A töredékéért tanítanak és kutatnak az állami egyetemek dolgozói annak az összegnek, amit szakmájukkal a piacon kereshetnének. Az ELTE és a BME munkatársai megelégelték ezt a helyzetet, és közösen követelnek magasabb fizetéseket.
2024. február 29., csütörtök
A ROMÁN MINIMÁLBÉRREL VERSENYEZ EGY EGYETEMI OKTATÓ ALAPBÉRE
A töredékéért tanítanak és kutatnak az állami egyetemek dolgozói annak az összegnek, amit szakmájukkal a piacon kereshetnének. Az ELTE és a BME munkatársai megelégelték ezt a helyzetet, és közösen követelnek magasabb fizetéseket.
KÖTÖTTFOGÁS 284. – SZÖRÈNYI ORBÁNRÓL: CSAK NEHOGY ELÜSSE EGY AUTÓ
Műsorvezető:
2024.02.29.
Szörényi Levente aggodalmai. Balog Zoltán még mindig nem érti. Demeter Szilárd a kultúra ura. Navalnij halála – csak a Fidesz nem. Ezek voltak a február 29-i Kötöttfogás témái. Akik megvitatták őket: Csintalan Sándor, Pörzse Sándor, Dévényi István és Reichert János.
A FÜGGETLEN SAJTÓ MINT ELLENZÉK 1-2.
Moderátor: TERDIK ROLAND
2024.02.29.
Bosszút áll-e a kormány a sajtón a kegyelmi botrány miatt? Befolyásolja a független média az ellenzéki politikusokat? Megmondja-e, hogy kire szavazz? Van öncenzúra? Mire való az atombomba? Lesz-e sajtóösszefogás?
Beszélgettek:
Moderált: Terdik Roland (MKKP) Operatőr és vágó: Kasper Dániel
A felvétel a Három Hollóban készült 2024. február 26-án.
AZ ORBÁN-KORMÁNY AZT IS TITKOLJA, HÁNY HONOSÍTOTT ÁLLAMPOLGÁRA LETT MAGYARORSZÁGNAK, DE MAGYARIGAZOLVÁNNYAL ÉVENTE 12 UTAZÁST INGYEN AD NEKIK
Szerző: GÁL MÁRIA
2024.02.29.
A felnőttkorú romániai magyar lakosság 61 százaléka rendelkezik magyar állampolgársággal, 18 százalék tervezi igényelni azt, 19 százalék továbbra is elzárkózik a lehetőségtől, derült ki az Eurotrans Alapítvány megrendelésére készített friss felmérésből. Az RMDSZ alapítványa a romániai magyarok magyar állampolgársághoz fűződő viszonyát, terveit, valamint a támogatási lehetőségek igénybevételének gyakoriságát és hajlandóságát mérte fel.
A megrendelő közleménye szerint jelentősen csökkent a kettős állampolgárságot nem igénylők aránya a korábbi kutatási eredményekhez képest.
Hogy számszerűen hány romániai magyar rendelkezik magyar állampolgársággal, azt nem közölték. A népszámlálás 1 002 200 magyart mutatott ki, a felnőttkorúak száma nem ismert. Az állampolgársággal járó kedvezményeket viszonylag kevesen veszik igénybe: az anyasági támogatást 16, a babakötvényt 12 százalék igényelte.
A státustörvényként emlegetett kedvezménytörvény biztosította, „Szülőföldön magyarul” elnevezésű nevelési-oktatási támogatás viszont szélesebb körű, ezt a helyi magyar oktatási intézményekben tanuló gyerekek után kapják szüleik. A válaszadók 57 százaléka állította, hogy ő vagy valamely közeli családtagja igényelte ezt az elmúlt években. Az ugyanezen törvény alapján Magyarország területén igénybe vehető utazási támogatás lehetőségével 6 százalék élt.
A közlemény emlékeztet, hogy az utazási támogatások március 1-jétől bővülnek a magyarigazolvánnyal rendelkező külhoni állampolgárok számára és arra is, hogy az Eurotrans 38 erdélyi irodájában továbbra is igényelhető mind a magyar állampolgárság, mind a magyarigazolvány.
Magyarországon érthetetlen okokból kormányzati titoknak számít, hogy a 2010. május 26-án megszavazott új állampolgársági törvény alapján egyszerűsített honosítással hány új állampolgárral bővült a nemzet. Évek óta csupán annyit hangoztatnak a kormány képviselői, hogy meghaladta az egymilliót a magyar állampolgárságot szerzők száma. Csakhogy az egymilliomodik külhoni magyar 2017. december 16-án a Sándor-palotában tette le az állampolgársági esküt ünnepélyes keretek között, s az illetőt Áder János államfő, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is köszöntötte.
Azóta nem közölnek konkrét adatot, lapunk többszöri próbálkozás után sem kapott választ sem a Belügyminisztériumtól, sem a Miniszterelnökségtől, sem a folyamatért felelős Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől az egyszerű kérdésre, amelynek magától értetődően nyilvánosnak kellene lennie...
MATOLCSY SZÓLT, NAGY MÁRTON VISSZASZÓLT...
Szerző: Népszava
2024.02.29.
Nyilvános szócsata zajlik a jegybankelnök és korábbi beosztottja közt.
SZEMTANÚ SZEDI ÍZEKRE PUTYIN HAZUGSÁGAIT – A NYUGAT NEM SZEGTE MEG SEMMILYEN ÍGÉRETÉT
Szerző: JESZENSZKY GÉZA
2024.02.29.
Az ukrajnai háború második évfordulója kapcsán ismét kiújult a vita a felelősség kérdéséről. Vlagyimir Putyin minapi interjúja nyomán az álláspontját támogatók újfent arra hivatkoznak: az Egyesült Államok és a NATO provokálta ki Ukrajna megtámadását, amikor Oroszország „jogos biztonsági igényeit figyelmen kívül hagyva” úgymond folyamatosan terjeszkedett Kelet felé. A magyar NATO-csatlakozás egyik kulcsszereplője volt Jeszenszky Géza, Antall József külügyminisztere, aki személyes emlékeken is alapuló írásában most felidézi: Oroszország a katonai szövetség egyik bővítési hulláma ellen sem tiltakozott. A NATO pedig olyannyira figyelt az orosz érzékenységre, hogy eleinte fel sem akarta venni a kommunizmustól frissen szabadult államokat, 2008-ban pedig Moszkva miatt utasította el Ukrajna felvételét. A NATO–Oroszország-történet tényszerűen.
Az ukrajnai háború kitörésének második évfordulója környékén világszerte újra felvetődött a felelősség kérdése. Tucker Carlson amerikai újságíró Vlagyimir Putyinnal készített jó kétórás interjúja is jórészt e kérdés körül forgott – az orosz elnök sajnos akadálytalanul ismételgethette propagandagépezete állításait. Putyin hosszasan kifejtette tételét, amely szerint „Oroszország legnagyobb hibája a Szovjetunió bukása után az volt, hogy megbízott a Nyugatban.” Sajnos ezt nemcsak az interjú sok millió nézője hiszi el, hanem rangos elemzők, sőt politikusok is.
