2024. április 19., péntek

A FIDESZ CSAK TÚLÉLNI SZERETNÉ A KÖVETKEZŐ FÉLSZÁZ NAPOT | 24.HU

24.HU
Szerző: NAGY JÓZSEF
2024.04.19.



Orbánék „legrettenetesebb tavaszával” kezdett Bita Dániel, Pető Péter, valamint Nagy József a Háromharmadban. Azt vették végig, mi férhet bele a Fidesznek, a parlamenti ellenzéki pártoknak és Magyar Péternek az önkormányzati- és EP-választásig hátralévő 7 hétbe. A finisben a NatCon brüsszeli betiltása került szóba.

00:00:00 Még 7 hét az önkormányzati- és az EP-választásig – hány meglepetés fér félszáz napba? 
00:14:20 Mire juthatnak a parlamenti ellenzéki pártok? 
00:21:00 Mit akar Lázár János? 
00:31:55 Van ember, aki elhiszi, hogy Magyar Péter balos? 
00:45:40 Kikkel érzi jó magát Orbán Viktor? 
00:51:40 Rózsaszín Farok: futballbírók a politikában, mandátumkalkulátor portálunkon, ismerősök Brnóban.

Említett cikkek:

Berki Sándor: Létezik egy erős közös pont Magyar Péter és köztem https://24.hu/belfold/2024/04/18/berk...

Tarr Zoltán lelkész Magyar Péter ajánlatáról: Át kell gondoljam, vállalom-e az EP-listás helyet https://24.hu/belfold/2024/04/10/tarr...


SZABADSAJTÓ KLUB: MAGYAR PÉTER MEGNYERTE A MEGASZTÁRT, DE VAN-E TOVÁBB?

SZABADSAJTÓ KLUB / KLIKK TV
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2024.04.19.



Témáink: 

- Magyar Péter megnevezte a jelöltjeit 
- Megpróbálták betiltani Orbán brüsszeli széljobbos buliját
- Lesz-e államcsőd? 
- Trumphoz köti a kormány a magyar költségvetést

Tóta W. Árpád definiálja a kalap nélküli gombákat. Lukácsi Katalin szóviccel támad. Tompos Ádám a csempefestékről elmélkedik, majd beszól Tótának. Stumpf András A bukás című filmet emlegeti Gulyás Balázs műsorvezetőnek...

ELŐSZÖR HANGZOTT EL MAGYAR PÉTER NEVE NYILVÁNOS FIDESZ-RENDEZVÉNYEN – DE NEM ORBÁN SZÁJÁBÓL

TELEX
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2024.04.19.


Április 19-én a Millenárison tartotta kampánynyitó rendezvényét a Fidesz-KDNP, Szijjártó Péter külügyminiszter és Deutsch Tamás EP-listavezető mellett Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott. A legfontosabb, ami kiderült, hogy a Fidesznek még mindig nincs igazán válasza a kegyelmi botrány és Magyar Péter felbukkanása nyomán előállt politikai helyzetre. A Fidesz egyik legnagyobb erőssége eddig a közbeszéd tematizálása volt, de most nem látszik, mivel tudnák újból magukhoz ragadni az irányítást.

Orbán már a március 15-i ünnepi beszédében sem mondott semmi olyat, amit a Fidesz-szavazók még ne hallottak volna az elmúlt években. A NER 14. évében talán még a legfanatikusabb Orbán-hívők sem kapják fel a fejüket egy kiadós brüsszelezésre és hazaárulózásra. Ugyanez igaz Orbán most elmondott beszédére is. Eddig is tudtuk, hogy Brüsszel miatt van minden rossz, az elhibázott brüsszeli politika felelős a magas energiaárakért és a rekordnagyságú inflációért. Arról sem most hallhattak először a Fidesz-szavazók, hogy Brüsszel beengedné a migránsokat és zöld utat adnak a genderőrületnek.

Az újabb kétharmadot hozó 2022-es országgyűlési választáson azzal tarolt a Fidesz, hogy megvádolta az ellenzéket: katonának küldenének Ukrajnába. Azóta is azt sulykolja a kormánypárt, hogy mindenki háborúpárti, aki egy kicsit is más gondol a világról, mint ők. Háborúpárti az ellenzék, az Európai Unió, a NATO és legújabban már Magyar Péter is. A pénteki budapesti kampánynyitón kiderült, hogy a közelgő június 9-i EP- és önkormányzati választáson is ez lesz a Fidesz narratívája, a választás tétje pedig az, hogy háború vagy béke...


HÁRÍTJA A FELELŐSSÉGET A KLEBELSBERG KÖZPONT A TANKERÜLETI KORRUPCIÓRÓL

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2024.04.19.


A Tanítanék Mozgalom szerint elfogadhatatlan, hogy míg az iskolákban például beáznak a falak és a szülőknek kell biztosítani a vécépapírt, egyes tankerületi vezetők az oktatásból, a gyerekektől lopják el a pénzt.


A Klebelsberg Központ (KK) nem fenntartó, hanem “középirányító” szerv, a tankerületi központok pedig önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, önállóan hozzák meg gazdasági döntéseiket és felelnek azok következményeiért - ezzel a válasszal tért ki az érdemi tájékoztatás elől a KK, miután a Tanítanék Mozgalom azt kérte, tisztázzák a közelmúltbeli tankerületi korrupciós botrány kapcsán felmerülő kérdéseket. Mint a Népszava is megírta, múlt héten őrizetbe vette a rendőrség a Belső-Pesti Tankerületi Központ gazdasági vezetőjét vesztegetés és más bűncselekmények gyanúja miatt, ezen túl két másik tankerületi vezetővel szemben is nyomozás folyik.

Csakhogy a tankerületi központok és a KK működéséről, feladatairól szóló kormányrendelet világosan kimondja: a KK feladatai közé tartozik az is, hogy

irányítsa és ellenőrizze a tankerületi központok gazdálkodását, valamint gondoskodjon az irányadó jogszabályok betartásáról, betartatásáról, a jogszerű működés követelményeinek betartatásáról.

Vagyis a KK úgy hárítja a felelősséget, hogy kormányrendelet írja elő számára, mindent meg kell tenniük azért, hogy ne történhessenek visszaélések...

MÉSZÁROS LŐRINC CÉGE 34 MILLIÁRDÉRT BŐVÍTI A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEMET

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2024.04.18.


A Nagyvárad tér szomszédságában működő Nemzeti Közszolgálati Egyetem ezúttal egy 7 szintes épületegyüttessel bővül, amelynek két részét egy üveghíd köti majd össze. A közel 25 ezer négyzetméter alapterületű ingatlanban a Katasztrófavédelmi és a Nemzetbiztonsági Intézet kap majd helyet, mellette pedig készül egy 7 ezer négyzetméteres „Exclusive kert” is cserjékkel, virágokkal, díszmedencével és egy szoborral. A kivitelezőt tárgyalásos eljárásban kereste az egyetem, és végül két ajánlattevőből a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV nyerte el a megbízást.


A hatalmas épületegyüttes felhúzására és mellette a lépcsős-teraszos kert kialakítására két éve lesz majd a kivitelezőnek. Az építkezés az Orczy út 1. szám alatti telken zajlik majd, pár perces sétára azoktól a házaktól, amelyeket a kormány el akar venni a VIII. kerületi önkormányzattól, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek adja őket.

A rendőrök és katonák felsőfokú oktatását végző, állami tulajdonban lévő Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) 2023 októberében írt ki közbeszerzést, hogy megtalálja az új épületegyüttesének kivitelezőjét. Erről már előzetesen, 2023 augusztusában tájékoztatást adtak ki, amelyben azt is jelezték, hogy nem nyílt verseny, hanem tárgyalásos eljárás lesz.

Ezt azzal indokolták, hogy a „[meg]kötendő szerződés jellegével, összetettségével, illetve jogi és pénzügyi kialakításával kapcsolatos sajátos körülmények, az ezekhez kötődő kockázatok miatt előzetes tárgyalások nélkül nem választható ki a legkedvezőbb ajánlat”, illetve arra figyelemmel „a kivitelezéssel kapcsolatos műszaki, pénzügyi és jogi feltételek – annak egyedi jellege és összetettsége, a feladatok egymásra épülése, jótállási kérdések miatt, továbbá a sajátos szerződéses feltételek okán – a tárgyalások eredményeként tisztázhatók, illetve véglegesíthetők”.

A tárgyalások végül sikerrel zárultak a jelek szerint, 2024. április 17-én ugyanis megjelent a tender eredménye a magyar és az EU-s közbeszerzési értesítőben is. A tájékoztató szerint a megbízást

Mészáros Lőrinc egyik cége, a ZÁÉV Zrt. nyerte nettó 33,78 milliárd forintos ajánlattal.

Valóban nem volt nagy verseny, a ZÁÉV-en kívül ugyanis csupán egyetlen másik ajánlat érkezett a tenderfelhívásra. Ez a másik pályázó a Magyar Építő Zrt. volt, ám a cég a ZÁÉV-nél 1,65 milliárd forinttal drágábban, nettó 35,4 milliárd forintért vállalta volna a munkát...

MAGYAR PÉTER VALÓBAN A MAGYAR POLITIKA MESSIÁSA? | CSIZMADIA ERVIN A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2024.04.18.



A Reggeli személy 2024. április 18-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Csizmadia Ervin politológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója volt.

A DEMOKRÁCIA LEÉPÜLÉSÉRŐL SZÓL A VILÁG LEGNAGYOBB VÁLASZTÁSA

TELEX
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2024.04.19.


Az indiai választások rendkívül sok szempontból egyediek a világon. Az immár legnépesebb országban 968 millió ember jogosult a választásra; a lebonyolítása érdekében 15 millió szavazóbiztost mozgósítanak, akik 5,5 millió elektronikus szavazógépet állítanak fel egymillió szavazókörben, egyebek mellett a Himalájában 4650 méteren, a nyugati Rádzsasztán sivatagos területein és több apró indiai-óceáni szigetecskén is, miután az indiai választási szabályok szerint minden választó lakhelyétől legfeljebb két kilométeres távolságra kell lennie szavazati lehetőségnek.

Az országban több mint két és fél ezer, többségében helyi és regionális párt aktív, amelyek kampányköltése az amerikai elnökválasztásét is meghaladja; az 543 választott parlamenti helyért legutóbb nyolcezer jelölt indult, most háromezer körül járnak, de sok helyen tart még a regisztrációs időszak.

Miután a logisztikai – és az azzal járó biztonsági – kihívások miatt nem reális egy vagy pár nap alatt lezavarni a voksolást, azt hét fázisra bontják. Az április 19-i, pénteki rajt után április 26-án, május 7-én, 13-án, 20-án és 25-én folytatódik, és június elsején zárul a választás, a szavazatszámlálás és eredményhirdetés pedig június 4-én lesz.

A sok nagy szám mellett ugyanakkor a szavazásnak vannak olyan jellegzetességei is, amelyek a magyar választóknak is ismerősek lehetnek. Az iparosítást, a nemzeti tőkésréteg felemelését, világpolitikai ambíciókat hirdető, a vallási fundamentalizmusra rájátszó kormányfő, Narendra Modi és a Bháratíja Dzsanatá Párt, avagy Indiai Néppárt (BJP) áll szemben az egykor domináns Indiai Nemzeti Kongresszussal (INC), amelyet tíz éve a korrupció, nepotizmus és inkompetencia, valamint a vízió hiánya miatt zavart el a nép a hatalomból, azóta pedig a hatósági vegzálás és belső vitái miatt szétforgácsolódott...

DK: TÖBB SZÁZAN VÁRNAK MINKET DEBRECENBEN, A TAVASZI GYÜLEKEZŐN!

DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ
Szerző: DK
2024.04.18.



Több százan várnak minket Debrecenben, a Tavaszi Gyülekezőn! Ezen a tavaszon bejárjuk az egész országot, június 9-én pedig közösen legyőzzük Orbán Viktort. Szavazz a DK-MSZP-Párbeszéd közös listájára!

DOBREV KLÁRA SZERINT ERŐS SZOCIÁLDEMOKRATA KORMÁNY FOGJA LEVÁLTANI ORBÁN RENDSZERÉT

NÉPSZAVA
Szerző: MTI-Népszava
2024.04.19.


A DK-MSZP-Párbeszéd EP-listavezetője a Debrecenben tartott választási rendezvényen azt mondta, felkészültek a kormányzásra, és nincs idő várni 2026-ig.


Orbán Viktor rendszerét egy baloldali, erős, szociáldemokrata kormány fogja leváltani erős, szociáldemokrata programmal – jelentette ki a DK árnyék-miniszterelnöke, a DK-MSZP-Párbeszéd EP-listavezetője csütörtökön Debrecenben.

Dobrev Klára a belvárosban tartott választási rendezvényen azt mondta, felkészültek a kormányzásra, nincs idő várni 2026-ig, ezért, ha az európai parlamenti választáson győznek, előre hozott országgyűlés választásokat követelnek.

Az ellenzéki politikus szerint az a feladatuk, hogy a NER összeomlását gyorsabbá tegyék, s annak a meggyőződésének adott hangot, hogy sokkal többen vannak ma Magyarországon azok, akik a Fidesz bukását akarják, mint akik marasztalnák őket.

„Az ország 95-97 százaléka szenved Orbán Viktor rendszerétől, a mi feladatunk ezt a többséget elvinni az európai parlamenti és az önkormányzati választásra”

– mondta.

Dobrev Klára kijelentette, nem kell az ellenzéknek szavazókat keresni, nem kell kiábrándult fideszeseket keresni.

„Minden egyes alkalommal, amikor kiábrándult fideszes szavazók után járkált az ellenzék, semmi mást nem tett, mint kiábrándult ellenzéki szavazókat hagyott maga után” – mondta, hozzátéve, ennek véget vetnek.

„Az ellenzék azért van, hogy leváltsa a kormányt. Aki az ellenzéket akarja leváltani, az kormánypárti”

– mondta, és megjegyezte, nem hagyják, hogy Orbán Viktor vagy bárki más „trükkös módon tovább szalámizza, darabolja ezt az ellenzéket”.

Szavai szerint ezért hozták létre a DK, a szocialisták és a Párbeszéd szövetségét; róluk tudhatják az emberek, honnan jöttek és mit akarnak, valamint azt is, hogy velük nemcsak a rendszert megbuktatni, hanem kormányozni is lehet.

„Aki velünk van, az soha többé nem lesz egyedül (...) az az ellenzék legnagyobb és legerősebb szövetségéhez tartozik, és részese lesz egy európai, tisztességes Magyarország megteremtésének. Jöjjenek velem!” – zárta beszédét Dobrev Klára Debrecenben...


Lásd még:




MAGYAR PÉTER ORSZÁGJÁRÁSÁNAK ÚJABB ÁLLOMÁSA: BATTONYA - TALPRA MAGYAROK!

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER
2024.04.19.



Országjárás élőben - TISZA Párt Talpra, Magyarok!


Lásd még:

A KEMÉNY JOBBOLDAL IS KÉSZ CSÚCSJELÖLTEKET ÁLLÍTANI AZ EU-BAN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.04.19.


A konzervatív reformisták uniós közössége eddig elzárkózott az úgynevezett csúcsjelölt megnevezésétől – írja az EurActiv. A többi nagy pártcsalád már kijelölte azt a politikusát, akivel a választások utáni pozícióosztozkodás során ringbe kíván szállni, elsősorban az Európai Bizottság elnöki székéért.


Az EurActiv brüsszeli hírportál szerint a konzervatívok és reformisták pártcsaládja egy kicsit elaludt, de már ébredezik – mármint a júniusi európai parlamenti választásokra való felkészülést illetően.

A cikkben ugyan nem szerepel, de ez az a politikai közösség, amelynek az EP-frakciójához a leggyakrabban hallott vélekedések szerint csatlakozhatna a választások után a Fidesz, amelyet 2021-ben eltávolítottak a jobbközép Európai Néppártból. A konzervatívok pártcsaládjában – ahonnan a Brexittel távoztak a brit toryk - jelenleg Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az első számú hangadó, de ugyanitt találhatók a bukott lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság politikusai is.

Az EurActiv keményen jobboldalinak minősíti a magát konzervatívként és reformistaként meghatározó közösséget, bár ha rangsorolni kellene, akkor talán még keményebb társaságnak tekinthető az úgynevezett Identitás csoport, ahol például a francia Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése, illetve a német szélsőjobbos Alternatíva párt is található.

