SZABAD EURÓPA Szerző: SZABAD EURÓPA, MAGYARORSZÁG 2024.03.19.
Egyértelműen gyorsította az inflációt a választások előtti osztogatása. Bod Péter Ákos szerint a kormány tudatosan áldozta fel a költségvetés egyensúlyát a rövid távú politikai kalkulációk oltárán. „Politikai szempontból a beruházás megtérült, a választás meg lett nyerve” – mondta.
MAGYAR KÖZÖNY / FRISSHÍREK PODCAST Szerző: FRISSHÍREK PODCAST 2024.03.20.
Márki-Zay Péter egykori miniszterelnök-jelölt kész minden támogatást megadni Magyar Péternek. A Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetője a pártja listavezetőjének nevezné ki Magyart az európai parlamenti választásokra? De mi lesz az ellenzéki összefogással? Van-e kiút az összegyurcsányozásból? A kérdéseinkre Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, az MMM alapító elnöke válaszol.
Magyar Péter azt állítja, hogy hangfelvételekkel tudja bizonyítani, hogy Rogán Antalék belenyúltak a Völner-Schadl ügy nyomozati irataiba. Szerinte Orbán Viktornak is tudnia kellett a történtekről. Magyar szerda délelőtt négy órát töltött a Budapesti Nyomozó Ügyészségen, ahová tanúként idézték be két korábbi Facebook-posztja miatt. Azt mondta, a kihallgatását jövő héten folytatják, a bizonyítékait pedig át fogja adni az ügyészeknek.
Szerda délelőtt tanúként hallgatták meg Magyar Pétert a Fővárosi Nyomozó Ügyészség Belgrád rakparti épületében. Varga Judit volt férje a négyórás meghallgatás után arról beszélt a sajtónak, hogy bizonyítékai vannak arról, hogy a vesztegetéssel vádolt Schadl György Rogán Antal embere volt, valamint a kormány fél évvel a gyanúsítás előtt figyelmeztette Völner Pál államtitkárt, de szerinte a legsúlyosabb az, hogy Rogán Antal emberei manipulálták az ügyészségi iratokat. A Schadl-Völner-ügy nyomozati iratait a 444 tárta a nyilvánosság elé 2022 elején. A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökeként 2018 és 2021 között három éven át rendszeresen juttatott csúszópénzeket Völner Pálnak, a Varga Judit által vezetett Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárának. Az erről szóló hangfelvételeit jövő kedden adja át az ügyészségnek, Magyar szerint ebbe a kormány bele fog bukni. Azt mondta, ezeket a családja védelme érdekében készítette.
A NER-ből kiugrott ügyvédet négy órán át hallgatták meg a Budapesti Nyomozó Ügyészségen, utána arról beszélt, olyan bizonyítékei vannak, amelyek nyilvánosságra kerülése után nincs más választása az Orbán-kormánynak, mint a lemondás. Magyart a Népszava arról kérdezte, miért bízik egy olyan ügyészségben, amelyről korábban maga mondta, hogy politikai irányítás alatt áll.
DELLA / 24.HU Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN 2024.03.20.
Nyárra elérjük a 6,5 százalékos alapkamatot, onnan viszont több hónapos szünet állhat be a kamatvágásokban, ami eltarthat jövő márciusig, az új jegybankelnök munkába állásáig. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője ezt arra alapozza, hogy a nemzeti bankok élén is létezik a béna kacsa állapot, amikor a távozni készülők az utolsó időszakban már tartózkodnak az események érdemi befolyásolásától.
A szakértő szerint az óvatosságot indokolja az is, hogy idén az év végén tetőzhet 5,5 százalékon az infláció, továbbá a Magyar Nemzeti Banknak az amerikai és európai csúcsintézményeken túl figyelnie kell a régiós jegybanki kamatokra is. Mivel a magyar gazdaság nincs olyan állapotban, mint például a lengyel, ha túl közel kerülnek egymáshoz ezek az alapkamatszintek, azt büntetheti a piac – fejtette ki a Dellában.
Virovácz Péter szerint az idén februárban tapasztalt sebes árfolyamgyengülést alapvetően a gazdaságpolitikai cikkcakkok okozták, a befektetők ellentmondó információkat kaptak a kormány és a jegybank szándékairól, s nagyrészt ez a zavar vezetett a forint iránti bizalom megrendüléséhez. A nyárra azonban csitulhat a konfliktus a felek között, mivel a viták fő forrásának számító alapkamat olyan tartományba ér, ami a piaci kamatok normalizálódásán keresztül már nem gyengíti a kormány növekedésösztönző törekvéseit.
Az elemző szerint a bázishatások miatt az idén is elérheti a 6 százalékot az állami költségvetés hiánya,
a gazdaság pedig legfeljebb 2 százalékkal nőhet azok után, hogy tavaly a mezőgazdaság nélkül számolva a GDP 3 százalékkal visszaesett.