Putyin apologétái a Kreml agresszivitását és az Ukrajna ellen 2014 óta folyó háborút a NATO keleti bővítésével magyarázzák, és azt az Egyesült Államok nyakába varrják. Pedig már az évszámokkal is baj van: a keleti bővítés két szakaszban, 1999-ben és 2004-ben történt, és mindenekelőtt a tagságra vágyók küzdötték ki. A NATO csak nehezen engedett kérésüknek, Oroszország pedig nem indított háborút a bővítés megakadályozásáért és egyéb retorzióval sem élt. Sőt: a NATO-bővítés első köre után Putyin elnök George Robertsonnak, a szervezet főtitkárának még azt mondta, hogy kész belépni a katonai-politikai szövetségbe. A 2001. szeptember 11-i terrorista merénylet után teljes támogatásáról biztosította az ifjabb Bush elnököt. Akkoriban még nem mondott olyanokat, hogy 1990-ben, Németország egyesítésekor Baker amerikai külügyminiszter, vagy maga Bush elnök ígéretet tett a megszűnőben lévő Varsói Szerződés (VSZ) tagállamainak az Atlanti Szövetségen kívül tartására. (Baker ezt maga is cáfolja.) Lehet ma eltérően emlékezni, ki mit mondott 1990 elején, de az a perdöntő, hogy semmilyen írásos nyoma sincs az orosz elnök által emlegetett ígéretnek, kötelezettségvállalásnak. A Németországgal kapcsolatos végleges rendezésről szóló „Kettő plusz négy”-szerződést 1990. szeptember 12-én írta alá az NSZK, az NDK, a Francia Köztársaság, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok.
Sem ez, sem más szerződés nem tartalmazza a NATO bővítésének tilalmát...
MIKÖZBEN MEGINT ÉS ÚJRA HALLGAT A TELJES SZAKMA (NÉHÁNY KIVÉTELTŐL ELTEKINTVE), VALAMINT AZ EGÉSZ MAGYAR ÉRTELMISÉG (UGYANCSAK NÉHÁNY KIVÉTELTŐL ELTEKINTVE), HALLGAT ÉS ELHALLGAT, TUDOMÁSUL VESZ ÉS RÁBÓLINT...
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.02.29.
Nem lesz pontos az idézet, de emlékeim szerint valahogy úgy hangzott Van Gogh talán valamelyik levelében papírra vetett mondata, hogy bőven elég az apró színekre odafigyelni, mert ezekből válik igazán érthetővé a feltárulkozó világ, avagy csak az apró színekre kell figyelni, mert ezek teszik igazán láthatóvá a világot. (Röhej, hogy még franciául is tudni vélem a mondatot, mintha talán egy kiállítás valamely kísérő feliratán olvastam volna, de persze nem lelem sehol: „Il suffit de prêter attention aux petites couleurs, car ce sont elles qui font vraiment apparaître le monde", avagy „Il suffit de regarder les petites couleurs, car elles rendent le monde vraiment visible" – és még ezer lehetséges változat…)
SOK SEBBŐL VÉRZIK A GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁS - SZILVÁSI LÉNA A KLUBRÁDIÓBAN
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2024.02.29.
A Reggeli személy 2024 február 28-i adásában Para-Kovács Imre vendége Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője volt.
FACT-CHECK: AZ OROSZ-INDIAI OLAJBIZNISZ BIZONYÍTJA, HOGY A SZANKCIÓK NEM MŰKÖDNEK, AHOGY SZIJJÁRTÓ MONDJA?
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2024.02.29.
Túlzó adatok, keveredő fogalmak, csúsztatások jellemzik a külügyminiszter parlamenti felszólalását, amivel azt próbálta alátámasztani, hogy az Oroszország elleni szankciók nem működnek. De azért kár lenne úgy tenni, mintha nem lenne jelentős igazságtartalma is annak, amit Szijjártó Péter felvázolt az orosz–indiai–EU kereskedelmi útvonalról.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ismét arról beszélt a parlamentben, hogy a szankciók kudarcosak. Mindezt az Instagramra is kiposztolta. Állítását India példájával igyekezett igazolni, a szöveg így szólt:
„Oroszország 2022-ben 0,1 százalékkal részesült India olajimportjából, ma 35 százalékkal. Korábban az Európai Unió nem importált, vagy alig importált olajat Indiából. Ma az Európai Unió India elsőszámú vásárlója kőolaj tekintetében. Akkor működnek a szankciók, vagy nem működnek? Mi az eredmény? Az oroszok eladják az olajat, mi európaiak meg megvesszük drágábban. Hát, ez aztán, mondhatom, remekül működő intézkedéssorozat."
A miniszteri közlés ugyan rámutat egy valós folyamatra, ezért természetesen nem érdemes úgy csinálni, mintha a külgazdasági és külügyminiszter állításában ne lettek volna igazságelemek, de tényellenőrzésünk alapján pár fontos kiegészítést mindenképpen érdemes tenni.
Van ilyesmi folyamat, csak nem így
Az alapállításban annyi mindenképpen valós, hogy ahol nincsen érvényben orosz importkorlátozás (Latin-Amerika, India, Indonézia), ott ki is használják a helyzetet. Elsősorban feldolgozott termékként, például dízelként eladják Európának az orosz eredetű anyagot. Vagy ha erre korlátozás van, egyszerűen cserélnek, a hazai piacra eladják az orosz eredetű anyagot, a kapacitásaik eddigi termelését pedig exportálják.
Ám a Szijjártó által idézett számok nem stimmelnek.
Az indiai olajimportból az orosz részesedés mélypontja ugyan még 2022-ben is lehetett 0 közeli, de ez legfeljebb egy hónapra, januárra volt igaz, utána India már két számjegyű százalékban importált orosz olajat.
Hasonlóképpen 35 százalék is volt az indiai importon belül az orosz olaj, de ez nem friss adat, hanem mindössze 2023 júliusára lehetett igaz, akkor India napi 1,99 millió hordót importált Oroszországtól, ez viszont azóta 1,5 millió hordó alá esett. erről a Nikkei Asia linkelt cikkében is írt, a pontos adatokból pedig jól látszik, hogy 2023-ban nem 35, hanem 30 százalékos volt az orosz eredetű indiai import (ez is nagy szám, Irak és Szaúd-Arábia előtt Oroszország volt a legnagyobb indiai olajbeszállító, India amúgy 30 országból importált) viszont azóta nagyon, több mint a felére visszaesett már az indiaiak vásárlása Oroszországtól.
Végül még egy fontos pontosítás: az Európai Unió nem kőolajat vesz Indiától, hanem olajból finomított termékeket (a Reuters cikkében nem „crude oilt”, hanem fuelt„ veszünk), elsősorban dízelt. Ez nem ugyanaz.
