2024. március 16., szombat

KLUBRÁDIÓ: MAGYAR PÉTERBŐL VÉGRE TALÁN NEM LESZ NAGY POFÁRA ESÉS - A NER ÚJ KIHÍVÓJÁNAK KÖZÖNSÉGÉT KÉRDEZTÜK

KLUBRÁDIÓ VIDEÓ
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2024.03.16.



Megtartotta új, NER-ellenes politikai mozgalmának zászlóbontó rendezvényét Magyar Péter. Varga Judit volt igazságügyi miniszter egykori férje, aki hetek óta rendszeresen bírálja a fideszes kormányzatot, március 15-én több tízezer ember előtt jelentette be, hogy Talpra, magyarok! néven indított közösséget, és rövidesen bejelenti egy új párt megalakítását is. Az Andrássy úton tartott rendezvény résztvevőit kérdeztük Magyar Péterről és mozgalmának esélyeiről.

BOD PÉTER ÁKOS: LASSAN MI LESZÜNK A LEGSZEGÉNYEBBEK, AZ ORBÁN-KORMÁNY CSAK JÚNIUS ELEJÉIG TEKINT ELŐRE

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2024.03.16.


A Magyar Nemzeti Bank és az Orbán-kormány között eldurvult vita a 2023-as kudarcos év következménye és főként arról szól, hogy ki viselje a felelősséget az EU legmagasabb inflációjáért és a fogyasztás csökkenéséért – nyilatkozta a Népszavának a közgazdász, egyetemi tanár. Interjú.


Az elmúlt hetekben kiéleződött egy gazdaságpolitikai, avagy személyes vita a jegybank és a kormány között. Az MNB szerint a kormány sorozatosan csorbította a függetlenségét. Valóban veszélyben van az MNB függetlensége?

A nézetkülönbségnek van egy klasszikus magja, hisz a jegybank fő feladata a pénz értéke feletti őrködés, ami nem azonos a kormány céljaival, mert a politikusoknak a gazdasági növekedés, de főként a népszerűség, a választási siker fontos. Az idei is választási év. Ugyanakkor az intézmények közötti szokásos érdekütközés nálunk most személyes villongásként jelenik meg. A jegybankelnök korábban az Orbán-kormány minisztere, a kormányfő „jobbkeze” volt, akitől anno „semmi áron” nem akart megválni. Most úgy tűnik, újabb jobb kéz van, Nagy Márton miniszter, aki a gazdasági kabinet vezetőjeként „primus inter pares”, azaz első a gazdasági területen működő miniszterek között. A helyzetet bonyolítja, hogy jövőre lejár az MNB elnökének a mandátuma. De a kormány és a jegybank vitája nem most kezdődött.

Mitől lett ennyire éles a szembenállás?


Itt van mögöttünk 2023, amely cudar mutatókkal vonul be a gazdaságtörténetbe. Ilyenkor nyilván felmerül a felelősség kérdése. Magyarországon volt tavaly az EU legmagasabb inflációja, amely megette a béreket, emiatt a magyar ember fogyasztása a második legkisebb. Lassan mi leszünk a legszegényebbek. Emellett az államadósság is roppant nagy. Ezt a problémahalmazt látva, előbb-utóbb tényleg szólni kell a felelősségről, amit a kormányzat már nem tud hihetően az elődjére hárítani. A megoldatlan problémákhoz konkrét intézmények köthetők, a vezetőik egymásnak feszülnek, a korábbitól eltérően már nem tudják elrejteni a szembeállásukat. Maga a vita egyébként rendben levő dolog lenne, máshol is bőven találunk példát a kormány és a jegybank közötti érdekütközésre. Csak mi elszoktunk ettől...

MAGYAR: A BŰNÖZŐ ÁLLAM NEM A KÖZJÓT KERESI

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: PÁLINKÁS SZÜCS RÓBERT
2024.03.15.


Amikor korrupcióról beszélünk, az ember hajlamos azt gondolni, hogy ha valaki valamely közhatalmi pozícióban "szolgáltatja a korrupciót" egy magánszemély felé, akkor az egy alkalmi alacsony szintű "tranzakció". Amikor azonban bűnöző államról van szó, akkor az állam működik bűnszervezetként, nem a közjót keresi és szolgálja, hanem a "magánjót". Nyugaton ez jobbára ismeretlen, Magyarország az egyetlen, amelyik például az Európai Unióban így működik – állítja Magyar Bálint.

A posztkommunista rendszerek anatómiája címmel indult Magyar Bálint szociológus kurzusa a CEU-n.

"Hasonló más egyetemi kurusokhoz, hat előasból áll" – mondta a Reggeli gyors pénteki adásában Magyar. A volt oktatásügyi miniszter hozzátette, a kurzus kollégájával, Madlovics Bálinttal közösen írt, azonos című könyvükből merít. "A lényege, hogy milyen új nyelvet kell teremteni ahhoz, hogy megértsük azokat a rendszereket, amelyek az egykori kommunista rendszerek romjaira épültek fel a '89-'90 tájékán."

Magyar kifejtette, a redszerváltással "abban az illúzióban éltek" az emberek, hogy a kommunista rendszerek összeomlásával magától értetődően liberális demokrácia épül ki.

Mi a különbség a korrupt állam és a bűnöző állam között?

A második előadás témájával kapcsolatban elmondta, amikor korrupcióról beszélünk, az ember hajlamos azt gondolni, hogy ha valaki valamely közhatalmi pozícióban "szolgáltatja a korrupciót" egy magánszemély felé, akkor az egy alkalmi alacsony szintű "tranzakció". Amikor azonban bűnöző államról van szó, akkor az állam működik bűnszervezetként, nem a közjót keresi és szolgálja, hanem a "magánjót". Nyugaton ez jobbára ismeretlen, Magyarország az egyetlen, amelyik például az Európai Unióban így működik.

A képzés arra a kérdésre keresi a választ, hogyan lehet ezeket bűnöző államokat a demokratikus rend felé terelni.


Lásd még:

AMERIKAI NÉPSZAVA: FASIZMUS ÉS DEMOKRÁCIA KÖZÖTT NINCS KÖZÉPÚT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.03.15.


Az nyilvánvaló, hogy az Orbán-rendszert nem a jelenlegi ellenzék fogja leváltani, hanem a népharag, mely elsöpörheti a jelenlegi ellenzéket is. Jelenleg nincs hova csatlakozni annak, aki elutasítja Orbánt, s nem kívánja az Orbán-rendszert legitimáló ellenzék pótcselekvését sem támogatni, a hazugságaikkal együtt. De a megoldás nem Magyar Péter lesz, az biztos.

A messiásvárás hangulatában ide-oda sodródó emberek reménykedve mentek ki Magyar Pétert meghallgatni, hátha ő lesz az, akit várnak. A Fideszból kiugrott új ellenzéki messiás nem okozott meglepetést, pontosan azt hozta el, amire számítottunk: a semmit. Mert az a harmadik út, amely demokrácia és fasizmus között van, nem létezik.

Magyar Péternek ezután a mondata után kellett volna elhagyni a teret: „Létrehozzuk azt a középen álló politikai erőt, amely leszámol az utóbbi évtizedek mesterségesen fenntartott szekértábor logikájával.” Nem a „szekértábor logikával” van itt a baj, hanem a demokrácia, az alkotmányos rend, a jogállam megdöntésével. Demokráciában szekértáborok vannak.

Nem lehet összemosni az önkényuralom és a demokrácia híveit. Nem lehet megszüntetni és felszámolni a diktatúra és a szabadság közötti ellentétet és szakadékot. Nem lehet egy diktatúrát „mosolyogva” leváltani. Magyar Péter máris azt hazudja, hogy az Orbán-rendszer demokratikus úton leváltható. Ez azt jelenti, hogy politikai karrierre, állásra, pénzre vágyik.

Magyar Péter március 15-én egy kollaboráns programot hirdetett, egy kollaboráns pártot hoz létre, ami nem Orbán Viktort, hanem az ellenzéket fogja gyengíteni. Egy bajkeverővel több, aki tökéletesen képviseli az orbánizmust: az EU és a NATO ellen beszél, továbbviszi azt a hazugságot, hogy Orbán nyugatellenes politikája a nemzeti érdeket szolgálja...

"NEM ŐRAJTA MÚLIK, HANEM RAJTUNK" - ÍGY LÁTTÁK MAGYAR PÉTER ELSŐ NAGYGYŰLÉSÉT A RÉSZTVEVŐK

SZERETLEK MAGYARORSZÁG
Szerző: SZERETLEKMAGYARORSZÁG.HU
2024.03.16.



A Szeretlek, Magyarország stábja kinn járt Magyar Péter nagygyűlésén, az Andrássy úton. A résztvevőket kérdeztük Magyarról és arról, mit várnak tőle.

JULIJA NAVALNAJA ÜZENETE A MAGYAROKNAK

YOUTUBE
Közreadó: KARÁCSONY GERGELY
2024.03.15.



Julija Navalnaja üzenete a magyaroknak.

HATVANPUSZTA ÉS KÖRNYÉKE: AMEDDIG A SZEM ELLÁT, MINDEN ORBÁNÉKÉ ÉS MÉSZÁROSÉKÉ - PÉNTEK REGGEL #15

PARTIZÁN / PÉNTEK REGGEL PODCAST
Szerző: PARTIZÁN
2024.03.15.



2,7 millió négyzetméter: összesen ekkora földterületet szerzett meg az Orbán-Mészáros társaság a hatvanpusztai luxusmajorság környékén. Ez nagyobb, mint az 5., a 6. vagy a 7. kerület Budapesten. Orbán Győző és Mészáros Lőrinc mellett jutott föld Mészáros két gyerekének és két kiskorú unokájának is. 

E heti a podcastunkban Oroszi Babettel, a Partizán újságírójával beszélgetünk, aki az elmúlt napokat azzal töltötte, hogy végigböngészte a Hatvanpuszta környéki földek dokumentumait.


Lásd még:







AZ ÁTLÁTSZÓ, A K-MONITOR ÉS A TRANSPARENCY IDÉN SEM FOGADTA EL A KORRUPCIÓELLENES MUNKACSOPORT ÉVES JELENTÉSÉT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó
2024.03.15.


A jelentés nem ad valós képet a Magyarországi korrupciós problémákról és nem tartalmaz elegendő ambiciózus vállalást, továbbá hiányzik belőle a magyarországi korrupciós helyzettel történő valós szembenézés. Többek között emiatt szavazott nemmel az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport 2023. évi jelentésének elfogadásakor. Egyúttal hiányolták a konkrét esetek valamint a kiemelt korrupciós kockázatokat bemutatását: a pártfinanszírozást, a kampányköltéseket, a vagyonnyilatkozatokat vagy épp a közérdekű bejelentők helyzetét.

Elfogadta éves jelentését a Korrupcióellenes Munkacsoport, azonban a döntés nem volt egyhangú. A 2023-as évet elemző dokumentumra 17 tag szavazott igennel, 3 nemmel – utóbbiak a munkacsoport 3 civil tagja: az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International delegáltjai voltak. A tavalyihoz hasonló döntésük okát egy különjelentéssel magyarázták meg a nemmel szavazó szervezetek.

Az Integritás Hatóság mellett 2022-ben egy olyan Korrupcióellenes Munkacsoport (KEMCS) is létrejött, amelyben a kormánytól valóban független civil szervezetek is részt vehetnek. A Munkacsoportban állami szervek által delegált tíz tag, valamint tíz civil tag dolgozik együtt, továbbá több almunkacsoportot is kialakítottak, amelyekben állami és civil tagok is részt vesznek. A Korrupcióellenes Munkacsoport elemző, javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő feladatokat lát el.

A Munkacsoport március 14-én tette közzé a 2023. évről szóló, második éves jelentését (PDF), amely 18 konszenzusos (tehát az állami és a civil tagok által egyaránt elfogadott), valamint 10 nem konszenzusos, csak a civilek által támogatott javaslatot tartalmaz.

Két civil tag, a K-Monitor és a Transparency International (TI) különjelentést (PDF) is közzétett a KEMCS eddigi munkájának értékeléséről, amelyet Katus Eszter, az Átlátszó munkatársa, Kutasi Gábor (Magyar Közgazdasági Társaság), dr. Várady Szilvia, Hegedűs Mihály és Sándor Tamás tag is véleményezett és támogatott.


„Ugyan a 2022. évre vonatkozó jelentésünkben foglalt javaslatok egy része megvalósult vagy megvalósulása folyamatban van, azonban a komolyabb horderejű javaslatok megvalósítása érdekében nem történt kormányzati intézkedés. A most elfogadott, 2023. évre vonatkozó jelentésünk civil oldali javaslataink többsége nem konszenzusos, azaz az állami tagok által nem támogatott formában kerülhetett csak a KEMCS-jelentésbe. Mindazonáltal a jelentés többségi elfogadása is jelzi azt a bizakodást, hogy a közös munkával és a közösen kidolgozott, elfogadott javaslatok implementálása révén sikerül a korrupciót visszaszorítani” – mondta el dr. Várady Szilvia, a KEMCS alelnöke a hivatalos jelentés kapcsán.

PETSCHNIG MÁRIA ZITA: „ORBÁNÉK KAPKODNAK ÉS AZ EGYIK BAJBÓL A MÁSIKBA SODORJÁK AZ ORSZÁGOT”

MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: FRISSHÍREK.HU
2024.03.15.



A fogyasztást tekintve az Európai Unió sereghajtói lettünk. Szakértők kezében a magyar gazdaság vagy ez a jelző is csak egy kommunikációs trükk? A keleti diktatúrák fogják megmenteni a hazai ipart? Miért harcol az Orbán-kormány az EU-val? Van kiút a recesszióból? A kérdéseinkre Petschnig Mária Zita közgazdász válaszol.

AZ EU-BAN AZ ORBÁN-KORMÁNY KÖLTI A LEGKEVESEBBET AZ EGÉSZSÉGÜGYRE, MAGÁRA ÉS AZ ÁLLAM MŰKÖDÉSÉRE VISZONT KÉT KÉZZEL SZÓRJA A PÉNZT

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2024.03.16.


Csak öt olyan EU-tagország van, amelyik kevesebbet fordít szociális kiadásokra a magyar államnál.


Ha az Orbán-kormány azt szeretné elérni, hogy Magyarország jobban hasonlítson egy uniós országra, akkor a jelenleginél lényegesen többet kellene költenie egészségügyre, szociális ellátásokra, ugyanakkor egy hatékonyabban működő, olcsóbb kormányzatra lenne szükség, alacsonyabb államadóssággal. Továbbá spórolni lehetne az egyházakra, a sportra, gazdasági támogatásokra költött kiadásokon – ez derül ki az Eurostat adataiból, amelyek a 27 uniós tagállam költségvetését hasonlítják össze.

Az uniós statisztikai hivatal szerint 2022-ben a magyar állam a bruttó hazai termék (GDP) 48,8 százalékát költötte el, ami picit alacsonyabb a 49,6 százalékos uniós átlagtól, ugyanakkor a környező országokban a költségvetési újraelosztás inkább közelebb volt a 40 százalékhoz. Vagyis az Orbán-kormány a régiós versenytársakhoz képest többet költ.

Az egész EU-t tekintve messze a szociális és egészségügyi kiadásokra megy a legtöbb pénz, az előbbire a kormányok átlagosan a GDP 19,5 százalékát költötték, míg az utóbbira átlagosan 7,7 százalék jutott. Nem teljesen ez a helyzet Magyarországon, 2022-ben a kormány csupán a GDP 13,1 százalékát fordította nyugdíjakra és más szociális transzferekre. Ez a 27 tagú unióban a 22. helyre volt elég. A magyarnál csak a horvát, az észt, a ciprusi, a máltai és az ír állam költ kevesebbet polgárai szociális ellátásra.

Még rosszabb a helyzet, ha az egészségügyi ráfordításokat nézzük: 2022-ben a kormány az uniós átlag 7,7 százalékával szemben, mindössze a GDP 4,4 százalékát fordította egészségügyi kiadásokra. Ezzel az utolsó helyen áll.

Az élen a GDP 9,3 százalékával Ausztria van, ott a legmagasabbak a közkiadások az egészségügyben. A régiós országok a bruttó hazai termékük 4,9-9,1 százalékát költötték egészségügyre, a legtöbbet Csehország. A 2022-es 4,4 százalék még magyar idősort nézve is az elmúlt 10 év legalacsonyabb adata. A magyar állam a covid-járvány idején sem erőltette meg magát – már ami az egészségügyi kiadásokat illeti – hiszen 2020-ban 6,4 százalékon tetőztek ezek a ráfordítások. Vagyis nem véletlen a magyar állami egészségügy leépülése. Jól látható módon az egész EU egyik legalulfinanszírozottabb egészségügyi-ellátó rendszere az itteni, beleértve Romániáét és Bulgáriáét is...

L. RITÓK NÓRA: A RENDSZEREN BELÜL VAN A HIBA. TUTI

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.03.15.


Sokszor beszélgetünk egy-egy eset kapcsán, és nagyon gyakran azt érezzük, nem azonos következtetésekre jutunk, szakmai alapon sem, az intézményrendszerben dolgozókkal.

Próbálom ezt mindig az ügy-kezelő szemlélettel magyarázni, a prevenció hiányával, de gyakran felmerül egy másik kérdés is: ez pedig a rendszerben dolgozók tudása, szemlélete, gyakorlata. Mikor egy-egy kérdést felvetek a facebookon, gyakran kapok utána olyan üzeneteket, hogy nemcsak a rendszerrel van a baj, hanem azokkal is, akik benne dolgoznak. Akik durvábban fogalmaznak, azt írják, szerintük nagyon sok, erre a munkára alkalmatlan személy dolgozik ma az intézményekben.

Én ezt nem hiszem. Bizonyára vannak, mint minden területen, a leszakadókkal foglalkozóknál is (és itt most nyilván értem az óvodától az iskoláig, a védőnőtől a családgondozóig, a lakásotthonokban dolgozóktól a gyógypedagógusokig, de akár a rendőröktől az önkormányzati munkatársakig mindenkit) képzettebb, elhivatottabb, empatikusabb, vagy kevésbé ilyen szakemberek. No és a kiégésfaktorról se feledkezzünk meg, ami ugye jóval nagyobb azoknál, akik ezen a területen dolgoznak.

Azt gondolom, minden, ami kritikaként megfogalmazódik a szakemberek felé, az mind abból adódik, hogy a rendszer nem megfelelő, vagy talán úgy még pontosabb, hogy nem megfelelő elvárásokkal és protokollal működtetett. És ebben így kódolva van a kiégés, de a hibáztatás, a kivárás, és az eltussolás is. A felelősségtől menekülés fontosabb, mint a problémák megoldása, a “lepapírozás” pedig ebben biztonságot ad. Hangsúlyosabbá válik, mint minden más.

Azt hiszem, ez is kulcsszó ebben az egészben. A felelősségtől menekülés. A megúszás. A “ magától megoldódás” reménye.

Ott van pl. az elköltözés, mint megoldás. Persze nem a családnak, hanem, hívjuk az egyszerűség kedvéért így: az ügyintézőnek megoldás ez. Mert nem neki lesz ezután vele gondja, hanem annak, aki ott ügyintéző, ahova költöznek. De ott is a kivárás, hátha visszamennek. Így vannak gyerekek sokszor hónapokig, vagy még tovább óvoda, iskola nélkül. Mondjuk érthető, ha azt nézem, hiszen egy csomó papírmunka van vele, átvenni, és lehet, kárba vész az egész, mert hirtelen visszamennek, vagy tovább, egy harmadik helyre. Plusz munkát meg senki sem akar. Csakhogy a gyerek szempontjából ez nem ilyen egyszerű. Neki kiesés, amit senki, sosem fog bepótolni. És kockázat is, hiszen kikerült a rendszer látóköréből.

Aztán ott van az is, mikor nem értjük a szakértői véleményeket. Nálunk is vannak képzett szakemberek, és mi, a gyerekekkel végzett hosszú távú munka során egyszerűen mást tapasztalunk, mint amit egy egyszeri szakértői vizsgálat diagnosztizál. Elképedve nézzük, hogy amivel mi a fejlesztésben küzdünk, az meg sem jelenik a szakértői véleményben problémaként. Ilyenkor mit tegyünk? Nyilván eleve aránytalan a küzdelmünk, hiszen a civil szférából mi hiába próbálunk meg érvelni, még, ha megfelelő szakmai hátterünk is van, lepattanunk, hiszen ők a hivatalos szakértők, és nehogy már megkérdőjelezze bárki a munkájukat. No persze más a helyzet ott, ahol a szülő érdekképviselete erős, mert ott utánamennek, másik szakértőt kérnek, stb. De a mi gyerekeink szülei nem értik ezt, nem értik az egészet, az SNI-t sem, sokszor maguk a szülők is azok, ők biztosan nem kérnek semmit, elfogadják, hazamennek, és örülnek, ha békén hagyják őket. Nekünk viszont nagyon óvatosnak kell lennünk, mert könnyen előáll a helyzet, hogy a problémajelzésünk a családon csapódik le. Talán ha lenne egy másik véleményező is… és ha a kettő nem azonos, akkor annak a rendszeren belül utána kellene menni. De nyilván leterhelt mindenki, és ebből a társadalmi csoportból kisebb kockázattal jöhet a megkérdőjelezés. Ám ezekhez a véleményekhez igazodik a fejlesztés, a lehetőségek szűkös tárából.

No és ott a nagy hézag, amikor az SNI gyerek felnő. És a rendszer innentől teljes döntési képességgel rendelkezőként kezeli, miközben mi pontosan tudjuk, hogy nem az. A pszichiátriai vizsgálat pl. olyan véleménnyel zárul, ami számunkra teljességgel értelmezhetetlen. Mert pontosan ismerjük az élettörténetet, a körülményeket, a tudás- és képességszintet gyerekkora óta, és azt is meg tudjuk jósolni, mi következik. Kezdjünk bele, hogy vizsgálják meg újra? Hogy vegyék észre azokat, amiket mi látunk? Veszett fejsze nyele…Nehogy már mi felülbíráljuk a szakértőt.

Aztán ott van a leterheltség is. Mikor nem értjük, miért nincs még börtönben a visszaeső, miközben állandó cirkusz van vele, hol az alkohol, hol az agresszió, hol a betörések miatt, de nem kerül börtönbe még egy év után sem. Közben halmozza tovább körülötte a problémákat, elkövet abúzust is, de ez már csak akkor derül ki, mikor börtönben van. Megelőzhető lett volna, ha hamarabb elviszik. De zsúfoltak a börtönök, hosszú az ügyészi szakasz, aztán ugye kiértesítik, hogy vonuljon be, de nem teszi, megint kivárnak, mire végre elviszik. Mi meg tehetetlenek voltunk, és tudjuk, nincs vége még ezzel sem.

A sort hosszan folytathatnám. A szökésben levő állami gondozottakkal, akiket senki sem keres. A jelzőrendszer fogalmára rácsodálkozó pályakezdő szakemberrel. Az egyik gyámhivatali szakvéleményt figyelmen kívül hagyó másik gyámhivatallal, mert ők máshogy látják, mint az, ahonnan elköltöztek.

Az egyik ok nyilván a szétdaraboltság. Mert a gyermekjólét, családsegítő nem az önkormányzathoz tartozik, hanem a járáshoz. Az csak helyet ad neki…és ugye a családok is az önkormányzatok településein élnek. De előfordul, hogy egymásnak feszülnek. Hogy lehetne ebben értelmes ügykezelés? Az okoról már nem is beszélek… Az óvoda az önkormányzaté (még), az iskola a tankerületé. A pedagógia szakszolgálatok megint egy külön vágány. Más protokoll, más elvárás, más tempó. A rendszer minden eleme ezer sebből vérzik.

És egymásnak feszül a rendszeren belül a többi szereplő is, előfordul, hogy minket is ellenségesen kezelnek, és azt is, aki a mi véleményünket osztja közülük egy-egy kockázatos eset kapcsán. Mert munkát adunk, foglalkozni kell vele, kitenni magukat konfliktusnak, és sokszor félnek is. De közben mi meg rettegünk, hogy visszafordíthatatlan baj történik, a jelzésünk ellenére, ha azt látjuk, senki sem mozdul. És nem szólunk, ha megoldható a segítségünkkel, hiszen nekünk is a célunk, hogy ne legyenek ügyek. De ha szólunk, az azért van, mert a probléma kezelésében civilként nem vagyunk elegek, és elé szeretnénk menni egy-egy tragédiának. Amiből nekik is bajuk lehet…

A másik ok nyilván az, hogy ebben a rendszerben, ezzel a szemlélettel nem lehet hatékony a szociális munka, a gyermekvédelem. Mert nem a családok problémái vannak a fókuszban, nem ahhoz igazodik a működés, hanem van a működés, és ehhez próbálják hozzárendelni a problémákat. Ha nem így lenne, összeérnének a szálak, és egységesednének a hatások is. És végre sikerélményük lehetne azoknak, akik a leszakadókkal dolgoznak, és nem egy védekező-hibáztató attitűd határozná meg a munkájukat.

Mert alapvetően és többségükben ők elhivatott, jó szakemberek. De ez a rendszer, így, ebben a működésben, ebben az elvárásban kiégeti őket. A megoldást a döntéshozók megint a BM-es módszerekben látják: szigorítani, büntetni.

Közben pedig épp humanizálni kellene.

TALPRA MAGYAROK KÖZÖSSÉGE – EURÓPAI FELÜTÉSSEL HIRDETETT PROGRAMOT MAGYAR PÉTER

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA, BUDAPEST
2024.03.15.


Míg Orbán Viktor Brüsszel elfoglalásáról beszélt március 15-én a Múzeumkertben, addig Magyar Péter rendezvénye az Európa című dallal indult az Andrássy úton. Sok ezren voltak kíváncsiak a NER-ből kivált Magyar zászlóbontására, amit tízezrek követtek élőben közösségi oldalán is.

„Éljenek a szabad magyarok!” – adta meg az alaphangot a Nemzeti dal elszavalása után Nagy Ervin színművész. „Nem félünk!” – skandálta a tömeg, amikor Magyar Péter a színpadra lépett a kormánymédiában a lejáratására tett kijelentésének óriásképernyőre vetítése után, és az 1848-as 12 pont újbóli időszerűségét idézte.

Az akkori tavaszról és szabadságharcokról beszélt, és az összefogás erejéről egy szabad, modern, szuverén európai Magyarország létrehozása érdekében. Mint mondta: „Mutassuk meg, hogy mi, konzervatívok, polgári demokraták, szociáldemokraták, liberálisok elsősorban magyarok vagyunk!”

„Magyarország nem a Rogán Antalok, a Tiborcz Istvánok és még nem is a Döbrögik országa, hanem a Hunyadiak, az Arany Jánosok, a Márai Sándorok és a Lúdas Matyik hazája” – fogalmazott.

Magyar Péter azt mondta: ma morális, politikai és gazdasági válság van Magyarországon, megingott a bizalom a teljes politikai elitben. Egymás után sorolta a példákat erre a szerinte elfecsérelt uniós pénzektől kezdve az egészségügyön és az oktatáson át a gyermekvédelem válságáig.

Új kormányról beszélt, és ehhez programot is hirdetett, pontról pontra szembeállítva a jelenlegi kormány tevékenységével és intézkedéseivel. Forrást is megjelölt, mint mondta, az egészségügy gyógyításához például a rogáni propagandára költött 1300 milliárd forint elegendő alapot biztosítana. Önálló oktatási és kulturális minisztérium, szociális, illetve egészségügyi tárca létrehozását szorgalmazta.

„Az új kormány első lépésének kellene lennie, hogy csatlakozik az Európai Ügyészséghez” – folytatta Magyar, aki szerint az ukrajnai háború kapcsán nem megkerülhető annak kimondása, hogy Oroszország agresszor. Ukrajna önvédelmi harca jogos, de nem nézhetjük el neki a magyar kisebbség elleni korlátozásokat – tette hozzá.

Magyarország és Európa nem választható külön – mondta. Bármilyen hibái is vannak az uniónak, mi ennek a klubnak vagyunk a tagjai; kritikusan, de konstruktívan kell együttműködnünk Brüsszellel. Arról is beszélt, hogy Magyarországnak ismét megbízható NATO-szövetségessé kell válnia.

Higgyétek el: ez a kormány választáson legyőzhető – fogalmazott. Ha a magyar választók végre látnak egy valós, megvesztegethetetlen, megzsarolhatatlan, őszinte, nyílt, szélsőségektől mentes politikai erőt, akkor egyre többen fogják elhinni, hogy van remény a változásra, talán gyorsabban, mint sokan gondolnák. A nemzeti vagyon kijátszása csak a hatalomgyár és az ellenzéki szereplők érdeke, ő megoldásként egy középen álló politikai erőt ajánl, amely leszámolna az utóbbi évtizedek mesterségesen fenntartott szekértábor-logikájával.

Ez a most útjára induló Talpra, magyarok közössége, amelyből hamarosan politikai párt lesz – mondta. A cél a haza visszavétele, egy modern Magyarország megteremtése, ahol mindenkinek számít a szava.

Magyar Péter új nemzeti minimumot hirdetett 12 pontban.

ITT OLVASHATÓ

ELMENTEM MEGNÉZNI ORBÁN VIKTORT IRL (M1-EN EZ KIMARADT)

VIDEÓ
Szerző: befekszemazagyala
2024.03.15.



Ma 5 év után újra Budapesten mondott ünnepi beszédet Orbán Viktor miniszterelnök. Mivel most épp ott lakom a közelben, kihagyhatatlan alkalomnak tűnt. Vajon milyen egy Fidesz-esemény testközelből? Milyen emberek mennek oda? Biztosnágban érzem magam? A videóból megtudjuk, milyen volt az én szemszögemből.

NAGY FERÓ: ORBÁN VIKTOR ÁTVETTE AZ ÉN DUMÁMAT

ZACC / TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2024.03.16.


A Nemzeti Múzeumnál hallgatta élőben Orbán Viktor március 15-i beszédét a Kossuth-díjas Nagy Feró, aki bevallása szerint imádja a miniszterelnök seggét. A Blikk megkérdezte a Beatrice frontemberét, hogy tetszett neki a beszéd.

„Orbán Viktor átvette az én dumámat. Ezelőtt egy évvel megmondtam, nem kell szórakozni Brüsszellel, hanem el kell foglalni és Európát át kell alakítani olyanra, amilyen nekünk is tetszene” – mondta a politikai elemzővé avanzsált énekes.

A miniszterelnök arról beszélt, hogy Brüsszelben becsaptak minket, és ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, akkor nincs más választás, el kell foglalnunk Brüsszelt. „1848-ban megálltunk Schwechatnál. Most nem tesszük. Most Brüsszelig fogunk menetelni, és mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az Európai Unióban.” A március 15-i beszéde leginkább a június 9-i EP-választásról szólt, az elemzésünket itt lehet elolvasni.

ORBÁN ÉLET-HALÁL HARCOT HIRDETETT A NYUGAT ELLEN

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.03.15.


Orbán március 15-i beszédében kinyilvánította, hogy nincs több pávatánc, nincs taktikázás, nincs visszaút, egyenes és nyílt támadást intéz a demokratikus világ, a Nyugat ellen. Orbán a jogállami Európai Uniót („Brüsszelt”) nevezte az európai népek és emberek ellenségének, úgy állította be, mintha Brüsszel elnyomó hatalom lenne, miközben az EU-ból ki is léphet.

Orbán harcra hívta a magyarokat, mindenkinek színt kell vallani: vagy mellé áll vagy áruló. Nincs középút, nem lehet senki pártatlan vagy semleges. Aki nincs vele, az ellene van. Az európai szabad, demokratikus országok önkéntes közösségét a népek börtöneként mutatta be. A nyugati demokratikus világról azt mondta, hogy „háborúkat robbantanak ki, világokat rombolnak le, országhatárokat rajzolnak át, sáska módjára legelnek le mindent”.

A Nyugatnak, a nyugati demokráciáknak tulajdonított mindent, amit Putyin és Oroszország tesz, az ő szövetségese. Az 1848-as szabadságharcot vérbe fojtó és Ukrajnát megtámadó orosz hadseregről egy szót sem szólt. Háborút és élet-halál harcot hirdetett a demokratikus Nyugat, az EU, az alkotmányos, jogállami és demokratikus Amerika ellen. Orbán nyíltan az amerikai demokrácia és az amerikai Alkotmány ellen fordult. Amerikát fenyegeti.

Orbán most kimondta, amit mindig is akart, hogy elfoglalja az Európai Uniót és felszámolja a liberális demokráciát Európában. Az Európai Uniót saját fasiszta államának mintájára alakítja át. Ezzel hadat üzent az Európai Uniónak, amit el akar foglalni, a magyar fasiszta diktatúra képére akar formálni. Ezzel megtámadta az EU országait és alapszerződését is.

Miközben saját szuverenitásának sérthetetlenségéről beszélt, megdöntené Európában a demokratikus kormányokat. Átalakítaná az Európai Uniót egy fasiszta birodalommá, amely szövetségese lenne az Amerikát megtámadó szélsőjobboldali, rasszista és fasiszta Trump diktatúrájának. Orbán át akarja venni az uralmat Európa, az Európai Unió felett.

Orbánnak elment a maradék esze, megbolondult Floridában, elhitte, hogy az elmebeteg és súlyos bűnöző Trump mindenképpen megnyeri a választást és egy orosz típusú diktatúrát hozhat létre, vagy akár csak lemásolhatja az ő (egyelőre) puha fasiszta diktatúráját. Orbán mindent egy lapra tett fel, és Magyarország sorsát a fasiszta világforradalomhoz csatolta.

Mindezt magyar szabadságharcnak nevezi. Aki nem áll mellé, aki nem osztja az elmebeteg nézeteit, hazugságait és gonosz terveit, az áruló, ellenség, azt nem létezővé nyilvánítja, az nincs, az meghalt, „nem is ismertük soha”. Az kérdés, hogy a nemzetből való kirekesztésen és az életfeltételek, a boldoguláshoz szükséges eszközök megvonásán túl, még mit tervez...

