2024. január 25., csütörtök

MINDENNEK A LEGALJA EGY LAPON EMLÍTENI BRÜSSZELT ÉS A SZOVJET MOSZKVÁT – UNGVÁRY KRISZTIÁN

MOST JÖVÖK / TELEX VIDEÓ
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2024.01.23.



A kormánypártok sunyisága, hogy még mindig nem rendezték az ügynökakták kérdését, a katolikus egyház botránya pedig az, hogy nem a Vatikánból, hanem a Karmelitából irányítják. Mindszenty Józsefet személyes felelősség terheli a magyarországi zsidóüldözések miatt, azokat pedig nagy nyilvánosság előtt kellene felelősségre vonni, akik a mai Brüsszelt a szovjet Moszkvához hasonlítják. 

A Most jövök legújabb adásának vendége Ungváry Krisztián történész.

KIKAPCS: EURÓPA (4K VIDEÓ)

YOUTUBE
Szerző: Scenic Relaxation
2023



Európa csodálatos tájai drónokkal készített videókon...


Lásd még:


POLITIKAI ALKUT SEJTENEK A KÉPVISELŐK A KIFIZETETT MAGYAR PÉNZEK HÁTTERÉBEN

SZABAD EURÓPA
Szerző: GYÉVAI ZOLTÁN
2024.01.25.


Alaposan megizzasztották az Európai Bizottság három, magyar dossziékkal foglalkozó tagját szerda délután az EP szakpolitikusai. Didier Reynders igazságügyi biztos kész haladéktalanul lépni, ha a magyar kormány válaszai a szuverenitásvédelmi törvényre vonatkozó kérdéseire nem lesznek kielégítők.


Két órán át bombázták kérdéseikkel szerda délután az Európai Parlament költségvetési és költségvetés-ellenőrzési bizottságának tagjai a magyar pénzesdossziéban érdekelt három biztost: Didier Reynderst, aki az igazságügyért, Nicolas Schmitet, aki a szociális politikáért és a horizontális feljogosító feltételekért, valamint Johannes Hahnt, aki a költségvetésért felel a bizottságban. A képviselőket – akik politikai alkut szimatolnak az uniós pénzcsap Magyarországnak való részleges megnyitása mögött – láthatóan a kétórás, rendkívül intenzív kérdezz-felelek sem győzte meg.

Nem értik, mi volt az oka a bizottság nagy sietségének

A meghallgatás nyilvánvalóan része az EP hivatalosan bejelentett tervének, hogy az Európai Bírósághoz fordul a bizottság által a képviselők szerint indokolatlanul és jogtalanul az Orbán-kormány számára az igazságszolgáltatási reformokért cserébe hozzáférhetővé tett 10,2 milliárd euró miatt. A meghallgatáson a két szakbizottság tagjai egymásra licitálva a legrázósabb kérdéseket firtatták, és gyakran voltak elégedetlenek a válasszal.

Az egyik visszatérő kérdés, hogy az Európai Bizottságnak miért volt olyan sietős a magyar igazságszolgáltatási dosszié lezárása azon az alapon, hogy az Orbán-kormány maradéktalanul teljesített minden horizontális feljogosító feltételt, így jogot formálhatott a 2021 és 2027 közötti kohéziós politikai kifizetések más ügyek által nem blokkolt részére, jelenleg 10,2 milliárd euróra.

Mint Eider Gardiazabal, a jogállami feltételrendszerről készült parlamenti jelentés társszerzője rámutatott: a bizottság alig tizenkét órával a magyar válaszok beérkezése után már ki is állította a pozitív értékelést.

Pedig – csatlakoztak hozzá más képviselők: a finn néppárti Petri Sarvamaa, a német liberális Moritz Körner és a magyar Cseh Katalin – a testületnek az eljárásrend szerint még kilenc nap állt rendelkezésére a döntésre, mégsem várt december 21-ig, hanem nagy igyekezettel éppen a decemberi EU-csúcs előtt döntött a keret felszabadításáról. A képviselők közül jó néhányan azt gyanítják, hogy a bizottság és az Orbán-kormány közötti politikai alku állhat a háttérben, amely félretolta a jogi és a szakmai szempontokat.

„A nagy kérdés az, hogy a bizottság valódi értékelést hajtott-e végre, vagy politikai alku történt közvetlenül az Európai Tanács ülése előtt. Számos jel a politikai megállapodásra utal” – jelentette ki Daniel Freund, az európai zöldek szakpolitikusa, aki furcsállotta, hogy a bizottság 35 perccel a két utolsó magyar intézkedés bejelentése után már elindította a jóváhagyáshoz szükséges írásos eljárást...

VÁRKONYI ANDREA AMIHEZ NYÚL, AZ ARANYAT TEREM – BENYALT A BLIKK LÖLÖNÉNEK

DAVE VILÁGA
Szerző: DAVE
2024.01.24.



Várkonyi Andrea amihez csak nyúl, aranyat terem - írja a Blikk Mészáros Lőrinc feleségéről. A bulvár szerint Lölöné egy sikeres üzletasszony. De vajon sikernek lehet-e nevezni, amit Andi elért?

ORRA BUKUNK, HA MINDIG A RÖVID TÁVÚ ÉRDEKET KÖVETJÜK – ROMSICS GERGELY AZ ÖSSZEOMLÁS TÖRTÉNELMI TAPASZTALATÁRÓ

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: BORBÁS BARNA
2024.01.25.


A külpolitikai elit sok esetben szűklátókörű és indokolhatatlanul optimista volt, de a történelmi Magyarországot egy hibátlan kurzus sem tudta volna megmenteni – mondja podcastunkban Romsics Gergely. A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársa óriási történészi vállalkozás végére ért: Összeomlás és útkeresés című új könyvében az I. világháború végétől Trianonig mutatja be és értékeli a magyar külpolitikai gondolkodást. Podcastunkból kiderül: az oroszok felé húzás abszolút idegen a magyar hagyományoktól, és mindig válságjelenségként jön elő, a mai külpolitikának pedig nem előzménye a Bethlen István-i realizmus. Utóbbi ugyanis tisztában volt az ország méretével és az európai hatalmi rend játékszabályaival
.

