Szerző: VÁMOSI ÁGOSTON
2024.11.19.
Ma (kedden) van az ukrajnai háború ezredik napja. A Majdan téren, Kijev főterén kék-sárga zászlók borítják be a zöld gyepet, rajtuk egyenként az elhunytak nevével és haláluk dátumával. Körülöttük fotók és virágok, gyászoló emberek, és újabb érkezők gyülekeznek újabb zászlókkal. Mint arról nemrég a Hírklikk is beszámolt, Ukrajna népessége 10 millió fővel csökkent a háború kitörése óta.
A háború első évében Ukrajna sok területet veszített, de ellentámadásaival ezek egy részét sikerült visszaszerezni. A második évben Bahmut elvesztése után kialakult egy 1000 kilométer hosszú frontvonal, amely többé-kevésbé a mai napig aktív. Az Egyesült Államok kongresszusa akkor halasztotta el egy 61 milliárd dollár értékű segélycsomag jóváhagyását, a lőszerből és fegyverekből hiányt szenvedő ukrán hadsereg pedig elveszítette Avgyijivkát, és az 1,4 milliós Harkiv városát is súlyos veszteséget érték tavaly. „2023 telén az ukránok elkezdtek kifogyni a légvédelmi rakétákból, újabb rakétákat pedig nem küldött az Egyesült Államok. Egyre gyengébben tudták védeni ezeket a célpontokat, az ukrán energiatermelési kapacitások 50-70 százaléka kiesett, köztük hőerőműveket is romboltak az orosz támadások, az ukrán energetikai potenciál a töredékére esett vissza” – mondta a Hírklikknek Bendarzsevszkij Anton biztonságpolitikai szakértő.
2024-ben Oroszország már csak 2455 négyzetkilométernyi újabb területet szerzett Ukrajnától, az ukrán hadseregnek pedig sikerült behatolnia Oroszország Kurszk régiójába, és elfoglalnia több száz négyzetkilométernyi területet. Az orosz hadsereg viszont már ellenőrzése alatt tartja Ukrajna majdnem egyötöd részét, beleértve a donbaszi régió szinte teljes területét és az Azovi-tenger partvidékét. Bár szükségük van az iráni drónokra és rakétákra, illetve az észak-koreai fegyverekre és katonákra, egyelőre nem látszik a végzetes leépülés.
Biden megadta az engedélyt
Donald Trump ugyan azt mondta, rövid úton képes lezárni az orosz-ukrán háborút, egyelőre nem látni, milyen eszközökkel és kinek a javára állapodhat meg Vlagyimir Putyinnal és Volodimir Zelenszkijjel. Trump jó viszonyt ápol az orosz elnökkel, és korábban többször kritizálta Ukrajna amerikai támogatását. Az elnökjelölti vita közben kétszer is kitérő választ adott arra a kérdésre, Ukrajna győzelmét szeretné-e. Egy, a jelenlegi állás szerinti tűzszünet azonban állandó instabilitást jelentene Európa számára, hiszen Oroszország azt a tanulságot vonná le, hogy a jelenlegi határokat katonai erővel át lehet rajzolni, és bármikor indíthat háborút. Ráadásul, Marco Rubio külügyminiszteri és Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadói jelölése is arra utal, hogy Oroszországot inkább erővel kényszerítené bele egy alkuba a következő Trump-adminisztráció.
„Ebben egy reagani erőpolitika körvonalazódik. Trump úgy áll hozzá: ahhoz, hogy békét teremtsünk, meg kell mutatni, milyen erősek vagyunk. Rubio és Waltz is elkötelezett Ukrajna-pártiak, és az amerikai érdekekkel egybecseng, hogy megállítsák az orosz kísérleteket a nemzetközi világrend megreformálására. Naiv remény, hogy Vlagyimir Putyin felad mindent, és visszaáll a status quo, de kompromisszumot kell kötnie” – mondta Bendarzsevszkij...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.