Szerző: ELŐD FRUZSINA, CSURGÓ DÉNES
2024.11.07.
A globális, és ezen belül a magyar gazdaságra viszont még ennél is nagyobb hatással lesz majd, amikor jövő januártól Trump második kormánya veszi át a hatalmat. A republikánus elnökjelölt fő kampányígéretei ugyanis alapjában változtathatják meg a kereskedelmi hálózatokat és a globális gazdasági teljesítményt. A kínai és az európai, így a magyar GDP-t is visszafoghatják Trump várható lépései, de lehet, hogy még az amerikaiak sem jönnek majd ki olyan jól az America first politikából, ha annak egy szélsőséges változata valósul meg.
Milyen gazdaságot ígért?
Donald Trump talán legfontosabb gazdaságpolitikai kampányígérete az volt, hogy vámot vet ki az Egyesült Államokba irányuló importra, ezzel segítve az amerikai cégeket a globális versenyben és ösztönözve azt, hogy a vállalatok inkább Amerikában gyártsanak Kína vagy Mexikó helyett. Ez a fajta protekcionista vámpolitika Trump első kormányzásának is egyik sarokköve volt, ami – ahogy az Elektor egyik adásában is részletesen beszéltünk róla – arra a politikai tényre reagált, hogy a 90-es évektől megkötött szabadkereskedelmi egyezmények hatására számtalan gyár zárt be az Egyesült Államokban, hogy aztán valahol a határon túl vagy a tengerentúlon nyisson újra, ahol sokkal kevesebbe kerül a munkaerő. Trumpot 2016-ban is nagyrészt az emiatt munkájukat és identitásukat elvesztő munkásosztály szavazatai juttatták a Fehér Házba, így a mostani kampányban lényegében azt ígérte, hogy ugyanazt a politikát folytatja, csak még jobban felturbózva.
Trump első elnökségének kereskedelmi háborúi még leginkább egyes termékekre kivetett vámokról szóltak, hogy helyzetbe hozzák például az amerikai acélipart. Ezekhez a vámokhoz pedig Joe Biden kormánya sem nyúlt, sőt, újabbakat vezetett be, például a kínai elektromos autókat sarcolva. Trump azt ígéri, hogy a most következő ciklusban emeli a tétet: minden importra (tehát az európaira is) 10-20 százalékos, a kínai termékekre pedig 60 százalékos vámot vezetne be. Mexikót külön is megfenyegette egy 25-100 százalékos tarifával, amennyiben az nem lép fel erőteljesen az amerikai határ felé irányuló illegális migrációval szemben.
A hatalomba visszatérő elnök első ciklusa gazdasági téren a kereskedelmi háborúk mellett az adócsökkentésekről szólt, a választás győztese pedig erre a vonatra is újra visszaülne. Sőt, a kampány során a történelem legnagyobb adócsökkentését ígérte, mind a gazdagoknak, mind a szegényebbeknek: milliárdos donorainak a társasági adó 21-ről 15 százalékra való csökkentését lengette be, persze csak az Amerikában termelő cégeknek, emellett pedig a borravaló és a túlóra adójának eltörlésével is kampányolt.
Trump programjában az is benne van, hogy sokkal hatékonyabbá, így olcsóbbá teszi majd az amerikai szövetségi államot. Nem is akárkinek a segítségével: a világ leggazdagabb embere és trumpistája, Elon Musk vezetheti majd azt a bizottságot, ami ígérete szerint az egész szövetségi kormány hatékonyságát felméri majd és „drasztikus” reformokra tesz majd javaslatot. Musk gigantikus visszavágást lengetett be, 2 billió dollárral szeretné csökkenteni az állami kiadásokat a „hatékonyságnöveléssel”.
És van még egy, a gazdaságot is érzékenyen érintő téma, amit beszteroidozva hozna vissza kormányra kerülve a 47. amerikai elnök: az illegális bevándorlás és illegális bevándorlók elleni harc. Első elnökségének is fő témája volt a migrációval való paráztatás, Trump viszont most hatalomra kerülve azt ígéri, hogy több millió, papírok nélkül az Egyesült Államokban lévő embert toloncol majd ki elnöksége elején, potenciálisan komoly sokkot okozva a munkaerőpiacnak...
Donald Trump talán legfontosabb gazdaságpolitikai kampányígérete az volt, hogy vámot vet ki az Egyesült Államokba irányuló importra, ezzel segítve az amerikai cégeket a globális versenyben és ösztönözve azt, hogy a vállalatok inkább Amerikában gyártsanak Kína vagy Mexikó helyett. Ez a fajta protekcionista vámpolitika Trump első kormányzásának is egyik sarokköve volt, ami – ahogy az Elektor egyik adásában is részletesen beszéltünk róla – arra a politikai tényre reagált, hogy a 90-es évektől megkötött szabadkereskedelmi egyezmények hatására számtalan gyár zárt be az Egyesült Államokban, hogy aztán valahol a határon túl vagy a tengerentúlon nyisson újra, ahol sokkal kevesebbe kerül a munkaerő. Trumpot 2016-ban is nagyrészt az emiatt munkájukat és identitásukat elvesztő munkásosztály szavazatai juttatták a Fehér Házba, így a mostani kampányban lényegében azt ígérte, hogy ugyanazt a politikát folytatja, csak még jobban felturbózva.
Trump első elnökségének kereskedelmi háborúi még leginkább egyes termékekre kivetett vámokról szóltak, hogy helyzetbe hozzák például az amerikai acélipart. Ezekhez a vámokhoz pedig Joe Biden kormánya sem nyúlt, sőt, újabbakat vezetett be, például a kínai elektromos autókat sarcolva. Trump azt ígéri, hogy a most következő ciklusban emeli a tétet: minden importra (tehát az európaira is) 10-20 százalékos, a kínai termékekre pedig 60 százalékos vámot vezetne be. Mexikót külön is megfenyegette egy 25-100 százalékos tarifával, amennyiben az nem lép fel erőteljesen az amerikai határ felé irányuló illegális migrációval szemben.
A hatalomba visszatérő elnök első ciklusa gazdasági téren a kereskedelmi háborúk mellett az adócsökkentésekről szólt, a választás győztese pedig erre a vonatra is újra visszaülne. Sőt, a kampány során a történelem legnagyobb adócsökkentését ígérte, mind a gazdagoknak, mind a szegényebbeknek: milliárdos donorainak a társasági adó 21-ről 15 százalékra való csökkentését lengette be, persze csak az Amerikában termelő cégeknek, emellett pedig a borravaló és a túlóra adójának eltörlésével is kampányolt.
Trump programjában az is benne van, hogy sokkal hatékonyabbá, így olcsóbbá teszi majd az amerikai szövetségi államot. Nem is akárkinek a segítségével: a világ leggazdagabb embere és trumpistája, Elon Musk vezetheti majd azt a bizottságot, ami ígérete szerint az egész szövetségi kormány hatékonyságát felméri majd és „drasztikus” reformokra tesz majd javaslatot. Musk gigantikus visszavágást lengetett be, 2 billió dollárral szeretné csökkenteni az állami kiadásokat a „hatékonyságnöveléssel”.
És van még egy, a gazdaságot is érzékenyen érintő téma, amit beszteroidozva hozna vissza kormányra kerülve a 47. amerikai elnök: az illegális bevándorlás és illegális bevándorlók elleni harc. Első elnökségének is fő témája volt a migrációval való paráztatás, Trump viszont most hatalomra kerülve azt ígéri, hogy több millió, papírok nélkül az Egyesült Államokban lévő embert toloncol majd ki elnöksége elején, potenciálisan komoly sokkot okozva a munkaerőpiacnak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.