FOGYNAK AZ OLYAN MAGYAROK, AKIK JOBBAN KERESNEK A ROMÁNOKNÁL ÉS BOLGÁROKNÁL

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2024.12.16.

Talán egyetlen gazdasági adat sem foglalkoztatta jobban az utóbbi években a magyar közvéleményt, mint azok, amelyek azt mutatták, hogy a korábban lesajnált Románia beérte, majd le is előzte hazánkat. Az egyik sokat említett adatsor az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson (tehát az eltérő árszínvonalat kiszűrve) mért értéke, a másik pedig az egy főre jutó fogyasztás alakulása – mindkét statisztika tükrében nagyot lépett előre Románia az elmúlt tíz év során az uniós rangsorban.

A magyar előny látszatát fenntartani igyekvők egyre kevesebb ténybe kapaszkodhatnak, de az is igaz, hogy a makroadatok hátterében számos ellentmondás rejtőzik, például az, hogy a román társadalom egyáltalán nem részesül egyöntetűen a fejlődésből.

Ez már az elmúlt évtized jövedelemadatait nézve is jól látszott, a legjobb keresetű románok sokkal nagyobb mértékben jutottak előre az uniós jövedelmi rangsorban, mint a középosztálybeliek, a társadalom alsó negyede pedig lényegében ugyanolyan helyzetben maradt az évtized végére, mint ahol 2010-ben állt.

A korábbi cikkeinkben is bemutatott jövedelmi rangsorok úgy készülnek, hogy az Európai Unió összes lakosát a jövedelme alapján évenként sorba rendezzük, és így alakulnak ki a jövedelmi századok (ez alatt a percentilis szakkifejezést értjük – az első a legszegényebb egy százalék, a századik a leggazdagabb egy százalék). Ehhez az uniós átlaghoz viszonyítjuk az egyes országok jövedelmi századokra osztott népességének helyzetét.

Az uniós átlagnál szegényebb országok esetében azt vizsgálhatjuk, hogy a népesség egyes csoportjai – jó esetben – mennyit hoztak be az elmaradásukból. Például a magyar 90. század 2020-ban az európai rangsor 28 százalékát gyűrte maga mögé, majd 2023-ban 29 százalékra nőtt ez az arány. Teljes felzárkózásról akkor beszélhetnénk, ha egy jövedelmi csoportnak megegyezne a magyar és az uniós helyezése, tehát a magyar 90. százalék uniós viszonylatban is 89 százalékot utasítana maga mögé.

Román felzárkózás

Romániára visszatérve, a korábbi időszakhoz alapvetően hasonló tendenciák jellemezték az elmúlt négy évet is a vásárlóerő-paritáson mért jövedelemadatok alapján: leginkább a román társadalom felső osztálya jutott előre, de a közepes jövedelműek helyzete is jelentősen javult, és a közelmúltban már csak a legszegényebb ötöd maradt változatlanul az uniós rangsor legvégén.

Az alábbi grafikonon ez abból látszik, hogy míg a felső és középosztály esetében szabad szemmel is jól látható különbség van a 2023-as és a 2020-as adatok között (mutatva a felzárkózást), addig ezt az alsó jövedelmi ötödnél nagyítóval sem lehet észrevenni. (A félreértések elkerülése végett: ez nem azt jelenti, hogy nekik ne javulhatott volna a jövedelmi helyzetük, csak azt, hogy ez nem hozott előrelépést európai uniós összevetésben.)...

ITT OLVASHATÓ