ÜNNEP IDEJÉN: BEREGI PÉTER VENDÉGEI BEER MIKLÓS NYUGALMAZOTT VÁCI PÜSPÖK ÉS BÉKESI LÁSZLÓ KÖZGAZDÁSZ

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: BEREGI PÉTER
2024.03.31.

Beregi Péter húsvéti vendégei Beer Miklós nyugalmazott váci püspök és Békesi László közgazdász, politikus. Mint kiderül, e különös "asztaltársaság" tagjai sokkal közelebb vannak egymáshoz, mint elsőre gondolnánk. Beszélgetésük során szóba kerülnek a hasonlóságok, a barátságok, sőt a közös múlt, de még az 1984-es Atlantai Olimpia is.Beregi Péter beszélgetett. Az adás 2024. március 29-én, pénteken került adásba a Klubrádióban.

ITT NÉZHETŐ MEG

MZP ŐSZINTÉN - 2024. MÁRCIUS 31.

MZP ŐSZINTÉN
Szerző: MÁRKI-ZAY PÉTER
2024.03.31.

Márki-Zay Péter Magyar Péterről, hasonlóságokról és különbségekről. 

ITT NÉZHETŐ MEG

PALOTÁS JÁNOS: GYERMEKELLENESSÉG MONORON

NÉPSZAVA
Szerző: PALOTÁS JÁNOS
2024.03.31.

Orbán Viktor Magyarországán az igazság, az emberi értékek, köztük is kiemelten a gyermekek melletti elkötelezettség körül lassan elfogy a levegő – az erkölcsi romlottság, a bűn térhódítása ma már létező valóság. Kérdés, hogy a miniszterelnök „gyermekvédelmi békeajánlatára” kapitulálunk, vagy követeljük, hogy az emberi jogok és értékek mellett elkötelezett nemzetként élhessünk a saját hazánkban.

Ennek tudatosítása alapvető fontosságú a jövőnkre nézve. Ezért is döntöttem úgy még 2019 őszén, amikor egy édesanya, aki régi ismerősöm, védelmet kérve gyermekeinek megkeresett, hogy szakértői, szakújságírói szinten teljes mélységében bekapcsolódok három kiskorú gyermeke védelmébe. A gyermekjog, a gyermekek végtelen szeretete mindig is meghatározta az életemet, így természetessé vált az is, hogy az évek során, a dokumentumok elemzése közben az érintett gyermekek nagyon közel kerültek hozzám; ezért eldöntöttem, amíg élek, követni fogom a sorsuk alakulását. Elfogadhatatlan, hogy a gyermekvédelem korábban elképzelhetetlen mélységbe süllyedjen (szerencsére van kivétel). A legelején elmondtam az édesanyának, hogy mindvégig a valós gyermeki érdeket fogom képviselni, ha úgy adódna, akár vele szemben is, amit ő elfogadott.

2019-ben jeleztem a Monori Járásbíróságon és a konkrét ügyekben illetékes Budapest Környéki Törvényszéken, hogy a vizsgálódásaim célja a konkrét ügyön túl, vizsgálni annak társadalmi hatásait és bemutatni az írott sajtóban, majd egy jogi szakkönyv formájában. Négy év több mint fél tucat eljárása, közel húsz bírói tanács tárgyalásvezetése és ítélkezése, ötvennél több tárgyalás, és közel ezer oldalnyi dokumentum már elégséges minta az első összegzéshez, melyből az olvasó is érezheti, de akár tudhatja is, hogy itt valami nagyon nincsen rendben.

A konkrét eljárás orbáni kegyeltje a bicskei gyermekbántalmazó Vásárhelyi Jánossal szinte egykorú, szintén pedagógus végzettséggel bíró, inkább a bántalmazások verbális formáiban élenjáró apa, aki Monor politikai elitjébe is mélyen beágyazott. A személyiségéről szóló, a hatóság által készíttetett igazságügyi szakértői vélemény, bizony, a helyben elképzelt hatósági döntésekkel alapjaiban ment szembe. E szakértői ténymegállapítások ismeretében az alább kiemelt gondolatok megítélése biztosan nem fog gondot okozni az olvasók számára. (Lásd keretes írásunk.)

Pest megyében, az orbáni erkölcs vezérelte helyi kapcsolatrendszerben, a feltárt személyiséggel rendelkező pedagógus apa megtalálta a hívatását – nem is akárhol, a gyermekvédelemben, és tanítói állásokban. A szakértői vélemény ismertté válása után az agresszív, erőszakos, hazudozó és a gyermekeket veszélyeztető apa álláshalmozóként helyezkedhetett el legalább két megyei gyermekotthonban (a Kossuth Lajos, valamint az Esze Tamás Gyermekotthonokban). Tanít, illetve tanított több általános iskolában, köztük Nagytarcsán, Maglódon. Különösen figyelemreméltó továbbá, hogy kiváló pedagógus minősítéssel szerződhetett legalább négy – a Monori-, a Kelet Pesti-, a Közép Budai- és a Dunakeszi- – Tankerületi Központtal, amelyek felügyeletét az a kormányhivatal látja el, amely aktív részese volt az eljárásoknak. Így a munkáltatók aligha hivatkozhatnak arra, hogy nem tudtak munkavállalójuk személyiségzavarairól.

A tankerületek által támogatott apa személye magyarázattal szolgál arra is, hogy volt kollégái az egyes eljárásokban miért is álltak aktívan az ő oldalán, miközben hangoztatták az elfogulatlanságukat. Az elfogulatlanként adott, s a bírósági eljárásokban pedagógiai szakvéleményként idézett dicsérő nyilatkozataikkal csak az a baj, hogy arról a volt kollégájukról szóltak, akiről mára kiderült: igazoltan aljas szándékkal, valótlan állítások sokaságával kísérelte meg bosszúból három kiskorú gyermekét megfosztani az édesanyjuktól, az édesanyát pedig a gyermekeitől.

Magam részéről úgy vélem, s ebben támogat a Gyermekek jogairól szóló New Yorkban kelt, és Magyarországon 1991-ben törvénybe foglalt egyezmény is, hogy ennél nagyobb bűnt gyermekekkel szemben elkövetni nem lehet! Ezért is jogos az a kétkedő kérdésem, hogy mi állhat amögött, hogy Monoron a nyomozóhatóságnak, az ügyészségnek és a járásbíróságnak sem külön-külön, sem együttesen nem sikerült döntéseikkel rátalálniuk az igazságra, minden döntésük végén a gyermekeit a személyes bosszúja érdekében beáldozó apa mellett kötelezték el magukat. A választ döntsék el az olvasók!

...

ITT OLVASHATÓ

MAGYAR PÉTER HANGFELVÉTELE; GYENGE INTEGRITÁS HATÓSÁG; SZUVERENITÁSVÉDELMI HIVATAL A SAJTÓ ELLEN?

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA, BUDAPEST
2024.03.31.

„Javaslataink nem nyerték el a kormányzat támogatását” – az új korrupcióellenes állami szervezetek első éve. Most dőlhet el, hogy nekimegy-e a sajtónak a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Magyar Péter hangfelvétele: Rogán Antalék kihúzatták magukat az ügyészségi iratokból. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.

„Javaslataink nem nyerték el a kormányzati oldal támogatását” – az új korrupcióellenes állami szervezetek első éve

A magyar és az európai adófizetők pénzének védelmére – EU-s kényszerre – másfél éve jött létre az Integritás Hatóság. Kétfelé kell beszámolnia: az Európai Bizottságnak és a magyar Országgyűlésnek. Az utóbbinak írt beszámolójukat és a szintén Korrupcióellenes Munkacsoport munkáját elemezzük.

Most dőlhet el, hogy nekimegy-e a sajtónak a Szuverenitásvédelmi Hivatal

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elé vinné a CÖF az Átlátszót. Míg több szerkesztőség és nemzetközi szervezet is kiállt a megtámadott szerkesztőség mellett, addig az SZH elnöke kibővítené a hazaárulás büntetőjogi értelmezését. A Velencei Bizottság szakértői szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatalt meg kellene szüntetni, mert a rá vonatkozó törvények nemzetközi szabályokba ütköznek. Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője szerint működésük transzparens és jogszerű, és reméli, ez az újabb támadás is megreked a propaganda szintjén.

Magyar Péter hangfelvétele: Rogánék kihúzatták magukat az ügyészségi iratokból

Alig két perc hosszúságú az a hangfelvétel, amelyet Magyar Péter nyilvánosságra hozott, bizonyítandó az ügyészségen egy hete tett kijelentéseit, egyebek között azt, hogy Rogán Antal és/vagy az emberei belenyúltak a Völner–Schadl-ügy ügyészségi irataiba. A felvételen az hangzik el, hogy Rogánék átnézték az iratokat, kihúzatták belőle magukat, és javasolták az ügyészeknek, hogy mit még kéne kihúzni.

Magyar Péter később közölte, hogy készült olyan hangfelvétel, amelyen más kormánytag is beszél. Arról is beszámolt, hogy a Völner–Schadl-ügyben egyelőre ennyi felvételt talált, de keres tovább, és ha lesz, meg fogja osztani az ügyészséggel.

Volt ügyész: Szinte lehetetlen bizonyítani azokat a bűncselekményeket, amikről Varga Judit beszél a felvételen

Hivatali visszaélés, minősített adattal való visszaélés, illetve bűnpártolás – ezeket a bűncselekményeket követhették el egyes kormánytagok és ügyészek, ha igazak azon állítások, amelyekről Varga Judit volt igazságügyi miniszter beszél a Magyar Péter által közzétett felvételen egy korábbi vezető beosztású ügyész szerint. Úgy véli, hogy mindezeket nagyon nehéz lesz bizonyítani, és lényegében ugyanaz a szerv fogja nyomozni, amelyik az elkövető lehet.

Bolsonaro-ügy: Brazília visszahívta budapesti nagykövetét

Visszahívták Brazília budapesti nagykövetét – írta meg a Népszava. A hét elején a The New York Times közölt videófelvételeket arról, hogy Jair Bolsonaro, a dél-amerikai ország korábbi elnöke két éjszakát a brazíliavárosi magyar nagykövetségen töltött, miután a hatóságok bevonták az útlevelét. Ezt követően, a cikk megjelenése után Brazíliában a külügyminisztérium bekérette a magyar nagykövetet, hogy adjon magyarázatot a történtekre.

Sárosi Péter: Orbán Viktor egy válságtünet

A Drogriporter oldal szerkesztője szerint a bicskei gyerekotthonban ugyanaz történik kicsiben, mint az országban nagyban. A legnagyobb botrány az, hogy Orbán Viktor egy Facebook-videóban pillanatnyi szeszélyből bejelentette, hogy csak úgy, minden társadalmi egyeztetés nélkül módosítja az alkotmányt.

Jávor Benedek: „Összeomlott a visszagyűjtési rendszer”

A szakpolitikus szerint óriási gondok vannak a hulladékpiacon, amióta a kormányzat egy olajtársaságot, a Molt bízta meg a hulladékok begyűjtésével. A koncessziós rendszer elindulása óta 22–87 százalékkal csökkent a begyűjtött mennyiség, egy része illegális lerakókban végezhette. A Mol közben 13 milliárd forintnyi adófizetés előtti profitot realizált tavaly ezen a piacon.

„Lehetséges olyan helyzet, amikor a konfliktust nem lehet elkerülni” – Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke

Bár az EU és a magyar kormány jogállamisági vitáját az ukrajnai háborúval kapcsolatos magyar politika is befolyásolja, Brüsszel figyeli a magyar kormány jogállamisággal kapcsolatos lépéseit, és ha visszarendeződést lát az igazságszolgáltatás terén, újból felfüggesztheti a Magyarországnak járó támogatásokat. Ezért is fontos a nemrég új testülettel a harmadik hatéves ciklusát megkezdő, a bíróságok függetlenségét ellenőrző/biztosító Országos Bírói Tanács szerepfelfogása. A maguk a bírók által választott testület két hónapja megválasztott új elnökével, dr. Szabó Péterrel beszélgettünk erről.

Egy retorikai lépéssel továbbment Ukrajna támogatása felé az EU

A korábbiaknál csendesebben, kisebb hírveréssel zajlott a múlt heti EU-csúcs Brüsszelben, de ha a hangos viták most el is maradtak, fontos döntések születtek Ukrajna vagy a bővítés témájában. Katonák küldése, a védelmi hadiipar, Bosznia tagsági esélyei – ezekről beszélünk a podcastban.

Eközben az Európai Bizottság jövő év elejére harangozta be a közösségi politikák újabb bővítések által különösen indokolt áttekintését, majd ezek fényében az egyes területek, köztük a költségvetés érdemi reformjára vonatkozó javaslatok előterjesztését. A brüsszeli testület szerint van megoldás az egyhangú döntések feladására. Ennek lehetőségeiről írtunk egy másik cikkünkben.

Ajtókat nyit meg, ápol és eltakar – megjelent a műkincspiacon a tehetős új NER-generáció

„Csak idő kérdése volt, hogy a műtárgypiacon is megjelenjen az új NER-es generáció, mert akinek sok pénze van, abban egy idő után felmerül, hogy műtárgyakat vásároljon” – mondta egy gyűjtő. De mióta és miért népszerű a NER-fiatalok körében a műgyűjtés? Honnan származhat a műtárgyak vásárlásához szükséges vagyon? Kik segítik tanácsaikkal a mecénásként debütálókat, és miért nem vállalják névvel, amikor nyilatkoznak nekünk? Egyebek között erről írt Keller-Alánt Ákos, a Sztoriban vendége.

Automatikusan elismert európai diplomát szerezhetnek a jövő hallgatói

Erős minőségbiztosításon és az EU-országok automatikus elismerésén alapul majd az európai diploma, amelynek fokozatos bevezetéséről szerdán mutatta be elképzeléseit az Európai Bizottság. A közlemény és két másik ajánlás célja a felsőoktatás terén meglévő szűk nemzeti keresztmetszetek és bürokratikus akadályok önkéntes rendszeren alapuló lebontása.

„A falu egy fontos közösségi élménnyel lesz szegényebb, hogy nincsenek hétvégi meccsek” – Csillag Péter

Csillag Péter 2015-ben kezdte dokumentálni azokat a kistelepülési focipályákat, ahol az igazán nagy meccsek történnek: a „hátsó füveseket”. Az immár több mint 150 helyszínt bemutató sorozat olyan Magyarországot láttat a foci által, amelyet sokszor észre sem akarunk venni.

Ismét térdre bukott Paks

Hétfő délelőtt felborult a normál termelési menet a Paksi Atomerőműben: a frissen nagyjavításon és karbantartáson is átesett egyes blokk minden előzetes jel nélkül leállt. A hiba okát nem közölték, az erőmű névleges teljesítménye felét sem tudta produkálni.

Megint nem működik, katarzis sincs: mérlegen az új finn atomerőmű első éve

Az Olkiluoto 3 (OLK3) az utóbbi évtizedekben a hogyan ne építs atomerőművet? iskolapéldájaként vált ismertté. Bár tavaly a beruházás végül eljutott a hétköznapi áramtermelői státuszba, az elátkozottság árnya továbbra is a délnyugati tengerpart gigaüzemén maradt.

ITT OLVASHATÓ

VARGA JUDIT INTERJÚJA CSAK ÚJABB KÉRDÉSEKET SZÜLT, PEDIG A LEGFONTOSABB DOLGOKRÓL MEG SEM KÉRDEZTE HAJDÚ PÉTER

TELEX
Szerző: BICSÉRDI-FÜLÖP ÁDÁM
2024.03.28.

Varga Judit, a kegyelmi ügy után a közélettől visszavonuló korábbi igazságügyi miniszter Hajdú Péter YouTube-műsorának, a Frizbinek adott interjút, ahol az 1 óra 45 perces felvétel nagy részében bántalmazóként írja le exférjét, Magyar Pétert. Varga az interjúban verbális és fizikai abúzusra is hoz példákat a házasságukból, és azt állítja, Magyar Péter személyes bosszúja áll a férfi politikai szerepvállalása mögött.

Varga Juditot számos médium, így a Telex is próbálta elérni a kegyelmi ügy kirobbanása óta, de azóta egyedül a 444-nek reagált annyit, hogy nem kíván nyilatkozni a sajtóban. „Bármilyen közéleti téma – akár az időközben baloldali politikussá vált volt férjem meghökkentő, megtévesztő ámokfutásának – értékelése újra politikai mezőbe helyezne, amit el kívánok kerülni” – írta akkor Varga Judit a lap megkeresésére.

Ezt az ígéretét a frizbis interjúval meg is szegte, de meg is tartotta Varga Judit. Mégis a nyilvánosság elé állt a házasságuk részleteivel, azonban fontos közéleti témákról ebben az interjúban sem ejtett szót. Igaz, ilyen típusú kérdéseket sem kapott a Frizbiben.

Hajdú Péter az interjú másnapján azt nyilatkozta a 444-nek, hogy a Frizbi bulvárplatform, ezért nem ment bele közéleti kérdésekbe Varga Judittal. Az adás elején Hajdú ezt a döntését még azzal indokolta, hogy nem szeretné, hogy az interjú a rogáni propaganda termékeként legyen megemlítve a sajtóban.

Az interjú másnapján Magyar Péter is reagált az interjúra. „A Karmelitában megírt forgatókönyv alapján előkészített bulvárinterjújában mindenről szó esett, csak csak éppen az embereket valójában érdeklő kegyelmi botrányról és a kormánytagokat érintő korrupciós bűnügyről nem” – írta Magyar bejegyzésében.

Pontokba szedtük milyen, az országot régóta érdeklő témák nem merültek fel a beszélgetésben. De kiemeltük azokat a részleteket is, ahol olyan állításokat fogalmazott meg Varga Judit, amelyek további kérdéseket vetnek fel...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

NE AZT NÉZD AZ ÚJ GDP-ADATOKBAN, HOGY ROMÁNIA ELŐTTÜNK JÁR, VAN BENNE SOKKAL ÉRDEKESEBB IS

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2024.03.27.

Kedden az Eurostat közzétette a 2023-as, vásárlóerő-paritáson mért GDP-adatokat, és ezekből a magyar sajtó nagy része leginkább azt emelte ki, hogy Románia most már stabilan előttünk jár. Ez a nagy érdeklődést kiváltó előzés egyébként már 2022-ben megtörtént, de akkor még csak kismértékű, elhanyagolható volt a különbség. A 2023-as adatok viszont már azt mutatják, hogy Románia a szemünk láttára fokozatosan ellép mellettünk.

De mit látunk pontosan? Mivel egy olyan, elég összetett makrogazdasági adatsorról van szó, amelyet laikusként nem könnyű értelmezni, megkértem Virovácz Pétert, az ING Bank elemzőjét, hogy segítsen az interpretációban. Akkor most jobban élnek az emberek Romániában, mint Magyarországon? Közelebb vannak a nyugati életszínvonalhoz, vagy a gazdaságuk jobban teljesít?

Az értelmezéshez muszáj egyet hátralépni, és meghatározni, hogy milyen adatot látunk, mert lényeges megérteni, hogy mit hasonlítunk össze mivel. A GDP-ről vélhetően mindenkinek beugrik már, hogy az országhatárokon belüli gazdasági termelés összesített értéke, és esetünkben ezt leosztják az adott ország lakosságának számával, majd euróra számolják át ott, ahol más valutát használnak. Az egymással való összehasonlítást azonban mégsem euróban végzik el, mert lehet, hogy egy euróért egy adott országban többet vagy éppen kevesebbet lehet vásárolni, mint máshol.

Az eurót ezért képletesen továbbváltják, úgynevezett pps egységekre, amelyet elég bonyolult módszertannal határoznak meg, de úgy képzelhető el, mint egy mesterséges valuta, amelynek mindenhol egyforma a vásárlóereje. Egy pps-ért minden országban ugyanannyi értéket lehet vásárolni, így már nagyjából összevethetők a számok, és nagyjából azt is jelzik, hogy egy adott országban egy lakosra mekkora értékű termelés jut.

Rögtön látható azonban, hogy eleve a pps sem állandó, egyetlen országban sem. Ha egy országban változnak az árak, azaz infláció vagy defláció van, akkor megváltozhat az egy forintért vagy euróért megvásárolható érték is, vagyis a valuta-pps arány.

A megértést továbbá az is nehezíti, hogy nem ez az egyetlen változó elem a számolásokban, hanem az a kályha is, amitől egy adott évben vagy időtartamban elindulnak, és minden országot hasonlítanak: az uniós átlag. Románia ugyanis abban az értelemben előzött meg minket, hogy náluk a pps-ben számolt egy főre jutó GDP az uniós átlag 78 százaléka, míg nálunk csak 76...

ITT OLVASHATÓ

KÉSZÜL A MAGYAR KULTÚRA TELJES ÉS VÉGSŐ KÖZPONTOSÍTÁSA FIDESZ-MÓDRA

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.03.31.

Bár a készülő, új és átfogó kulturális törvényről még csak tervezetek kerültek napvilágra, nagyon úgy tűnik, ha elfogadják, az Csák János kulturális és innovációs miniszter ígérete ellenére is a magyarországi kulturális élet teljes és végső központosítását jelenti majd. Dobrovits Orsolya, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke szerint a mostani kultúrharc nem engedi létezni az „organikusan egymásra épülő” kulturális szinteket, hanem megpróbálja megszabni, hogy mi létezhet, mi maradhat fenn. Többnyire az, amit a mostani hatalom igaznak gondol. Nem bízza a szakma egészére, hogy vitákban alakuljon ki egyfajta közös nézet.

A készülő új, átfogó kulturális törvény tervezete szerint – ha elfogadják – totális központosítás és egységesítés jöhet a kulturális életben. Ön szerint megvalósítható a központosítás a kultúrában?

Sok minden megvalósítható lehet, de kérdés, hogy van-e bármilyen értelme a teljes központosításnak. Először is fontosnak tartom leszögezni, hogy semmiféle hivatalos anyagot nem láttunk. Egy vagy több tervezet valóban kering, de egyelőre a minisztérium, a kulturális államtitkárság nem erősítette meg egyiket sem. Csák János, a kultúráért és innovációért felelős miniszter kijelentette, hogy tud ilyen kiszivárgott anyagról, de az egy korábbi állapotot tükröz. Azóta – mondta ő – már van újabb verzió. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) már 2023 májusában meghívta országos ülésére Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkárt, mert már akkor az a szóbeszéd járta, hogy a kormány hozzányúl a kulturális törvényhez. Az államtitkár asszony akkor el is ismerte, hogy tervezik a törvénymódosítást, és ígéretet tett arra, hogy a megfelelő szakaszban az ágazati országos szakszervezetünket bevonja a munkába. A közben eltelt majd egy év alatt azonban – többszöri kérésünk ellenére – ennek nem tett eleget...

ITT OLVASHATÓ

SZAVAKON TÚL - BÁNSÁGI ILDIKÓ (KLUBRÁDIÓ)

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KADARKAI ENDRE
2024.03.31.

Szavakon túl - Bánsági Ildikó.

ITT NÉZHETŐ MEG 

A SZAVAKON TÚL KORÁBBI ADÁSAI

MINDENT A GENERÁCIÓKRÓL, 2.RÉSZ (VETERÁNOK, BABY BOOMEREK) - STEIGERVALD KRISZTIÁN/F.P.

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2024.03.28.

Két hete a generációkról szóló minisorozatba kezdett a Friderikusz Podcast, amelyhez Steigervald Krisztián generációkutatót kértük fel. Az első részben a szakértő beszélt a generációk és az életkor különös és meghatározó összefüggéseiről, most és a jövő csütörtökön pedig lépésről-lépésre végig veszi az egyes generációk jellemzőit: ebben a mostani epizódban a Veteránok és a Baby Boomerek sajátosságait.

A Veteránok az első, 1945 előtt született generáció, a mai nagyszülők-dédszülők nemzedéke. Az ő alapélményük a bizonytalanság, hiszen egy olyan világba születtek, amit nagyban meghatározott a világháború, illetve a világháború után az újjáépítés, majd az ötvenes évek fagyos légköre és a szocializmus időszaka. Ekkoriban folyamatos volt a bizonytalanság, ráadásul a dolgok rajtuk kívül dőltek el. A bizonytalanságra adott válaszreakciójuk az állandó biztonság keresése volt, amit legkönnyebben a mikro-családban és egy-egy nyugdíjas állásban találtak meg.

A Baby Boomer, azaz az 1946–1964 között születettek alapélménye az volt, hogy újra kellett gondolni a világot. És bár elismerték, hogy jó fejek a Veteránok, de mégiscsak két világégés is bekövetkezett az ő életükben, ezért azt gondolták, valahogy, valamit mostantól másképp kellene csinálni. Ők azok, akik úgy tartják, hogy az életet nemcsak leélni kell, hanem akár még élvezni is lehet.

Steigervald Krisztián előadása közben most is visszaidéz néhány olyan embert, aki az elmúlt időszakban vendégei voltak a Friderikusz Podcastnak, és akik jól példáznak bizonyos generációs sajátosságokat.

ITT OLVASHATÓ 

MINDENT A GENERÁCIÓKRÓL, 1.RÉSZ

SOKASODNAK A BEZÁRT AJTÓK, EGYRE AGRESSZÍVABB EZEK VÉDELME - VÉGH PÉTER ÉS SUGÁR ÁGNES BESZÉLGETÉSE

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: SUGÁR ÁGNES
2024.03.31.

"S nem lennék játéka mindenféle szélnek!" Elindult a 2024. tavaszi túlélési gyakorlatunk. Sorozatunkban izgalmas beszélgetéseket láthatnak a rádióban gyakran hallható szakértőkkel és művészekkel jelenünk izgalmas kérdéseiről. Ebben a részben vendégünk Végh Péter színművész.

ITT NÉZHETŐ MEG

MUHARI JUDIT: NEM SZAPPANOPERA, HANEM TRAGÉDIA, AMI ZAJLIK

MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2024.03.31.

Határozottan kijelenthetjük, hogy az áldozati lét a propaganda eszköze lett, és ez méltatlan azokkal szemben, akik bántalmazásban élnek – mondta a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Muhari Judit a Népszava újságírója, aki régóta foglalkozik a gyermekvédelmi témákkal és most a Varga Judit-Magyar Péter közötti csatározással. „A volt igazságügy-miniszternek vajon milyen üzenete lehet azoknak a nőknek, férfiaknak, akik most szeretnének egy bántalmazó kapcsolatból kilépni, ha az az ember, akinek ebben az ügyben is lehetősége lett volna tenni, ő sem tud kilépni. Akkor az egyszerű állampolgároknak milyen esélye van erre? Óriási a felelőssége.”

Az újságíró beszél arról is, hogy az isztambuli egyezmény nem aláírása kapcsán azt hallottuk, hogy itthon a nők helyzete remek, a családon belüli bántalmazás és erőszak áldozatai minden segítséget megkapnak. „És akkor most azt hallgatjuk, hogy 16 éve bántalmazó kapcsolatban élt. Ez a szappanoperává süllyesztett történet úgy tragédia, ahogy van és több szinten jelenik meg.”

Muhari Judit elmondta, Varga Judit akkor lett volna hiteles a videóban, ha azt mondja, hogy tisztelt tárasadalom, előállok az én tragédiámmal, bocsánatot kérek a bicskei otthon áldozataitól és elmondja, miért írta alá a kegyelmi törvényt. „Ezt a riporternek is meg kellett volna kérdeznie, de ha Varga Judit ezt el szerette volna mondani, akkor elmondhatta volna.”

A műsorban szóba kerül a magyar gyermekvédelmi riasztó rendszer működésképtelensége, Rétvári Bence ígéretei és a civil szféra „lebaloldalizálása”, miközben minden jogvédő, gyermekvédő, nővédő szervezet szakmai szervezet, nem balos, nem jobbos, nem a politikai irányultság alapján segítenek, támogatnak.

ITT NÉZHETŐ MEG

MUSZÁJ BEMOCSKOLNI A KEZÜNKET POLITIKÁVAL | MI A TEENDŐ? #26

MI A TEENDŐ PODCAST / PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.03.31.

Nem a baloldalnak kedveznek a kortárs politikai folyamatok sem itthon, sem globálisan, de még így sem vonulhatunk vissza az elefántcsonttoronyba – véli Földes György történész. Szerinte nem igaz, hogy megszűnt volna a munkásosztály, és az sem igaz, hogy a magyar dolgozóknak ne lenne osztálytudata. Csak épp úgy kalkulálnak, hogy az orbáni jobboldal ma hitelesebben képviseli az érdekeiket. Az adásban Földes azt is elmondja, szerinte mit kellene tennie a fiatal magyar baloldalnak, ha meg is szeretné változtatni a világot, nemcsak a szörnyülködve szemlélni azt.

A beszélgetés alapjául szolgáló esszét itt olvashatjátok el: 

https://nepszava.hu/3227677_foldes-gy...

ITT HALLGATHATÓ MEG

„A KEGYELMI BOTRÁNY EGYENES KÖVETKEZMÉNYE AZ ÁLLAM ÉS AZ EGYHÁZ ÖSSZEFONÓDÁSÁNAK, NEM POLITIKAI, ÓRIÁSI ERKÖLCSI HIBA”

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2024.03.30.

Perintfalvi Rita katolikus teológus szerint az autokráciából a totalitárius állam felé lépegetünk. Ijesztőnek tartja a saját egyháza hallgatását, és úgy véli, kríziskommunikáció szempontjából Balog Zoltán református püspök a lehető legnagyobb hibákat követte el. Interjú.

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Szentségtörésnek számít-e, ha ebből az alkalomból olyan profán témáról kérdezem, amilyen a bicskei pedofilbotrány?

A húsvétot megelőző időszak a bűnbánatról szól: a keresztények ilyenkor megvallják bűneiket. A feltámadás aztán mindig az újrakezdés lehetőségét hordozza magában. A kegyelmi ügyet szerintem lehet ehhez illeszteni, nem gondolom blaszfémiának, istenkáromlásnak.

Vásárhelyi János, a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatója tagja volt a helyi katolikus egyházközség képviselő-testületének. Helyettesét, K. Endrét, aki próbálta eltussolni a bűncselekményeket, református presbiternek választották. Balog Zoltán volt miniszter, aki elnöki tanácsadóként kegyelemre javasolta K. Endrét, református püspök. Novák Katalin lemondott államfőt, aki K. Endrét kegyelemben részesítette, Balog Zoltán a református egyház „hűséges tagjaként” jellemezte. A kegyelmet jóváhagyó Varga Judit volt igazságügyi miniszter nyilvánosan is beszélt arról, hogy katolikus. Látja-e bármifajta jelentőségét annak, hogy a pedofilügyben – különböző formában – vallásos emberek érintettek?

Az ügy természetesen minden körülmények között megbotránkoztató és elítélendő lenne. A vallásos emberek érintettsége azonban még súlyosabbá teszi a történteket, erkölcsi válságra utal. Az pedig, hogy Balog Zoltán révén egy komoly vallási pozíciót betöltő személy is részese lett a botránynak, különösképpen mélyíti a válságot...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN MA A BAKON ZAVARBAN LÉVŐ KOCSIS, AKI KÉPTELEN A LOVAIT MENETBEN TARTANI | HETES STÚDI

HETES STÚDIÓ / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2024.03.30.

A Hetes Stúdió 2024. március 30-i adásában Szénási Sándor Bolgár Györggyel, Baka F. Zoltánnal, a 24.hu és a Della podcast szerkesztőjével, valamint Tamás Ervinnel, a Népszabadság egykori főszerkesztő-helyettesével beszélte meg a hét legfontosabb eseményeit.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG 

A HETES STÚDIÓ TELJES MŰSORA ITT HALLGATHATÓ MEG

VARGA MAGYAR!

DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2024.03.31.

VARGA MAGYAR!

ITT NÉZHETŐ MEG 

TOVÁBBI DAVE VIDEÓK

AMERIKAI NÉPSZAVA: TRUMP HAMISÍTOTT BIBLIÁT DOBOTT PIACRA HÚSVÉTRA, HOGY ÖSSZESZEDJE A PEREIHEZ HIÁNYZÓ PÉNZT

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.03.30.

Mindenki mérget vehet arra, hogy Trump támogatottsága cseppet sem csökken azután, hogy anyagi gondjai enyhítésére meghamisított Bibliákat árul nagy felárral, hogy ki tudja fizetni a pereskedéseihez szükséges összegeket. Ez egyenlő azzal, amikor Jézus ostorral kergette ki a kufárokat, akik latrok barlangjává tették az Isten templomát.

Trump olyan hamisított Bibliát árul, amelyben a Biblia King James fordítása mellé tették egy kötetbe az amerikai Alkotmányt, a Függetlenségi Nyilatkozatot és a hűségnyilatkozatot az Egyesült Államok és a zászlója iránt. Az állam és egyház összefonódása, a kereszténység nacionalizmussal való azonosítása, a Biblia meghamisítása ez.

Trump azzal, hogy az „Isten áldja Amerikát” Bibliában („God Bless The USA” Bible) a Biblia szövegével egyenrangúvá tette az amerikai állami és politikai nyilatkozatokat, blaszfémiát követett el, mert felhígította a Bibliát. Erre csak egy olyan sötét ember képes, aki nem tud semmit a Bibliáról, és ugyanúgy semmibe veszi, mint az amerikai Alkotmányt is.

A KERESZTÉNYEKNEK A BIBLIA MEGHAMISÍTÁSA MIATT TÖMEGESEN KELLENE TILTAKOZNIUK, DE ŐK TRUMP MÖGÖTT ÁLLNAK. A BIBLIA MEGHAMISÍTÁSA SEM ÉBRESZTI FEL ŐKET.

A hamisított Biblia online vásárolható 60 dolláros áron, ami sokszorosa annak, amennyiért igazi Bibliát lehet venni. Nem beszélve arról, hogy igazi Bibliákat ingyen osztogatnak az egyházakban, a Gedeon Társaságnak köszönhetően pedig ingyen megtalálhatók a legtöbb amerikai szállodában is. Nem véletlen a magas ár, Trumpnak kell a pénz a perekre...

ITT OLVASHATÓ

TÁVOZIK A ZENEAKADÉMIA BOTRÁNYBA KEVEREDETT KANCELLÁRJA

INDEX
Szerzők: SZATMÁRI NOÉMI, BEREZNAY ISTVÁN
2024.03.28.

Kotán Attilát, a Zenekadémia kancellárját kiemelt miniszteri feladat ellátásával bízza meg Csák János kulturális és innovációs miniszter a Neumann János Programhoz kapcsolódóan – derült ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) csütörtök délután kiadott közleményéből, amelyet az MTI ismertetett. Bár a közleményből nem derült ki egyértelműen, de az Indexnek több Zeneakadémiai forrás is megerősítette: mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Kotán Attila távozik a kancellári székből is...

ITT OLVASHATÓ

SZENTPÉTERI NAGY RICHARD: A RENDSZER ELLENZÉKE – ESZKÖZÖK HÍJÁN

NÉPSZAVA
Szerző: SZENTPÉTERI NAGY RICHÁRD
2024.03.31.

Így nem lett kétezerhuszonnégy február tizedike a demokratikus Magyarország születésnapja.

A nemzeti együttműködés rendszerének nevezett politikai szisztémában fuldokló hazánk jelentős napra virradt 2024. február 10-én. Már a reggeli órákban mindenki tudhatta, érezhette, előre láthatta (talán csak az ellenzéki pártok vezetőinek kivételével), hogy a köztársasági elnök le fog mondani (és az sem volt kizárt, hogy az egykori igazságügyi miniszter is távozik a közéletből). Az államfő végül – külföldről hazaérkezvén – egy előre felvett, délután 5 órakor vetített beszédében jelentette be lemondását, nem sokkal később pedig a volt igazságügyi miniszter is jelezte, hogy távozik a közéletből. Az ország feszülten figyelt, a hírcsatornák politikai műsorainak nézettsége rekordokat döntött, honfitársaink a híreket és a hírmagyarázatokat várták.

A hivatalos ellenzék, amely eladdig mindenekelőtt tanácstalanságával vétette észre magát („petíciót” indított a köztársasági elnök lemondatásáért, tüntetést szervezett ugyane célból a Sándor-palota elé, tucatnyi jogszabály-módosító javaslatot lebegtetett meg, stb.), az előre várt hírek pontos bekövetkezte ellenére egyszerre csak meglepetést tanúsított, és további tanácstalanságba merült. Miközben érződött, hogy a lemondásokkal éppen elmélyült, és nem befejeződött a politikai válság (amely véletlenül robbant ki, és máris a rendszer-stabilitás legnagyobb erőpróbájának látszott), a közvélemény szemében a kárhoztatott rendszer alapjaiban rendült meg, és további lemondások voltak várhatók.

További lemondások azonban nem következtek be, mert az ellenzék a történelmi pillanatot nem a nyomásgyakorlás megkezdésére, pláne fokozására, hanem mindenféle közjogi javaslatok meglengetésére használta ki. A számos javaslat közül az államfő közvetlen megválasztására vonatkozó indítvány volt az ellenzék legnagyobbnak szánt dobása. E javaslattal a legnagyobb ellenzéki párt jelentkezett először, de maga mögött tudhatta a második és a harmadik legnagyobb ellenzéki párt, és néhány kisebb ellenzéki párt támogatását is, jóllehet ezen pártok más (ugyancsak felesleges) javaslatokat is felvetettek. Végül szinte valamennyi ellenzéki párt beállott a követelés mögé, miközben egymás – ugyancsak felesleges – javaslatait szintén kölcsönösen támogatták...

ITT OLVASHATÓ

VALÓDI GYERMEKVÉDELEM HELYETT LÁTVÁNYOS, DE EREDMÉNYTELEN AKCIÓ

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.03.31.

...Pataki Zsolt, a PSZ Gyermekvédelmi Tagozatának vezetője szerint a kormányzat részéről elindított tömeges vizsgálat csak egy pótcselekvés, ami arról szól, hogy úgy látszódjon, tesz valamit. Bár a teszteket ő nem látta, nem tudja, mit mérnek, azt azért elképzelhetőnek tartja, ezek között lényeges és fontos dolgok is vannak. Azt azonban nem gondolja, hogy ezek a vizsgálatok megfelelő eredményeket fognak hozni. A kockázatok valamennyire ugyan kiszűrhetők, de nem ez a megfelelő megoldás. Véleménye szerint, mint bárhol másutt, úgy a gyermekvédelemben is előfordulhatnak olyan vezetők, akik a teszteken megbuknak, de a gyakorlatban jól végzik a munkájukat, vagy épp fordítva, a teszteken kiválóan teljesítenek, de a gyakorlatban megbuknak. Ami azt illeti, most elsősorban a vezetők szexuális orientáltságát vizsgálják, aminek még az orvostudomány sem ismeri a pontos definícióját.

Pataki Zsolt úgy véli, a gyakorlat mutatja meg igazából azt, hogy ki milyen vezető, ki milyen szinten és milyen szakmaisággal tud elvezetni egy gyermekvédelmi intézményt. Ha pedig ebből indulunk ki, akkor a megfelelő szakmai kontroll és ellenőrzés lenne az igazi. Maga a teljesítmény igazából akkor mérhető, ha működés közben folyamatosan van kontroll. Erre kellene valamilyen monitoring rendszert kialakítani, ami szakmai megközelítésben vizsgálja az intézményvezetőket. Ez sokkal szakmaibb és életszerűbb lenne.

A PSZ Gyermekvédelmi Tagozatának vezetője elmondta azt is, a gyámügyi rendszer átalakult, az állami gondoskodásba vett gyerekeknek most már nem az intézményvezető a gyámja, hanem hivatásos gyámok látják el a képviseletüket.

Ő a gyermekvédelemben sokkal nagyobb problémának látja azt, hogy a hivatásos gyámoknak rendkívül sok gyereket osztanak ki. Vannak köztük olyanok, akiknek 40 fölött van a gyámoltja, ráadásul nem is egy intézményben, hanem megyénként össze-vissza. Egyszerűen képtelenség még végigjárni is a területet.

Gyarmathy Éva, klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint sem szűrhetők ki a kockázatok azzal, hogy több napos komplex vizsgálatok alá vetik a gyermekvédelmi intézmények vezetőit, mert a probléma nagyon jól „maszkolható”. Ezért nem is feltétlenül fog megjelenni. Úgy véli, ráadásul valójában nem is ez az igazi probléma. Ehelyett sokkal inkább hiányzik a gyerekek felé irányuló felvilágosító munka, és az, hogy ismerjék a jogaikat. A szakpszichológus a gyerekeket már egész kicsi koruktól nevelné, vagyis megerősítené abban, hogy tudják, mi az, amit egy felnőtt még megengedhet velük szemben. Hiszen az a gyerek, aki az intézetben nő fel, egyébként honnan tudná, hogy mit szabad annak a felnőttnek, aki meghatározza az életét. Ha nincs külső kontroll, akkor a jelenlegi „feudális világban” minden ugyanúgy megy tovább, mint eddig. Úgy gondolja, az nyilvánvaló, hogy kell ellenőrzés azok felett a felnőttek felett, akiket odatesznek a gyerekekhez, de a gyerekek felvilágosítása e téren sokkal fontosabb, hiszen ők nem is tudják, valójában mi történik velük, azt hiszik, végre valaki kedves velük. Ezért nem igazi megoldás ez a vizsgálat, csak arra szolgál, hogy – túllőve a célon – azt mutassa, milyen sokat is tesznek a gyermekvédelemért.

Gyarmathy Éva szerint jó mérni a komoly, súlyos zavarokat, de a pedofíliát nem fogják tudni kimutatni egy több napos vizsgálattal sem. A pedofil ugyanis nem csak a gyerekeket molesztálja, személyiségében pedig rendkívül sokféle lehet.

Sokkal fontosabb lenne az állandó kontroll, a büntethetetlenség elkerülésének tudatosítása, és egy olyan felnőtt jelenléte is, akinek a gyerekek elmondhatják a panaszukat. Jelenleg ugyanis hiába szólalnak meg. És most elsősorban ez a probléma, nem pedig az, hogy egy gyermekotthon vezetőjének milyen az indíttatása. A baj ugyanis leginkább az, hogy jelen körülmények között azt kiélheti.

A szakpszichológus úgy látja, a kormány a gyerekek felvilágosítása helyett megint csak egy kontrollt akar bevezetni. Ez a kormány ugyanis ahelyett, hogy információt adna, támogatna, lehetőségeket biztosítana, mindent ellenőrizni akar, minősíteni, meghatározni. Nem is tud másképp működni.

Csakhogy ehelyett a gyermekvédelemnek sokkal jobb körülményekre, több pénzre lenne szüksége. Ettől lehetne jobb az ellátás is. Például egy olyan rendszer kellene, amelyben egy külső ember külön a gyerekekkel elbeszélgethetne, és ez a beszélgetés nem csak a pedofíliára vonatkozna, hiszen ezen kívül is elég sok minden probléma adódik az intézményekben, a verbális abúzustól a prostitúcióig. Vagyis mindenképpen a gyerekeket kellene erősíteni jogi és pszichológiai ismeretekkel. Ha ez megtörténne, akkor nem tudnának velük bármit megcsinálni. Ezzel a jelenlegi vizsgálattal nem fognak tudni kiszűrni semmit, és továbbra is minden úgy megy, ahogy eddig. Ráadásul ebben az uram-bátyám világban még az is megtörténhet, hogy valaki súlyosabb személyiségzavarral is át fog menni a vizsgán.

Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének (SzMME) elnöke úgy gondolja, hogy vannak dolgok, amelyek a kormány által beharangozott vizsgálattal felszínre jönnek, de a vizsgálat csak a vezetőket érinti. Csakhogy a bántalmazások többségét nem a vezetők követik el, hanem a dolgozók. Az intézmények vezetői leginkább adminisztratív, vagy menedzsment feladatokat látnak el, és nem feltétlenül ők azok, akik a gyerekekkel közvetlenül kapcsolatba kerülnek. Meleg Sándor szerint nyilván a bicskei ügy miatt vizsgálják őket, mert ott a vezetők kerültek fókuszba, pedig voltak nevelők is, akik belekeveredtek. Csakhogy a vezetők miatt lett belőle botrány. Emellett a kormány által beharangozott vizsgálatban nyilván benne van az is, hogy a vezetők egy jól körülhatárolható csoport, nincs is belőlük olyan nagyon sok, és így ez egy nagyon látványos akció tud lenni.

Az SzMME elnöke szerint az jó, ha a vezetőket és a dolgozókat pszichológiai teszttel vizsgálják, de ehhez kellene kapcsolódnia egy szervezett fejlesztésnek is. Ha egy intézményben ki tud alakulni a bántalmazás, nem csak személyfüggő, hanem függ a szervezeti kultúrától is. A bántalmazás nagyon sok esetben attól függ, hogy az adott szervezetben általában hogyan viszonyulnak a konfliktusokhoz, a nehezen megoldható helyzetekhez, a nevelési problémákhoz. Ilyen szempontból a megoldás része lenne az is, hogy a különböző szakképzettségű szakembereket hogyan tudják felvenni a rendszerbe.

Az, hogy milyen szervezeti kultúra van egy adott intézményben nagyon függ attól, mennyire szakképzett emberek dolgoznak ott. Ha sok a megfelelően kiképzett szakember, akkor a gyerekneveléshez illeszkedő szervezeti működés fog kialakulni, ha hiány van belőlük, akkor az innen-onnan összeszedett szakemberek nem is tudják ezt a szervezeti kultúrát elsajátítani. Ehhez elsősorban pénz kellene, kellenének képzések, és nagyon fontos lenne a dolgozók szakmai és mentális támogatása is. Például szervezetfejlesztés személyiségfejlesztő tréningekkel, amiket folyamatosan tartani kellene, mert ez nem olyan dolog, hogy egyszer költünk rá, aztán rendben van.

ITT OLVASHATÓ

VITA A TEKINTÉLYELVŰSÉG ÚJ FORMÁIRÓL ÉS TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEIKRŐL

MÉRCE
Szerző: LACZÓ FERENC
2024.03.30.

Visszatér a fasizmus?

Az Egyesült Államokban Donald Trump 2016-os megválasztása és azt követő elnöksége széles körű polémiát váltott ki e kérdés körül.

Számos színvonalas esszé érvelt a tézis mellett, akárcsak ellene, miközben terjedelmes és éles vitákra került sor különböző nyilvános fórumokon, így az online tér különböző bugyraiban is. Az egyesült államokbeli akadémiai elitet éveken át szemlátomást kevés nézeteltérés foglalkoztatta oly intenzíven, mint az f-szó használatának jogosságával kapcsolatos.

E polémia kulcsdokumentumait gyűjti egybe a most tavasszal megjelenő, Daniel Steinmetz-Jenkins által szerkesztett Did It Happen Here? Perspectives on Fascism and America (Vajon megtörtént itt? Fasizmussal és Amerikával kapcsolatos perspektívák). Ahogy e szerkesztői bevezetőt és harmincegy további írást tartalmazó kötet részletesen bemutatja, e szerteágazó, első ránézésre történelmi érvekről és analógiákról szóló vita olyan kérdésekre kísérelt meg reflektálni, mint hogy mi, illetve ki is a felelős Donald Trump elnökké választásáért; hogy politikai karrierjének és sikereinek gyökerei Amerikában keresendők-e vagy inkább az óceán túlpartján; valamint arra, hogy szokatlan hatalomgyakorlása miféle veszélyeket rejt magában.

2016-tól kezdődően tehát a fasizmus fogalma vált egyik legfőbb eszközévé, hogy a történelmileg művelt és politikailag tudatos rétegek az amerikai demokrácia kortárs problémáiról vitatkozhassanak.

A Did It Happen Here? bemutatja, hogy e sokéves vita kezdetben – Trump 2016-os megválasztása előtt és kevéssel hivatalba lépése után – elsősorban a történelmi analógiák körül zajlott. Trump számos terve és botrányos kijelentése kapcsán kerültek felvetésre olyasmik, mint hogy „Hitler is mondott hasonlókat,” illetve „a Weimari Köztársaságot is belső erőt rombolták le.” A vita első fázisa ily módon leginkább arról szólt, állítja Steinmetz-Jenkins, hogy Európa fasiszta múltja megfelelő analógiákkal szolgál-e.

E korai fázist követően több hozzászóló is megfogalmazta a magasabb szintű és fogósabb kérdést: vajon jogos-e az összehasonlítás? Erre válaszul a szaktörténészek jellemzően azt fejtették ki, hogy számos alapvető különbség van a történelmi fasizmus és Trump elnöksége között.

Ez ugyanakkor egy másik kérdést is indukált, mégpedig azt, hogy Trump elnöksége anomáliának tekinthető-e az amerikai történelemben.

Mondhatni ennek hatására bontakozott ki a vita harmadik fő fázisa. Ha nem igazán jogosak, sőt alapvetően félrevezetőek az európai huszadik századdal vont analógiák, akkor – érveltek többen – Trump fasisztoid nézeteinek és tekintélyelvű hatalomgyakorlásának amerikai történelmi gyökereit érdemes megvilágítani – mint a Jim Crow korszak erőszakos rasszizmusát, a Ku-Klux-Klan paramilitáris szervezetének tevékenységét, a náci szimpatizáns German American Bund vagy Charles Coughlin antiszemita pap történetét. E súlyos helyi hagyományokat elsőként afrikai-amerikai radikális gondolkodók, így például W.E.B. Du Bois vagy Angela Davis kritizálták érdemben. Részletes boncolgatásuk 2016-ot követően immár a kulturális és politikai mainstream részévé vált...

ITT OLVASHATÓ

BAYER: MAGYAR “TAKONYGERINCŰ”; BOLSONARO BÚJTATÁSA; DIGITÁLIS ETIKA - ÖNKÉNYES MÉRVADÓ 2024#619

ÖNKÉNYES MÉRVADÓ
Műsorvezetők: HORVÁTH OSZKÁR, PUZSÉR RÓBERT, NAGY GERGŐ
2024.03.27.

00:00 Magyar Péter hangfelvételének utóélete - Bayer szerint Magyar “takonygerincű”, Varga Judit pedig terrorban élt

21:17 Magyar Péter hangfelvételének utóélete

31:22 Bolsonaro bujkált a brazíliai magyar nagykövetségen?

43:42 Digitalizmus és erkölcs, digitális etika

1:06:30 Digitalizmus és erkölcs, digitális etika

ITT NÉZHETŐ MEG