2024. március 21., csütörtök

„ÁRULÓZNI, VILÁGFORRADALMAZNI A KOMMUNIZMUS SAJÁTJA” – ABLONCZY ÉS MAGYARI AZ ORBÁNI VILÁGKÉPRŐL

HETI VÁLASZ / PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2024.03.21.


Orbán- és Pressman-beszéd, 25 év NATO-tagság, uniós kilátások, Macron és Ukrajna. Ezekről szól a HetiVálasz podcast e havi szerkesztőségi adása. A stúdióban: Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.


Részletek a műsorból:

„Mi, magyarok (…) jövünk valahonnan, és tartunk valahová” – mondta Orbán Viktor március 15-én. Hová tartunk?

Ablonczy Bálint: „Világos a politikai stratégia, ennek két pillére van: az európai parlamenti választások, másrészt az amerikai elnökválasztás. Orbán Viktor miniszterelnök láthatóan nagyon komoly téteket tesz arra, hogy az Európai Parlamentben hatalmi átrendeződés lesz, illetve jön Donald Trump, és ez alapjaiban véve felforgatja – neki kedvezően – az európai és részint a transzatlanti hatalmi rendet is. (…) Ezt a típusú forradalmat, átrendeződést, kedvező csillagállást nagyon sokszor hallhattuk már: a lázadást újra és újra meghirdeti, és aztán látjuk, hogy bizonyos értelemben kudarcba fullad, hiszen újra és újra meg kell hirdetni. Ráadásul a valódi hatalom az Európai Unióban a Tanácsban van a demokratikusan megválasztott miniszterelnököknél, ahol Magyarország szénája nem állt túl jól, nincsenek szövetségesei. (…) Donald Trump győzelme pedig egészen pontosan milyen hatással lenne Magyarországra: hozza-e azokat a kedvező hatásokat, amiben Orbán Viktor gondolkodik, illetve mennyire nőhet meg a mozgástér? Itt azért fontos végiggondolni mondjuk Trump Kína- vagy Irán-politikáját… A magyar külpolitikának mintha az lenne a testtartása, hogy mi gondolkodunk helyesen a világról, és előbb-utóbb eljön az az időpont, amikor a világ belátja, hogy nekünk van igazunk; a forradalom lángja, a lázadásnak a zászlaja lobogni fog, és odaállnak a zászlónk alá. Csakhogy a világ nem így működik. Tehát ahogy nekünk vannak vélt vagy valós nemzeti és politikai érdekeink, úgy más nemzeteknek is vannak vélt vagy valós politikai érdekei, ezeket kell valahogy összecsiszolni. Az ezekből a beszédekből folyamatosan sugárzó és a táborral elhitetni kívánt nagy, alapvető, mindent átmozgató és a magyar pozíciókat végletekig helyeslő átrendeződés eddig sem következett be, és jó eséllyel ezután sem fog bekövetkezni.”

Magyari Péter: „Azt mondta a miniszterelnök, hogy most Brüsszelig fogunk menetelni, ami egy kicsit hasonlít egy olasz politikusnak a 20. század első felében »Rómáig fogunk menetelni« ígéretéhez. Érdekes volt, hogy ez a március 15-i beszéd szinte csak világpolitikai jelentőségű problémák felvetéséről szólt – olyan problémákról, amiknek megoldására vagy érdemi változás elérésére Magyarország kicsi. Azért kicsi, mert hiába küld szerencsés esetben akár 14 EP-képviselőt a Fidesz Brüsszelbe, a 750-hez képest ez kevés. Másképpen meg nem nagyon lehet elfoglalni Brüsszelt, mint hogy többséget teremtünk. Óriási ambíció, hogy arról beszéljünk: mi megforgatjuk a világot. De arról nem beszélünk, hogy itthon mi van, illetve amikor valamennyit utalunk itthonra, akkor arról van szó, hogy árulók vannak közöttünk, és felszólította Orbán Viktor az idősebbeket, hogy a gyerekeiket ne hagyják az árulókra szavazni. Az ilyen, egyszerre paranoiás, mégis nagyon a világ felé forduló kommunikáció mindig arra utal, hogy valami otthon nincs rendben, mert arról nem beszélünk. (…) Ráadásul árulókról beszélni és világforradalmat hirdetni – ez inkább a kommunizmus sajátja volt, mintsem egy kereszténydemokrata politika meghirdetésének.”

Mit mond el az, hogy NATO-tagságunk 25. évfordulóján Magyarország amerikai nagykövetet rendel a külügybe és Roszatom-vezért fogad, míg a lengyelek Biden elnökkel, a csehek pedig Bill Clintonnal ünnepeltek?

Ablonczy Bálint: „Világos kifejeződése annak, hogy honnan hová jutottunk. Úgy, hogy egyébként Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt csatlakoztunk a NATO-hoz, ami nagyon helyes, támogatandó, az alapvető magyar nemzeti érdekeket szolgáló döntés volt. Ezt így gondolják a lengyelek, így gondolják a csehek, így gondolják a baltiak, akik azóta csatlakoztak hozzá, és mindenki így gondolja. Nekünk láthatóan nehezünkre esik ezt elismerni. Ezekre a szimbólumokra nem azért kell vigyázni, mert meg kell felelni a nagy testvér elvárásainak, hanem azért, mert az a mi érdekünk is, az amerikai katonai védőernyő minket is védelmez.”

