Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2024.10.10.
Az elmúlt években a magyar külgazdaságpolitikai retorika alapvetésévé vált, hogy a magyar gazdaság fejlődésének fenntartásáért ki kell maradni a világgazdaság geopolitikai érdekek szerinti „blokkosodásából”, és a keleti, mindenekelőtt kínai kapcsolatok mélyítésével kell elérni, hogy az európai növekedés lassulása ne húzza magával Magyarországot.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója konnektivitási politika néven vázolta a fentieket, ami azt akarja jelenteni, hogy Magyarország akkor lehet sikeres, ha a nyugati és a keleti vállalatok és technológiák találkozási pontjává válik. Orbán Viktor pedig nemrég a „gazdasági semlegesség” fogalmával írta körül elképzeléseit, amelyek szerint Magyarország ki akar maradni a világgazdasági „blokkosodásból”, és „minden égtáj felé” nyitott akar maradni.
A stratégia első része, a keleti kapcsolatok építése a jelek szerint sikeres.
Miközben az Európai Bizottság a kínai gazdasági kitettség csökkentését szorgalmazza, és a térség több országa Romániától Csehországon át a balti államokig a nyugati érdekek mentén egyre inkább elfordul a kínai kapcsolatépítéstől, addig a magyar kormány jelentős anyagi támogatással üdvözli a kínai beruházásokat. Az Orbán-kormány látványos külpolitikai gesztusokkal is igyekszik megtámogatni a kínai kapcsolatot, legyen szó az Európai Unió Peking számára kényes nyilatkozatainak és lépéseinek ellenzéséről, Kína ukrajnai „béketervének” egyedüli nyugati államként való támogatásáról, vagy az Övezet és út elnevezésű program melletti elköteleződésről.
Ezzel a taktikával Magyarország mára valóban a kínai vállalatok európai hídfőállásává vált. A Rhodium Kína-specialista piacelemző cég és a Financial Times közös adatelemzése szerint Kína a geopolitikai feszültségek és a protekcionista intézkedések fényében a közvetlen befektetések helyett egyre inkább harmadik, politikailag barátibb országokon keresztül igyekszik fenntartani és növelni nyugati piaci jelenlétét. Magyarország 2022 óta a kínai vállalatok legfontosabb külföldi elosztóországai közé lépett, ennek köszönhetően tavaly már Kína európai uniós beruházásainak közel felét, az elektromosautó-ipari beruházásoknak pedig több mint a 60 százalékát Magyarországon realizálták...
A probléma az, hogy
a stratégia második része ennek ellenére egyelőre mégsem vált valósággá.
A kínai beruházási láz eddig nem járult hozzá a magyar növekedés fellendítéséhez, és számos közgazdász kételkedik benne, hogy ez valaha be fog-e következni egyáltalán...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.