2024. január 6., szombat

AZ ORBÁN-RENDSZER KIOLVASHATÓ A FASIZMUSRÓL KÉSZÜLT HANNIBÁL TANÁR ÚR CÍMŰ FILMBŐL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.01.04.



Akkora a hasonlóság az Orbán-rendszer és Fábri Zoltán fasizmusról készült filmszatírája, a Hannibál tanár úr című film között, hogy azt már mindenki észrevette, csak épp senki nem veszi komolyan. Rövid kutatást végeztünk az interneten, s feltűnő, hányan vannak, akik párhuzamot vonnak az Orbán-rendszer és a filmbeli Töhötöm mozgalom között, mintha csak véletlen hasonlóság lenne. Azt kevesen mondják ki: ez nem hasonló, hanem ugyanaz.

A jelentéktelen középiskolai latintanár, aki írt egy dolgozatot Hannibálról, a fasizmussal kerül összetűzésbe, mert a történelmi tudományos értekezés nem passzol a fajelméletbe. Az Orbán-rendszer fajvédő jellegét bizonygatni sem kell. Nyíltan hirdeti a fasiszta vezér, Orbán Viktor, hogy nem leszünk kevertfajú nemzet. A film különleges értéke a latintanár jellemábrázolása, hogyan válik a kisember hőssé, majd megalkuvó emberré és halottá.

A fasizmus győzelme ez: a gyávaság azokban, akik meghunyászkodnak, akik engednek, akik nem leplezik le, nem állnak vele nyíltan szembe, nem mondják a vezér arcába, hogy kicsoda, és nem vállalják a nyílt totális konfrontációt vele. Nem mernek szembeszállni. Ettől van nagy pofája Orbánnak, aki a világ vezérének képzeli magát, mert senki nem „csapja pofán”, magyarul szólva. Senki nem áll fel vele szemben, ahogy fasisztával szemben kell.

A fasiszták győzelme az elnyomottak gyávasága, árulása, meghunyászkodása, hazudozása. A kettő feltételezi egymást, mint ahogy az ellentétes magatartás kizárja egymást. Fasiszta állam csak megalkuvó, gyáva emberek országában lehet. De a fasizmus éppen ezeket az embereket hozza létre. Ez a lényege. Vajon felmenti-e ez a Nyúl Bélákat és az árulásaikat? Vagy a felismerésnek van szerepe? Muszáj az erőszakot és a halálos áldozatokat megvárni?

Nyúl Bélát nem menti meg az árulása sem. Kutatásunk közben fedeztük fel, hogy a 444.hu ez év nyarán szintén felismerte Orbán és a Töhötöm mozgalom közötti párhuzamot, és élő példáját mutatta be Nyúl Béla szerepének. A cikk előbb remekül ismeri fel a dollárbaloldal retorikája és a „guruló dollárok” motívumát a filmben, hogy ez klasszikus fasiszta módszer, a fasiszta propaganda egyik archetípusa, ahogy a „mocsár lecsapolása” szlogen is az.

A cikk remekül világít rá a filmbeli latintanár kirúgása és az Orbán-rendszer tanárainak kirúgása közötti párhuzamra, hogy minden fasiszta rendszer markáns konfliktusa a sajtó elfoglalása után az értelmiséggel, az oktatással, a tanárokkal van, akik nem a fasiszta ideológiát és történelemhamisítást tanítják. A fasiszták természetesen tagadják, hogy fasiszták, mert akkor könnyen felismerhetők. A gyáva Nyulak pedig ehhez asszisztálnak.

Ahogy a NER politológusai letagadnák Mussolini fasizmusát is, ha nem tőle származna a fasizmus neve. De nemcsak a politológusok, hanem mindenki letagadja. A döbbenetes fordulat a 444.hu cikke végén megrázó történelmi mélységet ad az Orbán-rendszer sajtójának viselkedéséről: saját cikkük végén észrevétlenül maguk is Nyúl Bélává változnak. Miután felismerték a fasizmussal való azonosságot, letagadják azt, nehogy bajuk legyen belőle („négy gyereked van, jól gondold meg, mit mondasz”, hangzik el a filmben).

Íme: „Persze attól még, hogy egy pártnak a fasisztákéhoz hasonlít a kommunikációja, nem lesz feltétlenül fasiszta. (Például önmagában az, hogy a Fidesz „Isten, haza család” jelmondata egyezik Mussoliniével, nem jelent sokat.) Umberto Eco olasz író és Timothy Snyder amerikai történész világosan leírta, mitől fasizmus a fasizmus.” Döbbenetes, hogy nem veszik észre magukban Nyúl Bélát.

Attól, hogy hajszálpontosan olyan, mint a fasizmus, még nem fasizmus – mentegeti Orbánt és fasiszta rendszerét a 444.hu cikke. Azt mondja, nem sokat jelent, hogy még a jelszó is a klasszikus fasizmus, Mussolini jelszava. De sokat jelent, azt mutatja, hogy ugyanaz. Persze, a fasizmusnak vannak definíciói, de azok alapján Orbán rendszere egy fasiszta rendszer. Ne tessék hiányolni az erőszakot, majd eljön az is. Nem a külső jellemzők számítanak, hanem a lényeg.

A pénteki rádóinterjúk formailag különböznek, de Mussolini-beszédek megfelelői. Ugyanazt a funkciót töltik be. A fasizmus-drogosok megkapják a heti fejadagjukat, nehogy elvonási tüneteik legyenek. Vagy kijózanodjanak és elkezdjenek gondolkodni. Ha egy hónapig nem beszélne Orbán hozzájuk, Magyarország megváltozna. Ugyanígy működött Hitlernél is. Ez a propagandasajtó és a „szóvivők” feladata is. A vezértől jövő bódító, lelki mérget adagolják.

Az egészben az a döbbenetes, hogy saját belinkelt hivatkozásuk egy olyan cikkre mutat, amely éppen Umbert Eco és Timothy Snyder definíciói alapján nevezi fasisztának Orbán rendszerét, és megkérdőjelezi a „hibrid rezsimről” szóló nyálas, szépítgető, aljas és ótvaros hazugságokat. Ezt is csak egy könyv bemutatásával merészeli, mintegy távolságot tartva. Amúgy Umberto Eco és Timothy Snyder alapján Orbán rendszere színtiszta fasizmus...

LEGYŐZTÜK AZ INFLÁCIÓT? CSABA LÁSZLÓ, INFORÁDIÓ, ARÉNA

INFORÁDIÓ / ARÉNA PODCAST
Műsorvezető: EXTERDE TIBOR
2024.01.03.



Mi volt 2023 legfontosabb tapasztalata a világgazdaságban? Milyen hatása van az ukrajnai és a gázai háborúnak Európára és benne Magyarországra? Terveznek e már a biztonság költségével az európai országok? Milyen hatása van a nemzetgazdaságokra az Európai Bizottság helyreállítási hitelfelvételének? Milyen terhet visel egy állampolgár, amikor az Unió vesz fel hitelt? Hogyan teljesülnek az Európai Unió zöldítési tervei? Milyen növekedéssel számol Magyarországon és az Európai Unióban 2024-ben? Hogyan alakul ebben az évben az uniós és a hazai infláció?

Csaba László közgazdász az InfoRádió Aréna című műsorában 2024.01.03-án. Podcast.

KADARKAI ENDRE: LÉLEKBEN #14 - LABANCZ DÁNIEL ÉS PRÓNAY-ZAKAR GINA

KLUBRÁDIÓ / LÉLEKBEN
Műsorvezető: KADARKAI ENDRE
2024.01.06.



A karácsonyi rövid szünet után visszatér a Lélekben is Kadarkai Endrével. Ezúttal az ADHD-t, vagyis a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart járjuk körül. Miért érzik sokszor butának magukat az érintettek? Mit él át egy hozzátartozójuk? Miért gyakori az érintettek körében a depresszió és a szerhasználat? Miért nem képesek tartani a határidőket? Előbb Labancz Dániel klinikai szakpszichológus magyarázza el a zavar lélektani hátterét, majd Prónay-Zakar Gina meséli el megéléseit, megküzdéseit.


KI DÖNTHET AZ UKRAJNAI HÁBORÚ BEFEJEZÉSÉRŐL? RESPERGER ISTVÁN, INFORÁDIÓ, ARÉNA

INFORÁDIÓ / ARÉNA PODCAST
Műsorvezető: EXTERDE TIBOR
2024.01.05.



Milyen a harctéri helyzet az ukrajnai háborúban? Mi változott a háborúzó felek harcászati módszereiben? Mi a jelentőségük a személyi változásoknak a két ország hadvezetésében? Milyen tartalékokkal rendelkeznek a felek?

Milyen nyugati támogatásra számíthat még Ukrajna? Miért nem tudják jól üzemeltetni a nyugati technikát az ukránok? Miért lepte meg Izraelt a Hamász terrortámadása? Milyen eszközökkel harcol Izrael és milyenekkel a Hamász? Mi a gázai partokhoz rendelt amerikai és brit haderő feladata?

Resperger István ezredes, egyetemi tanár, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója az Inforádió Aréna c. műsorában 2024.01.04-én. Podcast.

RÁCZ ANDRÁS: MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA AZ OROSZ GYŐZELEM A LEGVESZÉLYESEBB

PRIVÁTBANKÁR
Szerző: WÉBER BALÁZS
2023.12.24.