Magyari Péter: „Valamiért az Orbán-kormány azt várja, hogy az oroszok hatalmas győzelmet aratnak az ukrán háborúban. Adott esetben visszateszik a kezüket erre a környékre is, vagy megerősítik a befolyásukat, a NATO-t és az Egyesült Államokat ráveszik arra, hogy ezt a befolyási övezetet feladják. Amikor pedig majd jön újra az orosz uralom a térségben, akkor rajtunk csattan legkevésbé az ostor. Nagyon furcsa elképzelésnek tűnik, és nem örülnék, ha ezt gondolnák, de ez az egyetlen olyan feltételezésem, ami abból indul ki, hogy ők jót akarnak egyébként Magyarországnak, és nem valamilyen eltitkolt személyes anyagi érdekük fűződik ahhoz, hogy ennyire Oroszországnak tetsző politikát vigyenek.”

LÁZÁR KISZERVEZTE A MÁV-CSOPORT BESZERZÉSEIT A NAVRACSICSOT BETÁMADÓ LAP TULAJDONOSÁHOZ

24.HU
Szerző: SPIRK JÓZSEF
2024.03.21.


Az építési és közlekedési tárca alá tartozó állami vállalatoknak a miniszter régi ismerőse által vezetett cégen keresztül kell intézni az eszközbeszerzést.

Lázár János építési és közlekedési miniszter kezdeményezésére tavaly év végén átalakították a tárca portfoliójához tartozó állami vállalatok működési rendjét: egyetlen hónap alatt csoportosították át a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.-hez (MÁV SZK) a beszerzéseket és készletgazdálkodást.

Elvették a többi között az 57 ezer munkavállalót összefogó MÁV Zrt., a vasúti személyszállítást lebonyolító MÁV Start, a Volánbusz és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezetésének önálló döntési jogköreit, így most már a mozdonyalkatrésztől a gumiabroncson át az üzemanyagig gyakorlatilag minden vásárlás és eszközbeszerzés ügyében a MÁV SZK-nál kell leadniuk a rendelést.

Az átszervezéssel minden érintett vállalat beszerzéssel foglalkozó személyi állománya, összesen 700–800 fő is átkerült a Bada János által irányított céghez, amely az Opten cégadatai szerint összesen 3717 főt foglalkoztat.

Lázár tavaly nevezte ki a MÁV SZK vezérigazgatójának Badát, jóllehet előtte nem rendelkezett nagyvállalati vezetői tapasztalattal. Az ügyvéd a miniszter régi bizalmi embere, kapcsolatuk a hódmezővásárhelyi iskolai évekig nyúlik vissza, amikor évfolyamtársak voltak a Bethlen Gimnáziumban.

Bada János a tulajdonosa annak a Promenád24 nevű portálnak is, amely februárban élesen támadta Navracsics Tibort, miután a közigazgatási és területfejlesztési miniszter többször is találkozott a volt ellenzéki miniszterelnök-jelölttel, Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármesterrel, aki közismerten Lázár fő politikai ellenfele a városban.

A Telex cikke szerint a Promenád24 egy hét alatt mintegy 2,2–2,5 millió forintot költött a lejárató cikkek hirdetésére. Az első A buzizó polgármester és az „európai fideszes” meleg kézfogásai címmel jelent meg február közepén, majd február 24-én jött a következő Navracsics pénzt ad Márki-Zaynak címmel. Ebben az állt, hogy „Soros György tömi az egyik zsebét dollárokkal, a másikba Navracsics Tibor pakolná a forrásokat. Hazaáruló politikussal bratyizik a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.”...

A NEW YORK TIMES IS MEGCSODÁLTA A LOMBKORONA-SÉTÁNYT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2024.03.21.


Adatokkal, képekkel, nyilatkozókkal szemlélteti a New York Times, hogyan herdálja el a magyar kormány az emberek jólétét szolgáló uniós forrásokat. Sőt, a lap Magyar Péterről is írt röviden.


Exkluzívnak nevezte a CNA, a szingapuri tv a magyar külügyminiszterrel készített interjút, amelyben Szijjártó elmondja, hogy rengeteg ázsiai országgal tartunk fenn kereskedelmi kapcsolatot, Kínával csaknem 10 éve. S ő egyszer sem tapasztalta, hogy Kína a kereskedelmi kapcsolatot összekapcsolta volna a politikai elvárásaival. És ezt azért tartja fontosnak hangsúlyozni, mert a nyugati partnerek ezekben a kérdésekben igencsak össze vannak zavarodva. Ők időnként összekötik a politikát az üzlettel, de szerinte Kína ezt soha nem tette meg.

