Szerző: CSURGÓ DÉNES
2024.11.17.
A konferencián az is kiderült, hogy 2010 és 2020 között, nagyrészt a közfoglalkoztatás hatására jelentősen csökkent a szegénység Magyarországon, de így is jelentős rétegek ragadtak a nélkülözésben, a koronavírus-járvány pedig lenullázott minden addigi eredményt. A résztvevők szerint a minimum jövedelem bevezetésével kezelni lehetne a problémát, bár ennek bevezetéséről egyelőre inkább szomorú tapasztalatok vannak Magyarországon.
Min mérjük a szegénységet?
A Ki a szegény ma Magyarországon? című eseményen hamar kiderült, hogy sokkal nehezebb megmondani erre a kérdésre a választ, mint gondolnánk, mert a szegénységnek többféle definíciója és többféle mérőszáma van. Molnár György közgazdász, a HUN-REN KRTK tudományos főmunkatársa és a Kiútprogram alapítója a közgazdasági Nobel-díjas Amartya Sen megközelítését javasolja, aki a szegénységre az alapvető lehetőségek és mozgósítható képességek hiányaként gondol. Eszerint a megközelítés szerint az a szegény, akinek hiányzik a képessége, hogy általa értékesnek tartott életet éljen, az ilyen képességeket pedig nagyon sok minden befolyásolhatja, a jövedelemtől a lakhatáson át az egészségügyi lehetőségekig.
A Ki a szegény ma Magyarországon? című eseményen hamar kiderült, hogy sokkal nehezebb megmondani erre a kérdésre a választ, mint gondolnánk, mert a szegénységnek többféle definíciója és többféle mérőszáma van. Molnár György közgazdász, a HUN-REN KRTK tudományos főmunkatársa és a Kiútprogram alapítója a közgazdasági Nobel-díjas Amartya Sen megközelítését javasolja, aki a szegénységre az alapvető lehetőségek és mozgósítható képességek hiányaként gondol. Eszerint a megközelítés szerint az a szegény, akinek hiányzik a képessége, hogy általa értékesnek tartott életet éljen, az ilyen képességeket pedig nagyon sok minden befolyásolhatja, a jövedelemtől a lakhatáson át az egészségügyi lehetőségekig.
Gábos András, a Tárki vezető kutatója szerint beszélhetünk abszolút szegénységről, amikor valamilyen szegénységi küszöbhöz, egy meghatározott jövedelmi vagy fogyasztási szinthez mérjük a szegénységet, relatív szegénységről, amikor mások jövedelméhez képest beszélhetünk szegénységről (ez lényegében egyenlőtlenséget mér), és beszélhetünk objektív és szubjektív szegénységről, vagyis hogy valaki szegénynek érzi-e, tartja-e magát. Korábban az abszolút, később a relatív megközelítés dominálta a közbeszédet, mostanában viszont egyre inkább az olyan megközelítések uralkodók, mint például az Eurostat AROPE mutatója, amely azt vizsgálja, mekkora réteget fenyeget szegénység és a társadalmi kirekesztés (az AROPE az at risk of poverty and exclusion szavakat rejti).
Az Eurostat megközelítéséről némi vita alakult ki a résztvevők között, Marek Bertram, az Egyensúly Intézet kutatója például úgy látja, ez a mutató sokkal jobban fókuszál az országon belüli egyenlőtlenségekre, és ez alapján úgy tűnhet, hogy Magyarország jobban teljesít, mint Franciaország, és Svédországgal vagy Svájccal van egy szinten. A 2023-as APORE statisztikák szerint Magyarországon tényleg a népesség kisebb százalékát fenyegette a szegénység és kirekesztés, mint mondjuk Franciaországban, Németországban vagy Olaszországban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.