Szerző: BÖDŐCS TIBOR
2024.02.15.
A felvétel 2021. november 21-én készült Budapesten.
Még a tőzsdére szakosodott Nasdaq lapjában is foglalkoznak a magyar pedofil-botránnyal, a nyitóképen Orbánt szerepeltetve. Merthogy a Novák-eset túlmutat önmagán, és töbszörösen megkérdőjelezi Orbánék családról és kereszténységről vallott nézeteit, értékképviseletét. A Reuters alapján megjelent írás is arra jut, hogy a lemondásokkal korántsem zárult le a történet, Orbán kormányzásának legkritikusabb időszakához ért. Ugyan a 2026-os választásokig még kiheverheti a botrányt, de az uniós választási szereplésre rossz hatással lehet. A GLOBSEC elemzője, Roger Hilton szerint csak máz volt ez a meghirdetett ideológia, s most lelepleződött az, amit takargattak. Orbán jó ideje hallgat, ami még érdekessebbé teszi, mit fog mondani szombaton az évértékelőjében. A Political Capital úgy véli, itt még messze nincs vége a történetnek, amit ráadásul az elnökválasztási procedúra továbbra is életben tart.
A Nasdaq egy másik cikkben a legfrissebb, 2023 negyedik negyedévére vonatkozó adatokat is ismerteti. Az inflációs mutató lassan javul, Románia is megelőzte Magyarországot a gazdasági növekedésben, Szlovákia is látványos eredményeket produkált. A magyar gazdaság negyedéves és éves szinten is stagnált a negyedik negyedévben, vagyis jóval az elemzők 0,9 százalékos bővülésre vonatkozó előrejelzése alatt teljesített, mivel az ipar, az építőipar és egyes piaci szolgáltatások visszaesése ellensúlyozta a mezőgazdaság és az egészségügyi szolgáltatások növekedését.
A kegyelmi botránnyal összefüggésben a France24 azt idézi a Political Capital jelentését, miszerint 2010 óta "egyetlen politikai botránynak sem volt ilyen gyors és súlyos politikai hatása" Magyarországon. A cikkben említik Magyar Pétert is, bennfentesként hivatkozva rá, aki Varga Judit korábbi igazságügyminiszter volt férjeként kikelt az orbáni rendszer ellen. S bekerült a nemzetközi hírfolyamba mondása is: az igazi felelősök a nők szoknyája mögé bújnak.
A Saudi Gazette is említi Magyart, itt már a kormányzati korrupció és urambátyám működési rendszerére vonatkozó állításait is ismertetik, sőt hozzáteszik, hogy az exférj minden nap előáll valami újabb leleplezéssel. Egyik nap az orbáni családi vállalkozásokkal és az ugyancsak megszaporodott vagyonukkal, gazdagságukkal foglalkozik, másik nap Rogán Antalt veszi elő. Az ellenzék is teszi a dolgát, a történtek kivizsgálását követeli és közvetlen elnökválasztást. A kormány és a kormánypárti média pedig dühöng – írja lap, majd idézik a miniszterelnök szóvívőjét, Havasi Bertalant, akit Magyarról kérdezett a sajtó: "Nem reagálunk a reménytelen helyzetben lévő emberek kétségbeesett próbálkozásaira".
Szijjártó Péter a Harvard egyetemen járt, ahol részt vett egy, "Európa pozíciója egy többhatalmi és polarizált világban" címmel meghirdetett beszélgetésen. Ezután az egyetem nemzetközi kapcsolatokat kutató intézete a Belfer Center közölt egy, az elhangzottakra reagáló cikket. Magyarország – annak ellenére, hogy Oroszország szövetségeseként viselkedik – nem zárható ki a NATO-ból, erre nincs is mechanizmusa a katonai szövetségi rendszernek, ráadásul egy kiszorítási kisérlet csökkentheti a haderő készenlétét és megakaszthatja a műveleteket egy kritikus helyzetben – írják. Sőt, az elemzés éppen arra jut, hogy Amerikának úgy kellene tompítania Orbán oroszbarátságát, hogy Magyarországot szorosabban integrálja a katonai műveletekbe.
Tizenkét napja politizál az ország, a langyos unalmat indulatokkal teli izgalom váltotta fel. Kirajzolódtak a propaganda korlátai, a sajtószabadság fontossága. Ám a hosszan tartó pezsgéshez szükség lenne még valamire. Úgynevezett: politikusokra.
A brezsnyevi pangás éveit idézően unalmas volt a magyar belpolitika a múlt hétig. Pedig választások közelednek. És mégis: 49 vagy 52 százalékkal nyer-e a Fidesz az EP-választáson? Hány ellenzéki polgármesterjelölt lesz Debrecenben és Győrben? És Zuglóban? Ilyesmi volt napirenden, ami nagyjából szó szerint meg is egyezett a 2019 február elején feltett, „izgalmasnak tűnő” kérdésekkel. Mintha apróbb megszakításokkal legalább öt éve ugyanabban a malomban őrölnénk.
