EMBERTELEN KÜZDELEM A MAGYAR KÓRHÁZAKBAN: TOVÁBB NYÚLNAK A VÁRÓLISTÁK, MINDEN HIÁBA?

PÉNCENTRUM
Szerző: KOÓS ANNA
2024.01.02.

Térdprotézis műtétre átlagosan csaknem 9, csipőprotézis műtétre 6 és fél hónapot várhatnak a magyar betegek friss statisztikák szerint. Ez pedig csak az országos átlag, van olyan intézmény, ahol egy térprotézisra több mint 20 hónap a várakozási idő. A pandémia alatt, amikor a nem életmentő beavatkozások mind halasztásra kerültek, még súlyosabb volt a helyzet, azonban tavaly, 2023 elején jelentős csökkenés látszott a várakozási időben. Ez a folyamat viszont nem tartott ki: 2024 elején ismét az látható, hogy nyúlik a várakozási idő, ez pedig jelentősen befolyásolja a magyar betegek életminőségét.

Az, hogy hogyan is változik a várólisták hossza Magyarországon, nem egyszerű nyomonkövetni, mivel a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) az utóbbi években többször változtatott azon, milyen adatot, milyen formában közöl. Két éve még elérhető adat volt a NEAK honlapján, hogy az egyes műtétekre mennyit kell várhatóan várni, vagyis az átlagos tervezett várakozási idő, melyet a Pénzcentrum korábbi elemzéseiben is felhasználtunk. Ezek az adatok azonban 2022 februárjában lekerültek a honlapról, akárcsak a maximum és minimum várakozási idő, amit továbbra is elérhető - egyúttal a korábbi elemzéseinkkel összevethető - maradt, az az átlagos tényleges várakozási idő a megelőző 6 hónapban, illetve a várakozók száma. Most ismét azzal szembesülhettünk, hogy a várakozók tényleges száma helyett a NEAK a 60 napot meghaladóan várakozók számát közli. Így az összevethetőség már jelentősen csorbul. Mindenesetre a 2023-as adatainkat összevetve a 2024 év elejiekkel az látszik: csökkenés csak elvétve mutatkozik, jellemzően tovább nyúlik a várakozási idő.

Hiába ért véget a pandémia, nem jelent napi szintű fenyegetést a normál egészségügyi ellátásra a covid-járvány, a várólisták 2023-ól 2024-re tovább nőttek. A munkaerőhiány, a magyar lakosság romló egészségügyi állapota, a magyar egészségügy alulfinanszírozottsága, és számos egyéb tényező miatt, melyek már hosszú évek óta nehezednek az ellátó rendszerre, a várólisták hosszát már nem lehet nagy pénzinjekciókkal egyszerűen és gyorsan lefaragni.

ITT OLVASHATÓ

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

ORBÁN VIKTOR EGYRE INKÁBB EGY SZERENCSELOVAG, ÁLLÍTJA ORBÁN KRISZTIÁN KÖZGAZDÁSZ

TELEX
Szerző: PATAKFALVI DÓRA
2024.01.02.

„[Orbán Viktor] 2018-ig egy intellektuális próféta volt, az orosz ügyben viszont annyira rossz lóra tett, hogy hosszú távon semlegesíti ezt a képet. Az, ahogy kapaszkodik ebbe a rettenetesen rossz döntésbe, egyre inkább a szerencselovag irányába tolja őt”

– fogalmazott Orbán Krisztián közgazdász a hvg360-nak adott terjedelmes interjújában. Az elemző azt mondta, a nagyhatalmi helyezkedésben egy olyan verseny indult el, amelyben nemcsak az a tét, hogy

„Ukrajnában háború lesz vagy béke, hanem most fektetjük le a jövő világrendjének szabályait és azt, milyen vörös vonalakat nem lehet büntetlenül átlépni.”

Hogy a magyar miniszterelnöknek bejöhet-e, hogy a jelenlegi, Amerika és Kína vezetésével kialakult, kétpólusú világban Kína felé is húz, a közgazdász úgy válaszolt:

„Tartósan bizonyosan nem.”

Az elemző ekkor Dani Rodrik török–amerikai kereskedelmi közgazdászt idézi, aki szerint „nem lehet azt a három célt egyszerre megvalósítani, amit az elmúlt 30 évben próbáltak, vagyis nincs egyidejűleg nagyvállalati dominanciájú globalizáció, nemzetállami szuverenitás és az emberek számára kedvező szabályokat hozó demokratikus politika.”...

ITT OLVASHATÓ 

VISSZATEKINTŐ 2023: CEU – EGY ELÜLDÖZÖTT EGYETEM TÖRTÉNETE

SZABAD EURÓPA
Szerző: BENYÓ RITA
2024.01.02.

Sorozatunkban arra kértük kollégáinkat, hogy válogassanak legfontosabb 2023-as cikkeikből, és írjanak hozzá bevezetőt vagy utóiratot, ha például az adott témában jelentős fejlemény történt az első megjelenés óta. Visszatekintő 2023: ez volt az év a Szabad Európa munkatársai szerint. Ez a cikk eredetileg 2023. április 30-án jelent meg.

Új bevezető

Már nem csak Budapesten, de Moszkvában sem látják szívesen a CEU-t, ugyanis Oroszországban nemkívánatosnak nyilvánították a Soros György alapította Közép-európai Egyetemet.

A részletes ügyészségi indoklás a TASZSZ orosz hírügynökség oldalán olvasható.

Az ügyészség szerint a CEU „erőfeszítései jelenleg az Orosz Föderáció különleges katonai műveletének és politikai vezetésének lejáratására összpontosulnak”. Szerintük a képzési programok középpontjában Oroszország állítólagos ukrajnai háborús bűneire, az orosz propagandára és a különleges hadműveletet támogató orosz állampolgárok másodrendűségére vonatkozó kijelentések állnak, és hozzáteszik, hogy „a CEU kádereket toboroz a globális oroszellenes médiakampányhoz”.

A Szabadon stábja hat évvel a lex CEU-ként elhíresült törvény benyújtása után nézte meg, hogy mi lett a budapesti egyetem sorsa. A CEU öt éve nem folytat a oktatási tevékenységet Budapesten, de a kormányzati retorika azóta is az, hogy úgy ment el magyar fővárosból a CEU, hogy igazából itt maradt.

Tüntetések, élőlánc, egy hét alatt elfogadott törvény és több tízezer tiltakozó tudós, politikus, művész, diák – erről szólt 2017 tavasza. Egy igazából kicsi budapesti egyetem sorsa nyolcvanezer embert vitt utcára. A civiltörvény a lex CEU nyitánya volt a kormány Soros György elleni kampányának, amelyik azóta is tart.

Évtizedekig gond nélkül adhatott ki amerikai diplomát Budapesten a CEU. Ennek nagy előnye volt, hogy a diákok és a tanárok is itthon maradtak. Az Orbán- kormány viszont, annak ellenére, hogy több tagja is a CEU-n szerzett diplomát vagy doktori fokozatot, elkezdte kamuegyetemnek nevezni a CEU-t. Az indok az volt, hogy Amerikában nem folytatnak oktatási tevékenységet.

Mivel Budapesten akart maradni, a CEU minden új törvényi feltétel teljesített, és csak fél évet kapott erre. Egyetlen dolog hiányzott: hogy a magyar kormány aláírja New York állammal az államközi megállapodást...

„Megszületett a tervezete, a szövege annak a megállapodásnak, amit a magyar kormány követelt és a saját képviselői letárgyaltak New York állam képviselőivel. Ott volt a helye az aláírásoknak, de vártak magukra”

– emlékszik vissza Kontler László rektorhelyettes. A magyar kormány sem adott magyarázatot arra, hogy az Altusz Kristóf és Palkovics László által New Yorkban letárgyalt egyezményt miért nem írták alá.

