AKÁRMENNYI PÉNZRŐL IS VAN SZÓ, A BÍRÓKNAK A FÜGGETLENSÉG ÉS AZ INTÉZMÉNYEK AUTONÓMIÁJA SZÁMÍT

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.12.05.

„A bírók számára hatalmas érték, sőt, szent dolog a bírói függetlenség, ebbe a kormány nem piszkíthat bele, pénzzel pedig különösen nem – ezzel magyarázza Szentpéteri Nagy Richard azt, hogy forrong a bírói kar, mintegy 200-an tiltakoztak az ellen, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) alkut kötött a kormánnyal. Az alkotmányjogász, politológus szerint tévesen gondolta azt az OBT azóta már lemondott elnöke, hogy az embereket mégiscsak elsősorban a pénz érdekli. Hozzátette, nem lehet megjósolni, mi lesz, „hiszen még egy forradalom közepén sem lehet tudni, hogy az vajon megindítja a tömegeket vagy ellenkezőleg, elrémiszti az embereket”. Ugyanakkor most talán mindenki érzi már, hogy valami van a levegőben...

Az Országos Bírói Tanács (OBT) keddi, rendkívüli – egyébként zárt – ülésén már azelőtt lemondott Szabó Péter, az OBT elnöke, hogy szavaztak volna a személyéről – számolt be a Népszava. Mint a lap írja, a példátlan lépés előzménye, hogy Szabó – a november 20-i tanácsbeli szavazás után – az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a Kúria elnökével, valamint az igazságügyi miniszterrel aláírta azt a négyoldalú megállapodást, amely a bírói bérek régóta szorgalmazott emelését a kormány igazságszolgáltatási „reformjának” támogatásától teszi függővé. Az egyezség rég nem látott tiltakozást váltott ki a bírói karból, mondván: a bírói szervezet nem nyújthat a béremelésért cserébe „ellenszolgáltatást”, mert az a harmadik hatalmi ág függetlenségét sértené. Ráadásul a kormány módosítási javaslatai egyelőre csak vázlatosan ismertek. A lemondástól függetlenül Szabó tagja marad az OBT-nek.

A megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak majd béremelést. Ez ugyanakkor visszalépést jelent az OBH-elnök korábbi – minden bírói szervezet által támogatott – javaslatához képest, amely a bírói illetményalap 35 százalékos, visszamenőleges emelését, illetve az előző évi bruttó átlagkeresethez (annak 150 százalékához) való kötését, vagyis évről-évre automatikus béremelést tett volna lehetővé...

ITT OLVASHATÓ