Nem csak annyi történik, hogy kerülőúton és drágán veszi meg Európa az orosz olajat, hanem Indiában valós üzleti tevékenység, olajfinomítás is történik.
De természetesen ettől még igaz, hogy amennyiben közvetlenül vennénk orosz dízelt, annak kisebb lenne az ára és a környezeti terhelése. Pletser Tamás, az Erste Bank olajipari elemzőjével tekintettük át a valós folyamatokat...
„HA NEM LESZ NÉPSZAVAZÁS, AKKOR ORBÁN VIKTOR A POFÁNKBA HAZUDOTT” | 24.HU
Szerző: 24.HU
2024.02.29.
Januárban derült ki, hogy akkumulátoripari beruházásra készül a szlovén Andrada cég Sóskúton. Az utóbbi hetekben a környéken több településen is fórumokat, tiltakozó akciókat szerveztek, a kedélyeket pedig tovább borzolta, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítené át a fejlesztést. Kedden egy sóskúti demonstráción, szerdán egy érdi lakossági fórumon jártunk, és elkaptuk egy sétálós interjúra a térség kormánypárti parlamenti képviselőjét is.
ORBÁNÉK SOKMILLIÓNYI ONLINE HIRDETÉSSEL ÁRASZTOTTÁK EL KÖZÉP-EURÓPÁT AZ ŐSZI VÁLASZTÁSI SZEZONBAN
Szerző: PANYI SZABOLCS
2024.02.29.
Vannak azonban arra utaló jelek, hogy a magyar kormány nemcsak megnyilatkozásokban, hanem magyar állami eszközökkel, magyar adófizetői pénzen is megpróbálja alakítani külföldi országokban a közbeszédet, ráadásul több esetben mindezt választási kampányok idején teszi.
2023 őszén a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Youtube-on összesen hét európai uniós országban futtatott az illegális migráció veszélyeiről szóló videós kampányokat, melyek összesen 8,35-9,7 millió alkalommal jelentek meg felhasználók képernyőjén, derítette ki a Direkt36 és a VSquare.org a Google online hirdetésekről közzétett adatbázisának elemzésével. A hét országból két esetben – Szlovákia és Lengyelország – a hirdetések parlamenti választások hajrájában kezdtek megjelenni, további két esetben – Németország és Olaszország – pedig akkor futottak a reklámok, amikor ott tartományi és helyi zajlottak.
Az országok lakosságszámával arányosítva a Rogán Antal vezette Kabinetiroda kampánya Szlovákiában volt a legintenzívebb, ahol a hirdetések 1,6-1,8 millió közötti online megjelenése a lakosság 29-33 százalékát érhette el elméletben – a Google adatbázisának magyarázata szerint ugyanakkor egy felhasználónak többször is megjelenhet ugyanaz a hirdetés. Ezek az online hirdetések azokat az internetezőket érhették el, akik YouTube-oznak és ott nem kapcsolták ki a reklámok megjelenítését, illetve akiket közülük életkori, földrajzi, érdeklődési stb. szempontok alapján a magyar kormány célcsoportként kiválasztott.
Egy online politikai hirdetési kampányokban nemzetközi tapasztalattal rendelkező szakember szerint a hozzáértő hirdetők úgy állítják be a hirdetéseket, hogy azok egy felhasználónak 5-7 alkalommal jelenjenek meg, mert ilyenkor hatékony a reklám...
TÖBB ÁLLAMI SZERVET IS ELMARASZTALT A BÍRÓSÁG A GÖDI TOPHÁZ ÜGYÉBEN
Szerző: FŐDI KITTI
2024.02.28.
Az állami fenntartású intézményben a fogyatékkal élő 220 lakó esetében számolt be súlyos jogsértésről 2017-ben a Validity Alapítvány, az antidiszkriminációs pert is ők indították el.
Az elsőfokú ítélet szerint súlyosan sérült az otthonban élők szabadsághoz, emberi méltósághoz, egészségügyi ellátáshoz, valamint oktatáshoz való joga. Az alapítvány azután fog dönteni a fellebbezésről, hogy megkapják az ítéletes írásos formáját. A Validity szerint a bíró kiemelte, hogy az állami szervek nem látták el megfelelően a feladataikat.
Az SZGYF, a kormányhivatal és az EMMI “tétlen megfigyelőként” nem tettek azért, hogy a Topházban elhelyezett fogyatékkal élő emberek jogai tiszteletben legyenek tartva, a keresetben szintén említett Belügyminisztériumot, Miniszterelnökséget és a Máltai Szeretetszolgálatot azonban nem tartotta felelősnek a történtekben.
Az ügy előzményei
2017 májusában sokkoló fotókat hozott nyilvánosságra a Validity Alapítvány a gödi Topházban uralkodó állapotokról. A bentlakásos intézményben, ahol majdnem 200 értelmi és halmozottan fogyatékos, folyamatos ellátásra szoruló gyermek és felnőtt él, kegyetlen, embertelen módon bántak a lakókkal. A szervezet 30 oldalas jelentése és a fotók óriási botrányhoz vezettek, aminek az lett a vége, hogy 2018 júliustól a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vette át a működtetői feladatokat.
A sérült gondozottakat gyakran az ágyukhoz kötözték, volt, akit kényszerzubbonyba bújtattak. Sokuk alultáplált volt, másokon kezeletlen nyílt sebeket lehetett látni. A szervezet az otthon azonnali bezárását követelte, az esetről a New York Times is részletesen beszámolt.
A MDAC jelentését 2017. május 3-án hozták nyilvánosságra, másnap az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága közleményt adott ki, ami szerint azonnali, rendkívüli vizsgálatot indítanak az ügyben. Egyúttal azonnali hatállyal felfüggesztették az intézmény igazgatóját...
NEM ÍGÉRHETNEK MÁST, MINT VÉRT, SZENVEDÉST ÉS KÖNNYEKET?
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2024.02.28.
Mi értelme van a cél nélküli szenvedésnek? – többi között ezt a kérdést tette fel a súlyos betegséggel küzdő Karsai Dániel alkotmányjogász videóüzenetében a hétfői parlamenti vitanap kapcsán. Mint mondta, sajnálja, hogy az Országgyűlésnek nem volt fontos az emberek életvégi döntéséről szóló politikai vita, hiszen azt egy zsúfolt nap végén, este 9 órai kezdettel tartották meg.
