RENDSZERSZINTŰ MŰEMLÉKROMBOLÁS – MINDEN KÉSZEN ÁLL A KILIÁN-LAKTANYA SZÉTVERÉSÉHEZ

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2024.12.16.

Veszélyben van Budapest egyik legfontosabb reformkori középülete: az 56-os forradalom ikonikus helyszíneként ismert Mária Terézia- (Kilián-) laktanya lehet a rendszerszintű gyakorlattá vált műemlékrombolás következő áldozata. A nyilvánosság elé kiállt műemlékes szakember, Bátonyi Péter feljelentést tett az ügyben, mivel állítja: Lánszki Regő építészeti államtitkár belenyúlt a hivatal szakmai munkájába, hogy segítséget nyújtson a saját testvére által jegyzett terv megvalósításához. A minisztérium válaszából az is kiderül: a Természettudományi Múzeumot megint Debrecenbe költöztetnék, így nem támogatják, hogy ezt a laktanyában helyezzék el.

Két hete állt ki az ország nyilvánossága elé Bátonyi Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium kormányfőtanácsosa, hogy elmondja, hogyan vált rendszerszintű gyakorlattá a műemlékek tönkretételének lepapírozása. Az interjúban Bátonyi részletesen beszélt arról, hogy egyes kiemelt ügyekben a műemlékvédelem szakmai apparátusa teljesen tehetetlen, mivel a politikai vezetés a folyamatokba felülről belenyúlva kierőszakolja, hogy a beruházó igényeinek megfelelő megoldások zöld utat kapjanak. Az eredmény lehangoló: kiemelten értékes műemlékek teljes vagy részleges elpusztítása.

Bátonyi három esetet mutatott be részletesen, és ezekben feljelentést is tesz: az Agrárminisztérium nagy arányú bontással járó átalakítását a Kossuth téren (állami beruházásban a Steindl Imre Program részeként), a józsefvárosi Heinrich-udvar szétverését, valamint a Mária Terézia- (Kilián-) laktanya nagy részének lebontását (e kettő magántulajdonú ingatlanfejlesztés). A továbbiakban az utóbbiról lesz szó részletesen, mégpedig két okból: Bátonyi ebben az ügyben már megtette a feljelentést saját korábbi főnöke, Lánszki Regő államtitkár ellen hivatali visszaélés bűntettének gyanújával, illetve ennél az épületnél még egy kapavágás sem történt, sőt engedélyezett tervek sincsenek. Elvileg ezért a Mária Terézia-laktanyának még van esélye megmenekülni, míg az Agrárminisztérium és a Heinrich-udvar esetében már visszafordíthatatlanul megtörtént a beruházónak útjában álló épületrészek lebontása.

Messze nemcsak erről a három műemlékről van azonban szó, hanem egyre inkább általános gyakorlatról.

Említhetnénk az ’56-os forradalom másik ikonikus helyszínét, a Radetzky-laktanyát, amelyből végső soron csak egy szépen kipreparált homlokzatdarab maradt – a műemlék megsemmisült, a védett épületek jegyzékéből is törölték. A Lázár-minisztériumból a Partizán-interjú előzetesének megjelenése után azonnal kirúgott Bátonyi a Válasz Online-nak elmondta: a Radetzky-laktanya miatt csak azért nem tesz feljelentést, mert az ügy már elévült, ott ugyanis Gulyás Gergely miniszter már 2018-ban megszüntette a műemléki védelmet, hogy utat nyisson a teljes bontással járó, NER-közeli ingatlanberuházásnak.

A Mária Terézia-laktanya azonban még áll, és mint írtuk, elvileg megmenekülhet. Elvileg, mert valójában minden elő van készítve ahhoz, hogy a többi említett épület sorsára jusson. Ha fogadni kellene, azt jósolnánk, hogy néhány év múlva ebből is csak egy kipreparált épületcsonk marad. Mint ahogy nyilvánvaló: a Központi Nyomozó Főügyészség Bátonyi feljelentéseit Gulyás Gergely és Lánszki Regő ellen nagy valószínűség szerint alaptalannak fogja minősíteni, ám a saját véleményét az ügyről a tények ismeretében mindenki megalkothatja...

ITT OLVASHATÓ