„LEHET, HOGY AZ ÉN SZEMÉLYEM ADOTT OKOT A VISSZAUTASÍTÁSRA” – BRÓDY JÁNOSÉK ÚJ MUSICALJÉT EGYELŐRE EGY SZÍNHÁZ SEM MUTATJA BE

HVG
Szerző: HVG
2024.10.18.

Az uralkodó és az általa felemelt, majd megtagadott művész viszonyáról szól Kocsák Tibor és Bródy János Képmutatók című muzikomédiája. A darab Bulgakov Molière-drámája alapján készült évekkel ezelőtt az Operettszínház számára, de a bemutatója a vezetőváltás miatt meghiúsult, és azóta sem került színre sehol. A szerzők most úgy döntöttek, kiadják a darab zenei anyagát és szövegkönyvét.

„Több mint tíz éve merült fel a menedzseremben, Mentler Krisztinában a gondolat, hogy kellene írnunk egy zenés darabot Bulgakov Molière-drámájából Kocsák Tiborral. Hál’ istennek, akkoriban már lejártak a darab szerzői jogai, így elég szabadon nyúlhattunk hozzá” – emlékszik vissza a kezdetekre Bródy János.

A főszereplőket, az alapvető szituációkat, cselekményszálat megtartották, volt, amit kihagytak, volt, amit hozzátettek. „Végül egy nagy, kétfelvonásos zenei színpadi mű készült el, amelynek a műfaji besorolását muzikomédiának neveztük el.”

Bulgakov darabja és a Képmutatók is alapvetően a művészet és a hatalom rendkívül bonyolult viszonyáról szól. „Arról, hogy a hatalom számára fontos a művészet, mert az igazolhatja a működését, a művésznek pedig folyamatos erkölcsi dilemmát jelent, hogy mennyiben működhet együtt, akár még az őt támogató hatalommal is” – mondja Bródy.

Mindezen azonban a nézők egyelőre nem gondolkodhatnak el, ugyanis bár évek óta kész a mű, nem volt bemutatója...

ITT OLVASHATÓ