KI FOGJA KIFIZETNI A NYUGDÍJUNKAT? EGY SZÁMÍTÁS, AMIBŐL LÁTSZIK, MIÉRT TÉVÚT GYÁRI MUNKÁRA ALAPOZNI A MAGYAR GAZDASÁGOT

TELEX
Szerző: ELŐD FRUZSINA
2024.10.03.

A romló demográfiai helyzet és a nyugdíjrendszer fenntartásának várható nehézségei miatt sokakat foglalkoztat, mit hoznak a következő évtizedek a magyar munkaerőpiacon, hogy alakul a munkaerőhiány, és hogy a problémáknak a vendégmunkások behozatala-e a megfelelő megoldása. Ebben a témában közölt elemzést a GKI Gazdaságkutató Zrt., amelynek megállapítása szerint a jelenlegi trendből kiindulva

húsz év múlva legalább 700 ezer fővel lesz kevesebb a gazdaságilag aktív korú Magyarországon, ha a jelenlegi nyugdíjkorhatár lesz akkor is érvényben. Így a foglalkoztattak száma 530 ezer fővel csökken.

A cég azt írja, a munkaerő kiesését többféleképpen lehet ellensúlyozni:a külföldön élő, nagyrészt magasan képzett munkaerő hazavonzásával;

a nagy mennyiségű fizikai munkát igénylő ágazatok visszaszorításával (a munkaerő így más, hatékonyabb területekre áramolhat); valamint

a munkaerőtartalék további bevonásával.

Utóbbi azonban megállapításuk szerint erősen kérdéses: a jelenlegi 300 ezer fős potenciális munkaerő-tartalékból le kell vonni többek közt az egészségi vagy fizikai akadályok miatt munkaképteleneket, a már foglalkoztatott, de feketén dolgozókat. Így viszont már csak egy szűk és nehezen elérhető réteg vonható be. A kormány ettől függetlenül elkötelezettnek tűnik ebbe az irányba, a tervek szerint 2030-ig 460 milliárd forint uniós forrást költenek majd a foglalkoztatás növelésére.

A foglalkoztatottak számának visszaesése miatt első körben könnyen gondolhatnánk arra, hogy emiatt fokozatosan mérséklődik a keresettömeg is. A GKI azonban 2023-as kereseteket és az elmúlt 20 év reálbérnövekedési ütemét (átlag évi 3,1 százalék) alapul véve úgy számol, hogy a keresettömeg valójában így is nőni fog, mivel a pályakezdőknek és a nyugdíjba vonulóknak nem azonos a fizetésük. A következő 20 évben a munkaerőpiacra belépők és az azt elhagyók jövedelmének különbsége a 2024-es –227 milliárdról 2043-ra –1425 milliárdra nő reáláron. A foglalkoztatottak keresettömege az idei közel 33 ezer milliárd forintról 63 ezer milliárd forintra nő 2043-ra, tehát

a foglalkoztatottak számának 530 ezer fővel (11,5 százalék) való csökkenése ellenére majdnem megduplázódik.

Ez a változás maximuma, mivel számításba kell venni a korai halálozások, a rokkantosítások, illetve a magyar állampolgárok kivándorlás okozta foglalkoztatáscsökkenését is...

ITT OLVASHATÓ

NYUGDÍJGURU VIDEÓI

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN