TITKOS NER-MILLIÁRDOK – MEGJELENT A TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS, DE AZ ORBÁN-KORMÁNY EZUTÁN IS REJTEGETI A MAGÁNTŐKEALAPOK OLIGARCHÁIT A KÖZVÉLEMÉNY ELŐL

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2024.11.11.

A kabinet az EU nyomására előírja a magántőkelapok tulajdonosainak nyilvántartását. Kár, hogy az adatok nem lesznek nyilvánosak.

Benyújtotta az Orbán-kormány parlamentnek a pénzmosás elleni törvény módosítását, amely kötelezővé teszi a magántőkealapok végső tulajdonosainak azonosítását. Az adatokat egy egyelőre nem nyilvános NAV-adatbázisban tárolják majd, amelyhez az állami hatóságok férnek hozzá – derül ki a pénzügyi salátatörvényből.

Az elmúlt években több ezer milliárd forintnyi, sokszor tisztázatlan eredetű magánvagyont és sok esetben közpénzt rejtettek el a magyar milliárdosok úgynevezett magántőkealapokban, amelyek végső tulajdonosai, a kormány megengedő szabályozása miatt rejtve maradhattak. Így birtokolhattak neves NER-milliárdosok például bankot, vagy koncessziós autópálya-kezelő céget. A végső tulajdonosról jelenleg sok esetben a hatóságoknak sincs tudomásuk, noha erre az információra számos eljáráshoz szükség lenne. Ebben hozhat változást a mostani törvényjavaslat.

Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság nyáron kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen, mert a magántőkealapokra vonatkozó jogszabályok nem feleltek meg teljes mértékben az uniós pénzmosás elleni irányelvnek – nyilatkozta lapunknak Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország (TI) szakpolitikai vezetője. A TI idén szeptemberben publikált egy figyelemfelhívó tanulmányt a Magyarországon működő magántőkelapok átláthatóságáról Titoktartás mellékhatásokkal címmel, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy magyar szabályozás hiányossága pénzmosási kockázatokat vet fel.

A magántőkelapok az elmúlt években a NER-vagyonok elrejtésének és a közpénzek eltüntetésének fő eszközévé váltak: míg 2016-ban alig 5 ilyen alap működött Magyarországon ez 2023 végén már 161 volt, ám ebből mindössze 64 állt közvetlenül az MNB ellenőrzése alatt.

Ugyanis a magyar szabályozás szerint az 500 millió eurónál (kb 200 milliárd forint) kisebb eszközértékű alapokat az MNB csak regisztrálja, de nem ellenőrzi. Valami véletlen folytán a magyar magántőkealapok jelentős többsége ezen bűvös határ alatt marad, s a speciális befektetési alapok tulajdonosairól nem létezik nyilvántartás...

ITT OLVASHATÓ