Az elszunyókálás alatt a portál azt érti, hogy a konzervatív reformisták eddig elzárkóztak az úgynevezett csúcsjelölt megnevezésétől. A többi nagy pártcsalád már kijelölte azt a politikusát, akivel a választások utáni pozícióosztozkodás során ringbe kíván szállni, elsősorban az Európai Bizottság elnöki székéért, ami persze egyáltalán nem garantálja az illető számára, hogy ténylegesen ő fogja betölteni a pártcsaládja által kialkudott tisztséget, hiszen a javaslattevő-végrehajtó hatalmat jelentő Európai Bizottság, illetve a tagállami csúcsvezetőket összefogó Európai Tanács elnöki posztja csak a tagországok első számú irányítóinak az egybehangzó egyetértésével ítélhető oda. Mégis, a csúcsjelöltet eddig meg nem nevező konzervatív reformisták – alkupozíciójuk javítása érdekében – most már keresik a maguk csúcsjelöltjét. A jövő szerdán Rómában ülést tartanak, és Nicola Procaccini frakció-társelnök azt mondta az EurActivnak, hogy a jövő héten már nekik is lesz csúcsjelöltjük.

Horvátországban folytatódik az alfahímek küzdelme

– írja a müncheni Süddeutsche Zeitung a horvát parlamenti választások nyomán előállt, korántsem egyértelmű helyzetről. Az eddig is kormányzó Horvát Demokratikus Közösség, a HDZ ugyan a legtöbb szavazatot kapta, az összes leadott voks 34,4 százalékát, de Andrej Plenković miniszterelnöknek nem lesz könnyű dolga, ha hivatalban akar maradni. A 151 tagú törvényhozásban ugyanis csak 61 mandátumra számíthat, öttel kevesebbre, mint az előző, 2020-as választás eredményeként. Plenkovićnak egyfelől kisebb pártokat kell megnyernie koalíciós partnernek, illetve függ a sorsa attól is, miként lép majd legfőbb riválisa, az államfői tisztséget ellátó Zoran Milanović, aki eredetileg saját szociáldemokrata pártja nevében maga is indulni akart a választáson, de az alkotmánybíróság kimondta, hogy ezt hivatalban levő köztársasági elnökként nem teheti. Milanović erre analfabétáknak és parasztoknak minősítette az alkotmánybírákat, azt állítván, hogy egy gengszterbandát alkotnak a kormánnyal. Saját ellenzéki szövetsége mellett kampányolva azzal ért el eredményeket, hogy fáradhatatlanul ostorozta a HDZt-t, amelynek legsebezhetőbb pontja a korrupciós botrányok végtelen sora. Kétségtelen tény, Plenković, aki nyolc éve van kormányon, eddig 30 miniszterétől volt kénytelen megválni, többnyire korrupciós vádak miatt.

Milanovićnak tehát van mit szóvá tennie, és teszi is, olyan populista retorikával, amivel kivívta magának a horvát Trump minősítést. A Süddeutsche Zeitung megírja róla azt is, hogy közel áll Orbán Viktorhoz és a magyar kormányfő oroszbarát álláspontjához. Ukrajna nyugati katonai támogatását mélységesen erkölcstelen dolognak nevezte egy alkalommal.

Nem a migrációs problémák érdeklik leginkább az uniós polgárokat

Végül röviden arról, hogy a londoni Guardian ismerteti az Eurobarometer átfogó európai felmérését arról, hogy másfél hónappal az EP-választások előtt mely problémákat tartja a legégetőbbnek a lakosság az egyes tagállamokban. Ebből kiderül, hogy az egészségügy, a munkapiaci helyzet, a védelem és a biztonság, valamit a fiatalok körében a klímaváltozás is megelőzi fontosságban a migrációs aggodalmakat. A tavaly erős migrációs nyomás alá került Olaszországban, miként Magyarországon, Portugáliában, Romániában és Szlovákiában is, a foglalkoztatás és gazdaság támogatása bizonyult a véleményalkotók körében az első számú prioritásnak.

DRÁGA A BENZIN, DE MÉG DRÁGÁBB LESZ

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2024.04.19.


A magyar benzin- és dízelárak a régióban magasnak számítanak, bár az EU egészében már nem annyira. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter konkrétan 7-9 százalékkal tartja magasabbnak a magyar árakat a regionális átlagnál, ez literenként akár 50 forintot is jelenthet. A megállapítás nagyjából igaz, ha a végfogyasztói árakat nézzük.

A jelenlegi magyar üzemanyagárakat összehasonlítható devizában (vagyis euróban) nézve, 1,618 euró/liter jön ki a benzinre, a dízelre pedig 1,648 eurós átlagár (az átlag a kutaknál elhelyezkedés és márka függvényében is változó). Cikkünk írása idején a holtankoljak.hu adatai szerint a benzin literje átlagosan 642, a dízelé 654 forint volt.

A hazai árak leegyszerűsítve a tőlünk nyugatra eső országokhoz képest alacsonyak, a keletre eső országokénál magasabb.

A magyar üzemanyag a bolgárnál jóval, a lengyelnél, csehnél, románnál enyhén drágább, a szlovákkal nagyjából szinkronban van, a szerbnél, osztráknál pedig valamivel olcsóbb.

Magyar extrák az árban

Az árat később kicsit szétcincáljuk, de azért azt mindenképpen érdemes rögzíteni, hogy a világpiaci olajár mint kiindulópont után elég sok országspecifikus tényező is befolyásolja az üzemanyagok végfogyasztói árát.

Ezek közé tartozik, hogy az üzemanyagot milyen hatékonysággal finomítják az adott országban, mennyire van verseny a nagy- és a kiskereskedők között, egyáltalán mekkora távolságról jut el az olaj a finomítóba. De legalább ilyen fontos az üzemanyagra terhelt adók mértéke, Magyarország pedig ebben elég ötletes, mert a magas (27 százalék) forgalmi adó és az év elején literenként 41 forinttal megemelt jövedéki adó mellett forgalomarányos adók, kiskereskedelmi adó, az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) és a szénhidrogén-tárolás (MSZKSZ) terhei is beépülnek az árba.

„Jelenleg a benzinnél a lakosság az ár felét a költségvetésnek fizeti be, ezzel pedig a kormányzat rendkívül kiforgatja az emberek pénztárcáját és megtakarítását”

– mondta erről Egri Gábor, a Független Benzinkutasok Szövetségének elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint nem erről van szó (az adat valóban kicsit túlzásnak tűnik, számításunk szerint picivel 50 százalék alatt marad az összes adóterhelés), és azt ígéri, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a közeljövőben létrehoz egy nyilvános, regionális üzemanyagárakat monitorozó rendszert, amely segíti a korrekt összehasonlítást.

Ugyanakkor, ha csak a forgalmi adót nézzük, a magyar 27 százaléknál minden környező országban alacsonyabb az áfa (a legjellemzőbb a 19-20 százalék), ha Magyarországon 35 eurócent csak az áfa, a környező országokban 23-30 cent, és

az összesített adóterhelés is jellemzően 10-15 centtel alacsonyabb a szomszédainknál. Az árban pontosan ez a differencia jelenik meg.

Külön érdekesség, hogy vannak olyan elemek, ahol az adót is megadóztatja a kormány, vagyis a jövedéki adóra még forgalmi adó is rakódik.

Az adók mellett vannak további hatások is, amelyek kifejezetten a magyar üzemanyagárakat tartják magasan, vagy emelik meg frissiben. A piacnak a 13 hónapos benzinárstop nagyon rosszat tett, tönkrementek egyes szereplők, a Mol nagykereskedelmi szerepe még inkább monopolisztikus lett. Emellett mostanában gyengült némileg a dollárral szemben a forint, ami szintén áremelő hatású.

Ha az összes magyar áremelő hatást összeadjuk, még azt is mondhatjuk, hogy szerencsénk van a mostani, magasnak tűnő árszinttel. Hogyhogy? Úgy, hogy decemberhez képest a végfogyasztói ár „csak” nagyjából a 41 forintos pluszadóval drágult (40-50 forinttal nagyobb a végfelhasználói ár), pedig a két időszak között az olaj több mint 10 százalékkal drágult, vagyis a szektor – lehet, hogy már Nagy Márton dörgedelmei miatt – lenyelt egy áremelkedést, visszafogta magát...

CSINTALAN SÁNDOR: ORBÁN REMEK ÜGYNÖKE AZ OROSZ PROPAGANDÁNAK

MÉLYVÍZ / KLIKK TV
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2024.04.18.



Miközben Orbán Viktor a szuverenitásról papol, újra meg újra elismétli, hogy Oroszország jogosan támadta meg Ukrajnát. Tragikus, hogy a magyar miniszterelnök ilyen véleményt képvisel, egy nemzet függetlenségét kétségbe vonni, az a népirtás előszobája - mondta Csintalan Sándor a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. 

Csintalan Sándor szerint Oroszország egyértelmű célja a volt szovjet államok visszaszerzése, hiszen ha újra összeállna a Szovjetunió, Putyin státusza bebetonozódna. „Nehéz a helyzet.” 

Az uniós erőfeszítések hatékonytalansága abból adódik, hogy nem számítottak arra, hogy jön majd valaki, aki megpróbál leszámolni a demokráciával Európában. 

A műsorban szóba került még, hogy ártott vagy használt Orbán Viktornak, hogy nem tarthatta meg beszédét a Nemzeti Konzervatívizmus Konferencián Brüsszelben, valamint a kegyelmi ügy, a Magyar Péter jelenség és az orbáni rendszer felszámolása és a közelgő választások.

KOMOLY, ÚJSÁGBAN ÍRT FELJELENTÉS

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.04.19.


Mint éppen most kiderült, az egész magyar sajtópiacon a Magyar Nemzet névre hallgató nyomdaipari termék vesztette el tavaly a legtöbb sajtópert. A Fidesz többi propagandaterméke sem panaszkodhat, de ezek között e téren elsőnek lenni delikát, ami egy dologra biztosan utal, hogy ez a lap kevéssé tekinthető szavahihetőnek, azaz ez hazudja a legtöbbet. Az ilyesmi nem nóvum a Fidesz-sajtónál úgy általában, ezért tartja őket a gazda. De ezt is tudjuk.

Mindez most épp azért érdekes, mert ez a szavahihetetlen Magyar Nemzet írt arról, hogy Magyar Péter mozgalma, a Talpra Magyarok! Közösség mögött a Datadat áll, csak más néven – Datadat GmbH -, amiből az a sejtetés keletkezik, hogy Magyar Péter amellett, hogy verte az asszonyt, még külföldi ügynök is, aki netén békaemberek segítségével tör hatalomra, mint népünk ellensége. Legalábbis erre jutott Lánczi Tamás.

Lánczi elvtárs – mint az szintén ismeretes – a modernkori ÁVH, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke. Ez az a hivatal, amely az EP szerint sérti a szabad és tisztességes választások elvét, s ez az is, amelyik működése folyományaként az EB elindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. Illetve emiatt legfrissebben, mert egypár már zajlik, ám most már azt is kijelentették, ez az egész az országot a választási autokrácia hibrid rendszerévé tette.

Köszönjük Emese, tudjuk, és érezzük, a ténymegállapítás azonban minket kevéssé vígasztal. Azért kellett mégis megjegyezni, mert hozzá tartozik ahhoz, ami ezután következik. Az mégpedig, hogy ez a Lánczi Tamás a Magyar Nemzet erősen kétséges igazságtartalmú írása nyomán vizsgálatot rendelet el Magyar és a mozgalma ellen, a cikk tehát úgy működött, mint egy komoly, újságban írt feljelentés, megidézve A tanút és annak világát.

Mindezek után ugyanis a következőket látjuk: a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint felmerült a gyanúja annak, hogy ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör és kapcsolati háló, amely 2022-ben az ellenzéki kampányt támogatta, és megpróbálta a magyar törvényeket kijátszva befolyásolni a magyar választásokat, most ismét a magyar választásokat vette célba. Azzal a lehetőséggel, hogy mindezért már börtön is járhat.

Egyébiránt a Magyar Nemzet csak a hasára ütött, hiszen egyáltalán nem kérdezte meg az érintetteket, csupán sunyin sejtet. Az egy dolog, hogy Magyar tagadja a kapcsolatot, az meg a másik, hogy a Datadat GmbH ezt mondja: “Sem a Datadat Professional Kft., sem a korábbi Datadat GmbH jogutódja nem áll üzleti kapcsolatban sem Magyar Péterrel, sem pedig más, hozzá kapcsolható párttal vagy egyesülettel. Minden más ezzel ellentétes állítás hazugság”.

Innentől megint kinéz a Magyar Nemzetnek egy sajtóper, és lehet, hogy majd hosszú idő elteltével azt szokása szerint el is veszíti, a jelent azonban ez nem változtatja meg. Ez pedig az, hogy ahogyan már tegnap is látszott, az egész magyar aljas sajtótér tele lett fosva azzal, hogy Lánczi vizsgálódik Magyar ellen, mert ő feltehetőleg külföldi felforgató elemek zsoldjában áll, így áskálódik kies hazánk fasiszta rendje ellen. Ez hovatovább nevezhető félelmetesnek is.

Nem tudjuk nem észrevenni ebben az ügyben a putyinizálódást, mint másokban a náculást, megint másutt a Rákosi vonalat, meg még a feudális viszonyokat, ami így egyben olyan undorító katyvasz, hogy ezt választási autokráciának nevezni erős eufemizmus, és az EB visszafogottságára utal, mert ők mégsem nevezhetik Orbánt és a bandáját fasiszta csürhének. Pedig azok. Illetve még az összes többi, amit emlegettünk.

Ugyanakkor az a legfélelmetesebb ebben az egészben, hogy ezek szerint elég akármilyen hazugságot leírni a propagandasajtóban, és ez azonmód alkalmat ad a vizsgálat elrendelésére. Ez a maga nemében jobb, mint A tanúban a komoly, géppel írt feljelentés, ami az egyén romlottságát tételezi, itt azonban elég, ha a hatalom utasít hazudni valamit, és máris jöhet a delikvensért a nagy, fekete autó. Ugyan még nem, de majd igen...

AMERIKAI NÉPSZAVA: ORBÁN GÁSPÁR POLITIKAI FELFORGATÓ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ NEMZETKÖZI KÉMHÁLÓZATOT ÉPÍT

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.04.18.


Az Orbán-család állam az államban, Orbán családtagjai nemcsak egy szervezett bűnözői csoport, egy bűnszervezet tagjai és irányítói, hanem a magyar államot is magánemberként és magántulajdonukként irányító maffiatagok. A magyar állam elválaszthatatlanul fonódik össze az Orbán-család maffiájával. A struktúra hasonlóan épül fel a két Orbán-gyerek körül. Közülük Orbán Gáspár félelmetes nemzetközi titkosszolgálat informális feje lesz, míg Ráhel a férjével a stróman és oligarcha hálózatot, a pénzügyeket tartják a kezükben.

Orbán Ráhel állami tisztség nélkül irányítja az állami Magyar Turisztikai Ügynökséget és a Magyar Divat & Design Ügynökséget, állami milliárdokat kezel, mint magánérdekeltséget. Orbán Ráhel tulajdonaként bánik a magyar állam intézményeivel és pénzével, a strómanja miniszteri biztosként a nemzetgazdasági miniszter felett áll. Az Orbán-maffia céghálója a turisztikai projektből indulva átszövi a gazdaság minden területét, a kisajátított iparágakat.

Hasonló struktúrában dolgozik Orbán Gáspár, Orbán Viktor fia, aki századosi rangban apja miniszterelnöki hivatalában, mindenféle állami tisztség, megbízatás nélkül, a magyar állam nemzetközi kémhálózatát, szupertitkosszolgálatát szervezi, amely az egész magyar állam felett áll, s a csádi katonai misszióhoz hasonló fedőakciókat és fedőszervezeteket hoz létre. A cég a világ különböző részein politikai felforgató tevékenységet végez, orosz mintára az Orbán-maffia gazdasági érdekeltségeit építi a nemzetközi politikai és gazdasági alvilágban.

Orbán mindezt nemzetbiztonsági szervezetnek álcázza, szervezetileg amerikai mintára építi fel, de az orosz titkosszolgálat nemzetközi műveleteihez kapcsolódik. A nemzetbiztonság álca, a „cég” a magyar államot megszállva tartó gazdasági, politikai és katonai maffia csúcsszervezeteként működik, az állami ellenőrzés alól kivonva, közvetlenül Orbán alá rendelve, amelynek informális vezetője Orbán Gáspár. aki az egész szervezetet felépíti.