Részletek a műsorból:

Az I. világháborús összeomlás közbeni és utáni magyar külpolitika egyetlen, nagy kudarctörténet?

Mi lett volna a siker? Ha a történelmi Magyarország egyben maradása, akkor azért azt hiszem, hogy a kétségtelenül azonosítható politikusi hibák, szerencsejátékos húzások és csőlátás ellenére első helyen azt kell kiemelnünk, hogy a történelmi ország olyan korszakban ért véget, amikor ezek a soknemzetiségű államok eleve rendkívül instabillá váltak, és a felbomlás szinte elkerülhetetlen végkimenetel volt. […] Amikor a szomszédos nemzetállamok jelentős kisebbségei élnek Magyarország területén, sőt egész nemzettestek is, amelyek önálló államra vágynak, akkor sem az ő elnyomásuk, sem pedig a nemzetiségi jogok biztosítása nem garantálhatja a sikert. A mélyben ható történelmi erőkkel próbáltak ugyanis szembeszállni. […] A történelemnek volt egy nagyon világos iránya a 19. század második felében, és ennek az iránynak bizonyos értelemben az első világháború vége volt a végkifejlete. Nagyon messze kerültünk egy olyan lehetséges Európától, amelyben a történelmi Magyarország fennmaradhatott volna.

A külpolitika irányítói „utóbb indokolatlannak bizonyuló optimizmussal szemlélték a körülöttük zajló folyamatokat” – írja. Ez volt a kudarcuk egyik oka?

Minél többet foglalkoztam egy-egy korszak, egy-egy politikai garnitúra irományaival, megértve lassan a gondolkodásmódjukat, annál kevésbé tartottam őket – hogy így mondjam – butának. Ott van az I. világháború: Olaszország belépett, de kivédtük, belépett Románia, kivédtük, Oroszország összeomlott, Belgrádot és Bukarestet megszálltuk – ezek után a magyar elit nem minden alap nélkül gondolhatta, hogy győztünk. […] Persze igaz, hogy a külpolitikai vezetés nem igazán látott túl Bécsen és Berlinen, a nyugati fronton zajló folyamatokat nagyon súlyosan alulárazták és nem értették, mit jelent az Egyesült Államok hadba lépése. Igaz, hogy bizonyos értelemben szűklátókörűek és indokolatlanul optimisták voltak.

Utóbbi két motívumnak megvannak a mai magyar párhuzamai? Ugyanazokat a hibákat követjük el?

Nagy erőkkel zajlik a mai magyar külpolitikának az a fajta pozicionálása, amely azt mondja, hogy mindenki érdekalapon működik, és ami nem a közvetlen érdekről szól, az nem is igaz. […] De csupán azzal, hogy azt mondjuk, mindenki érdekkövető, valójában nem mondtunk semmit. Senki se akarja lábon lőni magát. Más kérdés, hogy mi ez a bizonyos külpolitikai érdek. Milyen időtávon gondolkodom, mennyire bízom más partnerekben, hiszek-e abban, hogy megéri adott esetben nem maximalizálni a rövidtávú hasznot hosszabb távú hasznok érdekében?

NATO-SZÖVETSÉGESEK NÉGYSZEMKÖZTI BESZÉLGETÉSEIKBEN NEM TITKOLJÁK, ELEGÜK VAN ORBÁNBÓL – AVAGY MIÉRT NEM ISZIK MEG EGY POHÁR WHISKEYT A SVÉD KORMÁNYFŐ ORBÁNNAL - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2024.01.25.


Orbán nem tartotta magát az ígéretéhez, hisz korábban egyértelművé tette a kormánya, hogy nem ők lesznek az utolsók, akik ratifikálják a svédek NATO-csatlakozását. S most, hogy megint ígérgetett, nem határozott meg konkrét időpontot annak beteljesítésére, megint csak a levegőbe beszélt. Nemzetközi lapszemle.

Orbán újólag megerősítette az X közösségi hálón, hogy a magyar kormány támogatja Svédország NATO-tagságát – kezdi alapos elemzését a CNN hazánk hintapolitikájáról. Tette ezt a magyar kormányfő azok után, hogy telefonon tárgyalt a NATO főtitkárával, akit biztosított arról, hogy sürgeti a parlamenti jóváhagyást – amit megejtenek adandó alkalommal. 2022 májusa óta várt Finnország és Svédország a csatlakozásra, előbbinek csaknem egy év elteltével sikerült nyélbe ütnie tervét, utóbbi ellen viszont számos kifogással élt Törökország. Az általuk terroristáknak tekintett Kurd Munkás Párt svédországi tevékenységén kívül nem kis akadályt jelentett, hogy Recep Tayip Erdogan F-16-osokat kért, de nem kapott az amerikaiaktól. A szenátus külügyi bizottságának vezetője, Ben Cardin most úgy tájékoztatott, hogy várja az amerikai kongresszus a törökök által jóváhagyott csatlakozási dokumentumokat és utána lépni fognak a vadászgépek ügyében is. A CNN a magyar tartózkodást azzal magyarázta Cseh Katalint idézve, hogy Putyinnak tesz szívességet Orbán a halogatással.

A Guardian ennek kapcsán azt emeli ki, hogy Orbán nem tartotta magát az ígéretéhez, hisz korábban egyértelművé tette a kormánya, hogy nem ők lesznek az utolsók, akik ratifikálják a svédek NATO-csatlakozását. S most, hogy megint ígérgetett, nem határozott meg konkrét időpontot annak beteljesítésére, megint csak a levegőbe beszélt. S most a világ szeme megint Magyarországon, amiről külön felhívta a német külügyminiszter a figyelmet, jelezve szeretné már a szövetségesei közt látni Stockholmot is. Miközben a nyilvánosság előtt türelmet tanúsítanak a NATO-tagok, addig négyszemközti beszélgetésekben nyilvánvalóvá teszik, kezd elegük lenni Orbánból, kezdik elveszíteni a türelmüket – mondta ezt egy névtelenül nyilatkozó brüsszeli diplomata. Különösen azok után, hogy a magyar kormány Ukrajna iránti illojalitása megnehezíti a NATO munkáját. Mindeközben Orbán Balázs szerdán a Guardian kérdésére azt válaszolta, hogy nagyon komolyan veszik a tagságból eredő kötelezettségüket és a katonai teljesítésüket. Ám a politikai igazgató szerint a labda a svédeknél pattog most, mert arra vár a magyar kormány, hogy párbeszédet kezdeményezzen a svéd kormányfő. Magdalena Andersson, volt svéd kormányfő nem kívánt spekulálni, mi Orbán hátsó szándéka. Szerinte Svédország megtette azt, amit elvárt tőle a magyar kormány. Innentől kezdve nincs miről beszélni. Ugyanakkor aggályát is kifejezte az Svédországi Demokraták pártja miatt, akik a szélsőjobbot képviselik, és akik számára Orbán a példakép. Ők például azt tanácsolták Ulf Kristerssonnak, hogy utazzon Budapestre és igyon meg egy pohár whiskeyt Orbánnal.

Az amerikai Defense News portálnak a Washingtonban tartózkodó svéd katonai csúcsvezető, Michael Claesson tábornok nyilatkozott, hogy reméli, a nyári washingtoni NATO-csúcsig áldását adja a magyar parlament is a tagságukra. Ami nélkül azonban már most is mindent az elvárásoknak megfelelően végeznek, viszont még nem jutnak hozzá a hírszerzés anyagaihoz, számos kriptográfiai és technikai standardokhoz, amelyek akadályozzák az operatív tervezést.

Az ukrán Evropejszkaja Pravda viszont nyomon követi a Magyar Nemzet írásait, mert hosszasan idézi, beindult a svéd kormányfő elleni lejárató magyar propaganda-gépezet, miután nem járul a don elé Ulf Kristersson. S kifogásolják, hogy 60. születésnapját nem is egyszer ünnepelte meg népes társaságban és az egyik alkalommal legalább 80 ezer svéd koronát költött rá épp akkor, amikor a svéd gazdaság történelme legnagyobb válságát éli meg – idézik Kijevben a Magyar Nemzet okoskodásait.

A Yahoo hírszolgáltatásának pénzügyi/finance szektora viszont részletes útmutatást ad, miként lehet úgymond arany vízumot szerezni Magyarországon az EU-n kívüli állampolgároknak a letelepedéshez. Az Immigrant Invest cég intézi ezeket a letelepedési kötvényeket és hirdeti magáról, mennyire megbízható a Szervita téri magyarországi központja, merthogy működik irodájuk a Dominikán, Antigua and Barbudán, Grenadában, és Máltán, és jelzik, hogy az uniós elvárásoknak és a karibi térség feltételeinek megfelelőn működnek.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ 

HAMIS LÁTSZAT TRUMP SIKERE ÉS HATALMAS GYŐZELME

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2024.01.24.


New Hampshire-ben Trump gyakorlatilag megnyerte a republikánus előválasztást. Nikki Haley eldöntheti, meddig pazarolja az idejét és a donorok pénzét. Eldőlt, hogy Trump lesz újra Joe Biden ellenfele a következő elnökválasztáson. Senki ne felejtse, Trump az általa elfoglalt és kisajátított pártjában aratott nagy győzelmet, ami inkább riasztó arra nézve.

Csalóka az a kép, hogy két előválasztás után Trump rivális nélkül maradt a versenyben. Ez nem azt jelenti, hogy az amerikai történelemben páratlan győzelmet tiszta versenyben és a kiválósága alapján érte el, s ennyivel jobb lenne valamennyi elődjénél. Ez csupán azt jelenti, hogy Trump a pártjában felszámolta a valódi versenyt, letarolta a demokráciát.

Ez az előválasztás nem most dőlt el, s nem a jelöltek alkalmassága és kiválósága döntött. Trump egyszerűen maffiamódszerekkel elfoglalta és kisajátította a pártot. Fanatikus híveire hivatkozva megzsarolt mindenkit, hogy aki nem hódol be, azt tönkreteszi, és meg is tette. Ha valaki politikai pályán akar maradni, akkor térdet kell hajtania Trump előtt, szó szerint.

Ez már egyre kevésbé egy demokratikus párt, sokkal inkább egy személyi kultuszra épülő vezérelvű fasiszta párt, nem politológiai értelemben közönséges maffia, amit Trump és a családja irányít, mert Trump bevonja a fiait, akikkel dinasztiát akar építeni Amerika élén. De, mint látni fogjuk, még New Hampshire-ben is csaknem a szavazók fele elutasította.

A republikánus pártban korábban lehettek ellenfelek, lehetett igazi verseny. Trump ezeket a szélsőjobboldali rohambrigádjaival megszüntette, szétverte, ellenfeleit megfenyegette és megfélemlítette, a bátrabbakat kicsinálta. Ez egy olyan verseny volt, ahol előre megvolt a győztes, akit a többiek kritizálni sem mertek, különben rájuk öntötte az ocsmány mocskát.

A helyzet, hogy már riválisa sincs, a republikánus párt szönyű állapotát mutatja. Trump mindent elsöprő „sikere” megtéveszthet sokakat, de ezeket a „sikereket” agyonterrorizált és eltaposott pártban aratta, amelyet egy alvilági maffia tart az uralma és terrorja alatt. Trump nárcisztikus gyűléseket tart, de ezek nem a szabadság és szabad verseny gyűlései.

EZEK EGY DEMOKRATIKUS PÁRT KAMPÁNYGYŰLÉSEI HELYETT SOKKAL INKÁBB SÁTÁNISTA SZEÁNSZOK.

Trump győzelmének reális értékeléséhez figyelembe kell venni azt is, hogy Trump nem vett részt egyetlen vitán sem. Ez nemcsak azt jelentette, hogy ő rangon alulinak tartotta a „vele azonos szinten nem levő” jelöltekkel való vitát, és nem is csak azt, hogy Trump semmibe vette a riválisai mellett a szavazókat és pártja hagyományait is.

Trump azért maradt távol a vitáktól, mert ha részt vesz azokon, könnyen elbukhatta volna a versenyt, vagy legalábbis másképpen alakult volna minden. Trump olyan, mint Orbán, és a többi pszichopata: nyílt és tiszta versenyt nem vállal, ilyen versenyben el is bukna. Csak csalással tud győzni. Ne feledjük, Trump akarta elcsalni a 2020-as elnökválasztást is.

Trump nem tud tényekkel vitázni, nem képes tényszerű komoly kérdésekre választ adni, mert egyrészt hazudozó, másrészt nem ért semmihez. Orbán is csődbe vitte az országot, régebben az uniós pénzek nélkül is megállt Magyarország a lábán. Az országot lejáratta, a nyugati demokráciák közül kivezette, az országot elszigetelte, kormányozni nem tud. Az egész ország katasztrófa, nem működik az oktatás, az egészségügy, a közlekedés, stb..

Trump is csak frontális helyetben tud győzelmet aratni, ha az ő kezében van a mikrofon, és senki nem kérdezhet, senki nem cáfolhat, senki nem igazíthatja helyre. Azt mondhat, amit akar. Márpedig egy demagóg populista hazudozó a tömeglélektan törvényei alapján képes a hallgatóságával mindent elhitetni, még azt is, amiről tudják, hogy nem úgy van.

Ezzel Trump megszüntette a nyílt és szabad versenyt, nem tette lehetővé, hogy riválisai és a szavazók megvizsgálják, véleményezzék az állításait. Megszüntette a demokrácia lelkét, a vitát, a tényellenőrzést, az alkalmasság vizsgálatát. Megakadályozta a megmérettetést, és lehengerlő szónoklatokkal, hazugságokkal váltotta fel a valódi demokratikus versenyt...

MENTŐÖVET DOBOTT AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, HATALMAS BUKÁST ÚSZOTT MEG VELE AZ ORBÁN-KORMÁNY

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2024.01.23.


A decemberi utalások, a kohéziós alapok részleges felszabadítása nélkül nem ment volna. Így is tátong egy nagy lyuk Magyarország költségvetésén.


Az államháztartás hiánya tavaly 4593,4 milliárd forint volt – közölte kedden a Pénzügyminisztérium a részletes számokat, ez jelentősen meghaladja a kormány költségvetési céljait. A 2023-as büdzsét még 2022 májusában – három hónappal az ukrajnai háború kitörése után - nyújtotta be a parlamentnek a Pénzügyminisztérium. A fideszes többség nem is vacakolt sokat a már akkor látható otromba tervezési hibákkal és kockázatokkal, és minden különösebb hezitálás nélkül elfogadta. A fideszes parlament végül 2022 júliusában 2352 milliárd forintos hiányt engedélyezett, amit 2023 elején a kormány kérésére 3400 milliárd forintra emelt. A hiány végül 4593,4 milliárd forint lett, ami az eredeti terv 195 százaléka, vagyis annak majdnem duplája lett, de még a módosított hiánycélt is 35 százalékkal elvétette a kormány.

A tervezettnél lényegesen magasabb hiány oka, hogy a kormány egyáltalán nem számolt a gazdasági recesszióval, és mellette az unió legmagasabb inflációja miatt az összeomló lakossági fogyasztással. Ez utóbbi következtében a tervezett fogyasztási adókból 1133 milliárd forint nem folyt be tavaly a költségvetésbe. Ez a pénz idén is hiányozni fog. A cégek befizetései 300 milliárddal lettek kisebbek, ami tervezetthez képest közel 10 százalékos bevételkiesés. Egyedül a lakossági befizetések hozták a tervezett szintet. Vagyis csak adóbevételi oldalon 1450 milliárd forint hiányzott, a kiadási oldalon viszont nem számoltak a magas infláció miatt elszálló kamatokkal. Az államadósság kamatkiadásaira 2023 egészében 2764 milliárd forint ment el, ami 660 milliárddal haladja meg az előző évi költést, és mintegy 260 milliárddal a PM által számított összeget. Csak tavaly 1373 milliárd forint ment a rezsicsökkentés támogatásra, ám az MVM mintegy 300 milliárd forint rendkívüli osztalékot fizetett be a költségvetésbe. Így a rezsitámogatások tavaly nettó 1000-1100 milliárd forintba kerültek, amit gyakorlatilag az utolsó fillérig fedeztek a különadók, így végül ez a tétel nem jelentősen növelte a hiányt...

OLYAN JÓL SIKERÜLT A PEDAGÓGUS-BÉREMELÉS, HOGY AZ ORBÁN-KORMÁNY RENDELETEIBŐL ÉPP AZ ÖSSZEGEK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK RÉSZLETEI MARADTAK KI

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2024.01.25.


Nem zökkenőmentes a tanárok, oktatók, óvónők fizetésemelésének lebonyolítása, a kormány rendeletei, határozatai több kérdést vetnek fel, mint amennyit megválaszolnak.


A pedagógusoknak, szakképzési oktatóknak, óvodapedagógusoknak január 30-áig kellene megkapniuk a megemelt béreiket is tartalmazó új munkaszerződéseiket, ám a béremelés lebonyolításának részletezésére kiadott kormányrendeletekből épp azok a részletek maradtak ki, amelyek az illetmények pontos megállapításához szükségesek lennének.

A “tanárbéremelésről” szóló, múlt héten megjelent kormányrendelet ugyan rögzítette, hogy az egyes fokozatoknál melyek azok a minimumösszegek, amelyeket az átlagosan 32,2 százalékos bértömeg-emelésből meg kell kapniuk a pedagógusoknak (például a pályakezdő gyakornokoknál bruttó 528 ezer forint, Pedagógus I. kategóriában bruttó 538 ezer forint, Pedagógus II-nél bruttó 555 ezer forint),

ám az, hogy a bértömeget hogyan, pontosan milyen szempontok alapján kell felosztani, nem került bele a rendeletbe.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet lapunknak elmondta, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkárságával történt legutóbbi egyeztetésen szóban arról kaptak tájékoztatást, hogy a tankerületi intézményekben “lehetőleg” mindenki a tavaly novemberi béréhez viszonyítva kap majd emelést, ez egyedül a gyakornokoknál jelent 32,2 százalékos többletet, Pedagógus I. fokozatban pedig 31,2 százalékot, Pedagógus II-nél 29,1 százalékot, mesterpedagógus kategóriában 21,2 százalékot, a kutatótanároknál pedig 19 százalékot.

