Műsorvezető: SZUHAI BOTOND
2024.02.09.
Ez a kérdés tartja lázban az országot Novák Katalin védhetetlen pedofilbotránya után.
V. János – vagy ahogy a gyerekek nevezték, János bácsi – 1990 és 2016 között dolgozott a bicskei gyermekotthonban, sokáig igazgatóként, és hosszú-hosszú éveken, akár évtizedeken keresztül napi szinten követett el súlyos szexuális bűncselekményeket a nevelésére és felügyeletére bízott fiatalkorúakkal, illetve gyermekkorúakkal szemben. Áldozatai között 12 év alatti és szellemi fogyatékos fiúk is voltak, az igazgató sorozatban követte el a bűncselekményeit – mondta a Szabad Európának Gál András ügyvéd, aki a 2016-ban indult eljárásban képviselt a tizenkét sértett közül nyolcat. Ebben az ügyben a másodrendű vádlott egy nevelőtanár volt, aki hasonló bűncselekményeket követett el.
Az elnöki kegyelmet kapó K. Endre, az intézmény akkori igazgatóhelyettese az áldozatok beszámolói szerint pontosan tudta, milyen vádakat fogalmaztak meg az intézményben lakó fiúk, mégis úton-útfélen akadályozta a 2016-ban indult eljárást. Kényszerítéssel és pénzt ajánlva, vesztegetéssel próbálta rábírni az áldozatokat, hogy vonják vissza a vallomásaikat. Emiatt 2016-ban az igazgató és a nevelőtanár ellen szexuális bűncselekmények miatt indult eljárás mellett egy másik büntetőügy is indult V. János és K. Endre ellen kényszerítés és vesztegetés miatt, amelyben az igazgatót két év három hónapra, K. Endrét pedig három év négy hónap börtönre ítélték – foglalta össze az ügyvéd.
Ehhez kapcsolódóan: Kegyelmet adott Novák Katalin egy pedofilbotrány miatt elítéltnek
K. Endre már korábban is akadályozhatta, hogy az igazgatót felelősségre vonják szörnyű tetteiért. Sértettek egy korábbi csoportja már 2011-ben feljelentést tett az igazgató ellen, aki a vádak szerint évek óta szexuális bűncselekményeket követett el 18 év alatti fiúk ellen a gyermekotthonban. Ebben az ügyben K. Endrét jelölték ki az árva intézeti gyerekek eseti gyámjának, vagyis végig jelen volt a gyerekek kihallgatásain, ahol a felettesét vádolták a legsúlyosabb szexuális bűncselekményekkel – mondta Gál András, aki szerint a sértetteknek nem volt jogi képviselőjük. Bár V. Jánost ekkor felfüggesztették, továbbra is az intézményben lakhatott, így ő is befolyásolhatta a hatóságokhoz forduló áldozatait.
Az ügyvéd szerint biztos, hogy K. Endre nem kísérhette volna a gyerekeket, ez súlyosan szabálytalan volt, mert a felettese volt az, akit a gyerekek vádoltak, ezért egy külsős gyámot kellett volna kirendelni. A 2011-ben indult büntetőeljárást 2012-ben azzal zárta le a rendőrség, hogy a gyerekek csak véletlenszerű érintésekről számoltak be, majd később visszavonták a vallomásaikat. Azt a nevelőt küldték el az intézményből, aki segített az áldozatoknak a hatósághoz fordulni. Nem lehet kizárni, hogy az eljárás megszüntetésében szerepe volt a gyerekeket a kihallgatásokra kísérő K. Endrének – mondta Gál András...
egy vállalkozó esetében aligha érdem, ha legbelsőbb körös oligarchaként azonosítják. Ez minimum kínos, rosszabb esetben büntetőjogi kategória, de mindenképp politikai kockázatot jelent az aktuális uralkodó számára.
Putyin meglepően kendőzetlenül beszélt Kárpátaljáról, ahol állítása szerint a magyar kisebbség vágyik a Magyarországgal való egyesülésre, és Magyarország területi igénye, ha nem is igazolható jogilag, de „legalábbis érthető”. Állítása szerint azonban erről sosem beszélt Orbánnal.
- Ukrajna mesterséges állam, ahol most náci nézetek uralkodnak a vezetésen belül;
- történelmileg a terület jogosan Oroszországhoz tartozik;
- a háborút a Nyugat provokálta ki, elsősorban az Egyesült Államok, miközben gazdaságilag ezzel maga alatt is vágja a fát;
- amerikai és NATO-érdekeltségek jelentek meg Ukrajnában, amit Putyin fenyegetésnek tekint;
- ha Amerika nem küldene fegyvert, „a háborúnak hetek alatt vége lenne”;
- Németország nem ura önmagának, „a kollektív Nyugat” érdekeit képviseli;
- a Nyugat tehet arról, hogy Oroszország nem integrálódhatott a nyugati világba a Szovjetunió felbomlása után;
- a NATO bővítése a kezdetektől Oroszországra nehezedő nyomásgyakorlás volt;
- az amerikaiaknak már 2013-ban látniuk kellett volna, hogy ukrajnai ténykedésük, rövid távú érdekeik érvényesítése végül hová vezet: a mostani helyzethez.
- A DK ezzel szemben azt javasolja, hogy a jövőben a köztársasági elnöknek a kegyelmi döntéseit meg kelljen indokolnia, és ezekről hozott határozatait a Magyar Közlönyben – a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok figyelembevételével – közzé kelljen tennie.
- A Mi Hazánk szerint „nincs helye kegyelemnek olyan bűncselekmény esetén, amelynek sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a 18. életévét még nem töltötte be.”
- A Párbeszéd is azt javasolja, hogy az államfő minden esetben legyen köteles megindokolni kegyelmi döntéseit. Az indokolásnak szerintük tartalmaznia kell az elkövető nevét és azon bűncselekmény megnevezését, melyben a terheltet bűnösnek találták, valamint mindazokat az erkölcsi, politikai indokokat, amelyekre tekintettel a köztársasági elnök kegyelmet ad.
- A Momentum szintén a kegyelem elnöki indoklásának nyilvánosságát javasolja.