Mindkét előrejelzés jóval pesszimistább, mint a kormányzaté (4,5 százalékos deficit, 3,5–4 százalékos GDP), de a műsorban elhangzik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök asztalán van egy, az elemzői várakozásokhoz és a realitáshoz jóval közelebb álló, 2,5 százalékos idei GDP-növekedéssel számoló makropálya. Mint ahogy az is szóba kerül, mi teheti szebbé ezeket a mutatókat.
KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS 2024.03.20.
Bár a román szélsőjobb megerősödött, Orbán vágya, hogy szuverenista csapatokkal foglalja el Brüsszelt, nem tűnik valószínűnek az EurActiv elemzésében.
Kezdjük talán azzal, hogyan áll Brüsszel elfoglalásának az ügye a szuverenista csapatok által, a pillanatnyi számok tükrében, ahogyan azt az EurActiv elnevezésű hírportál összegzéséből kiolvashatjuk. A tömör válasz az, hogy kifejezetten rosszul – bár némi reménysugár lehet Orbán Viktornak, hogy a közvélemény-kutatások szerint Romániában élre tört a szélsőjobb AUR-ként rövidített pártja.
A Románok Egyesüléséért Szövetség 2019-ben alakult egy George Simion nevű korábbi fociultra vezetésével, és az elnevezésben levő egyesülés szó ebben az esetben Románia és Moldova egyesülésének az óhaját fogalmazza meg. A 2019-es választás nyomán létrejött Európai Parlamentben még nincs jelen ez a párt, ám folyamatosan nőtt a népszerűsége, és mostanra eljutott oda, hogy a legtöbb román mandátum megszerzését remélheti a júniusi EP-választáson. Ehhez persze az is kellett, hogy a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok nagykoalíciójának a támogatottságát tovább rombolják a korrupciós botrányok. Az említett három pártot tekintve jelenleg a következőképpen fest a megjósolható erőviszony: AUR 12 EP-képviselői hely, szocdemek kilenc, nemzeti liberálisok nyolc.
Simion azt mondta az EurActivnak, hogy pártja a Giorgia Meloni vezette Olasz testvérek által dominált konzervatív reformer EP-frakcióba kíván majd belépni, vagyis ugyanoda, ahová több nyilatkozat szerint a jobbközép Néppártból kiközösített Fidesz is tartana – bár a magyar kormánypárt, Orbán Viktor Putyin-barátsága miatt ugyancsak kilóg ebből a társaságból.
Németországban a romániaitól eltérő folyamatnak lehetünk tanúi: ott csökkent a szélsőjobboldali AfD – az úgynevezett Alternatíva – támogatottsága, mégpedig azért, mert az eddigi radikális baloldalból, a Die Linke nevű pártból tavaly októberben kivált Sahra Wagenknecht Szövetsége, és ez a szakadár csoport társadalomfelfogásában konzervatívabb, valamint kitapinthatóan euroszkeptikus, és ekként sok korábbi AfD-szimpatizánst magához csábított. Az Alternatíva a januárban remélt 22 EP-mandátum helyett most már csak 16-ban bízhat, míg Wagenknecht a januári három mandátumhoz képest sokat fejlődött, és 8 EP-képviselői helyre számíthat.
Az EurActiv megbízásából készített felmérés szerint Franciaországban eközben 30-ról 27-re csökkent a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés várható EP-mandátumszáma. Le Pen pártja az úgynevezett Identitás-frakció fő ereje, és abban a csoportban van a német Alternatíva is.
Az egész Unió szintjén a radikális jobboldal – ha úgy tetszik, a nemzeti szuverenisták - két frakciója, az Identitás és a konzervatív reformista csoport 89, illetve 84 EP-mandátummal számolhat, összesen tehát 173-mal, de ebben nincs benne a jelenlegi, pártcsalád nélküli Fidesz. Eközben a Néppárt egymaga 183, a szociáldemokraták 135, a centrista liberálisok 86, a Zöldek 50, a Baloldal pedig (amelyhez a német Die Linke is tartozik) 46 képviselői helyre esélyes pillanatnyilag.
Ha a Nyugat nem tesz erőfeszítéseket, akkor Oroszország legkésőbb jövőre megnyerheti a háborút
Mi van akkor, ha Oroszország győz? – ezzel a címmel közli a svájci Neue Zürcher Zeitung internetes oldala Georg Häsler elképzelt forgatókönyvét arról, hogy Ukrajna legyűrése után hogyan folytathatná a Kreml a Nyugat elleni offenzíváját. A szerző szerint ebbe az is belefér, hogy NATO-tagállamra támadjanak az oroszok.
Häsler először is úgy véli, hogy ha a Nyugat nem tesz erőfeszítéseket, akkor Oroszország legkésőbb jövőre megnyerheti a háborút, diktátummal felérő békekötéssel szétzúzhatja a mai Ukrajnát, illetve az összes lehetséges rossz forgatókönyv közül még az lenne a legjobb, ha befagyna az ukrajnai konfliktus. Ezzel azonban nem érne véget, hanem továbbterjedhetne a küzdelem. Ukrajna után célkeresztbe kerülne a Baltikum, az ottani orosz kisebbséget használnák konfliktusforrásként, hogy előkészítsék a későbbi orosz intervenciót. E térségben a leggyengébb láncszem Lettország, ahol a legnagyobb arányú az orosz kisebbség, és ahol 2027-ben választások esedékesek. És miután Ukrajna területi engedményekre kényszerülne, újabb, sokkal nagyobb menekülthullám érné el a Nyugatot. Európában felerősödne a menekültügyi vita, ami felhajtóerőt biztosítana több országban az oroszpártiaknak, és kisebbségbe szorulnának a hagyományos pártok. A tényleges orosz nyomulás első újabb áldozata azonban a nem NATO-tag Moldova lehetne, ahol a gagauzok Moszkva segítségét kérik, a Dnyeszteren túli területen pedig ma is orosz hadosztály állomásozik.
Az elemzés szerint mindemellett különböző, főként a létfontosságú infrastruktúra elleni orosz szabotázsakciókra is fel kellene készülni Nyugaton. A szerző feltételezése szerint a lettek elleni orosz fenyegetéssel hajlandó lenne szembeszállni a másik két balti állam, Lengyelország, a skandinávok és a britek, Berlin és Párizs azonban tartózkodó lenne. A magyarok semlegesnek nyilvánítanák magukat, az amerikaiak pedig a legjobb esetben is csak logisztikai segítséget nyújtanának, mert saját erőiket egy esetleges kínai konfliktusra tartogatnák. A dolgok eszerint 2028-ra eljuthatnának oda, hogy Oroszország bevonulna Lettországba, úgymond az ottani oroszok segítségkérésére. A konfliktus az orosz Kalinyingrádot Fehéroroszországgal a lengyel-litván határ mentén összekötő Suwalki-korridor körül éleződne tovább. A svájci lapban közölt, elképzelt forgatókönyvnek ott a vége, hogy Oroszország atomfegyver bevetését helyezi kilátásba. Georg Häsler szerint azonban nem szükségszerű, hogy mindez bekövetkezzék: ha Oroszország nem nyeri meg a háborút, akkor csökken az eszkalációs veszély.
Orbán Viktornak szegeztem a kérdést két hete a Parlamentben, hogy támogatná-e a vádlottak padján ülő Völner és Schadl által tollba mondott végrehajtási törvény módosítását. Orbán azt mondta, ha van erről konkrét javaslat, akkor a Fidesz szívesen működik együtt. Hazudott.
Tizenegyedik alkalommal is bevittem a végrehajtási törvényt módosító javaslatomat a Törvényalkotási Bizottságba és a Fidesz tizenegyedik alkalommal is a végrehajtói maffia mellett és a nép ellen szavazott. A javaslat már nem tartalmazta egy a végrehajtói maffia működését vizsgáló tényfeltáró bizottság létrehozását, így a fideszesek már tényleg tét nélkül szavazhattak volna arra, hogy a végrehajtói maffia által megnyomorított 500 ezer ember mellett végre igazságot kapjon! A fideszes képviselők azonban erre sem voltak képesek: a kormánypárt még vitára sem méltatja azt a több százezer embert, akit kisemmizett.
További felszólalók:
Vejkey Imre, Fidesz
Varju László, DK
Ez azonban nem állít meg minket, addig megyünk, amíg igazságot nem szolgáltatunk a végrehajtói maffia áldozatainak! Ha egyetértesz, szállj be te is a végrehajtói maffia elleni harcba: https://cause.lundadonate.org/szikra/...
Nem számít a gyerekek védelme a családbarát kormánynak, a szakmai minimumok sem teljesülnek, a társadalom peremén dolgoznak – erről számolt be lapunknak a rendszerben dolgozó gyám, egy gyermekfelügyelő, illetve egy szociális szakember.
„Szekunder szégyenérzetem van Novák Katalin döntése, és a saját vezetőim viselkedése miatt, akiknek eszükbe sem jutott, hogy elhatárolódjanak ettől az ügytől.” Ezt írta lapunknak egy gyermekvédelmi gyám, miután olvasta a Népszavában az ellátórendszerben dolgozó kollégái lesújtó véleményét.
Nincs egyedül, sorban jelentkeznek azok a szakemberek, akik úgy érzik, mindenkinek meg kell tudnia, hogy a családbarát kormánynak mennyire nem számít a gyerek, és a gyerekvédelem. Nevét ő sem vállalja – ahogy a korábbi cikkünkben megszólalók sem –, mert „valószínűleg holnap már nem kellene bemennem dolgozni, sőt, máshol sem kapnék munkát. Tartozom annyival a gyámolt gyerekeimnek, hogy tovább kísérjem a sorsukat”. Úgy fogalmazott: körülbelül 600-an dolgoznak gyermekvédelmi gyámként az országban, ők a törvényes képviselői a 22 ezer állami gondoskodásban lévő gyereknek. Noha a gyermekvédelmi törvény szerint egy gyámhoz legfeljebb 30 gyerek tartozhatna, hozzá 36 tartozik, akik az ország különböző pontján laknak. Mint írta, szakirányú diplomája, és másfél évtizedes szakmai tapasztalata van. Ennek ellenére „340 ezer a nettó fizetésem, cafeteria nincs, a saját autómat használom, amibe havi szinten beletankolok átlag 100 ezer forintot a gyermekek látogatása miatt. Ha ezt levonom, marad havi 240 ezer forintom” – fogalmazott...
A politikai szereplők a kiskorúak védelmét hirdetik – nemcsak a pedofilokkal, hanem minden gyerekveszélyeztetővel szemben. Korábban viszont Kósa Lajos és az általa vezetett korcsolyaszövetség hónapokig elodázta Gór-Sebestyén Júlia edzői működésének feltárását (egy szülői feljelentés szerint bűnpártoló módon). A témában már nyomoz a BRFK gyermekvédelmi osztálya, ennek ellenére a Fidesz másik alelnöke, Kubatov Gábor az FTC oltalma alá vonta a volt Európa-bajnokot. Mindeközben pedig a műkorcsolya-válogatott eloroszosodott, a legtehetségesebb magyarok külföldön kénytelenek edzeni, a Liu fivérek Kínát választották, a rövidpályás gyorskorcsolyázóknál is válság tombol – ám Kósa Lajos a helyén van.
A Válasz Online nem sportlap, ritkán tudósítunk világbajnokságokról. Most mégis kénytelenek vagyunk felsorolni a kanadai Montréalban zajló műkorcsolya-vb magyar színekben futó indulóit. Sporton túlmutató jelentősége van ugyanis annak, hogy felnőtt válogatottunk nyomokban sem tartalmaz „őshonos” hazai versenyzőt. Tehát a nevek: Alekszandr Vlaszenko (férfi), Marija Pavlova és Alekszej Szvijatcsenko (páros), Marija Ignatyeva és Danijil Szemko (jégtánc). Utóbbi ukrajnai születésű, régóta részese az itteni korcsolyaéletnek, és igazi kakukktojás, hiszen beszél magyarul – noha egyébként másoknak is jár a grátisz nyelvtanfolyam a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetségtől (MOKSZ). Szemkón kívül mindenki orosz illetőségű – akad, aki a szibériai Tyumenyből származott el, a többi moszkvai, szentpétervári, jekatyerinburgi –, és ahogy alább kiderül, annak is van jelentősége, hogy az első három sportoló épp a gyermekbántalmazási nyomozásban érintett Gór-Sebestyén Júlia FTC-szakosztályának tagja.
A felnőttek után nézzük a felhozatalt az utánpótlás-korosztálynál! A már említett Alekszandr Vlaszenko a nemrég zárult tajpeji junior világbajnokságon is indult (21. lett), a nőknél pedig a moszkvai Polina Dzsumanyijazova képviselte Magyarországot (ő a 19. helyen végzett). Az ifjú hölgy főszabályként Oroszországban edz – ahogy a fenti versenyzők közül többen –, itteni befogadó egyesülete viszont a lehető legközelebb áll a MOKSZ-elnök Kósa Lajoshoz. (A Debreceni Sportcentrumról van szó; az ottani műkorcsolya „szakosztálynál” trénerkedik a fideszes politikus lánya.) A junior vb legeredményesebb magyarja azonban nem a Kósa-kör által patronált Dzsumanyijazova vagy a Sebestyén-féle FTC-hez tartozó Vlaszenko lett, hanem a mindössze fél éve összeállt Nora Rothenbühler–Berei Mózes József-páros (a maga 12. helyével)...
9:00 óra. Az általános viták a lezárásig tartanak.
T/7726: Az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés és kiegészítő dokumentumainak felfüggesztéséről szóló vitát tárgyalják. Előterjesztő: külgazdasági és külügyminiszter.
T/7724: Magyarország és a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti, a nemzetközi és szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló megállapodás kihirdetése. Előterjesztő: belügyminiszter.
T/7725: A Magyar Kormány és a Török Köztársaság közötti polgári veszélyhelyzetek kezeléséről szóló Megállapodás kihirdetése. Előterjesztő: belügyminiszter.
T/7731: Belügyi ágazati feladatellátást támogató törvények módosításáról szóló vita. Előterjesztő: belügyminiszter.
