Szerző: KENDE ÁGNES
2024.11.08.
„Egy regnáló kormánynak azt azért nehéz eladni a szavazóinak, hogy nem elég, hogy befogadjuk a háború elől menekülő szíreket, de mostantól az oktatási rendszerünknek is másképp kéne kinéznie, mert ahhoz, hogy sikeresen integrálódjanak, róluk is szólnia kell az iskolának – mondja Árendás Zsuzsa, a CEU Demokrácia Intézet és a HUN-REN TK Szociológiai Intézet társadalomkutatója. – A legkurrensebb elméletek szerint a bevándorlók integrálása akkor a legsikeresebb, ha kölcsönös az alkalmazkodás, és mindkét fél lép egymás felé. De ez azzal jár, hogy a befogadó közegnek is alkalmazkodnia kell az újonnan érkezett bevándorlókhoz”.
A politikai szempontból már-már provokatív elképzeléshez képest a valóság az, hogy az európai országokban sokkal inkább a kolonizációs integrációs elképzelések érvényesülnek, amikor azt üzeni a befogadó tárasadalom a bevándorlóknak, hogy „tiszteld a kultúránkat, és alkalmazkodj te hozzánk!”.
Ezt a forgatókönyvet adják elő egy szerepjáték keretében az Irakból, Libanonból, Szíriából, Kurdisztánból és Romániából Németországba érkező kamaszlányok a Mesék rólunk, nekik (Tell them about us) című dokumentumfilmben. A film egyik jelenetében azt látjuk, hogy a lányok a mondat elhangzása után már-már hisztérikusan nevetni kezdenek, és Árendás szerint „látszik, hogy van bennük ezzel kapcsolatban valamiféle trauma és görcs, ami a játék közben felszabadul”. A filmben el is mondják, hogy szeretnék, ha nekik is kreálnának helyet ebben az országban, aminek reménytelen abszurditásán maguk is nevetni kezdenek, miközben azt is megemlítik, hogy nekik is feladatuk van az integrációval, de azért az lenne a jó, ha nem csak tőlük várnák el ezt az alkalmazkodást...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.