A parlament előzetes ígérete ellenére, hétfőn nem tartott valódi vitanapot az emberi méltóságról, ami a legfontosabb kérdés hazánkban – írta posztjában a gyógyíthatatlan ALS betegségben szenvedő ügyvéd, alkotmányjogász. Ugyanis a témát a parlament egy előre eldöntött NATO-csatlakozás és köztársasági elnökválasztás utánra száműzte a nyilvánosság korlátozásával. Az ügyben megindult társadalmi párbeszédet ez sajnos semmibe veszi – vélte Karsai Dániel, aki rövid videóüzenetben fejezte ki sajnálatát, amiért a parlamentnek nem fontos a méltósággal befejezett élet. Ahogy mondta, eddig csak az hangzott el, hogy mindenképpen az életet kell védeni. „Orbán Viktor nekünk, halálos betegeknek, akik értelmetlenül hatalmas szenvedésnek vagyunk kitéve, vért, szenvedést és könnyeket ajánlott fel. Mi értelme van a cél nélküli szenvedésnek?” – tette fel a kérdést az alkotmányjogász.
50 ellenzéki képviselő együtt kezdeményezte, hogy a parlament tartson politikai vitát „Az életvégi döntésekről” címmel és témakörben. Eredetileg 2024. február elsejét nevezték meg a vita időpontjául. Indoklásuk szerint az önkéntes, aktív eutanázia kérdése, magyarországi tilalmának kapcsolata az alapvető jogokkal és az alkotmányos alapelvekkel az elmúlt hetekben a közéleti vita egyik kiemelt témájává vált. Kiemelten fontos morális és egyben szabályozási kérdésről van szó, amely potenciálisan minden honfitársunkat érinthet, akár saját maga, akár szerettei révén. Karsai Dániel jogtudós a saját betegségén keresztül szembesítette a nyilvánosságot – benne az Országgyűlést – ezzel a rendkívüli súlyú kérdéssel...
NEM TESZI JOBBÁ A KÖZLEKEDÉST, DE A POLITIKAI CÉLOKAT KISZOLGÁLJA LÁZÁR TARIFAREFORMJA
Szerző: MOLNÁR KRISTÓF
2024.02.28.
Lázár János közlekedési miniszter első nagyobb intézkedése lép életbe, március 1-jén megújul a magyar közlekedés tarifarendszere. Sokaknak olcsóbb lesz az utazás, de emiatt az állam bevételektől fog elesni. Érdemi előrelépés vagy látszatintézkedés a tarifareform? Erről beszélgettünk Spohn Mártonnal, a Közlekedő Tömeg alelnökével.
A podcast rövid tartalmi összefoglalója
Igaza volt Lázárnak, amikor azt mondta, hogy a rendszerváltás óta nem volt ekkora mértékű tarifareform Magyarországon. Ez viszont önmagában minőségileg egy neutrális állítás. Nem jelenti automatikusan, hogy a változás jó is. A kérdés ennél sokkal összetettebb.
A MÁV-ot és a Volánbuszt 2020-ban összevonták, azonban az egységes tarifarendszer azóta sem készült el. Lázárnak azért volt szüksége a tarifareformra, hogy fel tudja mutatni, az integráció nem volt hiábavaló, végre történik valami.
A reform része a budapesti tarifaközösség is, ami egyhónapos üzengetés után Lázár és Karácsony Gergely megállapodásával jött létre. Egyelőre még nem lehet tudni, melyik fél jár majd jól és rosszul az egyezséggel. Azonban a tárgyalások során az Építési és Közlekedési Minisztérium volt információelőnyben, így nehéz nem arra következtetni, hogy Budapest jár majd rosszabbul.
Karácsony a BKK kasszakulcsát is Lázár nyakába akasztotta, ezzel pedig jelentős kockázatot vállalt. Ezt utólag próbálja kezelni, már meg is jelentek a megállókban a BKK-bérlet vásárlására buzdító hirdetések. A fővárosi vezetés politikai értékválasztássá teszi, hogy ki milyen bérletet vásárol.
A budapesti alkut fegyverként is használhatja Lázár. Az önkormányzati kampány közepén kedvezőtlen pénzügyi feltételekkel tehet ajánlatot az ellenzéki vezetésű vidéki városoknak az ország- és vármegyebérletek elfogadására. Ha nem fogadják el a feltételeit, kommunikálhatja, hogy a polgármesterek akadályozzák a megállapodást, annak ellenére, hogy még Budapesten is sikerült megegyezni.
A kerékpáros tarifákat benézte a minisztérium. Két felhasználói csoportot teljesen kihagytak a tervezésből. A vidékiségéből politikai karaktert építő Lázár pont azokról a vidéki utasokról feledkezett meg, akik a legtöbbet használják a biciklit.
A tarifareform pár tízmilliárdos bevételkiesést okoz majd az államnak. Nem tudni, hogy ezt honnan fogják pótolni. Lázár eddigi tevékenysége és az autópályákat preferáló közpolitikai értékválasztás alapján kevés az esély, hogy a szektor többletfinanszírozáshoz jut. Ez pedig nagyon rossz jövőképet sejtet.
Lázár tarifareformja elsősorban politikai kommunikációs célokat szolgál. Olcsóbbá teszi a közlekedést, ahelyett, hogy jobbá tenné. A tarifákon finomhangolással lehet segíteni, azonban a vasút legégetőbb problémáit, a járműhiányt és a pályaminőség romlását ez nem fogja megoldani.
CSINTALAN SÁNDOR: A DEMOKRÁCIÁHOZ DEMOKRATÁK IS KELLENEK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2024.02.28.
Hogy ne legyen politika, az demokráciaellenes, a pártpolitikának a társadalom tagoltságát, a különböző érdekeket kellene kifejeznie, és azt is teszi – mondta a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Csintalan Sándor, az MSZP politikusa arról, hogy az influenszerek Hősök terén tartott demonstrációját pártmentesen szervezték meg. Hozzátette, ebben van generációs különbség, mert a mai tízen-, huszonévesek, már egy sokkal tágabb nyilvánosságból szívják magukba az információkat, ezért az elemi reflexeik direktebben prezentáltak a hatalmi erőszakkal szemben.
„Azért a fiatalok reménykeltőek, ha egyszer felfogják, hogy a politikához strukturálódni kell, és felfogják, hogy a politika, az nem az antipolitika, az nem a szörnyűség és a pokol.”
Csintalan Sándor megemlékezett Navalnijról is, aki szerinte, most erősebb, mint valaha és egy mártír. Mint mondta, „vigyázó szemeinket Putyinra vessük és láthatjuk, hogy ez hova vezet”. Szerinte Orbán Viktorral az élen a rendszer erre halad. „Ez a rendszer és Orbán zsákutcában van, ahonnan nem lehet visszafordulni.” Hozzátette, ha ez a rendszer korrigálna, akkor összedőlne.
Kifejtette a műsorban Magyar Péter kiállásáról is a véleményét, és azt mondta, hogy bár jóhiszeműen áll hozzá, benne van a kérdés, magától jött vagy küldték? Így kerül szóba Rogán Antal is.
“SOK KUTATÓ PRÓBÁLJA EZT ELMONDANI, DE NEM IGAZÁN JUT EL AZ EMBEREKHEZ” – HOGYAN FORMÁLJA ÁT AZ ALFÖLDET A KLÍMAVÁLTOZÁS?
