„AZ ABNORMALITÁS NORMALIZÁLÓDIK” – KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS A MAGYAR FELSŐOKTATÁSRÓL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: GÖDRI RITA
2024.01.23.

Január 22-én ünnepelte ötéves születésnapját az Akadémiai Dolgozók Fóruma, ebből az alkalomból kerekasztal-beszélgetést szerveztek Budapesten. A meghívott vendégek közt volt Ádám Zoltán, a Corvinus korábbi oktatója, Gyenge Zsolt, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense, Havas Attila, a Közgazdaságtudományi Intézet főmunkatársa, valamint Kamarás Katalin, a Wigner Fizika Kutatóközpont vegyésze. A beszélgetést Lőrincz Viktor, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa moderálta. A beszélgetés résztvevői korántsem festettek pozitív képet a felsőoktatás helyzetéről: szóba került többek között a modellváltás és a tudomány szabadsága is.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) 2018-ban jött létre, azzal a céllal, hogy előmozdítsa a tudomány és az oktatás szabadságának tiszteletben tartását. Tagjai 2018 óta a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatában dolgozók. A kutatóhálózatot az MTA-tól kormány 2019-ben elszakította, ennek hatására az ADF egyesületté alakult, és azóta is szót emelnek a túlzott központosítás ellen, valamint a kutatóintézetek és a tudomány szabadsága mellett.
Vizsgabotrány, rektorválasztás

A kerekasztal beszélgetés során a résztvevők első körben a modellváltás utáni állapotokról beszélgettek. Ádám Zoltánt kérdezték arról, hogy az alapítványi modellváltás hozzájárult-e a Corvinuson történt vizsgabotrányhoz, illetve, máshogyan kezelte volna-e a korábbi szenátusi vezetés a botrányt?

Ádám szerint eleve aggályos az, hogy a kormány egyetemi alapítványok élére politikusokat nevez ki, akik így nem tartoznak elszámolással senki felé. Problematikusnak nevezte, hogy a Corvinus esetében egy gazdasági társasággal (Mol) szemben kerül kiszolgáltatott helyzetbe egy felsőoktatási intézmény, hiszen a Mol osztalékai jelentik a bevételi forrást az intézmény számára. A vizsgabotrányról és a kirúgásáról elmondta, szerinte ha a korábbi egyetemi struktúra maradt volna fenn, elképzelhetetlen lett volna ilyesmi.

Gyenge Zsolt ezután arról számolt be, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) esetében is kecsegtető ígéretek hangzottak el a modellváltás mellett, többek között elhangzott az adminisztrációs terhek csökkentése, az ingatlanvagyonok megszerzése, több forrás, kiszámítható költségvetés, nagyobb szabadság. Ezekből szerinte nem sok valósult meg, sőt az adminisztrációs terhek a többszörösére emelkedtek, és az intézményt áthatja a belső bizalmatlanság...

ITT OLVASHATÓ

EZ FÁJNI FOG: NEM NYELNEK TOVÁBB, DÍJAT EMELNEK A SZOLGÁLTATÓK

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2024.01.24.

Inflációkövető díjemelést jelentettek be telekommunikációs cégek, de ez várható a bankoknál, a biztosítóknál és az állami szolgáltatásoknál is. Valójában a tavalyi magas árindexet hozzák át 2024-re – ezzel gerjesztve az idei inflációt. Kártékony ez, vagy jogos lépés? És mire számíthatunk a kisebb szolgáltatóknál?

Új fogalommal kell megbarátkoznunk mostanában – már ha ez egyáltalán lehetséges:

az automatikus inflációkövető díjemeléssel.

Fogyasztóként fájó szembesülni azzal, hogy amikor végre mérséklődött, 5 százalék közelébe olvadt hivatalosan a drágulás, akkor 15–18 százalékos automatikus díjemeléseket vernek ránk a szolgáltatók – többnyire a magas (átlagosan 17,6 százalékos) a 2023-as inflációra hivatkozva. Íme néhány ismert példa:

- az évek óta inflációkövető autópálya-matricáknál az idén átlagban 18 százalékkal növekedtek a díjak. (Pluszban 230 kilométernyi új útszakasz vált fizetőssé.)

- A teherautók többségénél jóval infláció feletti mértékű, többségében 40–50 százalékos útdíjemelést jelentettek be, ám a korszerűtlenebb járműveknél akár 80 százalékos is lehetett az útdíjemelés.

- A biztosításoknál is jellemző az inflációkövető emelés, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál egyes autósok ennél sokkal brutálisabb díjnövekedéssel is szembesülhetnek.

- Inflációarányos díjemelést hajtanak végre a pénzintézetek is az első negyedévben, így a banki költségek akár 18 százalékkal is nőhetnek.

- A telekommunikációs cégeknél szintén megengedett az automatikus inflációkövető emelés – a Vodafone az idén 15,4 százalékkal emel, a Yettel hajszállal kevesebbet, 15,3 százalékot jelentett be, a Magyar Telekom 15 százalékot.

- A Magyar Posta ugyan infláció alatti emelést kommunikált, de egyes termékeinél mégis afeletti volt a növekedés.

Megnéztük, a KSH statisztikái alapján havi szinten a szolgáltatások inflációja 2022 elején néhány százalék különbséggel még együtt mozgott az átlagos inflációval, aztán – amikor az átlagos infláció egyre magasabbra hágott – a szolgáltatások inflációja jókora lemaradással, jóval szerényebb mértékben emelkedett, végig az átlag alatt maradva. Tavaly szeptemberre fordult meg a trend, amikor (főleg a bázishatás miatt) bezuhanó átlagos infláció fölé került a jóval mérsékeltebb csökkenést mutató szolgáltatási infláció...

ITT OLVASHATÓ

DRÓNHÁBORÚRA ÁLLNAK ÁT AZ UKRÁNOK – HELYZETKÉP A 698. NAPON

VÁLASZ ONLINE
Szerző: OSW
2024.01.24.

Fontos orosz kikötőt és gázterminált is támadtak az ukránok Szentpétervár mellett a drónjaikkal, a mélységi támadások eredményeként az orosz hadiipar súlyos károkat szenved. Az ukrán vezetés a jelek szerint levonta a tanulságot a tavaly nyári ellentámadás kudarcából. A fronton továbbra is inkább az oroszoknak áll a zászló, Avdijivka szélén sikerült elfoglalniuk egy ellenállási pontot. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 698. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Jakub Ber, Piotr Żochowski, Jacek Tarociński. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

- Avdijivka külterületén az oroszok elfoglaltak egy ukrán ellenállási pontot

- Az ukrán légvédelmi rendszer továbbra is gyengélkedik, Kijev és Harkiv szenvedett károkat

- Mélységi ukrán dróntámadások eredményeként az orosz hadipar is károkat szenvedett

- Átalakul az Ukrajnának szánt nyugati katonai támogatás

- Az ukránok levonták a tanulságot a tavaly nyári ellentámadás kudarcából – szervezetileg is

-egyre nagyobb hangsúlyt kapnak pl. a drónok

- Zelenszkij: nem lesz széleskörű mozgósítás

Részletes helyzetkép:

Fronthelyzet

A fronthelyzetben lényeges változás nem következett be. Az oroszok fenntartják a kezdeményezést, azonban a több irányban újrakezdett támadások számukra minimális területnyereséget eredményeztek. A kivétel Avdijivka: itt a város délkeleti szélén egy olyan ellenállási pontot foglaltak el, mely a háború első napjaitól kezdve volt a támadások célpontja. Az orosz gyalogság ennek a sikernek a kihasználásával próbálkozik, és azzal, hogy behatoljon a város ténylegesen beépített részébe. Az agresszor hadserege eddig ebben a térségben a 2014-es demarkációs vonaltól számolva többszáz métertől legfeljebb két–három kilométer mélységben haladt előre. A megszállók nem értek el előrehaladást a szárnyakon (a kokszgyár, illetve Sztepove [Степове] és Szjeverne [Сєверне] környékén) lévő állások ellen végrehajtott támadások során...

ITT OLVASHATÓ

DONALD TRUMP ÚJABB ABSZOLÚT GYŐZELME | MAGYARICS TAMÁS A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2024.01.24.

A reggeli személy 2024. január 24-i adásában Szénási Sándor vendége Magyarics Tamás történész, Amerika-szakértő volt.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

AZ ALAPÍTVÁNYI EGYETEMRENDSZER MAGA A FEUDALIZMUS

TELEX
Szerző: NAGY NIKOLETTA
2024.01.24.

Alapítványi egyetemek dolgozói a tudományos szabadságról: a kutatási munka befolyásolásával egyelőre nem találkoztak, inkompetens bírálatokkal, pénzek átcsoportosításával és súlyos üzleti függőséggel viszont már igen. Megszületett a kutatóbáró kifejezés, miközben innovációban felzárkózunk Belaruszhoz.

Főként az egyetemi vezetés elüzletiesedésétől, a függetlenség elvesztésétől és ezek miatt a hazai tudományos élet minőségcsökkenésétől tartanak az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) tagjai, derült ki a szervezet rendezvényén. A kutatási munka konkrét befolyásolásával egyelőre nem találkoztak, inkompetens bírálatokkal, pénzek átcsoportosításával, minimális vagy nem létező kommunikációval és súlyos üzleti függőséggel viszont már igen. Ez pedig mind óriási probléma az egyetemi működés és a tudományos szabadság szempontjából.

„Kisebb bürokrácia, több pénz és nagyobb döntési szabadság – ez volt a mézesmadzag” – mondta Gyenge Zsolt, a MOME egyetemi docense, amikor Lőrincz Viktor Olivér, az ADF alelnöke arról kérdezte, miért volt eleinte bizakodó az egyetem a modellváltással kapcsolatban. A MOME esetében viszonylag korán felmerült a modellváltás, 2020 augusztusa óta működik az egyetem alapítványi formában.

2021 elején a kormány néhány hét alatt átnyomta az egyetemi vezetéseken a modellváltást, ami óriási feszültséget keltett az intézményekben, és a konkrét megvalósításról máig keveset tudnak az oktatók. A sor a Corvinusszal kezdődött, ők kerültek először alapítványi fenntartásba, majd jött a Színművészeti balhéja és a háttérben jó néhány további egyetem, ahol kevesebb kifelé is látható botránnyal sikerült elérni az átalakulást. A kormány a versenyképesség és a minőségi oktatás szempontjait hangsúlyozta, miközben az intézmények leginkább a politikai nyomás, a pluszforrások ígérete és a kimaradástól, másodvonalba kerüléstől való félelem hatására döntöttek a modellváltás mellett. Debrecen, Szeged, Pécs és a Semmelweis Egyetem februárban néhány hét alatt vitte ezt keresztül, miközben a belső viták elég korlátozottak voltak.

„Az állami működés olyan adminisztrációs terhet és fölösleges bürokráciát ró minden szervezetre, így az egyetemekre is, hogy az annak a működését gátolja. Úgy gondolták, hogy ez alól fel tudnánk szabadulni, ha magánalapítványi formába kerül az egyetem. Arról is volt szó, hogy kaphatnánk különböző ingatlanvagyonokat. Az volt a másik érv, hogy hosszabb távon ez a megoldás a költségvetés szempontjából kiszámítható, mert míg az állami költségvetés éves és mindig variálható, ehhez képest egy ötéves keretszerződés, finanszírozási szerződés fogja megoldani a problémát. A nagyobb összeget egyébként meg is kaptuk, 2025 végén fog lejárni, addig biztosított a finanszírozás.”

„Akkor még nem tudtuk, hogy nem ez lesz. Azt is gondoltuk, hogy az egyetem tudja majd kijelölni a kurátorokat, vagy legalábbis jelentős részben ráhatása lesz. Ehhez képest az adminisztráció például legalább megduplázódott, a vállalati szektorból érkező gazdasági és jogi adminisztráció költözött rá. Ezek az emberek bizalmatlanok az egyetemi kollégákkal szemben, ezért rengeteg ellenőrzés épült be a rendszerbe. Ennyit a hatékonyság növeléséről.”

Az alapítványosítás modelljei a nagy amerikai egyetemek voltak, de Havas Attila, a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa kiemelte: egyáltalán nem mindegy, hogy egy felsőoktatási intézmény alapítványi formában jön létre, vagy később alakítják át. „Ha valami pár száz évig úgy működik, hogy adományokat kap, amiket felelősségteljesen kell kezelni, az nem ugyanaz, mint amikor egyszer csak kap tíz százalék körüli részvényt egy vállalatból, aminek az elnök-vezérigazgatóját odaültetik a kuratórium élére, ami mindennek az ura lesz” – mondta.

Ezzel többek között a Corvinusra utalt, ahol a Mol állami kézben lévő 25 százaléknyi részvényeiből 10 százalékot birtokol az egyetemi alapítvány, Hernádi Zsolt, az olajcég elnök-vezérigazgatója pedig a kuratórium elnöke. A modellváltó egyetemeken egyébként is jellemző, hogy az alapítványokat a kormányfőhöz lojális személyek irányítják, a kuratórium pedig egy olyan döntéshozó szerv, ami megmondhatja, hogy milyen joga van a szenátusnak, illetve a kancellárnak. Hernádi Zsolt tehát gyakorlatilag önmagát ellenőrzi, ráadásul a munkáltatójává vált a három legfontosabb egyetemi vezetőnek: az elnöknek, a kancellárnak és a rektornak.

„A kuratórium gyakorlatilag állami vagyonnal gazdálkodik, mindenféle beszámolási kötelezettség nélkül a kormány, a parlament vagy bármiféle állami szerv felé. Ez önmagában nagyon problematikus. Ennek minősített esete szerintem, amikor egy egyetem konkrét vállalattal, gazdasági egységgel szemben kerül duplán kiszolgáltatott helyzetbe. Az egyetem legfontosabb bevételi forrásává az egyetemet fenntartó alapítvány Mol-pakettje vált, annak osztalékai jelentik a legfontosabb bevételi forrást” – mondta Ádám Zoltán, a Corvinus volt oktatója, akit azután rúgtak ki, hogy etikai eljárást kezdeményezett, miután egy befolyásos szülőkkel rendelkező hallgatóval kivételezett az egyetem. Ezzel kapcsolatban azt mondta, „valószínűleg nem így zajlott volna le ugyanez a történet, ha ez nem egy alapítványi egyetem, hanem rendelkezik azokkal az akadémiai szabadságra támaszkodó szokásos egyetemi rutinokkal, önvédelmi mechanizmusokkal, amelyekre hivatkozva le lehetett volna állítani egy ilyen egyetemvezetői szándékot”....

ITT OLVASHATÓ 

Lásd még:

A FENNTARTÓVÁLTÁS SEM HÚZTA KI A TANÁRSEGÉDEK ÉS ADJUNKTUSOK BÉREZÉSÉT A RAKTÁROSI FIZETÉSEK SZINTJÉRŐL

ORBÁN VIKTOR LETT AZ UTOLSÓ

TELEX
Szerző: PRESINSZKY JUDIT
2024.01.24.

Sokáig halogatta, de végül a török parlament kedden megszavazta Svédország NATO-csatlakozását. Ezzel Magyarország az utolsó NATO-tagállam, amelyik még nem hagyta jóvá a skandináv ország belépését a katonai szövetségbe. A kormánypárti képviselők már legalább másfél éve ülnek „sértettség” és más aggályok miatt a témán, közben viszont rendre megígérték, hogy nem Magyarország lesz az utolsó a sorban. Most mégis így lett.

Orbán Viktor hiába hívta meg az utolsó előtti pillanatban tárgyalni a svéd miniszterelnököt, de a svéd válasz annyi volt: nem látnak okot a találkozóra. Tobias Billström svéd külügyminiszter rövid válasza szerint viszont remélik, hogy Magyarország mielőbb ratifikálja a NATO-tagságot. A magyar miniszterelnök most már azt ígéri, hogy az első adandó alkalommal lezárják itthon is ezt a kérdést. Ez nem lesz olyan egyszerű, hiszen a parlament legközelebb február végén ülne össze, egy rendkívüli ülés összehívása viszont arcvesztéssel járna.

Svédország és Finnország 2022 májusában, az orosz-ukrán háború kirobbanása után döntötték el, hogy csatlakozni akarnak a NATO-hoz. A katonai szövetség harminc tagállamából huszonnyolc utána szinte rögtön ratifikálta is az egyébként katonai szempontból erős két ország kérelmét, egyedül Törökország és Magyarország várt ki. A csatlakozáshoz minden országnak bele kell egyeznie.

Bár Szijjártó Péter külügyminiszter még akkor júliusban benyújtotta az Országgyűlésnek a finn és a svéd csatlakozási kérelemről szóló törvényjavaslatokat, a kérdést azóta sem sikerült napirendre venni az országgyűlésben. Pedig ha a kormánypárti képviselők úgy akarják, alig pár nap vagy hét alatt át tudnak nyomni javaslatokat a parlamenten. A katatörvényhez például elég volt két nap, a miniszterelnök fizetésének megemeléséhez pedig tíz...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

„TŰRNI KÖTELES” – MINDEN JOGOT KIVETT A KORMÁNY AZ ÖNKORMÁNYZATOK KEZÉBŐL A DÉLI KÖRVASÚT ÜGYÉBEN

SZABAD EURÓPA
Szerző: KÓSA ANDRÁS
2024.01.24.

Egy kiszivárgott levél szerint Lázár János tájékoztatta az illetékes polgármestereket, hogy a Déli Körvasút ügyében a kormány azt csinál, amit akar, a vasúti törvény módosítása értelmében az önkormányzatok még saját tulajdonú területükön sem tehetnek semmit. Az ügy az Európai Parlament elé is kerülhet.

„Országos térségi, elővárosi és városi pályahálózatba tartozó vasútvonalak és honvédelmi célra használt saját célú vasúti pályahálózatok és vasúti üzemi létesítmények létesítése, felújítása és fejlesztése során a helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokon az építtető vagy megbízottja az ingatlanokra a tulajdonos előzetes tájékoztatása mellett beléphet, a beruházáshoz szükséges munkákat elvégezheti. Az ingatlan tulajdonosa vagy használója ezen munkák elvégzését tűrni köteles, azok végzését nem akadályozhatja, valamint ezekért ellenértéket nem számolhat fel” – ez áll abban a levélben, amelyet nemrég küldött Lázár János építési és közlekedési miniszter Baranyi Krisztina ferencvárosi, László Imre újbudai polgármesternek, valamint Karácsony Gergely főpolgármesternek a Déli Körvasút ügyében.

A miniszter a vasúti törvény módosítására hivatkozott, amely január 1-jével lépett hatályba. Mint a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület (PoPÉK) birtokába jutott levélből kiderül, a módosítással szó szerint minden joguktól megfosztotta a kormány a Déli Körvasút ügyében az érintett önkormányzatokat. Ehhez jön hozzá, hogy egy tavaly, közvetlenül karácsony előtt, december 22-én hozott kormányrendelet szerint kiemelt állami beruházásoknál az eljáró hatóságoknak már az önkormányzati változtatási tilalmat sem kell figyelembe venniük, a szükséges közútkezelői engedélyt már a közlekedési hatóság – vagyis egy kormányszerv – adja ki...

ITT OLVASHATÓ

NEM AZ AFD A LEGNAGYOBB PROBLÉMA NÉMETORSZÁGBAN

NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2024.01.24.

A szélsőjobboldali AfD botránya és a nyomában tartott tiltakozó tömegtüntetések némileg háttérbe szorították, hogy Európa vezető gazdasági hatalma nagy gondokkal küzd.

Rónay Tamás, a Népszava külpolitikai rovatvezetője szerint évtizedek óta nem volt ilyen válságos a helyzet. A hárompárti, szociáldemokrata-liberális-zöld koalíció népszerűsége tavaly zuhanásszerűen csökkent. Ha most lennének a választások, pártjai együtt nagyjából 35 százaléknyi voksot szereznének együtt. Sokak szerint rossz volt a berlini kormány kommunikációja, a zöldek és a szabad demokraták közötti viták kerültek előtérbe. Előbbiek többet akarnak juttatni az embereknek, míg az FDP szigorú költségvetési és pénzügyi politikát képvisel. A környezetbarát zöldpolitika elérte az atomerőművek bezárását, ami később gondokat okozott, az FDP tartózkodik a radikális lépésektől. A szociáldemokraták meg csendben szemlélik a vitát. Olaf Scholz kancellár nem igazán tud egyensúlyt, egységet teremteni, ő nem nyugalmat sugároz, mint Angela Merkel, hanem egyfajta gépiességet. Ezért Scholzomatnak is nevezik.

A berlini kormány nehéz időszakban, a koronavírus-járvány elcsendesedésekor került hatalomra, az infláció következtében nőttek az élelmiszerárak, majd jött az ukrán–orosz háború, amely az atomerőművek ki­esése után a szankciók következtében tovább fokozta az energiaproblémákat. A nehézségeken egy év alatt sikerült úrrá lenni, de a keletkező költségvetési hiány megszorításokat, átcsoportosításokat követelt. Az intézkedések szükségességéről azonban, részben a kevés egyeztetés miatt, nem sikerült igazán meg­győzni a társadalmat. Ez vezetett a gazdák tüntetéssorozatához is, noha számszerűen állami támogatásuk nem csökkent jelentősen, és a járvány utáni inflációnak is haszonélvezői voltak.

Részlet a videóinterjúból...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

A STÁTUSZTÖRVÉNY ÉL, AZ OKTATÁS SZÍNVONALA ZUHAN, ÉS NEM AZ ORSZÁG ÉRDEKÉT SZOLGÁLJA

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.01.24.

Él a státusztörvény, szenved a magyar közoktatás címmel csokorba gyűjtötte kifogásait a törvény ellen a Szülői Hang segítő és érdekvédő csoport. Ez annál is időszerűbb, mivel a kormány most csak a pedagógusok béréről beszél, arról nem, hogy a tavaly nyáron elfogadott státusztörvény következtében a pedagógusok milyen kiszolgáltatottá váltak. Ahogy arról sem, hogy a törvény végrehajtását szabályozó rendelet jóval alacsonyabbra teszi a pedagógusok szakképzettségi követelményeit, pedig azokat már korábban is több lépcsőben leszállították. Mindebből úgy tűnik, Magyarországnak a jövőben egyre kevésbé lesz saját szellemi tőkéje.

A Szülői Hang példákkal igazolja megállapításait. Kezdjük a legkisebbekkel: bevezették a középfokú óvodai nevelő képzést, így míg korábban felsőfokú végzettség kellett az óvodapedagógusi munkakörhöz, most már középfokú is elegendő lesz. Hogy ez nem szolgálja a gyerekek érdekét, az biztos. Az erről szóló rendelet 2023. június 16-án került fel a kormany.hu oldalra és egy hetet adtak a társadalmi egyeztetésre. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzésért felelős alelnöke a Népszavának akkor azt mondta, meglepte a tervezet, hisz' arról semmiféle egyeztetés nem volt, ahogy arról sem szóltak nekik, hogy folyik róla a társadalmi egyeztetés. Pedig az új óvodai nevelő képzés több kérdést is felvet, hiszen ilyen szakmai oktatás és munkakör eddig nem létezett, óvodapedagógusként csak felsőfokú diplomával lehet elhelyezkedni. „Jobban mondva az 1960-as, 1970-es években volt olyan, hogy középfokú végzettséggel is lehetett óvónőként dolgozni. Nagyon úgy tűnik, hogy most ebbe az irányba megyünk vissza.” Gosztonyi szerint egyértelmű, hogy a kormány a pedagógushiányra próbál félmegoldásokat találni, ez alól pedig nem kivétel az óvodai nevelés sem.

Az óvodapedagógus hiányról beszélt a Hírklikknek Verba Magdolna óvónő, a PSZ óvodapedagógiai tagozatának volt elnöke is tavaly. Akkor azt mondta: a szakképzett óvodapedagógusokat többnyire pedagógiai asszisztensekkel és dajkákkal helyettesítik, és ez azért nem jó, mert az óvodai nevelés a belépéstől a hazamenetelig tart. Ezért nem is ért egyet azzal a törvény adta lehetőséggel, hogy szakképzett óvodapedagógus csak délelőtt foglalkozzon a gyerekekkel, délután pedig bárkivel, akár pedagógiai asszisztenssel, akár dajkával lehessen helyettesíteni. Sőt, már olyan óvoda is van – még ha nem is jellemző –, ahol délutánonként közmunkás van a gyerekekkel. Mindez hatalmas károkat okoz a kicsik képességeinek fejlesztésében, a fejlődésükben. Költői kérdésként föl is tette: „hol van már az az óvodapedagógia, az a program, amit külföldről is jöttek tanulmányozni? Nyomokban ugyan még jelen van, hiszen akadnak még olyan óvodapedagógusok, akik ezt tanulták, de lassan ők nyugdíjba mennek, így maga a program is ki fog kopni a rendszerből. Folyamatosan afelé megyünk, hogy gyermekmegőrzővé silányul az óvoda, és ez beláthatatlan következményekkel jár majd.”...

ITT OLVASHATÓ

KISZÁMOLTUK, MELYIK VOLT 2023 LEGPROBLÉMÁSABB MAGYAR VASÚTVONALA

HVG
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2024.01.15.