Az egyetem rektora többek között épp ezért fordult az Alkotmánybírósághoz. Azt mondja aggályos, hogy az egyetem működését az újabb szabály szerint is nemzetközi megállapodáshoz kötik, amelyről a kormány döntheti el, hogy megköti-e.

Az Alkotmánybíróság öt év után döntött.

„Az indítványozó jelenleg is magyarországi működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézmény, aki ekként szerepel az oktatási hivatal egyediségében is, ami attól független jogi helyzet, hogy az oktatási tevékenységet az érvényes működési engedélye alapján de facto 2018 óta nem végez Magyarországon.”

Vagyis hiába nem végezhet oktatási tevékenységet az egyetem, hiába nem adhat ki amerikai diplomát Magyarországon, az AB szerint formálisan egyelőre nem volt jogalapja az alkotmányjogi panaszra, ezért érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a testületet...

ITT OLVASHATÓ, ITT NÉZHETŐ MEG

MEGÁLMODNI MAGYARORSZÁGOT – 2024-ES ÉVINDÍTÓ

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2024.01.02.

Egy évvel ezelőtt annyira pontosan láttuk előre, ami történni fog, hogy most sem ugrunk el a feladat elől: 2024 első munkanapján a hagyományt folytatva ismét belenézünk kristálygömbünkbe. Megjósoljuk választások eredményét és azt is, milyenek leszünk idén. Egyúttal elmondjuk, mi dolgunk ezzel az országgal, a hazánkkal akkor, amikor fennáll a veszélye, hogy becstelen, dögevő nemzetté leszünk. Évindító.

Nehéz súly nyomja a vállunkat. Szinte éget minket a ránk szegeződő, megannyi tekintet. De jaj! Csak magunkra vethetünk ezért! Ha most tömegek várják a Válasz Online próféciáját a 2024-es évvel kapcsolatban, azért egyes-egyedül mi vagyunk felelősek.

Tavalyi évindító írásunk ugyanis túl jól sikerült. Így írtunk napra pontosan egy évvel ezelőtt:

„Az év folyamán egyre több gond jön majd szembe, amelyekért a kormány természetesen nem lesz, nem lehet felelős. Szóval kellenek majd új felelősök. Vagy régi-újak. Bár nem akarunk ötleteket adni, de a külföldről finanszírozott, hazaáruló „dollárbaloldal” mellé idén felsorakoztathatják például a külföldről finanszírozott „dollármédiát”. Akár valami törvényt is hozhatnak ellene – s Góliát tetszeleghet tovább Dávid szerepében. Nemzetiszín jelmezbe öltözve vívhatja tovább látszat-szabadságharcát az általa egyébként totálisan uralt ország virtuális harcmezőin.”

Nos, lett is dollármédiázás ízibe’, azzal indokolt szuverenitásvédelmi törvény is év végére, idén pedig lesz már ilyen hivatal is.

Ájtatos ábrázattal, álszerényen takarózhatnánk most azzal, hogy nem kellett ehhez nagy jóstehetség, sőt nem is az volt soraink mögött, s csupán annyi történt: a kormánypárt a Válasz Online kottájából játszott egész évben (hiába írtuk oda: nem akarunk ötleteket adni). Ebben az esetben viszont részfelelősség terhelne minket a Szuverenitásvédelmi Hivatalért, meg az annak nemsokára élére helyezendő Lánczi Tamásért is – úgyhogy inkább azonnal elismerjük: igen, a kristálygömb itt van a szerkesztőségben.

