ROHAMTEMPÓBAN ADÓSÍTJÁK EL A MAGYAROKAT, KELL A PÉNZ REPÜLŐTÉRRE ÉS A LYUKAK BETÖMÉSÉRE

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2024.01.05.

Az év második munkanapján 2,5 milliárd dolláros kötvénykibocsátást hajtott végre az Orbán-kormány. A célok ismeretlenek.

Gyorsan ki kellett józanodni az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt., munkatársainak, ugyanis az év második munkanapjára a szervezetük egy jelentős devizakötvény-kibocsátást rendelt meg az ügylettel megbízott nemzetközi bankoktól. Az eredeti terv szerint 2 milliárd dollárnyi hitelt kellett volna szervezni Magyarország számára a bonyolító konzorciumnak (BNP Paribas, Citibank, Deutsche Bank és J.P. Morgan), ám mivel magyar kötvény iránt a vártnál nagyobb befektetői kereslet jelentkezett, végül 2,5 milliárd dollárnyi (860 milliárd forint) hitelt vett fel az állam. A 12 éves lejáratú magyar dollárkötvényeket 5,7 százalékos kamattal jegyezték le a befektetők, ez 1,8 százalékos hozamfelárat jelent a hasonló futamidejű USA-kötvények kamata felett – közölte a ÁKK Zrt. A magyar állam legutóbb egy évvel ezelőtt bocsátott ki hasonló futamidejű – 10 éves dollárkötvényt – akkora felár még 2,8 százalékpont volt – vagyis egy év alatt közel egy százalékot csökkent, amit indokol a kedvezőbb nemzetközi hangulat, és a magyar gazdaság tavalyinál lényegesen jobb megítélése. Tavaly ilyenkor még 25 százalék volt az infláció, a költségvetés és a folyó fizetési mérleg hiánya is az egekben volt. Ezek közül ma már költségvetési hiány jelent komoly gondot, és megérkeztek az első uniós pénzek is, amelyek a költségvetésnek is nagy segítséget jelentenek.

A hitelfelvétel céljáról alz ÁKK annyit közölt, hogy az állam a befolyó összeget „általános finanszírozási célokra” használja fel, vagyis azt beforgatják a költségvetés folyó gazdálkodásába. Ettől függetlenül a kormány szorgalmasan gyűjtögeti a százmilliárdokat a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. 50 százalékának megvásárlására, amely mintegy 2 milliárd euróba, vagyis 760 milliárd forintba kerülne.

Az újabb kötvénykibocsátás azonban tovább növeli az államadósságot és a kamatterheket. Pedig a magyar tartozások terhei már tavaly kiemelkedően magasak voltak uniós összehasonlításban – hívta fel a figyelmet Nagy András, az Erste Bank részvényelemzője. Az MNB számításai szerint 2023-ban 3300 milliárd forint kamatot fizetett a magyar állam az államadósság után, ez a GDP 4,3 százaléka, ami a legmagasabb az Európai Unióban – ez a Bloomberg hírügynökség adataiból derül ki. Még az uniós nagy adósait Olaszországot, Spanyolországot, sőt még Görögországot is megelőzi a magyar GDP-arányos kiadás. (Ennek oka, hogy ezen országok mind a jóval alcsonyabb kamatozású eurókötvényekben adósodtak el, hisz az eurózóna tagjai, ezzel szemben a magyar adósság jelentős része jóval kockázatosabb és drágább forintkötvényekben fekszik.)...

ITT OLVASHATÓ

GADÓ GÁBOR: A LAKTANYÁBAN (40 PONT A HATALOMRÓL)

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: GADÓ GÁBOR
2023.12.21.

Vajda Mihály emlékére

Közkeletű tévedés, hogy a diktatúrák kiszámíthatóak, hogy az egyetlen erőcentrumból irányított államokban „rend van”, a hatalom megköveteli a parancsuralmi előírások betartását. Akár egy laktanyában: a körletben mindennek megvan a helye, a katona a ruházatát élére hajtja, és csak akkor ül le, ha erre utasítást kap. Ezzel szemben a liberális demokráciákban egy idő után mindent „elural a káosz”, a társadalom egymással csatázó zavaros gondolatok, életeszmények foglyává válik. Ne csodálkozzunk – figyelmeztetnek a „rendpárti” ideológusok –, hogy ezekben az országokban a kormányok sűrűn váltják egymást, a gazdaság működését sztrájkok bénítják meg, és az állam egy külső támadás ellen – legyen az háború vagy „illegális migránsok rohama” – védtelennek bizonyul. Az önjelölt despoták magukat ajánlva a tervezhető életet ajánlják az alattvalóknak, és cserébe nem kérnek mást, mint feltétlen engedelmességet. A közhatalom leválthatatlan birtokosai azonban gyakran ennél többre is képesek: hősöket és hitet, valamint legyőzendő ellenséget teremtenek úgyszólván a semmiből. A lakosságot mindez kárpótolja a gondolkodás és szólás szabadságának, az életvitel önálló alakításának korlátozásáért.

Az észszerűen és empátiával gondolkozó demokratáknak nincs könnyű dolguk, ha a már-már vallásos hevülettel képviselt nézetek híveivel vitáznak. Elfogult rosszakaróknak tartják őket, ha kimondják, hogy a diktatúrákból leginkább épp a rend, a tervszerűség hiányzik. Jogbiztonság helyett a Vezér és körülötte az érdekcsoportok akarata dominál. Megannyiszor „hajnali” riadó zavarja fel a nyugalomra vágyókat, amiben a hatalom üldözési mániája éppúgy szerepet játszhat, mint a vezető posztokra történő kiválasztást jellemző intézményes kontraszelekció. A „közlegényeknek” hiába mondja a „jogállami szakértő”, hogy a nagy társadalmi viták okozta „zűrzavar” valójában a hibák és visszaélések kiszűrését segíti elő. Nos, erről a legnehezebb meggyőzni a fanatikusokat. Akik pedig intellektuális és morális elkötelezettségükből adódóan vállalkoznának rendszerkritikus cselekvésre, azok a rezsim szankcióival találják szemben magukat. Elbocsáthatják a korrupt döntések ellen tiltakozókat, és meghurcolhatják azt, aki a nyilvánosság elé lépve „felelőtlenül vádaskodik”. A normativitást nélkülöző „céltörvények” az örök kisebbségben lévőkön statuálnak példát.

Az itt következő elemzés három részre tagolódik: a diktatórikus államrend három összetevőjéről ad vázlatos leírást. Először a „szabad választás” követelménye teljesülésének elmaradásáról, másodszor az illegitim rendszer által kiépített, a fékek és ellensúlyok nélküli államszervezeti modellről, és végül az egyének és társulásaik politikai szabadságjogainak korlátozásáról írok. Úgy is mondhatnám, hogy az ember önrendelkezési jogát és méltóságát eltökélten semmibe vevő államrendről próbálok 2024 januárjában számot adni. Arról a kurzusról, amelyet a pénz, a hitványság és a hazugság tart össze. Ma úgy tetszik, hogy nagyon sokáig. De semmi esetre sem örökre...

ITT OLVASHATÓ

ORWELL 1984 CÍMŰ KÖNYVÉT AZ UTOLSÓ BETŰIG FELHASZNÁLTÁK A SZUVERENITÁSVÉDELMI TÖRVÉNY MEGALKOTÁSÁHOZ

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.01.05.

A Kongresszus két – jogi és politikai elemzésekkel foglalkozó – kutató főosztályának köszönhetően, nincs olyan amerikai szenátor vagy képviselő, akinek a stábjaihoz ne jutnának el a világ országaiban végbemenő, a jogrendszereket, a jogi fejlődést, esetenként visszafejlődést érintő napi beszámolók, jelentések. Így a Kongresszus tagjai napi információkat, elemzéseket kaphatnak a magyar szuverenitásvédelmi törvényről is – szögezte le Radványi Miklós. A magyar származású konzervatív közíró a Hírklikknek elmondta: „Mivel én korábban dolgoztam mind a két kutató főosztályon, pontosan tudom és nyugodtan állíthatom, hogy ezeknek az elemzéseknek megvan a hatásuk. Az pedig, hogy a Kongresszus még nem szólalt meg a kérdésben, arra vezethető vissza, hogy külpolitikai kérdésként kezelve, rábízza a feladatot a Fehér Házra és a külügyminisztériumra. De nem véletlenül utazott haza konzultációra David Pressman, illetve adott ki közleményt az amerikai külügy. Az ember úgy érzi, hogy Orwell 1984 című könyvét Orbánék az utolsó betűig felhasználták ennek a törvénynek a megalkotásánál – mutatott rá.

Habár nagy médiafigyelmet – és bírálatözönt – váltott ki a nemzetközi színtéren (is) a magyar szuverenitásvédelmi törvény, a felszínen viszonylag csekély volt a visszhangja a tengerentúlon. Mondjuk ezt annak ellenére is, hogy – mint mi is beszámoltunk róla – élesen bírálta azt az amerikai külügyminisztérium. Matthew Miller szóvivő közleményben mutatott rá, „az Egyesült Államokat aggasztja a magyar kormány döntése, hogy bevezet egy törvényt, amely olyan drákói eszközöket ad a kormány kezébe, amelyek arra használhatók, hogy megfélemlítse és büntesse azokat, akiknek a véleménye nem esik egybe a kormányzó pártéval.” A Szuverenitásvédelmi Hatóságot arra használhatják fel, hogy igazságügyi felügyelet nélkül tolakodó vizsgálatokkal zaklassák a magyar állampolgárokat és szervezeteket, akkor is, ha nem álltak kapcsolatban külföldi kormányokkal, entitásokkal, és nem kaptak támogatást ilyenektől. „Az új törvény nem felel meg a demokráciáról, az egyéni szabadságjogokról és a jog uralmáról vallott közös értékeinknek” – fogalmaz közlemény.

Az is sokatmondó, hogy a törvény megalkotásának idején, november elején David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete Washingtonba utazott, hogy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselőkkel konzultáljon az amerikai-magyar kétoldalú kapcsolatokról. A diplomata erről kiadott erről közleménye igen szűkszavúan csak annyit tudatott, hogy a nagykövet megbeszélésein a végrehajtó hatalom rangidős képviselőivel, köztük a Kongresszus, a Fehér Ház és a Külügyminisztérium vezető tisztségviselőivel is találkozott...

ITT OLVASHATÓ 

TÖNKRE FOGUNK MENNI, HA ÁLLANDÓAN 100 SZÁZALÉKOT AKARUNK TELJESÍTENI

TELEX
Szerző: KAISER ORSOLYA
2024.01.05.

2020 januárjában egy online kérdőívben a válaszadó 17 ezer ember 86 százaléka nyilatkozta azt, hogy a hétköznapokban egyszerűen nincs elég ideje mindent megcsinálni, amit szeretne. Ugyanis a to do listek túl hosszúak, az időnk, energiánk és a motivációnk pedig véges. Egy hosszú nap után, mikor hazaesünk az iskolából vagy a munkából, fontos lenne a pihenésre is elég időt szánni, mégis sokan telezsúfolják az életüket, és minden percüket hasznosan akarják eltölteni.

Ez nem feltétlenül baj addig, amíg nem válik kényszeressé. Ugyanis ekkor már toxikus produktivitásról beszélünk, aminek igen súlyos következményei lehetnek. „Ha egy gép folyamatosan maximális teljesítménnyel üzemel, akkor az anyagfáradás miatt természetesnek vesszük, hogy előbb-utóbb el fog kopni vagy tönkremegy. Magunkkal kapcsolatban azonban nehezen fogadjuk el ezt. Megvannak a határaink, és mi is tönkre fogunk menni, ha állandóan 100 százalékot akarunk teljesíteni” – mondja Parák András pszichológus és coach.