ORBÁN VIKTOR: HA MEG AKARJUK ŐRIZNI AZ ORSZÁG SZABADSÁGÁT, EL KELL FOGLALNI BRÜSSZELT

SZABAD EURÓPA
Szerző: FAZEKAS PÁLMA
2024.03.15.


1848-ban megálltunk Schwechatnál, most Brüsszelig fogunk menetelni, és meg fogjuk csinálni a változást az Európai Unióban – mondta ünnepi beszédében a Nemzeti Múzeumnál Orbán Viktor. A miniszterelnök 2022-ben mondott utoljára beszédet Budapesten, akkor a Békemeneten, a Kossuth téren
.

Orbán Viktor szembeállította a nyugati értékrendet a magyarral, és 86 nappal az európai választások előtt párhuzamot vont a választás és a ’48-as forradalom tétje között.

A mai nyugati világ azt hirdeti, hogy az emberi élet, de legalábbis a politikai élet legfontosabb kérdése, hogy milyen világot hagyunk a gyermekeinkre. Orbán szerint ez kolosszális tévedés, mert a valódi kérdés az, milyen gyerekeket hagyunk a világra, valójában ezen múlik minden, és ezen múlt minden már 1848-ban is. A március ifjak szülei tudták, hogy haza csak addig van, ameddig van, aki szeresse. A magyar haza örökös fenyegetettségben van, kizárólag polgárai szeretete, szívének ereje tartja fönn, szerinte ezt teszi a magyarokat különlegessé.

A miniszterelnök a létezés semmihez sem fogható magyar minőségéről beszélt: „A legnagyobb dolog, ami megtörténhet velünk, hogy magyarnak születünk.”

Szerinte a nyugati világban ma emberek milliói élnek úgy, mint aki a semmiből jött és a semmibe megy. Háborúkat robbantanak ki, országok határait rajzolják át, és sáska módjára rabolják le. A magyarok viszont másként akarnak élni, mert mindent, amijük van, az elődeiktől kaptak, az a küldetésük, hogy ezt fenntartsák és továbbadják.

„A baloldal követ tör, mi katedrálist építünk”

Orbán Viktor az európai és benne a magyar baloldalt ostorozta, amely szerinte ma múltjától és jövőjétől megfosztott, önmagért való robotot végez, követ tör, míg „mi katedrálist építünk”.

Orbán szerint Európa ma egyre hangosabb, népei Brüsszeltől féltik a szabadságukat, éppúgy, mint Petőfi idejében. „Olyasmit akarnak ránk kényszeríteni, ami idegen a magyar élettől. Be akarnak bennünket préselni egy háborúba, migránsokat akarnak a nyakunkba sózni, és át akarják nevelni a gyerekeinket” – fogalmazott.

Mint mondta, Brüsszel nem az első birodalom, amelyik szemet vetett Magyarországra, de a magyarokat nem lehet meghajlítani, hódoltatni.

„Béke helyett háborút, biztonság helyett jogállami hercehurcát, pénzügyi zsarolást kaptunk. Becsaptak bennünket, ideje, hogy fellázadjunk” – mondta Orbán...


Lásd még:




HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK ZÁSZLÓBONTÁSTÓL POPCORNBA MERÜLÉSIG - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.03.16.


Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét legfontosabb-érdekesebb cikkei mellett természetesen a pénteki események összefoglalásával is. Mielőtt elkezdenénk, egy emlékeztető: hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.


„NAVRACSIS TIBOR IS ELTE-MUNKAVÁLLALÓ, ALÁÍRHATNÁ A NYÍLT LEVELÜNKET” – AZ EGYETEMI BÉRHARC HÁTTERE

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2024.03.14.


Az ELTE dolgozói megelégelték, hogy többet keres egy gyakornok, mint egy adjunktus, ezért február 19-én nyílt levelet írtak a fenntartónak, amelyben azonnali béremelést követeltek. Kezdeményezésükhöz azóta a Budapesti Műszaki Egyetem és a Zeneakadémia dolgozói is csatlakoztak. Hogy áll az aláírásgyűjtés, mit remélnek tőle, és mihez kezdenek, ha nem bizonyul elég erős nyomásgyakorlásnak? Erről beszégettünk az ELTE Társadalomtudományi Karának docensével, Gregor Anikó szociológussal.

Részletek a műsorból:


Miért éppen most döntöttetek úgy, hogy kiálltok magatokért?

Nem most döntöttünk így először, ugyanis egy évvel ezelőtt már volt egy szervezett akció ELTE-szerte, gyakorlatilag az ELTE minden karán. Akkor nagyon hasonló bérkövetelést fogalmaztunk meg, azt több mint ezer kolléga írta alá. Nagyon fontos, hogy itt nemcsak az oktatói vagy kutatói munkakörben, hanem az úgynevezett oktatást támogató munkakörben dolgozók is megfogalmazták azt, hogy ezekkel a bérekkel, amikkel akkor, illetve részben ma is rendelkezünk, gyakorlatilag nem lehet emberhez méltó életkörülményeket fenntartani. Az egy évvel ezelőtti kiállásnak az lett az eredménye, hogy az ELTE saját hatáskörben intézményi minimálbért vezetett be. A probléma az, hogy a versenyszektorban, illetve általánosan a munkaerőpiacon sokkal gyorsabban emelkednek a bérek, mint az állami szektorban. Ott tartottuk, hogy a tanársegédeknek, illetve az adjunktusoknak és emellett még több oktatást, kutatást támogató munkakörben dolgozónak is a szakmunkás minimálbérnek csúfolt garantált bérminimumra kellett már kiegészíteni a jövedelmét. A bértáblában szereplő alapbér, amire tényleg fixen minden hónapban számíthatunk, az egy régészeti lelet, amit 2018-ban állapítottak meg, azóta ehhez a bértáblához nem nyúltak. Csak hogy érezzék a hallgatók is ennek az abszurditását, a bértábla szerint jelenleg egy tanársegéd kezdő garantált bére bruttó 205 ezer forint. Ez tényleg már a vicc kategóriája. 2021-ben, 2022-ben a dolgozók kaptak kétszer 15 százalékos illetménykiegészítést. Ugye előző évben 18 százalék volt az infláció, az azt megelőző évben 15 százalék, tehát ez a kétszer 15 százalék nemhogy elolvadt, hanem még veszített is az értékéből. Akkor döntöttünk úgy egy évvel ezelőtt a kollégákkal, hogy egy tiltakozó akciót kezdeményezünk és felhívjuk a figyelmet ezekre a méltatlan bérviszonyokra, és akkor vezették be az intézményi minimálbért. Ez azt jelentette akkor, hogy bruttó 362 ezer forint alatt nem kereshet az ELTE-n egyetlen oktatás-kutatást támogató kolléga sem. Hogy kik tartoznak ide? Könyvtárosok, levéltárosok, laboránsok, adminisztratív dolgozók, hivatali ügyintézők, tehát akik nélkül az egyetem nem tud működni, és akiknek a munkája nagyon sokszor láthatatlan. A tanársegédeknek bruttó 380 ezer forintra húzta fel ez az intézményi minimálbér azt az összeget, ami alatt ők egy hónapban nem kereshetnek. Ennek a nettó értéke jelenleg körülbelül 250 ezer forint körül alakul, az adjunktusoknak a havi bruttó bére pedig 420 ezer forint. Viszont ilyen intézményi minimálbért nem vezettek be docenseknél, egyetemi tanároknál, tehát ott össze is csúsztak már a fizetési kategóriák. Érthető módon van egy belső feszültség, miközben egyébként a pályájuk későbbi szakaszában lévő kollégák szolidarítanak a fiatalokkal, hiszen egy életet elkezdeni, vagy egy felnőtt életet vinni nettó 250 ezer forintból mondjuk Budapesten nem lehet.

Úgy tudom, a fenntartó elismerte a bérigényetek jogosságát. Milyennek látod az esélyeiteket?

Abszolút elismerte, tehát több csatornán keresztül is ez jutott hozzánk vissza információként, akár informális megbeszélésekből, de az egyetemvezetés is ezt tolmácsolta felénk, mert a rektori konferencia elnökeként az ELTE rektora maga is felkarolta ezt az ügyet. Folyamatosan az a visszajelzés érkezik, hogy jogos a bérigény, viszont a központi költségvetésben erre egyelőre forrást nem lehet találni. Hogy mekkora összegről van szó? Az ELTE-n 10 százaléknyi bruttó béremelés a teljes munkavállalói körre körülbelül 2,5 milliárd forintból lenne megvalósítható. Ha mondjuk 30 százalék lenne, akkor az már 7,5 milliárd forint. Lehet azon vitatkozni, hogy a központi költségvetésben milyen összegek vannak vagy nincsenek, de nem a mi dolgunk, hogy a központi költségvetésben erre a fedezetet és a forrást megtaláljuk. Nagyon szívesen segítünk egyébként, átnyálazzuk a költségvetést és bizonyára tudunk javaslatokat tenni azzal kapcsolatban, hogy mire kellene kevesebbet költeni esetleg, és azt a pénzt ide átcsoportosítani, de mi nem ezért kapjuk a fizetésünket. Van, akiknek ez a dolga, úgyhogy azt szeretnénk, hogy ők végezzék el a dolgukat, a munkájuknak ezen részét is.