Meg aztán: megjósoltuk egy éve azt is, hogy mint politikai közösség, mi, magyarok, nem leszünk normálisak 2023-ban. Ha valaki még mindig kételkedne jóstehetségünkben, hát íme, ez történt többek között: lombkorona-sétányt épített a fideszes polgi EU-pénzből, miközben körülötte tarra vágta az erdőt, Budaházy György elnöki kegyelemben részesült és lóháton távozott a börtönből, sosem látott összegeket tüntetett el a NER magántőkealapok és osztalékelsőbbségi részvények segítségével, Dúró Dóra felszólítására Csák János kirúgta L. Simon Lászlót kiállított fényképek miatt, volt aztán itt szuverenitásvédelem és Erdogan, Putyin, meg Alijev érdekeinek védelme a gaz svédek, ukránok és örmények ellen, Vidnyánszky le is mondott meg nem is, a fővárosi választás szabályait fél évvel a voksolás előtt módosították, a Sztárbox című műsorban pedig azzal villogtak művészeink, hogy jól meg tudják ütni egymás fejét…

Hagyjuk is végre azt az átkozott óévet! Jöjjön inkább a vadiúj jóslat!...

ITT OLVASHATÓ 

VÁLÁS GYEREKSZEMMEL – KI SEGÍT A GYEREKEKNEK ÉS KI SEGÍT A SZÜLŐKNEK?

TELEX
Szerző: PEER KRISZTINA
2024.01.02.

A statisztika alapján minden második családban elválnak a szülők. Így nehezen képzelhető el, hogy egy gyerek ne találkozna a válással, akár csak úgy, hogy az osztálytársa szülei váltak el, vagy éppen a legjobb barátjának költözött el az anyukája. A témával sokat foglalkozik a szakirodalom, a sajtóban is megjelenik a válás a celebvilág hírei között. Többek között ezért sem lehet eleget beszélni róla, hiszen a szakcikkek nem feltétlenül érnek el minden olvasót, míg egy szaftos váláson lehet csámcsogni, miközben a gyerekekre alig gondolunk. Ha eszünkbe jutnak is, leginkább sajnálni tudjuk őket – de a sajnálattal egyetlen gyerek sem megy semmire.

Ebben a cikkben a gyerek szempontjával foglalkozunk, amely oly sokszor elsikkad a folyamatban, még akkor is, ha a szülők igyekeznek mindent megtenni a gyerek kiegyensúlyozottsága érdekében. Gyermekpszichológusként a tapasztalatom azonban az, hogy nagyon gyakran nem tudnak.

Mitől gyerekközpontú egy válás?

Leginkább attól, hogy a felek képesek a gyerek érdekeit, a gyerek jogait szem előtt tartani végig a folyamat során. De ez rettentő nehéz, és a háttérben rejlő okok is nagyon összetettek.

Gyurkó Szilvia Rám is gondoljatok – A gyerekközpontú válás lépései és Bogár Zsuzsa Válásterápia – Hogyan segítsünk önmagunknak és gyermekeinknek válás előtt, közben és után című könyvei megkerülhetetlenek ebben a témában. Igazán hasznos olvasmányok, útmutatók a családoknak és a környezetüknek, és a témával foglalkozó szakembereknek is. Számos gyakorlati példát felsorakoztatnak, amelyek segíthetnek a szülőknek (is) végiggondolni, mire számíthatnak és milyen megoldások jöhetnek szóba.

Egy gyerek szempontjából mindenekelőtt az érzelmi biztonság megteremtése a fontos, hogy azt érezhesse: elfogadják és szeretik őt, hogy a világ, amely körülveszi, kiszámítható, és mind fizikai, mind pszichológiai értelemben biztonságos. Ehhez azonban szükséges a szülő saját érzelmi biztonsága...

ITT OLVASHATÓ

FLECK ZOLTÁN: AZ ORBÁN-KORMÁNY TERJESZKEDÉSÉNEK KULCSA A PÉNZ ÉS A HATALOM

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.01.02.

