RENDASZERHASZNÁLAT

HÍRKLIKK
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2024.10.01.

Sokban van már nekünk ez a rendszer. Egyre többet kell fizetnünk érte, miközben a rendszer mind nyilvánvalóbb működési zavaraival hovatovább a mindennapi életfeltételeinket teszi hónapról-hónapra nehezebbé. Hol az oktatás, hol a közlekedés működési akadozásaitól kell szenvednünk, s akkor az egészségügyet már nem is merjük említeni.

Hónap végén viszont mindig megjön a számla: ennyit és ennyit fogyasztottunk, cserébe pedig ennyit és ennyit kell fizetnünk. Fizetünk is becsülettel, amíg tudunk… Időnként azért az ember elidőzik a számlánál, elkezdi böngészni a részletes tételeket és a meglepetéstől elakad a lélegzete. Ugyanis a legnagyobb tétel nem is az aktuális, adott hónapban mért fogyasztás, hanem a RENDSZERHASZNÁLATI DÍJ.

Elhasznált rendszer

Hogy is van ez? Miért is kell még külön is fizetnünk a rendszer használatáért? Hiszen beszedik az adóinkat, példátlan mértékben megadóztatják a mindennapi fogyasztásainkat, az élelmiszervásárlásainkat, a tankolásainkon is elsősorban a költségvetés gazdagszik, és a legalapvetőbb közigazgatási szolgáltatások árai is megállíthatatlanul emelkednek, nem beszélve a láthatatlanul reánk rótt terhekről. (A tranzakciós illetékektől, a jogosítvány-árakig, a büntetési tételek megemelkedéséig, se szeri, se száma a rejtett inflációs trükköknek.) Sokba van ez a Rendszer nekünk, és úgy tűnik, mintha nem is magunkat, hanem csak egy vékonyka réteget finanszíroznánk, egy olyan kislétszámú csoportot, amelynek a vagyona, jóléte még a Covid és az infláció éveiben is rendületlenül, példátlan mértékben gyarapodott és gyarapszik – minden pillanatban.

Miért nem a Rendszer fizet nekünk azért, mert egyáltalán még elviseljük? Igaz, a legeslegutolsó kormányfői ígéretekből mintha azt lehetne kihámozni, hogy jövőre megint pénzesőt várhatunk, ami már azért is érthető, mert választások előtti év lesz. Jó lenne viszont azt is az emlékezetünkbe idézni, hogy a legutóbbi (2021-22-es) kegyosztással is inkább jártunk hosszabb távon pórul, semmint szerencsésen. Utána az árfolyamromlással, valamint a két éven át szorongató inflációval együttesen kamatostól vették vissza tőlünk a 21-22-es, féléves adakozás jótéteményeit. Most, a szeptemberi Nagy Terv meghirdetése nyomán joggal lehet deja vu-érzésünk, ezt a trükköt nem is oly régen egyszer már láthattuk, az élesebb emlékezetűek pedig azt is tudhatják, hogy történelmileg hasonló „megoldásokból” kivétel nélkül rosszul jött ki Magyarország népe.

Egyszóval, nagyon elhasználtnak tűnik ez a Rendszer és mind többen érzik megengedhetetlen túlzásnak a jelenlegi rendszerhasználati díjat. A fogyasztásunk számottevően nem nő, a rendszerhasználati díjak viszont szünet nélkül emelkednek...

ITT OLVASHATÓ