A közélet teljes ellaposodását talán az jellemezte a legjobban, hogy Orbán Viktor legutóbbi, évenként egyszer tartott nagy sajtótájékoztatóján a 74. percig kellett várni, hogy releváns belpolitikai kérdés vetődjön fel. Egészen addig világpolitikáról volt szó, amiről nyilván érdekes, mit gondol a miniszterelnök, de igazán nagy mozgástere ezek eldöntésében nincs. Szemben a honi ügyekkel, amelyekről sokkal kevesebb szó esett.
Aztán kiderült K. Endre kegyelme, megbukott az államfő, valamint a Fidesz EP-listájának vezetője, és színre lépett Magyar Péter. Tíz nap alatt megint izgalmas lett a magyar belpolitika. Még a református egyház elnökségi tanácsának ülését is százezrek követték feldúlva kedd délután.
Nem sikerült elhallgatni a kínos ügyet
A brezsnyevi pangás korszakához képest egy fontos különbség mindenképpen akadt persze: a 2020-as évek első felének Magyarországán ugyan torz a sajtópiac, de mégiscsak sajtószabadság van. Ha a magyarok kizárólag a kormány által irányított lapokra támaszkodhatnának, egy kukkot sem lehetne érteni abból, ami történt. Illetve: nem is történt volna semmi.
Fenti állításunkat persze érdemes alátámasztanunk. Vizsgáljuk hát meg, hogyan közvetítették az eseményeket a Rogán Antal minisztériuma által közvetlenül irányított sajtótermékek! Közülük a két legfontosabbat, a Magyar Nemzetet és az Origót vesszük górcső alá...
A Rogán Antal bizalmasának számító Kertész Balázst és családját, illetve a letelepedésikötvény-biznisz kínai kulcsfiguráját, Lian Wangot összekötő üzlet nyomait mutatta be kedden a 24.hu.
A letelepedési kötvények árusítását már régen, 2017-ben felfüggesztették, de még mindig újabb gyanús részletek látnak napvilágot. A program elindításáról még 2012-ben döntött a parlament Rogán kezdeményezésére, a lényege – látszólag legalábbis – az volt, hogy külföldi állampolgárok nagyjából 100 millió forintos értékben vásárolhattak a kötvényekből, cserébe pedig letelepedhettek és üzletelhettek Magyarországon. A kötvényeket nem direktben az államtól, hanem – pályáztatás nélkül kiválasztott – közvetítőcégeken keresztül lehetett megvenni, amelyeket az országgyűlés gazdasági bizottsága felügyelt, ennek elnöke pedig 2015 októberéig szintén Rogán volt. Tavaly, amikor kiderült, hogy több kötvényes perre készül mert a szerződések lejártával nem kapták vissza a pénzüket az államtól, Ligeti Miklós a Transparency International Magyarország jogi igazgatója vont mérleget a programról a Klubrádiónak, számítása szerint a magyar adófizetők 20 milliárd forintot buktak, offshore-hátterű brókercégek pedig legalább 200 millió eurót (nagyjából 76 milliárd forintot) kaszáltak a bizniszből, ami szerinte a NER "egyik legzseniálisabb korrupciós találmánya".
Az új mozaikdarab, amit a 24.hu feltárt a bizniszből arról szól, hogy Lian Wang kínai üzletember, aki kizárólagos jogot kapott a magyar államtól arra, hogy a kötvényeket Kínában értékesítse, egy hírhedt offshore paradicsomban, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett társaság képviselőjeként, majdnem három milliárd forintot utalt át két magyar vagyonkezelőnek. Ezek az alapításuk pillanatában nem tűntek különösebben érdekesnek, később azonban átkerültek egy olyan svájci cég tulajdonába, amely a Rogán bizalmasaként emlegetett Kertész Balázshoz kötődik, a két vagyonkezelő irányítását pedig Kertész gyerekei vették át vezérigazgatóként – foglalta össze Horváth Csaba László, a cikk egyik szerzője, a 24.hu újságírója a Reggeli gyorsban a lényeget.
Lian Wang oldaláról nézve, üzleti szempontból nem érhette meg a befizetés, hiszen azzal szinte semmilyen jogot nem szerzett, a részvények amelyeket kapott pedig a társaságokban keletkező osztalékok elenyésző részére tették jogosulttá. Amikor az vagyonkezelőkből egyszer 136 millió forint osztalékot vettek ki, abból 6 forint járt Lian Wangnak – mondta az újságíró, hozzátéve, bár ez csak vélemény, nehéz nem arra gondolni, hogy az egész inkább egy kifizetés. A két cégben egyébként öt millió forint kezdőtőkén kívül nem volt más pénz, csak ami a kínai üzletembertől érkezett.
Persze a letelepedésikötvény-biznisszel nem járt rosszul Lian Wang sem, mivel több ezer kínai vásárolt kötvényeket, a közvetítő cég pedig nagyjából 70 milliárd forintnak megfelelő összeget keresett.