Az Orbán-kormány bármilyen önkormányzati, vagy társadalmi ellenkezés esetén presztízskérdést csinál abból: ha egyszer eldöntött valamit, abból nem visszakozik. Így van ez rádió egykori épületeinek lebontása ügyében is. A megmentésért folyó küzdelmet pedig politikailag kilátástalanná teszi, hogy Józsefváros nem baráti önkormányzat – véli Fleck Zoltán. A jogszociológus szerint nyugodtan feltételezhetjük, ha a kabinet valamihez feltétlen ragaszkodik, akkor abban vagy pénz van, vagy lehetőség a hatalom növelésére. Ez egy állandóan terjeszkedő hatalmi logika.

Józsefváros a Lex Pázmány után egy közigazgatási perben és az Alkotmánybíróságon is megpróbálja megállítani a Rádió-épületek bontását, ezt Pikó András Facebook-posztjában tette közzé. Ön szerint győzhet Józsefváros a Magyar Rádió egykori épületeinek megmaradásáért folytatott harcban?

Az ügy jogi részleteit, azt, hogy az építésügyi jogszabályok mit mondanak erre, nem nagyon ismerem. Ám ami a politikai tartalmi része ennek az ügynek, az kilátástalanná teszi a küzdelmet, mert Józsefváros – mint tudjuk – nem baráti önkormányzat. Mostanában pedig a helyi érdekeket védve, még fideszes önkormányzatok is szembekerültek a kormánnyal. Tehát nincs esélye olyan intézménynek, amelyik a saját döntési hatáskörét, az autonómiáját védené. Az elmúlt évek alatt kiszedtek az önkormányzatok kezéből minden hatáskört, és a köz ügyeiben – az iskoláktól kezdve egy csomó mindenben – ott maradtak a feladatok, amelyeket nem tudnak teljesíteni, mert a pénzt is elvonták tőlük. Persze végső soron egy ilyen bontás is megtámadható a bíróságon, de onnan kezdve, nem lehet tudni, hogyan fog végződni az ügy...

ITT OLVASHATÓ

TÓPARTI VILLÁKAT TERVEZNEK A VOLT ZÁNKAI MÁV-ÜDÜLŐ HELYÉRE, NAGY MÁRTON ÁRNYA IS FELSEJLIK A HÁTTÉRBEN

24.HU
Szerzők: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ, MÁZSÁR TAMÁS, VARGA JENIFFER
2024.01.02.

- „Klasszikus balatoni villák” épülhetnek a volt zánkai MÁV-üdülő tóparti területén, amit 2022-ben adott el az állam.

- A 16 ezer négyzetméteres ingatlan tavaly nyáron két – tulajdonosait rejtegető – magántőkealap érdekeltségébe került.

- A kisebbségi tulajdonos hátterében a gazdasági miniszter testvérének köre tűnt föl.

- A többségi tulajdonos pedig a Nagy Márton felügyelte MFB Csoport által tízmilliárdokból indított városi tőkealapok összevonásából jött létre.

A zánkai önkormányzat a beruházó kérésére úgy minősítette át a területet, hogy csökkentette a legkisebb kötelező zöldfelület méretét, de a beépíthetőség mértékében is nagyvonalú volt.

Több ezer négyzetméteren épülhetnek Balaton-parti villák az egykori zánkai MÁV-üdülő több mint másfél hektáros területén – tudta meg a 24.hu.

A partmenti ingatlan az 1970-es évektől 2015-ig az állami vasúttársaság üdülőjeként funkcionált, majd bezárása után közvetlen állami tulajdonba került. A Zánka-Köveskál vasútállomáshoz és a községi strandhoz közeli, több mint 16 ezer négyzetméteres telket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. árverés útján értékesítette 2022-ben 574 millió forintért. A vevő egy pár hónappal korábban bejegyzett cég, a Goro Maxi Kft. volt. A társaság ügyvezető-tulajdonosa a vitorlázóként Európa-bajnokságot és kétszer világbajnokságot is nyerő Weinhardt Csaba volt egészen néhány hónappal ezelőttig.