Meddig vártok?

Most éppen a három egyetem egyesíti erőit, ennek nyilván van egy praktikus átfutási ideje is, ki kell találnunk azt, hogy milyen munkamegosztásban tudunk egyesülni ebben a harcban, de az már egy nagyon-nagyon jó jel, hogy nem külön utakon járunk. Az aláírásokat rövid úton el fogjuk juttatni a fenntartó képviselőjének, Hankó Balázsnak, aki a felsőoktatásért felelős államtitkár, és szeretnénk személyes tárgyalásokat, egyeztetéseket kezdeményezni vele annak érdekében, hogy ezeket a követeléseket áttárgyaljuk vele, átbeszéljük vele. Úgy gondoljuk, tárgyalóasztal mellett kell elkezdeni ezt az egyeztetést, és első kézből kell információt gyűjtenünk azzal kapcsolatosan, hogy tulajdonképpen mi a fenntartónak az álláspontja ezekkel a követelésekkel kapcsolatosan. Ugye az ELTE esetében van azért egy olyan bukéja is a dolognak, hogy nagyon sok jelenlegi kormánytag, helyettes államtitkár, államtitkár az ELTE-n végzett, tehát van valamilyen kötődése az egyetemhez. Úgyhogy abban is bízunk, hogy azért mégiscsak köti őket valami hozzánk. Most van olyan kormánytag is Navracsics Tibor személyében, aki docensként ELTE-munkavállaló és tart órát nálunk, ő maga látja minden hónapban, hogy mekkora az a bér, ami odaérkezik, tehát kifejezheti a szolidaritását a kollégái felé azzal is, hogy aláírja a nyílt levelet. Még mindig alá lehet írni.

Talán éppen te fogalmaztál úgy, hogy az élet- és munkakörülményeitek tudatos züllesztésével zsarol titeket az állam. Az ELTE-n mire megy ki a játék, a kivéreztetésre?

Ez nem az ELTE ellen irányuló akció, azt gondolom, ugyanis ez egy általános modell, hogy az állam, mint fenntartó, annak ellenére, hogy az a dolga, hogy a fenntartáshoz elégséges forrásokat biztosítsa a befizetett adóforintokból, bértábla segítségével mesterségesen alacsonyan tartja a béreket. Tehát az, hogy mondjuk a pedagógusok úgy tudtak valamifajta bérreformot, a hosszantartó harcos akcióiknak köszönhetően kiharcolni, hogy közben egyébként elveszítették a közalkalmazotti státuszukat, az annak a jele, hogy ennek ára van. Ez bizonyos szempontból értelmezhető egyfajta zsarolásnak. (…) Az egyetemeknek nem elsősorban az a dolga, hogy munkaerőpiacra képezzenek olyan embereket, akik utána fellendítik a GDP-t. Ez egy érthető szempont és egy érthető igény, és egyébként érthető a diákok szempontjából is, amikor azt nézik, hogy mit fog érni az a diploma a végén, de közben ne felejtsük el, hogy az egyetem gondolkodásra is kell, hogy tanítsa a diákokat. Az órákon elő kell kerülnie azoknak a témáknak, hogy hogyan tudják a diákok a saját helyzetüket megérteni, szemlélni, nem arra rátanítani a diákokat, hogy hogyan tudnak olyan technikai tudásokat összegyűjteni, amiből majd magasabb bérük lesz, hanem ennek van egy tágabb célja, hogy segítsen élni az egyetem azzal a tudással, amit átad. És ennek van, igen, egy anyagi oldala, de van egy önértelmező, a szó legjobb értelmében egy értelmiségképző szerepe az egyetemeknek, és ez maximálisan háttérbe szorult. És tulajdonképpen azzal, hogy egyetemi oktatók és egyéb munkavállalók, oktatást támogató kollégák együtt összefogva rátekintettek most arra, miért olyan a bérhelyzetük, amilyen? És feltették a kérdést: tudnak-e ebben változást eszközölni? Át tudják ennek adni esetleg a fontosságát? Be tudják-e mutatni, hogy ez az ügy miért nem csak az egyetemi oktatóknak, meg az egyetemi dolgozóknak az ügye? Szóval ezzel ilyen szempontból példát is mutatunk a diákoknak, meg a társadalom minden tagjának, hogy nem hagyjuk, hogy a munkáltató olyan helyzetekbe kényszerítsen minket, ami hozzánk méltatlan, hanem keressük azokat a lehetőségeket, amikben másokkal összeállva egységben változást tudunk ebben eszközölni. Nem kell mindent elviselni, amit az emberrel meg akarnak csinálni.

Amikor elkezdődtek a sztrájkpróbálkozások a közoktatásban, azoknak a sikertelenségére az egyik érv éppen az volt, hogy nagyon elnőiesedett ez a szakma, a tanárnők pedig nem kockáztatnak egykönnyen, mert általában a szendvicsgenerációhoz tartoznak, tehát egyrészt még a gyerekeik felnevelésére kell koncentrálniuk, másrészt már a szüleikről is gondoskodniuk kell. Te hogyan látod, tényleg nehezebben állnak ki magukért a nők?

A nők nem egységesek ebből a szempontból, tehát nem lehet általánosságban fogalmazni róluk. Nagyon jó példa egyébként tényleg a pedagógus mozgósítás, meg a pedagógus akció, hiszen ott nagyon karakán, nagyon határozott, nagyon cselekvő női szereplőket láttunk a nyilvánosságban is, és hát persze aztán a számtalan iskolában is, akik összeálltak és beleálltak akár a polgári engedetlenségbe, akár a sztrájkba. Tehát ez jól mutatja azt, hogy itt azért az egyéni döntésnek és az egyéni cselekvésnek is van mozgástere. Más kérdés, hogy egyébként az a környezet, az a társadalomszerkezet, amiben benne van az egyén, tulajdonképpen mekkora mozgásteret biztosít az embernek. Hogy tényleg kockáztatja-e az állását mondjuk egy kistelepülésen, ahonnan nem egyszerűen csak az a szempont, hogy nem akar átbuszozni a szomszéd településre, ha egyáltalán ott lenne iskola, ahol fogadnák, hanem, hogy ha mondjuk gyereke van, vagy gondoskodási feladatai, akkor egyáltalán meg tudja-e szervezni, hogy akár nulladik órára, reggel hétre átérjen a másik településre. Miért lenne autója? Meg tudja-e finanszírozni magának mondjuk az autót? Mert ugye tömegközlekedésre ne számítson… Gyakran nincs meg körülötte az a feltételrendszer, amiben egyéni döntés lenne, hogy beáll-e a mozgalomba és beáll-e a sztrájkba. Úgyhogy ebből a szempontból nem egyszerűen csak a nemi viszonylatai számítanak, vagy a nemi hovatartozása számít valakinek.. Én nagyon vártam azt, hogy a pedagógussztrájkok idején mikor lesz mondjuk szolidaritási informatikus sztrájk. Hogy a férjek kiálljanak a feleségeik mellett, hogy megmutassák azt, hogy van közöttük egy olyan szolidaritási kapocs, ami a másiknak lehetővé teszi, hogy a saját érdekeiért kiálljon. Ilyen típusú kiállások még váratnak magukra, de azt gondolom, hogy minél többet tudunk ebből megjeleníteni, akár szociológusként, akár mozgalmárként, akár egyszerűen érintett dolgozóként ezekből a viszonyokból, akkor emberek magukra ismernek ezekben a lehetőségekben.

PAPP KATALIN: VALÓBAN MAJDNEM EGYMILLIÓ NYUGDÍJAS ÉL A LÉTMINIMUM ALATT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2024.03.16.


Az 1990-es évektől többször változtattak a nyugdíjszámítások rendszerén, majd megszűnt az önálló nyugdíjkassza, így átláthatatlanná vált a rendszer. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) soros elnöke szerint többek között ez magyarázza, hogy Magyarországon több, mint 900 ezer nyugdíjas él a létminimum alatt. Papp Katalin azt sem tartja helyénvalónak, hogy Orbán Viktor sokszor úgy beszél a nyugdíjemelésekről, illetve a 13. havi nyugdíjjakról, mintha azokkal szívességet tenne az időseknek.