T/7729: A Nemzeti Földalap hatékonyabb kezeléséhez szükséges törvények módosításáról szóló vita. Előterjesztő: agrárminiszter. A törvényjavaslat egy része sarkalatos, így a kétharmados többség szükséges.
T/7733: A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus és humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek kezeléséről szóló törvény módosításáról szóló vita. Előterjesztő: igazságügyi miniszter. A törvényjavaslat elfogadása kétharmados többséget igényel.
Cserni István verőcei háziorvos egy informatikussal 2013-ban fejlesztette le a mindennapi munkát egyszerűsítő, hatékonyabbá tevő és betegbarát rendszert, az Erodiumot. A fejlesztésért Cserni tavaly Richter Érdemrendet kapott, de állami támogatás nincs az orvosi betegirányító rendszer bevezetésére, a praxisoknak maguknak kell kigazdálkodniuk a költségeit – derül ki a Hvg.hu riportjából.
Cserni István húsz éve látja el háziorvosi feladatait Verőcén. Munkája során tapasztalta, hogy sok rendelőben nem feszültségmentes a várakozás. Például ha valaki megszegi az érkezési sorrendben várakozók szabályát, elszabadulhatnak az indulatok. És hiába vannak olyan háziorvosok, akik ragaszkodtak az előzetes időpontkéréshez, jogszabályi kötelesség, hogy a sürgősebb eseteket előre vegyék, ami szintén szülhet feszültségeket. Cserni szerint ráadásul nemcsak a várakozó betegeknek megterhelő, a háziorvosnak és az asszisztensnek is túl sok energiája megy el a betegellátás mellett a várakozó betegek rangsorolására.
A verőcei háziorvos sokszor tapasztalta azt is, hogy a bizonytalan várakozási idő után a páciensek olyan pszichés állapotba kerülnek az orvos elé, ami nem optimális egy orvos-beteg találkozásra. „Ilyen esetekben a rendelőben mért vérnyomásérték gyakorlatilag értékelhetetlen.”
„Az alapvető probléma Magyarországon, hogy itt egy orvos-egy nővér rendszerek vannak, pedig ezen kívül a háziorvosi praxisokba szükséges és optimális lenne plusz egy ember, aki recepciós feladatokat látna el. Erre azonban a praxisoknak nincsen finanszírozási lehetőségük.”
Ezt a problémát szerette volna áthidalni az Erodiummal. Egy informatikussal 2013-ban kezdte el fejleszteni az online előjegyző és betegirányító rendszert, amelyre sem állami, sem pályázati, sem egyéb magántőke bevonását nem vették igénybe.
Ha most valaki üzembe akarja helyezni a rendszert, akkor a bekerülési költsége nagyjából kilencszázezer forint körül van, ebben benne van a terminál, a rendszer testreszabása, helyszíni telepítése, beüzemelése és 1000 db bejelentkező kártya. Ezenfelül havonta 17 ezer forint körüli összegbe kerül az Erodium üzemeltetése.
A praxisoknak erre nem jár külön állami támogatás, aki használni akarja a rendszert, annak ki kell gazdálkodnia az ehhez szükséges forrást.
Az Erodiumot már közel 300 háziorvosi praxis használja az ország összesen körülbelül 5700 házi- és gyerekorvosi praxisa közül.
Vannak olyan települések, ahol az önkormányzat részben vagy egészben átvállalta a praxisok helyett a költségeket, Dunakeszin például az önkormányzat az összes háziorvos számára megvásárolta a rendszert, csak a havi működési költséget kell állniuk a praxisoknak...
...A jogalkotók elé most kerülő módosítás összekötné az EESZT-t a Kréta rendszerrel. Ha ez megtörténik, akkor a szülő kérésére az orvos elektronikusan is továbbíthatja a gyerekek betegségéről, illetve a testnevelés óra alóli felmentésről szóló igazolást.
– Ez nem old meg semmit, újabb plusz adminisztrációs teher – reagált a javaslatra Póta György házi gyermekorvos, aki szerint a tervezetben jelzett módosítás kifejezetten időrabló, és nehezíti az orvosok dolgát. Olyan, mint a most bevezetett járóbeteg időpontfoglalási rendszer, annyi időbe telik ugyanis megnyitni és regisztrálni benne a beteget, hogy azalatt akár négy pácienst is el lehetne látni. Az igazolások adminisztrációjának könnyítését szerinte az jelentené, ha nem kellene az orvosnak vizsgálatot végeznie olyan esetekben, amikor a szülő is el tudja dönteni, hogy a gyereke mehet-e iskolába. – A mi eredeti javaslatunk az volt, hogy csak a betegség meglétének tényét vezessük fel az E-térbe, hogy a tanár felé igazolja, a gyerek orvosi okból van otthon és nem azért, mert lóg – fogalmazott.
Az iskolai igazolások mellett egyéb egészségügy-igazgatási intézkedéseket is tartalmaz a törvényjavaslat. Így például e törvénnyel enyhítenék az EESZT adatvédelmi szabályait azzal, hogy egy központi call-center munkatársai is kezelhetnének betegadatokat a szakrendelői időpontfoglalások esetén. A jogszabály előkészítők az okostelefonnal, illetve internettel nem rendelkező betegek számára egy call-centeren keresztül biztosítanák a személyes időpontfoglalást, illetve módosítást. Azt a kormányzat később szabályozza, hogy hol lesz ez a telefonközpont, illetve milyen számon lehet elérni. Lapunknak szakemberek úgy nyilatkoztak, nehezen elképzelhető, hogy egy országos központi szám valamennyi szakrendelő időpontfoglalását tudja majd kezelni. Ez ugyanis naponta több tízezer telefonhívást jelenhet. A jó megoldás, az lenne, ha az egészségügyi intézmények mindegyikében működne call-center – mondták. Erről azonban nincs szó a javaslatban.
A tervezet részletes vitájára csak a honvédelmi és rendészeti bizottságot jelölték ki, azaz az egészségügyet érintő részekről ezúttal sem tárgyal a témában megalapozottabb szakismeretekkel rendelkező népjóléti bizottság.
POTTYONDY EDINA PODCAST Szerző: POTTYONDY EDINA 2024.03.20.
Tegnap válságértekezletet tartottam a lelkiismeretemmel, a politológia diplomámmal és az önérzetemmel. Az utóbbi tanácsára úgy döntöttem, hogy mégiscsak kísérletet teszek arra, hogy levonjam az előző hetek tanulságait és megosszam a bennem lévő reményeket és kétségeket. Csak azt tudom tanácsolni a videó elindítása előtt, hogy ne féljetek!
Be a pártba és előre? Vagy szemétdombra az összessel? Sokak szerint válságban van ma a képviseletiség Magyarországon, ugyanakkor a politika nem csak nálunk szakadt el az emberektől. Épp ennek a következménye a populizmus és a „bulvárpolitizálás” előretörése, illetve az influenszerek növekvő közéleti szerepvállalása. De tényleg szakértőket akarunk-e vezetőnek? Válságtünet vagy lehetséges megoldás Magyar Péter megjelenése? Egyáltalán: képvisel-e minket bárki a magyar politikában?
A Bizottság második adásának vendége Konok Péter, anarchista beállítottságú baloldali eszmetörténész, aki azért maga sem hiszi, hogy jól érezné magát egy anarchista társadalomban. Tóth Jakab ellenben hisz benne, hogy működhetne Magyarországon képviseleti demokrácia. Mire jutnak, és mit szól majd ehhez a Bizottság öt tagja?
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke elbeszélgetne a bíróságokkal a hazaárulás büntetőjogi tényállásáról. Mindenekelőtt arra hívnánk fel a figyelmet, hogy a kormány hivatalnokának nem kellene a független bírósággal beszélgetnie semmiről, főleg nem bizonyos passzusok értelmezéséről, noszogatva őket ellenzéki képviselők elítélésére. Viszont tudjuk, Lánczi Tamás a fent említett minőségében nem egyszerű hivatalnok, hanem Orbán kinyújtott karja, a NER oszlopa, a Fidesz hatalmának minden áron való őrizője.
Amúgy az Európa Tanács Velencei Bizottsága szerint semmi szükség a Lánczi elnökölte hivatalra, megkérdőjelezték annak nem csak a függetlenségét, de a jogalapját is. De, mint tudjuk, az ilyesmik a magyar hatalmat meg nem hatják, még akkor sem, ha emiatt (is) vizsgálat indult Orbán ellen, és emiatt (is) nem kapják meg az annyira áhított brüsszeli pénzeket, amelynek az ódiumát a magyar ellenzéki EU-s képviselőkre akarják kenni. S hogy körbeérjünk, őket ez a Lánczi ezért ítéltetné el szíve szerint hazaárulásért.
Hősünk a Bayer showban beszélt lázálmairól ábrándos szemekkel, ahol az ilyen ügyek lefolytatásáról delirált, miszerint „ahol szuverenitássértést észlelünk, ott jelezzük a megfelelő és illetékes szerveknek, hogy tessék szépen alkalmazni a megfelelő jogi passzusokat, és tessék elvégezni azt a feladatot és megvédeni a magyar szuverenitást.” Mint kitetszik, ezek után már tényleg csak az hiányzik, hogy a magyar bíróságok elítéljék azokat, akiket Lánczi e célból számukra kijelöl, azaz, a magyar ellenzéki EP-képviselőket.
A NER-ben megszoktuk, hogy a piszkos munkát Orbán mindig másokkal végezteti el, és ennek a mocsokhalomnak egyik szarcsimbókja ez a Lánczi, de nincsen egyedül. Mielőtt azonban tettestársairól is szót ejtenénk, nem árt arra is figyelni, mennyire Putyin kottájából való játék ez. A nagy Oroszországban ugyanis előszeretettel nyilvánítják külföldi ügynököknek a rendszer ellenségeit, hogy ellenük jogszerűnek látszón felléphessenek, s ha Lánczi aljas törekvése célt érne, mi is azt láthatnánk, hogy EP képviselőink emigrációba kényszerülnek.