Nyáron a cég a tóparti telekkel együtt két magántőkealap birtokába került,

Weinhardt pedig csak ügyvezetőként maradt meg a társaságnál.

Az utóbbi években – a vagyonosok körében – népszerű, alacsony adókat és anonimitást biztosító magántőkealapok végső tulajdonosai ismeretlenek, hasonlóan az offshore cégekhez. Bár valós tulajdonosaikat korábban rövid ideig meg lehetett találni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tényleges tulajdonosi adatbázisában, később törölték azokat a rendszerből. Erre azután került sor, hogy a nyilvántartást felfedezte a Direkt36, és számos magántőkealap tulajdonosi szerkezetét nyilvánosságra hozta. Ugyanakkor ebbe a rejtőzködő cégvilágba is vezetnek olyan árulkodó nyomok, amelyekből ma is lehet következtetni a valós tulajdonosi viszonyokra...

ITT OLVASHATÓ

BOKROS LAJOS: AZ ÁLLAMI HOMLOKZATÚ OLIGARCHIKUS ÖNKÉNYURALOM POLITIKAI GAZDASÁGTANA

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: BOKROS LAJOS
2023.12.21.

2400 évvel ezelőtt Arisztotelész Politika című művének negyedik könyvében így írt: „Ami pedig az oligarchiát illeti: ha többeknek van bizonyos vagyona, de az csak szerényebb és nem túlságosan nagy, ez az első formája az oligarchiának: megengedik, hogy akinek a megkívánt vagyona megvan, részt vegyen a közügyekben, és mivel nagy számban vannak azok, akik a kormányzatban részesek, ebből szükségszerűen következik, hogy nem az emberek uralkodnak, hanem a törvény (...és ha sem annyi vagyonuk nincs, hogy gondtalan anyagi függetlenséget élveznének, de másrészt nem is olyan kevés, hogy a városállam segítségére szorulnának; szükségszerűen annál is inkább ragaszkodnak hozzá, hogy a törvény legyen az uralkodó, és ne ők maguk). Ha azután azok, akik a vagyont kezükben tartják, még kevesebben vannak, mint az előbbi esetben, de viszont vagyonuk nagyobb, akkor létrejön az oligarchia második formája: ti. a vagyonosok nagyobb erőre kapván, egyre többet kívánnak, ezért aztán maguk választják a többiek közül azokat, akik az uralkodó rendbe lépnek, másrészt azonban, mivel még mindig nem olyan hatalmasak, hogy törvény nélkül is kormányozhatnának, elismerik a törvényt hatalomnak. Ha aztán még szigorúbban alkalmazzák ezt az elvet azáltal, hogy még nagyobb vagyont még kevesebb kézbe gyűjtenek, akkor az oligarchia harmadik fokozata jön létre, az ti., mikor a vezető tisztségeket a maguk kebeléből látják el, de oly törvény alapján, amely elrendeli, hogy az elhaltak helyét fiaik foglalják el. Végre, ha vagyonukkal és párthíveik hatalmas táborával túlságosan nagy jelentőségre tesznek szert: ez a fajta oligarchia már közel jár a monarchiához, s itt a legfőbb hatalom már az embereké, nem pedig a törvényé, s ez az oligarchia negyedik formája, amely megfelel a demokrácia utolsó fokozatának.”

Három elem fontos számunkra most ebből a nagyszerű leírásból. Egyrészt az, hogy az oligarchia mint uralkodó kormányzati forma változó tartalommal bír, ahogy a hatalmat gyakorló emberek száma vagyonuk növekedésével csökken. Másrészt az, hogy a kezdetleges oligarchiában, ahol a kormányzásban viszonylag sokan vesznek részt, éppen a résztvevők számából, azok viszonylag csekély vagyonából és a vagyon gyarapítását célzó elfoglaltságból az következik, hogy nem annyira az egyes személyek, hanem az emberi akaratnál és szeszélynél stabilabb törvények uralma a döntő. Végül, de nem utolsósorban pedig az, hogy az oligarchiát megelőzheti a demokrácia, abból idővel kifejlődhet az oligarchia, noha a szerző maga azt elsősorban az arisztokrácia elfajult válfajának tekintette.

Ma, a huszonegyedik században az oligarchia fogalma némi átalakításra szorul. Erre tett termékeny kísérletet David Lingelbach és Valentina Rodríguez Guerra, amikor új könyvükben így fogalmaztak: „Az oligarcha olyasvalaki, aki megszerzi és újratermeli a vagyont és a hatalmat azáltal, hogy az egyiket a másikra átváltja” (The Oligarchs’ Grip. Fusing Wealth and Power, De Gruyter, 2023). Mindkét pillér – tehát a vagyon és a hatalom – megléte egyaránt fontos, de a döntő az, hogy ezek egymást támogatják; így emelvén tartóssá és örökletessé mindkettőt. Az oligarcha egyfelől vagyonára támaszkodva megszerzi, megerősíti politikai hatalmát, másfelől politikai befolyását és uralmát vagyona védelmére és további gyarapítására használja föl. Az oligarchikus uralom stabilitásának az alapja tehát a vagyon és a politikai uralom hézagmentes összefonódása.

Fontos felismerni, hogy a kapitalista piacgazdaság folyamatosan újratermeli a jómódú embert. A versenyben egyesek anyagilag gyarapodnak és győznek, mások vagyona pedig elolvad; ők lesznek a vesztesek. Mindez a piaci verseny természetes következménye. Más a helyzet viszont akkor, ha a verseny győztese vagyonát politikai hatalomra váltja, éppen azért, hogy vagyonát többé ne veszélyeztesse senki. Fordítva is előfordul: szegényebb ember hatalmat szerez, amit rögvest politikai befolyás révén szerzett anyagi gazdagsággal támaszt alá. Többé nem kell piaci hatékonyság ahhoz, hogy valaki győztesként kiemelkedjen és aztán tartósan fölül maradjon, mert a kisajátított politikai hatalom révén a piaci és politikai verseny egyaránt megkerülhető, korlátozható, felszámolható...

ITT OLVASHATÓ

SŰRŰ ÉV UTÁN KEZDŐDIK MINDEN ELÖLRŐL - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.01.02.

Jó reggelt, és boldog új évet! Ez itt a 444 napindító hírlevélsorozatának idei első része, rögtön jó vaskos tartalommal. Többek között olyan cikkekkel, mint:

- Több mint 4 milliárd ember választ 2024-ben, mégsem lehet a demokrácia diadalára számítani

- Szinte több európai országban lesz választás 2024-ben, mint ahányban nem

- 78 perc hosszú, 700 ezren megnézték, 27 ezren lájkolták, mi az?

- Az év, amikor Taylor Swift tökélyre fejlesztette a popsztárságot

Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.

Az év vége

Véget ért egy újabb év, és jöttek sorra az ilyenkor szokásos hírek is persze: kiderült, hogy több mint 300 köbméternyi szeméttel köszöntötték 2024-et a budapestiek, üzent Novák Katalin, több mint kétszázan kerültek kórházba a túl sok ital miatt, 143-szor vonultak a tűzoltók szilveszterkor, és tizenöt petárdázó ellen indított eljárást a rendőrség. Máshol sem volt egyszerű az este, zavargásokba csapott át a szilveszteri petárdázás Berlinben és Hollandia városaiban.

Szorosan kapcsolódik ide, hogy a múlt héten arra kértük a 444 házibulistáit és aftereseit, hogy írják meg nekünk a legmeredekebb más- vagy harmadnapjaik történetét, hogy közkinccsé tehessük az újév alkalmából a legkiemelkedőbb pályaműveket. Sok erős levelet kaptunk, a válogatásunk ezekből január elsején jelent meg.