Ugyanakkor, mivel a rendeletből ezek a részletek kimaradtak, leghamarabb csak jövő hét kedden derülhet ki, pontosan mennyit kapnak a pedagógusok, akiknek január 8-a óta kell úgy dolgozniuk, hogy nem tudhatják, mennyi a fizetésük. Korábban szó volt arról is, hogy ezen a héten összehívják az iskolaigazgatókat, ám lapunk értesülései szerint ez nem történt meg. A Népszavához eljutott viszont egy, az intézményvezetőknek címzett tájékoztatólevél Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár aláírásával, de ez sem tartalmaz több részletet, mint amennyi a kormányrendeletben megjelent. Az új munkaszerződéseket egyébként is a tankerületi központokban állítják ki,

az igazgatóknak pedig annyi lesz a dolguk, hogy átvegyék és kiosszák azokat a tanárok között...

JOBBRA TOLÓDIK EURÓPA, DRÁMAI KÖVETKEZMÉNYEKRE SZÁMÍTANAK

NÉPSZAVA
Szerző: RÓNAY TAMÁS
2024.01.24.


Jelentősen gyarapítja mandátumainak számát a két szélsőséges-populista frakció az Európai Parlamentben. Ez derül ki az Európai Külkapcsolati Tanács legújabb felméréséből.


Meglehetősen sötét képet fest a júniusban esedékes európai parlamenti választások kapcsán az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) páneurópai agytröszt. Egy közvélemény-kutatásokkal és statisztikai modellekkel alátámasztott, "Éles jobbra fordulás: A 2024-es európai parlamenti választásokra vonatkozó előrejelzés" című jelentés éles jobboldali fordulatot vizionál a voksoláson, a kutatás a mandátumok jelentős növekedését jövendöli a két szélsőjobboldali frakció, az Identitás és Demokrácia (ID) és az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) számára.

A Simon Hix és Kevin Cunningham által készített tanulmány szerint az Európa-ellenes jobboldali populista pártok legalább kilenc uniós tagállamban – köztük Magyarországon – vezetnek a felméréseken, és további kilenc államban a második vagy harmadik helyen végeznek – így először kerülhet többségbe a kereszténydemokraták, a konzervatívok és a radikális jobboldali képviselők tömbje az Európai Parlamentben – állítja a kutatás.

Bár az EPP várhatóan továbbra is a törvényhozás legnagyobb frakciója marad, a két szerző arra számít, hogy a populista hangok - különösen a radikális jobboldalról - hangsúlyosabbak lesznek, és minden korábbinál nagyobb szerepük lesz a döntéshozatal folyamatában. Az ECFR abból indul ki, hogy a liberális-centrista Renew Europe (RE) és a Zöldek/Európai Szabad Szövetség (G/EFA) mandátumainak száma is csökken, a populista jobboldalnak pedig reális esélye lehet arra, hogy a történelem során először többségi koalícióba kerüljenek.(Az Európai Parlamentet először 1979-ben választották meg közvetlenül.)...

PUCCS: A VENDÉGMUNKÁS TÖRVÉNY EGY PARASZTVAKÍTÁS

PUCCS / KLIKK TV
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2024.01.24.



Ha egy cégnek hirtelen munkaerőre van szükség, nem kezd el a kormányhivataloknál hirdetéseket feladni, hanem felhív három munkaerőkölcsönzőt és megoldja. Ez egy kiskapu. A lakosság a magyarok munkahelyét védő kormányzati üzeneteket mégis el fogja hinni – mondta Székely Tamás, a VDSZ elnöke a KlikkTV Puccs című műsorában. 

A szakember szerint tény, hogy az elmúlt időszakban a magyar kormány vette el a magyarok munkáját. Nem nőtt a minimálbér, a magyar átlagkereset régiós szinten is leszakadt. Ugyanakkor a négy és félmillió munkavállalóból 100-150 ezer a vendégmunkások száma. Velük kapcsolatban komoly hisztéria alakult ki, mert nem a szakmai kérdések, hanem a drasztikus politikai megnyilvánulások kerültek előtérbe. 

„Ha a „migránsmunkásozás” és „migránsgettósozás” folytatódik, az nagyon szélsőséges irányba viszi el az egész kérdést."

DELLA: ASZÓDI ATTILA: FONTOS FORDULATOT VETT A PAKSI ATOMERŐMŰ BŐVÍTÉSE

DELLA / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2024.01.24.



A kormány nem fog visszakozni Paks II megépítéséből, nincs ok, hogy felmondja a tíz éve kötött szerződést az oroszokkal, ha voltak is kétségek kormányzati részről, azok mára okafogyottá váltak, az építkezés halad, a jelenlegi ütemterv mellett tartható a 2032-es indulás – jelenti ki a Dellában Aszódi Attila energetikai szakértő, egyetemi tanár.

A projekt 2023-ban fordulatot vett, a tényleges kivitelezés állapotába került, a munkagödrök kialakítása folyamatban van, februártól pedig az orosz fővállalkozó nekilát az egyik reaktortartály megépítésének. Ez általában három évet vesz igénybe, és Aszódi Attila szerint az orosz iparral szembeni szankciók, illetve az orosz gazdaság helyzete sem fogja érdemben lassítani a munkálatokat, de azzal kalkulálni kell, hogy a gyártás ellenőrzése, a magyar szakemberek kiutaztatásával járó mindennapi ügymenet megnehezülhet.

Ezzel együtt nem lehet biztosra mondani, hogy a beruházás elért addig a pontig, amikor már nem lehet visszafordulni: van olyan európai atomerőmű, amely kulcsrakész állapotig jutott, mégsem hozták működésbe. A szakember mindazonáltal arra fogadna, hogy az új paksi blokkok elkezdik a termelést a 2030-as évek elején.

Kérdés, hogy a teljes építési folyamatot, ami az oroszok gyakorlatában 8–10 év szokott lenni, hogyan lehet tartani a szankciók által nehezített környezetben

– tette hozzá az Orbán-kormány volt államtitkára, rámutatva, hogy továbbra is számos kihívással küzd a projekt.

