azért, mert Kassán született magyar? És akkor irigykedjünk a németekre, hogy van egy Goethéjük, Thomas Mannjuk? A csehekre Smetanájuk miatt? ...

ITT OLVASHATÓ

NAGY MÁRTON TERVEI ÉS A NEMZETI BAJNOKOK: VANNAK JÓ CÉGEINK, DE ELÉGGÉ ÖNSORSRONTÓK VAGYUNK

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2024.04.21.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter április 9-én gazdaságpolitikai stratégiát hirdetett. Ennek most egyetlen elemével szeretnénk részletesebben is foglalkozni, amely valahogy így szólt:

szükség van a meglévő, kiemelkedő exportsikereket elért vállalatok bázisán nemzetközi piacon elismert magyar brandek felépítésére.

Korábban ezzel a témával részletesen is foglalkoztunk. Fontos hangsúlyozni, hogy valójában már az sem egyszerű, hogy eldöntsük, hogy kiket is vizsgálunk. Mi a magyar márka, a magyar vállalat? Amelyik cégnek magyar a tulajdonosa? A vezetése? A székhelye? Valahogy ennek az egyvelegét kezeltük, vagyis nem volt kizáró ok, ha egyik vagy másik cég nem teljesen magyar, de ha összességében magyarnak éreztük, akkor belefért az összeállításunkba.

Ebben persze olykor tévedhettünk. Lehet, hogy az OTP-nek például már több a külföldi tulajdonosa, mint a magyar, de magyar vezetése és döntésközpontja miatt magyarnak vettük. Az Audit vagy a Robert Boscht természetesen nem, ők, bár nyilván vannak magyar színhelyeik és dolgozóik, egy külföldi brand magyar leányai. Nem vettük magyarnak Európa legnagyobb biofinomítóját, a Pannonia Biót sem, hiába magyar – még a nevében is –, valójában egy ír cégről van szó.

Viszont vannak olyan cégek, amelyek hiába költöztek már el nagyrészt – mint a Váradi József meghatározta Wizz Air vagy Gattyán György Doclerje –, az erős kötődések miatt még a magyar márkák közé soroltuk őket.

Végül, a brandeket semmiképpen sem úgy néztük, hogy melyik egy sikeres, jól ismert név itthon, például egy bank, mobilcég, bor, szalámi, vagy informatikai megoldás, hanem csakis aszerint, hogy a nemzetközi piacokon is lehet-e sikere...

ITT OLVASHATÓ

JANKÓ ATTILA SZOCIOLÓGUS: A JELENLEGI REZSIMNEK SZOBROT KELLENE ÁLLÍTANIA HORN GYULÁNAK – LAKNER

VTVSZEGED
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2024.04.20.

Hogyan lehet felkészülni egy rendszerváltásra? Különösen akkor, ha egy rendszerváltást nem lehet előre beírni a naptárba – márpedig a történelmi fordulatoknak éppen ilyen a természetük –, így a rájuk való felkészüléshez legelőször is optimizmusra van szükség; azzal kapcsolatosan, hogy egyszer tényleg eljön a változás. Szabó Miklós történész évtizedek mellőzöttségét követően megélte a demokratikus változást, de nem élte már meg az új autokráciát. Életműve azonban sok mindenben előre jelezte, hogy milyen veszélyek leselkednek a törékeny köztársaságra. Jankó Attila szegedi szociológus tavaly év végén egy újabb kötetet szerkesztetett Szabó Miklós írásaiból, Megkoronázott köztársaság címmel, aminek kapcsán eszmékről, rendszerekről és váltásokról beszélgetett Lakner Zoltánnal.

Lakner Zoltán nem napi politikáról, mégis közügyekről beszélget vendégeivel, kötetlenül és ami a legfontosabb: szabadon. A műsor célja, hogy olyan témákról szóljon, amikre a folyamatos hírözön alapzaja közepette igazán oda kellene figyelnünk, de valahogy mégsem jut rájuk elég idő, és amik gondolatokat ébresztenek, tanulhatunk belőlük.

ITT OLVASHATÓ

„HINNI AKARUNK MÁR VALAMIBEN, AZ AZ IGAZSÁG” – MAGYAR PÉTER BÉKÉSI LÁTOGATÁSÁT KÖVETTÜK

24.HU
Szerzők: BÁNSZEGI REBEKA, TRENCSÉNYI ÁDÁM
2024.04.20.

Már hógolyó vagyunk, és lehetünk a NER-t elsöprő lavina – mondta nekünk Magyar Péter, akit a választási várakozásairól is kérdeztünk Békés vármegyében kezdődött országjárásán. Volt, aki ajándékkal és reményekkel tele, és volt, aki szkeptikusan, de érdeklődve várta a Tisza Párt EP-listavezetőjét.

ITT NÉZHETŐ MEG

„AZ ALAP ÉN VAGYOK” – ARCHÍV MŰSOR A PÁRTFEGYELEMRŐL

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA, BUDAPEST
1992

Csurka István és Debreczeni József vitája korbácsolta fel a kedélyeket 1992 októberében. Egy vitatott publicisztika és az erre adott válasz miatt ült össze az akkori kormánypárt, az MDF országos etikai és fegyelmi bizottsága. A történtek nyomán gyűjtött nemzetközi példákat az itt felidézett műsor.

Több mint hetven éve, 1950-ben hangzott el először a Szabad Európa Rádió (SZER) magyar nyelvű adásának szignálja, és 1993. november 1-jéig szólt. A műsorkészítők és a szerkesztőséget kiszolgáló háttércsapat hatalmas értéket hagyott hátra: munkájukból egy korszak képe rajzolható meg.