Hír volt még itthonról, hogy Orbán az Operaház tetején nótázott szilveszterkor, míg Karácsony újévi üzenetében a beszélgetés fontosságát hangsúlyozta. Kapcsolódó kishír volt, hogy bár a Fidesz még mindig nem állított főpolgármester-jelöltet, de amúgy Gulyás Gergely szerint Karácsony simán legyőzhető.

Kiderült, hogy mégsem oldódott meg a helyközi járatos bérletek kérdése, és a BKK bérletei jelen állás szerint csak március elsejéig használhatóak. A témával kapcsolatban Vitézy Dávid ismét elmondta, hogy a Budapest-bérlet megszüntetése visszalépés lenne a budapesti közösségi közlekedésben.

Ezeken felül hír volt még, hogy

- suttyomban beismerte a kormány: idén 5,9% lesz a költségvetési hiány,

- elindult az elektronikus áfarendszer,

- és hogy Márki-Zay Péter egy év alatt olyan jól megtanult románul, hogy már tolmács

nélkül követte a forradalmi megemlékezéseket Aradon.

Öregség és hasonlóak

A két ünnep közötti időszakból az egyik kedvenc cikkem arról szólt, hogy régen miért néztek ki öregebbnek az emberek (már ha!), érdemes elolvasni, ha eddig kimaradt volna. Emellett grafikonon szedtük össze a magyar konzulok meccsre járási szokásait és értekeztünk a meztelenül szarás mibenlétéről is.

Választások

Mi a közös több mint négymilliárd emberben, akik a világ GDP-jének felét termelik meg együttesen? Bangladestől Ruandáig, az Egyesült Államoktól Indiáig választanak.


Írtunk arról is, hogy az EP és a magyar önkormányzati választásokon túl a brit, az osztrák, a portugál, és a román választás is fontos fordulatokat hozhat Európában. A kilátások nem túl derűsek: politikai széttagoltság csökkenése szinte esélytelen.

Ahogy az lenni szokott, újévkor a világ jelentősebb vezetői is nagy bejelentéseket tesznek: Macron szerint például 2024 a franciák nagy éve lesz, élő adásban mondott le a dán királynő, II. Margit, Zelenszkij rengeteg ukrán harci drónt ígért, Hszi jóbarátjának nevezte Putyint (aki az EU-ból egyedül Orbánnak küldött újévi köszöntőt), míg Ferenc pápa például leteremtette Róma vezetését.

Topok

Az év vége persze a nagyobb összegző cikkek ideje is, mi például szokás szerint összeszedtük az év percembereit (Pálffy Istvántól a KÍ Klaksvíkon és Gaius kutyán át a ferencvárosi padig), megmutattuk, melyik tíz 444-es videót néztétek idén a legtöbben, és összeszedtük az elmúlt 12 hónap legjobb-erősebb-emlékezetesebb fotóit is.

Ismét jelentkezett nálunk évösszegző utcafotó-gyűjteményével Soós Bertalan, a Qubit pedig a ChatGPT felől foglalta össze az évet.

Sztárság

2023 Taylor Swift nagy éve volt: a rajongói hónapokat is hajlandóak sátrazni a koncerthelyszínei előtt, a Harvardon kurzust indítanak róla, a Time magazin az év emberének választotta. A countryénekesből lett popikon egyszerűen megkerülhetetlen volt idén. De miért?

Írtunk arról is, hogy visszatért az európai poptörténelem legpusztítóbb korszaka. Mert hiába tartott sokáig, mire megszabadultunk a '90-es évek egyforma, bugyuta, műanyag eurodance-slágereitől, a TikTok révén egy egész generáció gyermekkori zenetraumái újraéledtek.

A Qubit pedig arról írt, hogy az igazán jó stand-up humor fittyet hány a politikai korrektségre, de mindezt suttyóság nélkül képes megtenni.

Ünnepi podcast

Volt évzáró Borízű is, nyilván.

ITT OLVASHATÓ