A DEMENCIÁT AZ ÉRINTETTEK, A HOZZÁTARTOZÓK, DE MÉG AZ ORVOSOK SEM ISMERIK FEL KÖNNYEN

QUBIT
Szerző: KUN ZSUZSI
2024.12.18.

A demencia soha nem egy önmagában álló diagnózis – ahogy ezt korábban Kázár Ágnes háziorvos is kifejtette a Qubitnek –, sokkal inkább egy tünetegyüttesről van szó, ami valamilyen agyi degeneratív betegséggel jár együtt. A szellemi és kognitív képességek romlásával járó szindrómában folyamatosan romlik a fizikai állapot is, így az érintettek egyre kevésbé tarthatják meg az önállóságukat.

A családoknak ilyenkor kell választaniuk: vállalják-e az idős hozzátartozó gondozását, vagy megpróbálnak olyan otthont keresni, ahol elhelyezhetik őt. Egy ilyen döntést azonban rettenetesen nehéz meghozni – már az is sokat segítene, ha a demencia tüneteit hamarabb felismernék akár a rokonok, akár az orvosok.

Csakhogy a demenciára vonatkozó ismeretek nem képezik az orvosi egyetemek tananyagát, a háziorvosok zöme nem tanult arról, hogy mire érdemes figyelni, amikor egy páciensnél felmerül a gyanú. A hozzátartozók egy része tehát úgy érzi, hogy magára marad a problémával, az egészségügyi rendszer nem segít, helyette marad az otthoni ápolás és a várakozás. De a kétségbeesett hozzátartozóknak ma már nem kell egyedül szembenézniük a rendszer hiányosságaival, ugyanis akad néhány olyan szervezet, amely kimondottan azzal foglalkozik, hogy a demencia ne tegyen tönkre családokat.

Az apró jeleket nehéz észrevenni

A demenciáról készített videósorozatunkban Katonáné Jordáki Ildikó szociális munkás és Kázár is beszélt arról, hogy az érintettek az első jeleket és tüneteket még hatékonyan elfedik. Ez azt jelenti, hogy akár évekig leplezik, hogy elfelejtenek dolgokat vagy jelentősen változik a hangulatuk. Épp ezért olyan apróságokra is oda kell figyelni, mint a személyiség változása, az érdeklődés vagy a mindennapi tevékenységekre vonatkozó motiváció, amik sokat sejtetnek, ám ezekre többnyire csak a közeli hozzátartozók figyelnek fel.

A memória- és kognitív tesztek egyedül nem alkalmasak a diagnózis felállítására, és a demencia mint diagnózis önmagában nem is létezik. A tünetegyüttes társulhat az Alzheimer-kórhoz (ez teszi ki a betegségek legalább 70 százalékát), ezen kívül nagy arányban fordul még elő a vaszkuláris demencia is, ami a szív- és érrendszeri betegségek szövődményeként jelenhet meg.

Nincs arra megnyugtató bizonyíték, hogy önmagában a genetika lenne felelős a demencia kialakulásáért, arról viszont vannak kutatási eredmények, hogy mit tehet az átlagember a demencia tüneteinek megjelenése ellen. Vidnyánszky Zoltán, a HUN-REN TTK Agyi Képalkotó Központjának igazgatója például a sportot, a szellemi és fizikai aktivitást, a megfelelő táplálkozást és a társas kapcsolatokat emelte ki ezek közül. A megtartó közeg így nélkülözhetetlen a kognitív funkciók hosszú távú megőrzésében...

ITT OLVASHATÓ