Szerző: POLICY SULUTIONS
2024
Magyarország problématérképe 2024 őszén: élen az alacsony fizetések, a magas árak és az egészségügy színvonala.
A magyarok számára 2024-ben az alacsony fizetések a legégetőbb probléma (36%). A bérek kérdése a harmadik helyről az első helyre lépett előre egy év alatt. 2021 eleje óta a Policy Solutions minden kutatásában a megélhetés költségei álltak a magyarok problématérképének első helyén – ez 2024 őszén változott azzal, hogy a fizetések alacsony szintjét jelenleg még többen tartják kiemelkedő problémának, mint a magas árakat (34%). A megélhetés költségei ezúttal a második legtöbb említést kapták, a harmadik helyre pedig az egészségügy állapota került (30%), amely a tavalyi második hely után végzett 2024-ben a dobogó legalsó fokán. A negyedik és ötödik helyen nem történt változás 2023-hoz képest: a megkérdezettek negyede (25%, 4. hely) a korrupció kiugróan magas szintjét, míg 18 százalék (5. hely) a túl nagy társadalmi egyenlőtlenségeket tartja az egyik legnagyobb problémának Magyarországon.
Az akkumulátorgyárakat már fontosabb problémának tartják a magyarok, mint az orosz befolyást vagy az LMBTQ ügyeket
Az elmúlt évek során több olyan téma is uralta a politikai közbeszédet, amelyeket a fenti témákhoz képest kevesebben tartanak fontosnak. Ilyen ügy 2024-ben a bevándorlás (10%), az orosz befolyás szintje hazánkban (7%), valamint a kormány által központi kérdéssé emelt „homoszexuális propaganda” elleni fellépés (8%). Az akkumulátorgyárak építésével kapcsolatos aggályok (11%), melyek a közéletben egyre hangsúlyosabban jelennek meg, már erősebbek, mint az orosz befolyással vagy az LMBTQ ügyekkel kapcsolatos aggodalmak. Az idén szintén egyre gyakrabban tárgyalt tömegközlekedés helyzete a többi ügyhöz viszonyítva egyelőre kevésbé aggasztja a magyarokat (6% sorolta a három legsúlyosabb probléma közé).
A kormánypárti szavazókat a megélhetési gondok, a Tisza Párt táborát a korrupció aggasztja a legjobban.
A Tisza Párt táborát leginkább a korrupció mértéke (33%) aggasztja. A dobogó második és harmadik helyén az egészségügyi ellátás alacsony színvonala (31%), valamint az alacsony fizetések (31%) találhatók holtversenyben, azonban a megélhetési költségek szintje is mindössze 2 százalékponttal alacsonyabb (29%) aránnyal szerepel negyedikként. Mindezek mellett jól látható, hogy a Magyar Péter által vezetett párt szimpatizánsait kifejezetten foglalkoztatja a demokrácia minőségének romlása (6. hely, 20%), ahogy a növekvő orosz befolyást is égetőbbnek tartják, mint a kormánypártiak.
A megyeszékhelyeken élők körében említették a legtöbben (44%) a fizetések szintjét, és az egészségügy helyzetét is a nagyobb városokban tartották a legnagyobb problémának (41%). Újdonságnak számít, hogy a korrupció (28%) és a demokrácia minősége (20%) kiemelten foglalkoztatja a kisvárosok lakóit: a korrupció esetében 4-7 százalékponttal, míg a demokrácia esetében 7-8 százalékponttal alacsonyabb értékek mutathatók ki más településtípusoknál.
Az ellenzéki választók anyagi helyzetük romlását érzékelik, a Fidesz-szavazók stagnálásról számolnak be
A 2024-es év nem hozott anyagi javulást a társadalom túlnyomó többsége számára: a megkérdezettek 50 százaléka anyagi helyzete stagnálásáról, míg 46 százaléka annak romlásáról számolt be. A válaszadók mindössze 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy anyagi helyzete javult. Ezek az arányok szinte teljesen megegyeznek a 2023- as felmérésünk eredményeivel; csupán a javulásról beszámolók aránya nőtt 3%-ról 4%-ra 2024-ben. Az elmúlt év nem hozott tehát érdemi javulást a magyar háztartások anyagi lehetőségeiben, csupán a már amúgy is kedvezőtlen 2023-as helyzet további stagnálása és romlása folytatódott.
