A JELEK SZERINT CSAK SZAVAKBAN FONTOSAK A „NYUGGEREK”

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2024.11.13.

Évente, januártól novemberig, 11 hónap alatt több, mint 100 ezer nyugdíjas veszíti életét a KSH statisztikái szerint. A nyugdíjak reálértékének KSH által kimutatott növekedése csupán abból adódik, hogy a nyugdíjasok egy viszonylag alacsony nyugdíjjal rendelkező része meghal, másfelől viszont az újonnan belépők magasabb kezdőnyugdíjjal kezdik meg idős éveiket. „A kormánynak szavakban fontos a nyugdíjak vásárlóértékének fenntartása, ezt mintegy vívmányként mondják a nyugdíjasoknak, a valóságban azonban az aktív keresők jövedelmének reálértéke emelkedik, ezzel szemben a nyugdíjasokét egy életre befagyasztják. Ez aligha vívmány” – mondta a Hírklikknek Herczog László, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) tanácsadó testületének elnöke.

A jelenlegi gazdasági helyzetet nézve, a nyugdíjprémium reménye aktualitását vesztette. A jogszabály szerint, ha az infláció legalább 1 százalékponttal meghaladja az év eleji nyugdíjemelés mértékét, akkor visszamenőleges hatállyal jár a kiegészítő nyugdíjemelés, vagyis nyugdíjkorrekciót kell végrehajtani. Ha ennél kisebb az eltérés, akkor novemberben egy összegben kapják meg az egész évre vonatkozó különbözetet az idősek, és az ezzel növelt összeg lesz a következő évi nyugdíjemelés alapja. 2024-ben – finoman szólva – „enyhe” GDP növekedéssel számol a Nemzetgazdasági Minisztérium, bár először 4,5 százalék volt a terv, de még ha ez teljesült volna, annak alapján sem számíthatnának nyugdíjprémiumra a nyugdíjasok. A másik feltétel – a költségvetési hiánycél – szintén nem teljesült.

A nyugdíjemelések bérindexálását 2009-ben a Bajnai-kormány alakította át úgy, hogy a béremeléseket csak azokban az években lehet figyelembe venni, amikor a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, ám 2011-ben ezt a feltételt eltörölte az Orbán-kormány, így azóta kizárólag az inflációhoz kötik a nyugdíjemelést. „Nem véletlen, hogy azóta a nyugdíjaknak a keresetekhez viszont aránya évről-évre csökken. Míg 2010-ben 65 százalékon állt, most már csak 53 százalékát érik el az átlag kereseteknek az átlag nyugdíjak” – mondta Herczog László, és hozzátette: az olló fokozatosan nyílik.

Úgy látja, mindez rendszerszintű probléma, amiből a jelenlegi nyugdíjszabályok nem mutatnak kiutat. A szocilista-liberális kormányok idején ennek a svájci indexálás elejét vette, akkoriban az éves nyugdíjkorrekció kiszámításakor 50 százalékban az inflációtól, 50 százalékban a keresetek növekedésétől függött a nyugdíjak emelése. Azokban az években, amikor jól ment a gazdaságnak, infláció felett emelkedtek a nettó bérek, ami magával húzta a nyugdíjakat is, vagyis nőtt azok reálértéke. A gyengébb években viszont ez a szabály fordítva működött: ha a nettó bérek emelkedése elmaradt az inflációtól, akkor a reálbérekkel együtt a nyugdíjak reálértéke is csökkent...

ITT OLVASHATÓ