Bár orosz határőr biztosan nem lesz Záhonynál, Magyarország számára még egy nem totális orosz győzelem is veszélyes forgatókönyv lenne az ukrajnai háborúban, mondta el Rácz András történész a Privátbankárnak adott karácsonyi nagyinterjúban. Az Oroszország-szakértő szerint az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások ügyében Orbán Viktor miniszterelnök az utolsó pillanatban gondolta meg magát, vétója az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós uniós támogatással szemben pedig nem igazán erős. Az interjúban szó esik még az ukrán célok újragondolásáról, a tavaszi kilátásokról, a társadalmi tragédiákról és a dzsungel veszélyeiről, valamint a személyét ért életveszélyes fenyegetésről, közéleti ambícióiról, a magyar társadalom atomizáltságáról és arról, hogy mit kíván a jövő évre...

MI AZ A BUDAPEST-BÉRLET, ÉS MIÉRT LENNE ROSSZ, HA MEGSZŰNNE?

TELEX
Szerző: NAGY BÁLINT, TENCZER GÁBOR
2024.01.04.


Budapest-bérlet így, Budapest-bérlet úgy – az elmúlt hetekben központi téma lett a bérlettípus, miután kiderült: valamilyen, eddig ismeretlen ok miatt megszűnhet a sokak számára kedvező utazási lehetőségeket kínáló bérlet.

Talán sokan észre sem veszik, hogy amikor a fővárosban havi teljes árú vagy diákbérletet vesznek, akkor valójában Budapest-bérletet vásárolnak. Az elmúlt bő évtizedben evidencia lett a fővároson belül, hogy az emberek ezzel a bérlettel felszállhatnak a HÉV-re, a külsőbb kerületekben élőknek pedig nem feltétlenül kell megvárniuk a BKK-s kék buszt, hanem tökéletes nekik a Volán által üzemeltetett (sok esetben szintén kék) járat is. Kiegészítő jegyet kizárólag akkor kell vásárolni mind a MÁV-HÉV, mind a Volán járataira, ha elhagyjuk Budapestet, azaz átléptük az úgynevezett szakaszhatárt. De mi pontosan a Budapest-bérlet? Kinek jó? Ki finanszírozza ezt az egészet, hogy mindenkinek jó legyen, és miért okoz most zavart az ekörül kialakult vita a főváros és Lázár János minisztériuma között?

Mi a Budapest-bérlet?

Amit a fővárosban havi bérletként veszünk, az a Budapest-bérlet. Ennek lényege nagyon röviden az, hogy a fővárosban egyetlen jeggyel lehessen használni a különböző szolgáltatók járatait. A bérlet tehát a BKK által üzemeltetett buszok, metrók, villamosok mellett Budapest közigazgatási határán belül érvényes az immár az állami MÁV-hoz tartozó HÉV-re, a Volánbusz kijelölt elővárosi járataira, illetve a MÁV-START meghatározott vonataira, amelyek Budapesten közlekednek. Ha valakinek nincs dolga például az agglomerációban, akkor ez fel sem tűnik, hiszen az emberek többségét miért is foglalkoztatná, hogy a busz vagy a HÉV oldalára és elejére melyik vállalat neve van kiírva.

Kinek jó ez az egész?

A Budapest-bérlet leginkább azoknak a budapestieknek kedvező, akik valamilyen, nem fővárosi közlekedési cég által üzemeltetett járattal közlekednek. Például külsőbb kerületekből sokan járnak be vonattal a belvárosba, sokan pedig olyan Volán által üzemeltetett busszal járnak, amelyek szintén nem hagyják el Budapest közigazgatási határát.

Rengeteg konkrét példát is lehet hozni: ha valaki például a MÁV-HÉV által üzemeltetett szentendrei H5-ös HÉV-re száll fel a Batthyány téren, akkor Budapest-bérlet birtokában egészen Békásmegyerig használhatja a járatot, nem kell semmilyen pluszjegyet vásárolnia. Buszoknál is hasonlóan működik a rendszer. Amennyiben valaki felszáll például a Kelenföldről induló, Szigethalom felé közlekedő 689-es buszra, akkor egészen az utolsó budapesti megállóig (Növény utca) használhatja Budapest-bérletével a buszt, ezután van csak szükség kiegészítő jegyre...

BOKROS LAJOS: AZ OLIGARCHIKUS HATALMAT CSAK A NATO- ÉS AZ EU-TAGSÁG KORLÁTOZZA

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK
Riporter: BOLGÁR GYÖRGY
2024.01.04.


A belső zárt hatalmi rendszert körbeveszi egy külső, nyitott piaci viszonyokkal és az oligarchák által meg nem változtatható szabályokkal operáló rendszer – az Európai Unió illetve az egyéb nemzetközi kapcsolatok. Ez tartja vissza a hatalmat attól, hogy totalitáriussá váljon – mondta Bokros Lajos a Megbeszéljükben.


Autoriter rendszerben élünk és szándék lenne arra, hogy ezt totalitáriussá tegyék, de ehhez szükség lenne még két lépésre – a határok lezárására és a nemzeti valuta átválthatóságának tiltása – véli Bokros Lajos, közgazdász, egyetemi tanár. Ez persze nemigen történhet meg, hiszen gazdasági értelemben egy nyitott, beágyazott kis ország vagyunk. Belső korlátja gyakorlatilag nincs a hatalomnak, a külsőt pedig az adja, hogy a nyugati szövetségi rendszerbe tartozunk – ezért is kell foggal-körömmel ragaszkodnia mindenkinek a NATO- és az EU-tagságunkhoz, aki szeretné elkerülni, hogy a totalitárius berendezkedés felé haladjon a rendszer – foglalta össze a volt pénzügyminiszter az Élet és Irodalom karácsonyi számában megjelent írásának fő üzenetét a Megbeszéljükben.

Bokros cikkében azt elemezte, miben is áll az oligarchák szerepe a magyar gazdaságban, és hogy miféle gazdasági-politikai berendezkedésben élünk. Az állami homlokzatú oligarchikus önkényuralom politikai gazdaságtana című írás az ÉS oldalán olvasható – a szerző pedig az adásban mutatta be megközelítését.

Mitől oligarchikus a rendszer?

Bokros szerint ezt a jelleget az adja, hogy egy zárt vezető csoport egyrészt a maga hatalmát vagyonra váltja, másrészt arra használja politikai szerepét, hogy ezt a vagyont megvédje minden versenytől. Ez nemcsak Magyarországon fordul elő, az a folyamat, amelyben szocialista országok átléptek – vagy megpróbáltak átlépni – a kapitalista berendezkedésbe különösen kedvezett az oligarchikus önkényuralmak kialakulásának. Ezeknek a zárt csoportoknak sokszor az lett a vezetője, aki az átmenet felett bábáskodott – magyarázta a közgazdász.

A kapitalista rendszerekben jellemző, hogy nőnek az egyenlőtlenségek, természetes, hogy kitermelődnek gazdag szereplők – mégsem lesz minden gazdagból oligarcha. Ennek az ellenkezője is igaz, nem minden nagyhatalmú politikai szereplő váltja ezt a befolyást vagyonra – gondoljunk csak Angela Merkelre, aki 16 évig volt Németország kancellárja, de végig vigyázott arra, hogy ne váltsa ezt anyagi gazdagságra – mutatott rá Bokros. A gazdasági szereplőknél azt érdemes megvizsgálni, hogy a vállalkozásukból vagy a politikai befolyásukból élnek, abból, hogy kik támogatják őket. Mészáros Lőrincnek már eleve vagyona is csak azért van, mert olyan támogatói vannak, amilyenek, a maga tehetségéből nem jutott volna idáig – véli a közgazdász.

Miben tér el ez a berendezkedés a feudalizmustól?

Bokros szerint a feudalizmus nélkül nem alakult volna ki a szabad nyugati világ, amiben megszületett a piacgazdaság, a jogállamiság és a demokrácia. Bár a hűbérúr és a hűbéres között egyenlőtlen volt a viszony, mégis kölcsönös volt a függés – a két fél közötti szerződés kötelességeket rótt a hűbérúrra is. Az oligarchikus társadalomban viszont egyoldalú a függés. Az oligarchák részéről az önkény, az alávetettek részéről a félelem igazgat –mondta a volt pénzügyminiszter. A hatalomnak gyakorlatilag nincsenek belső korlátai, a jog a politika szolgálóleányává züllött – mondta Bokros.

Nem lehet teljes egészében zárttá tenni a rendszert

A közgazdász megkülönbözteti a cikkben a zárt önellátó gazdaságokat és a nyitott, beágyazott gazdaságokat – Magyarország az utóbbi kategóriába tartozik. A belső zárt hatalmi rendszert körbeveszi egy külső, nyitott piaci viszonyokkal és az oligarchák által meg nem változtatható szabályokkal operáló rendszer – az Európai Unió illetve az egyéb nemzetközi kapcsolatok. A rendszert az ezekből való kilépéssel lehetne teljesen ellentmondásmentessé tenni.

REMÉNYTELEN ÁLLAPOTBÓL HOZTÁK VISSZA AZ ORSZÁG LEGSZEBB ÁRUHÁZÁT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2024.01.04.


Több mint fél évszázadig rejtette alumíniumburkolat a Corvin Áruház neoreneszánsz homlokzatát, amit egykor itáliai palotákhoz hasonlítottak. Néhány hónapja már üzletek is működnek a részben megújult épületben, és a belső további titkokat rejt. A felújítás kezdetén a szakértők is azt hitték, hogy az egykori pompás tereket nyomtalanul elpusztította az igénytelen szocialista átalakítás, de kiderült, hogy néhány izgalmas részlet mégiscsak megmaradt. Megmutatjuk, mi rejtőzik az építési paravánok mögött, és az első mozgólépcső rejtélyének is utánajártunk.