Ennek érdekében szervezik át a titkosszolgálatokat, a hírszerzés (kémhálózat) és a katonai titkosszolgálat a nemrég kinevezett nemzetbiztonsági főtanácsadó alá tartozik majd. Rogán felügyelete alatt marad a belső elhárítás, az állambiztonság, a belföldi titkos megfigyelések és a propaganda. A nemzetbiztonsági főtanácsadó hivatalát, testületét informálisan Orbán Gáspár vezeti, miután annak létrehozását is ő szervezi a Karmelitában.

Ez azt jelenti, hogy Orbán mellett a fia, Orbán Gáspár lesz a magyar Berija.

Mindez nyomon követhető az oknyomozó Panyi Szabolcs VSquare-ben megjelent hírlevele alapján, amelyben az áll, hogy „Orbán Gáspárnak van egy saját nagy szobája a Karmelita kolostor (Orbán Viktor miniszterelnöki irodája) emeletén, ahol legalább fél tucat fiatal szakember dolgozik az ügyvédektől a titkárokig”. Orbán szem előtt akarja tartani a fiát, aki azért nem kap hivatalos megbízást, mert ebben a funkcióban az Orbán-család hatalmának koncentrációja kiverné a biztosítékot. Az Orbán-gyerek ezért bujkál oszlopok mögött...

KÖTÖTTFOGÁS 291. – ORBÁN VIKTOR BRÜSSZELBEN, MAGYAR PÉTER VIDÉKEN

KÖTÖTTFOGÁS
Műsorvezető: PÖRZSE SÁNDOR
2024.04.18.



Betiltották-e vagy sem Orbán Viktor konferenciáját? Közeleg a harmadik világháború? Mit tudhatott az apjáról Sulyok Tamás? Hova futhat ki Magyar Péter országjárása? Ezek voltak az április 18-ai Kötöttfogás témái. 

Akik megvitatták őket: Csintalan Sándor, Tompos Ádám, Balogh Gábor és Reichert János. A műsorvezető Pörzse Sándor volt.

NINCS TÖBB TITOK: ÍGY ÉPÍTI BE A TIBORCZ-KÖR A SVÁBHEGY MARADÉKÁT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2024.04.18.


A Válasz Online évek óta figyelemmel kíséri a svábhegyi gyermekkórház óriási, bő 6 hektáros ingatlanhagyatékának sorsát. Mostanra lett minden tiszta: a Gyurcsány-kormány bezárta, az Orbán-kabinet 2019-ben eladta, a Tiborcz István-féle üzleti kör „hazavitte”, majd most magánberuházásban lakóteleppé és irodakomplexummá formálja az érintett telkeket. A nyitóképünkön szereplő, Béla király úti zöld zónára a Central European Ingatlanalap cége tízlakásos társasházakat húz fel – a szintén megújuló Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-műemlékvilla mellé. Egy kicsit odébb, a Mártonhegyi úton pedig a BDPST Group épít csúcspanorámás irodaházat.


A még ellenzéki Fidesz 2010 előtt óriási mutyit orrontott a Gyurcsány-kormány kórházbezárásai mögött – s szinte biztosra vette a svábhegyi gyermekkórház bő 6 hektáros ingatlanhagyatékának eltékozlását is. Idézet Orbán Viktor 2007-es évértékelőjéből: „Igen, mi magyarok megérthettük, mi történik körülöttünk. Megértettük, hogy a reformok mögött pénzéhes csoportok csupasz üzleti érdeke rejtőzik. Megértettük, hogy a kórházbezárások mögött ingatlanspekuláció húzódik.” A Fidesz akkori egészségügyi szakpolitikusa, Mikola István is potenciális visszaéléseket emlegetett; úgy látta, a baloldali kormánynak kedves „újtőkések” magánklinikákat nyitnak majd a korábbi kórházépületekben – erre abból következtetett, hogy részben olyan egészségügyi intézményeket ítéltek megszűnésre, amelyek ősparkok közepén lévő (például svábhegyi) kastélyokban, kúriákban működtek. A fideszes vezetésű XII. kerület 2008 februárjában változtatási tilalmat is elrendelt az érintett svábhegyi területekre, amely aztán a 2010-es hatalomváltás után „oldódott” fel. Ez idő tájt Váczi János korabeli alpolgármester az ingatlanok régebbi funkcióinak visszaállításáról, közösségi érdekű működtetésről beszélt, sőt még a tulajdonos államot képviselő MNV is úgy fogalmazott, hogy „az értékesítés mellett egyéb hasznosítási mód elvi lehetősége is felmerülhet”.

A közösségi hasznosítás elvi és gyakorlati lehetőségét azonban felülírta a kormányzat privatizációs akarata – amely 2019 nyarán „teljesedésbe is ment”, vagyis az új, magánosításpárti Fidesz végleg legyőzte a régi, mutyiellenes Fideszt. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. feltűnően gyors lefolyású pályázatot szervezett: az árverés során úgynevezett „lakásfejlesztő”, illetve „profilváltó” csomagokban kínálta az eladandó portékákat – majd persze elfelejtett büszkélkedni a győztesek nevével. A Válasz Online mégis megtudta, hogy kikhez került a két ingatlangyűjtemény.

Mielőtt a végső győztest itt újra megneveznénk, lássuk, milyen telkekről van szó pontosan. Az első, vagyis a „lakásfejlesztő” csomag ékköve a Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai, Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézetet 3,3 hektáros tüdőszanatóriuma volt (Béla király út 18/A., 18/B., 20., Laura út 1.), melynek központi egysége a Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-műemlékvilla. A gyermekkórház modernebb szárnyakból álló, a Jókai-kert és a Szépkilátás Cukrászda közelében lévő, 2,6 hektáros házcsoportját (Mártonhegyi út 6/A.), valamint a korábbi Svábhegyi Nagyszálló fogaskerekű melletti, egyharmad hektáron magasodó épületét (Eötvös út 2.) pedig a „profilváltó” ingatlancsomagba gyömöszölték.

Ahogy tavaly nyáron rögzítettük, némi adok-veszek után mind a Béla király úti „lakásfejlesztő”, mind a Mártonhegyi–Eötvös úti „profilváltó” egység a kormányfő vejével összeépült, 28,4 milliárd forintnyi állami tőkével is felpumpált Central European Ingatlanalaphoz (CEI) került; ezeket szerepeltettük is az Orbán–Tiborcz-kör 36+3 luxusingatlan-projektjét tartalmazó összeállításunkban...

TAVALY A MAGYAR NEMZET, A MEDIAWORKS ÉS AZ ORIGO BUKTA A LEGTÖBB SAJTÓPERT

ÁTLÁTSZÓ
Szerzők: ERDÉLYI KATALIN, SZABÓ KRISZTIÁN
2024.04.18.


Régi szokásunkhoz híven idén is kikértük a Fővárosi Törvényszéktől, hogy melyik sajtótermék mennyi sajtó-helyreigazítási és személyiségi jogi pert vesztett a múlt évben. A bíróságtól kapott adatok szerint a legtöbb, összesen 7 sajtópert a Magyar Nemzet vesztette el, személyiségi jogi perek tekintetében pedig a Mediaworks lett a negatív rekorder 25 elmarasztaló ítélettel. Az Átlátszó, az RTL és a Telex az ellene indított perek mindegyikét megnyerte, a Pesti Srácok viszont az összes ügyét elbukta.


A bíróság a korábbi gyakorlatától eltérően a sajtó-helyreigazítási keresetekhez hozzácsapta a képmás- és hangfelvételhez való jog érvényesítése miatt indított pereket is. Utóbbiból azonban mindössze kettő volt, és csak egy végződött elmarasztalással, a másik pedig még folyamatban van, így ezek az ügyek érdemben nem befolyásolják a „rangsort”. Helyreigazítási keresetből ugyanis összesen hatvanegy volt tavaly, amiből huszonöt zárult elmarasztaló ítélettel.

2018 elején közöltünk először adatokat a különböző (kormánypárti és független) médiatermékek által elvesztett sajtó-helyreigazítási perekről. A számokat a Fővárosi Törvényszéktől kaptuk, miután közadatigényléssel fordultunk hozzá az ügyben. Azóta is figyelemmel követjük és nyilvánosságra hozzuk az elbukott sajtóperek számát: 2017-ben 53 helyreigazítási pert vesztett a kormány lakájmédiája, 2018-ban 109-et, 2019-ben 73-at, 2020-ban 57-et, 2021-ben pedig 54-et. Vagyis ez alatt az öt év alatt összesen közel 400 helyreigazítási pert vesztettek el a Fidesz-barát médiatermékek. 2022-ben 29 sajtó-helyreigazítási pert bukott a kormánypárti sajtó, most pedig mutatjuk a tavalyi számokat.

Szokás szerint idén is közadatigénylésben kértük ki a Fővárosi Törvényszéktől, hogy mennyi helyreigazítási ügyben marasztalta el a bíróság a HírTV, a közmédia, a Magyar Nemzet, a Mediaworks, a Pesti Srácok, és a TV2 csapatát. A Törvényszéktől kapott adatok szerint

2023-ban összesen 22 pert vesztettek el a kormánypárti médiatermékek, a legtöbbet a Magyar Nemzet bukta.

Összesen 35 keresetet nyújtottak be tavaly a kormánysajtó ellen sajtó-helyreigazítási, valamint képmáshoz és hangfelvételhez való jog megsértésével kapcsolatos ügyekben. Ebből 22 pert vesztettek el teljesen vagy részlegesen, vagyis az esetek 62 százalékában elmarasztalta őket a bíróság...

A MÉDIA ÉS MAGYAR PÉTER

444.HU
Szerző: BEDE PÉTER
2024.04.19.


A fennálló rendszer 14 éves történetében még senki sem tudta úgy megragadni a média és a közvélemény figyelmét, mint Magyar Péter. A február első napjaiban kegyelmi ügyként indult eseménysorozat főszereplői alig néhány nappal később már nem Novák Katalin, Balog Zoltán, K. Endre, V. János és a bicskei gyerekek voltak, hanem ő.


Varga Judit exférje néhány dühös Facebook-bejegyzés után február 10-én a Partizánnak adott interjújával vette át a főszerepet. Nemcsak a fent felsoroltaktól, hanem példátlan módon a Fidesztől is. Attól a Fidesztől, amely ebben a 14 évben forintszázmilliárdokból olyan propaganda-úthengert üzemelt be, amilyet a világon totalitariánus diktatúrákon kívül nem találni. Magyar azt a gépezetet tudta napok alatt lenyomni, amelynek a feladata minden egyes pillanat uralása, azaz, ahogy 2021 szeptemberi cikkünkben fogalmaztunk:

„folyamatosan, megszakítás nélkül, napról napra meghatározni a közbeszéd témáit”.

Március elején a közélet szereplőinek-alakítóinak Facebook-versenyét dokumentáló Telex még csak az óvatos „Magyar Péter nekifutásból rúgta fel a Lájkbajnokságot” címet adta a februári közösségimédia-eseményeket összegző cikkének. Egy hónappal később viszont már jóval határozottabb címet kapott a márciusi helyzet elemzése: „Magyar Péter kiütötte Orbánt”.

Magyar azonban nemcsak a közösségi médiát tudta leuralni, hanem a hagyományosat is. Bár ő maga többször megvádolta mindenfélével az említett propagandagépezettől független médiát, nemcsak a Partizán, hanem szinte valamennyi épeszű sajtótermék – például a 444 is – szokatlanul hosszú interjúban adott neki lehetőséget a bemutatkozásra. Bármit csinált az elmúlt két hónapban, arról a még szabad magyar nyilvánosság gyakorlatilag teljes egészét jelentő online lapok részletesen, hosszasan, számtalan szemszögből beszámoltak...




NEM FENYEGETÉST, HANEM LEHETŐSÉGET JELENTHET AZ EU MIGRÁCIÓS PAKTUMA

MESSZIRŐL JÖTT EMBER / PODCAST
Szerző: VOVESZT TIBOR / SZABAD EURÓPA
20324.04.18.


A kormányoldali kritikákkal szemben sem kötelező nem lesz befogadni a menekülteket, sem fejpénzt nem kell fizetni ennek elmulasztásáért az EU új migrációs paktuma értelmében. Van harmadik opció is, amiből még profitálhat is a szolidaritást így vállaló tagállam — derül ki podcastunkból.


Öt gondolat a beszélgetésből:

(1) A szolidaritás elve alapján minden tagállamnak ki kell vennie a részét a Európai Unióba érkező menekültek kezelésében ellátásában.

(2) Az Európai Parlament által elfogadott törvénycsomag három lehetőséget kínál erre: a menekültek átvételével, az átvétel megtagadása miatti költségek arányos megfizetésével, vagy olyan szolgáltatások, hozzájárulások felajánlásával, amelyek enyhítik a befogadó országok terheit. Tehát van olyan opció, amely sem kötelező befogadással, sem fejpénz fizetésével nem járna.

(3) Az EU azt célozza meg, hogy a paktum élesítésével 30 ezer menekült ellátására legyen kapacitása. A feladatokat (befogadandó menekültek száma, a költségtérítés nagysága, vagy a felajánlandó egyéb hozzájárulások mértéke) a tagállamok kapacitása és kitettsége arányában határozza meg.

(4) A menekültpolitika átalakítására elkülönítettek 2 milliárd eurót az aktuális hétéves költségvetési ciklus felülvizsgálatakor, így új forrásokat is tudnak nyitni az együttműködő tagállamok előtt a paktummal összefüggésben jelentkező kiadásaik, fejlesztéseik fedezésére.

(5) Az elfogadott törvénycsomag különböző elemei más-más időpontban lépnek életbe, a teljes rendszer 2026-ra alakul ki.

Ez a Messziről jött ember, a Szabad Európa podcastsorozata a magyar kormány és az Európai Unió, a közösség intézményeinek ügyeiről. Célunk, hogy ne csak az EU erőközpontjaiból hazatérő magyar politikusok beszámolóiból ismerhessük meg a fejleményeket, döntéseket és viszonyokat, hanem objektív és független képet alkothassunk állandó brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán segítségével.

MINDENT A GENERÁCIÓKRÓL, 4.RÉSZ (A SZÜLŐI SZEREPEK ÁTRENDEZŐDÉSE) -STEIGERVALD KRISZTIÁN/F.P.

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2024.04.18.



A Friderikusz Podcast néhány hete generációkról szóló mini-sorozatba kezdett, amelyhez Steigervald Krisztián generációkutatót kérték fel. Az első részben a szakértő beszélt a generációk és az életkor különös és meghatározó összefüggéseiről, aztán lépésről-lépésre vette végig két generáció, a Veteránok és a Baby Boomerek sajátosságait, majd a sorozat harmadik részében az X, Y, Z és az Alfa generációk jellemzőit foglalta össze. A mostani, egyórás előadásban a szülői szerepek átrendeződéséről lesz szó, közben pedig ismét visszaidézzük néhány olyan ismert ember gondolatát, akik az elmúlt időszakban vendégei voltak a Friderikusz Podcastnak, és akik jól illusztrálják ezt a mostani témát is. 

A sorozat első részét ezen a linken lehet megtekinteni:

A sorozat második részét ezen a linken lehet megtekinteni:

A sorozat harmadik részét ezen a linken lehet megtekinteni:

„PÉTER, NAGYON NAGY A BIZALOM FELÉD, ÚGYHOGY EL NE BASZD!”

TELEX VIDEÓ
Szerzők: HALÁSZ JÚLIA, SZILÁGYI MÁTÉ, SARKADI ZSOLT
2024.04.19.



Magyar Péter országjárásba kezdett, először Békés megyébe látogatott. Gyulán beleszállt Kocsis Mátéba, Békéscsabán fáklyákat osztott, Sarkadon lángosozott, Gyomaendrődön kapott egy karikatúrát, aztán megnézte a szarvasi Mini Magyarországot is. A rendezvényeire kilátogatók többsége egyszerűen el volt olvadva tőle, mi is azt próbáltuk megfejteni, mit esznek az emberek annyira Magyar Péteren.

TOTYIK TAMÁS: A KORMÁNY VISSZAHOZNÁ A HORTHY-KORSZAK TÁRSADALMÁT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.04.19.


A kormány háttéremberei „háromsebességes” oktatási intézményhálózatáról álmodnak. Már a közoktatásban is lenne elitoktatás, amihez csak az jutna hozzá, aki meg tudja fizetni. Működnének a nagyvárosokban a „normál polgári” oktatási intézmények, amelyeket az Eger-Nyíregyháza-Debrecen pedagógusképző intézmények hálózatra építenének, a leszakadó térségekben pedig úgy állítanák át az oktatást, hogy az alattvalói létre neveljen – véli Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Ha ennek érdekében a kormány a tanárképzést is át tudja alakítani, a rendszert ki tudja építeni, akkor az oktatásunk tulajdonképpen „háromsebességes” lesz. Ez az oktatásban bevezetett konzervatív fordulat pedig visszahozná a Horthy-korszak társadalmát.


Két napos nemzetközi konferencia zajlott Budapesten a héten. Kik voltak a részt vevők, és miről szólt?

Az oktatásban érintett munkaadók és munkavállalók két szervezete, az Európai Oktatási Szakszervezetek Bizottsága (ETUCE) és az Európai Oktatási Munkaadók Szövetsége (EFEE) projektje keretében került sor erre a tanácskozásra. Az európai országokból érkező résztvevőkkel azt beszéltük meg, hogyan jelenik meg az oktatásban az innováció, ezzel kapcsolatban milyen problémákat lehet észlelni. Arról is beszéltünk, hogyan lehet innovatívabbá tenni a közoktatást egész Európában. Európa ugyanis négy nagy kihívással szembesül. Az egyik, hogy a világ gazdasági versenyében a harmadik helyre szorult, a távol-keleti országok szorították le a második helyről. Az USA és Kína mellett teljesen háttérbe szorult, és mind a gazdasági, mind az oktatási innovációban teljesen lemaradt. A másik sokként megélt kihívás, hogy az európai országokban visszaestek a PISA-eredmények, amire az egyes országok most keresik a választ.

Hogyan?

A svédek például visszavonják a digitális tankönyveket, a lengyeleknél nagy ívű oktatási reformba kezdett a Tusk-kormány, a szakszervezetekkel egyeztetve. Ezek az útkeresések megindultak már. Ennek a kiútkeresésnek egy sajátságos változata Setényi Jánosnak, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Tanuláskutató Intézete igazgatójának és Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának elképzelése, miszerint konzervatív fordulatra van szükség. Ők úgy gondolják, hogy a régi, poroszos oktatáshoz kell visszatérni. Setényi és Orbán a kompetencia-alapú oktatást kudarcnak tekinti.

ITT OLVASHATÓ 

BERKI SÁNDOR: LÉTEZIK EGY ERŐS KÖZÖS PONT MAGYAR PÉTER ÉS KÖZTEM

24.HU
Szerző: NAGY JÓZSEF
2024.04.18.


Noha, azt mondja, nem a Tisza Pártba tart. Legalábbis: „Az idei évben nem tervezek ilyen döntést.” Interjú egyebek mellett elszipkázásról a Párbeszédből kilépő roma országgyűlési képviselővel.


Ezt most miért?

Azért, mert súlyos gondok vannak a pártban. És azért, mert a Párbeszéd, a DK és az MSZP részvételével létrejött egy hármas pártszövetség, mely engem, párbeszédes országgyűlési képviselőt soha meg nem kérdezett, nem tájékoztatott, még csak nem is kommunikált velem.

"Ami számomra azt jelenti, hogy nem számítanak rám sem az önkormányzati, sem az EP-kampányban, sőt, a 2026-os országgyűlési választásokra sem számítanak rám egyéni képviselőjelöltként."

Csakhogy én tenni akarok. Mindezek miatt jelentettem most be nyilvánosan is, hogy kiléptem a pártból.

Mint a pártja szerda délutáni közleményéből kiderült, ön valójában már tavaly november végén távozott a Párbeszédből. Ehhez képest csak most, szerda reggel közölte a hírt. Miért?

Mert mostanra tisztult ki a kép. A pártból ugyan elegem lett, de a Párbeszéd parlamenti képviselőcsoportjának tagjait tisztelem, becsülöm, szeretem, velük élmény együtt dolgozni. Sajnos a frakció körül is kialakult némi feszültség, és novemberben még azt sem tudtuk, hogy Mellár Tamás marad-e a képviselőcsoportban. Aztán Tamás szerencsére maradt, a frakcióvezető a nagyszerű Tordai Bence lett, ami számomra biztosíték az érdemi munkára. Ezért úgy döntöttem, hogy noha a pártból kiléptem, a frakciónak továbbra is tagja maradok...

KITŐL VEHET EL SZAVAZATOKAT MAGYAR PÉTER PÁRTJA? SIKERÜLHET-E EZÚTTAL A POLITIKAI OSZTÁLY LEVÁLTÁSA?

PUZSÉR RÓBERT
Szerző: PUZSÉR RÓBERT
2024.04.19.



Elhangzott a Spirit FM-en, az Önkényes Mérvadó című műsorban. | 2024.04.11. 
Puzsér Róbert, Horváth Oszkár, Magyar Dávid

INDUL A KÓRHÁZI KOMMANDÓZÁS: AZ ORVOSOK MELLETT A BETEGEK JELENLÉTÉT IS ELLENŐRZIK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2024.04.19.


A Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkárának utasítására legalább kétfős mobil ellenőri csoportok jelenhetnek meg a következő napoktól a magyar kórházakban, hogy ellenőrizzék, az orvosok és a szakdolgozók munkaidőben valóban jelen vannak-e az egészségügyi intézményekben. A Válasz Online értesülése szerint a revízió a betegekre is kiterjed: náluk azt vizsgálják, valóban „az állami finanszírozásnak megfelelően vannak-e az intézményekben elhelyezve”. Óvatosan a hétvégi hazaengedéssel! Ha a zárójelentésen más szerepel, baj lehet belőle.


Takács Péter egészségügyért felelős belügyi államtitkár korábban több konferencián is arról beszélt: tudomásuk van róla, hogy az állami egészségügyi dolgozók munkaidőben a magánszektorban maszekolnak. Már tavaly bejelentették, hogy ennek kiszűrésére elektronikus munkaidő-nyilvántartást vezetnek be a kórházakban és a szakrendelőkben. Lengyel László, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára egy éve azt mondta a Magyar Kórházszövetség konferenciáján, hogy év végéig minden állami intézményben bevezetik a blokkolóórákat. „Akinek nyolc órát fizetünk, az legyen bent nyolc órát” – fogalmazott Lengyel László. Hasonló elektronikus munkaidő-nyilvántartás számos munkahelyen létezik.

Ám úgy látszik, hogy ezzel nem elégedtek meg, vagy nem sikerült mindenhol telepíteni a blokkolóórákat, mert a napokban valamennyi állami egészségügyi intézmény levelet kapott az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetőjétől, amelyben bejelentik, hogy az Egészségügyi Ellenőrzésfelügyeleti Szolgálat Főosztály (elnézést kérünk anyanyelvünktől és a kedves olvasótól az elnevezés miatt) idén folyamatosan ellenőrzi „az egészségügyi dolgozói és a beteg jelenlétet az egészségügyi intézményekben és szolgáltatóknál”. A tavaly év végén módosított OKFŐ-utasítás szerint mobil ellenőri egységeket hoznak létre, amelyek a hét bármely napján, tehát munkaszüneti napokon és a nap bármely órájában az egészségügyi intézmény bármelyik részlegén megjelenhetnek, igazoltathatják a személyzetet, belenézhetnek az egészségügyi dokumentációba és arról másolatot is készíthetnek.

Az azonban meglepő, hogy a betegek jelenlétét is ellenőrzik. A bejelentés azért is aggályos, mert az állami egészségügy tulajdonosi jogait gyakorló OKFŐ a biztosítottal magával nem áll kapcsolatban.

Elképzelhető, hogy a levélben hivatkozott társhatóságok rendelkeznek ilyen joggal, például az egészségbiztosító embereit vagy a rendőrséget is bevonják a vizsgálatba, és ők kérik el a biztosított személyi okmányait. Mindenesetre egészen furcsa jeleneteket idézne elő, ha az OKFŐ és a társhatóságok revizorcsapata sorra igazoltatgatni kezdené az akár több száz ágyas kórházak betegágyaiban fekvőket.

A Válasz Online úgy tudja, volt olyan egészségügyi intézmény, amely valamennyi egészségügyi dolgozójával aláíratatta, hogy tudomásul veszi a váratlan ellenőrzés tényét, nem tanúsít ellenállást, és azonnal értesíti a kórház vezetőségét, ha az ellenőrök megjelennek. (Az OKFŐ-utasítás alapján nem számít ellenszegülésnek, ha a titoktartási kötelezettséggel kapcsolatos aggályos helyzetekben a dolgozók kifogással élnek.)

