Szerző: ADF és TDDSZ
2024.11.15.
A fórumon elfogadott alábbi követelésekhez a szakszervezet felhívására online szavazás formájában csatlakozhattak a kutatóhálózat dolgozói.
A követelésekhez a szakszervezet taglétszámát is meghaladóan 672 dolgozó csatlakozott aláírásával.
A dolgozói fórum követelései:
Ágazati és intézeti autonómia
– a kutatóhálózat egységének fenntartása,
– a rendszerszintű központosítási tervek elvetése, a kutatóközpontok önállóságának és a főigazgatók jogköreinek megtartása,
– autonóm kutatóhálózat, dolgozói közreműködés a döntésekben,
– az alapkutatások elsődlegességének megőrzése,
– a tudományterületek sajátosságaihoz igazodó teljesítményértékelés kölcsönös garanciákkal, megalapozott és hosszú távon érvényes, kiszámítható szabályrendszerrel,
– a kutatóhálózatban tervezett változások céljait és az azokat a legmegfelelőbben szolgáló eszközöket mindig a kutatói érdekképviseleti szervezetekkel, szakszervezettel (TDDSZ) együtt határozzák meg.
A működés gazdasági feltételei
– a kutatóközpontok tulajdonának és az MTA vagyonának megtartása a kutatóhálózat érdekeinek figyelembevételével,
– garanciák arra, hogy a kutatóhálózat továbbra is hozzájut az európai uniós forrásokhoz, és részt vehet az EU-s finanszírozású nemzetközi tudományos együttműködésekben,
– az államháztartási szabályok betartása,
– az eredményes munka elengedhetetlen feltételeinek biztosítása: a kormány – az ígéreteknek megfelelően – haladéktalanul növelje a jelenleginek legalább kétszeresére a kutatóhálózatra szánt állami forrásokat és a kutatóhálózat dolgozóinak bérét, a továbbiakban pedig garantálja ezek inflációkövető szinten tartását.
Irányítás és átláthatóság:
– a kutatóhálózat irányító testületében a különféle tudományterületek széles körű és arányos jelenléte a kutatóintézetek vezetőinek és a dolgozók képviseletének és szakszervezetének (TDDSZ) többségi részvételével,
– rendszeres tájékoztató fórum a főigazgatók számára, a dolgozók képviseleti szervezeteinek bevonásával,
– legyen nyilvános a vezetői testületek minden döntése és jegyzőkönyve,
– legyenek nyilvánosak a HUN-REN Központ gazdálkodási adatai,
– a HUN-REN központ saját költségvetésében is helyezze előtérbe a gazdaságos működés szempontjait (ne szerepeljenek pazarló tételek például
a helyszínválasztás, utazástervezés terén),
– kapjanak teljes nyilvánosságot a kutatóhálózat intézményeiről készült átvilágítások,
– az MTA-vagyon kivásárlása helyett a kutatóhálózat kerüljön vissza az Akadémiához.
Háttér:
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete a 2023 novemberében tartott közös fórumon követelte a korábbi akadémiai kutatóhálózat működési feltételeinek normalizálását és a működés átláthatóvá tételét (https://adf2019.com/2023/11/24/kozos-adf-tddsz-forum-nyilatkozat-2023-november-23/).
Az azóta eltelt tizenegy hónap során a kutatóhálózat működési feltételei mégis lényegesen romlottak:
A kutatóhálózat neve szükségtelenül és értelmetlen módon változott meg.
A szervezeti és működési szabályzatokból kikerült a kutatóközponti vezetők pályázat útján történő kinevezése.
Számos kutatóközpont költségvetésének állami forrásból származó része a teljesítménymutatók önkényes újraértékelése nyomán 10 százalékot meghaladó mértékben csökkent.
Az elmúlt öt év 40 százalékot meghaladó inflációját nem kompenzálták, ami a forráscsökkentéssel együtt több kutatóhelyen elvándorláshoz vezetett, és új munkatársak felvételét is ellehetetleníti.
A fenntartó szervezet (ma: HUN-REN) Irányító Testületében nincs olyan személy, aki valaha is dolgozott volna a kutatóhálózatban.
A dolgozói követeléseket a HUN-REN vezetése meg sem hallgatja, a munkavállalói érdekeket képviselő szakszervezet kezdeményezéseire a a HUN-REN Központ nem válaszolt (http://tddsz.webhost.easyweb.eu/2024/04/).
2024-ben nemzetközi átvilágító testületek mérték fel a kutatóhálózat intézményeit. A felmérés maga is súlyos módszertani problémákat vet fel (lásd: https://adf2019.com/2024/10/17/az-akademiai-dolgozok-forumanak-szakertoi-velemenye-az-mta-tol-elszakitott-kutatohalozat-ertekeleserol/), és az átvilágítás eredménye ma sem nyilvános. Így a közvetlenül érintett kutatóközösségek nem szólhattak hozzá, véleményüket nem veszik figyelembe a további lépések kijelölésekor. Ennek ellenére a HUN-REN Irányító Testülete felhatalmazást adott egy háromfős delegációnak, hogy a kormánnyal stratégiai tárgyalásokat folytasson egy olyan további átalakításról, amelynek sem az okairól, sem a céljairól, sem a létrehozni kívánt keretrendszerről nincsenek információk.
A kutatóközösség egyértelmű véleménye az, hogy a kutatóhálózat súlyos alulfinanszírozása már a stabil működést is veszélyezteti. A működési kockázatot jelentő forráshiány megszüntetése kizárólag a fenntartó szándékán múlik, erre vonatkozóan várunk a kormányzat részéről kötelezettségvállalást. Ezt nem lehet átalakítással és egyéb pótcselekvéssel helyettesíteni. A kutatások sikeressége azok finanszírozásától függ, nem pedig átszervezési javaslatoktól. A kutatóközpontok jövő évi működésének pénzügyi feltételei egyelőre nem ismertek, és ez eleve lehetetlenné teszi a 2025-ös kutatóközponti szintű tervek reális kialakítását.
Az öt éve a Magyar Tudományos Akadémiától elcsatolt kutatóhálózat küszöbön álló újabb átszervezési kísérlete világosan mutatja, hogy már a folyamat indító lépése, azaz a kutatóhálózat leválasztása az MTA-ról értelmetlen és káros volt. A tervezett átalakítási folyamat részleteinek titokban tartása pedig felveti a gyanút, hogy a tudományos kutatás lényegével és a dolgozói érdekekkel ellentétes intézkedésekre lehet számítani.
A szóbeszéd útján terjedő információmorzsákból, a részleges, zárt körben elhangzott és homályos tájékoztatásokból arra lehet következtetni, hogy a HUN-REN vezetése a KEKVA-rendszerhez hasonló új szervezeti formát készít elő. Fennáll a veszélye annak, hogy ez – hasonlóan az alapítványi formába szervezett egyetemekhez – az EU-ból származó források elvesztéséhez vezet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.