Szerző: KIRÁLY ANDRÁS
2024.11.06.
Trump új kormánya így már lojalistákból, politikai akarata megvalósítóiból áll majd, akik nem fognak ellentartani szeszélyeinek és legrémisztőbb ösztöneinek. Ahogy a képviselőházban és a szenátusban is egyre többen ülnek, akik közvetlenül Trumpnak köszönhetik karrierjüket, vagy eleve az ő ihletésére léptek politikai pályára. Tévedés tehát abból kiindulni, hogy mi volt, illetve mi nem történt Trump első elnöki ciklusában. Ami akkor nem történhetett meg, most már megtörténhet, mert nincs aki ellenállna Trump legvadabb ötleteinek.
Vad ötletből pedig akad jó pár, elég, ha csak kampánya legfőbb ígéreteit vesszük. Trump programjának két kulcspontja a védővámok és az illegális bevándorlás volt. Előbbiben tízszázalékos általános védővám bevezetését tervezi, Kínával szemben pedig „akár 60 százalékosnál is nagyobb” büntetővámét is. Trump felfogásában ezt a vámot az Egyesült Államokba exportálók fizetnék meg, valójában az importált termékek ára ugrana meg, ami új lendületet adhat az amúgy mostanra már visszaesett inflációnak. Lehet ugyan azzal érvelni, hogy ez fellendítheti a belföldi termelést, de az eleve azért esett vissza, mert csak drágábban tudja előállítani ezeket a termékeket, vagyis a drágulás így is, úgy is garantált.
Gazdasági hatásaiban még drámaibb lehet Trump másik bőszen hangoztatott kampányígérete, 25 millió illegális bevándorló deportálása. Ez azon túl, hogy logisztikailag mennyire kivitelezhetetlen és költséges – az Amerikai Bevándorlási Tanács think-tank elemzése szerint több száz új őrizetes központot kéne felépíteni, 25 millió ember deportálása pedig önmagában 500 milliárd dollárba kerülne –, tragikus gazdasági következményekkel járna. Ha tetszik, ha nem, az illegális bevándorlók rendkívül fontos szereplői az amerikai gazdaságnak, eltávolításuk teljes szektorokat bénítana meg. Például az élelmiszer-termelést, vagy éppenséggel az építőipart. Vagyis hiába kampányolt Trump leendő alelnöke, J. D. Vance pont azzal, hogy a lakhatási válságot is enyhítené az illegális bevándorlók kipaterolása, az építőipar bedőlésével pont az új lakások építése bénulna meg teljesen.
A pártokon felüli közgazdasági kutatóintézet, a Peterson Institute for International Economics szeptemberi elemzése szerint már 8 millió bevándorló kitoloncolása is 5,1 százalékponttal csökkentené a foglalkoztatottság mértékét az Egyesült Államokban, és 6-7 százalékos visszaesést okozna az ország GDP-jében.
A javaslat embertelenségéről nem is beszélve. Az Egyesült Államok törvényei szerint az ország területén születettek automatikusan amerikai állampolgárok a szüleik állampolgári státusától függetlenül. Vagyis az illegálisan az Egyesült Államokban tartózkodók kitoloncolása családokat szakíthat szét. A Pew Research felmérése szerint 4,1 millió amerikai családban élnek vegyesen legális és illegális státusúak, ennyi családot szakítana ketté Trump terve, ha valóban meg is valósítanák.
Bár az amerikai választókat az ukrajnai háború kérdése kevéssé érintette meg, és nem ez befolyásolta a döntésüket, Magyarország földrajzi helyzetéből nézve Trump erre vonatkozó tervei is aggályokat ébreszthetnek. Már akiben, persze, hiszen Orbán Viktor és kormánya mindent egy lapra feltéve sorolt be Donald Trump mögé, akiben a béke követét látják. Trump valóban szereti hangoztatni, hogy már beiktatása előtt, megválasztása után pár napon belül békét teremtene Ukrajnában, de terve részleteit még nem fejtette ki. Márpedig a harcok jelen állása, az orosz erők lassú, de módszeres előrehaladása közben nehéz olyan békét elképzelni, amiből ne Vlagyimir Putyin kerülne ki győztesen, nem járna ukrán részről területek feladásával.
Nehéz olyan jövőt elképzelni, amiben egy ilyen kimenet ne bátorítólag hatna Putyinra, akinek nem titkolt célja az orosz érdekszféra szovjet időket idéző restaurációja. Ukrajna lerohanása előtt nyíltan megfogalmazta azt a követelését, hogy a NATO hadereje húzódjon vissza a keleti tagállamok felvételét megelőző vonalai mögé, lényegében feladva az egykor kommunista uralom alá eső európai területeit. Köztük Magyarországot is.
Az ukrajnai háború következtében a NATO amúgy revitalizálódott, megerősödött, két új taggal bővült. Az európai országok is felfuttatták hadászati kiadásaikat, fegyverkezésbe kezdtek. De Trump első elnöksége alatt, és azóta is többször nyilvánvalóvá tette ellenszenvét a katonai szövetséggel szemben, amely így újra válságba kerülhet. Mert hiába az európai tagállamok növekvő kiadásai, a NATO továbbra is a világ legnagyobb és legmodernebb haderejére, az amerikaira támaszkodik képességei javában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.