Vagy magyar földre lépve hazaárulókként kattanna a kezükön a bilincs. Közelebb vagyunk ehhez, mint hihetnénk, hiszen a NER egyre vadabb, egyre több ellenzéki ellen indítanak koncepciós eljárásokat. Épp tegnap adott ki egy közleményt Fekete-Győr András, akit nemrégiben ítéltek el: „Innen is üzenem Orbán Viktornak: hiába fenyeget bennünket börtönnel, próbál lejáratni egyre gyermetegebb próbálkozásokkal, ez csak megerősít minket abban, hogy a jó úton járunk. Minket sem megfélemlíteni, sem elhallgattatni nem lehet”.
Derék és bátor dolog ez, csak semmit sem ér. Ez egyenes út a mártíromsághoz, de oda még számtalan ösvény vezet. Mint a NER másik ökle ügyködésével. A CÖF-CÖKA ugyanis feljelentette az Átlászót, illetve Lánczi figyelmébe (vizsgálata tárgyává) ajánlott civil szervezeteket, mint a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság vagy a Transparency International. Ők a CÖF szerint külföldi megbízásból és pénzekből „vadásznak le” a NER-nek kedves és fontos embereket, és máris ott vagyunk Putyin külföldi ügynökeinél.
Ugyanakkor, hogy a kép teljes legyen, meg kell említenünk Varga Judit új szerelmének cégét (hatóságát, hatalom öklét), az ÁSZ-t, amelynek élén Windisch László, amikor épp nem a volt és bukott miniszter kezét taperolja, akkor ellenzéki pártokat büntet szarrá a törvény nevében, de leginkább azért, hogy működésüket ellehetetlenítse. A körünk pedig, amit elkezdtünk meghúzni, itt zárul be, amíg újabb eszközt nem találnak az elnyomás fokozására...
VÁLASZ ONLINE / PODCAST Szerző: ZÖLD VÁLASZ 2024.03.18.
Aki minden fontosat szeretne tudni a minket körülvevő veszélyes vegyianyagokról, elég, ha meghallgatja a Zöld Válasz legújabb adását. Ebben Litkai Gergely először a külső, nagy szennyezők (így az akkugyártók) témáját járja körül a Greenpeace-es Simon Gergellyel, majd a Tudatos Vásárlók Egyesületének szakértőjével, Dénes Júliával beszéli át, milyen veszélyek leselkednek ránk saját háztartásunkban. Az adás utolsó harmadában egy ikerpár, Nagy Antal és Nagy Gábor beszélnek: az ő cégük ökomegoldást kínál a fenti gondokra. S a gondok lehetnek nagyok: kiderül például, hogy a bolti öblítők konkrétan mérgek, amelyek folyamatosan érintkeznek a testünkkel. Zöld Válasz a veszélyes anyagokról – és anyagokra.
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA 2024.03.19.
Még egy darabig tudja pörgetni Magyar Péter a sajtót, az ellenzéket és a nyilvánosságot, s amikor majd kiderül, hogy semmit nem tud, semmire nincs semmiféle bizonyítéka, mert ha lenne, már rég elő kellett volna adnia, s a családi élete mocsarából kilépve előadja fideszes önmagát, a sok reménykedő, messiásváró ember visszasüllyed az apátiába. Nem kellene.
Elég lenne gondolkodni a hisztéria helyett.
Orbán és a Fidesz fasiszta rendszerét soha nem fogja megdönteni egy orbánista fideszes, aki kilépett a pártból, mert Belzebub által nem lehet kiűzni az ördögöt. Márki-Zay Péter és Magyar Péter is bizonyította, hogy a Fidesz kilépő kritikusai mélyen „meg vannak fertőzve” az orbánizmussal, amelyre egy demokratikus Magyarországot építeni nem lehet.
Kétségbeesett helyzetükben az emberek hajlamosak feladni mindent, önmagukat is, az elveiket is, semmi nem számít, csak valaki buktassa meg és takarítsa el Orbánt. Csak arra nem gondolnak, hogy egy orbánizmussal fertőzött emberből kibuggyan az Orbán, amivel nem tud nemzeti egységet maga mögé állítani, mert attól beteg az ország.
Csak megosztani képes az ellenzéket. Az orbánistákat nem.
Nem beszélve arról, hogy az orbánizmus szükségszerűen vezet a NER-hez, abból soha nem lesz egy szabad demokrácia. Orbánizmussal egy darab orbánista hívőt el nem tántorítanak Orbántól, mert ha az orbánizmust megérzik, akkor Pavlov kutyájaként mennek Orbánhoz, mert az orbánizmusban Orbánnál nincs jobb, és Orbán beidomította őket.