A SZER utódjaként igyekszünk minél többet megmutatni ebből a példátlan örökségből. Podcastsorozatunkban ismét meghallgathatnak néhányat a Szabad Európa Rádió korábbi műsoraiból. A hetente jelentkező epizódokban változatos témákat kínálunk: XX. századi kultúra, történelem, politika – ahogy az a müncheni szerkesztőségből látszott.

Az eredeti felvételt az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútára őrzi és bocsátotta rendelkezésünkre.

ITT HALLGATHATÓ MEG

ORBÁN GÁSPÁR ÜGYE JELZI, ORBÁN VIKTOR ELŐTT NINCSENEK ERKÖLCSI-ETIKAI KORLÁTOK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.04.21.

Orbán Viktor ismét az elhallgatás/struccpolitika taktikáját választja: amiről nem beszél/nem vesz tudomást, az nem is létezik: így hallgatásba burkolódzik a fiát érintő lapértesülés kapcsán, remélve, nem tör ki nagy botrány. Ugyan az eredeti cikk szerzőinek még egy cáfolatra futotta az embereitől, de az idehaza feltett kérdésekre nincs válasz. Azokra, amelyek azt firtatják: igaz-e, hogy Orbán Gáspár hivatalos megbízás nélkül, a Karmelitában lévő irodájából, saját stábjával – nemzetbiztonsági kockázatokat és jogi aggályokat felvető módon – irányít bizonyos munkákat és projekteket? Ez erkölcsi-etikai aggályokat is felvet, amire Herényi Károly szarkasztikusan annyit mondott a Hírklikknek: „Ez csak ékesen bizonyítja, hogy a családbarát kormányfő nemcsak a vejéről, az apjáról, a lányáról, hanem a fiáról is gondoskodik”

A hazai sajtóban a Hírklikk szúrta ki először a VSquare nemzetközi oknyomozó csapat legfrissebb értesülését, mely szerint Orbán Gáspár nem csak a vitatott értelmű és óriási kockázatot magába hordozó csádi magyar katonai misszió megteremtésében játszott nagy szerepet. Az „Orbán-trónörökös” elmismásolni próbált, s végül szinte mellékesen, egy (az Indexnek adott) honvédelmi miniszteri interjúban elrejtve beismert, utóbb a Direkt36 által videóval és fényképekkel is igazolt szerepvállalását is már értetlenkedve fogadta a közvélemény, ám a most kirobbant – botránynak is nevezhető – ügy, ha igaz, ennél sokkal súlyosabb aggályokat vet fel.

Dióhéjban a „történet”. Orbán Gáspár mindenféle hivatalos megbízás nélkül irodát kapott a Karmelitában, több mint féltucatra rúgó stábbal vesz részt egy olyan nemzetbiztonsági testület létrehozásában, megszervezésében és személyi állományának kiválasztásában, amely leginkább az amerikai elnök Nemzetbiztonsági Tanácsára hajaz. Az Orbán-gyerek már a csádi katonai missziót is onnan szervezte, amit egyébként csak startupként emleget – állította a nemzetközi oknyomozó portálnak az ügyet közvetlenül ismerő, kormányhoz köthető forrása. A teljesen titokban tartott munka részeként állítólag a miniszterelnök nemrég kinevezett nemzetbiztonsági főtanácsadóját is segíti Gáspár, jelenleg a külpolitikával és a kényes diplomáciai ügyekkel foglalkozó területet szervezi, s vannak tervei a kereskedelem bevonására is...

ITT OLVASHATÓ

LEHET VISSZAFÁRADNI ÁZSIÁBA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.04.21.

Tegnap, avagy szombaton hivatalosan is elkezdődött a kampány itt, minálunk, azaz Neriában. Kinézve a barlangjából azon tűnődött az ember, hogy ettől a hülyeség és a téboly több lett-e vagy csak hangosabb, illetve hallgatózott, hogy a doktorminiszter urunk által beígért gyorstüzelés hangjait hallja-e. Van-e már lőporszag meg a vér édeskés illata, hevernek-e hullák az első napon szerte a térköveken és a lombkoronasétányok töviben. De most még nem.

Mégis, ha már kampány, akkor ki kell rajzolódnia valami fő iránynak, hogy merre megyünk harsonaszóra a ránk váró ötven napban, és egyre inkább látszik, hogy a két éve is bevált háború vagy béke vonulat lesz az. Az első kampányi napon maga a fővezér, O. V. jelölte ki a csapás fő irányát a Facebookon, miszerint „Két út áll előttünk: háború vagy béke”. Hát, a fene se tudja, innen a barlangból más lehetőségek is látszanak O. V. számára, ez egyik a zárt osztály.

Ezt nem csak a hasamra ütve látom számára szinte determinációként, hanem ő maga bizonyítja napra-nap. Akinek a valósághoz egyáltalán semmi köze nincsen, és képzelt démonokkal küzd egyfolytában, arról más nem tételezhető, mint, hogy kiesett a való világból. Így neki is jobb, ha nem közlekedik benne, mert még kárt tesz a környezetében és önmagában is. A háború és béke dichotómiájának emlegetése mellett indokolni is szerette volna a lázait, de rosszul sikerült.

„A baloldal háborúpárti, mert Brüsszelből kapják a pénzüket. Mi a béke pártján állunk.” – Ezzel támasztotta alá, vagy legalábbis szerette volna a tolsztoji vízióit háborúról és békéről. Ám új szint jelent meg a látomásban, miszerint ez a Brüsszel pénzeli az ellenséget, de ezt nagyon őszintén nem tudjuk hová tenni. Amikor az elébb a valóság totális elvesztéséről elmélkedtünk, akkor ilyesmire gondoltunk, és nem tudjuk, mit szólnak hozzá az ápolók.

Viszont ő adja az irányt és az ütemet, amit a brancs úgy-ahogy követni igyekszik...

ITT OLVASHATÓ