ORBÁN VÉTÓVAL FENYEGET ÉS 2026 UTÁNI PROBLÉMÁRÓL BESZÉL AZ EU-PÉNZEKNÉL, DE MÁR HETEKEN BELÜL SZÁZMILLIÁRDOKAT BUKHATUNK

TELEX
Szerző: MÁRTON BALÁZS
2024.12.16.

Vétóval fenyegette az uniós költségvetést a befagyasztott támogatások miatt múlt pénteken az állami rádióban Orbán Viktor, és 2026 utáni problémának nevezte, hogy a még befagyasztott források elérhetőek legyenek.

A taktikával az a gond, hogy a hétéves költségvetésről sokára várható döntés, miközben olyan határidők járnak le, amikkel rengeteg pénz veszik el. Heteken belül több mint 400 milliárd forintot bukunk, és már az elvi esély is a nullához közelít, hogy ezt sikerüljön elkerülni – ráadásul mindez sehol nincs ahhoz képest, mekkora lesz a tét 2026-ban. A kormányfő vétófenyegetését viszont már megelőlegezte, amiről pár nappal korábban Bóka János EU-ügyi miniszter beszélt, és a mostani hozzáállása abból is látszik, amit az „Erasmus-ügyben” művel.

Már a helyzetértékelés megbicsaklik

„Ami a pénzeket illeti, csodálkozva figyelem a magyar közéleti vitáknak azt a tulajdonságát, hogy teljes önbizalommal beszélnek olyan tényekről a vita résztvevői, amit nem ismernek. Ez kiderül abból, hogy szamárságokat beszélnek” – indította a helyzetértékelését a miniszterelnök, hogy nem sokkal utána olyan kijelentést tegyen, amit gyakorlatilag pár nappal korábban maga a kormány cáfolt. „Magyarország számláján ott áll 12 milliárd euró. Ez a pénz rendelkezésünkre áll, ezt be tudjuk vonni a magyar gazdaságba” – mondta, nagyjából ugyanazzal érvelve, mint szeptemberben.

Magyarországra leegyszerűsítve három csapból folyhatnak be a kormányon keresztül kiosztott uniós pénzek:

- a mezőgazdasági politikából;

- a helyreállítási alapból;

- és a felzárkóztatási támogatásokból.

Az összeg nagysága és a beszélgetés későbbi részében taglalt lehívási mód alapján szeptemberben és pénteken is csak az utolsóról, a felzárkóztatási pénzekről beszélt. Ezt a nagyjából 22 milliárd eurót korábban valóban félre is tették Magyarországnak az EU hétéves, 2027-ig tartó mostani költségvetésében – sőt, a pénzt még további két évig le lehet hívni. A miniszterelnök nagyjából le is írta a folyamatot, ami miatt itt mindig a végére pörögnek fel az utalások: először a kormány kiírja a pályázatokat, amiket első körben a költségvetésből fizet ki, és csak a megvalósításuk után lobogtathatja a számlákat az Európai Bizottságnál, ahol ellenőrzés után fizetnek. Fokozatosan írják ki a pályázatokat, és a folyamat csak a végére jut el oda, hogy az Európai Bizottság utaljon, így a pénzlehívás görbéje jellemzően laposan indul és egyre inkább felível a hétéves időszak végéhez közeledve. A 2021-ben indult periódusnak még csak a közepe felé járunk, és időarányosan a többi tagállamhoz képest is jól állunk, bár december 9-i állás szerint a tizedikre csúsztunk vissza...

ITT OLVASHATÓ