Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2024.11.28.
Milyen világ jöhet Donald Trump második elnöki ciklusában? Hogyan értelmezzük a szélsőjobb előretörését Romániában? Tényleg az ukrajnai háború „legveszélyesebb szakasza” jön-e? Mire jó, hogy a magyar kormányfő egy újabb nemzetközi szervezet – a Nemzetközi Büntetőbíróság – orra alá tör borsot? A HetiVálasz 254. adásában ezekről beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Részletek a műsorból:
Milyen világ jöhet Donald Trump második elnöki ciklusában?
Magyari Péter: „Bizonyos szempontból őrült világ jön. Fontos tapasztalat: a nyugati világban – nem csak az Egyesült Államokban –, hogy az egyrészt-másrészt óvatoskodó, kiegyensúlyozó politikát mintha megunták volna az emberek. Ilyen értelemben pont ez az őrület nagyon sokak számára akár vonzó is lehetett: az egész Trump-féle politikának az egyik kulcsa, hogy határozottan mondjunk nagy dolgokat, aztán majd meglátjuk, mi lesz.”
Ablonczy Bálint: „2016-hoz képest különbség, hogy ez egy jóval egyértelműbben trumpista kabinet lesz. ’16-ban a választás éjszakáján Donald Trump úgy jött fel a családjával a pódiumra, hogy az »Úristen, győztünk!« hangulat látszott rajta is. Sokáig tartott, amíg csapatot alakított ki, rengeteg állást nem is töltöttek be, vagy ha betöltötték, azok hagyományos republikánus világból jöttek, állandó konfliktusok voltak, emiatt kirúgta az embereket, majd visszafogadta őket. Ehhez képest most három hét alatt lényegében megvan a kabinet. (…) Trumpnak ez az egy ciklusa van, ő már a történelemnek játszik. Azok a típusú megfontolások, amik mondjuk ’16-ban még – a következő kampányra való tekintettel – ott voltak benne, most nem lesznek benne. Hogy ez jó-e vagy rossz a világ és Amerika szempontjából, nemcsak mi nem tudjuk megmondani, hanem talán még ő maga sem.”
Mit jelez Romániában az elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescura leadott majd’ 23 százalék, illetve volt pártja, a szélsőséges AUR-t vezető George Simion 13,9 százaléka?
Magyari Péter: „Georgescun kívül az is elég aggasztó, hogy az AUR, ahonnan ő kikerült, mert túl radikális volt, egy elég súlyosan nacionalista párt továbbra is, és annak az elnökjelöltje lett a negyedik, közel 14 százalékkal. Vagyis a két radikáljobbos jelölt 37 százalékot kapott. Magyarországon ezzel majdnem kétharmados többséget lehetne szerezni egy parlamenti választáson. Nyilván a most vasárnapi román parlamenti választás más lesz, és Georgescunak nincsen pártja, úgyhogy ezt nem lesz olyan egyszerű átváltani parlamenti többséggé, de azért mutatja, hogy a mostani, nagyjából konszenzusos elit ellen milyen elemi felháborodás vagy elutasítás van a román társadalomban. Még akkor is, ha egyébként a választásra jogosultaknak éppen több mint a fele vett részt ezen a választáson. Nem volt tehát túl nagy érdeklődés, ami egyébként szintén egy elitellenes protestviselkedést jelenthet. Nagyon izgalmas lesz a második forduló; egy erdélyi újságíró ismerősöm azt mondta: ha Georgescu ezt behúzza, akkor nálatok nagybetűs Nyugat lesz hozzánk képest.”
Ablonczy Bálint: „Annál rosszabb forgatókönyvet az erdélyi magyarság szempontjából, mint ahogy a román választók majdnem 40 százaléka a szélsőjobb különféle árnyalatait képviselő politikusokra szavaz, nagyon nehéz elképzelni. Simion ugyan elindult a közép fele, de az AUR mégiscsak abból indult ki, hogy az úzvölgyi katonatemetőben a focihuligánok a láncot alkotó magyarokat rángatták, bemásztak, törtek-zúztak. Georgescunak a legionárius mozgalomra való hivatkozása sem valami szöszös bölcsész dolog: azok igazi vérbő, zsidó- és magyarellenes pogromokat rendező fasiszták voltak, akiknek a dicsőítése teljesen kívül esik mindenen, ami egy normális európai demokráciában elképzelhető.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.