Szerző: RÓNAY TAMÁS
2024.11.29.
Legújabb könyve, rendkívül átfogó, s a politikai képmutatásról szól, amint címe is sugallja. A téma rendkívül aktuális Németország és Oroszország sajátos viszonya miatt is. Számomra megdöbbentő volt, hogy például a legendás egykori kancellár, Helmut Schmidt még Ukrajna létezését is kétségbe vonta. Mi az oka annak, hogy a német vezető politikusok oly megengedőek voltak a Kremllel szemben?
Ennek létezik egy történelmi vetülete. A legfőbb ok az a bűntudat amiatt, hogy a második világháborúban megtámadták a Szovjetuniót és ötmillió embert megöltek, majd elvesztették a háborút, és félnek a nagy Oroszországtól. Vlagyimir Putyin jól ismeri a német pszichét. Drezdában, alezredesi rangban embereket szervezett be, jól megtanult németül, és mindenkit elkápráztatott, amikor 2001-ben németül mondott beszédet a Bundestagban. Tényező talán a korrupció is. Megdöbbentő Gerhard Schröder volt kancellár politikája Oroszországgal kapcsolatban. Negyven alkalommal találkozott Putyinnal kancellársága alatt, aztán rögtön állást vállalt a Rosznyeft vállalatnál és másutt: több millió euróra becsülik a vagyonát. Számomra megdöbbentő, hogy a német szociáldemokraták az oroszok Ukrajna elleni háborúja után sem zárták ki soraikból. Sőt, az SPD új főtitkára, Matthias Miersch azt mondta, Schrödernek helye van a pártban. Olaf Scholz kancellár korábban korszakváltást ígért, s kancellársága alatt Németország valóban jelentős támogatást nyújtott Ukrajnának, anyagi segítséggel és fegyverekkel. Ám elzárkózott a legfontosabb fegyver, a Taurus rakéta szállításától, amellyel mélyen orosz területeket támadhatnának az ukránok, miközben az amerikaiak, a britek és a franciák is lehetővé tették a hosszú hatótávolságú rakéták használatát Kijevnek. Sőt, Scholz nemrég Putyint is felhívta, amit elképesztőnek tartok. Nyilván így akarta kifogni a szelet Sarah Wagenknecht pártja, a BSW vitorlájából.
Angela Merkelt szintén rendre az a vád éri, hogy túl megengedő volt Putyinnal szemben. Épp kedden jelent meg memoárja, amelyben megvédte ezt a politikáját. Ha Berlin Merkel alatt keményebb lett volna Moszkvával szemben, Putyin sem merészkedett volna el idáig?
Még nem olvastam a könyvet, de már megrendeltem. A Frankfurter Allgemeine Zeitung keddi kiadásában több cikk is foglalkozott a művel, de nagy hiányosságának nevezték, hogy bizonyos dolgokat a volt kancellár nem tár fel kellőképpen. Ezek közé tartozik az orosz kérdés is. Megvédi például az Északi Áramlat 2 építését, miközben a lengyelek és a baltiak kezdettől fogva bizalmatlanul tekintettek a gázvezetékre.
Merkel Orbán Viktorral is kesztyűskézzel bánt…
Én egyetlen szót sem hallottam, olvastam a volt kancellártól, amelyben elítélte volna a magyar kormányfőt. Ezt szintén nagy hiányosságának tartom, Kínával kapcsolatban például sokkal nyíltabban beszélt. Ebben persze szerepet játszhatnak a német autóipar magyarországi érdekeltségei. Ettől függetlenül nagyon tisztelem Merkelt.
Ha a volt kancellár kezdettől fogva kritikusabb lett volna Orbánnal szemben, akkor a magyar kormányfő nem ment volna el ennyire az autokrácia irányába?
Merkelnek komoly tekintélye volt az Európai Unióban. Ugyanakkor ő inkább a kompromisszumok kancellárja volt. Úgy vélem, hogy túlzott óvatosság jellemezte. Nyilván szerepet játszik ebben az is, hogy jól tudott oroszul, egy tanulmányi versenyt is megnyert, többször járt Oroszországban, különleges viszony fűzte az országhoz. Tegyük hozzá azt is, hogy Kelet-Németországban igen erős két oroszbarát párt, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) és a Sarah Wagenknecht pártja, a BSW. Mindezt ott, ahol oroszok katonák állomásoztak, nőket erőszakoltak meg.
Mi ennek az oka?
Az NDK-ban a kommunizmust nem mindenki tartja teljes kudarcnak. S a közben felnőtt generációval az idősebbek megosztották nosztalgikus emlékeiket például arról, hogy akkoriban az árak nem emelkedtek, hivatalosan nem volt munkanélküliség. Ugyan nem lehetett olyan jó termékeket kapni, mint nyugaton, de azért mindenük megvolt, mondogatták. Ez egyfajta kisebbségi érzéssel is párosult, átélték, hogy a nyugatnémetek, akik jobban éltek, átvették a hatalmat. Szóval több tényező játszott szerepet, s ez az összetettség érzékelhető Merkel személyiségében: keletnémet volt, ebben az országban élt 35 éves koráig, ugyanakkor orosz nyelvet jól elsajátította, sokat olvasott a nyelven. Ami pedig a memoárját illeti, persze, el fogom olvasni, de szerintem az olvasók majd felrakják a könyvespolcukra, mutathatják, hogy megvan nekik, de nem hiszem, hogy kivételes mű lenne...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.