Moszkva dezinformációs taktikájáról értekeztek a republikánusok


Toxikus dezinformációként értékelte két elemző Putyinnak a Tucker Carlson-interjúban elhangzott véleményét, amelyet a magyarok Kárpátalja visszavételére vonatkozó kérdésére adott. Az amerikai alsóház honvédelmi bizottsága által támogatott Real Clear Defense honlapján tegnapi írásában ugyanis az olvasható, hogy Magyarországnak nincsenek területi követelései Ukrajnával szemben. Sőt tulajdonképpen most kezd javulni az eddig igencsak feszült viszony a két ország között. (A kongresszusi bizottságot a jelen pillanatban Mike Rogers, alabamai republikánus vezeti. S az elemzés két magyar szerzője közül az egyik a washingtoni Religious Freedom Institute illetve a magyar Közszolgálati Egyetem elemzője, míg a másik az Orbánék által támogatott Danube Institute egyik vezetője.) Putyin ebben az ominózus amerikai interjúban konkrétan úgy fogalmazott, hogy "Magyarországnak igaza van, amikor vissza akarja kérni Ukrajnától a területeit, ugyanakkor nincs joga ezt megtenni, gondolom, ez azért érthető" – nyilatkozta jó egy hónapja az orosz elnök, aminek értelmezésére úgy látszik most tartott igényt a republikánusok vezette bizottság. Azt is írja a cikk, hogy 2019-ben az orosz sajtóban megjelentek olyan hamis hírek, miszerint a NATO megtámadná Nyugat-Ukrajnát, amelyet így átjátszana Magyarországnak. Sőt, állítólag Zelenszkij elnök 2020-as decentralizációs reformját, amelyben a „magyar régió” kifejezés szerepelt, egyesek igyekeztek úgy értelmezni, mintha Kárpátaljáról lemondott volna a magyarok javára. Végül az írás leszögezi, hogy a Kreml-féle propaganda korántsem véletlenszerű, alá akarja ásni a Nyugat egységét és az ukrán nép ellenállását.

Az uniós források herdálása tartja fenn Orbán hatalmát

Az anti-woke mozgalmat hirdető konzervatívok reménysugara Orbán Viktor, mondják róla kritikusai. Ezzel a felütéssel vezeti fel a New York Times a nyírmártonfalvi lombkoronasétányt bemutató hosszú riportot. Adatokkal, képekkel, nyilatkozókkal – leszögezve rögtön az elején, hogy ez a jelenség csak egy a sok közül, amellyel elherdálja a kormány az emberek jólétét szolgáló uniós forrásokat. Orbán viszont a belügyekbe való beavatkozásnak tartja, ha valaki emiatt bírálni meri, noha politikai szövetségeseinek bő kézzel szórja a pénzt. Bemutatja Hadházy Ákost, aki felfedezte a sétányt. Az EU Csalás Elleni Hivatala azonban még mindig nem tudta kideríteni, ki és milyen körülmények között fizette ki a projektet, a továbbiak finanszírozását viszont leállították. Idézi a NYT a Transparency International (TI) elemzését is, miszerint hazánk az EU legkorruptabb országa. A kormányfő viszont minden nyilvános megszólalásában kijelenti, megvédi az ország szuverenitását attól, hogy az Unió diktáljon neki. Független elemzők, sőt most már David Pressman amerikai nagykövet is megállapította – közli a NYT – hogy ez a fajta pénzosztogatás tartja fenn Orbán hatalmát. S erről Magyar Péter is nyilatkozott, miszerint néhány család birtokában van a fél ország – idézi a lap őt. Andrew Higgins bemutatja a Magyar-jelenséget a tüntetésekkel együtt, ír Mészárosról és Tiborczról, igazán alapos bemutatása ez a legfrissebb történéseknek. Megszólaltatja Nyírmártonfalva lakóit is, akik ugyan nevetségesnek találják a lombkoronasétányt, de örülnek annak, hogy jutott pénz a napelemre, a szennyvíz-elvezetőre, útburkolatra, óvodára, és számos egyéb fejlesztésre is. Viszont az egyik falulakó elmondta, hogy a polgármester megfenyegette, elveszi a szociális munkát tőle, mert smiley face-t tett a lombkoronasétányos Fb-bejegyzésre. A nőt ugyan nem rúgta ki, de azért egy másik faluban keresett magának munkát. A NYT-nak a polgármester nem adott interjút, ehelyett azt mondta, inkább a Lánchíd körüli ellenzéki-fővárosi korrupciót írja meg, ne azt, ami ott van. Ott keresse az eltűnt pénzt, ne a faluban.

EGYETLEN RETTENTŐ PIRAMISBA SZERVEZNÉ CSÁK JÁNOS A MAGYAR KULTÚRÁT, A TETEJÉN CSÁK JÁNOSSAL

QUBIT
Szerzők: NAGY GERGELY, BALÁZS ZSUZSANNA
2024.03.21.


A magyarországi kulturális élet végső és teljes központosítását készíti elő a Csák János által vezetett Kulturális és Innovációs Minisztérium. Ha a törvénytervezetet elfogadják, a most a Magyar Kultúráért Alapítvány kuratóriumi elnökeként, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatójaként és a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójaként is a kormány bizalmát élvező Demeter Szilárdnak nagyjából akkora lesz a hatalma, mint az MSZMP Központi Bizottságának titkáraként a kultúrát teljes ellenőrzése alatt tartó Aczél Györgynek volt. Az új kultúrtörvény várható részleteit az Index írta meg szerda reggel, a cikk értelmében néhány állami kontroll alatt álló szuperintézmény felügyeli majd a teljes hazai kulturális életet, mégpedig olyan mélységig, hogy a legkisebb intézmények igazgatóit is meghívásos alapon, vagyis pályáztatás nélkül nevezhetik majd ki.

A tervek szerint a Magyar Nemzeti Múzeum hagyja majd jóvá a vármegyei hatókörű városi múzeumok éves terveit és beszámolóit, a könyvtárak munkáját pedig az Országos Széchényi Könyvtár koordinálja. A színházaknak a Nemzeti Színházzal kell majd egyeztetniük nemcsak a költségvetésüket, hanem a műsortervüket is, illetve ehhez hasonlóan minden komolyzenei szervezetnek a Nemzeti Filharmonikusokkal, minden táncszervezetnek a Nemzeti Táncszínházzal kell majd egyeztetnie az éves műsor- és pénzügyi tervekről és beszámolókról. Az alkotóművészetet teljes egészében a Petőfi Kulturális Ügynökség felügyeli majd, a Magyar Művészeti Akadémiával közösen.

Az Index összefoglalója szerint „a készülő törvény minden ágazatra kiterjeszti a szakfelügyeletet, ami a kulturális intézmények, szervezetek tevékenységének fejlesztése, a szakmai munka színvonalának emelése, a kulturális közfeladat minőségi szintjének megállapítása és hatékonyabb ellátása érdekében működtetett szakmai kontroll rendszer (...). A kulturális támogatások során az átláthatóság, nyomonkövethetőség, felelősség követelményét kell érvényre juttatni, és biztosítani kell az e törvényben meghatározott célok közérdeknek megfelelő megvalósulását.”

A szakmai egyeztetések kimerültek a tájékoztatásban

Arról nem esik szó a Fidesz-kormány által 2020 óta rövid pórázon tartott Index cikkében, hogy a közérdek pontosan mit is jelenthet, mint ahogy az sem derül ki a cikkből, hogy a készülő törvény milyen szakmai egyeztetések nyomán körvonalazódott. Nemrég a Qubit szerkesztőségébe eljutott egy dokumentum, amelyből még több részlet derül ki arról, hogy várhatóan milyen is lesz az új kulturális törvény. Úgy tudjuk, hogy bár a készülőben lévő anyagot a Csák János vezette minisztérium bemutatta néhány „szakmai egyeztetésen”, értesüléseink szerint egyeztetés valójában nem zajlott, a kulturális intézmények vezetőit inkább csak tájékoztatták, a jelenlévők már kész tervekkel szembesültek, véleményezésre valódi lehetőség nem volt, és a meghívottaknak kiosztott anyagot vissza is szedték a minisztérium képviselői. Sőt, a hazai kulturális élet számos általunk felkeresett szereplője egyáltalán nem hallott még a törvénytervezetről, annak tartalmáról éppúgy a sajtóból értesült, mint bárki más...

A MINECRAFTTÓL A KISEGÉRIG – DRINÓCZKY VIKTÓRIA A GYERMEKPSZICHODRÁMÁRÓL

SZABAD EURÓPA
Szerző: BIHARI ÁDÁM
2024.03.19.


Magyarországon az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a lelki problémával küzdő gyermekek száma az ellátórendszerben. Egyre kevesebb intézmény lát el egyre több gyereket, miközben a sajátos nevelési igényű diákok száma is évek óta dinamikusan nő. Terápiás ellátásra viszont nemcsak nekik, hanem sokszor neurotipikus, családjukkal otthon élő, de lelki problémákkal küzdő kortársaiknak is szükségük van.


Drinóczky Viktória gyermekpszichodráma-vezető, a Kende Hanna Gyermekpszichodráma Egyesület elnöke volt már boszorkány budapesti gyerekek, jó tündér a hétesi cigánytelep kiskorú lakói és törődő barátnő az aszódi javítóintézet kamaszai előtt. Az első hallásra hagyományos népmesei szerepek mögött azonban sokkal komolyabb munka, kutatások és tapasztalatok állnak. Egyre népszerűbbek a gyermekek számára tartott pszichodráma-foglalkozások, de egyelőre így is főleg a fővárosban és csupán néhány nagyobb vidéki városban elérhetők.

Kezdjük az elején. Hogyan működik a gyermekpszichodráma?

A gyermekpszichodráma élményt élménnyel gyógyít. A gyereknek nem kell értenie, hogy mostantól azért vagyok jobb gyerek, mert például a mesében az egerek összebarátkoztak. A szülőknek is szoktam mondani: nem kell, hogy tudatosítsák azt, hogy most azért jössz ide, mert bepisilsz, vagy azért, mert fejbe verted Pistikét tegnap a suliban.

A hatásmechanizmus röviden az, hogy a gyerek a fantáziavilágán keresztül elmesél egy mesét, ami szimbolikusan hordozza a gyermek belső tartalmait. Ez kerül a pszichodrámajáték „minthaterébe”, ahol minden megtörténhet, de csak a játék szintjén. A terápiás beavatkozás is így történik, ahogy mi, terapeuták együtt játszunk velük.

Mi a céljuk a gyermekpszichodráma-foglalkozásoknak? Hogy a gyerek megértse saját magát, vagy hogy képes legyen kifejezni az érzéseit?

Gyerekeknél még nem az a lényeg, hogy megértsék önmagukat, ez már a felnőtt-terápiák feladata. Ebben a korban úgy tudunk segíteni, hogy azt kérjük, meséljen egy mesét. A mesebeli szimbólumvilágban kifejezhetik azokat a belső tartalmakat, amiket egyébként nehéz megélni, vagy talán tudatában sincsenek, viszont tüneteket okozhat.