Az egymást követő negyedik évben is ugyanaz nyerte el a legzűrösebb magyar vasútvonal díját, a dobogó második fokán viszont váltás történt. Három olyan vonala volt a MÁV-nak, ahol csak egyszer történt hiba az évben, ebből kettőt bezártak. Összegyűjtöttük a magyar vasút legfurcsább és legemlékezetesebb pillanatait is 2023-ból.

A Miskolc-Tornanádaska vonalon pótlóbuszt kellett forgalomba állítani három vonat helyett, a Miskolc-Ózd vonalon műszaki ok miatt 30-50 perc késések lettek, Szentlőrinc és Sellye között pedig bemondták, hogy egész napra pótlóbuszok váltják fel a vonatokat – és csak ez után kelt fel a Nap először az évben. Így kezdődött 2023 első napja a magyar vasúton, és az év későbbi része sem lett sokkal jobb.

Ahogy az elmúlt években mindig, úgy ezúttal is összeszámoltuk, melyik volt Magyarország legproblémásabb vasútvonala. (A 2020-as, a 2021-es és a 2022-es összesítésünket itt találják.)

A szabályaink, ahogy eddig is, a következők voltak:

- a Mávinform honlapján megjelent hírek alapján raktuk össze a hibalistát,

- 1 hibapontot osztottunk ki az egy órán belüli késésekért,

- 2 pontot ér, ha egy óránál nagyobb késések vannak egy hiba miatt, minden további      óra 1–1 pont,

- fél pont jár, ha csak egy vonat késik vagy egy vonatpár marad ki.

- A baleset miatti leállásokat nem vettük figyelembe, ezeket nem a vasúton kell számonkérni.

- Ugyanígy nem számítanak az olyan leállások sem, amelyeknek az oka valamilyen extrém időjárási esemény. Két kivételt tettünk ez alól: ha a télen a hideg, nyáron a meleg miatt van gond, akkor jár a hibapont, hiszen az ilyen időjárás nem volna szabad, hogy extrém időjárási helyzetnek számítson.

Több a hiba, vagy jobb a híradás

Összesen 2804 hibapontot osztottunk ki, majdnem 500-zal többet, mint 2022-ben, és szinte pontosan ezerrel többet, mint 2021-ben. Ez nem csak azt jelentheti, hogy több hiba történt, hanem azt is, hogy jobb lett az utastájékoztatás. Sok rosszat el lehet mondani a MÁV-ról, de a Mávinform honlapja és Facebook-oldala tényleg megbízható hírforrás, az ott dolgozók óriási munkát végeznek, hogy ha valahol valamilyen probléma van, akkor az gyorsan kikerüljön oda.

A legproblémásabbak

Nincs meglepetés: ugyanaz került a lista első helyére, amely már 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben is, a Budapest-Záhony vonal, benne a monori, ceglédi elővárosi vonatokkal és a debreceni, nyíregyházi járatokkal. Ezúttal 260 hibapontot gyűjtött össze, 46,5-tel többet, mint egy éve, de még mindig kicsivel a 2021-es 264,5 pont alatt maradt...

ITT OLVASHATÓ

FARKAS ANDRÁS (NYUGDÍJGURU): ÚJ RENDELKEZÉSEK A NYUGDÍJTÖRVÉNYBEN 2024-BEN

NYUGDÍJGURU NEWS
Szerző: FARKAS ANDRÁS
2024.01.22.

2024-ben módosulnak a nyugdíjelőlegre, a nyugdíjmegállapítási határidőre és a nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok.

Új rendelkezések a nyugdíjtörvényben 2024-ben

2024. január 1-jétől változott

- a tárgyévi valorizációs szorzók hatályba lépése előtt benyújtott nyugdíjigények elbírálására nyitva álló határidő, valamint

- a nyugdíjelőlegre vonatkozó szabályozás, továbbá

- bekerült a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony is a nyugdíjszüneteltetési kényszerre vonatkozó rendelkezésbe.

1.
Ha valaki a nyugdíját 2024. január 1. és december 31. közé eső kezdőnappal kéri megállapítani, akkor a nyugdíja alapját képező nettó életpálya átlagkeresetét a 2024-ben alkalmazandó valorizációs szorzókkal kell kiszámítani.

Ezekről a szorzókról azonban csak 2024. március végén vagy április elején jelenik meg kormányrendelet, így a korábban benyújtott nyugdíjigények alapján, 2024. januárra vagy februárra eső megállapítási kezdőnappal igényelt nyugdíjak végleges összegét jellemzően nem lehet a nyugdíjmegállapításra rendelkezésre álló 60 napos általános ügyintézési határidőn belül kiszámítani.

Ilyen esetben az ügyintézési határidő a korábbi szabályozás szerint 2024. április 15-én telt volna le, de az új szabályozás ennél rugalmasabbá vált, így az ügyintézési határidő a 2024-ben alkalmazandó valorizációs szorzószámok hatálybalépését követő tizenötödik napon jár le.
(A valorizációs kormányrendeletek jellemzően minden évben március második felében jelentek meg, tavaly azonban április elejére csúszott a rendelet megjelenése. Remélhetőleg a módosításnak nem az az indoka, hogy a valorizációs kormányrendelet kiadását még későbbre kívánják a jövőben halasztani...)

2.
Ha a nyugdíjra való jogosultság fennáll, de a nyugdíj összege a 2024. évi nyugdíjmegállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hiánya, adathiány vagy egyéb ok miatt az eljárás megindulásától számított harminc napon belül nem határozható meg, a nyugdíjmegállapító hatóság (kormányhivatal) nyugdíjelőleget állapít meg.

Ennek a rendelkezésnek az az oka, hogy ne maradjon ellátás nélkül a nyugdíjra egyébként kétséget kizáróan jogosult nyugdíjigénylő.

Nyugdíjelőleget leggyakrabban

- a valorizációs szorzók hatályba lépésére várva, az év elején beadott nyugdíjigények esetén, illetve

- nemzetközi nyugdíjigénylés esetén a külföldi hatóságok által igazolandó adatok megérkezésére várva állapítanak meg.

A nyugdíjelőlegre vonatkozó szabályozás eljárási szempontból annyiban változott, hogy nem határozattal, hanem végzéssel kell hivatalból megállapítani az összegét a rendelkezésre álló adatok, a hatályos valorizációs szorzószámok és a nyugellátás megállapítására vonatkozó rendelkezések alapján. (A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás egyéb döntéseit pedig végzésben hozza meg.)

Teljesen új rendelkezés, hogy ha a nyugellátás iránti igényt az eljárás megindulását követő négy hónapon belül nem bírálják el, az igénylő az időközben beszerzett adatokra (például az új valorizációs szorzók megjelenésére) hivatkozva kérheti a nyugdíjelőleg összegének módosítását.

A kérelemről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv végzéssel dönt, amellyel szemben önálló jogorvoslatnak van helye.

A jogorvoslatot érintő rendelkezés, hogy a nyugellátás megállapításakor a nyugdíjmegállapító hatóságot a nyugdíjelőleget megállapító végzésben foglaltak nem kötik, kivéve, ha a végzést a bíróság már elbírálta. Ha új tény, adat vagy bizonyíték jut a nyugdíjmegállapító hatóság tudomására, ezzel összefüggő kérdésben a bíróság határozatában foglaltaktól eltérhet...

ITT OLVASHATÓ

SZABADON HOZZÁFÉRHETŐVÉ TESZI NYÍRŐ JÓZSEF ÉLETMŰVÉT IS A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK / MTI
2024.01.24.

Mintegy 180 életmű vált ingyenesen hozzáférhetővé és letölthetővé a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) hétfőtől, a magyar kultúra napja alkalmából - áll az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) közleményében.

Mint írták, az OSZK a magyar írott kulturális örökség őrzőjeként folyamatosan digitalizálja és publikálja a szerzői jogi kötelmek alól felszabadult életműveket.

Ezek közé tartoznak: az Erdélyben született Nyirő József (1889-1953) elbeszélései, amelyek tragikus emberi sorsokat ábrázolnak; plasztikus leírással láttatják a természetet, a havasok pásztorait, favágóit, szénégetőit.

Művei közül a legismertebb a Jézusfaragó ember, a Kopjafák és a Havasok könyve című elbeszélésgyűjtemény, az Uz Bence - amelyet a Jávor Pál főszereplésével elkészült 1938-as filmadaptáció is népszerűsített - és a Madéfalvi veszedelem I-II. című regény. Az említett kötetekkel együtt összesen tizenhárom Nyirő-művet találnak az olvasók a MEK felületén.