A Fidesz híveit nem orbánizmussal, hanem éppen az ellenkezőjével lehet megnyerni és kiábrándítani a dédelgetett és szeretett fasizmusból. Csak az ellenkezője képes kijózanítani őket. Míg a nem orbánisták elvtelen kompromisszumai csak arra valók, hogy kibékítsenek ellenzékieket is az orbánizmussal, s elfogadhatóvá váljanak számukra is a szörnyűségek...
Akkor most kísérletet teszek arra, hogy megértessem, miért vált méltatlanná az államfői pozícióra Sulyok Tamás.
Nem azért, mert az apja meggyőződéses és undorító náci volt, a frissen deportált zsidó kolléga irodájának lelkes kiigénylője, majd a sikeren felbuzdulva a haláltáborba hurcolt kolléga „zsidóbútoraira” (sic!) is igényt tartva, nem ezért, ez kizárólagosan Sulyok Tamás apjának, Sulyok Lászlónak az ocsmány és hányingert keltő bűne.
Tehát nem ezért!
Hanem azért, mert hazudott, s nem is akármilyen okból és indíttatásból. Ordas hazugságának funkciója volt, nevezzük ezt áldozatstilizációnak. Sulyok Tamás kéretlenül állt ki, hogy hőst és áldozatot farigcsáljon a kommunisták által üldözött apjából és az üldözött apján keresztül a családból, így önmagából. Önmagából is, hiszen egy üldözött és halálra ítélt apa gyermekének lenni, az maga a sanyarú gyermekkor, an sich.
Ez a habitus egyetlen kérdést ismer: hogyan lehet előnyt kovácsolni a politikai széljárásból? A piramisjátékból való meggazdagodását ugyanúgy a „nem hagyunk üzletet elmenni magunk mellett, amire le lehet csapni” gondolata hatja át, mint az apuka sorsának átformálása és bizniszszerű kihasználása. Korántsem volt sem a papa, sem a család az előző rendszer áldozata, ám miután tudjuk, hogy „a haza nem lehet ellenzékben”, vagyis miután kizárólag ők az igazi magyarok, az üldözöttség sorstragédiájából előszeretettel csináltak bizniszt, hogy ezzel legitimálják velejéig hazug rendszerüket.
S ami a filoszemitának hazudott náci apuka történetének a lényege, kísértetiesen ugyanarról szól a Bayer-sztori, vagyis a zsidómentőnek titulált, ám valójában nyilas Bayer-nagypapa esete is. És ismétlem, jó hangosan, hogy a rendszerapologéták is meghallják: itt messze nem a nagypapáról és az édesapáról van szó, hanem arról a rendszerről, ahol a rendszer kegyeltjei magukat láttatják igaz magyaroknak, akiket a kommunisták üldöztek és halálra ítéltek, miközben a valóságban nyilas, náci vagy épp kommunista felmenőiket letagadva és őket kompenzálandó, felmenőikből héroszokat farigcsálnak, romlott rendszerüket ekképp törekedve legitimálni, abban a reményben, hogy a családi sorsüldözöttség saját politikai nyerészkedésüket is gazdag haszonnal kecsegteti.
Egy friss rendelettel ismét belenyúlni készül a nyugdíjak megállapításának rendszerébe a kormány. A tervezett módosítások nagy hatással lesznek a nyugdíjasok jövedelmére és a társadalombiztosítási rendszer működésére is. Ezentúl a nyugdíjak megállapítási mutatóját – az úgynevezett valorizációs szorzószámot – évente, az országos átlagkeresetek növekedése alapján állapítják majd meg. 2024-ben 14,2 százalékkal nagyobb béralappal számolnak, tehát az idén nagyon jól járnak majd a friss nyugdíjasok.
Másfélszer akkora ellátást kaphat az, aki az idén, ugyanakkora szolgálati idő után ugyanabból a munkakörből megy nyugdíjba, mint az, aki öt évvel korábban. Így foglalta össze a mostantól érvényes változás lényegét Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatának elnöke. Mint mondta, fura helyzetek is előállhatnak. Megeshet, hogy az egykor jól kereső vezérigazgató titkárnőjének havonta magasabb lesz a járandósága, mint az egykori főnökének, csak azért, mert az mondjuk négy évvel korábban állt fel a pozíciójából.
A hír hallatán nagyon sokan felkaphatták a fejüket, de Juhász László lehűti a kedélyeket: a régi nyugdíjak ettől nem változnak, marad továbbra is az a metódus, amely pusztán inflációt követi a nyugdíj emelésekor. Maga a valorizáció nem új dolog, amióta a jelenlegi rendszer működik, azaz 1988 január 1-től, a bérek bruttósításának bevezetése óta, használják ezt a számítási módot...
