Szerző: ÉLŐ ANITA
2024.11.14.
Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni! Öt évvel ezelőtt a kormány azzal zsarolta meg a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA): ha nem adja át tudományos kutatóhálózatát, akkor április elsejével ötezer dolgozója marad bér és fenntartási költség nélkül. Egyszerűen kikapcsolják az áramot. Az MTA némi ellenállás után végül engedett, az állam cserébe 2019 és 2022 között megduplázta, 17-ről 39 milliárd forintra emelte a kutatóhálózatoknak szánt forrásokat, és mintegy 30 százalékkal megnövelte a béreket is. Aztán beállt a szokásos rothadásos szakasz: az emelést elinflálták, a nehézségek pedig újratermelődtek. Ma úgy beszélnek a változás szükségességéről, mintha öt évvel ezelőtt nem a kormány találta volna ki és erőltette volna át a mai rendszert.
Mi az a HUN-REN Kutatóhálózat?
Az MTA-nak 365 hazai választott tagja van, ők a tudomány doktorai, és közülük legalább kétszáz személy 70 évesnél idősebb. A kutatóhálózatnak viszont ötezer dolgozója van, köztük 3700 kutató. Ők átlagosan 50 év alattiak, és pályájuk egyik csúcsaként lehetnek akadémikusok. Az MTA régen a 365 akadémikusból álló tudóstársaságból és a hozzá tartozó kutatóhálózatból állt, öt éve viszont az Akadémiának már nincs köze a kutatóhálózathoz.
Miért konfrontálódott a kormány az Akadémiával?
A kabinet eredetileg azt hangoztatta, hogy a kommunista örökséget akarta kiirtani, és azzal érvelt, hogy egykoron szovjet mintára kerültek a kutatóintézetek az Akadémiához. Valójában egy karakteres, tekintélyes szervezetet akart móresre tanítani. Ez az eljárás nem ritka az illiberális államok körében.
Mit akarnak megint? És miért pont most?
Az Akadémia öt évvel ezelőtt az Alkotmánybírósághoz fordult, mert úgy tartották, a kormány beavatkozása alkotmányellenes. Az MTA a parlamenti döntés következtében nem rendelkezhetett a saját tulajdonával, a kutatóintézeteivel és azokkal az épületekkel, amelyekben a kutatók dolgoznak. Az MTA úgy vélte, ez alaptörvény-ellenes. És az is volt.
Mit kifogásolt az Alkotmánybíróság?
Évekig semmit, de három évvel a történtek után, 2022-ben kijelentették: az Országgyűlés valóban alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy elvette az akadémiai épületekben működő kutatóintézeteket, mert ezzel sértette a jogbiztonságot és a tulajdonhoz való jogot. Ne értsük félre: nem a kutatóintézetek kormányzati einstandolása bizonyult alkotmányellenesnek, csupán az, hogy az einstandolt intézetek az akadémia tulajdonában levő épületekben, az akadémia asztalainál ülve, az akadémia könyveivel, kémcsöveivel, kísérleti egereivel kísérletezve lettek einstandolva. Az Országgyűlésnek tavaly júliusig kellett volna pótolni a hiányosságot, vagyis dönteni a tulajdonról, ám eddig ez nem történt meg. Most viszont mozgásba lendültek: a kormány 80 milliárd forintot ajánlott a kutatóintézetek ingatlanvagyonáért.
Nyolcvan milliárd vagy 30 kutatóintézet ingatlanvagyonáért? Amikor nyolcszázmilliárdokból vásárolnak kormányzati irodanegyedeket?
Igen, ez nem túl magas összeg ennyi kutatóintézeti ingatlanért. Ráadásul az sem biztos, hogy az Akadémia megkapná a pénzt. Információink szerint az MTA évek óta nem tud megegyezni felállványozott székháza felújításáról. Most ezt az összeget – vagy annak jelentős részét – a kormány szándéka szerint erre fordítanák. Legalábbis ezt nyilatkozta Gulyás Balázs, a kutatóhálózat vezetője az Indexnek. Nem túl elegáns a két dolgot összekötni, de ez a kabinet ajánlata. Vélhetően össze kell majd hívni hozzá az Akadémia rendkívüli közgyűlését is. A jelenlegi elnök, Freund Tamás még kevésbé szabadságharcos alkat, mint Lovász László, a világhírű matematikus elnök volt. Jelentős meglepetést keltene, ha bajszot akasztana a kabinettel. Megegyezés azonban még nincs...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.