Improvizálnak vagy előre kitalált szituációkkal dolgoznak?

Maga a játék improvizatív, és teljesen a gyerek fantáziavilágára támaszkodik. De természetesen vannak klasszikus meseszereplők, akiket a gyerekek használnak. Megjelennek a boszorkányok, az óriások, a sárkányok, de odakerülnek a modern világ lényei is, így a számítógépes játékokból a szereplők vagy a tévében látott karakterek.

Hogyan lehet foglalkozás közben szakemberként reagálni arra, ha nem ismeri ezeket az új figurákat?

Amikor elkezdtük a gyermekpszichodrámát, azt gondoltuk, hogy ezeket nem engedjük be, hanem klasszikus, archetipikus mesemintákkal, szereplőkkel dolgozunk. Ezt később keresztülhúzta a valóság. A mai gyerekek ugyanis tömegével hozzák a zombikat, a videójátékokból ismert figurákat. Ez része lett a fantáziaviláguknak.

Ez jó vagy rossz?

Nyilván nem mindegy, hogy mennyit él valaki ebben a fantáziavilágban, mennyit játszik mondjuk a Minecrafttal, vagy mennyit néz olyan filmeket, amiben nagyon ijesztő, nagyon szörnyű karakterek vannak. Fontos , hogy szülőként figyeljük, tudjuk, hogy milyen filmeket néz, milyen játékokkal játszik a gyermekünk, és beszélgessünk a látottakról, érzékeljük, hogy milyen hatást vált ki belőle. És természetesen az is nagyon fontos, hogy az életkoruknak megfelelő filmeket nézzenek...

ISMÉT FELZÚGTAK A LÁNCFŰRÉSZEK AZ ÉPÜLŐ DÉLI KÖRVASÚTNÁL

TELEX
Szerző: TENCZER GÁBOR
2024.03.21.


"Kati néni mindig megijed, amikor a vonat dudál”


– mondja egy nő érdeklődésünkre, aki egy idősebb asszonnyal sétál a Hamzsabégi úton, a vasúti töltés menti kis parkban. Itt épül az úgynevezett Déli Körvasút harmadik (és kicsit feljebb negyedik) vágánya a már meglévő kettő mellé, és ez ellen tiltakoznak a civilek a kerületi önkormányzattal karöltve. Azaz így ez nem is igaz: nem is a személyvasutak sűrítését eredményező fejlesztést nem szeretnék, a tehervonatok megszaporodásától tartanak sokkal inkább.

Ezt meg is lehet érteni a mintegy egy kilométer hosszan húzódó, 30-40 méter széles parkon végigsétálva. Az elnyújtott Hamzsabégi parkot egyik oldalról emeletes házak, a másik oldalról a vasúti vágányok veszik közre. A régi zajvédő fal csak a park közepéig tart, azaz a lakások fele védtelen – és nem csak a vonatdudától.

Az tény, hogy amikor személyvonat gurul el, pláne a modernebbek közül, az halkabban suhan, mint a nagykörúti villamos. Legfeljebb sercen néha egyet az áramszedő. Ám ha tehervonat jön, az dohog, csattog, ami legjobban a zajvédő fal nélküli részen zavaró. Annyira, hogy néha nem is értem, amit alkalmi beszélgetőpartnereim mondanak.

A parkban sétáló helyiek pedig mind negatívan látják a beruházást. Egy férfi azért nem örül, mert a plusz két vágányon biztos majd dőlnek befelé a hangos tehervonatok. Egy másik a vágánybővítést eltakaró hatalmas majdani zajvédő fal árnyékában nem szeretne élni. Egy harmadik lakos tudni véli, hogy a kutyások azért rugdosták össze a munkaterületet lehatároló falat, „mert ebből az építkezésből is csak Mészáros gazdagodik” (a kivitelező V-Híd Zrt. ugyanis az üzletember tulajdona). Abban senki sem hisz, hogy jobb lesz. Nagy a bizonytalanság abban is, mi lesz a fákkal, a fallal.

A fal

Ami most látszik: a 30-40 méter széles park töltés melletti részéből munkavédelmi paravánokkal lehasítottak egy 6-7 méter széles csíkot. Ez lesz a munkaterület, ahonnan a vágánybővítéshez szükséges töltésépítést végzik. A tervek alapján annyit lehet tudni, hogy a ferde rézsűs töltés helyett egy merőleges betonfal lesz a vágányok széle, a földdel feltöltött részre jönnek a pluszsínek...


NÉGY ÓRÁN ÁT TARTOTT MAGYAR PÉTER TANÚMEGHALLGATÁSA, BIZONYÍTÉKOT NEM ADOTT ÁT

ATV MAGYARORSZÁG
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2024.03.20.



Az Egyenes Beszéd vendégei Bárándy Gergely ügyvéd és Zamecsnik Péter ügyvéd.

AMERIKAI NÉPSZAVA: HITELTELEN, HA MAGYAR NEM HOZZA NYILVÁNOSSÁGRA A KORMÁNYTAGOKRÓL KÉSZÜLT HANGFELVÉTELEKET

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.03.20.


Megtörtént Magyar Péter meghallgatása a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen, ahol a Völner-Schadl ügyben hallgatták meg. A meghallgatás után tartott rögtönzött sajtótájékoztatón a legerősebb kijelentése az volt, hogy Völner Pál „Rogán Antal embere volt”, új fejlemény pedig az, hogy szerinte Rogánék meghamisították az ügyészségen a nyomozati iratokat.

Ez azonnal fel is veti a kérdést, amely minden alkalommal felmerül az Orbán-rendszerben, amikor valaki a jogállami utat próbálja járni, hogy a Polt Péter által vezetett és Orbán által ellenőrzött, kézzel vezérelt ügyészségről miért feltételezi Magyar Péter, hogy majd bármit is kiderít, és bűncselekménnyel gyanúsítja meg a NER vezetőit.

Orbán bűnszervezete naponta követi el a legsúlyosabb bűncselekményeket, amelyek fölött az ügyészség átnéz, minden külföldi üzletük, keleti és déli „nyitásuk” milliárdos pénzmosás és lopás. Az Orbán-család és strómanhálózata szervezett bűnözői csoportként működik, és ha Völner ellen vádat emelhettek, az kizárólag Orbán engedélyével történhetett meg.

Ebbe belefér az, amit Magyar Péter eddig visszatartott, és most bombahírként szándékozott közölni (ami az egyetlen új bejelentése a korábbiakhoz képest), hogy „Rogán Antal és/vagy Rogán Antal emberei bementek az ügyészségre, és manipulálták az ügyészségi iratokat, ami annyit jelent, hogy hozzátettek vagy kihúztak dolgokat”. Nem is képzeltük másképp.

Ez mindennapos rutin a NER-ben, ez a rendszer működési módja, amiben csak az meglepő, hogy ehhez bárki bement az ügyészségre, nem helybe vitték nekik az iratokat átnézésre. Az kérdés, hogy mit jelent „az ügyészségi iratok manipulálása”, s az hogyan zajlott: éjjel titokban vagy az ügyészek jelenlétében, ki nyúlt bele, ki húzott ki vagy tett hozzá bármit?

Az nem mindegy, hogy az ügyészek közreműködésével zajlott ez, Rogán és emberei kértek dolgokat kihúzni vagy hozzátenni, és azt az ügyészek végezték el, vagy Rogán és emberei hamisították és manipulálták a nyomozati iratokat az ügyészek tudta nélkül. Feltételezhető, hogy az ügyészek közereműködésével történt mindez. Ezt kivizsgálja az ügyészség, ugye?

Az sejthető volt, hogy manipulált nyomozati anyagok alapján történt-e a vádemelés. A NER így működik, mindenki tudja. Ezért maradt ki a vádiratból „Tóni, Barbara és Ádám”, akikről mindenki tudja, hogy Rogán Antalt, a feleségét, Rogán Barbarát, és a kabinetfőnökét, Nagy Ádámot jelenti. Kérdés az is, hogy ezen kívül még miket húzhattak ki...

GONDOZOTTBÓL SEGÍTŐ: „NEM AZ LEP MEG, AMI BICSKÉN TÖRTÉNT, HANEM HOGY CSAK ENNYIRE DERÜLT FÉNY”

SZABAD EURÓPA
Szerző: BIHARI ÁDÁM
2024.03.21.


Az egykor a gyermekvédelmi szakellátásban felnövő, ma már felnőttekhez szóló felhívásunkra jelentkezett egy egészen különleges alany. Edina – nevét kérésére a cikkben megváltoztattuk – gyermekotthonban és nevelőszülőknél nevelkedett. Sokszor bántalmazták, a rendszer megrágta, de megtalálta a pozitív szereplőit is, akikbe kapaszkodva felnőttként szociális munkás és nevelőszülő lett. Családsegítőként végzett munkájáról mesélve az is szóba kerül, mit érzett, amikor neki kellett gyerekeket kiemelnie a családjuk köréből...

FREUD ÖRÖMÉBEN FORGOLÓDIK

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.03.20.


Íme, a harmadikos gimnazisták minapi kompetenciamérésének tesztjéből egy részlet.
Freud örömében forgolódik…

A lehetséges válaszok között a C lenne a megfelelő, csakhogy a teszt készítőinek nem tűnt fel, hogy hülyeséget írtak. Nem „vallás és egyház szétválasztásának folyamatát” kellett volna emlegetniük, ennek sok értelme nincs, hanem állam és egyház szétválasztásának, azaz a szeparációnak a folyamatát.

Ámde mégis! Hiszen Magyarországon immár 14 éve teljes intenzitással, a Fidesz-KDNP önmagán is gyakorolt iránymutatása és több bevett egyház mindennapos praxisa mellett zajlik „vallás és egyház szétválasztása”, azaz az egyes vallási hagyományok és értékrendek elválasztása a politika szolgálatába szegődött és saját hagyományaiktól és értékrendjüktől egyre távolabb kerülő egyházaktól. A mai magyar gyakorlat azt mutatja, hogy állam és egyház szétválasztása nem valósult meg, ám vallás és egyház szétválasztása annál inkább.

Amúgy azt nem tudom megbecsülni, hogy a fenti felmérés mennyire lesz képes tükrözni a gimnazisták valós kompetenciáját, de az bizton megállapítható, hogy a felmérést készítők inkompetenciáját teljes egészében.

ÉPÜL A KASZTRENDSZER: SZÉTVÁLIK A TEHETŐS ÉS A SZEGÉNY GYEREKEK TANÁRAINAK KÉPZÉSE

JELEN.MEDIA
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2024.03.20.


Kormányközeli forrásainktól úgy tudjuk, hogy elkészült a tanárképzés átalakításának terve. Ezeket a terveket már két körben tárgyalta a kormány. A lényeg: létrehoznának egy elitpedagógus-képzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE), az itt végző tanárok az elit gyerekeit tanítanák. A nehezebb sorsú gyerekeket oktató pedagógusok képzéséért az egyházi felsőoktatási intézmények felelnének.


Mint ismert, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (aki az MCC alapítványának kuratóriumi elnöke is) az NKE Tanácsadó Testületének elnöke. Orbántól nem idegen az oktatás reformjával kapcsolatos gondolkodás: az év elején a Kommentár című folyóiratba egy hosszú tanulmányt írt, Visszavezetni az oktatást konzervatív gyökereihez címmel. Ebben arról ír, hogy mára az iskolában „a konzervatív megközelítés teljesen háttérbe szorult, s helyét progresszív alapelvek vették át. Emiatt egyre inkább úgy tűnik, hogy az iskola nem képes érvényes tudást átadni a következő nemzedéknek”.

Az új kar létrehozásának célja a közszolgálati egyetemen az, hogy itt folyjon az elitképzés, azaz a legjobb tanárokat szeretnék kiképezni ahhoz, hogy az ország elit diákjai a legjobb oktatást kaphassák. Ez az új kar ráindul az ELTE tanárképzőre, ahol az anyagi feltételek hiánya miatt (az ELTE nem csatlakozott a modellváltó egyetemekhez, ezért a költségvetése egyre jobban recseg) ezzel nehezen fognak tudni versenybe szállni. Az NKE-s tanárképző projektet ugyanis százmilliárdos nagyságrendűre tervezik. A kormányzati tervek másik lába a társadalmi felzárkózás segítése, ezt a feladatot az egyházakra bíznák. Vagyis, a hátrányos helyzetű gyerekeket oktató iskolákban tanító tanárok képzését ráhagyná a kormány az egyházi felsőoktatási intézményekre. A tervek harmadik lába kapcsolódik a modellváltott egyetemekhez: ezek a térségi tanárképzési igényeket szolgálnák ki.

A középiskolák tömeges fenntartóváltása is ehhez a tervhez illeszkedik.

A tanárképzés átalakítására vonatkozó szándékot mutatja az is, hogy tavaly, a költségvetés maradványpénzeiből Nyíregyháza, Debrecen és Eger felsőoktatási intézménye is kapott arra a célra, hogy kísérleti projekteket indítsanak a tanárképzéseikben. Ezek a pilot programok több pontra is kiterjednek: a tanárképzés kimeneti követelményeinek, tartalmi elemeinek átalakításától kezdve a gyakorlati képzés megreformálásig.

Ha mindezek a tervek megvalósulnak, várhatóan tovább növekszik az oktatási szegregáció: szegény és jobb helyzetű gyerekek külön iskolába járnak majd, és eltérő képzésben részesülő pedagógusok tanítják majd őket. Egy másik drámai következmény lehet az, hogy az elve zűrzavaros közoktatási szerkezet tovább bonyolódik. Az állami iskolák mellett rengeteg az egyházi iskola, ahogy vannak magánintézmények is. Az állam kistérségileg már most sincs ott mindenhol, több helyen nem tudja biztosítani a törvény által kötelezően előírt, világnézetileg semleges oktatást az országban. A kormány tanárképzési átalakításai – megvalósu
lásuk esetén – tovább bontják a fenntartói szerkezetet, amit nehéz lesz racionalizálni, ha egyszer ennek igénye majd felmerül.

NEM HALLGATHATUNK – REFORMÁTUS EGYHÁZTAGOK NYILATKOZATA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: A szerk.
2024.03.21.


„Anyaszentegyházunkért érzett felelősségére apellálva hangsúlyosan kérjük Balog Zoltánt, mondjon le dunamelléki püspöki tisztségéről is. Ez nem egyetlen egyházkerület, hanem az egész Magyarországi Református Egyház közös ügye” – áll abban a nyilatkozatban, amelyet 24 református értelmiségi írt alá. A Válasz Online-nak eljuttatott szöveget teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük.



Mi, református egyháztagok, aggodalommal, de egyúttal reménységgel követjük figyelemmel az egyházunkban az elmúlt hetekben kialakult helyzetet.

Aggodalommal, mert Balog Zoltán püspöknek az úgynevezett kegyelmi botrányban való érintettsége és püspöki tisztségéhez való ragaszkodása miatt egyházunk napról napra veszít hiteléből, és ez akadályozza alapvető küldetésének teljesítését, az evangélium hirdetését. Ugyanakkor reménnyel, mert ez a megrázkódtatás a megtisztulás és a megújulás kiindulópontja lehet.

Hisszük, hogy Jézus Krisztus keresztáldozatának elfogadásával, bűneink megvallásával Isten kegyelméből bűnbocsánatot nyerhetünk. Ezt a kegyelmet összekeverni az államfői kegyelmi jogkör gyakorlásával súlyos visszaélés.

Balog Zoltán a kegyelmi üggyel kapcsolatos döntéseit „kárt okozónak”, „súlyos hibának”, az egyházra nézve „tehertételnek” nevezte. Mi még súlyosabbnak látjuk, mint ahogyan azt is, hogy az egyházra terhelte személyes vétkét. Hitelességünket, az egyházon belül megbomlott testvéri közösséget tehát nem Balog Zoltán lemondása, ellenkezőleg, hivatalban maradása rombolja tovább. Az ügyet hatalmi szóval lezárni nem lehet, következményei – a lemondott keresztelők, a kilépő egyháztagok, társadalmi támogatottságunk drasztikus csökkenése – velünk maradnak. Végső soron az a kérdés, hogy remélhetjük-e így Isten áldását? Éppen ezért anyaszentegyházunkért érzett felelősségére apellálva hangsúlyosan kérjük Balog Zoltánt, mondjon le dunamelléki püspöki tisztségéről is. Ez nem egyetlen egyházkerület, hanem az egész Magyarországi Református Egyház közös ügye.

Egyházunknak sok tekintetben újra kell gondolnia önértelmezését, helyét a világban és alapvető küldetéséből fakadó szolgálatát. Ezért egyházunk jövőjéről szóló párbeszédre hívunk, és erre bátorítunk az egyház minden szintjén.

Ilyen horderejű kérdések teológiailag megalapozott, őszinte és konkrét következményekhez vezető végiggondolásához időre van szükség, de ennek megkezdése nem tűr halasztást.

Meg kell vallanunk, hogy sokszor nem láttuk meg az egyház Urának arcát szenvedő embertársainkéban. Ezért most megkövetjük mindazokat, akikben a kegyelmi ügy kezelésének módja szörnyű traumák okozta mély sebeket szakított fel, s akik ezért egyházunk által is cserben hagyottnak érzik magukat; különösen is azokat, akik a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskolában erőszak áldozataivá lettek. A jövőben jobban kell megélnünk Jézus példáját követve a szenvedőkkel azonosuló egyház valóságát.

Egyházunk jelenlegi helyzetét az állammal való összefonódás és az anyagi függőség határozza meg. Úgy gondoljuk, hogy egyetlen egyház sem tarthat igényt privilégiumokra. A lehetőségekkel élni pedig csak méltányosan és felelősséggel szabad, úgy, hogy az ne ellenérzést váltson ki, hanem az egyház társadalomban betöltendő küldetését szolgálja.

Az új út keresésében tudatosan kell támaszkodnunk az egyház autonómiáját védelmező több évszázados protestáns hagyományainkra. A kommunista diktatúra korszakából pedig tekintsünk azoknak a hiteles örökségére, akik hátrányokat szenvedve, akár az egyházi szolgálatból kiszorítva is hűségesek maradtak.

Ezt a nyilatkozatot megküldjük a Magyarországi Református Egyház minden gyülekezetének.

2024 böjtjében

(Aláírások)

JÁVOR BENEDEK: AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 19-RE HÚZOTT LAPOT ÉS VESZTETT, DE MAGYARORSZÁG IS

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2024.03.21.


Jávor Benedek szerint elég életszerüen hangzik, hogy a magyar kormány az uniós pénzekért cserébe hagyta abba az Ukrajnával kapcsolatos döntések folyamatos vétózását. A Párbeszéd EP-listavezetője így reagált arra a hírre, hogy az Európai Parlament (EP) bíróság elé citálta az Európai Bizottságot (EB), mert elnöke, Ursula von der Leyen feltételezése szerint politikai alkut kötött Orbán Viktorral. Arra hivatkoztak, hogy úgy szabadították fel tavaly decemberben 10,2 milliárd euró zárolását, hogy Magyarország valójában nem teljesítette az összeg feloldásához szükséges feltételeket. Jávor úgy véli, az összeget újra zárolhatják is.


A paktum lényege az, hogy az uniós pénzekért cserébe Magyarország támogatja az ukrán csatlakozási folyamat elkezdését?

Arra hivatkoznak az EP-ben, hogy a forrásokat a politikai alku miatt szabadították fel, nem pedig azért, mert Magyarország teljesítette az elvárt feltételeket. Az EP szerint ezzel az EB megsértette az uniós jogot, hiszen nem teljesültek az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően támasztott elvárások...

Mire hivatkoznak?

Az EP azzal indokolja állítását, hogy az EB egész egyszerűen nem győződhetett meg az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos elvárások teljesüléséről. Voltak ugyanis olyan tételek – például az Országos Bírói Tanács (OBT) politikai függetlensége –, amelyekről csak később, az idén januárban születtek meg a döntések. Tehát tavaly decemberben nem tudhatta a bizottság, hogy ez a feltétel teljesülni fog-e. Ennek ellenére hozzájárult a pénzek zárolásának feloldásához, vagyis valójában 19-re húztak lapot, hiszen nem lehettek ezeknek az információknak, bizonyítékoknak a birtokában...

A BOLDOGSÁGTÓL ORDÍTANI - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.03.21.


Ügyészségi látogatás, operasztrájk, rákosrendezői dózerolás, bábszínházi boszorkányság: itt a 444 napindító hírlevele.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, szokás szerint remek cikkekkel. 

Például ezzel a néggyel:





Többféle hírlevelünk akad, itt lehet közöttük válogatni, illetve feliratkozni rájuk.