A LAKHATÁSI VÁLSÁG AZ ELSŐ, AMIT MEGTANULNAK A FELSŐOKTATÁSBAN

SZABAD EURÓPA
Szerző: BIHARI ÁDÁM
2024.11.14.

Az egyetemi és főiskolai hallgatók már nem tudnak lépést tartani a pár év alatt többszörösére emelkedett lakbérrel, kollégiumi helyből pedig akkor sincs elég, ha a leglepattantabb szobákat is kiadják. A lakhatási probléma olyan szintre lépett, hogy még a nemzeti konzultációban is áldozott rá kérdést a kormány.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter már minden platformon hirdeti: a kormány most már tényleg beindítaná a Diákvárost – amelyet pár éve még gond nélkül beáldozott volna a Fudan Egyetemért –, méghozzá tizenkétezer hallgató számára elegendő hellyel; ez azt jelentheti, hogy a most 46 ezres férőhely majdnem hatvanezresre bővülne. Ám az elmúlt években nemcsak az ingatlanárak, de a Fidesz-kormány által először visszametszett felsőoktatásban részt vevő hallgatói létszám is újra emelkedni kezdett.

A felsőoktatásban tanulók száma idén megközelítette (310.414) az Orbán-kormány 2013-as – a felsőoktatás átalakítása előtti időszak – számát (320.124) a KSH szerint. Bár a nappali tagozatos hallgatók esetében a 2023/24-es adat még mindig elmarad a tíz évvel korábbitól, az elmúlt évekhez képest ez is jelentős erősödésnek számít, ami hatással van az egyetemre járók lakhatási körülményeire is, hiszen több hallgató több lakhelyet keres. Az egyetemisták és a főiskolások választhatnak: dolgoznak, tanulnak vagy laknak...

ITT OLVASHATÓ