„Magyarország legnagyobb és legszebb áruháza” – egyszerűen ez volt a Corvin reklámszlogenje a két világháború között, és ezt a tényszerű állítást senki nem vonhatta kétségbe. A Corvin mindjárt a megnyitásakor, 1926 márciusában legendás épülete lett Budapestnek. Abban az időben úgy tartották, hogy mindössze két valódi áruháza van a fővárosnak: a Párisi Nagy Áruház az Andrássy úton és a Corvin a Blahán. A kettő közül a Corvin volt a modernebb, közönsége a művelt középosztály, amely jó áron, jó minőségű termékekhez akart hozzájutni. A Corvin első igazgatója, a Németországból érkezett Max Lewin a megnyitáskor úgy fogalmazott: a Corvin célja „olyan árakkal dolgozni, melyek a középosztály számára is lehetővé teszik az elegáns, nagyvilági öltözködést, a hozzáférhetést mindahhoz, amit a nyugati ízlés szépségben és minőségben nyújtani tud.”

Az 1930-as bővítés után a Corvin 60 különböző osztályon kínált minden elképzelhető holmit, amire egy polgári háziasszonynak szüksége lehetett: elsősorban természetesen divatárut, de lámpákat, élelmiszert, kályhákat, bőrárut, szőnyeget, órákat, tisztítószereket, játékokat, esernyőt, bőröndöt is. Az áruház abban is hasonlított a későbbi plázákhoz, hogy a vásárlást össze lehetett kapcsolni az étkezéssel és más ügyek intézésével, a Corvinban ugyanis volt étterem, bisztró, hivatalos MÁV menetjegyiroda és tudakozó is...

JAKABOS ZSUZSANNA: SIKERÜLT ÁTLÉPNEM A SZÉGYENÉRZETEMEN ÉS A DÉMONJAIMON

24.HU
Szerző: KÁLNOKI KIS ATTILA
2024.01.06.


Húszévnyi úszókarrier alatt minden évben nyert magyar bajnoki érmet. Kilenc világbajnokságon vett részt, ami magyar rekord. Évek óta jelentősebb bevétele származik az üzleti tevékenységeiből, mint az úszásból, ennek ellenére 34 évesen is a párizsi olimpiára készül. Nagyinterjú Jakabos Zsuzsanna Európa-bajnokkal vidékiségről, Hosszú Katinka mögöttiségről, kisebbségi komplexusról és a sikertelenség démonjairól...

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI SZÍNJÁTÉK UTÁN ORBÁN KIRÁLYKÉNT OSZTOGATJA A KASTÉLYOKAT A HŰBÉRESEINEK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.01.05.


Novák engedélyt kapott arra, hogy megvétózza a Lázár által képviselt kastélytörvényt, amit az Alkotmánybíróság soron kívül tárgyal. A képmutató vétót Orbán Lázár megleckéztetése mellett annak szánta, hogy elterelje a figyelmet az önkényuralmi szuveréntörvényről, s azt a hatást próbálja kelteni, mintha az együttműködés rendszerén belül a Fidesz pártkatonái egymás között demokratikus vitában lennének. A cél, a kastélyok ellopása, nem változott.

A fideszes Lázár törvényjavaslatát elfogadta a fideszes parlament, amit megvétózött a párt köztársasági elnöke, a Fidesz-fülbevalós Novák, ezt majd jól megfelülvizsgálja a fideszes alkotmánybíróság, és Orbán megmondja, hogy a végén mit döntsenek. Természetesen egy jelentéktelen kiigazítás után a törvény jogerőre emelkedik, szabad a gazda, a kastélyokat lehet vinni, adogatni, elajándékozni, lenyúlni.

Virágzik a magyar demokrácia, itt a zseniális magyar találmány, a demokratikus diktatúra. Miközben megy a bohóckodás, az állam által felújított gyönyörű kastélyokat „törvényesen”, ingyen lenyúlják. Ennyi kastélya még az Orbán-családnak sem lehet, ezért arisztokratákat akarnak csinálni a tolvajcsalád strómanjaiból, oligarcháiból, üzletfeleiből és klientúrájából. Orbán most dönti el, kik lesznek Magyarország arisztokratái a következő ezer évben, ha fel nem akasztják őket, amire előbb-utóbb jó esély van.

A kastélytörvény papíron az állam szerepét, terheit és felelősségét akarja csökkenteni, az ezzel járó költségeket akarja lerázni az állam nyakáról. Valójában ez a pazarlás és hűtlen kezelés, a lopás és rablás, az értékpusztítás tipikus esete. Ám még ennél többről van szó. A grófok, hercegek világát építik újra, a kastély ennek a státusszimbóluma. A törvény olyan kastélyokról is szól, amelyekben közgyűjtemények vannak, vagy maga a kastély műemlék, de ezt is ügyesen kijátsszák.

Például előírás lenne a fenntartás mellett az, hogy egy évben legalább 300 napon át nyitva kell tartani a nagyközönség előtt. Hihetnénk, hogy hiába lesz a tulajdonosé, amit egyszer még majd fel is kell újítani (az unokáknak), a fenntartásáról kell gondoskodni, nem igazán lehet saját célra használni. Nem kell sajnálni az új tulajdonost, mert a kastélyokat felújított állapotban kapják meg, azoknak csak egy része jelenti a nyilvánosan látogatható szobákat, a többi pedig magánhasználatú lehet. Arisztokrata életet lehet élni a szép bútorok között.

A bevételek fedezhetik is a fenntartást, vagy annak jelentős részét, de az arisztokratának kiszemelt bűnözőknek az állami vagyonból jut annyi pénz, hogy a kastélyukat fenntartsák. Ezért továbbra is állami pénzt költenek rá, csak azt előbb odaadják a fideszes talpnyalónak, aki a kastélyt ingyen megkapta. Az sem kizárt, hogy az első lépés a tulajdon megszerzése, utána már minden alakulhat. Ez mindenképpen a kiszemelt tulajdonosok kezére játszás, az alkotmánybíróság döntése ehhez egy bohóckodás.

Valójában egy nemzeti parlamentnek olyan törvényt kellene hoznia, amely megtiltja, hogy az állami tulajdonú, közpénzekből felújított kastélyokat bármikor magánkézbe adják. Ez a nemzeti vagyon része, nemzeti kincs, amit nem lehet elherdálni. De ez nem egy nemzeti parlament, hanem az Orbán által vezetett maffia, bűnszervezet, mely megszállta a magyar államot, elfoglalta a parlamentet, és magának hoz törvényeket, amelyek szabaddá teszik a lopást...

ELSZOMORÍTÓ EREDMÉNYEK MUTATJÁK, HOGY MILYEN IGAZSÁGTALAN A MAGYAR OKTATÁSI RENDSZER

G7.HU
Szerzők: PÁLOS MÁTÉ. HAJDU MIKLÓS
2024.01.06.


A legutóbbi PISA-felmérés első gyorselemzései megállapították: bár a magyar diákok sosem teljesítettek ilyen gyengén matekból, eredményük valamivel kevésbé zuhant be a legutóbbi, négy évvel ezelőtti mérés óta, mint a nemzetközi átlag – globálisan a több millió felmért diák átlagos teljesítménye a PISA történetében még nem romlott akkorát két mérés között, mint most. Korábbi elemzésünkben a mostani kérdőíves felmérések alapján azt is megállapítottuk, hogy a túlzott telefonhasználat rendkívül rossz hatással van a diákok tanulmányi teljesítményére és mentális egészségére, ami nagy kihívás elé állítja a világon mindenhol az oktatásszabályozást. Ezúttal az eredmények és a magyar oktatási rendszer két további sajátosságára, az egyenlőtlenségre és a diákok jóllétére világítunk rá a friss eredmények alapján...

MI VÁR A NER-RE 2024-BEN?

HÁROMHARMAD / 24.HU PODCAST
Szerzők: BÁNSZEGI REBEKA, KERNER ZSOLT, PETŐ PÉTER
2024.01.05.



2024-ben több mint ötven országban tartanak választásokat, ezek eredményei pedig nem csupán azt a közel 4 milliárd embert érintik, aki a szavazófülkéhez járul. Változhat akár az USA elnöke, az EP összetétele, de bármik lesznek is a végkimenetelek, erősen befolyásolhatják a világban zajló háborúkat is. Mi lenne jó Orbán Viktornak és mi lenne jó az országnak? A választások évének kapujában Bánszegi Rebeka, Kerner Zsolt és Pető Péter azokat a várható eseményeket vette végig, amik formálhatják a magyar kormány mozgásterét, de szóba került Joe Biden balatoni nászútja és a Habsburg Birodalom újjáélesztésének lehetősége is.

HIÁBA ÉLNEK ROSSZABBUL, A NYUGDÍJASOK TÖBBSÉGÉNEK ORBÁN MÉG MA IS A JÓ SÁMÁN

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.01.06.


Nem csak a nyugdíjasokra igaz, hogy a saját tapasztalatuk ellenére is feltétlen hívei Orbánnak, általában véve, az alacsony jövedelműekre, az alacsonyabb képzettségűekre, a falusiakra is ez jellemző. Ezzel magyarázza Katona Tamás, hogy a Fidesz mára vallássá vált, Orbánt pedig sámánként tisztelik és követik, „s ez egy ideig érvényre jut, függetlenül a jövedelmi viszonyoktól”. A Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának szakértője szerint nem tudni, ez meddig marad így, s azt sem, hogy ennek fényében reménytelen-e bízni Orbán leváltásában. „Nem tudjuk ugyanis, hogy határozott ellenzéki politikával ellen lehet-e tartani Orbánnak, hiszen eddig senki sem mutatott fel alternatívát a felvilágosultabbak, az értelmiségiek, a nagyvárosi középosztályok számára” – véli.


Rövidebb-hosszabb videóriportok sora, számtalan cikk és elemzés tanúskodik arról, hogy hiába élnek egyre rosszabbul a nyugdíjasok – pontosabban a nyugdíjasok túlnyomó többsége –, hiába küszködnek a napi megélhetéssel, mégis rendre a Fideszre szavaznak, mégpedig elsősorban Orbán Viktor személye miatt. Orbán persze maga is tesz a nyugdíjasok „csábításáért”, propagandagépezetének egyik legfontosabb – tegyük hozzá, állandó – célpontjai a nyugdíjasok. Nem véletlenül, hiszen – ahogy a minap megírtuk – durván 1,3 millió hatvanévesnél idősebb magyar – mondjuk úgy, nyugdíjas – szavazott 2022-ben a Fideszre. Ez a korosztály teszi ki a választásra jogosultak majdnem harmadát.

Ha esik, ha fúj, ők a Fideszre szavaznak. És ebben az sem befolyásolja őket, hogy folyamatosan romlik az életszínvonaluk, egyre komolyabb nehézségekkel küszködnek az értékét folyamatosan veszítő nyugdíjuk, a romló egészségügyi ellátás és az előttük bezáródó kapuk miatt. Mindezek dacára, mégis miért bíznak a nyugdíjasok a kormányban? Katona Tamást kérdeztük...

A TANÁRBÉREMELÉS KONCEPCIÓJA

BELÜGYMINISZTÉRIUM 
(RENDELET TERVEZET)
Szerző: BM
2024


A Kormány célja, hogy 2024-ben a pedagógus átlagbér elérje a diplomás átlagbér 71,8%-át. 

A Központi Statisztikai Hivatal 2022. évre közölt tényadati és a 2023. évben végrehajtott intézkedések, valamint a makrogazdasági adatok alapján a 2023 évben körülbelül 508.717 Ftos pedagógus átlagbérre lehet számítani, míg a diplomás átlagbér előzetesen kalkulált értéke 849.060 Ft. A diplomás átlagbér 2024-re előzetesen számított összege 936.513 Ft, így a Kormány céljának elérése érdekében a pedagógus átlagbérnek legalább 672.416 Ft-ra kell emelkednie. Ennek érdekében 2024. január 1-jétől átlagosan 32,2 %-os illetményemelést kell biztosítani a pedagógusoknak, valamint a gyermekvédelmi intézményekben pedagógusmunkakörben foglalkoztatottak számára. 2024 év első félévében a Központi Statisztikai Hivatal 2023. évi tényadatai alapján a béremelés mértéke, illetve a célok teljesülése folyamatosan figyelemmel kísérendő. 

A fentiek megvalósítása céljából, annak érdekében, hogy a fenti illetményemelés a 2024. januári illetmény kifizetésekor már érvényesülni tudjon, a Kormány a következő intézkedéseket javasolja: 

1., Gyakornoki illetmény növelése: 

A Kormány döntése, hogy a pályakezdő gyakornokok illetménye az átlagos illetményemelésnek megfelelő mértékben emelkedjen. A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény 2023. évre a gyakornokok illetményét havi 400.000 Ft-ban állapította meg, így ennek 32,2%-os emelésével a gyakornokok illetménye 2024. január 1-jétől 528.800 Ft-ban határozandó meg

2., Pedagógusi illetmény alsó határa:

A gyakornoki illetménynél kevesebbet a más besorolásban lévő pedagógusok sem kereshetnek. Az ő illetményüket a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény sávos bérrendszer keretei között szabályozza az alábbi sávhatárok szerint: 


A törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet ettől eltérő sávhatárokat is megállapíthat. Erre figyelemmel indokolt, hogy a gyakornokok részére megállapított új illetmény figyelembe vételével 2024. január 1-jétől a havi illetmény alsó határa a következők szerint alakuljon


3., Az illetménymegállapítás szempontjai: 

Annak érdekében, hogy az átlagos 32.2%-os béremelés megvalósuljon, a fenti új alsó sávhatárok mellett további intézkedés is szükséges: a pedagógusok illetményét a 2023. évi LII. törvény alapján a munkáltató – az adott fokozatokhoz tartozó illetménysávon belül –a 98. § (2) bekezdésében foglalt szempontok figyelembevételével állapítja meg, amelyek a következők: 

a) a szakmai gyakorlati idő mértéke, 

b) a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség melletti, a kinevezésében feltüntetett további, munkakörében hasznosítható szakképesítés, szakképzettség idegennyelv-ismeret megléte, 

c) a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót több köznevelési intézményben vagy több feladatellátási helyen foglalkoztatják, 

d) munkakörében végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte, 

e) a felelős gazdálkodás eredményeképp a munkáltató rendelkezésére álló forrás összege, 

f) a pedagógus által tanított tantárgyak száma, 

g) a pedagógus munkakör munkaerőpiaci szempontból történő betölthetőségének lehetősége. 

Figyelemmel arra, hogy az új alsó sávhatárok már alapvetően jelentős béremelést jelentenek, a Kormány javaslata, hogy a végrehajtandó béremelés a differenciáltan felosztható források korlátozottsága okán a törvényben rögzített szempontok közül az alábbi kettő esetében további kiemelés történjen meg: 

- a besorolás alapjául szolgáló végzettség és 

- a pedagógus munkakör munkaerőpiaci szempontból történő betölthetőségének szempontja. 

Erre figyelemmel a Kormány javaslata (az új alsó sávhatárok mellett) a végzettség mesterfokozat meglétét +2%-os, a matematika, digitális kultúra, természettudománykörnyezettan, fizika, kémia, biológia, földrajz szakos szakképzettséget pedig az ezen tantárgyakat tanító pedagógusok esetén további 4%-os illetményemeléssel ismerné el. 

4., További szempontok: 

a) A Kormány a béremelés megfelelő mértékben történő teljesülése érdekében valamennyi fenntartó számára indokoltnak tartja szabályozni, hogy a fenntartók az illetményemelés céljából biztosítandó támogatást csak a pedagógusok személyi juttatására fordíthatják. Az is szabályozandó, hogy az illetményemelés fedezetére kapott többlettámogatást a fenntartók a pedagógusok után kifizetett személyi juttatások, adók és járulékok arányában adják át a fenntartott köznevelési intézményeiknek. 

b) A bérek emelkedésének biztosítását szolgálja, hogy a pedagógus havi illetménye a teljesítményértékelés eredménye miatt alacsonyabb összegben nem határozható meg.

c) Szabályozandó továbbá, hogy ha a tankerületi központ a kinevezési okmányban meghatározott munkavégzési helytől eltérő feladatellátási helyen történő munkavégzésre utasítja a pedagógust, akkor ezt köteles megindokolni

d) A bérek emelésének további eszközeként bevezetjük, hogy ha a pedagógusnak három munkában töltött éven át nem emelkedne a fizetése – a magasabb fokozatba történő átsorolásból vagy a teljesítményértékelés eredményeként magasabb összegű illetmény megállapításától eltekintve –, akkor a havi illetményét legalább 2,5%-kal emelni kell.

e) Szintén kiemelendő, hogy a gyermekvédelmi intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak számára is biztosítva legyen a fentiek szerinti illetményemelés.

ITT OLVASHATÓ, INNEN LETÖLTHETŐ (PDF-BEN) 

VISSZATEKINTŐ 2023: MIT KÍVÁN A MAGYAR NEMZET? RADIKÁLIS VÁLTOZÁSOK ÍGÉRETÉT NEM

SZABAD EURÓPA / PODCAST
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2024.01.05.


Sorozatunkban arra kértük kollégáinkat, hogy válogassanak legfontosabb 2023-as cikkeikből, és írjanak hozzá bevezetőt vagy utóiratot, ha például az adott témában jelentős fejlemény történt az első megjelenés óta. Visszatekintő 2023: ez volt az év a Szabad Európa munkatársai szerint. Ez az interjú eredetileg 2023. június 16-án jelent meg.


A hatalmas erőforrásokból működtetett politikai propaganda mellett mi adja a Nemzeti Együttműködés Rendszerének stabilitását? És miért gyenge az ellenzéki politikai mobilizáció? Júniusi páros interjúnkban szó volt arról,
– hogyan próbálja kielégíteni a Fidesz a társadalom stabilitás iránti igényét;
– miért fogadják el a NER-t az érdeksérülést elszenvedő társadalmi csoportok is;
– hogyan találják meg a helyüket a NER kínálta stabilitásban a Fideszt politikailag kritizáló magasabb státuszú csoportok is;
– mi hiányzik a magyar társadalomból a lázadáshoz.

Erről beszélgetett podcastunkban – amelynek ez a cikk szerkesztett változata – Gerő Márton (aki az ELTE Társadalomtudományi Karának is tanára) és Kovách Imre, a korábban a Magyar Tudományos Akadémia alá tartozó, pár éve az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat részeként működő Társadalomtudományi Kutatóközpont két szociológusa...

ITT OLVASHATÓ 

TANÍTANÉK MOZGALOM: 32%-OS BÉREMELÉS - DE MILYEN ÁRON?

FACEBOOK
Szerző: TANÍTANÉK MOZGALOM
2024.01.05.


Közvetlenül az ünnepek előtt jelentette be Orbán Viktor, hogy 2024-től 32,2%-kal emelik meg a pedagógusok bérét. Mielőtt azonban ezt sikerként könyvelnénk el, ne feledkezzünk meg a mai hírről sem: mégis csökkenthetik a pedagógusok bérét az új teljesítményértékelési rendszerben.

Az új értékelés bemutatásakor az oktatási szervezetek tiltakozását figyelembe véve a Belügyminisztérium végül ígéretet tett annak a pontnak a visszavonására, ami lehetővé tette volna, hogy az értékelés során kevés pontot elért pedagógusok fizetését csökkentsék.


Ma azonban kiderült, végig hazudtak! Úgy tűnik, mégis sor kerülhet erre 2025 szeptemberétől, ezzel kapcsolatban pedig a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervekben is homályosan fogalmaznak. Ez azt jelenti, hogy a 32%-os béremelés, a teljesen szakmaiatlan pontrendszer alapján, több pedagógusnak válna semmissé.

A 32%-os béremelés tehát nem egy engedményre, hanem egy újabb megvezetésre hívja fel a figyelmet.

Azt sem felejthetjük el, hogy milyen áldozatok állnak mögöttünk.
Több ezer pedagógus a saját megélhetését, biztonságát kockáztatva állt bele sztrájkba, majd polgári engedetlenkedésbe a sztrájktörvény megcsorbítása után, ezzel új szintre emelve a tiltakozást. Tizenhat tanárt kirúgtak, amiért felszólaltak az ügyért, akiknek még mindig, több mint egy évvel a történtek után is zajlik a perük, amivel bizonyítani akarják igazukat. Még mindig, minden nap ezzel kelnek és fekszenek. Még több ezreknek kellett meghozni egy olyan döntést, ami az egész életükre hatással volt: otthagyták hivatásukat, közösségüket, diákjaikat.

Ha mérlegre állítanánk ezeket az áldozatokat és a 32%-ot, nem is kérdés, hogy az melyik oldalra billenne…

A 32%-os béremelés továbbá csak az inflációt fedezi, arról nem is beszélve, hogy későbbi korrigálási lehetőséget nem biztosít a rendelet, semmilyen garanciát nem kaptunk hosszútávon az értékállóság megőrzésére. Mindösszesen csak a gazdasági válság által okozott elszegényedést enyhíti ez az összeg, az eredeti probléma továbbra is változatlan marad.

Továbbá afelett sem hunyhatunk szemet, hogy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatársak, például a gyógypedagógiai asszisztensekre, rendszergazdákra, takarítókra nem terjesztették ki az emelést, ezzel pedig további belső feszültséget gerjesztenek, csak úgy mint korábban az orvosok és az ápolók között.

Azt sem szabad szó nélkül hagyni, hogy ugyan a bérkérdés alapvető az oktatási mozgalom küzdelmeit illetően, kizárólag ennek az orvoslása nem oldja meg a közoktatás egyéb, tartalmi problémáit: a pedagógusok és a diákok munkaterheinek csökkentésére, a szabad tankönyvválasztásra, a szakmai autonómia és a sztrájkjog visszaállítására, a pedagógusok értelmiségiként való megbecsülésére, a szegregált oktatás megszüntetésére egyaránt hangsúlyt kell fektetnünk az igazi változáshoz.

Ezeket a szempontokat együtt kell figyelembe vennünk a béremelés minősítéséhez.



L. RITÓK NÓRA: HUSZONÖT ÉV

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.01.05.


1999-ben alapítottam az Igazgyöngyöt. Akkor még hittem abban, hogy az oktatásban megoldást kereshetünk a nyomorúság megtörésére, a társadalmi leszakadás mérséklésére. Az első tíz év alatt, amikor az iskolán keresztüli hatást próbáltuk, rá kellett jönnöm, hogy ez nem elég. Még a jó oktatás sem lenne elég, ez meg, ami most van…nos, ez csak növeli a társadalmi egyenlőtlenséget.

Tizenöt éve annak, hogy először családgondozást társítottunk az oktatás mellé. A családokkal kiépített szoros kapcsolat pedig megmutatta ennek az egésznek az iszonyú bonyolultságát, és kijelölte számunkra az utat is: a közösségfejlesztésbe ágyazott komplex problémakezelés útját. Ezen kezdtünk el haladni, lépésenként, tanulva, figyelve, elemezve, próbálkozva, folyamatosan bővítve a tevékenységeinket.

Ma átfogjuk az élet minden területét, közösségfejlesztő fókusszal dolgozunk, mérve a hatásokat. A pilotprogramunk helyszíne egy Told nevű kis zsákfalu, a társadalmi leszakadás összes problémáját megtaláltuk itt. Mellette a program elemeiből folyamatosan viszünk még néhányat 17 településen, ez oktatást, családgondozást és intézményi együttműködést jelent leginkább, és eseti munkával tovább bővül a települési listánk.

Az első etapot húsz évre terveztük, eleve generációs léptékben gondolkodva. Még van öt év, aztán összegző elemzést kíván a dolog (bár ezt közben is gyakoroljuk), és utána a “hogyan tovább?” lesz a következő kihívás.

A múlt héten meghallgattam a 444 podcastját, Pásztor Eszterrel, a bódvalenkei projektről (“A borsodi falu, ahol majdnem csodát tett egyetlen ember”). A fantasztikus lehetőségről beszéltek, no meg a projekt kudarcairól, a pénztelenségről, arról, hogyan rendeződtek vissza a megindult pozitív folyamatok.

Elgondolkodtam…vajon mi hiányzott? Mi hiányzott Cserdiben, hogy úgy végződött, ahogy? Ott belülről, a közösségből került ki a karizmatikus vezető, ráadásul nem is civil szerepben, Bódvalenkén civilként, kívülről, odamenve, éveken át. Milyen jó lenne elemezni, reálisan a településeket, a programokat, a befektetett energiát, a folyamatokat, a forrásokat, az eredeti céloktól eltérítő hatásokat! Hogy tanuljunk belőle…mindannyian.

És igen, ki kell mondanunk: még senkinek sem sikerült fogást találni a generációs szegénység problémáján. A szegregált településeken élők túlélési mintái és lehetőségei nem igazán változtak.

Milyen jó lenne tudni, mennyire voltak tervezettek, stratégiaszerűek az elindított fejlesztések. Nemrég beszéltem egy fejlesztővel, az üzleti szférából, aki próbál segíteni a civil szervezeteknek is. Úgy fogalmazott, hogy lehangolóan alacsony a vezetői tudás a szférában. Értem ezt, hiszen magamon is mértem, mennyire hiányos tudással, ösztönösen fogtam hozzá ehhez az egészhez, és még ma is sok ilyen elem van nálam, annak ellenére, hogy folyamatosan tanulok. Mindent, oktatási módszertant, szociális munkát, közösségfejlesztést, szervezetfejlesztést, üzleti tervezést, kommunikációt, marketinget, adománygyűjtést, társadalmi hatékonyságmérést, vezetői coachingot, jogszabályi hátteret, államigazgatást, angolt, és még annyi minden mást…

Én sem gondoltam, hogy ez a munka ekkorára szélesedik, és azt sem, mennyi megdöbbentően sok rossz működést látok a rendszeren belül, ami persze már politika, és hát ez is itt van ebben az egészben…

Tulajdonképpen azt hiszem, az is baj, hogy a problématérkép elkészítéséhez nem elégséges a fizikai tényezők feltérképezése, akár a lakhatási szegénységre gondolok, vagy a szolgáltatás- és infrasturktúrahiányokra, de még a képzettség, a munkalehetőségek hiánya sem adja meg azt a képet, amire jól lehetne tervezni. A felzárkóztató programok mind így indulnak, az állami rendszer struktúrája szerint, és erre készülnek a beavatkozási tervek.

Talán itt a baj. Mert ha ez elégséges lenne, már boldogok lehetnénk a sikeres telepfelszámolási programok után…. de a helyzet nem változott, pedig ezekre is milliárdok mentek el. Mi lehet a gond?

Egyrészt az, hogy van egy, a problématérképet meghatározó, nehezen “listázható” hatásrendszer, ez pedig a település mentális állapotát meghatározó tényezők sokasága. A hierarchizálódás, az egymással szemben álló csoportok, a konfliktuskezelés szintje, módja, a kriminalizációból érkező megoldási minták, a meghatározó, hangadó emberek pozíciója, és mindenekelőtt az, hogy ezek az emberek mitől kerülnek ebbe a pozícióban? Többnyire a pénztől, ami azonban a képzetlenség, a tanulatlanság miatt nem a legális vonalról érkezik. Párosul hozzá a fizikai erő is, és olyan pénzszerzési stratégiák, melyek fölött a hatóságok is szemet hunynak. Ráadásul ezt értelmezni kell a nagycsaládok szintjén is, és történetiségében. Mert pl. a börtönviselt emberek megvalósítási stratégiái visszatérő folyamatokat generálnak.

Hogyan lehet ezeket megismerni, értelmezni? És főleg, hogyan lehet hatni rá? Micsoda pontos elemzéseket igényel ez azoktól, akik változást szeretnének! Nem uralkodni, mint ők, nem mindenekfelettiek lenni, hanem segíteni…hogy élhetőbb legyen a közösség, a település.

Azt hiszem, ez az egyik, ami hiányzik a felzárkóztató programokból. Ez, ami sokkal bonyolultabb, és ami a legnagyobb rugalmasságot és következetésset igényli a fejlesztőktől. A helyi erőviszonyokkal tisztában lenni, közöttük észnél lenni, támogatni azokat, amelyek előre visznek, és nem támogatni, sőt, lehetőség szerint gátolni azt, ami béklyóként tartja zárva a változások lehetőségeit is.

De ne engedjük el a másik fontos feltételt sem, a türelmet. Annak az elismerését, felismerését, hogy ebben nem lesz egy-két, de még tíz év alatt sem változás. Ide generációs gondolkodás kell, Mert a szocializációs minták nagyon nehezen megtörhetők. Öröklődnek azok a viszonyulások, melyek meghatározzák a települések, szegregregátumok mentális problématérképét.

