Szerző: HAJDU MIKLÓS
2024.12.22.
Az átlagbér – főleg, ha az unió egészét jellemző adatról van szó – egy meglehetősen elvont szám, ugyanis óriási különbségeket fed el, a balkáni országoktól a skandináv tagállamokig számos eltérő fejlettségű térség helyzetét írja le egyszerre. De még egy-egy országon belül is nehéz értelmezni ezt a statisztikát, mert a számtani közép nem szükségszerűen jellemzi a társadalom középső rétegeit, a szűk elitek kiugróan magas keresetei többnyire jócskán felhúzzák az átlagfizetéseket ahhoz a szinthez képest, amit a legtöbben tapasztalnak.
Tehát az uniós átlagkereset – pontosabban annak elérése – egyrészt általános vágykép a keleti tagállamokban, másrészt az itt élők jócskán lehúzzák azt, így nyugatabbra viszonylag széles rétegek messze felette keresnek.
A tavalyi jövedelemadatok szerint az uniós átlag szintjén Franciaország középosztálya él, ahol az EU-szinten átlagos évi nettó 23 ezer eurós jövedelem alatt és felett a társadalomnak szinte éppen két egyenlő nagyságú része keres. Hasonló a helyzet Németországgal kapcsolatban is, az ott élőket jövedelmük szerint sorba állítva és száz egyenlő méretű csoportba sorolva (ezek a jövedelmi századok vagy szakszóval élve percentilisek) a 44. században jellemző kereset esik a legközelebb az uniós átlaghoz. Összehasonlításképp, a magyarországi 44. percentilisben a 6500 eurós szintet közelíti az éves nettó átlagjövedelem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.