Szép Ernő (1884-1953) költő, regényíró, újságíró és színpadi szerző volt egy személyben. Kabarétréfáival és egyfelvonásos műveivel, mint a Kabaret-dalok, a Május, a Patika vagy a Vőlegény, a hazai színházi abszurd humor megteremtője lett. Regényei a lírai hangvételű elbeszélő próza jelentékeny alkotásai: legismertebb közülük a Lila ákác, A jázminok illata és 1944-es pokoljárásának hiteles krónikája, az Emberszag. Szép Ernő negyvenhat kötete olvasható mostantól a MEK-ben - olvasható a közleményben.

A tanítóként végzett Bagdy István (1882-1953) többkötetnyi hazafias verset, magyarnótaszöveget írt, valamint a Kossuth-díjas Gábor Andor (1884-1953) negyvenhárom, változatos műfajú műve is felkerült a digitalizált tételek közé.

Fábián Gáspár (1885-1953), az 1920-as évek egyik legfoglalkoztatottabb építésze iskolákat, kórházakat és száznál is több templomot épített történelmi stíluselemekkel. Nevéhez fűződik többek között a Szent Margit Gimnázium, a Felső Építő Ipariskola, azaz a mai Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara, a székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplom, valamint az Üllői úti Szent Kereszt-templom.

Könyveiben ötvözte a szak- és a szépirodalmi elemeket; a Magyar fogadalmi és emléktemplomok és az Isten kőmívese ma is izgalmas olvasmány az építészet és művelődéstörténet iránt érdeklődők számára - írták.

A magyar kultúra napja alkalmából felkerült új címek között megtalálható az első Magyarországon nyomtatott könyv: az 550 éves Chronica Hungarorum, azaz a Budai krónika, valamint az ennek tavaly kiadott facsimiléjéhez készült latin átiratot, magyar fordítást, magyar és angol nyelvű kísérőtanulmányt tartalmazó kötet.

A Régi magyarországi nyomtatványok 5. (1671-1685) kötete nem csupán a 17. századi könyvkultúránk gazdagságát bemutató retrospektív bibliográfia, hanem egyúttal adózás a 2022-ben kilencvenkilenc évesen elhunyt Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, bibliográfus, Borsa Gedeon emléke előtti is - áll a közleményben.

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR KÉSLEKEDÉS A SVÉD RATIFIKÁCIÓVAL MOSTANTÓL KIZÁRÓLAG OROSZ ÉRDEKET SZOLGÁL

FACEBOOK
Szerző: RÁCZ ANDRÁS
2024.01.24.

A török parlament tegnap ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását. Bár Erdogan elnök még nem írta alá, de várhatóan ez is hamarosan megtörténik. Ergo, minden korábbi fogadkozással ellentétben mégis Magyarország maradt az utolsó ország, amelyik nem járul hozzá Stockholm NATO csatlakozásához.
.
Mostanáig az volt a félig-meddig hivatalosan hangoztatott magyar narratíva, hogy Magyarország a törökökkel koordinált és az volt a cél, hogy Törökország ne maradjon egyedül a halogatással. Németh Zsolt ezt konkrétan ki is mondta, és zárt ajtók mögött sokszor lehetett ezt hallani. Azt, hogy ez Budapestnek mégis miért jó, mit kap érte Magyarország cserébe, soha nem derült ki - sokatmondó, hogy az általában maximálisan tranzakcionalista magyar külpolitika irányítói nem is utaltak erre.
.
Mostantól viszont ez a korábbi ok megszűnt létezni, hiszen Törökország ratifikálta a svéd csatlakozást. Ettől kezdve az, ha Svédország NATO-tagsága tovább késik, kizárólag egyetlen szereplőnek jó, ez pedig Oroszország.
.
Két okból. Egyrészt, magyar nemzeti érdek Svédország NATO-csatlakozásának akadályozása mögött nincs. Onnan lehet tudni, hogy nincs, hogy követelés sincs. Törökország kemény, nem mindig elegáns, de alapvetően racionális alkudozást folytatott a svédekkel (és az amerikaiakkal), aminek meg is lett végül az eredménye.
.
Viszont magyar részről semmiféle konkrét, értelmezhető kérés vagy igény nem hangzott el. Budapest soha semmi olyasmit nem mondott, amiről érdemben lehetett volna tárgyalni. (A "több tiszteletet" az nem tárgyalási alap.)
.
Svédország katonailag erős, jelentős védelmi ipari és kiemelkedő hírszerzési képességekkel rendelkező ország. Stockholm csatlakozásával a NATO erősebbé, hatékonyabbá és koherenssé válik - és ez lenne Magyarország nemzeti érdeke is, hiszen katonai biztonságunk elsődleges garantálója a szövetség.
.
Az viszont, ha a NATO nem tud erősebbé, hatékonyabbá és koherensebbé válni, kizárólag orosz érdek.
.
Másrészt, Moszkva számára a finn és a svéd NATO-csatlakozás azt jelenti, hogy a Balti-tenger praktikusan NATO-beltengerré válik. A szövetség a korábbinál gyorsabban telepíthet katonai erőket a két ország területére és megszűnik Moszkva eszkalációs dominanciája a kétoldalú viszonyban. Oroszországnak tehát a megváltozott körülményekhez kell igazítania a térségbeli katonai erőinek elhelyezkedését és működését.
.
Oroszország természetesen reagált és reagál az eseményekre (a csatlakozás jelentőségét lekicsinylő orosz nyilatkozatokat nyugodtan soroljuk a politikai stand-up comedy kategóriájába). Alapvetően ezt a célt szolgálja a szovjet időkben létező önálló szentpétervári és moszkvai katonai körzetek újjáalakítása, és az is, hogy a Balti Flotta több egységét is keletre (!) vonták, be a Ladoga-tóra. Viszont ezeknek a lépéseknek a megvalósítása súlyos csúszásban van, az orosz katonai vezetés egyáltalán nem halad jól velük (részben az ukrajnai háború miatt).
.
Ergo, minél később válik Svédország a NATO teljes jogú tagjává, annál több ideje van Oroszországnak végrehajtani a válaszlépéseket.
Ezen a ponton azzal, ha a magyar kormány késlelteti Svédország NATO-csatlakozását, Oroszország érdekét szolgálja.
.
Most már nincs hová bújni, nincs mire hivatkozni, nincs kétértelműség annak kapcsán, hogy a magyar magatartás vajon Törökországnak akar-e örömet szerezni, vagy másvalakinek. Mostantól a magyar halogatás csak és kizárólag Moszkvának jó.
.
Őszintén remélem, hogy ezeket az összefüggéseket a magyar külpolitika irányítói is átlátják, és mihamarabb megteszik a svéd NATO-csatlakozás magyar ratifikálásához szükséges lépéseket. Ez lenne ugyanis a magyar nemzeti érdek. Ha viszont a magyar kormány továbbra is Moszkva érdekét szolgálja ebben az ügyben, annak súlyos, hosszú távú következményei lehetnek...

ITT OLVASHATÓ

KIRÁLY JÚLIA ELŐADÁSA A BELVÁROSI SZABADEGYETEMEN (2024.01.23.)

BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Moderátor: KARDOS PÉTER
2024.01.23.

A Belvárosi Szabadegyetem 2024-es tavaszi félévi programsorozatát telt házzal indította január 23-án: első rendezvényükön áttekintették a hazai bankrendszerben az elmúlt közel másfél évtizedben bekövetkezett jelentős változásokat, egyes hazai nagytőkés csoportok tulajdonszerzését, szerepét, az így átalakult bankrendszer működésének jellemzőit és hatását. Előadó: Király Júlia közgazdász volt, a Magyar Nemzeti Bank egykori alelnöke.

ITT NÉZHETŐ MEG

ÍGY LETT A MAGYAR PARLAMENT AZ UTOLSÓ, AMI MÉG NEM SZAVAZTA MEG A SVÉD NATO-CSATLAKOZÁST

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.01.24.

„Mi vagyunk a homok a gépezetben, bot a küllők között, tüske a köröm alatt” – mondta Orbán Viktor 2021 őszén, és mostanra a svéd NATO-csatlakozás körüli hacacáré be is bizonyította, hogy a miniszterelnök nem viccelt.

A korábban semleges skandináv állam az orosz-ukrán háború kitörése után Finnországgal együtt kérte a felvételét a NATO-ba. Orbán a Fidesz-frakció tavaly február végi, balatonfüredi kihelyezett ülésén arra kérte a képviselőket, hogy támogassák a finn és svéd csatlakozást. De a hivatalos fideszes kommunikáció szerint ebből „komoly vita” alakult ki a képviselők között, a kormánypárt pedig azóta is azt játssza, hogy csak duzzogva hajlandó elfogadni Orbán kérését, mert svéd és finn politikusok csúnya dolgokat mondtak a Fideszről, kormányáról és a magyar demokrácia helyzetéről.

A Fidesz delegációja azóta járt Finnországban és Svédországban is, hogy helyi képviselőkkel tárgyaljanak, az ő beszámolóik alapján viszont a magyar politikusok nem kötötték semmilyen elváráshoz a csatlakozás megszavazását. Finnország csatlakozását azóta ratifikáltuk, tavaly áprilisban be is léptek a NATO-ba...

ITT OLVASHATÓ

PEKINGI PÓTJEGY AZ ESŐNAPRA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.01.24.

Kína válaszút elé állította a január 13-ikai tajvani elnökválasztás szavazóit: ha a most is hatalmon levő Demokratikus Haladó Párt jelöltjére adják voksukat, akkor felgyorsítják a konfliktust, ha viszont megalázkodnak Peking előtt, akkor pótjegyet kaphatnak az esőnapra, vagyis Peking elhalaszthatja fenyegetéseinek beváltását. A tajvaniak a demokráciát választották, világossá tették, hogy nem engednek az erőszakoskodásnak – írja az EUObserver.

A nyugati diplomaták az elmúlt hónapokban nem Orbánra, hanem Erdoganra figyeltek, a török elnököt tekintették a svéd NATO-csatlakozás fő kerékkötőjének – írja a Politico amerikai portál európai kiadása annak nyomán, hogy az ankarai parlament megszavazta Stockholm tagságát, és így már csak Magyarország részéről hiányzik a megerősítés. A cikk szerint Magyarországot sohasem vették komolyan, és úgy vélekedtek, hogy az egész csak nagyotmondás, és hogy Orbán csupán a saját jelentőségének a bizonyítása érdekében kezdte meg harcát a napi európai politika szintjén.

A magyar kormányfő meghívta Budapestre a svéd miniszterelnököt, de Stockholmban rövid úton elvetették a tárgyalási javaslatot. Egy kilétének titokban tartását kérő svéd tisztségviselő most azt mondta a Politicónak: „Orbán ezúttal tényleg túl messzire ment, ma még Erdogan is hitelesebbnek látszik, mint ő”. A portál – a lett államfőnek és az észt miniszterelnöknek a mielőbbi magyar ratifikálásba vetett reményét hangoztató nyilatkozatai alapján – úgy fogalmaz, hogy a magyar halogatás valódi aggodalmat kelt a frontországokban.

"Akik csöndben Putyint támogatják, Európa árulói"

Tegnap számos helyen megjelent, illetve elhangzott ugyan, de talán itt is hasznos rögzíteni, hogy a Kijevbe látogató Donald Tusk lengyel miniszterelnök kormánya katonai és politikai támogatásáról biztosította az ukrán vezetést, és egyáltalán nem fogta vissza magát, amikor Orbán Viktor került szóba. „Azok, akik csöndben Putyint támogatják, Európa árulói. Erre emlékezni fognak, nem fogják megbocsátani” – idézi Tusk szavait az EurActiv brüsszeli híroldal. A beszámoló emlékeztet arra, hogy a magyar miniszterelnök a decemberi EU-csúcson megvétózta az Ukrajnának szánt, 50 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot. A tagországok vezetői február elsején újra összeülnek. Tusknak – írja az EurActiv – meggyőződése, hogy az uniós tömb „Orbánnal vagy Orbán nélkül” meg fogja találni annak a módját, miként biztosítsa Ukrajna uniós integrációjának a támogatását és a háború folytatódása miatt a vészhelyzeti segélyezést. Vedant Patel amerikai külügyi szóvivő üdvözölte a lengyel kormányfő nyilatkozatát, miszerint Varsó tovább támogatja Kijevet. Ugyanakkor nem volt hajlandó kommentálni Tusk Orbánról elhangzott szavait, csak annyit mondott, hogy Magyarország az Egyesült Államok fontos NATO-partnere.

Pekingi pótjegy az esőnapra

Most pedig pillantsunk a Távol-Keletre. Miért ez a fülsiketítő csend az Európai Unióban a tajvani választási eredmény körül? – teszi fel a kérdést az EUObserver című brüsszeli portálon közölt cikkében Jonas Parello-Plesner dán biztonságpolitikai szakértő, az Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár által alapított Demokráciák Szövetsége Alapítvány igazgatója.

Mint felidézi, Kína válaszút elé állította a január 13-ikai tajvani elnökválasztás szavazóit: ha a most is hatalmon levő Demokratikus Haladó Párt jelöltjére adják voksukat, akkor felgyorsítják a konfliktust, ha viszont megalázkodnak Peking előtt, akkor pótjegyet kaphatnak az esőnapra, vagyis Peking elhalaszthatja fenyegetéseinek beváltását. A tajvaniak a demokráciát választották, világossá tették, hogy nem engednek az erőszakoskodásnak.

Az elnökválasztás nyomán Tajvanon hárompárti dinamika érvényesül: a liberális Haladó Párt adja az államfőt Laj Csing-tö személyében, a Pekinggel békülékenyebb Kuomintangé a parlamenti elnöki poszt, az újonnan létrejött centrista Néppárt pedig királycsináló lehet. A tajvani politikusoknak el kell dönteniük, hogy európai módra konszenzusra és kompromisszumokra fognak-e törekedni, vagy olyan döntésképtelenségbe lavírozzák magukat, amihez hasonlót Washingtonban látunk – írja a szerző, hozzátéve, hogy Peking számára ez utóbbi, vagyis a bénultság lenne a legkedvezőbb. Hszi Csin-ping anakondastratégiája arra irányul, hogy egyre szorosabbra vonja a hurkot Tajvan nyaka körül, és fokozatosan rákényszerítse a világot a demokratikus Tajpejjel való kapcsolatok felszámolására. Kína a demokrácia működésképtelenségét szeretné láttatni a világgal, azt, hogy a kínai társadalom és a szabadság összeegyeztethetetlen.

Jonas Parello-Plesner elfogadhatatlannak tartja, hogy Európa zavaros magyarázkodásokba menekül, miért nem hajlandó Lajt megválasztott elnöknek, és egyáltalán a választást elnökválasztásnak nevezni, csak hogy elkerülje a kínai nagykövet kellemetlen telefonhívását. Üdítő kivétel – teszi hozzá – a litván külügyminiszter és a cseh köztársasági elnök, aki gratulált a tajvani elnöknek. Laj győzelmének elismerése az EUObserver vendégkommentátora szerint nem jelentené semmilyen politikai irányváltás támogatását. Néhány nyugati média szalagcíme ugyan azt sugallja, hogy a megválasztott elnök Tajvan függetlenedésének a pártján áll, ha viszont figyelemmel kísérjük Laj megnyilatkozásait, akkor kiderül, hogy az eddigi irányvonalat kívánja követni, fenn akarja tartani a status quo-t, vagyis az „egy Kína” politikát, és ez korántsem ellentétes a demokratikusan megválasztott tajvani vezetéssel való kapcsolattartással – írja Parello-Plesner. Felhívja a figyelmet arra is, hogy Európának érdekében áll a gazdasági kötelékek erősítése Tajvannal, amely domináns szerepet játszik a félvezetőiparban.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ÉL A STÁTUSZTÖRVÉNY, SZENVED A MAGYAR KÖZOKTATÁS - KISZOLGÁLTATOTTSÁGBAN TARTOTT ISKOLÁK, ÓVODÁK

SZÜLŐI HANG
Szerző: SZÜLŐI HANG
2024.01.22.

A pedagógusok a 2023 nyarán elfogadott törvénymódosítás következtében elveszítették közalkalmazotti státuszukat, és életbe lépett az úgynevezett státusztörvény. 

A kormányzat elsősorban a béremelésről szokott beszélni, de arról kevésbé, hogy eközben a pedagógusok milyen kiszolgáltatottá váltak az igazgatónak és az állami fenntartónak, és a túlmunka is nő. 

Szülőként tudnunk kell arról, hogy a törvény sok hátrányos elemet tartalmaz, amelyeket érdemi egyeztetés nélkül nyújtottak be a parlamentbe, és amelynek részleteit igyekeznek eltitkolni. 

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül bemutatjuk, milyen változásokkal szembesülünk szülőként a státusztörvény következtében.