Ezzel párhuzamosan kerül sor a régi blokkok üzemidejének meghosszabbítására, ami mögött Aszódi Attila nem a Paks II megvalósulásával kapcsolatos kételyeket látja, hanem a magyar ipar növekvő energiaigényének kiszolgálását. Arra ugyanakkor az új blokkok üzembe helyezéséig is figyelni kell, hogy a megújuló energiatermelés térnyerése – a több mint 5500 megawattos kapacitásuk már megközelíti a magyar villamosenergia-rendszer csúcsterhelését, ami 6000–7500 megawatt között szokott mozogni – új helyzetet teremt a hazai energiaiparban, főleg, hogy további megújuló kapacitások belépése várható rövid időn belül.

Ez újfajta szabályozási mechanizmusok beépítését igényli, amellyel a terhelést ki lehet egyenlíteni, ám a régi paksi blokkok e tekintetben nem elég rugalmasak.

Az új létesítmények az eltérő technológiájuk miatt alkalmasak lesznek a visszaterhelésre, de az még odébb van. A szakértő ezért két darab, 600 megawattos szivattyús tározós vízerőmű kialakítását sürgeti, követve a környező országokat. A műsorban arra is választ kapunk, hogy mennyibe kerül végül az új blokkok megépítése a magyar adófizetőknek, miért került kritikus döntési helyzetbe Paks az üzemanyag-utánpótlás ügyében, illetve mi a buktatója az erőművek szétválasztott üzemeltetésének, amire az uniós előírások miatt került sor.

NYUGDÍJASOKNAK INDÍTOTT VIDEÓSOROZATOT AZ MSZP

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2024.01.25.


Videósorozatot indított nyugdíjjal kapcsolatos, praktikus kérdésekben Korózs Lajos, az MSZP alelnöke. Többek között arról is beszélt, mit tehet egy idős ember, ha krízishelyzetbe került.


A Facebookon, illetve a Youtube-on is látható első videóban Korózs Lajos arról beszélt, hogy kinek, mikor és hogyan jár a méltányossági nyugdíjemelés. Eszerint ezt bárki igényelheti, aki betöltötte az irányadó nyugdíjkorhatárt, amely a múlt év óta már egységesen 65 év.

A megváltozott munkaképességűek közül csak azok kérhetnek méltányossági nyugdíjemelést, akik özvegyek is. Olyan özvegy is kérhet méltányossági nyugdíjemelést, aki tartósan beteg vagy fogyatékos gyereket nevel. A lényeg, hogy az ő jövedelme ne haladja meg a 120 ezer forintot – hangzik el a videóban. A szocialista politikus elmondta, hogy a méltánylást indokolni kell; általában azért kér valaki méltányossági nyugdíjemelést, mert alacsony a nyugdíja és abból a pénzből nem tud megélni, vagy váratlan helyzet alakult ki az életében. Fontos továbbá, hogy minden dokumentumot, okiratot mellékelni kell az igényléshez, amit az Államkincstárnál, illetve a megyei illetékes társadalombiztosítási szervnél lehet benyújtani, adatlapon keresztül. A megítélt összeg nem lehet kevesebb 3000 forintnál és nem haladhatja meg a 8000 forintot sem.

A második videó a nyugdíjasoknak adható egyszeri segélyről szól: ebben Korózs Lajos olyan élethelyzetekről beszél, amikor nem várt esemény következik be egy ember életében. Példaként említi a természeti katasztrófákat, tartós betegséget vagy balesetet, továbbá, amikor elveszíti valaki a hozzátartozóját. „Egy bizonyos jövedelemhatáron belül lehet fordulni egyszeri segélyért, aki öregségi nyugdíjban részesül, özvegyi nyugdíjban részesül, szülői nyugdíjban részesül, vagy árvaellátásban részesül, pontosabban a kettőnek valamilyen kombinációja is fennállhat, hiszen lehet valaki olyan, aki özvegy és egyben árva ellátásban részesülő gyermeket is nevel. A lényeg az, hogy itt a jövedelemhatár 100 ezer forint abban az esetben, ha valaki közös háztartásban él valakivel, és 120 ezer forint akkor, hogyha egyszemélyes háztartásról beszélünk” – mondta el az MSZP alelnöke. Az egyszeri segélyhez kérelmet kell benyújtani, és ebben leírni, mi az a körülmény, ami miatt rászorul erre az egyszeri támogatásra, illetve ezzel kapcsolatban mellékelni kell további dokumentumokat.

„Felhívnám a figyelmet arra, hogy itt nem kell szívbajosnak lenni, hiszen mivel alacsony a jövedelme, ebben lehet egy elmaradt közüzemi számla, lehet egy megugrott gyógyszerszámla. Lehet egy orvosi ellátás vagy kórházi egészségügyi intézményben történő ellátás költsége, amelyet nem tudott mondjuk fedezni valaki, vagy csak nagyon bajosan tud fedezni. Esetleg a megnövekedett gyógyszerköltségekről egyfajta igazolást, hiszen tudjuk jól, hogy a receptek jelentős része ma már a felhőbe kerül, és onnan töltik le a gyógyszertárakban, de a lényeg az, hogy valamilyen igazolásnak lenni kell, amely indokolja az egyszeri segélynek a benyújtási igényét” – hangzott el a videóban.

Az utolsó videó a méltányosságból történő nyugdíjmegállapítást járja körbe. „Meglehetősen pikáns az ilyen helyzet, mert föltehetjük a kérdést, hogy miért akar valaki nyugdíjat magának, mikor nincs is meg a szükséges szolgálati ideje” – tette fel a kérdést Korózs Lajos. A videóban elhangzik: legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezni kell annak, aki saját jogon járó öregségi nyugdíjban szeretne részesülni, vagy legalább 15 évvel, ahhoz, hogy résznyugdíjban. Ha legalább 50 százalék szolgálati idővel rendelkezik valaki, akkor már fordulhat méltányosságból nyugdíjmegállapítási kérelemmel a nyugdíjigazgatósági szervezethez.

Az MSZP alelnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy a települési önkormányzatoknál és Budapesten, a kerületi önkormányzatoknál vannak olyan igazgatási szakemberek, akik segítenek az internetes kitöltésben, vagy a papíralapú igénylések benyújtásában.

CSIKI VARGA TAMÁS: CSAK ELRETTENTÉSSEL LEHET HOSSZÚ TÁVON GARANTÁLNI A NATO-TAGÁLLAMOK BIZTONSÁGÁT

INFOSTART / INFORÁDIÓ
Szerző: ROZGONYI ÁDÁM
2024.01.22.



Februártól májusig több európai ország területén tart összefüggő hadgyakorlatot a NATO az orosz haderő elrettentése céljából. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa azt mondta az InfoRádióban, hogy jelentős műveletről van szó, amely lehetőséget ad az északi és a balti államok védelme érdekében kitűzött célok és tervek gyakorlati megvalósítására.

A NATO Lengyelország, Németország és további három balti állam területén csaknem 90 ezer katonát akar mozgósítani, hogy elrettentse Oroszországot. A februárban kezdődő, Steadfast Defender 2024 elnevezésű hadgyakorlat lesz a katonai szövetség legnagyobb mozgósítása a hidegháború vége óta.

A gyakorlaton több mint 50 haditengerészeti hajó vesz részt, lesznek köztük repülőgép-hordozók és rombolók is. A mozgósításra több mint 80 repülőgépet várnak, köztük vadászgépeket, helikoptereket és drónokat is. A szárazföldi erők legalább 1100 harcjárművel lesznek felszerelve, amelyek között 133 harckocsi és 533 gyalogsági harcjármű vár majd szimulációs bevetésre.

Christopher Cavoli tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka bejelentette:

a májusig tartó műveletben mind a 31 tagország részt vesz, és támogató tagként Svédország is küld majd katonákat, haditechnikai eszközöket.

„A hadgyakorlat egyértelműen demonstrálni fogja egységünket, erőnket és eltökéltségünket értékeink és a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelmében” – mondta a tábornok.

A Steadfast Defender során nagy hangsúlyt kap a NATO gyors reagálású erőinek Lengyelország keleti szárnyára történő telepítése. A gyakorlatok további kulcsfontosságú helyszínei közé tartoznak a balti államok – amelyeket az esetleges orosz agresszióval szemben rendkívül sebezhetőnek tartanak –, valamint Németország, ahol az erősítések kulcsfontosságú belépési pontjai lesznek. A gyakorlatok a NATO perifériáján lévő nemzetekre, például Norvégiára és Romániára is kiterjednek majd – közölte a Reuters.
Több mint három és fél évtizede nem volt ekkora NATO-hadgyakorlat

Csiki Varga Tamás azt mondta az InfoRádióban, hogy a művelet legfontosabb célja egy esetleges orosz támadás kivédésére való felkészülés mellett az elrettentés lesz. A szakértő emlékeztetett: tavaly fogadták el a NATO új, regionális terveit – a többi között az északi államok védelmére. Úgy véli, a mostani hadgyakorlat keretében ezek gyakorlati megvalósítását is lepróbálják majd mintegy 90 ezer katona részvételével. Felhívta a figyelmet arra, hogy

a jelenlegi helyzetben különösen fontos a NATO számára az északi országok, illetve a balti államok támogatása, segítése.

Az elemző is megerősítette: „nagy méretű hadgyakorlatról” van szó, a NATO legutóbb az 1988-as Reforger-művelet során mozgósított hasonló nagyságrendben katonákat. Akkor mintegy 125 ezer résztvevővel Németország védelmét szimulálták a Szovjetunióval szemben...

A BÁTOR FIDESZ-FRAKCIÓ

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.01.25.


Ahogyan azt sejteni lehetett, ez a svéd NATO-buli, az északi miniszterelnök meghívása és az ő fölmutatott középső ujja meglehetősen nagy zavarokat okozott a fideszi erőtérben. Kétségbeesetten próbálják visszaszerezni Orbán elveszett arcát, amely ott hever a porban, és egészen elképesztő mutatványok születnek arra, hogy megmagyarázzák a megmagyarázhatatlant, ami voltaképp az, miért ez a csürhe Európa legellenszenvesebb, legutálnivalóbb politikai gyülekezete. Akik immár sehová sem kellenek.

Még a szélsőjobbra sem. Máshová pedig az eltelt legsikeresebb tíz év után már nem is indulhatnak, de ez legyen ez ő nyomoruk, és sajnálatosan vele együtt a miénk is. De nézzük, miből élünk ma, ezen a szép, szeles téli napon. Orbán Balázsból élünk, ő horgasztott minket írásra. Tudják, ő az, aki a nagyfőnök politikai tanácsadójaként olyan hülyeségeket beszél, mint egy körmét reszelgető nyuszi, és ez most sincsen másként. Ez a termetre és jellegre is kisebbik Orbán, ez nagy filozófus, ő volt az, aki üres lapokkal adatott ki könyvet lipsigyalázásként.

Ez a horizontja. S ha innen nézzük, semmi csodálnivaló nincsen abban, amit legújabban delirált nekünk a Fideszről, annak vezéréről és frakciójáról, mintha ezek különálló entitások volnának, holott tudjuk, hogy csupán egyazon ganyé más-más folyománya, csörgedező patakja ők. Mint tegnap megbeszéltük, miután a törökök belengették, hogy ratifikálják a svéd NATO csatlakozást, a mi szeretett vezérünk elkezdett kapkodni, hogy ne ő legyen az utolsó, és próbálta az emlegetett arc megőrzése miatt magához rendelni a svéd miniszterelnököt.

Aki aztán megüzente neki, hogy nincsen tárgyalnivalójuk. Ettől a mi egyetlenünk egója elkezdett leereszteni, mint egy rossz lufi, mert feketén-fehéren kiderült végre, ki is ő és mire tartják. Hogy miért somfordál mindig magányosan, miért küldik ki kávézni, mi okból nem állnak vele szóba. Egycsapásra megláttuk őt a klub peremén, ahol, ha nincs zsarolási lehetősége, már annyiba sem veszik, mint a köröm alatt a koszt. Így hirtelen zuhant rá a világra ez az igazság, illetve arra, aki nem tartotta nyitva eddig a szemét. Sokan voltak ilyenek.

De vannak is és maradnak is. Az arcvesztést azonban lehetett még fokozni, hiszen mindezek után, hogy a svédek bocsánatot sem kértek, sőt, szóba sem álltak vele, egy NATO főtitkári eligazítás után a nagy Orbán Viktor akképp nyilatkozott, hogy a lehető leghamarabb napirendre tűzi a magyar parlament a ratifikálást. Így egy perc alatt vált köddé a több hónapos cirkusz. Innen nézve már sem oka, sem indoka nincs és nem is volt az ismeretlen putyini erőkön kívül, elő kellett tehát állni valami magyarázattal. Ez viszont megterheli a cserepes szánkat.

Mert itt jön a képbe a kisebbik Orbán, a gondolkodó egyed, aki úgy sietett a nagyvezír segítségére, hogy a frakcióra kente a szart akképp, hogy velük nem bír a nagyobbik, miattuk áll a ratifikálás, mert tele vannak önálló gondolatokkal. Szó szerint azt bírta mondani a politikai tanácsadó a bátor százharmincötről, hogy „ez nem egy szavazógyár, itt komoly kérdések vannak”. Nem szükséges itt nekem a szöveget akképp építenem tovább, hogy rámutatok arra, mekkora hazugságot jelentett ki a kis Orbán, mert ismerjük az eltelt tizennégy évet...

OFFICE-DIPLOMÁCIA AZ ORSZÁG ÉLÉN - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.01.25.


A magyar diplomácia mélypontja, amerikai előválasztás és szkíta puccsisták: itt a 444 napindító hírlevele.

Remek reggelt, itt a 444 napindító hírlevele. Csütörtök van, hideg, erős szél és január, mi más kéne ehhez, mint az elmúlt 24 óra legfontosabb-jobb cikkeinek gyűjteménye. 

Ezt a négyet például külön is ajánljuk:





Hírleveleinkre feliratkozni itt lehet.

Trolldiplomácia

A szomorú helyzet, hogy ha valaki sokat játssza azt, hogy egy troll, az egy idő után abban a helyzetben találhatja magát, hogy sima trollá változik. Nagyjából ez történt a fideszes külpolitikával és így a magyar diplomáciával az elmúlt időszakban: miközben ki tudja, milyen háttéregyeztetések nyomán Erdogan kedvébe akart járni a magyar kormány, és nyilvánvalóan nevetséges és kínos okokkal halogatták a svédek NATO-csatlakozását, hirtelen azon kaphatták magukat, hogy közben a törökök megállapodtak a fejük fölött az amerikaiakkal, és így már csak Magyarország a gátja annak, hogy a svédek csatlakozzanak a nyugati katonai szövetséghez.

Miután már a NATO főtitkárja is felszólította Magyarországot, hogy ne akadályozza tovább a bővítést, Orbán Viktor megint elővette az egész történet legkínosabb motívumát, arra utalgatva, mintha itt a magyar kormány akaratával szemben önálló véleménnyel rendelkező Fidesz-frakción múlhatna bármi is. A mikrotörténet egyik csúcspontja az volt, amikor Orbán Balázs komoly arccal adta elő a tévében, hogy a frakció az nem egy szavazógyár, de különösen erős pillanat volt az is, ahogy Orbán Viktor megpróbálta elhívni a svéd miniszterelnököt Budapestre, mire a svédek siettek közölni, hogy ennek túl sok értelmét nem látják. Ha valaki szeretné újraélni az Office legerősebb pillanatait idéző magyar külpolitikai ámokfutást, számára ezt a cikkünket ajánlom.

A magyar diplomácia helyzetértékelését mutatja az is, hogy Robert Fico közben bejelentette, Szlovákia nem készül blokkolni az Ukrajnának nyújtott 50 milliárd eurós EU-támogatást, és ehhez képest persze csak apróság, hogy közben Vucic is Alex Sorossal szerepelt közös képen.

Puccs

A nap legbizarrabb hazai híre a puccsista szkíták elfogásáról szólt. A furcsa társaság tagjai nyilvános videóban beszéltek arról, hogy lefegyverzik a rendőrséget, ami nem tűnik a legokosabb összeesküvő taktikának. Azóta azt is sikerült kideríteni, kik voltak a tervezett puccs mögött.

Hír volt még itthonról, hogy

csendben van Kubatov, mióta kiderült, hogy Lázár utasítására bontották fel a szponzorációs szerződést,

- Karácsony elmondása szerint a következő években 300 milliárd forint uniós forrás érkezik Budapestre,

- több száz állami szervnél tette kötelezővé a kormány a Palkovics-közeli cég iratkezelő szoftverét,

- hiába a 90 milliárdos konszolidáció, több mint 60 milliárd forint adóssággal zárták az évet a magyar kórházak,



A világ

Donald Trump az iowai kaukusz után a New Hampshire-i előválasztást is simán megnyerte, és ezzel lényegében bebiztosította, hogy ismét ő legyen a republikánus elnökjelölt. Nikki Haley kedd este a küzdelem folytatását ígérte, de nem látni reális esélyt arra, hogy akár csak megszorongassa Trumpot. Könnyen lehet, hogy még a február 24-ei dél-karolinai előválasztás előtt kiszáll, hogy elkerülje hazai pályán a megalázó vereséget. Összeszedtük az első két előválasztás négy tanulságát.

Írtunk arról is, hogy nem találja a helyét a Dnyeszter Menti Köztársaság: az elmúlt 30 évben senki sem gondolta volna, hogy lesz olyan pillanat, amikor Transznyisztriát az oroszok helyett Moldova és az Európai Unió felé vezethetik az érdekei. De hogy ott tárt karokkal várnák őket, arról szó sincs, és az „anyaország” hozzáállása sem egyértelmű.

Az orosz-ukrán háború legfontosabb szerdai történése az orosz IL-76-os repülő lezuhanása volt, ami az oroszok szerint ukrán hadifoglyokat szállított fogolycserére, és amit az ukránok lőttek le. És írtunk arról is, hogy a Kreml nem tekinti ellenfélnek a Putyin ellen induló elnökjelöltet, ami, ismerve az orosz választási rendszer tisztaságát, annyira nem is erős állítás.

És hír volt még, hogy

Andrzej Duda újra kegyelmet adott a két börtönbe zárt PiS-es politikusnak,

hatnapos sztrájkba kezdtek a német mozdonyvezetők,


- és hogy két férfi a vizeletével igyekezett eloltani az alattuk lángra kapó motort.