Lehet persze azt gondolni, hogy menni fog, a fizikai feltételekkel… az összkomfortos szociális bérlakásokkal, ha megoldjuk a szolgáltatáshiányokat, és lesz védőnő, háziorvos, családsegítő. De ha ez a (és nem tudok jobb szót rá) mentális és szocializációs vonal nem vonódik be valahogy a beavatkozások körébe, nem hiszem, hogy változik a helyzet. Túl sokáig hagytuk ezeknek a berögzülését, és úgy tűnik, még most sem értjük, mekkora a baj.

Nyilván nem tudom, mi, meddig bírjuk vinni, így, az államon kívül, a szakmai kapcsolódásokkal próbálva hatni, és nem beállva a “hiszen minden sikerül, haladunk” csapdájába. De abban biztos vagyok, hogy az őszinte elemzések, a folyamatos önreflexió, a türelem és a megértés segítene.

De ez ma sajnos lehetetlen. Minden területen.

TEMU: 3 DOLLÁROS FÜLHALLGATÓVAL ÉS MACSKAPAPUCCSAL NYOMNÁ LE AZ AMAZONT A KÍNAI WEBÁRUHÁZ, AMI ELÁRASZTOTTA AZ INTERNETET

TELEX
Szerző: KRÁSZ ZSOMBOR
2024.01.06.


A Temu nevű kínai webáruház egy Super Bowl-reklám után indult óriási növekedésnek, és kevesebb mint egy év alatt Európában lekörözte az eBayt felhasználók számában. Az üzleti modellje azonban egyelőre nem fenntartható: a cég 2023-ban folyamatos veszteségtermeléssel tartotta fenn alacsony árait, a kiesést az anyavállalat másik sikeres cégének bevétele finanszírozza. A Temu ráadásul rövid pályafutása során már több botrányba belefutott, júniusban például az Egyesült Államok törvényhozásának a figyelmét is felkeltette, miután valószínűvé vált, hogy rabszolgamunkával készülhetett a náluk árult termékek egy része.

Az elmúlt hónapokban szinte mindenkivel szembejöttek az interneten a Temu webáruházának hirdetései. Pizzatakaró, fülsapka zuhanyzáshoz, gumipapucs macskáknak, de találhatunk falra ragasztható hátvakarót, borsó alakú övtáskát, tyúkokra való bukósisakot és szemöldökfésűt is – tényleg minden van, amire az ember vágyhat, talán még több is.

Látszólag kínai vállalat lett 2023 egyik nagy nyertese, a semmiből berobbanó webáruház havi 51 millió felhasználójával novemberben lekörözte az eBayt Európában, és úgy tűnik, még messze sem állt meg a növekedés. Még sincs könnyű dolguk: két óriási, szintén kínai konkurense is akad a vállalatnak az igencsak telített online vásárlási piacon, ráadásul tavaly több botrány is övezte a működését...

AMIKOR MESSZE NEM A TELJESÍTMÉNY SZÁMÍT, HANEM AZ, HOGY AZ ÉRINTETT HŰSÉGES-E, LOJÁLIS-E...

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.01.05.


Olvasom Baán Lászlónak, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának az interjúját a HVG-ben. A szöveg intellektuális igénytelenségénél nem időznék el. A miniszterelnöknek tett szerelmi vallomását sem hoznám szóba, nyilvánvalóan ez kell ahhoz, hogy pozícióját rendre megerősítse.

Egyetlen dolgot említenék meg: Baán László az Orbán-kormány kultúrához való hozzáállásával kapcsolatosan annak adott hangot, hogy „kiemelt jelentőséget kapott ez a terület.” A kultúrharcról Baánnak kizárólag a woke jut az eszébe, amely – mint maga mondja – „idehaza, a politikai színtéren még nem nyert érdemi teret, szervezetileg egyelőre nem identifikálható a progresszív újbaloldal, a woke.”

Valóban, ez kétségtelenül igaz.

Csakhogy Baán arról nagyvonalúan elfeledkezni látszik, hogy a woke helyett idehaza van más, amelynek ő maga is részese, alakítója és kegyeltje. Mert ahol a woke erősen jelen van, ott a meritokratikus elvet különféle identitástényezők, fehér bőrű versus fekete bőrű, gyarmatosító versus gyarmatosított, elnyomó versus elnyomott, heteroszexuális versus LMBTQ stb., és ezek szintézise rombolja le. Idehaza a meritokratikus elvet a politikai hovatartozás, a szekértábor-ideológia, a „mi kutyánk kölyke” mindent felülíró szempontja rúgja fel: messze nem a teljesítmény számít, hanem az, hogy az érintett hűséges-e, lojális-e, s akár még egy semmitmondó interjúban is képes-e az ország legfőbb emberéről mély áhítattal és elragadtatással szólni.

Ami engem illet, én a woke-tól is undorodom (jóllehet egészen biztos vagyok abban, hogy ez az ideológiai szörnyűség és idiotizmus nem lesz hosszúéletű), de hasonlóképp undorodom a nulla teljesítmény ellenére is kiváltságos pártállami káderektől, valamint a pártállami logikától, amely viszont Magyarországon lassan száz éve töretlenül és lényegében változatlanul fennáll, legfeljebb a nyalásra érdemlegesített hátfelek változnak.

HÁBORÚT NEM, CSAK ÚJ STRATÉGIÁT HOZ – TAJVANON LESZ AZ ÉV ELSŐ FONTOS VÁLASZTÁSA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.01.05.


2024 tele lesz világraszóló fontos választásokkal, az elsőt rögtön január 13-án, Tajvanon rendezik. A kérdés, hogy hatalmon marad-e a függetlenségpárti vezetés, amire a népi Kína háborús uszítóként, Amerika pedig szövetségesként tekint. Vagy nyolc év után újra olyan elnök és kormány jön, amely az egy Kína elvet képviseli. Kultúrharc és némi etnikai feszültség is van a háttérben.


Január 13-án több mint 20 millió tajvani polgár szavaz majd az ország következő elnökéről és a parlamenti képviselőkről. A világsajtó hetek óta izgalomban van, a kommentárok részben arról szólnak, hogy ha Pekingnek, azaz a kommunista Kínának nem tetszik majd a választás eredménye, akkor egy nagy lépéssel közelebb kerülünk a harmadik világháborúhoz: azaz Kína katonai támadást indíthat Tajvan ellen, az Egyesült Államok beavatkozhat Tajvan védelmében, és a világ két legerősebb országa, két atomhatalom közvetlen konfliktusba kerül, annak következményei pedig az ukrajnai háborúnál is sokkal borzalmasabbak lesznek.

A helyzet valószínűleg nem ennyire drámai. Ha a nyolc éve hatalmon lévő progresszívek győznek, akkor a kínai–tajvani viszony biztosan nem javul, de a komolyabb szakértők szerint háborút akkor sem indítana Kína – legalábbis a következő néhány évben ez nem valószínű.

A Pekingből érkező fenyegetések inkább a választási kampány részei: a kommunista hatalom igyekszik megijeszteni a tajvani választókat, hogyha nem váltanak kormányt, akkor veszélybe kerülnek.

A konfliktus megértéséhez érdemes röviden áttekinteni, hogy micsoda Tajvan. A második világháború után Kínában polgárháború dúlt a kommunisták és a köztársaságpártiak között, utóbbiakat a Kuomintang nevű párt képviselte. A 40-es évek végére a kommunisták győztek, és a Kuomintang, közel 2 millió szimpatizánsával együtt, Tajvan szigetére menekült. A kommunisták és a köztársaságiak is úgy tartották, hogy ők Kína egyetlen legitim vezetői, és csak idő kérdése, hogy az uralmuk alatt egyesül a szárazföld és a sziget.

A helyzet az 1970-es években gyökeresen megváltozott: Washington a kommunista Kínát ismeri el azóta Kínának, Tajvant pedig nem tekinti hivatalosan önálló államnak. Ez a nemrégiben elhunyt Henry Kissinger ötlete volt, hogy Pekinget és Moszkvát leválassza egymásról, ami nagyon fontos lépés volt a hidegháború alakításában...

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2024/1. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2024.01.05.


PUBLICISZTIKA


Kovács Zoltán
Elment a falig


Mint púp a hátunkra, úgy kell ez nekünk – fakadt ki a kormányfő egy reggeli interjúban, amikor kiderült, az Európai Tanács úgy döntött, Magyarországnak meg kell emelnie a benzin és a gázolaj árának jövedéki adóját. „Ezt brüsszeli bükkfanyelven harmonizálásnak nevezik. Lényegében arról van szó – folytatta Orbán –, hogy zöld szempontokra hivatkozva drágává teszik az üzemanyagot, hogy az emberek kevesebbet autózhassanak, csökkenjen az üzemanyag-fogyasztás. Én ellenálltam eddig, de lejárt a türelmi idő. Egyszer eljutunk a falig, és nincs tovább.”

Mint látjuk, védi, védi a magyar ember érdekeit cefetül, ha szabad így mondani, de aztán, lám, döngő lábakkal közelednek Brüsszel bürokratái, falat húznak, és mindent tönkretesznek. Most például elhatározták, hogy véget vetnek a jó világnak: a magyar emberek ne autózzanak túlságosan sokat. Az a helyzet, hogy ezt a badarságot sokan még el is hiszik. Még akkor is, ha egy, az Indexnek adott interjújában Hernádi Zsolt, maga a Mol vezetője is elmondta, hogy az uniónak ez nem hirtelen jött ötlete volt, hanem már 2003-ban határozatot hozott a jövedéki adó minimális szintjéről, melyet Magyarország hosszú ideig elmulasztott érvényesíteni. Ezt már nem lehetett tovább halogatni.Tovább

A szerző további cikkei

Magyar Péter
A populizmus természetrajza

Veszélyek a világ előtt

A szerző további cikkei




Gadó Gábor
A laktanyában

(40 pont a hatalomról)

A szerző további cikkei

Nyerges András
Színrebontás

Az író meg a vitézkötés

A szerző további cikkei

Tillmann J. A.
A vakfoltok és folyományaik

Fekete lyukak a felvilágosodás égboltján

A szerző további cikkei




Bazsányi Sándor
Hatalmas

A hetvenedikre, Krasznahorkai Lászlónak

A szerző további cikkei


Molnár Erzsébet
Bábel


A szerző további cikkei 


FEUILLETON

Schein Gábor
A versfordítás mint kulturális feladat

Nemes Nagy Ágnes németül


IRODALOM

Demény Péter
Rájátszás


Demény Péter

Finy Petra
Én akár


Finy Petra
Ilyen egyszerű

Finy Petra

Harag Anita
Egy nap S.-ben


Elővettem a gépet, amit az apám hagyott rám, és lefotóztam a templomot úgy, hogy benne legyenek a fák. Az anyám szerette a templomokat meg a fákat. Azt a fűzfát ott nagyon bírta volna, annak benne kell lennie, de a szakállas csávónak a padon nem. Megnéztem a képet, ugyanolyan volt, mint a Google-fotók, ha beírom a templom nevét. Csináltam egy képet úgy, hogy benne legyen a szakállas csávó is, na, ez a csávó biztos emlékszik rám, mert lefotóztam. Emlékszik, hogy valami srác csinált róla egy képet, amit sose fog látni, nem tudja, hogy kik fogják nézegetni, mikor vagy hol, és nem tudja, milyen rohadt előnytelen kép lett, hogy milyen egy rohadt előnytelen csávó.Tovább

A szerző további cikkei

Nyerges Gábor Ádám
Kötetlen alkalmak


Persze, néhanapján eszembe jut, hogy ha egy efféle Khéry B. Rezső, ki gyenge Babits-utánérzéseivel, tehát még az epigonizmusa terén is jó évtizedekkel késve le a divatot, kis és középdíjakig, évente megjelenő könyvekig viheti, belőlem is lehetett volna, ha nem is valami, de legalábbis valamelyest valaki, éppen őrá tovább gondolva jön mindig az enyhet adó újra- és újrafelismerés: legalább nem lettünk kollégák. Kevés olyan megnyugtató gondolat adatik az életben, mint ez; mellette ülve, jegyzetelve, őt fotózva, „kötetlen” alkalmakkor, könyv- és lapszámbemutatók, pódiumbeszélgetések és felolvasások utáni koccintgatások hosszán, szemlesütve, melegedő sörömet vagy a cipőmet bámulva, mint a legtöbben, míg viszi, mit viszi, egy díjbirkózó, egy súlyemelő olimpikon erejével és kitartásával hurcibálja, fáradhatatlanul, a prímet. Nyávogó kappanhangjától visszhangzik a presszó, a kocsma, a kultúrház, az írószövetség díszterme.Tovább

A szerző további cikkei

Tóth Gábor Ákos
Elszakadás


K. látogatásának azért annyi haszna volt, hogy valamelyest csillapította az első döbbenet okozta bénultság után ránk törő cselekvési kényszert: mindegy, hogyan, milyen áron, milyen eszközökkel, de meg kell mentenünk a gyermekünket. Fel sem merült bennünk, hogy rajtunk kívül ez senkinek nem áll érdekében. Utólag ébredtünk rá, hogy ha akkor bejelentjük a rendőrségen az eltűnését, kiskorúként egyszerűen levadásszák és visszaszolgáltatják nekünk. Teszem hozzá, még szerencse, hogy mással voltunk elfoglalva.

Például egy idő után a feleségem visszatért köreinkbe, és felszólította K.-t, volna szíves kifáradni a teraszra, mielőtt teljesen befüstöli a lakást.Tovább


KRITIKA

Károlyi Csaba
Emlékáradás


► Szilasi László: Saját élet. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2023, 430 oldal, 5999 Ft

Mi tehát a műfaj? Szilasi László egy túl sok műfaji kódot halmozó „tudósregénnyel” robbant be (Szentek hárfája), később elkezdett letisztultabb formákban gondolkodni (A harmadik híd), majd eljutott az önéletrajz határáig, mikor a 2015-ös agytumorjának történetét megírta (Luther kutyái). Most ismét az önéletrajz műfajával kacérkodik (habár minden írás önéletrajzi jellegű, nem igaz?). De a Saját élet nem klasszikus önéletrajz. Egyrészt nem mond végig egy élettörténetet, itt csupán töredékek vannak. Másrészt ez a rekonstruálhatatlan, le nem zárható élettörténet erősen a családtörténetbe ágyazódik. Autofikciónak se igazán nevezném e művet, éppen a családregény műfajával való régimódibb játék miatt. (Mondjuk Knausgårdnál sokkal nagyobb hatással volt rá Mészöly Miklós, kiváltképp az ő időskori Családáradás című – szerintem és sokak szerint elkápráztatóan érthetetlen – „családregénye”.) A műfajt talán a szerző adja meg a legpontosabban: „életírásszerű” szövegegyüttes ez. Egy ember cselekedeteinek „emlékműve”, és ez az ember történetesen a szerző saját maga. Talán emlékirat-töredéknek is nevezhetnénk. Vagy mondhatnánk azt is, Mészöllyel szólva, hogy emlékáradás.Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltja (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

A szerző további cikkei

Pléh Csaba
Ex libris


Kampis György: Tudományfilozófia
Emberarcú tudomány
Alfred A. Ayer: Nyelv, igazság és logika
Hunyady György: Oktatás és szociálpszichológia

A szerző további cikkei

Visy Beatrix
Én a helyedben...


►Harag Anita: Valakire mindig gon­dolni kell. Magvető Könyv­ki­adó, Budapest, 2023, 198 oldal, 3999 Ft

A szerző többnyire belső monológokkal, speciálisan megválasztott szubjektív nézőpontokkal zsonglőrködik: egyáltalán nem mindegy, ki, milyen pozícióból, kihez vagy kiről beszél, vagy kinek a gondolatait közvetíti. A kötet egyik kiemelt vállalása, hogy feltárja beszédpozícióinak nyelvi és narratív lehetőségeit, hogy megmutassa, mindezek következetesen felépített nyelvi konstrukciók, illetve hogy az elbeszélő vagy a nézőpont megváltoztatása mennyire különböző hatásokat tud kelteni (Befejezett jelen). Azt már régóta tudjuk, hogy az objektív világ mint olyan nem igazán létezik, hiszen csak szubjektív nézőpontok, tapasztalatok formájában közvetíthető, de azt, hogy ezeket a szubjektív látásmódokat mi minden befolyásolja, miként lehet a történteket, látottakat közvetíteni, és hogy ezekbe a folyamatokba milyen mértékben avatkoznak bele a mentális tartalmak – a képzelet, az álom, az emlékek és a vágyak –, valamint hogy mindezeket az – alkotói, történetmondói – tevékenységeket miként akadályozzák, bonyolítják a nyelv torlaszai, azt e novellák szituációi egészen parádés módon érzékeltetik.Tovább

A szerző további cikkei

Márton László
Fájó érintés


► Kovács Bálint: Vágták volna le. Regény. Kalligram Kiadó, Budapest, 2023, 248 oldal, 3990 Ft

A gondosan előkészített, mégis váratlanul megcsavart befejezés az egyik olyan lelemény, amely megemeli a művet. A másik lelemény, amely kitágítja a mű horizontját, Gyuri bácsi élettörténetének, kézvesztés-tragédiájának beemelése a cselekménybe. Kelemen Györgyék családi pokla, a balkezességről gyerekkorában kíméletlenül leszoktatott Gyuri bácsi személyes viszonya kedvelt bal és gyűlölt jobb kezéhez Zsófiék sagáját is új megvilágításba helyezi.Tovább

A szerző további cikkei

Gyürky Katalin
Gyürky Katalin


► Beatrice Salvioni: Az Átkozott. Fordította Todero Anna. Park Könyvkiadó, Budapest, 2023, 288 oldal, 4499 Ft

Francescának abból az elvont, még az iskolai tanórák rendjét is meghatározó, Duce iránt kötelezően előírt szeretetből lesz elege, amely azáltal, hogy mindenkitől megköveteli az imádatot, a szülei konkrét szeretetét is el- és megvonja tőle. Mindez — populista és manipulatív módon, a háborúskodás miatt a férfiakat, a férfiak társadalomban elfoglalt helyét és szerepét kultiválva — olyasfajta hímsovinizmussal jár együtt, amit a nővé cseperedő kislány szintén zsigerileg utasít el.Tovább

A szerző további cikkei

Kardos András
„A lélek szeme”


Ketten egy új könyvről – Arisztotelész: Nikomakhoszi etika. Fordította és a lábjegyzeteket írta Simon Attila, az utószót írta Steiger Kornél. Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2023, 438 oldal, 6225 Ft

Mint az közismert, Arisztotelész tíz könyvből álló művében kettőt, a VIII-IX. könyvet szenteli a philia, a barátság elemzésének. Éppen a IX. könyvet bogarásztam, amikor jött a hír: Vajda Mihály filozófus barátom meghalt. Tudom, kritikában nem személyeskedünk. Mindent a maga helyén. De éppen Heller idézett könyve bizonyítja, hogy az az állapot, amibe az értelmező kerül, a beállítódás, hogy a NE nyelvén beszéljek, szóval a hír utáni sokk döntően befolyásolta, sőt, mondanám megváltoztatta a NE jelentését, súlypontját, mindenét.Tovább

A szerző további cikkei

Weiss János
Az etika alapműve


Ketten egy új könyvről – Arisztotelész: Nikomakhoszi etika. Fordította és a lábjegyzeteket írta Simon Attila, az utószót írta Steiger Kornél. Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2023, 438 oldal, 6225 Ft

Nem szeretnék részletesen beszélni a fordításról (úgyis csak jókat tudnék mondani); inkább a mű felütését és zárását szeretném röviden szemügyre venni. (A filozófiai irodalomban ezek a leghíreseb keretező mondatok közé tartoznak.) – A kezdet: „Általános az a vélemény, hogy minden szakismeret és módszeres kutatás, de ugyanígy minden cselekvés és elhatározás is valami jóra irányul. Ezért helyesen mondják, hogy a jó az, amire minden irányul.” (43.) A Szabó-Simon-féle fordításhoz képest itt van néhány terminológiai elmozdulás: a techné fordítása nem mesterség, hanem szakismeret, vagyis egy szakmához kötődő ismeretek összessége. A dokei fordítása pedig nem „nyilván”, hanem „általános az a vélemény ...”. Mindkét könyv jegyzetei jelzik, hogy a felütés (nagy valószínűséggel) Platón egyik tanítványára, Eudoxoszra vezethető vissza.Tovább

A szerző további cikkei

Torma Tamás
Kié a zsámbéki romtemplom?