Szerző: FABÓK BÁLINT
2024.02.27.
Ezek a tavak számos madár számára meghatározó életterek, több faj ezeknél hozza létre költőhelyeit, miután visszatérnek Magyarországra téli vándorlásukból. A Magyar Madártani Egyesületnél dolgozó Tokody Béla ezért is emlékszik élesen arra, amikor 2017-ben először száradt ki már áprilisban a Dél-Alföld egyik különleges élőhelye, a pusztaszeri Büdös-szék tó.
A vízi és parti madárfajok megőrzésével foglalkozó férfi évtizedek óta heti rendszerességgel jár a tóhoz, de korábban soha nem tapasztalt ilyen rendellenességet. “Akkor száradt ki, amikor töltődnie kellett volna. Számomra ez volt az első nagy sokk, azóta egyre többet beszélünk a klímaváltozásról a kollégáimmal” – mondta a Szeged közelében élő Tokody, aki jogászként végzett, több mint tíz évig dolgozott a kereskedelemben, majd 40 éves kora után döntött úgy, hogy főállásban fog foglalkozni gyerekkori szenvedélyével.
A jelenség mostanra rendszeressé vált: a Büdös-szék tó 2017 óta átlagosan minden második évben már március-április környékén kiszárad. Az azóta eltelt években Tokody a Dél-Alföldöt járva egyre inkább szembesül azzal, hogy milyen látványosan változik át a régió a klímaváltozás hatására...
ÁTLÁTHATATLANUL OSZTJÁK A MINŐSÍTÉSEKET, BUDAPESTEN ALIG KAPNAK 4–5 CSILLAGOT A MAGÁNSZÁLLÁSHELYEK
Szerző: MÁZSÁR TAMÁS
2024.02.29.
2022 januárjától kezdődött meg a magyarországi szálláshelyek kötelező minősítése, amelyet a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület (MTMT) végez. 2022 októberében Könnyid Lászlót nevezték ki a szervezet élére. A Szállodaszövetség volt elnöke a Magyar Turisztikai Ügynökségtől igazolt át az MTMT-hez, ahonnan egy év után vissza is tért az MTÜ-höz, méghozzá a vezérigazgatói posztra. Habár Könnyid csak egy évet töltött el az MTMT élén, bizonyos értelemben mégis látványos munkát végzett.
A 24.hu adatai szerint 2022 októberéig az MTMT négyezer magánszálláshelyet minősített, és ezek 18,8 százaléka kapott 4 vagy 5 csillagos minősítést. A budapesti magánszálláshelyek esetében 870-et értékeltek 2022 tizedik hónapjáig, és ezeknek a 25,17 százaléka kapott 4 vagy 5 csillagot.
Aztán megérkezett Könnyid László, a Szállodaszövetség volt elnöke, és 2022 októbere után Budapesten a 2955 minősítésből már csak 6,6 százalék kapott 4–5 csillagos minősítést, vagyis a negyedére csökkent a korábbiakhoz képest ezek aránya.
Miközben a panziók és a szállodák esetében gyakorlatilag nem változott a minősítési arány a Szállodaszövetség volt elnökének regnálása alatt, az egyéb szálláshely kategóriába tartozó helyeket – döntően apartmanokat – is lepontozták 2022 októbere után. Könnyid érkezése előtt 988 egyéb szálláshelyet minősítettek, ezeknek 42 százaléka kapott 4 vagy 5 csillagos minősítést. 2022 októberétől viszont a 2197 egyéb szálláshelyből már csak 22,85 százalékot soroltak be ebbe a kategóriába...
MAGYAR PÉTER TEGNAPI ÉS MAI FACEBOOK BEJEGYZÉSEI
Szerző: MAGYAR PÉTER
2024.02.28-29.
Hogy milyen ügyben és milyen céllal idéztek, nem tudom, de bízom benne, hogy az újonnan felállt hatóság érdemi munkát tud végezni. Hogy lenne mit vizsgálni, az a napnál is világosabb.
...
Köszönöm továbbá Tényi István volt fideszes politikus feljelentéseit az interjúimban elhangzottakkal kapcsolatban. Ha esetleg van hozzá bátorsága, akkor javaslom, hogy a jövőben ne rám kihegyezve és ne ismeretlen tettes ellen tegyen feljelentéseket, hanem a valódi felelősöket megnevezve, a valódi bűncselekmények miatt. Már persze, ha a jövőbeni bűncselekmények megakadályozása és nem a “problémákat” felvető állampolgárok hatósági vegzálása a célja.
Talpra magyar! Itt az idő, hogy elkezdjünk dolgozni közösen a hazánkért, a gyermekeinkért, az unokáinkért és a jövőnkért.
Itt az idő, hogy mindenféle ideológiától, kompromittálódott kormányzati és ellenzéki politikustól mentesen létrehozzunk egy új erőt, amit nem lehet megkerülni, megvásárolni, megfélemlíteni.
WIM WENDERS: VISSZATÉRT A NACIONALIZMUS CSÚNYA ARCA
Szerző: CSÁKVÁRI GÉZA
2024.02.29.
Wim Wenders egy japán filmdrámával került újra az Oscar-díj közelébe, miután a Tökéletes napok bekerült a kategória végső öt jelöltje közé. A német rendező a Zürichi Nemzetközi Filmfesztiválon adott exkluzív interjút a Népszavának.
Felemelő érzés lehet két nagyon különböző produkcióval, az Anselm Kiefer festőművészről szóló dokumentumfilmmel, valamint a Tökéletes napok című japán nyelvű mozival részt venni a cannes-i fesztiválon, majd az azt követő fesztivál- és díjszezonban. Szerencsésnek érzi magát?
Zavarban vagyok, nem fogok tudni erre igennel válaszolni. Ahogy öregszem, néha már eljutok a palack aljáig, amely azt szimbolizálja, amire képes vagyok. Néha azt gondolom, hogy ez a helyzet átok. De aztán megint csak öröm. Kanadában, a torontói fesztiválon öröm volt, mert az egyik filmet a fesztivál elején vetítették, a másikat meg a végén, és a kapcsolódó események különbözőek voltak. Az első héten az agyam rá tudott állni az egyik filmre, a másodikra pedig a következő héten. Itt, Zürichben úgymond egymás után van a két film, az elmém most mindkettővel egyszerre van elfoglalva, és ez egy kicsit megterhelő.
Egyáltalán, hogyan született meg ez a két film, szinte egyidőben?