1. Abszurd módon leszállították a pedagógusok szakképzettségi követelményeit!

A státusztörvény végrehajtását szabályozó rendelet jóval alacsonyabbra teszi a pedagógusok szakképzettségi követelményeit, pedig azokat már korábban is több lépcsőben leszállították. Például most már az alsós tanítók is jogszerűen taníthatnak bármit a felső tagozatban: egy alsós magyaros tanító taníthatja a nyolcadikosokat is matematikára, amiből felvételiznek is. Az óvodában bevezették a középfokú óvodai nevelő képzést, így míg korábban felsőfokú végzettség kellett az óvodapedagógusi munkakörhöz, most már középfokú is elegendő lesz. Egy adott szakterületen diplomával rendelkezőnek pedig elég az is, hogyha meghallgatja az egyetemen a tárgy oktatásával kapcsolatos előadásokat, de oktatási gyakorlattal, pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel nem kell rendelkeznie, úgy is taníthat. A természettudományos területen a tanárok más tantárgyra is beoszthatóak, például egy fizikatanárt beoszthatják biológia vagy kémia órát tanítani úgy is, hogy az abból a tantárgyból semmilyen képzésben nem vett részt.

Mindez természetesen nem a gyerekek érdekeit szolgálja, hanem a jelenlegi kormány spórolásának az eredménye: a pedagógusok botrányosan rossz anyagi és erkölcsi megbecsültsége ide vezetett. Egyre kevesebb a pedagógus, és a valódi megoldások helyett inkább a korábbi kényszerű jogszerűtlen gyakorlatokat legalizálták. Mindez a gyerekeken csattan, akikkel megfelelő szakmai és pedagógiai szakképzettség nélküli személyek foglalkoznak, ami pótolhatatlan veszteséget vagy akár maradandó lelki sérüléseket is okozhat.

Mit tehetek?

Add tovább, tájékozódj, kommunikálj! Csatlakozz Szülői Hang segítő és érdekvédő csoportjához, és íratkozz fel hírlevelünkre, hogy jobban segíthessük egymást és közösen állhassunk ki gyermekeink érdekében!

2. A tankerület áthelyezheti a tanárokat egy másik intézménybe!

A státusztörvény értelmében a pedagógusokat a tankerület utasíthatja az adott járáson belül egy másik intézményben történő munkavégzésre. Így szülőként bármikor elveszíthetjük gyermekeink kedvenc tanárait, amennyiben a tankerületi hivatalnokok épp úgy látják jónak. Lehet persze, hogy a másik intézményben épp örülnek, ha az óriási pedagógushiány közepette odavezényelnek egy szaktanárt, de valóban ez lenne a jó megoldás?

Mindez legfeljebb tűzoltásra alkalmas, miközben a pedagóguspályát kerülni fogják a fiatalok, a kényszerből áthelyezett pedagógusok pedig rövid úton elhagyhatják a hivatásukat – ki fogja így holnap tanítani gyerekeinket?

Mit tehetek?

Add tovább, tájékozódj, kommunikálj! Csatlakozz Szülői Hang segítő és érdekvédő csoportjához, és íratkozz fel hírlevelünkre, hogy jobban segíthessük egymást és közösen állhassunk ki gyermekeink érdekében!

...

ITT OLVASHATÓ

HIÁBA GARANTÁLJA RENDELETBEN AZ ORBÁN-KORMÁNY, HOGY NE CSÖKKENTHESSÉK TELJESÍTMÉNY-ÉRTÉKELÉS ALAPJÁN A TANÁROK BÉRÉT, A JOG MÉGIS LEHETŐVÉ TESZI

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2024.01.24.

Egymásnak ellentmondanak a státusztörvényben rögzített minimum sávhatárok a rendeleti alsó sávhatárokkal.

Bár a kormány látszólag rendeleti úton garantálja, hogy az új pedagógusteljesítmény-értékelési rendszer idén szeptembertől tervezett bevezetését követően semmikor sem lehet majd az értékelés eredménye alapján csökkenteni a pedagógusbéreket (még azokét sem, akik az elvártnál alacsonyabb szinten teljesítenek), ám a jelenleg hatályos jogszabályok erre továbbra is lehetőséget biztosítanak.

A Népszava bő két hete, január 5-én számolt be arról, hogy 2025 szeptemberétől akár csökkenthetik is azoknak a pedagógusoknak a fizetését, akik a teljesítményértékelés során 50 százalék alatti eredményt érnek el. Erre egyrészt az új pedagógus életpályatörvény - ismertebb nevén státusztörvény – ad lehetőséget, másrészt a köznevelésért felelős Belügyminisztérium (BM) is elismerte lapunknak, hogy jövő év őszétől a munkáltatóknak megnyílik a lehetőségük arra, hogy “az alacsony szintű teljesítményt nyújtó pedagógus illetményét a rendeleti sávhatár alatt, de még a törvényi sávhatáron belül állapítsa meg”.

A törvényi sávhatárokat a státusztörvény tartalmazza, itt jelennek meg azok a minimumösszegek, amelyeknél egy pedagógus semmilyen körülmények között nem kaphat kevesebbet. Például a Pedagógus I. besorolásnál ez bruttó 410 ezer forintot, Pedagógus II. fokozatnál bruttó 430 ezer forintot jelent. A rendeleti alsó sávhatárok pedig azokat az összegeket rögzítik, amelyeket a pedagógusoknak mindenképp meg kell kapniuk az idén januári, átlagosan 32,2 százalékos bértömegemelés után: Pedagógus I-nél ez bruttó 538 ezer forint, Pedagógus II-nél bruttó 555 ezer forint. Vagyis a BM eredeti közlése szerint 2025 szeptemberétől egy Pedagógus I. fokozatú tanár bérét,

ha 50 százalék alatti eredményt ért el a teljesítményértékelésen, le lehetne csökkenteni 538 ezer forint alá, egészen a törvényben meghatározott 410 ezer forintig.

Ez ellen a pedagógus szakszervezetek, de még a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is tiltakozott. Minden bizonnyal ennek hatására a január 18-án megjelent rendeletbe bekerült egy olyan rész, mely szerint a státusztörvény vonatkozó részének (98. paragrafus, 3. bekezdés) alkalmazásakor „a munkáltató a pedagógus havi illetményét a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével alacsonyabb összegben nem határozhatja meg”. Ám ennek értelmezését nehezíti, hogy azt nem konkretizálták, pontosan minél alacsonyabb összegben nem lehet megállapítani a béreket:

a törvényi vagy a rendeleti sávhatároknál.

Kértük a szaktárcát, hogy tisztázzák a helyzetet, ám kérdéseinkre csak annyit írtak, hogy a pedagógusok „a meghatározott minimumoknál alacsonyabbat nem kaphatnak, tehát negatív eltérítés nem érvényesíthető” – ebből viszont továbbra sem derült ki, melyiket értik “meghatározott minimumok” alatt az általuk megállapított törvényi és rendeleti sávhatárok közül...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN PROPAGANDÁJA SOKKAL PROFIBB, MINT AMIRŐL KÁDÁR VALAHA ÁLMODHATOTT – INTERJÚ UNGVÁRY KRISZTIÁNNAL

MOST JÖVÖK / TELEX VIDEÓ
Szerző: FÁBIÁN TAMÁS
2024.01.23.

A kormánypártok sunyisága, hogy még mindig nem rendezték az ügynökakták kérdését, a katolikus egyház botránya pedig az, hogy nem a Vatikánból, hanem a Karmelitából irányítják. Mindszenty Józsefet személyes felelősség terheli a magyarországi zsidóüldözések miatt, azokat pedig nagy nyilvánosság előtt kellene felelősségre vonni, akik a mai Brüsszelt a szovjet Moszkvához hasonlítják. A Most jövök legújabb adásának vendége Ungváry Krisztián történész.

A 76 perces beszélgetésből néhány erősebb gondolatot szöveges formában kiemeltünk, ezeket ide kattintva olvashatják.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

KORNISS PÉTER: ABBA SZERETTEM BELE, HOGY AMIT MA LÁTOK, AZ A TEGNAP

BUKSÓ PODCAST/ 24.HU
Szerző: NYÁRY KRISZTIÁN
2024.01.23.

Korniss Péteré a magyar fotótörténet leghosszabb időszakot felölelő vállalkozása, amely 55 év munkáját fedi le. Erre az önmagában lenyűgöző tényre rímel Korniss nemrég megjelent, Magyarországon már nem is kapható könyvének címe: Hosszú úton. A Kossuth- és Pulitzer-emlékdíjas fotóriporter fókuszában évtizedek óta a hazai és az erdélyi archaikus népi kultúra ábrázolása van. Legalább 25 albuma jelent meg eddig, melyekre egyfajta névjegyként tekint. Úgy gondolja, hogy az általa jegyzett kötetekben sem kérdések, sem válaszok nincsenek, állítások annál inkább. Egyebek mellett erről és széki kötődéséről is mesél Nyáry Krisztiánnak. Az epizód elején a tavalyi év legsikeresebb könyveiről lesz szó, 

végül pedig tíz idén megjelenő külföldi könyvet ajánlunk.

