2024. november 15., péntek

ORBÁN-KOMJÁTHI CSÖRTE A PARLAMENTBEN A SZEGÉNYSÉGI ADATOKRÓL – KINEK VAN IGAZA?

LAKMUSZ
Szerző: TECZÁR SZILÁRD
2024.11.13.


A miniszterelnök és az MSZP elnöke egymásnak látszólag teljesen ellentmondó számokat közölt a szegénység alakulásáról. Valójában különböző szegénységi mutatókról beszéltek, és eltérő időtávokat vettek figyelembe.


Azonnali kérdésekre válaszolt a parlamentben Orbán Viktor múlt hétfőn, november 4-én. Az egyik kérdező Komjáthi Imre, az MSZP elnöke volt.

Orbán és Komjáthi vitájában szó esett a demográfiai adatokról és Románia Magyarországhoz viszonyított gazdasági teljesítményéről is, de leghangsúlyosabb témaként a romló szegénységi adatokat vetette a miniszterelnök szemére az MSZP-s politikus.

Komjáthi felszólalásában a KSH adataira hivatkozva azt állította, hogy

- „Emelkedik a szegénység. 2023-ban 1 millió 914 ezer főt érintett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata, ami a lakosság 20,2 százalékát jelentette.”

- „A gyermekek szegénysége másfélszerese a négy évvel ezelőttinek: 9,5 százalékról 14,3 százalékra nőtt.”

- „A 65 év felettieknél 15,2 százalékról 24,6 százalékra nőtt a szegénységi ráta egyetlen év alatt, tehát a nyugdíjasok negyede a hivatalos adatok szerint is szegénységben él.”

A nyugdíjasokra vonatkozó adat elhangzásakor a parlamenti jegyzőkönyv szerint Rétvári Bence bekiabálta, hogy „nem igaz”.

Orbán válaszában azt mondta, hogy az Eurostat számai szerint „Magyarországon a szegénységnek, a szegénység kockázatának kitettek aránya valahol a 30 százalék környékéről lejött 18 százalékra”.

Komjáthi erre azzal vágott vissza, hogy a kormány hol a KSH-ra, hol az Eurostatra hivatkozik, annak függvényében, hogy „éppen melyik mutatót tartják jobbnak”.

Végül Orbán még egy adatot hozott az Eurostattól, ami szerint a „súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya 2015-ben 24 százalék, 2023-ban 10 százalék” volt.

Akkor most kinek van igaza?

Az adatoknak utánanézve arra jutottunk, hogy valójában nincs ellentmondás a KSH és az Eurostat statisztikái között, már csak azért sem, mert a magyarországi szegénységi adatokat a KSH szolgáltatja az Eurostatnak.

A két politikus által bemondott számok közötti eltérést az okozza, hogy más szegénységi mutatókról, pontosabban egy összetett szegénységi mutató más dimenzióiról beszéltek. Orbán továbbá nem a legfrissebb adatokat használta.

A továbbiakban bemutatjuk, milyen mérőszámokkal ragadja meg a szegénységet a KSH és az Eurostat, majd egyenként ellenőrizzük Komjáthi és Orbán állításait...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.