Az Anselmen 2019-ben kezdtem el dolgozni. Csaknem három évig tartott a forgatás, szakaszokban, és ha jól emlékszem, hétszer ültünk össze. Mindenkinek azt mondtam: amíg ezt nem fejeztem be, addig nem fogok bele másba. Aztán 2022 karácsonyán jött egy megkeresés Tokióból, hogy elkészült tizenöt kis építészeti remekmű. Ez egy olyan projekt volt, ami még soha nem történt meg korábban a világon: hatalmas építészek építettek vécéket. Ez egy nyílt meghívás volt. Azt mondták, az is rendben van, ha nem tetszik, semmi kötelezettséggel nem jár, ha nem kezdek vele semmit, de akkor legalább élveztem Tokiót. Mondtam, szó sem lehet róla, éppen filmet vágok. Aztán Maxine Goedicke vágó azt mondta: két éve nem volt szabadságon, utazzak el Tokióba tíz napra, addig ő elmegy biciklizni. Szóval, elmentem megnézni a toaletteket.
Ez pedig felülírt mindent?
Bizony. A vécék gyönyörűek voltak. Templomi illemhelyek, mindegyik más miatt csodálatos. A japán kultúra legszebb dolgainak megtestesülése volt mind: a vendégszereteté, a részletek és az anyagok iránti érzéké, és hogy jól érezzük magunkat egy olyan helyen, amely igazán különleges és privát, ha az embernek történetesen a vécében van dolga. Szóval szerettem ezeket a vécéket, de rájöttem, erről a témáról sosem tudnék filmet készíteni. És nem is szeretnék időnként építészekről szóló kisfilmek sorozatát csinálni, mert ez egyszerűen nem az én világom. Ez épp a covid-lezárások feloldása után történt, és lenyűgöző volt látni, ahogy a japánok visszafoglalták a várost, de legfőképpen a parkokat, amelyekre tisztelettel vigyáznak. Németországban a kormány hagyott mindent lepusztulni. Berlinben a lakásomtól nem messze volt egy kis park. Megsemmisült, sivatag és holdbéli táj lett belőle, és ahelyett, hogy rendbe hoznák, egyszerűen csak elkerítették. Tehát azt mondtam a meghívóimnak: szeretném elmesélni azt a történetet, amely magában foglalja ezeket a parkokat és ezt a természetet Tokió városában, és megmutatná a szellemet, a közjó szellemét, amelyet az imént olyan gyönyörűen megéltem. A közjó sokat jelent számomra. Sajnálatos és fájdalmas, hogy az én hazámban a közjó a járvány áldozatává vált. Már senki sem törődik a közjóval, mindenki csak magáért van – és ez már az európai társadalom betegsége. Szóval mondtam, tudnék egy filmet csinálni, amelyben ezek a vécék a háttérben megjelennek, ha volna egy karakterem és egy történetem.
A tökéletes napok középpontjában végül egy vécépucoló, Hirayama áll. Az őt alakító Kôji Yakusho kapta a legjobb színész díját Cannes-ban.
Rettentően örültem a sikerének. Amikor visszahívják egy film stábját, akkor már biztosan tudjuk, hogy kapunk valamiilyen díjat. A japánok szuper izgatottak voltak. Mindenkinek mondtam, hogy egyetlen elismerést tudok elképzelni: Kôji lesz a legjobb színész, mert ő a film lelke, senki és semmi más nem jöhet szóba. És mivel ez volt az első díjak egyike, mindenki úgy nézett rám, mint valami prófétára. Ezután már nyugodtan tudtuk nézni a show-t. Aztán persze volt egy party, ahol megünnepeltünk mindent...
GÁBOR GYÖRGY: MÉG EGYSZER CSÁK JÁNOSRÓL...
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.02.28.
Még egyszer Csák Jánosról…
Végül elszabadul a tulipántos, csikóbőrös, nemzethy giccs-orgia egyre meredekebben és egyre megfékezhetetlenebbül száguldó csárdáskisangyalomos szellemvasútja, s jön a csujjogatós, metaforába tekert göcsörtös, rozsdás, bazi nagy bejelentés: „az erőt mintegy lándzsahegyként tartva képes kifejezni a magyar kultúra, a magyar identitás, a magyar kötődések rendszerét.”
Na de mindezt Demeter egyszemélyben? Hat múzeum tátongó kapuzata várja befogadásra éhesen Demeter lándzsáját. Mi lesz, ha egyedül nem megy? Mi lesz, ha beletörik ebbe a lándzsája?
És csak emlékeztetek: a japán mítosz szerint Idzanagi isten és Idzanami istennő nászakor a lándzsa hegyéről szétszóródó cseppekből nem gyermekek születtek, hanem szigetek.
Demeter viszont szerintem még egy félszigetre sem elég.
MAGYARÁZHATÓ-E A FIDESZ TARTÓS VÁLASZTÁSI SIKERE A MAGYAR TÁRSADALOM ÉRTÉKRENDJÉVEL? – INTERJÚ
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2024.02.29.
Engem a kutatásuk kapcsán – is – elsősorban az érdekel, hogy találunk-e mélyebb okokat a Fidesz tartós választási sikerességére. Olyat, ami több, mint a propaganda profi működtetése vagy a választások előtti két számjegyű reálbér-növekedés. Értékrendkutatásból levezethetők a politikai preferenciák?
A Polgár Alapítvány által támogatott kutatásunkban a szabadság és biztonság dilemmájának a politikai értéktérkép formálódásában játszott szerepét vizsgáltuk. Ehhez elsősorban azt kerestük, hogy milyen dimenziók feszítik ki a magyar társadalom politikai értékterét, és hogy az így meghatározott koordinátarendszert miképpen népesíti be a lakosság.
A társadalomban az alapvető beállítottságok szerkezete keretezi azt a teret, amiben a politika, a politikusok keresik a támogatóikat, a szavazókat. Ez tartós, hosszabb távú meghatározottság, mint az, hogy éppen hogy alakul a gazdasági konjunktúra. Aminek persze rövid távon nagyon fontos szerepe lehet, de mi az előbbire, a hosszabb távon működő trendekre voltunk kíváncsiak.
A pártpreferenciák alakulásának (tehát annak, hogy a lakosság a politikai kínálat melyik szegmensére mutat éppen nagyobb keresletet) van egy rövid távú dinamikája, de azt, hogy ez milyen keretek között mozog, erősen behatárolja az alapbeállítottságok eloszlása és magának a társadalomnak a szerkezete. Biztos vagyok abban, hogy ha most újra elvégeznénk ezt a 2022. őszi adatfelvételt, markáns dolgokban nem térnének el az eredményeink, annak ellenére, hogy közben a pártreferenciák változhattak. Az, hogy hogyan gondolkodunk államról és piacról, gazdaságról és környezetről, a helyesről és a helytelenről, vagy gyerekeink nevelési elveiről, sokkal mélyebb dolgok annál, mint hogy éppen melyik politikus mit mondott a választási kampányában – bár nyilván az sem érdektelen.
De ezek a mélyebb értékszerkezetek sincsenek fixen bizonyos politikai ideológiákhoz kötve. Erre jó példa az a globális átrendeződés az elmúlt évtizedben, amikor a kékgallérosok, a dolgozó osztályok, akiknek hagyományosan a nagyobb állami újraelosztás az érdekük, és nem a tőke adókedvezményekkel való segítése, elkezdtek átsorolni a jobboldalra.