(A zsámbéki romtemplom újraépítése)

Ha a kiírók között ott az önkormányzat, akkor nyilván a terület az övék... De kié a templom? Pontosabban a templomrom, hiszen környékével együtt ez sokkal több mint egy középkori rom, festői rom, a középkori magyar templomépítészet legszebb romja, ami szinte szoborrá nemesedett, ahogy ül a tájban. Ha valakik (nevezzük most ezeket a magyarokat eufemisztikusan turistáknak) eljönnek Zsámbékra, nem egy kiépült egyházi és látogatóközpont kedvéért jönnek, hanem azért az egész látványért, kisugárzásért, meghitt egyszerűségért, ahogy a romegyüttes egyre nőve, a zöldbe nőve uralja a domb oldalát.Tovább

A szerző további cikkei

Wagner István
Michelangelótól Schieléig


(Michelangelo und die Folgen, Albertina, Bécs, megtekinthető 2024. január 14-ig, a müncheni Prestel Verlag 264 oldalas, gazdagon illusztrált német katalógusával.)

Michelangelo a maroknyi művész közé tartozik, akiknek népszerűsége évszázadok óta mindmáig töretlen, és utóhatásuk – követőkön vagy tagadókon át – napjainkig érzékelhető. A bécsi Albertina tárlata 139 művön át mutatja be a meztelen emberi test ábrázolásának változásait a reneszánsz virágkorától a manieristákon, a barokkon és a klasszicizmuson meg a szecesszión át egészen az ideális kánonnal való expresszionista szembefordulásig.Tovább

A szerző további cikkei

Gelencsér Gábor
A köztesség terei

Schmal Károly újabb munkáiról

(Schmal Károly kiállítása a Pintér Galériában látható január 10-ig.)

Schmal Károly művészetét a köztesség gondolata hatja át. Mintha elindulna valahova: képei már nem grafikák, de még nem festmények; már nem kétdimenziósok, de még nem háromdimenziós térplasztikák; falakra kerülnek, de mégsem a fal síkjára simulnak; álló képek, de mozgást, változást, dinamikát rejtenek magukban; egy pillanat, hangulat, érzés, benyomás, gondolat lenyomatai, de idejük, alakulásuk, történetük, ívük, mozdulatuk van. Mintha tartanának valahonnan valahova a tér-időben, s a művész ezt a köztességet, lebegést ragadná meg.Tovább

A szerző további cikkei

Stőhr Lóránt
Járulékos veszteség


(Todd Haynes: May December. Forgalmazó: Netflix)

Todd Haynes amerikai független filmes mesteri csavarral huszonhárom évvel a szenvedély és a botrány kirobbanása után pillant bele e furcsa pár történetébe May December című filmjében, mert, mint utal rá két jelenetben is, magát a botrányt lehetetlen megfilmesíteni: előbb egy erotikus exploitationből villan fel az ominózus szexjelenet a tévében, utóbb a filmforgatáson nem kevésbé hamisan játssza el Elizabeth és a pajzánul vigyorgó kamasz színész a liaisonjukat az állatkereskedés madárfüttytől zajos, fülledt raktárában. Bár a nézői fantáziát elsősorban e légyottok csigázzák fel, Haynes meggyőz minket arról, hogy jóval izgalmasabb mozzanatok is felmerülhetnek a valós eseményeken alapuló történetben.Tovább

A szerző további cikkei

Herczog Noémi
Ars poetica


(Jérôme Bel – Udvaros Dorottya – Ördög Tamás: Jérôme Bel, Trafó)

A Jérôme Bel az, aminek látszik: első kézből kapunk bevezetést egy rendkívül szerethető koreográfus életművébe, gondolkodásába. Ma, amikor egy művész számára gyakorlatilag kötelező saját arccal állni művei mögé és képesnek lenni szórakoztatóan beszélni a munkásságáról, a művészetközvetítés pedig a munka minimum egynegyedét teszi ki, ha nem még többet, akkor itt a „bevezetés” lesz maga a mű. „Ez már az?” – kérdezhetné egy gyerek, annál is inkább, mert Udvaros úgy fűz kommentárt az életmű fordulópontot jelentő előadásaihoz, amelyekből aztán részleteket vetít le egy kisasztal mellől, hogy egy gyerek is értse.Tovább

A szerző további cikkei

Végső Zoltán
Az ismeretlen ismerős


(Pátkai Rozina: 23 – Egy pont között a legrövidebb út – szerzői kiadás, 2023. december 8.)

Pátkai hangjában ott a spleen: gyenge és csillogás nélküli, vannak szándékos mellé intonálások, de ezzel üt igazán: nem akar nagyot mondani, teret enged Tandorinak, de ott van ő is, és végül egymásra találnak. Nincs szépelgés, elfogult áhítat; benne marad a szövegben, amint Tandori a madárkái ürítéséről beszél, és így jut el emberi lényünk lényegéig, ahogy ott állunk a két végpontnál (az elején és a végén, amikor kijön a „trotty”). Ez a zárószámban, az Odaátban történik, és valóban eljutunk odaátra a visszhanggal szinte megfoghatatlanná varázsolt énekhanggal, ahogy közben a költő madarainak hangját halljuk.Tovább

A szerző további cikkei

Fáy Miklós
Erzsébet frufruja


(Verdi: Don Carlos – Teatro alla Scala, Milánó, december 19.)

Azt mondják, a Metropolitan költségvetésén jelenleg egy körülbelül Anna Netrebko nagyságú lyuk található. A Met ugyanis lemondta Netrebko fellépéseit, arra hivatkozva, hogy az énekesnő nem határolódott el Putyintól, Oroszországtól, a háborútól. Mindent megtesznek Netrebko helyettesítéséért, hiszen senki nem pótolhatatlan, de hiába. Jelenleg Anna Netrebko pótolhatatlan, nemcsak a Metropolitanben, de a Scalában is, pedig itt nincs tiltólistán. Csak meg kell nézni a nézőtéri térképet. December 22-ig Netrebko volt Erzsébet a Don Carlosban. Minden jegy elfogyott. Az utolsó decemberi és az egyetlen januári előadáson María José Siri énekel. Várjuk kedves vendégeinket. Pedig minden más ugyanaz.Tovább

A szerző további cikkei

Grecsó Krisztián
Régen minden jobb volt?


(Szilveszteri tévéműsorok)

Alig néhány éve még a szilveszter volt a tévézés netovábbja, minden magára valamit is adó műsor a legjobb formáját igyekezett hozni, és az év leghosszabb estéje már kora délután elkezdődött. Apám rendesen kipreparált tévéújsággal készült, bekarikázva a kihagyhatatlan kabarék, kalandfilmek, showműsorok és más zsánerléhaságok sorát, melyek arra voltak hivatottak, hogy elfeledjük, mi van mögöttünk és mi vár ránk. Hogy valóban elfeledtük-e, arra nem emlékszem, de hogy egy-egy pillanat valódi közösségi élménnyé tudott válni, az tagadhatatlan. Aki járt a régi Baszmannaja utcában, és tanúja volt, ahogy Márkus ötletéből Körmendi Csehov-paródiája egy ország kulturális identitását csiklandozza, az érti, miről beszélek, mert a Három nővér továbbírt (?) jelenete jóval több volt, mint kabaré.Tovább

A szerző további cikkei

Csengery Kristóf
Komoly kedély


(A Bécsi Filharmonikusok Újévi koncertje – Duna Televízió, január 1.)

Két kérdés mindig megkörnyékezi a bécsi Újévi koncertek nézőjét-hallgatóját. Az első: ki az úr a háznál? A második egyetlen fogalom körül forog, és ez a hagyományhoz való ragaszkodás. Ami az első kérdést illeti: sok évtized Újévi koncertjeinek tapasztalata, hogy aki karmesterként ennél az együttesnél vendégeskedik Strauss, Lanner, Ziehrer s mások keringőit, Ländlereit, polkáit, mazurkáit, indulóit és nyitányait vezényelve szűk mozgásteret kap az egyéni kibontakozáshoz.


INTERJÚ

Hegedűs Claudia
„Minden szövegem veszteségtörténet”

Beszélgetés Pető Péterrel


PÁRATLAN

Róna György
RENDKÍVÜLI


A szerző további cikkei






-skó




(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS


A szerző további cikkei

Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