Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.10.16.
A veterán elemző szerint ez fordulatot jelentett Orbán autoriter rezsimje és az európai intézmények viszonyában, hiszen még soha nem fordult elő, hogy az Európai Bizottság elnöke és – a Patrióták kivételével – az összes fontosabb frakció szónoka nyílt színen ilyen éles hangon számolt volna le egy tagállam kormányfőjével. Ursula von der Leyen beszéde nyomán semmi nem maradt abból, amit Orbán önmagáról állított, vagyis, hogy becsületes közvetítő volna. Ehelyett személyeskedve támadt rá a bizottsági elnökre és Manfred Weber néppárti elnökre.
Mindazonáltal – folytatja Lendvai Pál – oktalan és elsietett dolog lenne, ha túlértékelnénk a strasbourgi pofon belpolitikai következményeit. Szerinte ugyanis Magyar Péter és pártja felemelkedése – minden hazafias retorika, illetve Ukrajna támogatását illetően a visszafogottság ellenére – eddig az ellenzék rovására történt. A Fidesz-szavazók kemény magja továbbra is Orbán ajkán csügg, és a miniszterelnök az őt ért támadássorozatra adott rögtönzött válaszában is a képmutatás virtuózának bizonyult. A nemzetek védelmezőjeként állítja be magát, mint aki mögött ott állnak az európai jobboldali populisták. A tétjeit csodálójának, Donald Trumpnak a győzelmére teszi fel. Lendvai egyelőre nyitott kérdésnek tartja, hogy Magyar Péter folytatni tudja-e a 2026 tavaszi választásokig az eddigi, ugrásszerű politikai felemelkedését.
E hét második felében nem csupán EU-csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben, hanem összeülnek a NATO-országok védelmi miniszterei is, hogy megvitassák az atlanti szövetség és Oroszország fagyossá vált viszonyát, megpróbálják körvonalazni a Moszkvával szemben követendő közös stratégiát. A Politico erről szóló beharangozó cikke kiemeli, hogy a NATO-orosz viszony mélypontra jutott ugyan az Ukrajna ellen 2022-ben indított orosz elözönlés nyomán, a NATO saját biztonságára nézve a legjelentősebb és közvetlen fenyegetésnek minősítette Oroszországot, a Kreml pedig azt állította, hogy a NATO keleti terjeszkedése létében fenyegeti, ám mindemellett a NATO továbbra is életben tartja azt az 1997-ben aláírt dokumentumot – az úgynevezett Alapító Okmányt -, amely az oroszokhoz való viszonyát elvi alapon úgy jelöli ki, hogy közös célkitűzésnek nevezi a szilárd, békés és megosztottságtól mentes Európa építését.
A NATO-Oroszország Tanács, amelyet a hidegháború lezárultával hoztak létre a biztonsági kérdések közös kezelésére, 2022 óta nem ült össze. A viszony romlása azonban nem akkor kezdődött, hiszen Oroszország már 2008-ban rátámadt Grúziára, majd 2014-ben illegálisan annektálta a Krímet, és háborút szított Kelet-Ukrajnában. A hírportál európai kiadása által név nélkül idézett amerikai kormányzati tisztségviselő azt mondta a mostani védelmi miniszteri értekezlet céljáról, hogy meg kell vitatni az említett Alapító Okmány jövőjét, és mivel az más időszakra készült, mint amilyet most élünk, új stratégiát kell kidolgozni. Ennek szükségességét már a júliusi washingtoni csúcstalálkozón megállapították, és a következő, jövő júniusban esedékes hágai csúcson el is akarják fogadni az új dokumentumot. Most a két esemény közötti, mindössze néhány miniszteri szintű értekezlet egyikére kerül sor, miközben alacsonyabb szinten gőzerővel folyik a munka.
Hogy mi lenne a tartalma az új alapelveknek, erre nézve a Politico egy NATO-diplomatára hivatkozva azt írja: néhány tagállam aggódik amiatt, hogy ha túl agresszív módon fogalmazzák meg az új stratégiát, akkor az olyan jelzés lenne, amely akár destabilizálhatná Oroszországot. A cikk ettől az aggodalomtól elkülönített kérdésként említi Magyarországot és Szlovákiát. Úgy fogalmaz: ez a két tagállam megtörte az egységet a többi szövetséges állammal azzal, hogy továbbra is kapcsolatot tart fenn a Kremllel, és stratégiai értéket tulajdonít az Oroszországhoz fűződő köteléknek.
Az EurActiv brüsszeli portál azt jósolja, hogy kemény viták várhatók a védelmi miniszterek tanácskozásán, mert feszültség keletkezett a 32 tagú szövetségen belül azt illetően, hogy miként viszonyuljanak a jövőben Moszkvához.
A bizonytalansági tényezők egyike a közelgő amerikai elnökválasztás. A The Hill című portál, amely elsősorban a kétkamarás amerikai törvényhozás – ha úgy tetszik, a Capitólium domb – szemszögéből elemzi a politikai folyamatokat, idézi a mostanában egyre gyakrabban, legutóbb éppen a CNN-nek nyilatkozó John Boltont, aki Donald Trump elnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt, ma pedig éles bírálója a Fehér Házért újra versengő republikánus politikusnak. Bolton szerint igen nagy a valószínűsége annak, hogy ha Trump megnyeri az elnökválasztást, akkor ki fogja vezetni az Egyesült Államokat a NATO-ból. A CNN-interjúban arra kérte a republikánus szavazókat: ha úgy gondolják, hogy helyes lenne Trumpra szavazni, ha azt remélik, hogy Trump nem fogja úgy értelmezni a NATO-t létrehozó washingtoni szerződést, hogy azt megfosztja minden értelmétől, akkor nyíljon fel a szemük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.