A kérdésében az a feltételezés húzódik meg, hogy az emberek munkaerőpiaci helyzete – vagy ahogy szociológusok szokták ezt a szót használni: az osztályhelyzete – megszabja, hogy szavaznak. Ez azonban nem triviális...
GERGELY MÁRTON: VÁNDORPALOTA
Szerző: GERGELY MÁRTON
2024.02.
Még mondja valaki, hogy a takarítás nem férfifeladat. Az állam első sorában helyreállt a rend. Miután a huszárt az EP-lista élére léptette, a nagymester sáncolt egyet az Alkotmánybíróságon. Az AB királyát áttolta a Sándor-palotába, miközben Brüsszelből egy újabb bástyát rakott az alaptörvényét védő tizennégy másik figura mellé. A sakklépéseket és azok logikáját a Fókuszban rovat mutatja be, ahogy feltárja Sulyok Tamás államfő kevésbé tekintélyes múltját is. A Világ rovat ehhez hozzáteszi azt a történetet, amit Orbán biztosan szorosan követ, és a mostani jelöltállítását is részben inspirálhatta: az illiberális lengyel államfő harcát a demokrácia visszaállítása ellen.
Újra bebizonyosodott, hogy ebben a rendszerben arra van gyors és hatékony megoldás, ami a hatalomnak fontos, minden mást üres szavakkal intéznek el. Utóbbira a gyerekvédelem a legjobb példa, ahol Orbán szintén nagytakarítást ígér, a vezető tisztviselők átvilágítását, a rendszer reformját. Magyarország rovatunk bemutatja, hogy lenne is mit feltárni, méghozzá ott, ahol a miniszterelnök helyismerete a legnagyobb: Fejér megyében. Ráadásul a bicskei gyerekotthonban történtek egyes szálai nem a múltba vezetnek, hanem a kormány jelenleg is hivatalban lévő beosztottjaihoz. A tessék-lássék feltárásról Tóta W. Árpád ír Vélemény-cikkében, míg a Magyarország rovat mutatja be, hogyan végez látszatnyomozást az integritási hatóság, amikor a korrupciót üldözi kormányzati megbízásból...
SZ. BÍRÓ ZOLTÁN: NAVALNIJ HALÁLÁRA
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2024.02.23.
A hivatalos orosz közlés szerint Alekszej Navalnij a sarkkörön túli Harp településen lévő börtönben, 2024. február 16-án, moszkvai idő szerint 14 óra 17 perckor – a fél órán át tartó újraélesztési kísérletek ellenére – meghalt. A halálhír bejelentésével párhuzamosan annyit lehetett megtudni, hogy Navalnij a szokásos napi börtönsétájáról visszatérve váratlanul rosszul lett, elveszítette az eszméletét, és hiába érkezett ki hozzá a közeli kórház mentőcsapata, életét már nem tudták megmenteni. Nem sokkal később a külföldre sugárzó orosz propagandatévé, az RT már azzal a verzióval állt elő, hogy a halál oka trombózis. Ami már csak azért is meglepő állítás, mert ezt csak a boncolás során lehet megállapítani. Navalnijt azonban sem 16-án, sem a következő napon nem boncolták fel, sőt e cikk nyomdába küldéséig, 21-én reggelig sem lehet tudni arról, hogy mi történt a holttesttel, azon a kevésen kívül, hogy (valószínűleg még a halál napjának éjjelén) átvitték a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet központjába, Szalehardba. A börtönökben és büntetőtelepeken meghaltak holttestét elvileg a halált követő két napon belül át kell adni a hozzátartozóknak, de ez – arra hivatkozva, hogy különféle, többek között szövettani vizsgálatokat kell elvégezni – egyelőre nem történt meg. Sőt, hétfő délután a hatóságok már azt közölték, hogy legkevesebb két hétre lesz szükség a vizsgálatok befejezéséhez, és addig nem adják ki a holttestet.
Sűrű tehát a homály Navalnij halálának körülményei körül. Nem véletlen, hogy a Novaja Gazeta több kérdést tett fel, amelyeknek megválaszolását az orosz büntetés-végrehajtási szolgálattól, a központi nyomozóhatóságtól és a boncolást végző orvosoktól várja...
AMERIKAI NÉPSZAVA: TRUMP MÁR MOST KINYÍR MINDENKIT ÉS BEVEZETI A DIKTATÚRÁT A REPUBLIKÁNUS PÁRTBAN
Szerző: AMARIKAI NÉPSZAVA
2024.02.28.
...Amerika fasiszta diktátora csörtet, mint a vaddisznó, mindenkit eltapos, és készül a világ szétverésére, a III. világháborúra és/vagy az új amerikai polgárháborúra. Ezt csupán az amerikaiak józansága állíthatja meg, mert többen vannak ellene, mint vele, és ez az ő kárára tovább romolhat.
Az első érdekes összecsapás az lesz, amikor megpróbálja erővel visszaléptetni Nikki Haleyt. Ha Haley ellenáll, és élni kíván a jogával, azzal nagy szívességet tesz a hazájának, hogy Amerika szembesüljön azzal, amikor a megtestesült Sátán tombol. Amerikát Trump nem tudja olyan könnyen maga alá gyűrni, mint Orbán Magyarországot.
Maffiózó, köztörvényes bűnöző, akit addig még több más ügyben is elítélhet az amerikai jogállam. Legnagyobb támogatói a szélsőjobboldal mellett az evangelical neoprotestáns keresztények, akik az Antikrisztus előképét imádják benne és készen állnak az Antikrisztus fogadására.
Az Antikrisztus egy hülye, hogy nem lép azonnal színre, hacsak nem maga Trump az. De ennél még az Antikrisztusról is jobb véleményünk van. Mi sem természetesebb, hogy az a keresztények az erkölcsök nevében az immorális szörnyeteg Trump mellett állnak, s a Sátán legnagyobb támogatói. Ez maga a világ. Ezt mondja a Biblia is, hogy ez lesz.
Shakespeare nevet a sírjában. A Biblia nélkül is látta, amit a keresztények Bibliával sem.
EMBER, MOST MEGYEK BE A TEMPLOMBA
Műsorvezetők: SZABÓ MÁRTON, NAGY ÁDÁM
2024.02.29.
TIMESTAMP
„EZ A GÉP A MAGA ÁRÁÉRT MESSZE A LEGJOBB A VILÁGON” – NATO-SZAKÉRTŐ GRIPEN-BESZERZÉSRŐL, SVÉDEKRŐL, OROSZOKRÓL
Szerző: BORBÁS BARNA
2024.02.29.
649 nap után ratifikálta a Magyar Országgyűlés Svédország NATO-csatlakozását, és kiderült, hogy az aláírás mellé vadászgépeket is veszünk. Valójában végig erről szólt az egész?
Köztudott volt, hogy a 14 meglévő Gripen vadászgépünk mellé szeretnénk újakat is. A friss bejelentés szerint 30 százalékkal növeljük a flottát, vagyis 18 darab Gripenünk lesz. Hogy ezeket pontosan milyen kondíciókkal, mennyiért vesszük, azt csupán néhány ember tudja Magyarországon. Én nem tartozom közéjük, ők pedig nem fogják elárulni, mert ez katonai és üzleti titok.
Annyit azért lehet tudni, hogy végül jól jártunk? Annyit kapunk, amennyit kértünk?
Régóta lehet tudni, hogy négyet akarunk venni. Voltak persze elképzelések arról, hogy még egy teljes századot, tehát még 14-et veszünk, de az igazság az, hogy ennyire nem lenne szükség. 18 darab elég, és nem utolsósorban megfizethető is.
Miért maradunk a svéd vadászgépeknél? A legtöbb környező ország amerikai F-16-osokat és F-35-ösöket vesz.
Nyilvánvaló, hogy a Gripen a NATO-n belül kisebbségben van az F-16-osokkal szemben, egész egyszerűen azért, mert az Amerikai Egyesült Államok a világ legnagyobb GDP-jével és legerősebb hadseregével rendelkezik. […] A Gripenek jók, sőt ez a repülőgép a maga áráért messze a legjobb a világon. Más szavakkal, ár-érték arányban a Gripen szenzációsan jó. Ráadásul hogyha az ember választ egy típust, akkor érdemes azt az élettartama végéig használni. Félúton kidobni pénzkidobás. […] Az F-35-ös persze modernebb repülőgép, viszont őrült drága üzemeltetni. Már az F-16-ost is sokkal drágább üzemeltetni, mint a Gripeneket...
ORBÁN POLITIKAI HATALMÁT A KORLÁTLAN KÖLTSÉGVETÉSŰ PROPAGANDA MŰKÖDTETI
Szerző: MILLEI ILONA
2024.02.29.
Orbán elképesztően gátlástalanul és cinikusan, bármilyen eszközt felhasználva bánik az ellenzéki politikai szereplőkkel. De nem ez működteti elsősorban a politikai hatalmát, hanem a korlátlan költségvetésű propaganda – mondja Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője. Szerinte megroppant a Fidesz belső rendszere, és az is látszik, hogy a magyar társadalom egy jelentős részének morális ügyekben van védelmi reakciója.
Orbán 2006-ban mondta a Parlamentben, hogy: „az ellenzéket folyamatosan támadni kell, ellenségképet kell felépíteni, veszélyt kell megfogalmazni, patás ördögöt kell a horizontra rajzolni és utána ezt az ellenséget, ezt az ellenségképet meg kell vádolni a legképtelenebb vádakkal.” Mennyire vált be ez a módszer a Fidesznek?
Szerintem az ellenzék sarokba szorításának legfontosabb eszköze a korlátlan erőforrású propagandakampány, vagy hadjárat. A magyar kormány az elmúlt nyolc évben 1300 milliárd forintot herdált el propagandára, ami elképesztő összeg, döbbenetes szám. Orbán a 2006-os harmadik bukása után arra jött rá, hogy a propaganda az eszköz, a kommunikációt kell uralni, és akkor ő lesz helyzetben. Tulajdonképpen eszközként használja az ellenzéki politikai szereplőket is. A legtöbbet Gyurcsányra költ, súlyos, százmilliárdos költségvetése lehet annak, amit a Fidesz belefektetett, hogy ördögi figurává varázsolja. Hozzáteszem, ez Gyurcsány számára is hasznos, mert ettől válik a DK a legerősebb ellenzéki párttá, hiszen „az ellenségem ellensége a barátom”. Az Orbán-gyűlölőknek az Orbán által megépített ördög pedig nyilván a megoldás...
MÉG SZEDI ÁLDOZATAIT A COVID, 2023 UTOLSÓ HETEIBEN MAGYARORSZÁGON 12 SZÁZALÉKOS HALÁLOZÁSI TÖBBLETET MÉRTEK A 65 ÉVESNÉL IDŐSEBBEK KÖRÉBEN
Szerző: DANÓ ANNA
2024.02.29.
Idősebb pár szedelődzködik a Semmelweis Egyetem Szent Rókus Klinika tömbje oltópontjának folyosóján. Csak ők ketten vannak, épp elmenőben. A férj szerint az ördögnek tartoztak ezzel az úttal, oltást ugyanis nem kaphattak. Bent kiderült, hogy decemberben mindketten Covid-fertőzésen estek át, amit a patikai gyorsteszt is igazolt, tehát van természetes védettségük. Így Fehér Ágnes oltóorvos nem javasolta a vakcinát.
Most ezt elfogadták, de úgy tervezik, visszajönnek. A férfit néhány héten belül műtik, ha abból kigyógyult, visszaballagnak az oltásért. Lehet, hogy addigra már megint ősz lesz. Már tavaly ősszel jöttek volna, de akkor még nem volt elérhető Magyarországon az omikron variánsokra frissített változat. Pedig az asszony szerint ha akkor megkaphatják a vakcinát, talán megúszhatták volna a betegséget. Karácsony előtt alaposan megkínozta mindkettőjüket az új vírus, noha korábbról volt már három Pfizerük.
Oltás csak a legelszántabbaknak
A járványügyi szakemberek már tavaly májusban figyelmeztettek arra, hogy ősszel a 60 év felettieknél sürgető az immunitás megerősítése, mert a hazai adatok szerint az ő védettségük a legalacsonyabb. Ekkor vált ismertté a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának vizsgálata, miszerint a magyarok mindössze 40 százalékának volt meg a kettő alap és egy emlékeztető oltása. Többségüket 2022 elején, azaz több mint másfél évvel korábban oltották be utoljára. A kórházak tavaly már október elejétől elrendelték az egyre szaporodó covidos esetek miatt a maszkviselést, a nemzetközi járványügyi szervezetek pedig az oltások megerősítését ajánlották az omikron alvariánsaira frissített vakcinákkal.
Az Orbán-kormány nem vett tudomást a járványveszéllyel kapcsolatos hírekről, sőt, visszavonta a megrendelést a már korábban lekötött, az új variánsokra frissített hárommillió adag Pfizer-oltásra. December 11-17. között már a Nemzeti Népegészségügy és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) légúti figyelőszolgálata is azt tapasztalta, hogy a felső légúti tünetekkel kórházba kerülők döntő többsége koronavírussal volt fertőzött. A Covid–19 fertőzöttek csaknem háromnegyede pedig 60 éves vagy annál idősebb volt. Ekkor már zajlott egy meghívásos közbeszerzési eljárás, amellyel 100 ezer adag Modernát vásároltak. Ezek karácsony előtt néhány nappal került ki az oltópontokra. Ám még ekkor is csak a legelszántabbak juthattak hozzá...