A nyugdíjrendszer változtatásai közül melyik okozta a legnagyobb problémát?

Annyiszor változott a nyugdíj számításának rendszere 1990 óta, hogy a 2010 utáni legsúlyosabb változtatás előtt is rendszeresen hátrányt szenvedtek az idősek emiatt. A legnagyobb problémát az okozza, hogy a Fidesz-kormány 2012-ben úgy változtatta meg a nyugdíjtörvényt, hogy megszüntette a vegyes – svájci – indexálást. Ugyanis addig fele-fele arányban vették figyelembe a bér és az infláció növekedését a nyugdíjemelésnél, de azóta már csak az inflációt. Ehhez jött még, amikor 2015 körül „szárnyalt” a gazdaság – hiszen ömlöttek az országba az uniós pénzek, nagy számú beruházás történt –, és a bérnövekedés bizonyos rétegeknél megugrott. Emelkedett a minimálbér is. Emiatt pedig – miután a nyugdíj csak az inflációt követte, az idős emberek továbbra is lemaradtak, hiszen az emeléssel csak a korábbi szintet tartották meg, míg a bérek azon felül emelkedtek. Ezért jelentősen kinyílt az olló: éppen a legrászorultabbakat érintette legrosszabbul az inflációkövető nyugdíjrendszer bevezetése. Bár a kormány azt állítja, hogy a nyugdíjak reálértéke változatlan maradt, végül csak azok jártak jobban, akiknek az ellátása az átlagnyugdíj feletti, a nagy többség viszont nem.

Mennyire nőtt meg a különbség az 1990-es évek körül nyugdíjazottak és a 2015 után nyugdíjba vonulók nyugdíja között?

Ugyanazon életút után, azaz ugyanolyan beosztás, évek száma, kvalitás után, minél később ment valaki nyugdíjba, mára többszörös a különbség. Konkrétan említhetek egy anomáliát: a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnökségében van olyan, aki nagyon magas beosztásból ment nyugdíjba a ’90-es években. Most már túl van a 80. életévén. Az ő titkárnője mintegy 15 évvel utána lett nyugdíjas, és háromszor annyi nyugdíjat kap. Emiatt látható például az átlagnyugdíj összegét vizsgálva is, hogy az újonnan megállapított nyugdíjak minden évben felfelé húzzák az értéket, míg a régebb óta nyugdíjasok többnyire ennél alacsonyabb összegű ellátásban részesülnek. Gyakorlatilag a nyugdíjazás idején megállapított nyugdíj konzerválódik...

„MOST MÉG TART AZ ÁLOM, AZTÁN MAJD MEGLÁTJUK” – VIDEÓNKON MAGYAR PÉTER ÉS TÁMOGATÓI ZÁSZLÓBONTÁSA

24.HU VIDEÓ
Riporterek: BÁNSZEGI REBEKA, BICSAK BOGLÁRKA
2024.03.16.


Magyar Péter az utóbbi hónapokban párhuzamosan robbant be a magyar közösségi platformokra és a közéletbe. Bár a kegyelmi botrányt követő interjújában még nem látta magát politikusként, március 15-én, első nyilvános tömegrendezvényén bejelentette, hogy pártot alapít. Az Andrássy út Bajcsy-Zsilinszky út és Opera közötti részét teljesen megtöltött tömeg résztvevőit Varga Judit volt férjének hitelességéről, NER-es múltjáról és a vele szembeni elvárásokról kérdeztük, a főszereplőt pedig a többi között a rendezvény anyagi hátteréről.

SZALMA BOTOND: ÁLKERESZTÉNYEK VEZETIK AZ ORSZÁGOT – KOMPORSZÁG

KOMPORSZÁG
Szerző: MAGYAR HANG
2024.03.15.



A Kereszténydemokrata Néppárt nem menthetetlen, hanem halott. Amikor próbáltam változást elérni a pártban, akkor még menthető lett volna, ma már nem az. Álkeresztények vezetik az országot, akik pedofíliát takargattak – jelentette ki Kompország című műsorunkban Szalma Botond, a KDNP volt budapesti elnöke, akit 2014-ben kizártak a pártból, mert elindult a Fidesz jelöltje ellen az újpesti polgármester-választáson. Szalma, aki jelenleg a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Néppárt alelnöke és kampányfőnöke, azt is elmondta, bár ízléstelennek tartja, hogy a DK óriásplakátokon megszentségteleníti az Isten, Haza, Család jelmondatot, mégis gond nélkül megtehetik, mert ehhez az alapot a mostani kormánypártok adták, akik se nem keresztények, se nem demokraták, a DK politikusai pedig nem hívő emberek. 

- Szerinte eléri a Mindenki Magyarországa Néppárt az 5 százalékos küszöböt az európai parlamenti választásokon? 
- Mit csinál majd Brüsszelben, ha sikerül mandátumot szereznie? 
- Hitelesnek tartja-e Magyar Pétert, egyedül van, vagy áll valaki mögötte? 
- Miért nem jó, hogy állami szintre emelték a hitoktatást? 
- Miért felelős a nemzet sorsáért a magyar értelmiség, és miért rettegnek hangot adni véleményüknek a magyar emberek?

„RECSEG-ROPOG A NER!” / KONKRÉTAN RÓNAI EGONNAL – KÓCZIÁN PÉTER

ATM MAGYARORSZÁG / KONKRÉTAN
Műsorvezető: RÓNA EGON
2024.03.15.



Az egykori újságíró, televíziós mai üzleti tanácsadóként, coachként dolgozik - és elemzi a politikai életet. Orbán Viktor magyarázattal tartozik és nem csak a saját szavazóinak - állítja Kóczián Péter.

De miért nem tud vagy akar a kegyelmi üggyel szembenézni? Mit tesz a zuhanó kormányzati népszerűség idején az ellenzék? Egyáltalán, kik a komolyan vehető szereplők? Dobrev Klára? Vagy Donáth Anna? Esetleg a Kutyapárt? Vagy Magyar Péter? És mi vár a NER-re, ha megroggyan a támogatás, ha elfordulnak a biztosnak vélt szavazók? És persze mi vár az országra?

Ezekre a kérdésekre keresi a választ Rónai Egon beszélgetése!


„SZENTKIRÁLYI ALEXANDRA A KORMÁNY KÖVETKEZŐ NŐI ÁLDOZATA” – RIPORT KARÁCSONY KAMPÁNYNYITÓJÁRÓL

HVG VIDEÓ
Szerző: HVG
2024.03.15.



Mit jelent az, hogy „Budapest köztársaság”? Jobb-e most a fővárosban élni, mint öt éve? Veszélyes kihívó-e Szentkirályi Alexandra, és veszélyes lehet-e Vitézy Dávid? Erről kérdeztük a főpolgármester március 15-i eseményének résztvevőit.

PÁRTOK ÉS ÁRTÓÜK

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2024.03.13.


Csak a baj van velük.
Megmondják a civilek is, akik a CivilPárt tagjaiként csak a csillagok kedvező együttállása esetén jutnak oda a húsosfazékhoz:
De a csillagok sehogy se akarnak nekik kedvezően összeállni, pedig a vöröset már le is törölték, hogy egyszerűbb legyen a feladat.
Csodálkozásra persze nincs ok, hiszen a torta nem lesz nagyobb, sőt.
Ezek a civilek meg piszkosul erőszakosak, kizabálnák a fínom mócsingokat abból a kajából, melynek elosztásáról Nagyurunk már önfeláldozóan gondoskodni méltóztatott.
A pártok meg egy hangyafaxnyi lépésre vannak attól, hogy nettó költségvetési befizetők legyenek, a világon elsőként.
Hogy a Fidesz nem?
Ja, hát ez azért van mert a Fidesz nem párt, hanem maga a szervezett bűnözés.
Nem, nem a Józsi meg a Jolán néni a bűnöző, akik részben a hatalomhoz húzás miatt, részben megélhetési okokból Fidesz-szavazók (nem, nem azért, mert genetikailag cselédek, pfuj, még a gondolat is borzasztó - egyébként sem genetikázunk, mert az már mejdnem olyan, mint a genderezés...), ők még katonák se lehetnének Rogán caporegime csapatában, ők a morzsák haszonélvezői.