A kormánypártok támogatóinak kicsit több mint negyede (28%) érezte csak anyagi helyzetének romlását az elmúlt évben, ez az arány az ellenzéki pártok támogatóinak körében viszont ennek több mint kétszerese volt. A Tisza Párt szavazóinak 59 százaléka látta romlónak anyagi helyzetét 2024-ben, a DK szavazóinak 57 százaléka, a Mi Hazánk támogatóinak pedig 58 százaléka vélekedett hasonlóan. Az is kijelenthető, hogy a Fidesz-KDNP szavazóinak többsége sem érzékelte, hogy érdemben javult volna helyzete, csak 6 százalékuk választotta ezt az opciót, közel kétharmaduk viszont anyagi lehetőségeinek stagnálásáról számolt be (66%).
Az eredmények azt mutatják, hogy az alacsonyabb végzettségűeket nagyobb arányban érinti a megélhetési válság. A legfeljebb általános iskolát végzők 55 százaléka, míg a szakmunkásképzőt és szakiskolát végzők 48 százaléka számolt be romló anyagi helyzetről. Ezzel szemben a diplomás (59%) és az érettségivel rendelkező (48%) válaszolók többsége az anyagi helyzetének stagnálásáról számolt be. Érdekes fejlemény, hogy a 2023- as felmérésünkhöz képest a két középső végzettségi kategóriában a romló anyagi helyzet erősödése látható. Míg 2023-ban a szakmunkásképzőt és szakiskolát végzettek 43 százaléka számolt be anyagi helyzetének romlásáról, addig ez 2024-re 48 százalékra nőtt. Az érettségivel rendelkezők esetén pedig 42 százalékról 46 százalékra ugrott az arány. Ez arra utalhat, hogy a megélhetési válság egyre inkább begyűrűzik a középső végzettségi kategóriákba is.
Az Orbán-kormány gazdaságpolitikája a 2024-es remények kifulladása után most 2025-öt tünteti fel a gazdaság újraindulásának éveként. A kormányzati reményekkel szemben a magyar társadalom kevésbé optimista. Mindöszsze 6 százalék gondolja úgy, hogy jövőre javulni fog anyagi helyzete, 36 százalék viszont annak romlását várja. A válaszadók közel fele pedig nem vár változást (49%). Összességében kijelenthető, hogy a magyar társadalom többsége 2025-re a megélhetési válság további elhúzódásával számol.
A Fidesz-KDNP szavazói némileg optimistábban néznek a jövőbe, mint az ellenzéki pártok támogatói. A kormánypárti szavazók tizede várja anyagi helyzetének javulását 2025-ben, 63 százalékuk annak változatlanságával számol, és mintegy negyede (24%) számol további romlással. Ezzel szemben a Tisza Párt szavazóinak mindössze 2 százaléka remél javulást, közel felük (49%) pedig romlást prognosztizál a következő évre. Ehhez hasonlóan a DK szavazók relatív többsége is pesszimistán tekint a jövőbe (46%). A Mi Hazánk táborában 37 százalék várja anyagi helyzetének romlását, és közel ugyanannyian számítanak stabilitásra (39%).
A budapesti lakosok körében a legalacsonyabb a pesszimisták aránya az anyagi helyzet jövőbeli alakulását illetően (27%), és a többség stagnálásra számít (51%). A legpesszimistábbak a kisvárosok lakói, ahol 41 százalék várja anyagi helyzetének romlását, ugyanannyian, ahányan változatlan anyagi helyzetre számítanak jövőre. Míg 2023-ban a megyeszékhelyek lakói voltak a legpesszimistábbak (45%), ebben az évben a kisvárosokban élők váltak a leginkább borúlátóvá anyagi helyzetükkel kapcsolatban (41%). Ennek hátterében az állhat, hogy 2024 anyagi szempontból különösen nehéz év volt a kisvárosok lakói számára: ez az egyetlen településtípus, ahol a válaszadók abszolút többsége anyagi helyzetének romlásáról számolt be az elmúlt egy évben (52%). Mivel a kisvárosok eddig a kormánypárt egyik fő bázisát jelentették, de a Tisza Párt meglepően jó eredményeket ért el ezeken a településeken az EP-választáson, az erősödő anyagi problémák a nyíltabbá váló pártpolitikai versengésben is meghatározó szerepet játszhatnak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.