MÉG JÓ, HOGY ORBÁN VIKTOR SZERINT JÖVŐRE REPÜLŐRAJTOT VESZÜNK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.12.30.

Ha Orbán Viktor nem ígérte volna meg, hogy jövőre repülőrajtot veszünk, az adatok alapján azt is gondolhatnánk, hogy komoly bajban a magyar gazdaság. A magyar versenyképesség és így a keresetek értéke is stagnál, miközben szomszédaink többsége gyarapodik. Ábrákkal és számokkal mutatjuk meg, húsz év alatt hogyan lettünk a térség éllovásából sereghajtók.

Itt ez a nem túl szép ábra. 

Az Európai Bizottság készítette. Mutatja, hogy mi a baj Magyarországon. 

Röviden: 

megrekedtünk, és emiatt az egész EU-ban az egyik legszerényebb életet élhetjük csak.

Az ábra azt mutatja be, hogy mennyit tudnak vásárolni az EU keleti végein élők a teljes Unió átlagához képest. A függőleges tengely a lakosság vásárlóerejét mutatja, vagyis egy képzeletbeli kosarat, amiben mindenféle termékek és szolgáltatások vannak. A 100% az EU összes keresőjének az átlaga, amennyit meg tudnak vásárolni a kosárból, amit úgy számoltak ki, hogy figyelembe vették a helyi árakat. A kék pedig azt a sávot mutatja, hogy Bulgária, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia polgárai hol állnak vásárlóerőben az EU-s átlaghoz képest. A piros csík a magyarok vásárlóerejét mutatja.

Amint az ábrán látszik, 2004-ben ebben a körben a magyarok voltak a leggazdagabbak, ők tudták a legtöbb terméket és szolgáltatást megvenni a fizetésükből a felsorolt országok lakosai közül. 2023-ban a magyarok pozíciója lényegében változatlan, miközben a térség országai jelentősen javítottak. A helyben toporgással tavaly már a legszegényebbek közé tartoztunk, és a helyzet idén sem javult.


Az EU átlagához képest kétharmad annyi dolgot tudtunk megvásárolni a kerestünkből tavaly, akárcsak húsz évvel ezelőtt.

Az ábra kicsit torz, a pontos szám 2023-ra 68% Magyarország esetében. Ez a második legrosszabb érték az EU-ban, kevesebbet csak a bolgárok tudnak vásárolni a fizetésükből.

Ráadásul ezen az ábrán a volt kommunista tábor két leggazdagabb országa, Csehország és Szlovénia nem is szerepel, azaz csak azoknak az országoknak a polgárai látszanak az ábrán, akik 2004-ben még átlagosan szegényebbek voltak nálunk.

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor december 18-án a TV2-nek adott interjújában „bérrobbanást” ígért: „Tehát miután vége van a réginek, kezdődik egy új, kell egy új gazdaságpolitika, és ez az új gazdaságpolitika az alapja annak a költségvetésnek, amit most fogad el éppen a magyar parlament, amely valóban egy fantasztikus évet vetít előre. Bérrobbanás. Ma éppen azt olvastam nemzetközi elemzésekben, hogy a jövő évben várható magyarországi bérnövekedések a legelején lesznek az Európai Uniónak, már a mostani harmadik és negyedik negyedévi adatok is ezt mutatják.”

Addig is, amíg robbannak a bérek, érdemes a fenti ábrán kívül más adatokkal is ellenőrizni, hogy tényleg keveset keresünk-e. A G7 idén év végén több részes sorozatot szentelt a magyar keresetek összehasonlításának az EU-s és a régiós átlaggal. Ebből a cikkből kiderült, hogy a magyar dolgozók legjobban fizetett 2 százaléka keres csak annyit, mint az EU-s átlagfizetés, tehát

a magyarok 98 százaléka kevesebbet keres, mint a 27 tagállam átlaga, ami közel 800 ezer forint nettó.

Ha vásárlóerőhöz, azaz a helyi árakhoz mérjük az átlagfizetést, akkor egy fikarcnyival jobb a magyarok helyzete, és a dolgozóknak nem csupán 2, hanem már 5 százaléka tud annyit vásárolni, mint az európai átlagkeresettel rendelkezők. Érdemben így is csak Szlovákia lakói vásárolhatnak szerényebb mértékben, mint a magyar dolgozók.

Ha a magyar mediánbért nézzük, vagyis azt a havi nettó bért, amely felett és alatt pont ugyanannyi számú ember keres, akkor az látszik, hogy ennél a fizetésnél csak az európai lakosság 11 százaléka keres kevesebbet. Vagyis a magyar közepesen keresők egész Európa alsó tizedénél élnek csak jobban. Ez 2023-as adat, akkor a magyar nettó mediánbér 375 300 forint volt. Abban az évben tehát a magyarok fele ennél kevesebbet keresett, miközben Lengyelországban csak a dolgozók ötöde vitt ennél kevesebbet haza havonta.

Hogy mennyit keresnek az emberek Magyarországon, az MNB decemberi inflációs jelentésében található ábrából derül ki a legjobban. (Itt, szemben a G7 adataival, bruttó és nem nettó fizetések látszanak, ezért lehetséges az, hogy ránézésre a dolgozók több mint 2 százaléka visz haza többet havi 800 ezer forintnál, azaz az EU-s átlagfizetésnél többet.)..

ITT OLVASHATÓ