Az OKFŐ vélhetően azért rendeli el a betegek ellenőrzését is, mert a kórházak csak akkor kapják meg az ellátottak utáni finanszírozást, ha a pácienseik bent fekszenek az intézményben annyi napot, amennyit egy-egy beavatkozásnál előírnak. A modern eljárásokkal azonban már nincs szükség olyan hosszú ápolásra, ám a szabályokat nem módosították, ezért gyakran előfordul, hogy előbb hazaengedik a kórházból a betegeket, miközben papíron még az intézményben vannak. Például pénteken már távozhat a biztosított, de a dokumentációban hétfő reggeli elbocsátás szerepel. Vélhetően erre utal, hogy megvizsgálják, „az állami finanszírozásnak megfelelően vannak-e a betegek a medikai rendszerben nyilvántartva”...

MÁR A KORMÁNY IS BEISMERTE: INTÉZKEDÉSEKET KELL HOZNIA, HOGY FENNMARADJANAK A KÓRHÁZI ELLÁTÁSOK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.04.19.


A kórházak adósságának a rendezéséről intézkedő határozat arra biztosan rávilágít, hogy már a kormány sem tudja nem észrevenni, mennyire komoly a baj, de ezt persze nem fogják kimondani. Így kommentálta Pusztai Erzsébet a Magyar Közlönyben megjelent döntés egyik pontját, amely intézkedést vetít előre a kórházak áldatlan állapotát orvosolandó. Ám a korábbi egészségügyi államtitkár rámutatott, azt nem lehet tudni, milyen intézkedés várható. A hiány ugyanis állandóan újra termelődik, ami feketén-fehéren megmutatja: a szféra teljesen alulfinanszírozott, komoly változások kellenek.


A csütörtökre virradó éjszaka jelent meg a Magyar Közlönynek az a száma, amelyben a többi között a kórházak adósságállományának részbeni rendezését tartalmazó határozat is olvasható. Az 1110/2024. (IV. 17.) kormányhatározat az Egészségbiztosítási Alap Gyógyító-megelőző ellátás alcím Célelőirányzatok jogcímcsoport 2024. évi előirányzatának megemeléséről és egyéb intézkedésről címet viselő, két pontból álló dokumentum első pontja intézkedik közel 63,5 milliárd forint azonnali szétosztásáról, gyógyító-megelőző ellátás jogcímen. Megjegyzendő, hogy a kórházak március végi teljes adósságállomány 110 milliárd forint volt, s – mint a Népszava értesült – ezt két részletben szándékozik rendezni a kormány. Ugyanakkor Kökény Mihály korábbi egészségügyi miniszter portálunknak ezzel kapcsolatban arra a komoly problémára hívta fel a figyelmet, hogy egyre rövidebb idő alatt termelődik újra az adósság, az idén már havi 20-30 milliárddal nő, ami annyit jelent, hogy mire a második részletet is kifizeti a kormány, újabb tízmilliárdokkal nő az adósság. Legutóbb egyébként decemberben volt adósságrendezés, akkor 90 milliárdot osztott szét a kormány. Az azonban csak csökkenteni tudta, mégpedig 60 milliárdra az adósságot. Ebből lett március végére 110 milliárd, ami rekordnak számít.

Már önmagában az is elég drámai, hogy ilyen tetemes összegekkel kell rendre – ha nem is teljesen, de legalább részlegesen – rendezni a kórházak adósságát, ugyanakkor a taglalt kormányhatározatnak van egy második pontja is, ami érdekes gondolatokat ébreszt. Mint ugyanis fogalmaz: „a Kormány felhívja a belügyminisztert, hogy a pénzügyminiszter bevonásával készítsen előterjesztést a Kormány részére a fekvőbeteg-ellátó intézményeknek az év fennmaradó részében felmerülő feladatai ellátásának biztosításához szükséges intézkedésekről”. Ezt igencsak sürgős feladatként osztották ki, a határidő ugyanis kevesebb, mint egy hónap múlva, május 15.-én jár majd le...

„JÓ VOLT, ÉS MOST IS JÓ” - EXKLUZÍV BESZÉLGETÉS KARSAI DÁNIELLEL

NÉPSZAVA
Szerző: KUKLAI KATALIN
2024.04.19.


Nem fél a haláltól, és bár folyamatosan romlik az állapota, még mindig nem készül a végső búcsúra az alkotmányjogász, aki exkluzív beszélgetésre invitálta lapunkat.

Óriási kék szeme szinte világít beesett arcából. A tekintetébe próbálok kapaszkodni mindvégig a beszélgetés során, és arra gondolok, ha kérhetnék bármilyen szuperképességet, az a gondolatolvasás lenne. Mert Karsai Dániel agya pontosan úgy forog, mint korábban, akár még fél éve is, amikor az első interjút készítettem vele, amikor még nehézkesen ugyan, de választékosan képes volt kifejezni a gondolatait... Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy az éjjeliszekrényen nem valami krimi vagy ponyvaregény, hanem Kis János Alkotmányos demokrácia című könyve hever –, de a teste egyre inkább cserben hagyja, és már szinte érthetetlenek a szavai.

Éppen ezért nagyrészt az én szavaimat és gondolataimat fogják most olvasni, valamint a kérdéseimre kapott reakciókat osztom meg önökkel. Karsai Dániel személyes blogja nagyon régóta olvasható a Facebookon, ügyvédi irodája nagyon fontos ügyeket képviselt hosszú évek óta, azonban visszapörgetve a bejegyzéseit jól nyomon követhető, hogy míg a tavaly szeptemberi bejelentése előtt – amikor közzétette, hogy a gyógyíthatatlan ALS betegségben szenved, és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, hogy Magyarországon is engedélyezzék a kegyes halált – körülbelül ezer követője volt, egy-egy posztjára pár tucatnyian reagáltak, amióta nyilvánosságra került harca az eutanázia lehetőségéért, több ezer ember követi őt. (Mennyire beteg világban élünk, hogy egy halálos betegség kell ahhoz, hogy felfigyeljünk valakire, mennyire értékes…) És a közösségi médiában szinte szokatlan módon a kommentek túlnyomó többsége abszolút pozitív, támogató, elismerő, Karsai Dániel sokak számára példaképpé vált az elmúlt hónapokban.

Az alkotmányjogász megerősíti, hogy olvassa a kommenteket, és elfogadja azt a szeretetet, ami felé árad, nagyon sokat jelent ez számára, bár nem ez volt a célja, amikor elindította a harcát. Ugyanakkor azokkal nem ért egyet, akik azt kívánják a kormányoldali politikusoknak, hogy ugyanazt éljék át, amit ő, pusztán azért, mert nem hajlandók őt meghallgatni, de még népszavazást sem kiírni a kérdésben. (Elképesztő higgadtsággal és eleganciával viselte mindig is a politikusoktól felé áradó közönyt, ahogy fogalmazott: a fülsiketítő hallgatást…) Amikor Magyar Péter kitálalt az első interjúban a NER-ről, Karsai teljes mellszélességgel kiállt mellette, és közösségi oldalán jelezte, szívesen segíti a tevékenységét. Azóta azt a visszajelzést kapta, hogy Magyar is támogatja az ő törekvését, de az utóbbi hetekben már nem volt olyan állapotban, hogy aktuálpolitikai kérdésekkel foglalkozzon.

Az alkotmányjogász nemrégiben tüdőgyulladást kapott, két hetet töltött kórházban, nemrég térhetett haza otthonába, ahol már 24 órás segítségre szorul. Mindössze a nyakát és az egyik lábát képes már mozgatni, nagyon picit, és nyelni sem tud, így gyomorszondán keresztül táplálják. Korábban többször hangsúlyozta: ő nem meghalni akar, és nem döntötte el előre, hogy mikor jön el az a pillanat, amikor már be akarja fejezni. Elismeri, hogy most, a kórházban töltött napok során volt, amikor úgy érezte: elég volt. Amikor a kórházban napokon keresztül iszonyatos izomgörcsök kínozták, és nem múlt a szenvedése, megfordult a fejében, hogy itt a vége. Most azonban – fizikailag – rendben van, semmiféle fájdalmat nem érez, és ha engedélyezett lenne az eutanázia, akkor sem élne vele...