De az azért nem nélkülöz némi pikantériát, hogy egy társadalom, mely önmagát - elvileg - a pártok tevékenységén alapuló angolszász tipusú parlamentarizmus keretei között határozza meg, ilyen vehemensen utálja a pártokat, mint a mi társadalmunk.
Oka van ennek, ez pedig a társadalom sajátosan magyar fejlődése, mely valahogy úgy van a hatalmi kínálattal, mint a nők a turiban - az a jó, ha mások száz levetett rongya közül lehet választani, míg ha mondjuk a kínálat egy Diorra és egy Guccira szűkülne, hát az maga lenne a tragédia.
Különben is, ízlések és pofonok ugye, ha valakinek BOSS kell, hát találja meg a kínálatban, ha jó volt az SS-nek, jó lesz nekünk is!

Régen egy pártban azok csoportosultak akik a világról azonos, vagy egymáshoz nagyon hasonlóan vélekedtek, ettől lett elvtárs az elvtárs.
A világ közben olyan lett, mint a teknős a viccben - vagy valami, vagy megy valahová, de épeszű ember már nehezen igazodik el rajta.
Egy biztos, hogy az ideológiáknak átmenetileg beáldozott, talán azért, mert túl sok ember halt meg értük és miattuk - és itt a vallásokat is ideológiaként kéretik kezelni.
Viszont a pártok elkezdtek vallási szervezetként viselkedni, a puszta hatalomvágyon kívül kevés elképzelésük van az általuk kívánatosnak vélt társadalomról, saját pápákkal (na jó, sekrestyésekkel) rendelkeznek, akiket gondolkodás nélkül illik követni a megkövezés és keresztrefeszítés ódiumával fenyegetve.
Azt remekül hirdetik, hogy mit "nem", de arról keveset szólnak, hogy mit "igen".
Természetesen a szinte középkori szinten manipulált tömegeknek ez nem is hiányzik, ők egyszerűen csak jól akarnak élni - érts ezen bármit, mi szem-szájnak ingere.
Talán elhamarkodott kijelenteni, de megítélésem szerint a pártok és a pártok küzdelmén alapuló társadalmi berendezkedés felett eljárt az idő, a mai állapotában talán jobb is lenne helyette valami más, valami új, valami ésszerű.
Nincsenek illúzióim, túl sok hatalommal rendelkező ember érdekelt a mai rendszer fenntartásában, és amióta a főniciaiak feltalálták a pénzt, azóta tudjuk, hogy az beszél, a kutya meg ugat...

A KUTYAPÁRT EGY RAKÁS CSALÓDOTT ELLENZÉKINEK LETT A MENTSVÁRA

TELEX VIDEÓ
Szerző: TELEX
2024.03.15.



Mozgalmas hete volt Kétfarkú Kutya Pártnak, a társelnökök lemondtak, majd egy nappal később bejelentették, hogy mégis maradnak. A március 15-ei rendezvényükön a résztvevőket kérdeztük, hogy mit szólnak a lemondáshoz és ahhoz, hogy a viccpárt komoly szervezetté válhat.

"MÉG ÉLETEMBEN NEM VOLTAM TÜNTETÉSEN, DE, MONDOM, IDE KIJÖVÖK" - VIDEÓ MAGYAR PÉTER TÜNTETÉSÉRŐL

HVG VIDEÓ
Szerző: HVG
2024.03.16.



"Nem igazán Magyar Péter győzött meg minket, hanem a magyar kormány, hogy itt kell lennünk" - ilyen vélemény is elhangzott azon a március 15-iki tüntetésen, amelyet Magyar Péter szervezett az Andrássy útra. A hvg.hu tudósítása.

BALOG ZOLTÁN MAJDNEM OLYAN HÜLYE, MINT BIDEN – AZ ORBÁN-BESZÉDEN KÉRDEZTÜK A KÖZÖNSÉGET

HVG VIDEÓ
Szerző: hvg.hu
2024.03.15.



Balog Zoltán majdnem olyan hülye, mint Biden – az Orbán-beszéden kérdeztük a közönséget.

MAGYAR PÉTER: EZ EGY VÁLSÁGTÜNET, HOGY ÉN EGYÁLTALÁN ITT LEHETEK

INDEX
Szerző: INDEX
2024.032.16.



Csak néhány hete robbant be a hazai közéletbe, de máris több tízezres rendezvényt hozott össze Magyar Péter. Az egykori igazságügyi miniszter volt férje március 15-ei zászlóbontásán bejelentette, hamarosan egy új, középutas pártot alapít, amellyel a tervek szerint már a közelgő európai parlamenti választáson is megmérettetné magát. Az esemény résztvevőit az ő politikai porondra lépéséről, Magyart pedig a jövőbeli elképzeléseiről kérdeztük.

„VALAMI ÚJ TALÁN EZ AZ EGÉSZ, MUSZÁJ HINNI BASZKI” – ILYEN VOLT MAGYAR PÉTER ZÁSZLÓBONTÁSA

TELEX
Szerző: TELEX
2024.03.16.



Van aki messiást, mások őszinte és hiteles embert látnak Magyar Péterben, aki egy új, középen álló harmadik erő megalapítását jelentette be március 15-én. A NER kötelékéből alig több mint egy hónapja kilépő Magyart Fideszesek, ellenzékiek és bizonytalanok is elmentek megnézni.

„MAGYAR PÉTER EGY SZAKMÁT VESZTETT STRICI” – FIDESZES ÜNNEPLŐK A POLITIKAI BOTRÁNYOKRÓL | 24.HU

24.HU
Szerző: 24.hu
2024.03.15.



A kegyelmi botrányról, a gyermekvédelem állapotáról és Magyar Péterről kérdeztük a kormánypárti megemlékezőket Orbán Viktor beszéde előtt a Múzeum körúton.

MAGYAR PÉTER EGY SÉRTETT SEGGFEJ – FIDESZES MEGEMLÉKEZŐKET KÉRDEZTÜNK

TELEX
Szerző: TELEX
2024.03.15.



Két év után újra a Nemzeti Múzeumnál mondott beszédet Orbán Viktor március 15-én. Hívei nem félnek Magyar Pétertől, és szerintük aki a kegyelmi ügy miatt elpártolt a Fidesztől, az nem is volt soha igazi fideszes.

MAGYAR PÉTER: A KARMELITÁBAN REMEGNEK

MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG
2024.03.16.



Villáminterjú a pénteken zászlót bontott Magyar Péterrel. Van-e már pártja? Kik segítenek neki? Keresték-e a Fideszből? 

A riporter Albert Enikő.

„AZT VÁROM, HOGY MEGVÁLTOZATJA EZT A MOCSKOS APÁTIÁT, AMIBE ZÜLLÖTT EZ AZ ORSZÁG” - MIT GONDOLNAK A REMÉNYKEDŐK, MIT A KÉTKEDŐK?

444.HU
Szerző: 444.HU
2024.03.16.



Mit gondolnak a reménykedők, mit a kétkedők? Fideszes múlt után szavaznának-e Magyar Péterre az ellenzékiek? A zászlóbontás résztvevőit kérdeztük.

FIDESZ-KREATÚRÁT LÁT AZ ELLENZÉK MAGYAR PÉTERBEN

MOBIL NÉPSZAVA
Szerző: MOBIL NÉPSZAVA
2024.02.28.



A kegyelmi botrány farvizén nyilvánosság elé lépett Magyar Péter interjúiban a NER bugyrai mellet arról is beszélt, hogy az ellenzék egy részét is a Fidesz, illetve az Orbán-kormány irányítja. Erről és Varga Judit volt férjének esetleges pártalapítási szándékáról is kérdeztünk ellenzéki politikusokat a Főváros Közgyűlésben.

MAGYAR PÉTER AZ EGYENES BESZÉDBEN: EZ A KORMÁNY DEMOKRATIKUS ÚTON LEVÁLTHATÓ

ATV / EGYENES BESZÉD
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2024.03.13.



Magyar Péter szerda este az ATV Egyenes Beszéd vendége volt. Szöllősi Györgyinek Magyar elmondta, hogy még nincs eldöntve, milyen formában kísérli meg a politikai szerveződést. Lehetséges, hogy egy már létező kispárt színeiben indul el, de az is opció, hogy saját pártot alapít. Hozzátette, hogy amit most csinál, az egy "one man show", amit nem lehet sokáig bírni, ezért szüksége van egy csapatra. 

Szó eset arról is, hogy a március 15-én zászlóbontásra készülő Magyar azt kérte Kubatov Gábortól és Rogán Antaltól, hogy tartózkodjanak a titkosszolgálati módszerektől és ne küldjenek huligánokat az ünneplők provokálására.

VOKS 2024 – MAGYAR PÉTER-JELENSÉG: A FIDESZNEK VAGY AZ ELLENZÉKNEK OKOZ NAGYOBB FEJTÖRÉST?

ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2024.03.12.



A VOKS 2024 vendégei Ceglédi Zoltán politikai elemző és Hont András újságíró.