Az identitásunk központi elemévé válik a produktivitás

„A toxikus produktivitást úgy fogalmazhatjuk meg, mint egy olyan állapotot, amelyben folyamatosan, mindenáron hatékonynak, produktívnak és értékteremtőnek szeretnénk érezni magunkat. És ez olyan méreteket ölthet, ami már káros lehet a mentális, fizikai egészségünkre, rámehetnek a kapcsolataink és a szabadidőnk is.

Ha éppen nem olyan dolgot csinálunk, amit nem találunk hatékonynak és értékteremtőnek, akkor úgy érezzük, hogy vesztegetjük az időnket, nem vagyunk értékesek.

És előtörnek olyan negatív érzések, mint a szorongás, a bűntudat és szégyen, illetve a lemaradás érzése. Azt is mondhatjuk, hogy az identitásunk központi elemévé a folyamatos hatékonyság válik” – fejti ki a pszichológus, aki szerint a külső hatások – például az infláció, gazdasági válság – mellett ma az embereket sokkal inkább egy belső kényszer veszi rá arra, hogy állandóan produktívak legyenek, éjt nappallá téve dolgozzanak és fejlesszék magukat...

ITT OLVASHATÓ

SZUVERENITÁS ILLIBERÁLIS MÓDRA: TRUMP 8 MILLIÓ DOLLÁRT KAPOTT KÜLFÖLDI KORMÁNYOKTÓL AZ ELNÖKSÉGE ALATT, KÖZTÜK MAGYARORSZÁGTÓL IS

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.01.04.

A New York Times bemutatta, mit jelent a „szuverenitás” az illiberális autokraták szótára szerint. A lap idézi a képviselőház felügyeleti bizottságának demokratái által írt 156 oldalas, most nyilvánosságra hozott jelentést, melynek címe „Eladó Fehér Ház”. Ebben Trump cégeinek könyvelése alapján azt mutatták ki, hogy Trump négy ingatlanján keresztül 7,8 millió dollárt zsebelt be 20 külföldi kormánytól, a legtöbbet Kínától.

A Trumpot lefizető országok listáját Kína vezeti, Szaúd-Arábia, Katar és Kuwait követi. Az Orbán-kormány a listán csupán egy 1000 dolláros összeggel szerepel. Trumpnak el kellett volna adnia ezeket az érdekeltségeit, vagy azok nem fogadhatták volna el külföldi kormányok pénzét, miközben a tulajdonos az amerikai elnök. Trump ezzel (is) alkotmánysértést követett el.

Nem véletlen, hogy a listán egyetlen demokratikus európai ország sem szerepel, mert az efféle kormányzati kifizetés a megrendelő oldaláról is korrupciónak minősül,. Demokratikus jogállamok nem kerülnek ilyen kapcsolatba egy másik ország elnökének érdekeltségeivel, a szállodáival sem. Pedig nekik is vannak diplomatáik, küldöttségeik, de találtak maguknak más szállodát. Magyarország az egyetlen uniós ország, amely szerepel a listán, ha nem is nagy összeggel. De ki tudja, hogy más kifizetés történt-e, amit nem vizsgált a jelentés.

Ebből is látszik, hogy Orbán a világ korrupt részéhez tartozik, s az is látszik, miért szeret korrupt országokkal üzletelni. Trump megvesztegetésében is Kína vezeti a listát, Orbán esetében is a kínaiak állnak a vesztegetési lista élén...

ITT OLVASHATÓ

A LAZA MÁRTON ÉS A SZIGORÚ MIHÁLY - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2024.01.05.

Krasznahorkai és fogyitabletta, szabadidő és feminizmus, sorkatonaság és Budapest-bérlet. Napindító hírlevél.

Jó reggelt! Meleg volt, hideg lesz. Hogy mik vannak!

4 kiemelt cikk:

- Az Index szerint Karácsonyék fúrták meg a Budapest-bérletet, de a minisztérium és a főváros levelezése egész mást mutat

- „Még az is el van hazudva tőlünk, hogy fel tudjuk-e ismerni, amikor bántalmaznak minket az interneten”

- Hogyan érdemes Krasznahorkait olvasni?

- Alakul egy nagy csörte a kormányon belül arról, hogy elengedjék-e a költségvetési gyeplőt

Legalább kormányozni tudnak

Nagy Márton szerint azok az országok versenyképesek, aki lazítással válaszolnak a gazdasági növekedés összeomlására. Varga Mihály viszont maradna a szigornál. Hamar komoly konfliktus lehet abból, hogy Orbán Viktor december elején úgy döntött: a gazdaságpolitikát meghatározó kérdésekben és döntésekben az előbbié lesz a főszerep, míg a pénzügyminiszter ki is került a gazdasági kabinetből.

Egy mondat közben levágott levélrészlettel próbálta bizonyítani az Index, hogy Budapest elutasította Lázárék ajánlatát az agglomerációs megállapodás meghosszabbítására. Valójában a minisztérium csak a 2022-es évet akarta elszámolni, az agglomerációs közlekedést pedig új tarifarendszerével képzeli el.

- A KESMA arról ír, hogy régiós szinten is drága lesz a magyar üzemanyag, megéri átjárni tankolni

- NER-es irodaváros a Duna-parton: még meg sem épült irodaházakat bérelnének állami hivataloknak a MOL-torony mellett

- 2025 őszétől csökkenthetik a munkáltatók a pedagógusok bérét a teljesítményértékelés alapján

Nagyvilág

Oroszországban Putyin aláírta, hogy orosszá válhat, aki bevonul a hadseregbe. Az egész világnak figyelmeztetés, ahogy az oroszok napokra lelőtték az ukrán mobilhálózatot.

Szerbia visszaállítja a sorkatonaságot, de persze nem háborúra készülnek. Vučić lecseréli meleg miniszterelnökét: Ana Brnabić eddig hűségesen szolgálta a teljhatalmú elnököt.

Amerikában lelőttek egy imámot. Trump a legfelsőbb bírósághoz fellebbez, hogy indulhasson az előválasztáson. Városa kötelezi a TikTokkert, hogy ne építsen több alagutat a háza alatt. Végre biztonsági hálót kapott a Golden Gate híd, amelyről 90 év alatt mintegy kétezren ugrottak le. András herceg, Bill Clinton, Michael Jackson és David Copperfield neve is feltűnik Epstein társainak listáján.

Közel-Kelet: ezrek vonultak a Hamász második emberének temetésén. A Hamász támadása után megugrott az izraeli telepesek által elkövetett erőszakos cselekmények száma Ciszjordániában

A talányos testület

Egy órát sztrájkoltak a szlovén bírák, miután a kormány nem emelt a bérükön.

Tárgyalás közben a vádlott rárontott a bírónőre, és csúnyán megverte. Csak komoly verekedés után tudták leteperni az amúgy is erőszakos bűncselekménnyel vádolt nevadai férfit.

A bíróság gáncsolhatja el az új argentin elnök munkaügyi reformjait.

Nem rossz könyvek

Új regénnyel jelentkezett a 70. születésnapját ünneplő világhírű író, így nem is lehetett kérdés, ki legyen a könyves podcastünk új részének témája. Vendégünk Szegő János, Krasznahorkai műveinek állandó szerkesztője.

Feminizmus, ha szabad ezt mondanom

Mit jelent ma a feminizmus? Érdemes olyan kifejezést használni, ami sokaknak elidegenítő? Tartalomgyártók beszélgettek a nőket célzó netes bántalmazási kultúráról és arról, hogy miért pont nőnapon keresnek rá mindig a férfiak, hogy mikor van a férfiak napja.

Lakmusz és Qubit

Magyarországon több mint 27 ezer étrend-kiegészítő került forgalomba, de az ilyen termékeket piacra dobás előtt nem is ellenőrzik. Részletes vizsgálat szinte csak panasz esetén folyik. Pedig nem ritka, hogy olyan összetevőre bukkannak, ami nem is lehetne a készítményben.

Az eltűnt szabadidő nyomában: a technikai fejlődés egyik első áldozata a szabadidő, pedig fontos, hogy az ember néha megengedje magának, hogy semmit se csináljon.

Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.

ITT OLVASHATÓ