Korniss Péter: Hosszú úton. Szék 1967–2022. Bookart, 2023

Korniss Péter: Fotográfiák. 1969-2017. Iskola Alapítvány, 2021

Top Ten – Idén várható külföldi szépirodalmi könyvek

- Karl Ove Knausgård: Az öröklét farkasai. Magvető, 2024

- Caleb Azumah Nelson: Kis világok. Magvető, 2024

- Daniel Kehlmann: Mozgókép. Magvető, 2024

- Gabriel García Márquez: Találkozunk augusztusban. Magvető, 2024

- Annie Ernaux: Egyszerű szenvedély. Magvető, 2024

- Salman Rushdie: Knife. Penguin Random House, 2024

- Percival Everett: James. Penguin Random House, 2024

- Sofi Oksanen: Samaan virtaan – Putinin sota naisia. / Ugyanabban az áramlatban. Putyin  

  háborúja a nők ellen. Like, 2023

- Kaveh Akbar: Martyr!, Knopf, 2024

- Xóchitl González: Anita de Monte Laughs Last. (Anita de Monte utoljára nevet.) Macmillan.

  2024

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

DÁNOK KERESIK MAGUKAT DEGESZRE A MAGYAR ÁRAMON – AZ ORBÁN-KORMÁNY HATALMAS HIBÁT VÉTETT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.01.24.

Egész Európában terjed a gépi kereskedés az árampiacon, de a magyar tőzsde különösen kiszolgáltatott az új iparág spekulánsainak: a szélerőműveket korlátozó kormánypolitika miatt akkora itthon a naperőművek túlsúlya, hogy kisebb kockázattal lehet fogadni az árak változására, mint máshol. Az elektromosáram-kereskedelem központja két dániai kisváros lett: onnan lesik titkos algoritmusok, kisüt-e nap Magyarország felett.

2023 késő őszének egyik hajnalán Dániában valakik néhány perc alatt több millió eurót kerestek a magyar árampiacon. A látszólag könnyű pénzhez jutó kereskedőknek nem kellett sokat tenniük a bevételért: elegendő volt, hogy a szoftvereik tegyék a dolgukat. A jól beállított robotok arra reagáltak, hogy váratlanul nagy köd kerekedett Magyarország felett.

A történetet Javier Blas osztotta meg a Bloomberg hírügynökség oldalán közzétett publicisztikájában, amelyben arra figyelmezteti az európai politikusokat, hogy ideje lenne alaposabban szabályozni az EU árampiacán egyre nagyobb tételekben kereskedő robotokat. Kezd ugyanis kicsúszni az ellenőrzés lehetősége úgy a nemzeti, mint az uniós szervek kezei közül.

Javier Blas azon kevés újságírók egyike, akik nagyon jól ismerik az olajjal, gázzal, szénnel és árammal üzletelő, sokszor a nyilvánosság elől szinte teljesen rejtett kereskedőházak világát. 2021-ben megjelent, Jack Farchyval közösen írt The World for Sale: Money, Power and the Traders Who Barter the Earth’s Resources (Eladó a világ: Pénz, hatalom és a kereskedők, akik a Föld erőforrásaival üzletelnek) című könyvében krimibe illő jelenetekkel és alapos elemzésekkel mutatja be a világ legnagyobb üzletkötőit az 1940-es évektől napjainkig. A kötet egyik visszatérő motívuma, hogy néhány vállalat óriási politikai és üzleti befolyáshoz juthat egy-egy üzletember bátor vagy éppen gátlástalan ötlete nyomán.

Blas múlt csütörtökön megjelent írása arra figyelmeztet, hogy néhány Dániában bejegyzett, összesen alig pár száz főt foglalkoztató cég éppen most forgatja fel az európai árampiacot. „Elképesztő pénzt csinálnak, milliárdokat lehet most keresni az árammal Európában” – mondja a cikkben megszólaló Mogens P. Sorensen dán árampiaci szakértő. A bemutatott cégek közül az MFT nevű például 2022-ben 576 millió eurót keresett. A cégnek 130 alkalmazottja volt akkoriban, azaz minden munkatársra, a portástól a vezérigazgatóig: 4,4 millió euró profit jutott.

Az említett cégek mind elképesztő tempóban növekednek. Blas hat dán energiakereskedőt vizsgált, amelyek jórészt robotok segítségével üzletelnek az európai áram- és gázpiacon.

Ezek összesített profitja 2020-ban 120 millió euró volt, 2021-ben nem egészen 1 milliárd, míg 2022-ben már 5 milliárd euró. Ekkora profitnövekedés ilyen gyorsan példátlan, még az óriási pénzeket mozgató energetikában is.

A cégek mind Aalborgban vagy Aarhusban vannak bejegyezve, egyik sem régebbi tíz évesnél. Munkatársaik többségének egyszerre van informatikai és közgazdasági végzettsége, általában az aarhusi egyetem phd-hallgatói közül kerülnek ki. Az iparág központja azért Dánia lett, mert ott elsőként liberalizálták az árampiacot, és így ott alapították az első robotalapú kereskedőházakat is. A rendszerek kiépítése különleges szakértelmet igényel, így aki be akart szállni az üzletbe, az legszívesebben a környéken alapított vállalkozást, ahol már voltak olyan emberek, akik tudták, hogy mit kell csinálni...

ITT OLVASHATÓ

MIRE MEGÉPÜL A BUDAPEST-BELGRÁD VASÚT, MÁR MINDENKI MÁSFELÉ SZÁLLÍT

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2024.01.24.

Naponta ötször is lehet már személyvonattal utazni a Szeged-Szabadka útvonalon. A 45 kilométeres távolságot autóval 45 perc alatt lehet megtenni, vonattal 1 óra 25-26 perc, az utazás ára irányonként 2356 forint. Sem az eljutási idő, sem a sebesség nem túl versenyképes: információink szerint napi átlag csupán tíz utas használja a vonatokat.

Idáig eljutni sem ment egyszerűen: egy hónapos késéssel, 2023 novemberében indultak el a személyvonatok. De a Mészáros Lőrinc R-Kord vasútépítője által 48 milliárd forintból átépített, csupán 13 kilométeres magyarországi szakasz még nincs kész: az aktuális várakozások szerint 2025-ig nem épül ki a felsővezeték, de a még fontosabb vonatbefolyásoló és biztosítóberendezés sem készült el. Ezt a cseh AŽD Praha vállalatnak kellene alvállalkozóként kiépíteni, de egyelőre nincsen információ, mikorra készülhet el.

Mindez nem is az utasoknak fáj nagyon, hanem a vasúti áruszállításnak: amíg nem készül el a biztosítóberendezés, addig csak egy vonat lehet a Szeged-Szabadka vonalon. Ez a vasúti hőskorba visz vissza: mivel nem látni berendezésekkel, hogy az egyvágányú pályán hol és milyen gyorsan közlekedő vonat van, így leegyszerűsítve akkor indulhat el Szegedről egy vonat, ha a horgosi határállomásig eljutott, illetve Szabadkáról is csak akkor indul, ha a magyar határig üres a pálya.

Így a napi öt pár személyvonat mellett

csupán napi két-három pár tehervonat közlekedhet. A Budapest-Belgrád vasútvonal legalább 2025-ig tartó átépítése miatt ez a teljes magyar-szerb vasúti áruszállítási kapacitás.

Mivel 2025-ig a Szeged-Szabadka vonalon sem látszik esély arra, hogy elkészül a teljes kiépítettség, ezzel a kapacitással kellene beérni. Pedig a szakasz felújítását pont az indokolta, hogy amíg épül a Budapest-Belgrád szakasz, legyen hol közlekedni a tehervonatoknak.

Eltűnő tehervonatok

Kerülni Magyarországról pedig nem igazán lehet: a legközelebbi lehetséges útirány Pécs-Magyarbóly-Eszék felé lenne, csakhogy arra is csak egyvágányú, felsővezeték nélküli pálya van (azaz csak dízelvontatás lehetséges), és ez olyan jelentős kitérő mind távolságban, mind költségekben, hogy ezt már nem lehet kigazdálkodni – akkor inkább kamionnal szállítják az árut...

ITT OLVASHATÓ