VAKÍTJÁK AZ AUTÓFÉNYSZÓRÓK? A HELYZET EGYRE ROSSZABB, ÉS ERRŐL A GYÁRTÓK IS TEHETNEK!

TELEX
Szerző: ZÁCH DÁNIEL
2024.12.15.

A papíron takarékos, de valós mérések alapján legfeljebb átlagos fogyasztású, nem kifejezetten környezetbarát plug-in hibridek, a nehéz és drága akkumulátorral szerelt villanyautók, vagy éppen a túlbonyolított, ezért sokszor rövid élettartamú benzines és dízelmotoros típusok mellett újabb nehezen megoldható problémát állít elő az autóipar azzal, hogy fokozatosan száműzi az 1962-óta létező hagyományos, halogénizzós fényszórókat. Bár a korszerű fényforrások sokkal jobban világítanak a vezető látóterében, így messzebbről észlelni tudja a sötétben érkező járművet, de van velük egy óriási gond: másodpercekig nem lát semmit, aki belenéz a fényükbe, márpedig ez többnyire elkerülhetetlen.

Az először a kilencvenes évek luxusautóiba épített (high intensity discharge – HID) nagy intenzitású gázkisüléses-, köznapi megnevezéssel xenon-fényszórók, illetve az elmúlt 15 évben elterjedt LED-technológia egyszerre minden, amire a sötétedés után is gépjárművel közlekedő emberiség valaha vágyott. Akinek az autóján erősebb a lámpa, az naplemente után is többet lát az útból és a környezetéből.

Az utóbbi évtizedek robbanásszerű fejlődése jelentős előrelépés ezen a téren, hiszen a xenon-rendszerek hozzávetőlegesen 3000 lumen fényáramot biztosítanak a halogénizzós fényszórók 1000 lumen körüli értékével szemben, a LED-ek pedig fényforrásonként akár 2000-6000 lumen fényáramra, vagy ennél többre képesek. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a halogénfényszóró 100 méter körüli értékével ellentétben akár több száz méternyi útszakaszt bevilágítanak, ráadásul mindkét újabb megoldás élettartama sokszorosan meghaladja a hagyományos izzókét. Csakhogy, aki az újfajta fényszóró rosszabbik végén áll, annak másodpercekig káprázik, esetleg fáj a szeme a hideg fehér fénytől, és mintha ezt nem éreznék elég fontosnak a gyártók, illetve az autósok egy része.

De miért vakít sokakat a korszerű járművek lámpája? Ezzel a kérdéssel foglalkozott 2019-ben a német autóklub, az ADAC is, amikor a probléma fiziológiai és pszichológiai összetevőit vizsgálta. Az erről szóló cikk szerint nem okoznak maradandó egészségkárosodást az éles fényű, manapság jellemzően LED-es fényforrások, de az ember szeme evolúciósan nehezen alkalmazkodik a sötét környezetben felbukkanó, átmenet nélküli intenzív fényhez. Ezt a fénykülönbség nagysága, tehát az autólámpák fényének erősödése tovább fokozza, különösen akkor, ha éles a megvilágított terület határvonala, a fény kilépőfelülete pedig kicsi. A helyzetet a lámpahasználati szokások is rontják. Sokan akkor is felkapcsolt távolsági fényszóróval közlekednek, ha mások is vannak a közelben, de a LED-es nappali menetfény éjszakai használata szintén népbetegség, ahogy egy időben az volt az első és hátsó ködlámpa fölösleges használata is, ami egyébként tilos, amikor a látási viszonyok ezt nem indokolják...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN