ELÉGSÉGEST KAPTUNK A HITELMINŐSÍTŐK ÉVVÉGI VIZSGÁJÁN

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2024.11.04.

A hitelminősítők a kormány által közölt adatokat veszik figyelembe, de nagyon fontos lenne, hogy Magyarország továbbra is megmaradjon a befektetőknek ajánlott kategóriában. Így értékelte Bod Péter Ákos közgazdász professzor, egykori miniszter és jegybank-elnök a hitelminősítők legutóbbi közléseit. A londoni Fitch Ratings nem nyúlt a korábbi magyar adósbesoroláshoz, továbbra is befektetésre ajánlja hazánkat, fenntartva a BBB minősítést, negatív kilátás mellett. Egy héttel korábban hasonlóan döntött a Standard and Poor’s, amely ugyancsak fenntartotta az egy fokozattal alacsonyabb BBB mínusz/A-3 szintű besorolását. Eközben viszont a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint Magyarország gazdasága a 2024. harmadik negyedévben 0,7 százalékkal csökkent mind éves, mind negyedéves alapon.

Másfél évtized alatt az A-kategóriából „leküzdöttük” magunkat a befektésére éppen csak ajánlott, bizonytalan kilátású adósok közé. Van még lejjebb?

Mindig van lejjebb persze, de egyelőre még a S&P-nál is a befektetési kategóriában van az állam kockázati besorolása, noha csak egy hajszálnyi választ el a bóvli-tartománytól. Az odakerülés baj lenne, de nem tragédia, mert az még mindig B osztály, és nem C. Viszont ne hallgassuk el: 2010 előtt voltak évek, amikor Magyarországot az A kategóriában tartották nyilván. Romlott a megítélés a 2008-as pénzügyi válságban, de utána is, sőt 2012-ben a magyar állampapírok besorolása már kikerült a befektetésre ajánlott tartományból, és évekig ott időzött, holott az volt az uniós pénzek bezúdulásának időszaka. Most nem bóvli a magyar állam kockázati értéke egyik hitelminősítőnél sem, de azért látni a gondokat, mint például, hogy az ország beleragadt az inflációs politikába. A Matolcsy-féle „unortodox” gazdaságpolitika ugyanis a növekedés hajszolásával szerkezetileg inflációs volt. Most visszapillantva a 2020 előtti időkre, jól látszik, hogy volt néhány olyan évünk, amikor az európai gazdaság, és benne a miénk kifejezetten jól teljesített, akkoriban a hazai GDP-t 5-6 százalékkal is megdobták az uniós támogatások. No, akkor rendbe lehetett volna tenni az államháztartást. De a rengeteg külső forrással és a kedvező külső feltételekből adódó előnyökkel a kormány nem sáfárkodott jól...

ITT OLVASHATÓ