ROMSICS IGNÁC: HONVÉDELEM, FORRADALMI HÁBORÚ, „RENDTEREMTÉS” (1918–19-ES DILEMMÁK)

NÉPSZAVA
Szerző: ROMSICS IGNÁC
2024.11.10.

A pacifizmustól a honvédelemig

Az 1918. november 3-án, Padovában aláírt fegyverszünetet követő hetekben Magyarország egyre nagyobb területei kerültek idegen fennhatóság alá. Az október 31-én megalakult Károlyi-kormány ezt átmeneti helyzetként fogta fel, s bízott benne, hogy a végleges rendezést jelentő békeszerződés igazságos és méltányos határokat fog megállapítani. Ezért kerülni igyekezett a konfliktusokat, s egy szervezett katonai ellenállás lehetőségét elvetette. Arra viszont törekedett, hogy tárgyalásos úton próbáljanak kölcsönösen elfogadható megoldásokat találni. Tárgyalásai azonban sem a románokkal, sem a szlovákokkal nem vezettek eredményre. A szerbekkel pedig el sem kezdődtek. S közben folytatódott a román és a cseh katonaság előnyomulása. A román csapatok februárban már Zilah és Csucsa környékén lőtték a visszavonuló magyar alakulatokat, köztük az előző hetekben megszerveződött Székely Hadosztályt, a csehek pedig nyugaton a Duna vonaláig, onnantól pedig az Ipoly torkolata és az Uzsoki-hágó közötti vonalig nyomultak előre.

Ezek a fejlemények Károlyi Mihályt és környezetét egyaránt addigi külpolitikai vonalvezetésük és katonai doktrínájuk felülvizsgálatára késztették. Ezt jelezte a januárban ideiglenes köztársasági elnökké választott Károlyi látogatása a Székely Hadosztály szatmárnémeti főhadiszállásán március 2-án. A katonák és a város lakossága előtt elmondott beszédében az államfő kifejezte reményét, hogy „az a világraszóló igazságtalanság, amelyet rajtunk elkövettek, a versailles-i konferencián orvoslásra fog találni”. Naiv módon még mindig bízott abban, hogy „Amerika és az antant egész demokratikus és szociális érzésű közvéleménye tiltakozni fog az ilyen amputáció ellen, amely lehetetlenné teszi, hogy ez az ország életképes legyen”. „De – és beszédében ez volt az új momentum – értse meg a világ azt is, hogyha pedig a párizsi békekonferencia a wilsoni elvek, a népek önrendelkezési joga és a megegyezéses béke ellen és Magyarország földarabolása mellett döntene, akkor mi végszükség esetén még fegyverrel is fölszabadítjuk ezt az országot.”...

ITT OLVASHATÓ