FACEBOOKSzerző: GÁBOR GYÖRGY2024.04.07.
Nem írnék róla, nem tűzném tollamra Demeter Szilárdot, elvégre – ahogy a filozófus mondja (nem írom ide, melyik filozófus, találja ki Demeter, kiről lehet szó) - a lét ellentéte a nem-lét. A valaminek viszont nem a semmi az ellentéte: a semmire nem irányul gondolat, sem reflexió. Nos, pont ezért nem tűzném tollamra Demeter Szilárdot, mivel nem irányul rá semmiféle gondolat.
Amiért mégis megteszem, csak azért, mert szájára vette a Spinoza Házat és közönségét. Magyar Péter fellépése apropóján ugyanis Demeter az alábbiakat vetette (klozet)papírra: „Ennek a világnak tapsolt a Spinoza Ház közönsége, ezt a meztelen királyt öltözteti a teljes balliberális elit.”
A Spinoza Házban én a kezdet kezdetétől folyamatosan jelen vagyok, sok-sok rendezvényen vettem részt, beszélgetéseken, vitákon, könyvbemutatókon, kiállítások megnyitóin stb., s immár tizenvalahány éve, télen-nyáron, hóban-fagyban, közösen beszéljük-olvassuk végig a Tanakh fejezeteit (hogy Demeter is értse: az Ószövetséget), szinte sorról sorra, s minden alkalommal abban a megtiszteltetésben részesülve, hogy telt házas közönséggel találkozhatom. Szóval sokat tudok a közönségről, például azt is, hogy legfeljebb azok számára homogén ez a publikum, így Demeter Szilárd számára, akik valamilyen okból (s persze tudjuk, milyen okból) homogenizálni kívánják a hallgatóságot. Mert amúgy bizonyára liberálisok is, meg nem is, baloldaliak is, meg egyéb oldaliak is, továbbá zsidók is, meg nem zsidók is, meg mindenfélék is, de akár így, akár úgy, még ha történetesen mind liberális lenne és mind baloldali, és ezt valamennyien a nyílt színen deklarálnák, meg mind zsidó lenne, s ezt egy-egy konfesszió mentén megvallanák, azt csak egy antiszemita gondolja, adott esetben akár Demeter Szilárd maga, hogy a zsidók mind egyformák. Mert ugyebár ezzel a homogenizációval veszi kezdetét minden kollektív gyűlölködés, így például az antiszemitizmus is.
Demeter tehát tollat ragad, s írni kezd. Legelébb konjunktúralovagozik (úgy bizony, maga Demeter mondja ezt, csuda vicces!), gúnyolódik, hogy MP bizonyára kiemelten magas fizetésért kíván bármit is tenni, „ahhoz a hatalmi központhoz csatlakozna, amelyik a legtöbbet fizet neki” (úgy bizony, ezt is maga Demeter mondja, s ez is csuda vicces!), aztán imaginálja, milyen lesz Magyar Péter. Mármint a jövőben.
Hát lássuk!
„Magyarország szuverenitását kilóra adná el… áruló, tehát van az a mennyiségű ezüstpénz, amiért még a magyar embereket is kiárusítaná élősúlyban… MP világában nem létezik tisztelet és becsület, hasonszőrű gumigerincű életművészekkel rakná teli az államigazgatást, vagyis MP országában nem működne semmi, még a villamos is csak akkor járna, ha tömegeket kell szállítani MP öndicsőítő rendezvényeire, látnánk itt személyi kultuszt turbófokozaton… MP világában az önérdek kanyarban előzi a közérdeket, csak nézné a háztulajdonos, ahogy feje fölül elbontják a tetőt Ács Feriék, mert kell a saját grundjukra. Nem lenne biztonságban senki és semmi, MP világa az erősebb és aljasabb kutya világa, bizony… A szeretet nyelve helyett zsarolás. MP világában a lelki terror bevett gyakorlat, képzeljünk el egy ilyen oktatást. Inkább ne képzeljük el. MP világában a gyermek nem az élet értelme… Olyan országban élnénk, ahol a kormányfőnek egyetlen üzenete lenne a választópolgárok számára: ti nem értek semmit. Ne dumáljatok, inkább mossátok ki a szátokat. Buták vagytok, tré a rokoni és baráti körötök. MP világában nincs szólásszabadság, a sajtót is rekcumolná ezerrel, szilenciumra ítélne minden újságírót, aki néki nem tetszőt mer írni.”
És akkor újfent: „Ennek a világnak tapsolt a Spinoza Ház közönsége, ezt a meztelen királyt öltözteti a teljes balliberális elit.”
Nem, nem ennek a világnak tapsolt a Spinoza Ház közönsége. Nem annak a világnak, ahol az oroszoknak és a kínaiaknak kilóra adták el Magyarország szuverenitását. Nem annak, ahol „gumigerincű életművészekkel” rakták teli az államigazgatást, ahol nem működik semmi, s a buszok is csak akkor járnak, ha tömegeket kell szállítani Orbán Viktor „öndicsőítő rendezvényeire”; nem annak, ahol „az önérdek kanyarban előzi a közérdeket”; nem is annak, ahol a háztulajdonos feje felől elbontják a tetőt, és akkor most hagyjuk az Ács Feriket, akikben akadt még tisztesség és becsület, hanem emlegessük inkább a Rogánokat, a Mészárosokat, a Hernádikat, a Tiborczokat, az Orbán-família apraja-nagyját stb.; nem az „erősebb és aljasabb kutyák” világának tapsoltak, azaz nem a mának; nem annak, ahol a „szeretet nyelvét” a „zsarolás” váltotta fel; nem a „lelki terrornak” tapsoltak, s e pillanatban Demeter arcbőre immár teljes egészében rinocéroszi felületté metamorfizálódik, mert képe támadt még az oktatást is szóba hozni; és bizony épp nem annak a világnak tapsolt a Spinoza Ház közönsége, amelyben „a kormányfőnek egyetlen üzenete lenne a választópolgárok számára: "ti nem értek semmit. Ne dumáljatok, inkább mossátok ki a szátokat. Buták vagytok, tré a rokoni és baráti körötök.” Kár, hogy csak azt nem tette hozzá: saját lábon állnak, meghosszabbítjuk Bicskéig, boldog karácsonyt kívánok! És nem annak tapsolt a Spinoza Ház közönsége, ahol nincs szólásszabadság, s ahol szilenciumra ítélt minden újságíró (s tegyük gyorsan hozzá, ha már Demeternek nem jutott eszébe: minden filozófus, minden egyetemi oktató, minden filmes, színházi rendező és színész, minden író és képzőművész, minden tanár, minden egyetem, minden könyvkiadó, minden múzeumigazgató, továbbá minden bélyeggyűjtő és biciklista, horgász és buszsofőr), aki „néki (de ki is ez a néki?) nem tetszőt ír”.
És ha már Spinoza, továbbá, ha már egy ízben Demeter eldicsekedett azzal, hogy ő is filozófus lenne, mi más, akkor idéznék két rövid mondatot Spinoza főművéből, az Etikából (ha az „etika” szóval Demeter egyáltalán képes megbirkózni): 1. „Az emberi tehetetlenséget az indulatok mérséklésében és megfékezésében szolgaságnak nevezem. Az indulatoknak alávetett ember ugyanis nem a maga ura…” 2. „Azt az embert, akit gyűlölünk, megsemmisíteni törekszünk…” (Spinoza: Etika, Akadémiai Kiadó, Bp. 1952. 255., 289.)
Hogy mit írt Spinoza az erkölcsileg helyes viselkedésről, az értelemről és a szabadságról, annak, javaslom, mielőbb nézzen utána Demeter, mert akkor ténylegesen megtudhatja, valójában kinek és minek is szokott tapsolni a Spinoza Ház közönsége.